Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-20 / 230. szám, csütörtök

SZUKARNO: Harcunk végső célja a gyarmati uralom felszámolása Dzsakarta (ČTK) - Szukarno in­donéz köztársasági elnök hétfőn Indonézia függetlensége 14 évfordu­lója alkalmából beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy Indonéziának minden feltétele meg­van a gyors és általános fejlődésre. „Soron levő feladatunk a jelenlegi kormány programjának teljesítése, i— a nép sürgős szükségleteinek ki­elégítése, az ország biztonságának garantálása és további harc az im­perializmus ellen. Harcunk végső célja az igazságos és virágzó társa­dalom felépítése, a gyarmaturalom teljes felszámolása és a tartós béke biztosítása!" Szukarno a továbbiakban kijelen­tette, hogy az igazságos társadalom felépítése érdekében „le kell törni a gyarmatgazdaságot és meg kell te­remteni a nemzetgazdaságot". Hang­súlyozta, hogyha Hollandia makacs ellenállást fog tanúsítani Nyugat­Irián felszabadításának kérdésében, akkor az indonéz földön befektetett holland tőke megszűnik létezni. Szu­karno megemlítette, hogy az 1945. évi alkotmánynak megfelelően az ál­lam ellenőrzése alá veszi az összes kulcsfontosságú iparágakat és az in­donéz lakosság számára létfontossá­gú termékek termelését. Szukarno beszédében állást foglalt az atomfegyverkísérletek beszünteté­se és az atomfegyver gyártásának és alkalmazásának betiltása mellett. N. Sz. Hruscsov válasza Nehru üzenetére MOSZKVA (ČTK) - N. SZ. HRUS­CSOV, A SZOVJETUNIÓ MINISZTER­TANÁCSÁNAK ELNÖKE VÁLASZOLT NEHRU INDIAI MINISZTERELNÖK AUGUSZTUS 8-1 ÜZENETÉRE A SZOV­JETUNIÓ ÉS AZ USA KORMÁNYFŐI­NEK KÖLCSÖNÖS LÁTOGATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN. N. Sz. Hruscsov üzenete a többi között kiemeli: „Ugyanúgy, mint Ön én is meg vagyok győződve arról, hogy a kölcsönös látogatás Eisenho­wer elnök között és közöttem ked­vező befolyást gyakorol majd a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a múlhatatlanul szükséges egyezmé­nyek elérésére. Erre törekszik a szovjet kormány és egész népünk." „Megbecsüljük azt a tényt, hogy helyesen fogja fel politikánkat és örömmel állapítjuk meg, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok" közötti kapcsolatok ja­vítása érdekében tevékenykedik." Véget ért a chilei értekezlet Az USA kudarcot vallott a kubai nyilt intervenció gondolatával A$Z0Ciali$tal OlW&ítÜMÍl Santiago de Chile (ČTK) Kedden a délutáni órákban Santiago de Chilé­ben véget ért az amerikai államok külügyminisztereinek értekezlete. Mint ismeretes, az USA arra számított, hogy ez az értekezlet előkészíti számára a talajt, hogy nyíltan beavatkozhasson Kuba belügyeibe és hogy ezáltal sikerül fel­tartóztatnia a kubai forradalom eredmé­nyes befejezését. Amint azonban az érte­kezlet lefolyásából látható, az USA ezúttal kudarcot vallott. A küldöttségek többsé­ge állást foglalt az amerikai tervek ellen, vagyis az ellen, hogy az Amerkai Álla­mok Szervezete keretében különleges „bé­keblzottságot" létesítsenek a kartbiai terü­leten a pánamerikai rendszer „védelmére a nemzetközi kommunizmus terveivel" szemben. Az USA küldöttségének csupán „komp­romisszumos határozatot" sikerült elfogad­tatnia, amely „a szervezet békebizottsá­Földrengés az Egyesült Államokban Helena (Montana), (ČTK) Augusz­tus 17-ről 18-ra virradó éjszaka az Egyesült Államok északi és észak­nyugati területét óriási földrengés sújtotta. A földrengés főleg Monta­na, Idaho államokat és a Kanadai Brit Kolumbiát érintette. Jelentékeny károkat okozott a Yellowstone Nem­zeti Parkban. Montana államban nem messze Ennis városától a földrengés megszakított majdnem minden ösz­szeköttetést és autónagyságú szik­lákkal torlaszolta el az utakat. Az Ennis városa mellett a Madison folyó völgyében levő Hebgen-gát átszaka­dással s a folyó egész völgyének el­árasztásával fenyeget. A gát víztáro­lója körülbelül 402 millió tonna vizet tartalmaz. A Madison folyó medrét a földrengés megsemmisítette és sziklatömbökkel torlaszolta el, úgy­hogy a folyó mesterséges tavat al­kot és egy másik mederben tör ma­gának utat. Elrendelték valamennyi földrengés sújtotta terület kiüríté­sét. A lakosság megmentésére he­likoptereket vetettek be. Szemtanúk elbeszélése szerint az utakat, amennyiben nem fedi őket kőlavina, teljesen eltorlaszolják az autók és egyéb járművek, amelyek­kel a csapás sújtotta területek la­kói a fenyegető pusztulás elől igye­keznek menekülni. Hatalmas földrengés dúlt a világ más részein is, főleg a Salamon-szi­getek környékén. Földrengést jelez­tek a francia, brit és olasz megfigye­lő-állomások is. A halottak és sebe­sültek pontos száma eddig még nem ismeretes. gának" feladatává teszi a Karibiaí-tenger térségében fennálló viszályok megoldását. A kubai és a venezuelai küldöttség ké­relme alapján a határozathoz függeléket hagytak jóvá, amely kimondja: hogy „a békebizottság csupán az érdekelt országok egyetértésével foganatosíthat intézkedése­ket". Ugyanakkor az értekezlet határozatot fo­gadott el a katonai kiadások csökkentésé­től, a gazdasági együttműködésről és az emberi jogokról. Amint az Oj Kína sajtóiroda jelenti, augusztus 17-én a Santiago de Chile-i re­pülőtéren feltartóztattak egy kubai repülő­gépet, amelyen olyan személyek utaztak, akiknek az amerikai államok külügyminisz­teri értekezletén bizonyítaniok kellett vol­na, hogy Trujiilo dominicai diktátor és kormánya részt vett a nemrégi kubai el­lenforradalmi összesküvésben. Ezt az intézkedést állítólag a chilei ha­tóságok az USA ösztönzésére foganatosí­tották. A kelet-szibériai irkutszki területen épül a Tulun városból a bratszki ipar­vidékre vezető autóút. Több szakasza már elkészült. A képen az új út kész szakaszán ját szállító teherautók robognak. (Foto: E. Brjuhangenko, TASZSZ) Leghamarabb február végén ejthetik meg a keralai választásokat Delhi (ČTK) A Hindustan Times indiai lap tudósítója közli, a választási jegyzékek felülvizsgálása megkövetelte, hogy az ere­detileg megszabott 6 hónapnál tovább hosszabbítsák meg az elnöki rendszert Ke­ralában. A választási jegyzékeket, melyek alapján új választásokat tartanak Keralában, 114 választókerület kötül csak 56-ban vizsgál­ták feliil és a keralai fő választási biztos látogatása alkalmával az összes pártok kép­viselői amellett foglaltak állást, hogy a hátralevő 58 választókerületben is részle­tesen vizsgálják felül a jegyzékeket. Te­kintettel az adminiszratív nehézségekre, nem várható, hogy a választásokat február vége előtt megtartják. Egységes energetikai rendszer Ukrajnában Moszkva (ČTK) - A hétéves terv szerint Ukrajnában 29 ezer kilomé­ter hosszú magas feszültségű villa­mosvezetéket építenek, melybe a köz­társaság valamennyi ' erőművét be­kapcsolják. Ez olyan energetikai rendszert teremt, amely a Szovjet­unió egységes energetikai rendsze­rének részét fogja képezni. Románia fokozza a hengerelt acél termelését Bukarest (ČTK) - Románia hen­gerelt acélgyártása jelenleg 247 szá­zalékkal magasabb, mint 1948-ban volt. A termelés ily mérvű fokozását az elmúlt négy év folyamán eszkö­zölt beruházások segítségével sike­rült elérni. A munkatermelékenység az acél­hengerlőkben 10 év alatt csaknem 40 százalékkal emelkedett. Megkezdték a legnagyobb bolgár ontözö-berendezés építésiét SZÓFIA (ČTK) — Rusze város köze­lében a Duna mentén megkezdődött a legnagyobb bolgár öntözőberendezés épí­tése. Ez egy széleskörű csatornarendszer építésének részét képezi, amellyel a Bol­gár Népköztársaságban a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága és a Minisz­tertanács határozata alapján kétmillió hek­tárral bővítik az öntözött területet. Időnyerés a szovjet hőerőművek építésében Moszkva (ČTK) — J. Finogenov, a vil­lanyerömií-építkezések miniszierének he­lyettese az Izvesztyija szerkesztőjével foly­tatott beszélgetése során kijelentette, hogy a hőerőművek építésénél az első agre­gát üzembehelyezésének határidejét 5—7 évről 2,5—3 évre csökkentik. Az 1 200 000, 1 800 000, 2 400 000 kW kapacitású hőerőművek építése 150 000, 200 000 és 300 000 kW-os agregátokkal rendkívüli jelentőségű azért, mert a Szov­jetunió az energetikai kapacitás fokozásá­nál jelentős időt nyer. E nagy villanyerő­müvek építése ugyanannyi, sot kevesebb időt vesz igénybe, mint a kis és a közép erőművek építése. A kínai dolgozók sikere Peking (ČTK) — A Kína nagy acélköz­pontjaiból érkező jelentések az acélterme­lés fokozásáról számolnak be. Nagy si­kert értek el a kínai bányászok is. Henan tartomány szénbányaiban augusztus első felében naponta átlag 55 ezer tonna sze­net fejtettek, ami 13 százalékkal több a július első felében elért termelésnél. » * * Ez év első hónapjában a Kínai Népköz­társaság villanyáram-termelése 52 száza­lékkal volt magasabb, mint a múdt ér ugyanazon időszakában elért termelés. Har­bin északkelet-kínai városban két új gőz­turbinát helyeztek üzembe, egyenként 25 ezer kW kapacitással. fiiHiimK-SiiSIreüS:^ N. Sz. Hruscsov és D. Eisen­hower kölcsönös látogatása előké­születeinek fénysugara olvasztgatja a hidegháború jegét, de még nem ragyog vakító fénnyel, sőt azt mondhatjuk, még mindig 6ötét ár­nyékot vet rá a világ különböző or­szágaiban folytatott imperialista po­litika. Imperialista politika mesterkedé­seinek vagyunk tanúi Anglia és Nyugat-Németország közötti viszony alakulásában is. Még a Hruscsov­Eisenhower találkozó és az amerikai elnök tervezett bonni látogatása előtt tárgyalások folytak Adenauer angliai útjáról. Ügyszólván naponta újabb időpontot közöltek e látoga­tásra vonatkozólag, amelyet azután vagy Londonban, vagy Bonnban megint megmásítottak. A La Manche csatorna két oldalán az óvatos dip­lomaták nézetkülönbségekről beszél­nek Bonn és Loridon között. A londoni City befolyásos körei és a vezető gazdasági lapok a kö­zös piac monopolizálása miatt ag­gódnak. E közös piacot ugyanis a nyugat-európai,\ elsősorban nyugat­német konszernek osztják fel egy­más között. De még inkább aggaszt­ják őket a brit kereskedelmet köz­vetlenül megkárosító vámtarifa ren­delkezések. Hogy a közös piacban éppen Nyu­gat-Németoroszág és Franciaország egyesült egy tömbbe a brit verseny ellen, ez a tény nem csupán keres­kedelem-politikai okokra vezethető vissza, bár ezek sem játszanak cse­kély szerepet. Elég rámutatnunk ar­ra, mily görcsösen ragaszkodnak Franciaország uralkodó körei idő­szerűtlenné vált gyarmati birodal­mukhoz. Bonn viszont alkalmat lát arra, hogy a német imperializmus régi afrikai vágyálmaiból legalább valamit valóra váltson. Párizsnak pénzre van szüksége az algériai há­ború folytatásához, német pénzre és technikai segítségre van szüksége, ha atomhatalommá akar válni. Mind­ezt Bonn azon az áron adja meg neki, hogy kivehesse részét a fran­cia gyarmatok kizsákmányolásában, és hogy résztulajdonosává válhas­son a Franciaország által előállítan­dó atombombának. Ezzel karöltve halad Bonnak az az igyekezete, hogy egyre domi­nánsabb szerepet játsszék Európa kapitalista részében. Amikor Aden­auer néhány héttel ezelőtt egy be­szélgetés során kijelentette, hogy az angoloknak nincs többé szavuk a kontinensen, akkor csupán megis­mételte a német imperializmus külpolitikájának sarkalatos tételét, amelyet annak idején Vilmos csá­szár, utána pedig Hitler hangozta­tott. Londonban most éppúgy, mint az első világháború után, keserűen emlegetik, hogy a háborúban ugyan nyertek, de a békében vesztettek. A brit külügyminisztérium hónapo­kon keresztül igyekezett a közvéle­ményt csillapítani. A közös piacért, illetve a szabad kereskedelmi öve­zetért folytatott hosszas vitában London hivatalosan a párizsi kor­mányt vádolta és utalt arra, hogy a bonni kormány kevésbé ellenzi a brit terveket. Most azonban Londonban is egyre inkább erősödik az a felismerés, hogy a közös piac cégére alatt mű­ködő nyugat-európai szuperkartell­nek, a nyugatnémet monopóliumok­nak nagyobb gazdasági és pénzszűki hatalmat biztosítanak, mint a fran­ciáknak. Kénytelen-kelletlen felis­merték Londonban azt is, hogy a bonni diplomácia a fontos kérdések­ben a brit diplomácia ellen dolgozik. Kifejezetten ellenséges tettnek mi­nősíti a brit közvélemény azt, hogy a bonni kancellár — amint ez az utóbbi időben egyre gyakrabban elő­fordul — még Washingtonban is London ellen intrikál. A brit miniszterelnök moszkvai útja, a brit külügyminiszter köz­vetítő kísérletei Genfben, az óva­tos mérlegelések, amelyekkel Lon­donban a közép-európai fegyverke­zés korlátozását illető terveket mérlegelték — mindez a bonni kor­mány leplezetlen ellenállásába üt­közik. Annak a bonni kormánynak az ellenállásába, amely az európai szárazföldön betöltött szerepére hi­vatkozva Nagy-Britanniának is elő szeretné írni, milyen kapcsolatokat tartson fenn a szocialista államok­kal. A szigetország népe azonban nem hajlandó — s ennek a múlt héten is számos megnyilatkozás volt a ta­núja — a bonni politika uszályában másodrangú szerepet játszani és esetleg veszélyes kalandokba keve­redni. De nemcsak az angoli-nyu­gatnémet viszonyra vetett élé'nk fényt a közelgő washingtoni és moszkvai látogatások híre. Ez az egyszerű hír megmutatta, ki min­denkinek érdeke a hidegháború fenntartása, megmutatta, melyek azok az országok, illetve uralkodó rendszerek, amelyek létüket kizáró­lag a hidegháború adta lehetősé­gekre építették és abból a lehető legtöbb előnyt igyekeztek kifacsarni. Hogy a legjellemzőbbek felsorolá­sát a világ másik oldalán kezdjük, mindenekelőtt ilyen „hidegháborús" alapokon álló rendszer a Tajvánt bi­torló Csang Kaj-sek és a Dél-Vie.tnam­ban amerikai hidegháborús számlára sáfárkodó Ngo Dinh Diem klikkjei. Mindketten leplezetlenül óbégatni kezdtek a szovjet-amerikai közvet­len tárgyalások hírére, sőt a cse­lekvés mezejére is léptek. Ugyan­úgy, amint ez év tavaszán elsősor­ban Csang Kaj-sek és Ngo Dinh Diem támogatták minden rendelkezésűkre álló katonai eszközzel a tibeti el­lenforradalmi puccsot, ugyanúgy most is Laoszban, a népi Kína és a Vietnami Demokratikus Köztársaság határán elsősorban a második vi­lágháború vége óta ott tartott csang­kajsekista martalócok élesztik a há­borús tüzet. ^Délnyugat-Ázsiában viszont Pa­kisztán és Törökország azok. ame­lyeknek uralkodó rendszere a hideg­háborús felvonulási területnek elad­ta az országot és az ezért járó ju­dásgarasokból tartja fenn e'nyomó és kizsákmányoló szervezetet. A legnagyobb megdöbbenést — természetesen — Bonnban okozta a Hruscsov-Eisenhower találkozók hí­re. Jellemzően írja errál a pánikról a bonni kormányhoz oiy közel álió „Die Welt" című német lap: ..Azt hittük, rnogy a vilögpo'.'tika színhá­zában, ha nem is páholyban, de legalább is a földszint első soraiban foglalunk helyet. Most ráébredtünk, hogy csak a kakasülőrői nézhetjük, mit csinálnak a világ színpadának fó színészei és rendezni." Ez a bonni meglübbenéj magya­rázza meg azt az ideges kapkodást, amit Adenauerék folytatnak azért a lehetőségért, hogy Eisenhowert tárgyalásai előtt közvetlenül és amellett elsőnek informálásaik . kí­vánságaikról". Ezt Ade'iauernek si­került is elérnie és ha rövid időre is, de Eisenhower tényleg elsőnek Bonnba látogat küszöbönálló euró­pai útján Hasonló a megrökönyödés Párizban. de Gaulle új francia imperializmust hirdető körsilien. Ennek az irányzatnak kulcskérdése az algériai háború és az atomfegy­verkezés. Mindkettő tekintetéban nézeteltérései vannak az Egyesült Államokkal és — amint arra f<n­tebb utaltunk — Angliával még a közös piac tekintetében is. így az együttes négyhatalmi tárgyalás két­ségtelenül elszigetelte volna de Gaulle-t, mert még új és „hü' szö­vetségese, a bonni kormány is ki­jelentette, hogy francia-amerikai el­lentét esetén, sajnálattal bár, de Washingtont lenne kénytelen támo­gatni. Tehát de Gaulle is négyszemközt akarja meggyúrni Eisenhowert. Vi­szont kollektív NATO-igényeket je­lent be a belga „szocialista" Spaak, e mögé bújtatva aggodalmait a hi­degháború esetleges „korai" meg­szűnése miatt. De jelentkezett igé­nyeivel Olaszország is, mert az uralmon levő keresztény demokrata párt jobb szárnya létét szintén csak háborús légkörben látja biztosítva. Folytathatnánk ezt a felsorolást, ismertetve a hidegháború további érdekeltjeit és haszonlesőit, de na­gyon hosszú lenne a felsorolás. Mozgolódnak a tárgyalások ellensé­gei az Egyesült Államokban is. Még ; olyan hangok is hallatszanak, hogy j amíg tart az ecélművek dolgozóinak sztrájkja — s az immár hatodik he­tébe fordul — addig nem volna he­lyénvaló Eisenhowernek Hruscsov elvtársat fogadnia. Ezt azonban tu­lajdonképpen úgy kell érteni, hogy azok a körök, amelyeknek már kezd gazdaságilag és politikailag kelle­metlen lenni a félmillió dolgozó sztrájkja, ilyen módon igyekeznek Eisenhowert a hírhedt sztrájkelle­nes törvény alkalmazására késztet­ni. Ilyen körülmények között, ebben a megbolygatott méhkasban nincsen könnyű dolga az amerikai diplomá­ciának. Nem pihenhet Herter kül­ügyminiszter sem, aki az amerikai államok Santiago de Chilében tartó tanácskozásain szeretné az Egyesült Államok szempontjából annyira fon­tos Karibi-tengeri veszélyt lokali­zálni, magyarul mondva a Venezue­lában és Kuba szigetén uralomra került demokratikus rendszereket ismét talphyaló diktátorokkal felvál­tani. A tárgyalások eddigi lefolyása arra mutat, hogy az eredmény - ha lesz egyáltalán valamilyen eredmény — igen sovány lesz az imperialista körök számára. P. 3. ÍĹJJ SZÖ 4 í95 9' augusztus 20,

Next

/
Thumbnails
Contents