Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-09 / 188. szám, csütörtök

Vŕídg proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. július 9. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 188. szám ALLJANAK AZ ÉLRE! Pártunk XI. kongresszusának határozataiból nagy feladatok há­rulnak a mezőgazdaságra. Ezek a feladatok azonban teljesíthetők, s ezt maga a legjobb bíró, vagy ha tetszik kritikus, a gyakorlati élet igazolja. Ahol a kommunisták a kitűzött célok megvalósítása élére álltak, vezettek és egyben példát is mutattak, az eredmény nem "ma­radt el. A falun élő kommunis­táknak a jövőben is azt kell szem előtt tartaniok, hogy a falusi pártszervezetek elsődleges felada­ta, kötelessége következetesen tel­jesíteni a párt XI. kongresszusá­nak a mezőgazdaságra vonatkozó határozatát, amelyet a márciusi és júniusi határozatok már apróléko­san feldolgoztak. Fokozatosan ki kell küszöbölni azt a különbséget, amely még mindig fennáll az ipar és mezőgazdaság között. Míg a párt márciusi határozata kitűzte a lehető legrövidebb időn belül megoldandó feladatokat, a júniusi határozat már konkrét in­tézkedéseket hozott a mezőgaz­dasági termelés növelésére. Azok a feladatok, amelyek mezőgazda­ságunk előtt állnak, megkövetelik a falusi pártszervezetektől, hogy a párt határozatait rendszeresen tanulmányozzák, azoknak jelentő­ségét helyesen magyarázzák a szö­vetkezeti tagoknak, s a követelmé­nyek teljesítésében maguk járja­nak elől jó példával. A márciusi határozat után pél­dául a nagymegyeri, a gálántai és a többi járási pártbizottságok szé­leskörű pártaktíván foglalkoztak a rájuk háruló feladatokkal és konk­rét határozatokat hoztak a mező­gazdasági termelés növelésére. A nagymegyeri járási pírtbizottság például a falusi pártszervezeteknek feladatul adta, hogy állandóan kí­sérjék figyelemmel a szövetkezetek évi termelési és pénzügyi tervé­nek teljesítését. Törődnek azzal, hogy a szövet­kezetek a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket a lehető leggaz­daságosabban használják ki. Nem véletlen, hogy éppen a nagyme­gyeri járás szövetkezetesei, a föl­dek termelőképességének növelé­sében s általában a talajjavító munkálatokban az élenjárók közé tartoznak. A falusi pártszervezetek állan­dóan szem előtt tartják, hogy a szövetkezetek a vállalt kötelezett­ségeket hogyan teljesítik. Szükség esetén tanáccsal szolgálnak a szö­vetkezetek vezetőinek. A falusi pártszervezetek alkotó kezdeményezése gyümölcsözővé vált pl. a nádszegi szövetkezetben is. A falusi pártszervezet tagjai a tagok figyelmét a szükséges ta­karmányalap megteremtése érde­kében a kukorica termesztésére és hektárhozamának növelésére irá­nyították. Kezdeményezően szálltak síkra a termelés új módszereinek meghonosításáért. Törődtek azzal, hogy a kukoricaföld jól elő legyen készítve, idejében történjék a ve­tés és kapálás. Az eredmény nem is maradt el. Akadtak olyan szö­vetkezetesek, akik a múlt évben egy-egy hektárról már 100 mázsa kukoricát takarítottak .be. A pártszervezeteknek nagy súlyt kell fektetniük az új termelési technológia bevezetésére. Ez min­denekelőtt jó agitációs munkát követe; a falusi pártszervezetektől. E téren kiváló eredményeket mu­tat fel a szenei járás, de az új technológia már a galántai járás­ban is egyre nagyobb teret hódít. A hidaskürti kommunistáknak pél­dául nagy érdemük van abban, hogy a szövetkezetben ma már nagy sikerrel alkalmazzák a száraz és önetető módszert a sertések hizlalásánál. A napi súlygyarapo­dás így az előző évi 45—50 dekáról 80—85 dekára emelkedett. Ez az eredmény már önmagában két célt szolgál. Azt, hogy a szövetkezete­sek több húst termelnek, s ami a legfontosabb, ezt a többletet csök­kentett önköltséggel termelik. A párt júniusi határozata után pedig az eddigieknél még határo­zottabb formában vetődik fel a kérdés: mennyibe kerül a hús vagy a tej termelése. A szövetkezetesek jóléte és az életszínvonal további emelkedése döntő mértékben az önköltségek csökkentésétől függ. Ezért a falusi pártszervezeteknek biztosítaniok kell a szövetkezetek­ben, hogy a könyvelésnek és a nyilvántartásnak olyan formája lépjen érvénybe, amelyen keresztül a szövetkezetesek világosan lássák, mit mennyiért termelnek. Ilyen példák már vannak. A ko­súti, bélai és még jónéhány szö­vetkezetben már világosan kimu­tatható, hogy az egyes termékek előállítása mennyibe kerül. Hiba azonban az, hogy a könyvelésnek ez a formája ma még csak a vé­letlenre van bízva. A szövetkezet könyvelőitől függ, hogy a termelési költségek kimutatása megtörté­nik-e vagy sem. A falusi kom­munisták feladata, hogy a véletlent a konkrét, tervszerű munka váltsa fel. E követelmény megvalósítása már azért is lehetséges, mert a szövetkezetek egyre több, kellő tu­dással rendelkező iskolázott em­bert kapnak. A falusi pártszerve­zetek feladata, hogy ezeket az em­bereket segítsék munkájukban, alapvetően megismertessék velük pártunk mezőgazdasági politikáját, s arra serkentsék őket, hogy ak­tív harcosaivá váljanak a kitűzött feladatok teljesítéséért indított harcnak. A kommunisták már eddig is so­kat tettek mezőgazdaságunk fel­virágoztatásáért, elmondhatjuk, hogy a falusi pártszervezetek dön­tő többsége következetesen iparko­dott a határozatok megvalósításá­ra serkenteni a szövetkezetek pár­tonkívüli tagjait is. A falusi párt­szervezetek jó munkája világosan visszatükröződik a nagyszerű ered­ményekben, amelyeket a szövet­kezeti mozgalom kibontakozása, a szövetkezetek ^gazdásági és politi­kai megszilárdítása terén elértünk. A további jó és még sikeresebb munka azonban megkívánja, hogy a párt vezető szerepe 'még jobban megszilárduljon a falvakon, ezt se­gíti elő az is, hogy a szövetke­zetekben egymás után alakulnak az önálló alapszervezetek, vagy pártcsoportok, és hogy a kommu­nisták egyre nagyobb mértékben sajátítják el a mezőgazdaság öko­nómiáját, világosan látják a prob­lémákat és helyesen, céltudatosan tudják irányítani a pártonkívülie­ket is a nagy tervek megvalósí­tására, a- szocializmus építésének mielőbbi befejezésére hazánkban. A nemzetgyűlés jóváhagyta az 1958. évi állami zárszámadást és a szakszervezet üzemi bizottságairól szóEó törvényt A nemzetgyűlés szerdán délután kezdte meg 33. ülését, melyen pár­tunk és kormányunk képviseletében részt vettek: R. Barák, J. Dolanský, Z. Fierlinger, V. Kopecký, O. Šimunek, L. Jankovcová elvtársak, továbbá dr. E. Šlechta, dr. J. Plojhar és dr. J. Kyselý miniszterek, a Nemzet! Front pártjainak elnökei, valamint kormányunk további tagjai. Jelen voltak a központi hivatalok képviselői és az üzemi dolgozók küldöttsé­gei is. J. Vodička képviselő az ülés meg­nyitása után előadta a jelölő bizott­ságnak Tibor Bohdanovský új képvi­selő megválasztása érvényességét igazoló beszámolóját. Tibor Bohda­novský képviselő egyidejűleg letet­te az alkotmányban előírt esküt. Z. Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke szívélyesen üdvözölte az indiai parlamentnek az ülésen résztvevő küldöttségét. Megkérte a küldöttség tagjait, tolmácsolják India népének a legszívélyesebb üdvözleteket és azt a kívánságot, hogy hazájuk sok sikert érjen el. M. Ananthaszajanam Ajjangar, a küldöttség vezetője vá­laszában többek között kijelentette, az indiai parlamenti küldöttség nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy részt vehet a csehszlovák nemzetgyűlés ülésén, és tiszteletét fejezte ki ha­zánk irányításának demokratikus rendszere iránt. A nemzetgyűlés a napirend jóvá­hagyása után megkezdte a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom alap­szervezeteiben működő üzemi bizott­ságik helyzetére, a bíróságok jog­körének megváltoztatására, valamint az igazságszolgáltatás és a közjegy­zőségek tevékenységére vonatkozó egyes cikkelyek módosítására s ki­egészítésére, a szakértők és tolmá­csok jogi viszonyainak rendezésére vonatkozó törvényjavaslatok megvi­tatását. A képviselők a szóban forgó törvényjavaslatok jóváhagyása után meghallgatták és megvitatták a költ­ségvetési és gazdasági bizottságnak a Cseh-ziovák Köztársaság 1958. évi állami zárszámadására vonatkozó be­számolóját. A nemzetgyűlés az álla­mi zárszámadást jóváhagyta. A nemzetgyűlés továbbá megvi­tatta a költségvetési és gazdasági s az alkotmányjogi bizottság közös beszámolóját a kormánynak az Álla­mi Tervbizottságról szóló törvényja­vaslatáról, az alkotmányjogi bizott­ság beszámolóját a kormánynak az építkezések dokumentációjáról, va­lamint a csehszlovák és lengyel ál­lampolgárok közötti egyes igények és kötelezettségek rendezéséről szó­ló törvényjavaslatát. A nemzetgyűlés az említett törvényjavaslatokat jó­váhagyta. • A nemzetgyűlés az említett tör­vényeken kívül megvitatta a külügyi és egészségügyi bizottságnak a Cseh­szlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között Budapesten, 1959. január 30-án aláírt — szociá­lis politikai együttműködési egyez­ményről szóló beszámolóját, meg­vitatta továbbá a külügyi bizottság beszámolóját a kormány azon javas­latáról, mely szerint a Csehszlovák Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság kereskedelmi és hajó­zási egyezményt kötött, melyet Kai­róban, 1959. február 7-én aláírták, továbbá ugyanazon bizottság beszá­molóját a kormány javaslatáról, melynek eredményeként a Csehszlo­vák Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság között konzuláris egyez­ményt kötöttek és Prágában, 1959. március 27-én aláírták. A nemzet­gyűlés egyhangúlag jóváhagyta a szóban forgó egyezményt, szerződést és konzuli egyezményt. A nemzetgyűlés csütörtökön foly­tatja tárgyalásait. ncHf*nT HANOlls zi II a H U Hl GIÉZOSZNAK! Ma, csütörtökön kezdődik meg az athéni hadbíróság előtt a Manolisz Glezosz görög nemzeti hős elleni pör. A görög demokratikus körök nem titkolják aggodalmukat, hogy Glezosz élete veszélyben forog. Glezoszt, a legnagyobb görög ellenzéki párt vezetőségének tagját, a demokratikus Görögország képviselőjét a fasiszta diktatúra idejéből származó törvény 375-ös paragrafusa alapján azzal vádolják, hogy „kémkedéssel foglalkozó személyeket rejtegetett". E hazugság örve alatt indítják meg azt a pört, melynek célja az ország valamennyi haladó erőinek megfélemlítése. Az e provokáció által mélységesen felháborodott demokratikus világ Glezosz hajadéktalan szabadlábra helyezését követeli. A Glezosz ellen emelt ha­mis vád elleni tiltakozásokhoz Csehszlovákia egész népe is egyhangúlag csatlakozik. A Manolisz Glezosz védelmére létesült csehszlovák bizottság július 8-ig dolgozóink több mint 10 000 tiltakozó határozatát küldte el a görög királynak, a miniszterelnöknek, az igazságügyminiszternek és a nemzetvédelmi miniszternek. Dolgozóink számos tiltakozó határozatot küldtek Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának is. \ Manolisz Glezosz védelmére létesült csehszlovákiai bizott­ság címére újabb és újabb táviratok, levelek, határozatok érkeznek dolgo­zóink tiltakozó gyűléseiről, melyeken elítélik a görög hivatalok eljárását. A ružomberoki-rybárpolei V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem Manolisz Gle­B H jjj Jelentés az aratásról jí § (ČTK) - Az őszi árpa után§ ÖSzlovákia déli járásaiban sor ke­Ô örült a tavaszi árpa aratására is.p ^A nagymegyeri járásban például* 2510 hektárról már betakarították; naz őszi árpát és 100 hektáron már| 5 a tavaszi árpát is learatták. A du-í änaszerdahelyi járásban pedig az( g őszi árpa mellett 150 hektárról j 3 aratták le a tavaszi árpát, sőt a; gdunaszerdahelyi és somorjai járá-; psok egyes szövetkezetei a búza ž Maratását is megkezdték. A jelenté-\ gsek szerint az ollétejedi szövetke-J ^zetesek vasárnap estig 20 hektár-« Dról aratták le a búzát, kedden; Epedig a somorjai és szemeti szö-.í 8vetkezetek kezdték meg a búzaí h aratását. * * * A nyitrai kerület egységes föld­iművesszövetkezeteinek földjein; dolgozó EFSZ-tagok július 7-én [ ; csaknem 2000 hektárnyi területen i ^fejezték be az őszi repce aratását., ^Egyidejűleg teljes üzemben folyik j a takarmánygabona begyűjtése sí ÍJtöbb járásban megkezdődött a; ikenyérgabona aratása is. 8 A tavaszi gabona — a búza, ár-; npa és rozs - betakarítását márí ^megkezdték a nyitrai kerületi S egyes EFSZ-iben is. így pl. a me-| jjzőkeszi szövetkezet tagjai, a Mun­Skaérdemrend tulajdonosai már jú-; jílius 6-án megkezdték a tavaszi í 'á&rpa aratását. A Malé Záluze-i| IjEFSZ megkezdte a rozs aratását. I VA nyitrai kerületben az EFSZ-ek • ^földjein eddig mintegy 7000 hek-j htárnyi területről aratták le a ga-| ^bonát. '^sicfjrj-jcsxj-irsrrrvrs-rj-z-j-jrj-ir.' zosz műhelye dolgozóinak köllektívája levéllel fordult a görög királyhoz. * * * A prágai ČKD Sokolovo munkásai, műszaki dolgozói a következőket ír­ják: Ugyanúgy, ahogy most a Mano­lisz Glezosz néz bírái szemébe, állt a mi Július Fučíkunk is a bírák előtt. Akkor, amikor Glezosz Görögország­ban küzdött, a mi Fučíkunk ugyan­azokért az eszmékért áldozta fel éle­tét, amelyekért ma a görög hős élete forog veszélyben". „A Manolisz Glezosz életének meg­mentéséért folytatott harc mindazon emberek szívügye, akik nem tagad­ják meg az emberi érzéseket" — ír­ják határozatukban a bratislavai Szlo­vák Műszaki Főiskola elektrotechni­kai tagozatának tanárai, alkalmazot­tai és hallgatói. A kassai kerület városainak és fal­vainak dolgozói a görög királyhoz, a görög miniszterelnökhöz és a nem­zetvédelmi miniszterhez 423 tiltakozó határozatot intéztek. A drienovcei szövetkezeti tagok tiltakozó levelükben ezt írják: Nagy felháborodással szereztünk tudomást arról, hogy Manolisz Glezoszt hadbí­róság elé akarják állítanni. A béke és szabadság nevében, amelyért e nemzeti hős harcolt, határozottan követeljük, hogy helyezzék szabadláb­ra! A Turanská Nová Ves-i dolgozók határozottan követelik, szüntessék be a büntetőpert Manolisz Glezosz ellen és azonnal bocsássák szabadon! GXsXSXSXaXsX^ A szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért a Banská Bystrica-i kerületben versenyző 137 munkaegyüttes közé tartozik a dubovái Petro­chema n. v. karbantartóinak 8-tagú kollektívája is, Jozef Donoval kom­munista, volt partizán vezetésével. E kollektíva példaszerűen teljesíti kö­telességét. A gépesítés és automatizálás tervének feladatait rendszeresen 100 százalékra teljesítik. Az osztályok valamennyi mérőkészülékét szocia­lista gondozásba vették. A kollektíva minden tagja technikai körben rendszeresen tanulmányozza a politikai és szakirodalmat. Képünkön Jozef Donoval kollektívájának tagjait, Lányi György és Júliut Stugner elvtársakat látjuk </"p• i :zben.

Next

/
Thumbnails
Contents