Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-09 / 188. szám, csütörtök

IS pénzügyminiszter beszámolója az 1958. évi állami zárszámadásról Népünk munkájának büszke mérlege A Csehszlovák Köztársaság kormánya jóváhagyás céljából a nemzetgyűlés elé terjeszti az állami zárszámadást, mely kifejezésre juttatja dolgozó népünk múlt évi munkájának eredményeit. AZ 1938-BAN ELÉRT EREDMÉNYEK Előzetes adatok szerint 1958-ban a társadalmi termék több mint 7,9 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 7,7 százalékkal növekedett. Az ipari termelés a munkatermelékenység 7,4 százalékos emelkedése mellett 11,3 százalékkal növekedett. Az iparra fordított költségek 2,6 százalékkal csökkentek. A termelési terv, a munkatermelékenység terve sikeres teljesítésével és a költségek csökkentésével 1161 millió koronával nagyobb nyereséget értünk el. Szlovákiában gyorsabb volt az ipari termelés növekedésének üteme. Az ipari termelés 13,7 százalékkal növekedett. Az összes beruházások értéke 34.4 milliárd koronát tett ki, vagyis 9,1 százalékkal nagyobb összeget, mint az előző évben. A beruházási tervet 1952 óta 1958-ban először teljesítették tűi. Az építkezési munkák tervét hosszabb idő után ugyancsak túlteljesítették — 101.5 százalékra teljesítették. Ugyanakkor még mindig fennA költségvetésben előirányzott bevételek a költségvetésben előirányzott kiadások tettek ki, úgyhogy a felesleg állanak a munkatermelékenységben, a bérekben és a költségekben mutatkozó fogyatékosságok. Nem teljesítették teljes mértékben a lakásépítkezéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ennek ellenére több lakást adtak át rendeltetésének, mint az előző évben. A népgazdaság általános fejlődését lelassította a mezőgazdasági termelés lemaradozása, mely — ha nem veszszük számításba a rendkívül jó gyümölcstermést, — az 1957. évi színvonalon maradt. Külkereskedelmünk forgalma 4,4 százalékkal növekedett, emellett a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk 8,5 százalékkal lett nagyobb. Az életszínvonal is tovább emelkedett. Hazánk dolgozóinak jövedelme 1600 millió koronával növekedett. A betétek összege 2818 millió koronával lett nagyobb. Fokozódott a lakosság áruvásárlása, nagyobb lett a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások terjedelme, úgyhogy a személyes fogyasztás a második ötéves terv első évétől 17,6 százalékkal növekedett. A termelés általános kedvező fejlődése az 1958. évi költségvetési gazdálkodásban is megnyilvánult. 94 493 millió koronát, 91 621 millió koronát 2 872 millió korona. Ezt a felesleget elsősorban azral értük el, hogy eredményesebben t tottuk be a bevételek, mind a ki a sok keretét, ezenkívül azzal, hogy a kiadások terén nagyobbfokú volt a gazdaságosság. Gazdálkodásunk kedvező eredményei a vállalatok saját szabad forrásaiban is megnyilvánultak, mely források 1959. január 1-vel 2104 millió koronát tettek ki. A költségvetésben előirányzott bevételek keretét 98,7 százalékban tartották be. Az állami költségben előirányzott összes bevételekből a szocialista szektor hányada 84,7 százalékot ért el. A forgalmi adó 51,1 százalékot és a nyereségbeszolgáttatás a költségvetésbe", előirányzott összes bevételek 15,7 százalékát tette ki. A lakosságtól befolyó adők tervét a béradókon kívül, 100,5 százalékra teljesítették. A költségvetésben előirányzott kiadások keretét 95,9 százalékra tartották be. Ebből gazdasági célokra 48,8 százalékot, kulturális és szociális intézkedésekre 38,5 százalékot, honvédelemre és közbiztonsági célokra 9,4 százalékot és közigazgatásra 3,3 százalékot fordítottak. Szlovákiának a Megbízottak Testülete által irányított és a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságot is magában foglaló költségvetésében a bevételek 16142 millió koronát, * a kiadások 17 446 millió koronát tettek ki. A kiadások azért haladják túl a bevételeket, mert a kiadások magukban foglalják a nemzeti bizottságok minden kiadását és a társadalmi fogyasztásra fordított kiadásokat is. A nemzeti bizottságok költségvetéseinek terjedelme 31 269 millió koronát, azaz az országos költségvetés 34,1 százalékát tette ki. A nemzeti bizottságok saját bevételeinek tervét 114,5 százalékra, a gondjaikra bízott bevételek tervét 100,9 százalékra teljesítették. A kerületi nemzeti bizottságokkal oly értelmű megegyezésre került sor, hogy komplex elemzések alapján a nemzeti bizottságok 1292 millió koronát kitevő költségvetési feleslegéből 1026 millió koronát a nemzeti bizottságoknak hagynak meg. A szabad eszközöket, melyek 1959. január 1-vel 1343 millió koronát tettek ki, a nemzeti bizottságok körzetük további gazdasági és kulturális fejlesztésére fordíthatják. A nemzeti bizottságoknál maradó felesleg leszámítása után az állami költségvetésben mutatkozó egész feleslegből 1846 millió korona marad, amely összeget az állami pénzügyi tartalékok gyarapítására használnak fel. Hazánk valamennyi dolgozójának törekvései eredményeként létrejött tartalékok szükséges feltételei népgazdaságunk mind gyorsabb ütemű és arányos fejlesztésének. MILYEN FELADATOK ADÓDNAK AZ 1958. ÉVI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI ALAPJÁN A párt vezette dolgozóink törekvései a múlt év folyamán igen értékes tapasztalatokat eredmSnyeztek. melyeket további munkánkban teljes mértékben fel kell használnunk. 1. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a múlt év folyamán megkezdtük a váilalatok és a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésére és az Irányítás új rendszerének bevezetésére irányuló fontos intézkedések foganatosítását. 2. Pártunk és kormányunk intézkedései alapján, a dolgozók, a szakszervezetek és a gazdasági szervek öntudatos törekvései segítségével jobb lett a munkatermelékenység növekedése és az átlagbérek emelkedése közötti arány, következetesebbén érvényesült az érdem szerinti díjazás elve és csökkent a munkamulasztások száma. Ezzel létrejöttek a bérrendszerek átépítése sikeres végrehajtásának kedvező feltételei. 5. Az 1958. évi gazdálkodásra dolgozóinknak s gazdaságosság növelésére irányuló nagymérvű erőfeszítései voltak Jellegzetesek. Iparunk a termelési terv túlteljesítése és a költségek terven felüli csökkentése alapján 114.4 százalékkal teljesítette a nyereségtervet. Iparunkban az egy korona értékű árutermelésre fordított költségeknek a terv szerint 93,07 fillért kellett volna kitenniök, dolgozóink törekvéseinek eredményeként azonban a valóságban 92,39 fillérre csökkentek. A 0,68 fillért kitevő különbözet országos méretben a költségeknek további 891 millió koronával való csökkentését jelenti, Dolgozóink saját személyes anyagi érdekeltségüket mindjobban egybekötik vállalatuk fejlesztésének és az egész társadalomnak érdekeivel. A gazdaság komplex elemzése megerősíti annak szükségességét és helyességét. hogy a terven felüli nyereségben való érdekeltség helyett be kell vezetni a nyereségnövekedésben való részesedés hosszú időre szóló normatíváját. A qazdaság komplex elemzései azonban egyidejűleg arról is tanúskodnak, hogy ezt a hosszú időre érvényes normatívát egves vállalatokban a nyereség helytelen növelésére, az árak emelésére, árdrágításra és a minőség lerontására használhatják fel. Már a régi módszer szerint is. amikor a vállalatok kisebb mértékben részesedtek az elért nyereségből, és amikor jogkörük e források felhasználására szűkebb volt. a terven felüli nyereség a múlt évben ennek ellenére 2168 millió koronát tett ki. A minisztériumok az állami bankkal együtt a gazdaság komplex elemzései alapján már ebből a nyereségből 517 millió koronát nem ismertek el, és a vállalatoktól a helytelenül alakult, meg'nem érdemelt nyereséqet elvontak. Látnunk kell, hogy az olyan nyereségnövekedésben való érdekeltség új normatívája, mely iránt mind a vállalatok, mind a dolgozók nagyobb mértékben érdeklődnek, néha fokozhatja a nyereség helytelen létrehozására irányuló törekvéseket. A nyereséggyarapodásban valő részesedés hosszú időre szóló normatívájának alapvető értelme éppen az. hogy minden vállalat és valamennyi dolgozó teljes tudatossággal a vállalat fejlesztése alapvető fontosságú problémáinak megoldására. műszaki színvonalának emelésére, termékei minőségének megjavítására, a termelés fejlesztése ütemének növelésére mint a nyereséggyarapítás alapvető és helyes forrásaira irányítsa törekvését. Mindez megköveteli, hogv összes vállalataink dolgozói a pénzügyi szervek hathatós segítséqével az árkérdésre is fokozott figyelmet fordítsanak és megakadályozzák a nyereség helytelen létrehozását. Törekvéseiket ezért az egyetlen helyes útra, a vállalatok valamennyi belső forrásának maradéktalan kihasználására kell összpontosítanlok. Ez megköveteli azt is. hogy a vállalatok idei tervelnek értelmében az új saját forrásaikból meríthető 16 milliárd koronát, valamint az előző években kialakult szabad forrásokból 2104 millió koronát hathatósan, az egész társadalom érdekeivel összhangban a vállalatok fejlesztésére használják fel. 4. A múlt év jelentős eredményének kel! tekintenünk, hogy néhány év után globálisan teljesítették a beruházási építkezések és az építkezési munkák tervét. A beruházási építkezéssel kapcsolatos nagy feladatok azonban megkövetelik, hogy figyelmünket az eddiginél fokozottabb mértékben az építkezések minőségére összpontosítsuk, mely téren még mindig naqv fogyatékosságok mutatkoznak. Ez különösen a lakásépítkezések szempontjából nagy jelentőségű, ahol a jóminőség, de az eleqendő mennyiség elérésére irányuló törekvéseknek is a döntő tényező szerepét keli iátszaniok a lakásépítkezések és az építőanyaqtermelés fejlesztése érdekében indított nemzeti mozgalomban. Az irányítás új rendszere s benne a dolgozók nagyobbmérvű részvétele lehetővé teszi a lakásépítkezések tervének teljesítését, a lakásépítkezések meggyorsítását és olcsóbbá tételét. 5. Népgazdaságunk általában kedvező fejlődését a múlt év folyamán is a mezőgazdasági termelés lemaradozása gátolta. A tervben előirányzott termelési feladatokat nem teljesítették és a termelésre fordított költségek még mindig túlmagasak. Állami eszközökből a mezőgazdaság fejlesztésére a múlt év folyamán 15 830 millié koronát fordítottak. Az egységes földművesszövetkezetek saját pénzeszközeikből beruházási építkezésekre, gépek vásárlására, generáljavításokra és tenyészállatok beszerzésére a múlt év folyamán csak 20,3 százalékot fordítottak. Az oszthatatlan alapokba való juttatáí a brutto pénzjövedelemnek csupán 8,4 százalékát, azaz csak 854 millió koronát tett ki. A kulturális, szociális és üzemviteli biztosítási alapokba való juttatás 4,8 százalékot. vagyis 490 millió koronát tett kl. A szövetkezetek saját forrásainak ily lassú mozgósításával nem biztosítható a mezőgazdasági termelőerők gyorsabb ütemü fejlesztése, mezőgazdaságunk így nem tarthat lépést az iparral. A CSKP Központi Bizottsága júniusi ülésén jelentős intézkedéseket foganatosított a mezőgazdasági termelés fejlesztésének meggyorsítására, Irányításának tökéletesítésére és az új begyűjtési rendszer bevezetésére. Fő céljuk az. hogy mezőgazdaságunkban is ugyanolyan mértékben érvényesüljön, mint iparunkban, a szocialista gazdaság minőségi fölénye, és a termelés hatékonyságának növelése. Az új mezőgazdasági adó szintén arra van hivatva, hogy támogassa a mezőgazdasági szocialista termelési viszonyok és termelőerők fejlesztését. Ez az adó hozzá fog járulni az egyes termelési körzetek között mutatkozó különbségek kiegyenlítéséhez, és növelni fogja az oszthatatlan alapok javadalmazása iránti érdeklődést. 6. A múlt évben elért jó eredmények alapján ismét magasabbra emelkedett dolgozóink életszínvonala is. Gazdálkodásunkban az 1958-as évben pártunk vezetésével létrehoztuk a forrásokat az életszínvonal emelésére irányuló számos jelentős intézkedés számára úgy, ahogy azokat ez év "márciusában valóra váltották. Ezzel biztosítjuk azon feladatok teljesítését, hogy a második ötéves terv utolsó évének végéig a személyes fogyasztás egyharma .ďval növekedjék. A helyi gazdálkodás szakaszán a múlt év folyamán még mindig nem kerül, sor a lakosság által fizetett szolgáltatások olyan fokú megjavítására, mely kívánatos és amelyet a dolgozók s a társadalom elengedhetetlen szükségleteinek kielégítése megkövetel. 7. A múlt év folyamán az iskolaügyre, kultúrára, egészségUgyre, testnevelésre és szociális intézkedésekre 35 240 millió koronát fordítottunk. Múlt évi gazdálkodásunk eredményei lehetővé tették ez év márciusában a gyermekpótlékok és a szociális járadékok növelésére irányuló további jelentős intézkedések foganatosítását. Ma, amikor megtárgyaljuk népünk egyévi munkájának mérlegét, az 1960as évi terv és a harmadik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkák teljes gőzzel folynak. Feladatunk ne legyen csak a gazdaság és a kultúra fejlesztésében elért ütem tartása, hanem annak meggyorsítása is. Dolgozó népünk múlt évi munkájának mérlege mutatja, milyen erőket és tartalékokat mozgósíthatunk pártunk vezetésével. E tartalékok felhasználásában döntő szerepet játszik az ember, és annak mélységes szocialista tudatosságából eredő akarata, hogy még inkább meg akarja gyorsítani a kommunizmus felé vezető közös úton való haladás ütemét. Ha azt akarjuk, hogy gazdaságunk irányítása és az állam igazgatása valamennyi dolgozó ügyévé váljék, és így még jobban elmélyüljön az állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciója, ez megköveteli, hogy valamennyi dolgozónk pártunk vezetésével aktívan, teljes mértékben részt vegyen a gazdaság ilyen irányításában és az állam igazgatásában. A köztársasági elnök fogadta az indiai parlamenti küldöttséget (ČTK) - Antonín Novotný köztársasági elnök szerdán, július 8-án fogadta a prágai Várban az indiai parlament küldöttségét, melyet M. Ananthaszajanam Ajjangar, a Népi Parlament elnöke vezet. A küldöttséget Bejoy Krisna Acharya, India csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kísérte. .győződésüket fejezték ki, hogy a két ország baráti együttműködése továbbá is sokoldalúan fog kibontakozódni a kölcsönös előnyök, valamint a világbéke megőrzése érdekében. A küldöttség fogadásán jelen volt Z. Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöké, V. Dávid külügyminiszter, Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke, L. Novák, a köztársasági elnök irodájának vezetője. V. Kolár nemzetgyűlési képviselő és J. Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője. Az indiai parlamenti küldöttség tagjai az igen szívélyes légkörben folytatott beszélgetés folyamán elismerésüket fejezték ki azon sikerek fölött, melyeket Csehszlovákia ipara és mezőgazdasága fejlesztésében elért. Hangsúlyozták, hogy alkalmuk nyílt Csehszlovákia népe békeszeretetének megismerésére, és értékelték azt a szívélyes baráti fogadtatást, melyben az általuk látogatott valamennyi helyen dolgozóink részesítették őket. A köztársasági elnök arról az őszinte rokonszenvről beszélt, mellyel Csehszlovákia népe már a múltban is kísérte India népének a nemzeti függetlenségért vívott harcát és hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia lehetőségei keretében a lehető leghatékonyabban hozzájárulni igyekszik az India gazdasági felvirágoztatására irányuló törekvésekhez. A köztársasági elnök és a küldöttség tagjai megelégedéssel beszéltek az India és Csehszlovákia közötti kölcsönös kapcsolatokról és azt a megAz indiai parlamenti küldöttség Bukarestbe utazott Az indiai parlament képviselőinek küldöttségé, melyet M. Ananthaszajanam Ajjangar, a Népi Parlament elnöke vezet, ötnapos hivatalos csehszlovákiai látogatása után szerdán délután a Román Népköztársaságba utazott. A becses vendégektől Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Jirí Hájek, a külügyminiszter helyettese, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője, számos képviselő búcsúztak a ruzyni' repülőtéren. A búcsúztatásnál jelen volt Bejoy Krisna Acharya, az Indiai Köztársaság prágai nagykövete, a nagykövetség tagjai és dr. Ion Birzu, a Román Népköztársaság prágai ügyvivője is. Az indiai vendégeknek — mielőtt elfoglalták helyeiket a repülőgépben — a prágai pionírok virágcsokrokat nyújtottak át. A szovjet tudomány és technika nagy sikere (ČTK) - A két kutyát és nyulat hordozó szovjet űrrakéta sikeres fellövése a föld lég burkolatának felsőbb rétegeibe és a rakéta biztonságos visszatérése földünkre a csehszlovákiai tudósok s egész lakosságunk rendkívüli érdeklődését váltotta ki. Rudolf Pešek tanár, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, a Csehszlovák Tudományos Akadémia űrrepülési bizottságának elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetése során hangsúlyozta, hogy a júliusban megvalósított kísérlet egy azon kísérletek sorozatából, melyeket a Szovjetunióban már 10 évvel ezelőtt megkezdtek. A szovjet tudósok akkor mintegy 110 kilogramm súlyú rakétát használtak, mely 120 km-nyi magasságba emelkedett. A további évek folyamán a rakéták emelkedési lehetősége és hasznos megterhelése állandóan növekedett: a múlt év folyamán 1500 kg megterheléssel mintegy 470 km-nyi magasságba és most több mint 2000 kg megterheléssel 500 km-nyi magasságba emelkednek. „Ezek a kísérletek — mondotta Pešek tanár — a föld légburkolata magasabb rétegeinek megismerését szolgálják, s az itt szerzett ismereteket a föld mesterséges holdjaival kapcsolatosan szerzett ismeretekkel kombinálják. A rakéta ugyanis olyan tájékoztató adatokat szerez, aminőket a mesterséges hold rendkívül gyors röpte alatt nem szerezhet. Ilyen adat például, hogy a föld levegőburkolatának tulajdonságai bizonyos hely fölött igen magas rétegekben, mondjuk Moszkva, vagy pedig az északi sark fölött hogyan változnak meg. A nagy magasságba kilőtt rakéta ez értelemben kiegészíti a mesterséges holdak által végzett kutatást. Feljegyzi, a légkör nyomására, hőfokára, összetételére, valamint arra vonatkozó adatokat, miként változik az ibolyántúli és a kozmikus sugárzás. Természetesen rendkívül fontosak az élőlényekre vonatkozó ismeretek igen nagy túlterhelés mellett vagy pedig akkor, amikor a rakéták kikerülnek a Föld vonzóerejének hatásköréből. Még nagyobb jelentőségű az állatok megfigyelése az űrrakéta visszatérése után, vagyis annak a megfigyelése, nem hagyott-e a kozmikus sugárzás szervezetükben hosszabb idő után is észlelhető nyomokat." „A szovjet tudósok űrrakétákkal folytatott kísérleteit — mondotta Pešek tanár befejezésül — nem tekinthetjük másnak, mint az ember kozmikus térségbe repülése előkészítésének. A legutóbb megvalósult sikeres kísérlet további ugrás a cél felé vezető "úton. Ami a további fejlődést illeti, úgy vélem, hogy a Szovjetunió most élőlényekkel egy további mesterséges holdat lő a világűrbe, mely egy ideig a kozmikus térségben fog mozogni s megmutatja, hogy a kozmikus sugárzás hosszabb ideig miként hat szervezetükre, azután pedig az állatokkal együtt biztonságosan visszatér földünkre." •k A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége kedden megvitatta az Állami. Szervek és a Pénzügyi Rendszer Alkalmazottai Szakszervezeti Szövetségének az ügyészség, a bíróságok és a kerületi nemzeti bizottságok által a munkavédelem és munkabiztonság szakaszán kifejtett tevékenységre vonatkozó beszámolóját. *• Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere szerdán délelőtt fogadta 3 P. Garniert. Franciaország csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A nagykövet a fogadás után a főpolgármester kíséretében felkereste az ismeretlen katona sírját, melyre koszorút helyezett el. Hollandia Kommunista Pártjának küldöttsége hazánkban (ČTK) - Július 7-én délután repülőgépen Prágába érkezett Hollandia kommunista Pártjának küldöttsége, amelyet W. Kremer, Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja vezet. A küldöttség ellátogat több kerületbe, ahol megismerkedik szocialista építésünkkel. •k A Szlovák Ojságírók Szövetségének nemzetközi kapcsolatok kérdésével foglalkozó szakosztálya július 8-án Bratislavában sajtóértekezletet rendezett a hazánkban látogatás céljábóK időző Joany Berlioz-zal, Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjával. A francia vendég a szlovákiai sajtó képviselőinek „Franciaország helyzete" címen tartott rövid előadást. * Tamara Hanum, a Szovjetunió nemzeti művésznője együttesével kedden Brnóban lépett fel, s művészetével elbűvölte az előadás közönségét. Tamara Hanum együttesével hazánkban eddig 21szer lépett fel harmincezer néző előtt. * A Csehszlovák Sajtóiroda a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójával kapcsolatos Ünnepségek alkalmából dokumentációs fényképsorozatot ad ki. A sorozatban számos eddig ismeretlen felvétel, fotomontázs lesz, ezenkívül színes melléklettel és az ünnepségek központi jelszavát feltüntető felirattal is el lesz látva. A fényképsorozat ára 55.— korona. ÜJ SZÖ 0 * július 9.