Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-06 / 185. szám, hétfő

Fr Y 0?A BESZÉLGETÉS iJlj

A JO SZÖVETKEZETBEN • j-\unasápon már nincs egyénileg gazdálkodó, mégis csak 150 hekU tárja van a szövetkezetnek. A falu döntő többsége föld nélküli, zsellér, cselédember volt a múltban. Az urasági földbirtok pedig most az állami gazdaságokhoz tartozik. No, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez a kis szövetkezet igen jól gazdálkodik. Sőt, „felfedezték" azt, hôqy nemcsak a szántóföldeken lehet „kenyeret" termelni, hanem a falu alatt lopakodó Fekete-vizet is az ember szolgálatába lehet állítani. No, de álljunk meg egy pillanatra, ne vágjunk a dolog elé. KARKESZ FERENCET, a szövetkezet nagy bajuszú elnökét és Hobáth József agronómust nem a szövetkezet, de az állami gazdaság irodájában találtuk. Nincs is ebben semmi különös, ha gyakran eljárogatnak egymáshoz. Annál furcsább, hogy az agronőmus is kemény hangon adja tudtára valakinek a telefonon keresztül, hogy valami nincs ínyére. Csendben várjuk az „értekezlet" végét, majd a ma legfontosabb problémája, az aratás, a termésbetakarítás kerül szóba. Az elnök ad választ a feltett kérdésre. í- Az őszi árpát már learattuk. A cséplést is kezdenénk, ha volna hova elhelyezni a kicsépelt életet. AZ AGRONŐMUS IS bekapcsolódik a beszélgetésbe. S az előbbi telefonbeszélgetéstől még mindig indulatos hangon mondja: — Harmincadikára ígérték, hogy kitakarítják a raktárainkat... Nyakunkon a cséplés s még máig sem történt semmi. Mielőtt az új ter| mést beletennénk, fertőtleníteni és rendbe kellene tenni a raktárakat. Az elejtett mondatokból kiderült, hogy az agronőmus a felvásárlóüzem egyik dolgozójával pattogott, akik közös megegyezés alapján bérbe vették a szövetkezeti raktárakat oly feltétellel, hogy amikor a szövetkezetnek szüksége lesz rá, kiürítik. Ahogy az agronómus is mondta, küszöbön a cséplés s a raktár még mindig foglalt. Pedig hát megígérték, hogy a raktárt idejében a szövetkezet rendelkezésére bocsátják. Reméljük, hogy az ügy sürgősségét, halaszthatatlanságát a felvásárló-üzem vezetősége is megérti és megteszi a lépéseket az ügy elintézése érdekében. {L ÚJ SZÓ Villanyt kapott Perjés E napokban nagy örömben volt része Perjés község lakosságának. 1960-ra volt tervezve a villanyáram bevezetése a községben, de munkásosztályunk az ipari termelés túlteljesítésével lehetővé tette a tervbe vett anyagok idő előtti leszállítását és így kerülhetett arra sor, hogy Perjés községet is bekapcsolták a villanyáramba. A villany bevezetéséve! kapcsolatos munkálatokat brigádban végezték a Nevel és szórakoztat Egységünknél főleg a nevelés és a kultúrmunka vonalán említésre méltó munkát végez a CSISZ-szervezet. Vezetőink példamutatók. Az egyes CSISZ-tagok magatartásával a taggyűlésen foglalkozunk. Ez yalamennyi CSISZ'-tagra nagy hatással van. Egységünknél ez ideig komolyabb fegyelemsértés még nem történt. A kultúrmunkában zenekarunk és énekkarunk mutathat fel szép eredményeket. A tél folyamán szombat- és vasárnaponként a falvakon előadásokat tartottunk. A hadsereg alkotóversenyében (AST) csoportunk a 2. helyre került s ezáltal bejutott a kerületi versenybe. Ott is a második helyen végzett, úgyhogy most a prágai országos versenyre készülünk. Közben meghívást kaptunk Brnóból, melyet elfogadtunk. „Liptov" nevet viselő kultúrcsoportunk a brnói ifjúsági találkozón is fellép. Gróf Tivadar tizedes TAPASZTALATCSERE A múlt Tiiten 26-tagú csoport látogatott el Handlovára: a Csehszlovák Hadsereg Nagybánya újítói. Több munkahelyet meglátogattak a bányában. Kérdezősködtek, érdekelte őket minden, hisz segíteni akartak mindenkinek mindenhol. Délután a Technika Házában megbeszélésre jöttek össze a handlovai szaktársakkal. Kalivoda és Uihálik elvtársak kifogásolták a falfejtések rossz állapotát, továbbá megjegyezték, hogy nem használunk a fejtéseken vasdúcokat, ami sok fa megtakarítását jelentené. Nagyon érdekelte őket a körreselO-gép, melyet a köralakú folyósok hajtásánál használunk és a TH dúcolást egyengető hajlító-gép, amely a magyarországi Dorogi-bányából, hozott tervrajzok alapján kiszült Handlován. A vitában mind többen és többen szólaltak fel. Glos mérnök, a déli részleg vezetője kijelentette, hogy nem csupán nagy dolgokban van szükség újítási javaslatokra, hanem a mindennapi apró-cseprő munkáknál is. A vendégek is helyeselték ezt az állitSst, rámutatva arra, hogy éppen a legnehezebb fizikai munkát kell megkönnyíteni. Az 1959-es évi újítási javaslatok összehasonlításakor kiderült, hogy a karvinal bányászok sokkal tevékenyebbek. Nekik 67 újításuk van a mi 27 újításunkkal szem.' ben. Az élményekben gazdag baráti tapasztalatcsere azzal a megállapodással ért véget, hogy elmélyítik egymás között az ismeretséget, s kölcsönös segítségére lesznek egymásnak. TÓTH JÁNOS, Handlová. község dolgozói. A villanyáram bevezetésével a szövetkezeti tagok munkáján is könnyítenek. A villan,váram ünnepélyes bekapcsolása alkalmából a község dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 100 ezer korona értékű brigádmunkát végeznek az útépítésnél. Az útépítést októberben kezdik meg. Adamec József, Rimaszombat Már nemcsak a déli járásokban hanem a Nyitra felső folyásánál Is sor került a repce és az őszi árpa aratására. A nadlicei szövetkezetesek már több mint 8 hektárról takarították be az őszi árpát és a repcét. Az említett szövetkezetben a takarmányok betakarítására és a takarmányozás céljából másodnövények vetésére Is nagy súlyt fektetnek. Saját maguk meggyőződtek róla, hogy az a takarmány a legolcsóbb. amit maguk termelnek. Buda Ferenc, Partizánske i, melyik falusi ember ne emlékeznék még azokra az időkre, amikor a létért folyó harc, (az önzés, a kapzsiság nem csupán a munkaerő-eladásban, a szegényebbeknek a gazdagok általi kizsákmányolásában nyilvánult meg, hanem kiterjedt a határra is. Igen, furcsán hangzik, de így van. Az önzés, a vagyonszerzés a határban olyképpen játszódott le, hogy szántáskor néhány centiméterrel odébb került a mezsgyekaró, s ha nagy követ ásott le valamelyik paraszt, hogy ne lehessen elmozdítani, akkor a föld nagyobbítása úgy történt, hogy a kapzsi parasztember a szántáskpr a föld közepetáján el-elnyesegetett néhány barázdát, „hasat" csinált a földjének. Ez úgy értendő, hogy a föld két végén a mezsgyekaróktól néhány méterig egyenes barázdát húzott, de a középtájon aztán egyre inkább hasasodott a földje. Persze a szomszéd sem volt rest, hiszen amikor ő szántott, visszaszerezte az ellopott néhány barázdát, s hogy teljes legyen a munka, ő is elnyesett néhány barázdát a „hálátlan" szomszédjától. Ebben a barázdákért folyó „harcban" osztálykülönbség nélkül a becsületes embereken, s a jó szomszédokon kívül részt vett csaknem mindenki, S ha már anynyira fajult a dolog, hogy „viszszanyeséssel" nem sikerült elintézni a dolgot, pereskedésre került sor, jött az ügyvéd. Hány ügyvéd, s vele együtt sok nagy gazda, gazdagodott meg ilyetén (hiszen mindig az győzött a perekben, akinek több pénze volt, jobban tudott „kenni") s hány kisparaszt ment így tönkre, mivel az ügyvéd nem volt arra tekintettel, kivel áll szemben. „Elveszett" föld, ilyesmi régen ismeretlen fogalom volt, hiszen minden gazda-ember, még ha álAZ ARATÄSI PROBLÉMA mellett szóba kerül a szövetkezet baromfitenyésztése is. Az elnök ezt mondja: — Feketevíz a mi kenyéradónk. Valami igazság van a dologban. A kis szövetkezet fő jövedelmi forrása a szárnyasok tenyésztése. Már három éve foglalkoznak kacsatenyésztéssel. Ma már 550 tenyészkacsájuk van. 15 ezer tojást keltettek. Háromezer kacsát gyorshízlalás után piacra adtak s az év végéig még ugyanannyit adnak a közeilátásnak. Ők látják el kiskacsákkal a környékbeli szövetkezeteket is. Az elnök és az agronómus is bizonyítgatják, hogy a szárnyasok tenyésztése igen kifizetődik. Feketevíz ideális környezetet nyújt a kacsatenyésztésre, s ahogy ők mondják. Feketevíz jövedelmük fő forrása. A KACSATENYÉSZTÉST még bővíteni fogják. Jövőre a te'nyészkacsák számát az ideinek kétszeresére szaporítják. Szarka István iimmiHiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiMim Románia és az Egyesült Arab Köztársaság nagykövetei eltávoztak hazánkból (ČTK) — Gheorghe Vidrascu, a Román Népköztársaság Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szombaton, július 4-én eltávozott hazánkból. A nagykövettől dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese és a Külügyminisztérium vezető dolgozói vettek búcsút. A búcsúsztatásnál jelen voltak a prágai diplomáciai testület egyes tagjai is. * * * Dr. Szala el Dine Tarazi, az Egyesült Arab Köztársaság Csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ugyancsak szombaton elhagyta hazánkat. A nagykövettől dr. Dobratnil Ječný, a Külügyminisztérium protokollfőnöke. Abdel Halim Mahmoud el Badry, az Egyesült Arab Köztársaság ügyvivője és a nagykövetség tagjai búcsúztak. A búcsúztatáson jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai Is. Fogadás az USA államünnepe alkalmából (ČTK) — William A. Crawford, az Amerikai Egyesült Államok prágai ügyvivője szombaton, július 4-én fogadást' rendezett az USA államünnepének tiszteletére. A fogadáson jelen volt dr. Jiíí Hájek, a külügyminiszter helyettese és hazánk közéletének további képviselői. Jelen voltak a prágai diplomácia! testület tagjai is. MEGÉRDEMELT SIKER Tamara Hatium üzbég művésznő fellépése óriási sikert aratott Bratislavában. A Kultúra és Pihenés Parkjában Tamara Hanumot, a Szovjetunió érietnes művészét virágcsokrokkal fogadják az előadás előtt. (Viliam Pŕibyl, — ČTK) Az Ú i Szó kritikája nyomán Végre pontot tehetünk a Siilyi-ügy után Sülyi Ferenc nagydaróci lakos panaszügyével már többször foglalkoztunk lapunkban. Sülyi 1951-ben házat vett a faluban, de abba a mai napig nem tudott beköltözködni, elsősorban a Füleki Járási Nemzeti Bizottság határozatlansága, hibája és mint a későbbiekből kiderült, törvénysértő magatartása miatt. Sülyi Ferenc panaszának gyors elintézését követelte volna az a tény is, hogy családjával egészséget, életet veszélyeztető rozoga házikóban lakik, ám ebben a panaszügyben sem a füleki JNB illetékes építészeti osztálya, sem pedig a nagydaróci HNB mind ez ideig — még a járási ügyész közbenjárására sem tette meg a szükséges intézkedéseket. Mindezekre a hibákra csaknem egy évvel ezelőtt megjelent cikkünkben hívtuk fel a füleki JNB figyelmét. Akkor megígérték az ügy kivizsgálását, eredményes elintézését. Erre hiába vártunk. Ez év január 9-én megjelent cikkünkben bírálólag újra foglalkoztunk Sülyi Ferenc panaszával. A Füleki Járási Nemzeti Bizottság ellenőrzésügyi osztálya — melynek törvényes kötelessége lett volna a panasz tárgyát képező ügy alapos kivizsgálása és megfelelő intézkedések foganatosítása — Nagy Gábor elvtársnak, az ellenőrzésügyi osztály vezetőjének aláírásával 1959. január 28-án írott válaszlevelében arról értesített bennünket, hogy a füleki JNB tanácsának határozata alapján a mezőgazdasági osztály 1959. január 20i döntésével érvénytelennek mondotta ki Sülyi Ferenc házvételét és ennek értelmében felhívta a füleki népbíróságot, hogy telekkönyvileg is érvénytelenítse Sülyi tulajdonjogát. Időszerű törvényjavaslat mából ébresztették is fel, meg tudta mondani hajszálpontosan, hány hold földje van, no meg azt is, hogy ebben és ebben a dűlőben ennyi és ennyi négyszögöl szántója van. mi történt a felszabadulás utáni években? Jöttek a kulákok spekulációi, akik azért, hogy valamiképpen középparaszttá váljanak, osztották földjeiket boldog-boldogtalannak, nem létező rokonaiknak, így aztán több ízben még a halottak is földhöz jutottak. Azok pedig, akik tisztességtelen úton szerettek volna gazdagodni, mindenáron menekültek az állam iránti kötelezettség teljesítésétől, a beadástól, eltitkolták szántóföldjük egy részét, hogy kevesebb terményt kelljen beadniok begyűjtési áron s többet adhassanak el az előnyösebb szabadfelvásárlási árakon. Természetesen abban, hogy a felszabadulás utáni években egyre inkább „fogyott" a szántóterület, még más dolog is közrejátszott. Tagadhatatlan, hogy épülő szép hazánkban sok új üzem létesült, minek következtében hozzá kellett nyúlni a szántóföldhöz. Ez érthető, hiszen a fejlődés törvényszerűsége hozta magával, s a szántóterület ilyen csökkenése elkerülhetetlen. Más dolog az, ami már kevésbé érthető, s nem elkerülhetetlen, hogy a nemzeti bizottságok több esetben házépítési engedélyt adnak kimondottan szántóterületekre, nem beszélve arról, hogy évekkel ezelőtt, pl. 1954-ben annyira kicsúszott kezükből az ellenőrzés, a kataszteri nyilvántartás, hogy ebben az évben a háború előtti évekhez viszonyítva a legnagyobb volt a szántóterület csökkenése. párt és a kormány látta, hogy ez így tovább nem mehet s oly intézkedéseket tett, hogy a nemzeti bizottságok kénytelenek voltak nagyobb szigorral végezni az ellenőrzést, a szántóterület nyilvántartását. Az utána következő évben végzett nyilvántartási akció végül is sikerrel járt, hiszen csupán a nyitrai kerületben 12 ezer hektár „elveszett", eltitkolt jó szántóföldet „találtak meg". Az utóbbi években azonban úgy látszik újra kicsúszott a kézből a nyilvántartás, hiszen a múlt esztendőben megint 150 ezer hektárral csökkent a szántóterület. Ez annyit jelent, hogy a háború előtti évekhez viszonyítva 738 556 hektárral kevesebb a szántóterület. Ez körülbelül az ország mai szántóföldterületének 14 százaléka. A CSKP KB márciusi ülése jóváhagyta, hogy az ország mezőgazdasági földterülete termőképességének a fokozására ötmilliárd koronát fordítson az állam, s különféle talajjavító munkakkal termőképessé változtassunk minden talpalatnyi földet. Várható volt azonban, hogy a szántóterület mennyiségének megvédésére is intézkedést teszünk a közeljövőben. Örömmel fogadhatja tehát minden becsületes ember azt a hírt, hogy a napokban kapták meg a nemzetgyűlés képviselői a kormány törvényjavaslatát a mezőgazdasági földterület megvédésére. Fontos lépés ez a mezőgazdasági termelésben, hiszen a mezőgazdasági földterület a legalapvetőbb, pótolhatatlan termelőeszköz. Ezért védeni kell a szántóterületet s meg kell teremteni az alapfeltételeket a kiszélesítésére, S mit foglal magában ez: a szánMi, akik alaposan kivizsgáltuk ezt az esetet, tudtuk, hogy a füleki JNB ebben a döntésben súlyosan tévedett, annál is inkább, mert Sülyi házvételét a Banská Bystrica-i kerületi bíróság is törvényesnek ismerte el! Ezért megkértük a felettes szervet, a Banská Bystrica-i KNB ellenőrzésügyi osztályát, hogy vizsgálja felül a lapunkban megjelent, a füleki JNB-t érintő bíráló cikkünk tartalmát s a füleki JNB határozatát. A kerületi nemzeti bizottság ellenőrzésügyi osztályának válaszát — megfelelő kivizsgálás után — most július 2-án kaptuk kézhez. Idézünk a válaszból: „A füleki JNB mező- és erdőgazdasági osztályának 1959. január 20-án hozott határozata (a Sülyi-ügyben) törvényellenes... Az ügyben egyoldalú határozatot hozott a (Sülyi által megvett házban lakó) Gál család javára..." S tegyük hozzá, a felsőbb szerv a füleki JNB mezőgazdasági osztályának említett törvényellenes intézkedését hatálytalanította és megfelelő határozatot hozott. A füleki JNB számára ez nagyon tanulságos eset: arra figyelmezteti funkcionáriusait és dolgozóit, hogy a lakosok panaszait a legnagyobb körültekintéssel, minden személyes vagy bárminemű más érdek és huzavona nélkül, törvényeinknek megfelelően, igazságosan kell elintézniök. Reméljük, hogy Sülyi Ferenc évek óta húzódó panaszügye után végre pontot tehetünk és a Füleki Járási Nemzeti Bizottságon felelősségre vonják azokat, akik ebben az ügyben megsértették a szocialista törvényességet. Petrőci Bálint tóföld megvédése ? Természeteseri a törvényjavaslat jóváhagyása után törvényileg védve lesz minden talpalatnyi szántóföld, emellett ugyancsak hasznos dolog lesz újra átvizsgálni, hogy érdemes-e a kevéshozamú réteken szénát termeszteni, amikor ez nem kifizetődő, nem gazdaságos. Az ilyen réteket és legelőket helyes, ha felszántják és oly növényeket termesztenek, amelyek — a társadalom szükségleteivel megfelelően — a legjobb termést adják. A szántóterület gyarapításához, az eltitkolt földek „felfedezéséhez" minden bizonnyal az új begyűjtési rendszer is hozzájárul, hiszen megszűnik a kötelező beadás, az e téren végzett spekulációknak is befellegzett. A törvény megteremti az alapjait annak, hogy a földeltitkolás, vagy a földterület „szándékos" csökkentése teljesen megszűnjék. A helyi nemzeti bizottságok kötelessége lesz majd utána nézni, milyen célokra használnak ma jól termő szántóföldet és elbírálás után szántóterületté kell nyilvánítani azokat a földeket, melyek kevésbé szolgálják a társadalom érdekeit, s harcolniok kell minden barázda szántóföldért. || gy bizony a régi „barázda11 harctól" idáig jutottunk. Mint kiderül, nem erőszakolt az összefüggés, mert a mezőgazdaságnak az előtte álló nagy feladatok megoldásában tényleg szüksége van minden barázda szántóföldre. A régi és az új harc között azonban roppant nagy a különbség. Most már nem „ki az erősebb" alapon folyik majd a harc, s nem a kapzsiság, a vagyonszerzés, az egyéni gazdagodás az indítéka, hiszen a minden barázda szántóföldért folyó harc sikeres győzelme hazánk dolgozóinak jólétét és a társadalom érdekét szolgálja. MÉRY FERENC ftj SZÖ 1 * 1959- július 4.