Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)
1959-07-05 / 184. szám, vasárnap
Qľii'MP ff" ^iLin-Ari^LiĽaa Röplabdázőink győzelemmel kezdtek Bukarestben A bukaresti nemzetközi röplabda-tornán válogatottunk is megkezdte a küzdelmet. Első mérkőzését a román B válogatottal játszotta; az eredmény 3:1 (15:7, 8:15, 15:8, 15:5) volt. Egyéb eredmények: Kínai Népköztársaság—Románia A 0:3, Lengyelország—Moszkva 3:2. Csapatunk második mérkőzése már több erőfeszítést követelt. A Kínai Népköztársasáp együttese ellen változatos, szép küzdelemben 3:2 (12:15, 15:3, 10:15, 15:6, 15:9) arányban sikerült győzniök. A további mérkőzések során Románia Ä csapata kemény küzdelem után 3:2-re győzte le Lengyelországot; érdekes küzdelmet vívott Moszkva csapata Magyarországgal, amely a moszkvaiak 5:l-es győzelmével végződött. A nők csoportjában Moszkva könnyen 3:0-ra győzte le Magyarország válogatottját, Lengyelországnak minden erejét meg kellett feszítenie, hogy 3:l-re sikerüljön legyőznie a Kínai Népköztársaság válogatottját. Válogatottunk ötszettes mérkőzést vívott a románokkal, amelyben 3:2 (15:9, 18:20, 15:2, 5:15, 15:10)-re sikerült gvöznünk. Olimpiai csapatunk játszik Lipcsében Áz NDK elleni > nemzetközi labdarúgó találkozóra a Központi Labdarúgó Osztály elnöksége a következő szélesebb játékoskeretet jelölte ki: Javorek, Hlavatý, Spišiak, Tichý, Ant. Urban, Pohunek, Hildebrant, Pičman, Jarábek,, Hledík, Kos, Venolgš, Matlák, L. Pavlovič, Vacenovský, Brumovský, Bubník, Kacsányi, Kvasnyák, Wiecek, Hubálek, Kadraba, Dolinský, Hrncár, Henz. Az IFK Malmö együttese elleni edzőmérkőzésre július végén Martonban kerül sor. A sportszerüségi versenyt az I. ligában a Dukla Praha, a II. liga A csoportjában a Spartak Hradec Králové, a B csoportban az Iskra Otrokovice nyerték. Az Európa Kupa második fordulója előtt A Csehszlovákia—Dánia-mérkőzéssel Igyütt már a Nemzetek Kupájának második fordulójára készülnek a válogatott csapatok. Eddig Portugália, Franciaország és Románia került a II. fordulóba. Az idén még a következő mérkőzéseket játsszák az Európa Kupáért: Magyarország—Szovjetunió (szeptember 27-én Budapesten), Spanyolország—Lengyelország (október 18-án Madridban), Bulgária—Jugoszlávia (október 25-én Szófiában), Ausztria—Norvégia (szeptember 9-én Bécsben) és Csehszlovákia—Dánia (szeptember 23-án Koppenhágában s október 18-án valószínűleg Brnóban. A II. fordulóban így alakul majd a helyzet: A Szovjetunió—Magyarország győztese a Lengyelország—Spanyolország győztese ellen, Portugália a Bulgária—Jugoszlávia győztese ellen, a CsehszlovákiaDánia győztese Románia ellen és az Ausztria—Norvégia győztese Franciaország ellen. , Olmedo (Peru) nyerte a wimhledon i Wimbledonban az angol füves teniszpálya-bajnokságon a perui Olmedo a férfi egyes döntőjében 6:4, 6:3, 6:4-re győzött az ausztrál Laver felett. Ezzel a győzelemmel megszerezte a bajnoki címet. A vigaszdíjért folyó férfi egyes középdöntőjében Javorský 8:6, 6:l-re győzte le S P O RTHÍRADÓ teniszbajnokságot az ausztrál Ottawayt. Egyéb eredmények: Férfi páros: Laver, Mark (ausztrál) — Pietrangeíli, Sirola (olasz) 6:4, 6:4, 6:3, Emerson, Fraser (ausztrál) — Legenstein (NSZK), Ulrich (dán) 6:3, 6:2, 6:2, A női egyes középdöntőjében Buen (brazil) — Moore (USA) 6:2, 6:4, Hard (USA—Reymolds délarfikai) 6:4, 6:4. A sportfogadás hírei A Sazka 26. fogadóhetében a nyereményelosztás a következő: I. díj 1 nyertes, á 20 000 korona, II. díj 3 nyertes, á 20 000 korona, III. díj 17 nyertes, á 10 300 korona, IV. díj 82 nyertes, á 4610 korona. A Športka 26. hetének nyereményei: I. díj — nincs nyertes, II. díj: 45 nyertes, á 33 400 korona, III. díj 3906 nyertes, á 495 korona, IV. díj 61 077 nyertes, á 63 korona. Középeurópai Kupa-mérkőzés W AC-Honvéd2:l(0: l) A főiskolások sakk-világbajnoksága A főiskolások sakk-világbajnokságának 11. fordulójában a következő eredmények születtek: Magyarország—Csehszlovákia 3:1, Lengyelország—Svédország 2Vi:lVz, NDK—Finnország 4:0. A csapatversenyben első helyen a Szovjetunió áll, 2. az NDK, 3. Magyarország, 4. Románia. aaaaacc—awoaco c o** * —• wi 9 Berlin: Zinnowitz fürdőhelyen nemzetközi teniszverseny folyik, amelyben Korda a férfi egyesben a döntőbe jutott. Itt a lengyel Gasiorek lesz az ellenfele. • Bukarest: Petrolul Ploesti, a román labdarúgó bajnok a Vefa török csapatot látta vendégül. A mérkőzés 2:2 (0;0) döntetlent hozott. • Prága: A vasutasok- nemzetközi teniszversenyén a következő eredmények születtek: Vrba—Spareitzer (osztrák) 6:2, 6:4, Fromentin (francia)—Henkel (NSZK) 6:3, 6:2, Košinár—Desjardins (francia) 3:6, 8:6, 6:2. Mit közvetít a rádió... A Csehszlovák Rádió ma az I. és III. műsoron 17 órai kezdettel részleteket közvetít a CSTSZ II. szlovákiai kongresszusáról, hírszolgálatot az MTK Budapest— Dynamo Praha KK labdarúgó-mérkőzésről, valamint kisebb részleteket a B. Ostrava— Partizán Beográd KK labdarúgó-mérkőzésről. ...a televízió A Csehszlovák Televízió ma 17.30 órai kezdettel a MIK Budapest— Dyn. Praha KK labdarúgó mérkőzést sugározza. Vasárnap, július 5, A BRATISLAVAI MOZIK MOSÓRA: PRAHA: Goha (francia) 10.30, 14, 16.15, 18.30, 20.45, METROPOL: Lorenz Darrandt tanúvallomása (NSZK) 16, 18.15, 20.50, POHRANIČNÍK: Az öreg Hiácint (spanyol) 16, 18.15, 20.30, SLOVAN: A szökevény (lengyel) 16, 18.15, 20.30, TATRA: Az út egy esztendeig tart (jugoszláv) 16, 18.15, 20.30, MLADÝCH: Jégkirálynő (szovjet) 10.30, 14, 16, Dukla: A gitáros leány (szovjet) 18. 20.30, MIER: A világ artistái (szovjet) 16, 18, 20.15, OBZOR: A tenger törvénye (bolgár) 18, 20.15, MÁJ: Titkos rejtek (szovjet) 18.30, 20.33. STALINGRAD: Az élet újra kezdődik (szovjet) 18, 20.15, NÄDEJ: Sóbálvány (magyar) 18. 23, ZORA: Vihar a Baltikum fölött (szovjet) 18, 20, POKROK: A te dalod (szovjet) 18, 20.15 ISKRA: Csúnya kisasszony (cseh) 18, 20. PARTIZÁN: Ódon várban (szovjet) 18, 20, DIMITROV: Nebáncsvirág (francia) 17.30, 20, VÁRUDVAR: Felfelé a lejtőn (magyar) 20.30, PIONIER: Brych polgár (cseh) 20. OSVETA: Májusi csillagok (cseh—szovjet) 19.30. Á KASSAI MOZIK MOSORA: SLOVAN: Csúnya kisasszony (cseh), délelőtt: Lorenz Darrandt tanúvallomása (NSZK), TATRA: Érban (cseh—francia). PARTIZÁN: Ember született (szovjet), ÜSMEV: Burian, Marvan, Píštek (cseh), MLADÝCH: A gőgös hercegnő (cseh), KERTMOZI: Amit a2 utca mesél (szovjet). A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Ma: Ha az asszony kezében a gyeplő (19), holnap: Szüret (19). A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: FELSŐPATONY: Ármány és szerelem (20). A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MOSORA: 19.00: TV-híradó. 19.30: Versek. 19.40: Till Eulenspiegel kalandjai, DEFA-FILM. 21.10: Szórakoztató zene. 21.45: Sporteredmények. A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.25: A Középeurópai Kupa labdarúgómérkőzés közvetítése. 20.15: Sztálinvárosi látogatás. IDŐJÁRÁS. Változó felhőzet, helyenként különösen a hegyes vidéken zivatarok. A legmagasabb nappali hőmérséklet északon 21—23 fok, délen 24—27 fok. Enyhe északnyugati szél. Célszerűség és véletlen a természetben Előző cikkünkben az állatok és növények célszerű fórmáinak kialakulásával foglalkoztunk. Bebizonyítottuk, hogy a célszerű formák részben az ember mesterséges kiválogató tevékenysége nyomán (háziállatoknál és kultúrnövényeknél), részben pedig a természetben a környezet és a fajok egymásrahatása következtében a természetes kiválogatás eredményeképpen jöttek létre. Felmerül azonban a kérdés, mi azoknak a változásoknak az alapja, amelyeket az ember mesterséges kiválogató tevékenysége során felhasznál, illetve amelyekből a természetes kiválogatódás versenye „kiszűri" a legéletképesebb változatokat? Ennek a kérdésnek a felvetése annál is inkább indokolt, mert a vallás képviselői a fejlődéstani tanításokat támadva azt állítják,.hogy a materialisták véletlen változásokkal magyarázzák azokat a folyamatokat, amelyek során végül is kialakulnak a természetben feltalálható célszerű formák. Az egyik hittankönyvben például a következőket olvashatjuk: „Bár Lamarck és különösen Darwin fellépése nagyban fellendítették a természettudományokat, elméleteik ma már tarthatatlanok. Ők még nem ismerték az átöröklés belső törvényeit és ezért külső véletlen hatásoknak, mechanikai erőknek tulajdonították a fajképző változásokat". Ne foglalkozzunk most azzal, hogy ez az állítás Darwin tanítását egyszerűen meghamisítja. Inkább — mivel ez a vallásos világnézet védelmezőinek szempontjából nagyon fontos kérdés — azt vizsgáljuk meg. vajon valóban véletlenszerűek-e az élővilágban megfigyelhető változások? Kezdjük talán azzal, hogy a változékonyság az élő természet legáltalánosabb tulajdonsága, s az egyes fajtákon belül is megtalálható. Nincsen két teljesen egyforma fa, virágos növény, állat, tartozzanak bár egyetlen fajtához, vagy származzanak akár egyazon szülőpártól is. E különbözőség lehet lét"k szempontjából egészen lényegtelen, vagy lényegesebb. Ez pedig vagy befolyásolja fennmaradásukat és szaporodásukat, vagy nem. Az eltérő tulajdonságok lehetnek mélyrehatóak, vagy felületiek az öröklődés szempontjából is. Eszerint pedig öröklődnek vagy nem öröklődnek. Nyilvánvaló tehát, hogy itt az élő anyag egyik alapvető tulajdonságával, annak változékonyságával állunk szemben. Kérdés, milyen hatások gyakorolhatnak bizonyos befolyást erre a tényezőre. Legelőször is szóljunk a táplálkozás és a közvetlen környezet hatásáról. Anghi Csaba, a prémes állatok kiváló magyar ismerője írja a nyulakról, hogy háziasításuk folyamata tulajdonképpen a rómaiak idejében kezdődött. Ők a befogott vad üregi nyulakat, az úgynevezett leporáriumokban, a természetes környezetét megközelítő körülmények között tartották. Ennek során sem a testalkatuk, sem a színük nem változott meg lényegesen. A házinyulak hihetetlen alakés színbeli fajtagazdagsága a XI. század táján, tehát akkor alakult ki, amidőn rátértek a ketreces és belterjes jellegű tartásukra. Az életkörülmények ilyen alapvető megváltozása új formák tömeges kialakításához vezet. A növényvilágban is számtalan esetét ismerjük a körülmények, a táplálkozás megváltozó hatásának. Nézzük például a dél-amerikai vadparadicsomot, e mogyorónyi nagyságú, zöld gyümölcsű növényt. A belőle kialakult paradicsomfajták élettani tulajdonságai, gyümölcseik nagysága, formája, színe, alapvetően eltér a kiinduló fajtáétól. Ám nemcsak a háziasítás, hanem az állatok és növények akklimatizációja során is lényeges változások keletkeznek. Szapozsnyikov szovjet tudós írja, hogy a Szovjetunióban sokféle prémes állatot telepítettek olyan vidékre, ahol ilyenek addig nem éltek. Ezekből az új környezetben rendkívül gyorsan — néha már 10 — 15 év alatt — mind külsejükben, mind biológiai tulajdonságaikban megváltozott állatcsoportok alakultak ki. Ügyannyira, hogy máris határozóttan alfajoknak kell őket minősíteni. így például az Amur folyó déli körzetéből Kalinyin környékére telepítették át az N. procyonides nevű mosómedveféle szőrmés állatot. A régi körülményektől eltérően az állat alapvető tápláléka az apró rágcsáló lett. Őshazájában ezt úgyszólván alig-alig fogyasztotta. Az új környezet és a táplálkozás hatására az állat nem vonult többé téli álomra, szőrméje sűrűbbé, fényesebbé és sötétebb színűvé vált, koponyájának agyi része jelentősen megnagyobbodott, koponyaarányai megváltoztak, a szemek egymástól való távolsága megnőtt. Thompson ausztráliai kutató írja, hogy az 1859-ben betelepített üregi nyulak Ausztrália bizonyos vidékein abbahagyták az üregek ásását, s kialakult az a képességük, hogy ferdén álló bokrokra, fákra, akár 5-4 méter magasságra is felmásszanak. így kedvezőbb táplálkozási körülmények közé kerülnek s védettebbek is. Szőrméjük és testformájuk is olyan mértékben változott meg, hogy ma már új földrajzi alfajoknak tekinthetők. E változások időtartama egy-két évtized, legfeljebb egynéhány évszázad. De mit jelentenek ezek az időtartamok a természetes fejlődés arányaihoz mérten? Hiszen évmilliók vagy évtízmilliók a természetes fejlődés szakaszai, a táplálékban, az éghajlatban és az egyéb körülményekben való eltéréseket pedig geológiai korszakok különbségei jelzik. Hogyne lenne tehát hatalmas fajtákat kiformáló erő ez a tényező. Környezeti viszonyaik változásából következik az a tény is, hogy az élőlény egyes szerveit már nem, másokat pedig fokozottabban használja. Ilyen esetben bizonyos szervek elsatnyulnak, illetőleg kifejlődnek. Ismeretes, hogy az állandó sötétségben élő állatok látószervei visszafejlődnek, néha csökevényesekké válnak. Ezt bizonyítja például a vakondok vagy a barlangi állatok egész sora. Ezt tapasztaljuk azoknál a rovaroknál is, amelyeknek szárnyai visszafejlődtek és elcsökevényesedtek, a repülésüket megnehezítő életkörülmények következtében. A táplálkozási feltételek megváltozása, amely a háziasítás, vagy az állatok új körülmények közé telepítése során bekövetkezik, feltétlenül új fajtákat kialakító erő. Megváltozik az élőlények szervezete bizonyos szervek használata, vagy nem használata következtében is. Kérdés azonban, hogy vannak-e más, mesterséges módszereink is az élőlények tulajdonságainak megváltoztatására? A tudomány jelenlegi állása szerint egész sereg ilyen módot ismerünk, amelyeknek eredményeképpen lényegesen befolyásolhatjuk egyes élőlények biológiáját és egészen új fajok létrehozásáig ható változásokat idézhetünk elő szervezetükben. Kezelhetjük őket fényhatással, hoszszabb vagy rövidebb ideig tartó megvilágítással, felhasználva azt a tényt, hogy évmilliók során kialakult élettevékenységük normális menetéhez a nappal és éjszaka váltakozásának meghatározott ritmusát igénylik. Ha ezt a ritmust megváltoztatjuk, új, az élőlények változása irányába ható tényezőt teremtünk. Csak példaként említem meg azokat a kísérleteket, amelyeket az utóbbi időben különböző lepkékkel folytattak. E lepkefajokra jellemző, hogy két egymástól lényegesen eltérő nemzedékük van. Egy, amelynek a bábjai nyáron fejlődnek ki és amelyekből a lepkék nyári alakja lesz, és egy, amelynek a bábjai ősszel fejlődnek ki és csak néhány hónapi hidegbehatás után fejlődnek a lepkék tavaszi (a nyáritól lényegesen eltérő) alakjává. A kísérleteket úgy folytatták le, hogy ugyanazon lepkének petéiből kikelt hernyókat hosszabb-rövidebb ideig világították meg. Ha a megvilágítási időtartam hosszabb volt. akkor a hernyókból a lepkék úgynevezett nyári alakjai fejlődtek ki. Ha ellenben a természetes viszonyok között az ősznek megfelelő rövid megvilágítási időt alkalmazták, akkor úgynevezett látens bábok fejlődtek ki, amelyekből csak akkor alakultak ki lepkék, ha három-négy hónapig tartó hidegkezelést kaptak. Más mesterséges beavatkozások is szóba jöhetnek. Kezelhetjük őket pl. besugárzással. A röntgen- és gammasugarak különböző adagja erősen hat az öröklődő tulajdonságokra. Ilyen beavatkozással „állítottak elő" h tudósok egy sereg új kultúrfajtát, mint az új, bővebben termő és nagyobb cukortartalmú cukorrépát és a többet termő új zabfajtákat. Sokak előtt ismeretes a növények kolchicinnel vagy egyéb vegyszerekkel való kezelése, amelynek eredményeként a kromoszőmas/ámok megsokszorozódnak és új tulajdonságok keletkeznek Űj fajtákat lehet kikísérletezni még a fajtán belüli és u fajták közötti keresztezéssel és az ezután történő kiválogatással is. Azt lehet mondani, hogy az új fajták kialakításának, a tudományos nemesítő gyakorlatnak manapság is ez a leggyakrabban alkalmazott módszer* Erre azt mondhatná valaki, igen, ezek a módszerek valóban használatosak a tudományos gyakorlatban, de mi a természetes körülmények közötti fajtakialakulás kérdéseire vagyunk kíváncsiak, és azok nyilván mások. Vajon indokolt-e ez az ellenvetés? Semmiképpen sem. Az említett tényezők a természetben is hatnak, ha más intenzitásban és más hatásfokkal is. Valóban, a fény nem éppúgy alakító tényező-e a természetben, mint a laboratóriumokban? Vajon a röntgen- és a gammasugárzás szerepét nem tölti-e be a természetben a kozmikus sugárzás, amelynek létezését a Geiger-Müller számlálőkészülékkel ma már minden percben ki tudjuk mutatni ? A kozmikus sugárzás erőssége ugyan lehet változó, de állandóan és milliárdnyi élőlényre egyidejűen hat. A laboratóriumban létrehozott sugárzás semmiképpen sem versenyezhet vele. És vitatható-e az, hogy az élőlényeket a természetben állandóan a legkülönbözőbb vegyi ráhatások érik? Vagy nem általános jelenség-e a természetben a rovarok, a szél, a víz közvetítette tömeges kereszteződés? Ha mindezt figyelembe vesszük, világossá válik előttünk, hogy ezek a tényezők a természetben is hatnak és a változások fontos tényezői. De milyen irányban hatnak e tényezők? Véletlenszerűen, vagy van meghatározott irányuk? Más szóval: a változások iránya megfelel-e azoknak a tényezőknek, amelyek előidézték őket? Például a hideg éghajlat a hidegtűrési képességet fejleszti-e ki? Anélkül, hogy azt mondanám, hogy a tudomány ezt a kérdést már kellő részletességgel felderítette, meg lehet állapítani, hogy sok jel amellett szól, hogy a változások bizonyos uralkodó tendenciák irányában történnek. Ennek bizonyítására két példát említünk meg. A fentebb idézett szovjet szerzők az alkalmazkodás törvényét kutató munkájuk során -megállapították, hogy az akklimatizálódó állatok jelentős többsége bizonyos meghatározott irányban változik meg. Fokozódik például szőrzetük sűrűsége, színe sötétebb barnássá változik, agykoponyájuk térfogata megnő. Ezek a változások már az első öt évben a honosítandó állatok 20-25-30 százalékánál megállapíthatók voltak. Ugyancsak ezt bizonyítja Haldane professzornak, a neves angol biológusnak az a megállapítása, hogy az ipar; forradalom kezdete óta a világos színű angliai lepkéknek több mint hetven fajtájánál fekete változat alakult ki. Ez nyilvánvalóan előnyös számukra az iparosodott (tehát kormos) Angliában, hiszen sokkal jobban belesimulnak a sötét alaptónusú környezetbe. Jellemző, hogy a legfüstösebb vidékeken már csak ezek találhatók. Az ilyen és ehhez hasonló tények sokasága ismeretes és jogossá teszi azt az állítást, hogy a változásokat előidéző tényezők természetüknek megfelelő tendenciával hatnak. E tendenciák érvényesülését a természetes kiválogatódás törvénye tovább erősíti. Véletlenszerű hatásokról tehát ilyen értelemben sem beszélhetünk. De nem beszélhetünk véletlenszerű hatásokról azért sem, mert e hatások előidézői maguk sem véletlenszerűek. A fény, a táplálék, a kozmikus sugárzás, az időjárás és a többiek az egész faj, az egész Föld szempontjából korántsem véletlenszerűek, hanem a leghatalmaáabban megnyilvánuló természeti törvényszerűségek. Hatásukban pedig a nagy számok törvényei érvényesülnek. Éz azt jelenti, hogy egy-egy állat vagy növény változásai lehetnek véletlenszerűek, de ha az egész változó faj tömegét tekintjük, a változások fő iránya nagyon is meghatározott. A többit pedig elvégzi a természetes kiválasztódás, amely mindazt kirostálja, ami — az egyáltalán nem véletlenszerű — körülményeknek nem felel meg. Talán térjünk még vissza arra, miért hirdetik a hitvédők, hogy a materialisták azt állítják: az élővilág véletlenszerűen változik. Azért, mert ha el tudnák fogadtatni ezt a gondolatot, akkor nagyobb hitelességgel állíthatnák a tudatos isteni teremtés meséjét. Ha a változások abszolút véletlenszerűségének gondolatát elfogadnák az emberek, akkor nehezebben lehetne megérteni, miként jön létre az élőlények célszerű felépítésének szemmel látható ténye. Vagyis a tények helyébe a teremtő isten alakját lehetne csempészni. De mi maradjunk csak a tényéknél. (Az Élet és Tudomány június 14-j számából) „ÜJ SZÖ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz„ [Telefon: 347-16, 351-17, 232-61, •-« főszerkesztő: 352-10, - főszerkesztő-helyettes: 262-77, titkárság: 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 8.-. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia kommunista Pártja A-673109 Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.
