Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-05 / 184. szám, vasárnap

Z ÚJ SZftpOüTAlABt Értekezlet a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatairól A Nemzeti Front rimaszombati járás elnökei szervezeteteinek, titkárainak és az EFSZ-ek elnökeinek bevonásával aktívaértekezletet tartottak a JNB épületének nagy­termeben, amelyen a CSKP KB júniusi ülésének határozatát ismertették az új mezőgazdasági begyűjtési rendszerről és a2 egységes felvásárlási árakról. Százötven funkcionárius hallgatta meg az SZLKP járási bizottsága vezető titkárának, J. Vy­letel elvtársnak és Elias József elvtársnak, a JNB elnökének beszámolóját. Járásunkban a mezőgazdasági földterület 96,57 százalékán ma már szocialista szek­tor gazdálkodik. A járás EFSZ-eiben, ez év folyamán önsegélyezéssel 4000 szarvasmar­ha részére 16 millió korona értékben épí­tenek modern istállókat. Az előirányzott terv szerint 1965-ig já­rásunkban a mezőgazdasági termelést 49,49 százalékkal kell növelni. A beszámoló azon­ban megállapította, hogy második ötéves tervünk három évében a termelés foko­zásában járásunkban nem értük el az elő­irányzott 27 százalékot, a mezőgazdasági termelés csak 19,2 százalékkal növekedett, 7,2 százalékkal kevesebb szemesterményt, 10,5 százalékkal kevesebb burgonyát, 15,2 százalékkal kevesebb takarmányt termel­tünk. Az állattállományban ugyancsak ked­vezőtlen a helyzet, amin sürgősen változ­tatni kell, főleg a détéri, péterfalai, gesz­tetei kerekgedei és más szövetkezetekben. A terv szerint ez évben járásunkban a szarvasmarhaállományt 2600-aI kell növelttl, ebből 800 tehénnel. Az utolsó három év alatt a szarvasmarhaállomány összesen 1361-el növekedett, amiből kitűnik, hogy a lemaradás behozása érdekében erélyes intézkedéseket kell foganatosítani. Két év után A Vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola II, osztályának kidíszített tantermében, fe­hér asztalok mellett négy napon át, jú­nius 22—25-ig héttagú vizsgáztató bizottság előtt 28 tanuló tette le szép eredménnyel az államvizsgát. A 28-ból 11-en, Bugyi István, Csiba István, Fazekas József, Gacsó István, Gerl Frigyes, Kamenár Ervin, Kmeckó Dezső, Maczkó László, Mikus. János, Tóth József és Szilágyi József kitüntetéssel végeztek. A többiek is szép eredményt értek el. Mezőgazdaságunk 28 szakembert kapott ismét, akik visszakerülve munkahelyükre, az életben és gyakorlatban elsajátított tu­dásukal nagy segítségére lesznek mező­gazdaságunk fejlesztésének. G. I. RIMAJÄNOSI Eqy cakói vasárnap déiután F ülledt meleg nehezedett a falura. Rövidesen esőterhes felhők tola­kodtak a hegyek felöl. Az emberek ép­pen hogy elfogyasztották a vasárnapi ebédet, amikor a helyi hangszóróban el­nökük hangját hallották. A közelgő zi­vatarra figyelmeztette a tagokat és arra, hogy a takarmány még takaratlanul a renden hever. A figyelmeztetésre megmozdult a falu népe. Vagy 40 szövetkezeti tag, férfiak, asszonyok siettek megmenteni a szénát. Itt meg kell mondani még azt is, hogy a cakói szövetkezetesek az idén minden munkát idejében és jól elvégeztek, Az aratásra is gondosan felkészültek. Baráth A., Cakó r ) ) Aratási ünnep Vil kén f Június 28-a ünnep volt Vilkén. De( i nemcsak a vilkeiek számára volt ez ^a ( f nap ünnepnap, hanem a járás többi j \ dolgozóinak is. Az előtte való napok \ban ugyanis a losonci járásban is, Imegkezdték az aratást. Az utóbbi években ez az ünnepnap' ' is más formát és tartalmat vett • jel. ' losonci járásban ez a nap a Cse- ' 'madok népművészeti együtteseinek,{ ) táncosainak, dalosainak, színjátszóinak ( \ a seregszemléje, f A Csemadok járási dal- és táncün- j knepélyét aratási ünneppel egybekötve. • ez évben Vilkén tartották. i Az ünnepélyt díszfelvonulás előzte meg, amelyben részt vettek a népvi­1 seletbe öltözött lovasok, a falubeli au-1 tósok, motorkerékpárosok, a fellépő I kult úr csaportolc, a járási pártbizottság, a JNB, a HNB képviselői, a falu la­kosága. A gazdag műsor keretében A feláptek a • Csemadok jelsőci, kalondai, i losonci, panyidaróci, rappi és vilke li helyi csoportjainak táncosai, énekesei J Az ünnepi beszédet Lórincz Gyula" elvtárs, a Csemadok Központi Bizott ságának elnöke tartotta. Beszédében i kiemelte a ma aratásának jelentősé­gét. A Csemadok losonci járási aratásig ünneppel egybekötött dal- és tánc-, ünnepélye az eső ellenérel, amely több­ször is megzavarta az ünnepélyt, si­keres volt, s méltóképpen jellemezte 1 dolgozóink örömteljesebb életét, munkához való új viszonyát, kulturálist forradalmunkban eddig elért eredmé­nyeit. SZANY1 JC'ZSEF, Losonc. Segítenek a brigádosok Ebhen az évben a losonci járás te­rületén munkatorlódást okozott az esős időjárás. Szerte, a járásban foly­nak a brigádmunkák. Az üzemi mun­kások, a vállalatok alkalmazottai ki­tartóan dolgoznak a takarmányok mi­előbbi betakarításán. A védnökségi üzem közül ki kell emelnünk a vendéglátó ipar dolgo­zóit, akik már június 22-e óta min­dennap kijárnak a miksj szövetke­zetbe, hogy kézzelfogható segítséget nyújtsanak. A miksi szövetkezet hamarosan aratni fog, ezért sürgős, hogy a 120 hektárnyi rétről minél előbb kazlak­ba kerüljön a széna, mint ahogy már kazlakban áll vagy 46 ha-ról a lu­cerna, lóhere. A sürgős teendők el­végzésére más segítsége is akadt a szövetkezetnek. Vasárnap 42 falubeli munkás, a losonci gyárak, üzemek dolgozói kapcsolódtak be brigád­munka formájában a takarmánybe­takarítási munkálatokba. Eredménye­sen dolgoztak, mivel 15 hektáron ösz­szegyüjtötték a szénát és több mint 100 q szénát kazlakba raktak. Szanyi József, Losonc Vonzza őket a közös Perbete községben háromszázan beléptek a szövetkezetbe. Október 1-től közöttük lesz sok jó gazdálkodó, mint Sukala István, Jakabb Bálint, Sukala Ignác, Varga Máté, Nyirő József, Urzák Imre és sokan má­sok. A belépőket az is vonzotta, hogy a szö­vetkezetnek jó termése ígérkezik. Az el­múlt években is 6—8 mázsával többet termelt hektáronként a szövetkezet, mint a magángazdálkodók. Sütti József, Perbete GYORSAN ÉS VESZTESÉG NÉLKÜL Egységes földmüvesszövetkezeteink ser­tésállománya a folyó évi április 1-i álíomány szerint 368 kocával kevesebb az előírt­nál, ami főleg a péterfalai, gesztetei és kerekgedei szövetkezetekből hiányzik. Emlí­tésre mélté, hogy szövetkezeteinkben a közös állományban 3181 tehén van, ezzel szemben a háztáji gazdáságokban 2453. A közösben 12 076 sertés van, ugyanakkor a háztáji gazdálkodásokban 7973. Az ápri­lis 1-i állapot szerint 558 kocával volt több a háztáji gazdaságokban, ugyanakkor a szövetkezetekben hiány van választott malacokból. Az utóbbi időben ez az álla­pot javult. Nagybalogon például három nap alatt 72 koca került a háztáji gaz­daságokból a közösbe. Harmincegy funkcionárius szólalt fel ezen az ülésen. Felszólalásaikban vállalták, hogy a járásban levő hibákat kiküszöbölik és a Szlovák Nemzeti Felkelés 15-éves évfordu­lójának tiszteletére augusztus 15-ig a járás területén 2800 hektáron még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat meg­nyerik a szövetkezeti gazdálkodás számára. Réthy János, Rimaszombat. if A Tornaijai Álla­mi Gazdaság dol­gozói nagy gondot fordítanak a mag­répa termesztésé­re. E munkában a traktorosok is se­gítik őket. Képün­kön Potocký Árpád traktorost látjuk munka közben. Jól felkészültek Az Idén a zselízi traktorállomás igen jól felkészült az aratásra. Az idei aratás gazdagnak ígérkezik, s egyben nagy mun­kát, komoly felkészültséget is követel. A gépek javítását a tervezett határidő előtt elvégezték. A traktoŕýllomáson ma 55 kombájn, 11 aratógép és 26 cséplő­garnitúra jól kijavítja várja az aratás és cséplés kezdetét, sőt a žilinai kerületből is érkeztek kombájnosok a zsellzíek meg­segítésére. Až esetleges üzemzavarok gyors kiküszöbölésére 6 mozgóműhelyt rendeztek be, amelyek az előforduló hi­bákat a helyszínen kijavítják. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy ez a módszer jó és nagyban elősegíti az aratás gyors elvégzését. Már csak pár nap és megindulhatnak a kombájnok, nyo­mukba pedig jön az eke és a vetőgép. Andriskin József, Zselíz. Az egész járás ügye A zselízi járásban minden tömegszerve­zet értékes kötelezettségvállalásokat tett az aratás- és csépléssel kapcsolatban. Oroszkán például a cukorgyár dolgozói vál­lalták, hogy bekapcsolódnak az aratási munkálatokba, hogy a termés minél hama­rabb a raktárba kerüljön. A zselízi járás­ban az aratás és cséplés gyors, lefolyá­sának ügyét a mezőgazdaságon kívül dol­gozók is saját ügyüknek tartják. PATYOLAT SÁNDOR, Oroszka Jól állunk Az aratásról akartam írni, de saj­nos, az eső megzavarta munknkat. Eddig csupán 9 hektárról arattuk le a repcét. De h a már tollat fogtam, szeretném az olvasók tudomására hozni, hogy a perbenyíki szövetkezet igen jó! áll. Az egész évi beadási kö­telezettséget tejből és tojásból tel­jesítettük. A marha- és sertéshús­beadással is jól állunk. Jő a vezető­ség, a tagság ragaszkodik a szövet­kezethez és mini 5','!! munkát idejében elvégez. Bízunk oenne, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére is sikere­sen megbirkózunk a küszöbönálló A szövetkezeti eszme győzelmes ereje Hazánkban és az egész világon ma ünnepeljük a hagyományos nem­zetközi szövetkezeti napot. Ennek célja nemcsak az, hogy mint minden évben, az idén is számot adjunk szövetkezeti mozgalmunk fejlődéséről, hanem az is, hogy tovább mélyítsük a szövetkezetesek nemzetközi egy­ségét, szolidaritását, testvéri együttműködését és elősegítsük a szövet­kezeti eszme teljes győzelmét. A szövetkezeti mozgalomban gaz­dag tapasztalataink vannak és ezek arról győznek meg bennünket, hogy a szövetkezeti eszme csak ott ét és virul, ahol a dolgozó nép tartja ke­zében a hatalmat, mert ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a szövetke­zeti mozgalom a dolgozók legszéle­sebb rétegeinek érdekét és javát szolgálja. A szövetkezeti mozgalom hazánkban tömegszervezeti .funkciót tölt be. A fogyasztási, termelő, la­kás- és más szövetkezetek több mint 1 millió 700 ezer tagjának nevelése és tevékenységük fejlesztése nagy hatással van egész társadalmi fejlő­désünkre. Ide tartoznak még a föld­művesszövetkezetek is, melyek — mint szövetkezeti mozgalmunk leg­fiatalabb, de legerőteljesebb ágazata, — falvainkon forradalmi lendülettel változtatják meg az életviszonyokat és dolgozó parasztságunknak a szebb és elégedettebb életet teszik lehetővé, Csupán Szlovákiában (a június 16-i adatok szerint) 2583 földművesszö­vetkezet 1 637 516 hektáron gazdál­kodik és a tagok száma meghaladja a 305 ezret. Hazánkban is, mint a többi szocia­lista országban, a szövetkezeti moz­galom jelentős küldetést tölt be a szocialista építésben. Ki kell ezt hangsúlyoznunk, mert a dolgozó nép hatalmának vezető ereje, a munkás­osztály a szövetkezetesítés segítsé­gével oldotta és oldja meg a proleta­riátus szövetségeseinek, a kisterme­lőknek problémáját. A szövetkezeti mozgalom tette lehetővé nálunk is, hogy a volt kistermelők körében győ­zelemre vihettük a szocialista ter­melőviszonyokat. Mivel éppen a föld­művesek alkotják nálunk is a kis­termelők legnépesebb rétegét, a szö­vetkezeti mozgalomnak a falvakra való kiterjesztése történelmi jelentő­ségű feladattá vált, mert amellett, hogy elősegítette és győzelemre vi­szi falvainkon á szocialista termeiővi­szonyok megteremtését, létfehozta társadalmunknak mellett második főosztályát' — a szocialista parasztságot. Ez is dön­tő bizonyítéka annak, hogy a szö­vetkezeti mozgalom történelmi kül­detést tölt be társadalmi életünk fejlődésében s hogy a szövetkezeti mozgalom növekedése egyúttal a szocializmus eszméinek győzelmét is jelenti. Ezt azért is kell hangsúlyoznunk, mert a tőkés országokban nagy har­cok folytak és folynak most is a for­radalmi gondolkodású szövetkezete­sek ellen és a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége — melyben még ma is a burzsoá érdekeket kiszolgáló szövetkezeti reformista és opportu­nista vezetők tartják kezükben a vezetést — diszkriminációs politi­kát folytat a szocialista tábor or­szágai ellen. A szocialista országok közül a nemzetközi szervezetben csu­pán a szovjet, csehszlovák, bolgár és román szövetkezetek képviselői vesznek részt, a lengyeleket kizár­ták, a népi Kína, Magyarország, az NDK, Albánia felvételét pedig min­den áron igyekeznek megakadályoz­ni,. hogy a burzsoá érdekek képvi­selői ezáltal ne veszítsék el vezető helyüket. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövet­ségébe eddig felvett szövetkezetek tagjai (123,5 millió) még a felét sem teszik ki a világon működő szövet­kezetek több mint 300 milliós tag­ságának. Ebből is kitűnik, hogy a tőkés érdekek kiszolgálói milyen nagy kárt okoznak a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak. Ha min­den nemzeti szervezet tagja lehetne a nemzetközi szövetségnek — a mi küldötteink a szovjet képviselőkkel együtt állandóan ennek érdekében emelnek szót és harcolnak a nem­zetközi együttműködés továbbfej­lesztéséért — csak akkor alakulhatna ki igazán az egységes szövetkezeti világszervezet, mely hatékony esz­köz lenne a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, a népek békés együttélése gondola­! * tának fejlesztésében és a tőkés or­szágokban működő szövetkezetek vé­delmét is szolgálná a monopóliumok éš kartellek elleni harcban. P. B. aratással. Tóth Etel, Perbenyík Ahogyan a rétéi elnök látja • • X * % • • • • • • • AZ ORSZÁGBAN TALÁN NINCS IS OLYAN SZÖVETKEZET, AHOL A PÁRTNAK AZ ÜJ BEGYŰJTÉSI RENDSZERRŐL, AZ ÜJ BEGYŰJ­TÉSI ÁRAKRÖL HOZOTT HATÁRO­ZATA UTÁN A TAGOK NE FOG­TAK VOLNA PAPlRT, CERUZÁT, NEM SZÁMÍTOTTÁK VOLNA KI, HOGY MIT JELENT A SZÖVETKE­ZETNEK AZ ÜJ BEGYŰJTÉSI RENDSZER. ' Ezt tették a szenei járásban levő rétéi szövetkezetesek is. Farkas Jó­zsef, a szövetkezet fiatal elnöke már fejből tudja, hogy az egyes termé­nyeknél, vagy termékeknél a jövő év elején érvénybe lépő új begyűjtési árak mellett mennyivel növekedik a szövetkezet bevétele. Ahogyan mond­ja, lényegében az összes főbb ter­mékeknél NÖVEKEDNI FOGNAK AZ ÁRAK. Hozzávetőleges számítás szerint — a múlt évi piaci termelést véve alapul - a termékekért kapott összeg jö­vőre 200 — 220 ezer koronával növe­kedik. Ez nagy segítséget jelent a szö­vetkezeti tagoknak. Emelhetnék a munkaegység értékét is, ami azon­ban nem volna helyes, mert a rétéi szövetkezetben mindenekelőtt meg kell teremteni a szilárd anyagi ala­pokat a szövetkezet továbbfejleszté­séhez. Maguk a szövetkezeti tagok is úgy határoztak, hogy mindenek­előtt AZ OSZTHATATLAN ALAPOT TÖLTIK FEL ^ olyan szintre, hogy az szilárd bizto­sítéka legyen a belterjesebb gazdál­kodás megteremtésének. Az idén az oszthatatlan alapra már bevételük 10 százalékát helyezték el, de még ez az összeg is kevésnek bizonyul, ha szövetkezetükben a termelés szín­vonalát igazán a kellő szintre akar­ják emelni. Ez a tudat és az új mezőgazdasági adórendszer közvet­len hatással volt a szövetkezeti ta­gokra. A falusi pártszervezet javas­latára a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy jövőre a "bevételnek legalább 12 százalékát helyezik az oszthatatlan alapra. Az új begyűjtési árakról megjelent határozat megbeszélése után a fa­lusi pártszervezet, a HNB a szövet­kezetesekkel alaposan megtárgyalta a jövőbeni teendőket. Amellett, hogy örömmel vették tudomásul az új be­gyűjtési árak nyújtotta anyagi elő­nyöket, keresték a lehetőségeket is, hogy a jövőben miképpen tudnák gazdálkodásukat hatékonyabbá tenni, a termelési költségeket qsökkenteni. E megbeszéléseken az új technológia még nagyobb mértékben való meg­honosítását tűzték ki elsődleges cé­lul. A sertések hizlalásánál például már az idén bevezették a száraz- és önetetési módszert. A kívánt ered­mény nem is maradt el. E módszer­rel két munkaerőt felszabadítottak, ami magában 40-50 EZER KORONA ÉVI MEGTAKARÍTÁST JELENT, vagyis 40 — 50 ezer koronával csök­ken a termelési költség. A dolgok másik oldala pedig az,, hogy az ön­költség csökkenése mellett ugyan­olyan takarmányok mellett — lénye­gesen nagyobb súlygyarapodást érnek el, ami végeredményben a hús ter­melési költségeinek csökkenéséhez vezet. Meg kell említeni, hogy a régi hizlalási technológia mellett a szö­vetkezet 50 dekás átlagos napi súly­gyarapodást ért el, s az idén már elérte a 70 dekás napi átlagot. Ez annyit jelent, hogy naponta ugyan­olyan, sőt alacsonyabb termelési költség mellett egy-egy hízónál 20 deka hústöbbletet nyernek. A szö­vetkezet 400 hízójánál ez naponta 80 kg húst jelent, ami a szövetke­zetnek az új begyűjtési árak mellett durván számolva 800 korona tiszta jövedelmet jelent. (Itt meg kell je­gyezni, hogy az új begyűjtési ár a szóban forgó szövetkezetben egy kiló sertéshúsnál körülbelül 1 korona többletjövedelmet jelent). Egész év­ben ez az összeg kevés híján 30 ezer korona tiszta jövedelmet jelent. Az új módszerek meghonosítása terén szerzett jó tapasztalatok alap­ján a szövetkezeti tagok ezen a téren tovább akarnak jutni. Az idén már a növendékmarháknál is szeretnék meghonosítani a szabad- és mélyal­mozási istállózási rendszert. Ahogyan az elnök állítja, rövid időn belül ez az istálló is felépül. Az eddig még kihasználatlan lehe­tőségek adva vannak» azokat csak fel /kell fedezni és ésszerűen ki kell használni. A szövetkezet vezetőségé­nek a talajjavítási munkálatokra vo­naťkozó határozata szintén A TERMELÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT és a termelési költségek csökkenté­sét szolgálja. Elhatározásuk, hogy az oszthatatlan alapokra elhelyezett összeg döntő hányadát a talaj ter­mőképességének fokozására fordít­ják. Az elnökkel folytatott beszélgetés akaratlanul is a jelenleg legfonto­sabb munkákra, az aratásra terelő­dik. Kicsit paprikás hangon beszél­nek az időjárásról, de azért nem csüggednek. Eddig már 20 hektár őszi árpát learattak kombájnnal, s a termést az e célra átalakított csép­lőgéppel tisztítják. Hátra van még az aratás nagyobbik része. A tagok azonban elhatározták, hogyha az idő engedi MINDEN PERCET ALAPOSAN KIHASZNÁLNAK. ígéretet tettek, hogy az aratásra ter­vezett 8 napot hárommal lerövidíti!?. Ha a szükség úgy kívánja, éjjel-nap­pal dolgoznak, s az egész község egy emberként áll csatasorba a termés veszteségnélküli betakarításáért. Szarka István ÜJ SZŐ 5 * 1P59- július 5.

Next

/
Thumbnails
Contents