Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-29 / 208. szám, szerda

Lényeges változások a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokban N' [ épi demokratikus rendszerünk alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Pártunk a szocialista építés minden szakaszában nagy gondot fordított e politikai szövetség állandó szilárdítására. Megszilárdítani a munkás-paraszt szövetséget — további előrehaladásunk legfőbb biztosítékát — a gyakorlatban annyit jelent, hogy mindenekelőtt ennek gazdasági alapját kell megszilárdítanunk, vagyis egyre szorosabbá kell tennünk a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokat. Mindazok a formák, amelyek közreműködésével a gazdasági szövetség megvalósul, és a célok, amelyeket elérni hivatott, a fejlődés során megváltoznak. Ezt a változást elsősorban a mezőgazdaság szövetkezetesítésének' mértéke eredményezi. Nagy jelentősége van ezenkívül a város és falu közötti gazdasági szövetség elmélyítésére az ennek megvalósítása során szerzett tapasztalatoknak és ismereteknek. Pártunk ezeket helyesen általánosítja és a szövetség továbbszilárdítása érdekében teendő megfelelő intézkedések alapjául használja fel. Számunkra az utóbbi időszakban különösen nagy jelentősége van a szovjet tapasztalatoknak. Ismeretes, hogy 1953 óta a Szovjetunió Kommunista Pártja alapvető változásokat eszközölt a mezőgazdaságban, valamint az állam és a kolhozok kapcsolataiban. Ezek az intézkedések máris nagyszerű eredménnyel jártak. A Szovjetunióban szerzett értékes tapasztalatokat pártunk alkotó módon hasznosítja a mi körülményeinknek megfelelően. Pártunk történelmi jelentőségű XI. kongresszusa kitűzte hazánkban a szocialista építés befejezését. A mezőgazdaság szakaszán e feladat teljesítése érdekében pártunk Központi Bizottságának konkrét határozatai alapján most számos olyan intézkedést eszközlünk, amelyek még szilárdabbá teszik az ipar és a mezőgazdaság gazdasági szövetségét. így például sok kerül az .állami _gép- és traktorai lomások fokozatos átszervezésére, megváltozik az EFSZ-eknek nyújtott közvetlen állami segítség módja, alapvető változás történik a begyűjtési rendszerben és a mezőgazdaság tervezett irányításában. Ha megvizsgáljuk, hogy minek eredményeként hajthatjuk végre a mezőgazdaságban az előbb említett nagy jelentőségű intézkedéseket, akkor látnunk kell, hogy mindezt legfőképpen a szocialista termelési mód bevezetésében elért nagy győzelemnek köszönhetjük. Hazánk egész mezőgazdasági földterületének 85,6 százalékát ma már szocialista szektor műveli. Ily módon a szocialista építés során lényegében megoldottuk pártunk politikai irányvonalának egyik fő feladatát. mezőgazdaságban a szocialista termelési mód előretörésével a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok új, minőségileg magasabb színvonalú tartalmat nyertek. Hiszen ma már lényegében a szocialista iparnak a szocialista mezőgazdasággal való kapcsolatáról beszélhetünk. S ebből ered a város és a falu közötti szövetség új, fő célja és megvalósítása új formáinak szükségessége. Míg a múltban a gazdasági szövetség fő célja a szocialista termelési mód kibővítésében nyújtott lehető legnagyobb segítség volt, addig ma, a szocialista építés befejezésének időszakában mindinkább előtérbe lép a szövetség új, legfontosabb célja: segíteni a szocialista szektor megszilárdításában, a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és annak gazdaságosabbá tételében. Kétségtelen, hogy a város és a falu közötti gazdasági szövetség megvalósításának formáiban a legjelentősebb változás az állami gép- és traktorállomások fokozatos átszervezése és a mezőgazdasági gépek eladásának bevezetése az EFSZ-ek számára. A szocialista szektor döntő túlsúlyba jutásával ugyanis alapvetően megváltozott a GXÁ-k szerepe. Ma már aránylag jó! el tudjuk látni gépekkel az összes egységes földművesszövetkezeteket. Az EFSZ-ek többsége pedig új tagok belépésével kibővült, politikailag és gazdaságilag megszilárdult. A GTÁ-k a jövőben főleg nehéz, nagy teljesítőképességű gépekkel fognak rendelkezni, gondoskodnak a még meg nem erősödött EFSZ-ekröl, törődnek a gépjavításokkal és más hasonló feladatokkal. A Mindezzel jelentős változás történik az EFSZ-ek gazdálkodásában. Míg a múltban a szövetkezeti földeken lényegében két üzem gazdálkodott, az EFSZ és a gépállomás, az ú.i feltételek között a földek megművelése teljes mértékben egy kézbe: az EFSZ kezébe kerül. Ez feltétlenül kedvező hatással lesz a termelés fejlesztésére, a feladatok teljesítésére. A föld és a gépek egy kézben való összpontosítása lehetővé teszi mindenekelőtt a gépek jobb kihasználását és ezzel elösegít( a mezőgazdasági munkálatok gyors elvégzését. Ez végső soron a nagyobb terméseredményekben, betakarításnál pedig a veszteségcsökkenésben fog megmutatkozni. Az elmondottakon kívül nem szabad megfeledkezni még egy jelentós előnyről, mégpedig arról, hogy az EFSZeknek átadott gépek vonzóbbá teszik a fiatalok számára a mezőgazdasági munkát. A gépek eladása az EFSZ-eknek lényeges változást jelent az állam és a szövetkezetek közötti kapcsolatokban. Az állam által az EFSZ-eknek nyújtott közvetlen termelési segítség, melyet a gépállomásoknak az önköltségi árnál olcsóbb munkája jelentett, megszűnik és helyette előnyös árakon megvásárolhatják az EFSZ-ek a számukra szükséges mezőgazdasági gépeket. Ennek megkönynyítésére július 1-től csökkentették a gépek eddigi árait, mégpedig a mezőgazdasági gépeknél átlagosan 30, a traktoroknál 15, a pótalkatrészeknél pedig 25 százalékkal. A mezőgazdaságban a szocialista termelési mód döntő győzelmével szoros kapcsolatban van a közvetlen állami segítség más formáinak megváltozása is. Az állami segítség különböző formáinak elsődleges célja a szövetkezetesítés folyamán az volt, hogy az összes EFSZ-nek előnyöket nyújtson az egyénileg gazdálkodókkal szemben. Emellett az állami segítség nyújtásánál csak jelentéktelen mértékben vették figyelembe az egyes szövetkezetek gazdálkodásának eredményeit és termelési feltételeik különbözőségét. Ez az elv helyes volt abban az időszakban, amikor a fő cél a szövetkezeti gazdálkodás kibővítése volt. Ma azonban, amikor a szocialista szektor már döntő túlsúlyba került, feltétlenül szükséges, hogy a szövetkezeteknek a közvetlen állami segítséget alaposan megindokolt esetekben nyújtsák és emellett különbséget tegyenek az egyes teEmelési. körzerteknek megfelelően, valamint az egyes EFSZ-ek gazdasági helyzetének figyelembe vételével. A jövőben a közvetlen állami segítség eg.yes eddigi formáit teljesen megszün| tetik (pl. a kedvezményes takarmányjuttatást stb.). Az így felszabadult eszközöket átvitték az új begyűjtési árakba, s Ily módon ezeket az eszközöket az eddiginél minden bizonnyal jobban kihasználják a szövetkezeti gazdálkodásban. S végeredményben ez a legfőbb célja a közvetlen állami segítségformák megváltoztatásának. Az állam által az EFSZeknek nyújtott anyagi eszközöket a lehető legjobban ki kell használni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére mind a szövetkezet, mind az egész társadalom érdekében. Az eddigi begyűjtési rendszert akkor állították össze, amikor mezőgazdaságunkban még az egyéni kisüzemi termelés volt túlsúlyban. Célja az volt, hogy egyrészt elősegítse a szövetkezetesítést, másrészt pedig biztosítsa a lakosság folyamatos ellátását élelmiszerekkel és iparunkat a szükséges mezőgazdasági termékekkel. Természetes, hogy olyan körülmények között, amikor a piaci termelés döntő részét az egyéni gazdaságok termelték, a társadalom érdekében szükséges volt az eg.yes gazdaságok számára megszabni a kötelező beadás mennyiségét. Az eddigi begyűjtési rendszer jelentős mértékben hozzájárult a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításához és ez igazolta helyességét. De csak addig az ideig, amíg a szövetkezeti tagok jövedelme egyensúlyba nem került népgazdaságunk többi ágazata dolgozóinak átlagos jövedelmével. Amikor ezt elértük és amikor a szocialista termelési mód döntő túlsúlyba kerülésével mezőgazdaságunkban, mint fő feladat, előtérbe került a termelés és a gazdaságosság alapvető fejlesztése, szükségessé vált az eddigi begyűjtési rendszer megváltoztatása. M

iből indul ki az űj begyűjtési rendszer? Mindenekelőtt abból, hogy a mezőgazdaság döntő része a szocialista szektorhoz tartozik. Ennek alapján a kötelező beadásokat a szövetkezetek és a begyűjtési vállalatok közötti, a mezőgazdasági termékek eladására megkötött szerződéssel helyettesíti. Az új begyűjtési rendszer emellett teljes mértékben szem. előtt tartja a mezőgazdasági termelésben a döntő fordulat elérését. Az új, egységes árak bevezetése nagymértékben érdekeltté teszi a szövetkezeteket a termelés fejlesztésében, hiszen a jövedelem teljesen a termelés fokozódásától és gazdaságosabbá tételétől fog függni. Természetes, hogy ilyen körülmények között az EFSZ-ek az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítanak majd a földek kihasználása, a nagyüzemi termelési módszerek bevezetése iránt. Az előbb elmondottakhoz még hozzáfűzhetjük, hogy az új begyűjtési rendszer jelentősen leegyszerűsíti az állam és a szövetkezetek kapcsolatait és jobb feltételeket teremt az értéktörvény tervszerű kihasználásához. Mindez elősegíti mind a szövetkezeti tagok, mind az egész dolgozó nép életszínvonalának emelkedését, még szilárdabbá teszi a munkásosztály és a szövetkezeti parasztok kapcsolatát. A magántulajdonon alapuló kisüzemi termelésben nem érvényesülhetnek a szocializmus gazdasági törvényei. A szocialista állam természetesen nem engedheti, hogy a mezőgazdasági termelés ösztönszerűen fejlődjék. A szocialista állam kezében összpontosul a népgazdaság öszszes fontos pozíciója, ezért a társadalom érdekében a mezőgazdasági termelést különféle módon, gazdasági és adminisztratív intézkedésekkel befolyásolja. Megszabja például nemcsak a földművesek által vásárolt iparcikkek árát, hanem a mezőgazdasági termékek eladási árait is, felhasználja az adó- és hitelrendszert, kötelező beadást tűz ki, stb. Különösen nagy jelentősége van ezen a téren a kommunista párt és a társadalmi szervezetek által a dolgozó parasztok körében végzett politikai nevelőmunkának. Bár igaz, hogy ily módon jelentős befolyást lehet gyakorolni a mezőgazdasági termelés fejlődésére, lehetetlen azonban teljes mértékben elérni azt, hogy az egyéni gazdaságok mezőgazdasági termelése az egész társadalom szükségleteivel összhangban fejlődjék. A szocialista szektor győzelme a mezőgazdaságban új helyzetet teremt, miután az új szocialista termelési kapcsolatok kialakulása egyúttal a szocializmus gazdasági törvényeinek érvényesülését jelenti. Uy módon a szocializmus gazdasági törvényei érvényesülésének hatósugara alapvetően kibővül, s az egész népgazdaságban egységes szocialista rendszer alakul ki. Ilyen körülmények között a mezőgazdasági termelés fejlődésének befolyásolása igazi tervszerű irányítássá alakul át, mely irányítás a szocializmus gazdasági törvényeinek tudatos kihasználásán alapszik. Előtérbe az irányítás gazdasági oldala lép és háttérbe szorul, jelentőségében alapvetően csökken az irányítás adminisztratív része. A mezőgazdasági termelés helyes fejlődésének biztosítása érdekében kifejtett politikai-szervező munka jelentősége az új körülmények közepette nagymértékben fokozódik és a mezőgazdaság irányításának fő szerveivé a helyi államhatalmi szervek, mindenekelőtt a járási nemzeti bizottságok válnak. A mezőgazdasági irányításban pártunk új intézkedéseivel kapcsolatban lényegesen fokozódik a begyűjtési árak szerepe; egyszerűbbé válik a termelés tervezése; fokozódni fog a helyi kezdeményezés a tartalékok feltárásáért, 3 termelés továbbfejlesztéséért és gazdaságosabbá tételéért. Mindez együttvéve kedvező feltételeket teremt az egyes EFSZekben a szocialista nagyüzemi termelési módszerek bevezetésében, a haladó technika és technológia alkalmazására és a termelés célszerű szakosítására. Az irányításról beszélve feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy most, amikor az állam részéről megerősödik a mezőgazdaság irányításának gazdasági oldala, ezt a szövetkezeteken belül is az irányítás gazdasági oldala előtérbe kerülésének kell követnie. Lényegesen meg kell javítani a szövetkezeten belüli tervezést, be keli vezetni a hozrascsotot, figyelemmel kell kísérni az önköltségek alakulását és a jutalmazás progresszív formáinak alkalmazásával növelni kell a tagok érdekeltségét. M

indazok a változások, amelyek az utóbbi időben pártunk Központi Bizottságának határozatai nyomán történtek az állam és a szövetkezetek, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolataiban, mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista szektora döntő túlsúlyba kerülésének eredményeképpen jöhettek létre. Az új intézkedések együttes célja, hogy a lehető legjobb feltételeket teremtse meg mindazon lehetőségek teljes kihasználására, melyeket a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésére a szocialista termelési kapcsolatok nyújtanak. (Rp-g) A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója előtt Szlovákia egyik legnagyobb vízierőművének, a madunicei villanyerőmü építésének befejezéséhez közelednek. A levezető-csatornán a szerelési és a betonozási munkákat ezekben a napokban fejezik be. A ČKD Blansko-iizem 25 szerelője már a turbinák zárjain dolgozik. Képünkön az új vízierőmű betongátja látható. (Foto: Ján Tachézy) Brno várja az áruminta vásár látogatóit •

A világ minden táján rendezett nemzetközi nagyvásárok és kiállítások ez idén további nagyvásárral — a brnói nemzetközi vásárral A gazdagodnak. Ez a prágai mintávásárok ismert hagyományára táQp maszkodva 1959. szeptember 6-án •

kezdődilc és 20-ig tart. A prágai mintavásárok a két világháború •

között a legismeretesebbek közé tartoztak. Brno csak az 1955—57-ej ^fc években vált ismeretessé három ^ nagy csehszlovákiai gépipari kiállítás megrendezésével, amelyek a világ sok országának képviselőit ^p vonzották a Csehszlovák Köztára*, saságba. A hatalmas kiálítási terület 520 000 négyzetméterre terjed ki. A korszerű kiállítási csarnokok, amelyeket csupán a múlt években építettek, felvehetik a versenyt más európai nagyvásári központokkal. Valamennyi szocialista rendszerű áliam nemzeti vállalatai részt vesznek a kiállításon, azonban nem fognak hiányozni a kapitalista államok képviselői sem. Kollektív kiállítást rendez a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Bulgária, Románia, Mongólia, Jugoszlávia, Kanada, Ausztria, Svájc és természetesen Csehszlovákia. A további országokbői egyes világhírű cégek vesznek részt. Név szerint a Renault és a Simca francia automobilgyárak, továbbá a Mannessmann cég a Német Szövetségi Köztársaságból, amely a Bussmann Simetag Presse típusú préseket fogja kiállítani. Ezenkívül számos más vállalat. A csehszlovák gépipart az ismert gyártmányok egész sora fogja képviselni. Ezek közé tartozik a Skoda, a Jawa, a Svit, Tatra, a ČKD, a Praga, a TOS, MEZ, Zetor stb. A legnagyobb kiállítást a Strojexport külkereskedelmi vállalat rendezi 9000 négyzetméternyi kiállítási területen. Bemutatja a gépipari berendezést, mint pl. famegmunkáló-, formáló-gépeket, a Diesel-agregátokat, erősáramú aparatúrát, villamos hegesztőgépet, szivattyúgépeket kompresszorokkal, útépítő- és házépítő-gépeket, mozdonyokat, vasúti kocsikat, darukat stb. A Kovo külkereskedelmi vállalat mérőkészülékeket, rádióalkatrészeket, erőmérőket, galvanikus cikkeket, orvosi gépeket, különleges laboratóriumi készülékeket, élelmiszeripari gépeket, villamos időzített berendezéseket, varrógépeket, poligrafikai gépesített irodát, fotomozi- és optikai készülékeket, mikroszkópokat stb., fog kiállítani. A Technoexport bemutatja a hő- és vízierőművek gépeit, cementgyári és keramikai gépeket, hűtőberendezéseket a repülőgép-technikát stb. A Motokov a személyautók, motorkerékpárok, kerékpárok, konyhaberendezések, traktorok és mezőgazdasági gépek 400 példányát mutatja be. A kiállításon részt vesznek még a Ferromet, a Metalinex és a Chemapoi.~ A^Ptiayöexpört közszUkségfetf*. cikkeket és játékokat, csehszlovák keramikai nyersanyagot, elektrotechnikai porcelánt, tűzálló készítményeket állít ki. A Skloexport főképpen technikai és laboratóriumi" üveget, az Omnipol vadász- és sportfegyvereket, rajtpisztolyokat, repülőgépeket, szállítási technikát állít ki. t A* csehszlovák külkereskedelmi vállalatok kiállítási tárgyai között több mint 300 újdonság fog szerepelni. Ezek között lesž azoknak a készítményeknek egész sora, amelyek a brüsszeli világkiállításon elismerést és kitüntetést nyertek. így pl. a fotoelasticiméter, valamint a defiblirátor, amelyek aranyérmet nyertek. Harminc különféle kiállítási tárgy, amelyek az Expo 1958. díjat nyerték. Ezek közé tartozik a kaplanturbina, a betatron, az elektronikus mikroszkóp stb. A szolgálatok, a tájékoztató irodák és sátrak egész sora fog a külföldi látogatók rendelkezésére állani. A Čedok tájékoztatásokat fog nyújtani az elszállásolás, Brno város környéke és a kiállítás megtekintése, a közlekedés és kirándulások, a vízum és valutaügyek, valamint más formaságok kérdésében. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság a Cedokkal együttműködve engedményt ad a légiutazásoknál, sok államból Csehszlovákiába 25 %-os, a hazai vasútvonalakon 50 %-os lesz az engedmény. A külföldi forgalmi központ számos napi szükségleti szolgálatot is biztosít. Közvetíti az összeköttetést a bankkal és a váltóüzlettel, belépőjegyet biztosít a kulturális programokra, kirándulásokra, biztosítja az üdülést csehszlovák fürdőhelyeken és a hegyekben. Mintegy másfélmillió látogatót várnak. Csehországból és Morvaországból mintegy 20 000 társasgépkocsi érkezik. Osztravából pl. 1800 autokart várnak. Prágából 30 küllönrepülőgép tart majd szolgálatot különútvonalon. Brno utcái ugyancsak készülnek a legszívélyesebb és legméltóbb fogadtatásra. Az üzletek épületein és köépületeken egyre több a fényreklám és a neonfény. Az üzleti hálózat is kibővül, több idegen nyelvű felirat lesz a városban. Az eladóhelyiség alkalmazottai nyelvtanfolyamokat látogatnak. A brnói színházak, az Opera, balett, a prózai és operett színház világhírű szerzők jelentős műveinek egész sorát fogják bemutatni. Mirko Imrich ÜJ SZÖ .5 * 1959- július 31.