Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)
1959-07-27 / 206. szám, hétfő
"IfrmssfAtMttrfSŕ' Nem veszhet kárba a termés Az esti órákban érkeztem Vágóra. A faluban tudatták velem, hogy este 9 órakor gyűlést tart • helyi nemzeti bizottság tanácsa. A gyűlés a gabonabetakarítás meggyorsításával foglalkozott. Mojzes Dezső, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a szövetkezet 375 hektárnyi gabonájából 175 hektáron elvégezték az aratást. § iSzóval az aratás teljében vannak ^ a vágaiak. ^ — Ha a hetes eső nem jött vol$ na, már készen lennénk - mon^ dottta Mojzes Dezső. ^ - De tegnap lehetett volna dol^ Qozni, mégsem dolgoztatok ^ hangzottak erőteljesen larkas ^ Istvánnak, a helyi nemzeti bizottság titkárának szavai. Jómagam 4 órakor megfogtam a kasza nyelét és esti 8 óráig 5 keresztest vágtam le. Számoljunk csak!... Ha a tagok közül legalább húszan követtek volna, ez 100 keresztest jelentett volna. Igazat adtak a helyi nemzeti bizottság titkárának. Hiszen órákat mulasztottak akkor, amikor a percek is döntő fontosságúak az aratás végzésében. Am a vágaiak behozzák a mulasztást! Tegnap már kora reggel talpon volt a falu népe. Mojzes | elvtárs a szövetkezet gazdászával ^ intézkedett, hogy az árpaföldre ka^ szások menjenek. Fekszik az árpa, i olyan, mintha lehengerelték volna. Ámde a szem szép, 30 mázsás átlagot ígér a föld hektárja. A szövetkezet kombájnosai szerdán még a felhőket lesték. Megelégelték ők is a sok esőt. Tegnap reggel azonban, ahogy rájuk mosolygott újra a nyári nap, megindultak a gépekkel. Négy kombájn és négy aratógép látott munkához. Zeng-zúg ismét § a vágai határ. A kenyércsata újra ^ teljes erővel megindult. A vágai v szövetkezetnek 38 vagon gabonát kell beadnia az állami raktárakba. Kilenc vagonnal már beadtak. Ez a szám azonban óráról órára növekszik, mert a gabonabeadást mindjárt a cséplőgépektől teljesítik. Ügy szeretnék, ha a beadásban az elsők lennének a szeredi járásban. De hadd térjek vissza még a szerda esti gyűlésre. Jó, alapos gyűlés volt! Munkára, jó helytál- \ lásra buzdította a vágóiakat. Egy \ panasz is szóba került a gyűlésen. ^ A kenyér, amit a szeredi járás Pa- ^ ta községébeti sütnek, s amit a ^ vágai üzletekben árusítanak, kelet- \ len, rosszul van kisütve. A patai fc péküzem dolgozóit arra kérik a fc vágaiak, hogy nagyobb gonddal fc végezzék munkájukat. Ne rontsák \ el rosszul sült kenyérrel a vágai ^ földművesek jó munkakedvét. Ezt $ kéri tőlük a Vágai Helyi Nemzeti \ I Közös rjnnilní. - közös eredmények Bizottság tanácsa a község sok száz dolgozója neveben. F. K. § Tűzoltóiesfületünk erőpróbája (v. g.) Tegnap, vasárnap, a délelőtti órákban „nagy tűz ütött" ki a bratislavai Sztálin tér 20. sz. épületében. A tűz keletkezésének oka: a pincében megrepedt a gázvezeték, a gáz kiszivárgott a pincébe, majd az alagsorba, később az alső emeletek térségeibe. Ekkor a folyosón valaki cigarettára gyújtott és ezzel robbanást idézett elő. A hatalmas robbanás erejétől leszakadt az első két emelet lépcsőháza, hatan súlyosan megsebesültek, közülük négyen eszméletüket vesztették, több volt a könnyen sebesült. A robbanás erejétől kigyulladt a ház előtt parkoló benzint szállító teherautó, valamint elszakadt a szemközti ház villanyvezetéke, és itt is tűz ütött ki. A veszély annál nagyobb volt, mert a tűz a Práca Kiadóvállalat épületében rohamosan terjedt és azzal fenyegetett, hogy elér a felső emeleten levő levéltárba és a gyúlékony anyaggal teli fénykép-archívumba ... Hasonló eset valóban megtörtént ugyan tavaly Prágában, de a tegnapi Sztálin téri tűzoltőriadő gyakorlat volt csupán. A tűzoltó csoportok országos versenyének befejező napján rendezték meg ezt a gyakorlatot, hogy a nagyszámú nézőközönség j előtt bebizonyítsák tűzoltóink tettre- j készségét, korszerű felszerelésük, j ügyességük, tudásuk hatékonyságát. A gyakorlatot megelőzően a Sztálin téren az országos verseny részvevői nagy szemlét tartottak. Mind a szemlét, mind a gyakorlatot megmegtekintette Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Oskar Jeleň belügyi megbízott, valamint politikai és közéletünk számos más tényezője. A díszszemle pontosan tíz őrakor kezdődött. A tűzoltótestületek gépkocsijaikon vonultak fel századok szerint. Az élen két pionírcsoport harsonákkal, utánuk tűzoltósági rohamkocsikon az üzemi, katonai és községi tűzoltőtestületek tagjai. Utánuk a gyors nagy tűzoltókocsik következtek motoros fecskendőkkel. Néhány kocsin a nagy horderejű ún. víziágyúkat is megszemlélhettük. A habszerű oltóanyaggal dolgozó kompresszoros oltőkocsik két százada után kisebb, majd az egészen magas épületek oltására szerkesztett létrás kocsik vonulnak fel. Tehergépkocsikon halad el a szemlélők előtt a tűzoltóság műszaki csoportja is, amely oxigén-felszereléssel, sőt búvárfelszereléssel is el van látva. A menetet a motorkerékpáros összekötők egysége zárja be. A bevezetőben említett tüzesetet jelképező robbantások és füstjelzések megadják a jelt a gyakorlat megkezdésére. Rohamkocsik érkeznek, a tűzoltók megkezdik munkájukat. Bemutatják az ún. svéd mentőmődszert, amellyel a ház felső emeletein bennrekedt lakókat mentik. Megérkezik az egészségügyi egység. Egymást váltják a száguldó szirénás mentőautók. A habfecskendős gépkocsi eloltja a benzinszállftó kocsit. Mentik a szomszédos házakat, felvonják a hat emelet magasságig érő tüzoltőlétrát, a kisebb épületekbe rohamlétrákkal hatolnak be. Rövid félőra alatt befejeződik a gyakorlat. Tűzoltóink tanújelét adták annak, hogy fegyelmezett, jől szervezett alakulatok tagjai, akik képesek megvédeni a tűz fenyegette emberéletet és nemzeti vagyont. A délutáni órákban a Slovan-pályán kihirdették az országos verseny győzteseit. A sorakozőn Oskar Jeleň belügyi megbízott mondott beszédet, majd bemutatták a különféle tűzoltőgyakorlatokat. - NÉHÄNY ÉVE még azon munkálkodtunk, hogy a nehéz testi munkát gépek segítségével kiküszöböljük. Ma már a rakodás teljesen gépesítve van nálunk — kezdi a beszélgetést Filicky János elvtárs, a rozsnyói vasércbányák Mária Bánya pártszervezetének elnöke. — Most azért harcolunk, hogy egy-egy rakodógép minél kevesebbet álljon és minél több vasércet emeljen a csillébe. A Mária Bánya vezetői helyesen ismerték fel, hogy üzemükben a termelékenység fokozásának és az önköltség csökkentésének fő módszere a gépek jobb kihasználása. Ennek érdekében folyamatossá tették a szállítást. A szállítás folyamatosságát az is elősegíti, hogy a szerelvények vontatására gyorsjáratú bányamozdonyokat használnak. A gépek valóban kitűnő állapotban vannak. A napi karbantartást, gépápolást műszakkezdés előtt, a munkaidő szabad perceiben a gépekhez beosztott kezelők lelkiismeretesen elvégzik. A javítóműhely dolgozói a kisebb-nagyobb javításokat és a tartalék-alkatrészek gyártását úgy szervezik meg, hogy a termelésből kiesett gépeket a legrövidebb időn belül üzembe helyezhessék. A gyorsan elhasználódó, gyakran cserélt alkatrészekből ezért tartalék-készletet is gyártanak. Felvetődött a kérdés, vannak-e még további lehetőségek a Mária Bányában. - Feltétlenül - válaszolt Hatala Béla elvtárs, a bánya vezetője. — Még mintegy tíz százalékkal növelhetjük gépeink kihasználását. Az akna dolgozói fegyelmezett emberek. Kevés bánya dicsekedhet azzal, amivel ők. Ebben az évben alig volt igazolatlan mulasztás. Nincs munkaerővándorlás, az egész kollektíva törzsgárda. A föld alatt összeforrt kollektívákban mindenki pontosan ismeri feladatát. Nem kell a vájárokat és a többi dolgozót például külön figyelmeztetni, helyezzék arrébb a sínpárt, ha kell. Tudják és csinálják maguktői is. Sőt odamegy, segít nekik a mozdonyvezető is, csakhogy kevesebb legyen a kiesés. Az említett példák és sok más, hasonló eset azt bizonyítja, hogy a vezetők jől ismerik a dolgozókat. Nemcsak nevükön, de keresztnevükön szólítják valamennyit. És van tekintélyük. Hiába, a vezetők is a törzsgárdához tartoznak. Ismerik a föld gyomrában végzett munka minden csínját-bínját. Büszkék arra, hogy ők a legolcsóbban termelők a rozsnyói bányák között. Igaz, Mária Bánya a legújabb és a legjobban gépesített akna. Tehát minden lehetőségük megvan a termelékenység további növeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. SOK MINDEN történik az olcsóbb termelés érdekében a mosóban, illetve az ércelőkészítőben is. Blaskő Mihály elvtárs, a lakatosbői lett üzemrészlegvezető törődik azzal, hogy megfelelőek legyenek a munka körülmények. Mindig nyitott szemmel jár, s ha hibát tapasztal, azonnal intézkedik. Előfordul, hogy bonyolultabb esettel áll szemben. Ilyenkor kéri Prónai Kató, a pártcsoportbizalmi véleményét, tanácsát. Az üzemrészleg-vezető, a pártszervezet és a szakszervezeti műhelybizottság jő kapcsolata, együttműködése meglátszik az ércelőkészítőben. Mindé-' nütt rend, a sínek között, a vasércet őrlő malom körül és másutt is tisztaság. Többnyire személyesen ellenőrzi, megvalósulnak-e a párt, szakszervezet és az egyes dolgozók javaslatai. Betartják az ővórendszabályt, ellenőrzik a védőberendezés használatát. Ritka az olyan pártcsoport-értekezlet, ahol — ha röviden is — ne foglalkoznának a balesetek elkerülésével, az emberek egészségének védelmével. Az idén csak egy jelentéktelen baleset fordult elő. Blasko elvtárs gondoskodását dicséri az is, hogy nem akadozik az ércelőkészítő vízellátása sem. Prónai elvtársnő régi harcosa pártunknak s még régibb munkása az ércelőkészítőnek. Ismer minden problémát, minden számot. A pártbizottsági ülésen könnyen érvelt a kimutatások, jelentések, határozatok, garmadájából. Afféle adatokkal, hogy a második negyedévben 103 százalékra teljesítették a tervet és 102 666 koronát takarítottak meg az anyag, főleg a vízcsatorna készítéséhez szükséges hengerelt lemez hulladéknélküli felhasználásával. Elmondta azt is, hogy az ércelőkészítő dolgozói jóval nagyobb gondot fordítanak a minőségre, mint eddig. Az elmúlt években például csak 5 — 6 csille meddő követ távolítottak el a vasércből egy műszakban, ma az ötszörösét, hogy minél jobb, tisztább anyag kerüljön a pörkölőbe, a két hatalmas forgó dobkemencébe és onnan hűtés után a vagonokba. Ogy mondják, minden embernél jobban halad a munka, ha szívesen végzi s ha érzi, hogy megbecsülik, az anyagi jutalmon kívül erkölcsi jutalomban is részesítik. Az ércelőkészítő eredményeinek részben ez a nyitja. - Nem is tudnánk másképp eredményeket elérni - mondja Szilágyi Etel elvtársnő, a pártbizottság tagja, szintén az ércelőkészítő régi munkása. — Nálunk senki sem szereti az üres járatot. A munkások gyakran maguk tesznek javaslatot, hogyan hasznosabb, gazdaságosabb és könynyebb a munka. Nem irigykednek egymásra az emberek, mindenki mindig szívesen támogatja, segíti társát. VÉGEZETÜL szeretnénk pár szóval kitérni a pörkölő kommunistáinak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban végzett munkájává is. Amikor ugyanis a pörkölőben jártunk, azt tapasztaltuk, hogy ott a szakszervezet valóban jó irányítója a munkaversenynek. A műhelybizottság, a műszaki, gazdasági vezetők az idén jóval nagyobb gondot fordítanak a taggyűlések előkészítésére, a megfelelő színvonalú és konkrét beszámolókra. Bátran nevezhetjük tehát az FSZM taggyűléseit a gazdálkodás iskolájának. A legutóbbi taggyűlésen majdnem egy tucat szorgos dolgozó szólalt fel. és több javaslattal egészítették ki az eléjük tárt feladattervet. Capó László elvtárs, az üzemrészleg vezetője és Herzog Gyula, a műhelybizottság elnöke gondosan állították össze beszámolójukat s nemcsak ráirányították a figyelmet a pörkölő előtt álló legfőbb feladatokra, hanem megjelölték a megoldás módját is. Az élénk vitában Lukács István, Ambrós Ferenc és mások, a műszakok közötti versennyel kapcsolatban jogosan bírálták az előző műszak dolgozóit, akik ugyan kiürítették a porzsákokat, de a porral tele csillék napokig vesztegeltek. Pedig a föld mélyén dolgozóknak sok bosszúságot okoz a csillehiány a lassú körforgás miatt. Mire mutat mindez? Mindenekelőtt arra, hogy a dolgozók érdeklődnek üzemük helyzete, fejlődése iránt. Ha nem is mindannyian, de túlnyomó részük felelősnek érzi magát a feladatok teljesítéséért s bátran rámutatnak egymás hibáira. Az említett üzemrészlegeken azért is sikerülnek a szakszervezeti értekezletek, mert vezetők alaposan előkészített beszámolókkal lépnek a dolgozók elé. Ezeken a helyeken a szakszervezeti taggyűlések ténylegesen betöltik szerepüket. A taggyűléseken minden részletre kitérnek a havi terv teljesítésével kapcsolatban. Megvitatnak egy-egy bevezethető új eljárást s így nem véletlen, hogy látogatottak és elevenek a szakszervezeti taggyűlések. NEM ÍRHATUNK egy cikkben mindenről. A párt, a kommunista segítés minden formájáról. De meg kell említenünk, hogy a rozsnyói járásban is már kasza alá érett a gabona. Megkezdődött az aratás. A szövetkezeti parasztok most vívják nagy csatájukat az új kenyérért, s úgy, mint a föld mélyén, a széna betakarításában, az aratásban is derekasan megállják helyüket a bányászok. Szakáll László, Bélán Ferenc, Tóth László és mások, a bánya legjobb dolgozói az igazi barátságot szövik a szövetkezeti parasztokkal. Együtt küzdenek azért, hogy minél előbb veszteségmentesen betakarítsák az idei termést. Most valóban a falusi és az üzemi munkások jő együttműködésétől függ a dolgozók jólétének további növelése, következő évi kenyerünk biztosí,» ^ Erdősi Ede —mm— . I) Az országúti teherfuvarozás Építészeti kiállítás Kassán meszet stb. De tanácsot és felvilágosítást nyer itt az egyéni építkező, valamint a községi szövetkezeti épületek építtetője is, mert nagy táblák figyelmeztetik őket, hogy hová kell fordulniok, ha építeni akarnak. Végül a sacai építésztanoncok mutatják be modelleken, mit tanultak. A kiállításnak nagy a sikere nemcsak az építészek, hanem az egész lakosság körében is, mert ismerteti az építőszakmában folyó munkát és a gépesítés által elért óriási eredményeket. W. A. A kassai építészeti kiállítást a műszaki múzeumban nyitották meg. A kiállítás első termében fényképek és statisztikai adatok mutatják be a hatalmas fejlődést, amelyen építészetünk az utolsó tíz év alatt átment. A čerhovi betonüzem képein például azt láthatjuk, hogyan dolgoztak 1953-ban, amikor 100 százalékos munkateljesítményt értek el és hogyan dolgoznak ma, amikor a teljesítmény a 230 százalékot is meghaladja. Ugyanilyen, sőt még nagyobb teljesítménykülönbséget találunk a dobšinai, iglói, margitfalvai, szepesváraljai építkezéseken, a kassai Keletszlovákiai Téglagyárnál és más építészeti üaemeknél. A képek azt bizonyítják, hogy mindezt a fejlődést a megváltozott munkamódszerek gépesítése és automatizálása segítségével sikerült elérnünk. Azelőtt dolgozóink kézzel végezték az egyes munkálatokat és az üzemekben egyszerű eszközök álltak csak a rendelkezésükre, nagy erőfeszítés mellett is csak 100 százalékos eredményt értek el. Ezzel szemben ma. amikor az egyes épületelemek gyártásét, illetve a különféle munkát gépek végzik és az üzemek berendezése is Kibővült, megnagyobbodott (mint például a margitfalvai. iglfii és dobšinai üzemek) a munkateljesítmény grafikonja néhol még az 500 százalékot is eléri. Külön említést érdemel a kassal Keletszlnvákial Téglagyár kiállított gazdag anyaga. ..A legnagyobb meglepetés részemre a kassai téglagyár. Mindig azt hittem, hogy ott csak téglákat gyártanak. Sohasem gondoltam, hogy az a gyönyörű kerámia, amit az üzletek kirakataiban megcsodálok, a kassai téglagyár készítménye" ... írja az egyik látogató a vendégkönyvbe. És igaza van és igazuk van mindazoknak, akik hasonló elragadtatással adóznak a vállalat termékeinek. A téglagyár a kiállításon bemutatja új rácsos téglavágó gépét, amelyet az üzem két újítója Košč és Spak elvtársak készítettek. Hasonló gépeket eddig a külföldről hoztunk be. Megismerkedünk továbbá a téglagyár különféle gyártmányaival, a tömör, lyukacsos, rácsos, téglán kívül a kerámiai csövekkel, párkányokkal és a már említett Ízléses kerámiai vázákkal, figurákkal és lakásberendezési tárgyakkal. A kiállítás második termében látható Kassa város hatalmas átépítési terve modellekben. Ezek közül sok már meg is valósult. így például a korszerű népszínház. a Komenský utcai blokkházak stb. További modellek azt ábrázolják, hogyan épül a hatalmas lakóház előregyártott panelekből, melyeket óriásdarú húz a magasba. Képeken láthatjuk a tátrai szanatóriumok terveit, amelyek jól beilleszkednek a táj hangulatába, továbbá a kassai, poprádi, nagymihályi és egyéb vidéki nagy építkezéseket. A harmadik terem bemutatja a Kassa környékén bányászott anyagból készült tufabetont és habbetont, amely az építészetben kiválóan bevált mint jó sziqetelő. valamint a dobšinai azbesztet, a margitfalvai meszet, a Tornán előállított kémiai U J ÜZEMET építenek Rudňanyban (ČTK) — Rudňanyban már második ( (hónapja folyik a munka egy új Ipari í ) üzem — az ércnemesítő építésén. Éz t 5 idén az üzem építésének keretében el- i ívégzik a felszíni munkákat, rendbehoz-) )zák az üzemhez vezető utakat, hidakat; ) és az iparvágányt. A fő építkezési mun-! j kálatokat 1960—1961-ben végzik el. > J 1961-ben megkezdik a szerelést, ame-' ) lyet 1962-ben fejeznek be. A rudňany új ipari üzem Csehszlová- ) j kla legnagyobb ércnemesitője lesz és l technológiája tekintetében világviszony- ? ^latban is egyedülállónak ígérkezik. egyre nagyobb méreteket ölt Az országúti teherfuvarozás igen fontos része a csehszlovák népgazdaságnak. Az egy év alatt leszállított áru súlyát tekintve az országúti teherforgalom állandóan növekszik. A népi demokratikus állam megalakulása után a gépkocsis szállítóvállalatokat fokozatosan szocialista tulajdonba vették, de még 1947 végén is 7000 magánvállalkozó működött kb. nyolcezer teherautóval. Csak a februári győzelem hozott komoly fordulatot az országúti teherforgalom fejlődésében. A szállítást is államosították, a teherfuvarozás szocialista tulajdonba került. A teherautók egy részét az újonnan alakult ČSAD vette át, a többit pedig az állomosított termelő és kereskedelmi vállalatok kapták üzemi szállítás céljaira. A csehszlovákiai ipar termelésével párhuzamosan emelkedik a nyersanyag- és készáruszállítás forgalma is. Áz országúti járművek teherforgalma tavaly az 1948 évinek több mint kétszerese volt. Különösen gyorsan fejlődött a ČSAD teherforgalma: tonnateljesítménye 262 százalékkal emelkedett. De nemcsak a szállítási teljesítmények növekedtek. Gazdaságosabb lett az országúti teherfuvarozás. A költségek csökkentésében nagy része van az üzemanyagtakarékosságért, minél gazdaságosabb autógumi-kihasználásáért és a gépkocsik generáljavítási idejének növeléséért kiváltott munkaversenynek. Javul a teherautók kihasználása is. A második ötéves terv 1956-1960 folyamán leszállítandó áruk súlya sokkal inkább emelkedik, mint a gépkocsipark összteherbírőképessége. A gépkocsi-fuvarozás gócpontjaiban ún. országúti teherszállítási irányító központok működnek. Ezek biztosítják a gépkocsiutak gazdaságos kihasználását — elsősorban a távolsági forgalomban. Itt engedélyezik, illetve tartják nyilván az 50 km-en felüli utakat és intézkednek a viszszafelé vezető út fuvarkihasználásáról. Távolsági utakra kizárólag pótkocsis, nagy teherbiróképességű gépkocsikat használnak. Az országúti teherfuvarozást modern, főleg 'hazai gépkocsik bonyolítják le, elsősorban a Tatra 111, Skoda 706 R és a Praga V3S teherautók. A legnagyobb közülük a Tatra 111, amely pótkocsijával könnyen szállít 20 tonnát. Megbízható, léghűtéses motorja, nagy teljesítményű lengőtengelyei nehéz terepen is kényelmes utazást biztosítanak. Távolsági forgalomban használják nehéz szállítmányok lebonyolítására. A héttonás Skoda 706 R gépkocsit is széles körben alkalmazzák. A távolsági forgalomban is bevált gyorsasága és gazdaságossága révén. A teherautók nag\t részét különböző természetű áruk szállítására specializálták, A Praga V3S öttonnás terepjáró első és két hátsó tengelymeghajtású, igen ellenálló és mozgékony tehergépkocsi. Könnyen halad át mély gázlókon, meredek emelkedéseken, vízmosásokon és sáros terepen. A motor alacsony hőmérséklet mellett, sivatagi forroságban és porban egyaránt megbízható. A felsorolt tulajdonságok folytán e kocsi különösen nehéz körülmények között is teljesen üzembiztos. A Praga V3S kocsik tibeti útjukon megbízhatóságukkal, kiváló teljesítményükkel és gazdaságos üzemeltetésükkel megelőzték a világ legismertebb márkájú teherautóit. Köztársaságunkban elsősorban építkezéseknél használatosak, az erdőgazdaságok pedig nagy rönkök szállításánál alkalmazzák. A hazai autógyárak ezeknél is újabb korszerű teherautókat szállítottak az országúti teherfuvarozás számára, öttonnás Praga S57 gépkocsik, távolsági forgalomra pedig héttonás 706 RT és tizenkéttonnás Tatra 138 kocsik kerültek forgalomba. E kocsik sofőrfülkéit a személyautókhoz hasonlóan minden kényelemmel ellátták. Szily Imre. ŰJ S7 A ? * in ;> 0 /