Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-25 / 204. szám, szombat

Ifjúsági szocialista munkabrigádok A SZENCI JÁRÁSBAN AMIKOR a szenei járás fiataljai hírét hallották, hogy a Szovjetunióban a Komszomol-tagok kommunista munkabrigádokat létesítenek, több üzemben és földművesszövetkezetben kezdeményezően fordultak a pártszervezetekhez, hogy a szovjet ifjúság példáját követve munkacsoportjuk a szocialista munkabrigád címét szeretné megszerezni. A járásban akkor már negyvenhárom ifjúsági munkacsoport dolgozott. A téglagyárban, a gépállomáson, az állami gazdaságban és egyes szövetkezetekben a fiatalok az idősebb dolgozók támogatásával igen szép eredményeket értek el. Azonban további ifjúsági kollektívák alakulnak, most már olyan távlatokkal, hogy elnyerik a szocialista munkabrigád címet. Eddig tizennégy ifjúsági brigád vállalta, hogy szocialista módon fog dolgozni és élni. A járási építkezési üzemben a kommunisták felkarolták a fiatalokat, amikor ilyen tervvel álltak elő. Azóta minden pártbizottsági és tagsági gyűlésen foglalkoznak ezzel a csoporttal. Az üzem igazgatója és a CSISZ-szervezet elnöke gyakran meglátogatják a munkacsoportot és a pártgyűléseken beszámolnak tevékenységéről. Az ifjúsági brigád tagjai között még nincs tagjelölt, mivel valamennyien nagyon fiatalok. Akik már elérik az előírt korhatárt, azok készülnek a pártba való felvételre. A CSISZ-ben végzett tevékenységük és munkájuk biztosíték arra, hogy jő tagjelöltek lesznek. A munkában való részvétel az ifjúság legjobb nevelési módszere, mert a munkafeladatok teljesítésekor formálódik legjobban az ember és mutatkozik meg viszonya rendszerünkhöz. Az építkezési üzem ifjúsági brigádja a Világifjúsági Találkozó tiszteletére tett kötelezettségvállalásban megmutatta, mennyire szivén viseli a párt által kitűzött feladatokat. Vállalták, hogy Dunakisfalun az áruház felépítését egy hónappal előbb elvégzik. Minden jel arra vall, hogy ez még nem az utolsó szavuk. Azért nem az utolsó szavuk, mert a pártszervezet, az üzem vezetősége, az FSZM üzemi bizottsága és általában az idősebb dolgozók nemcsak serkentik a fiatalokat a jobb eredmények elérésére, hanem léptennyomon segítségükre vannak. Az építőanyagot szállító üzemek is i támogatják a fiatalokat. A szenei 1 téglagyárban az ifjúsági szocialista murikabrigád hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal kőműveseknek nem volt fennakadásuk téglahiány miatt. Segítségük nem ment a többi építkezés rovására, ugyanis a CSISZ-brigádosok segítségével több téglát gyártanak. Ez a több — számokban kifejezve — az idén 1 millió 500 ezer tégla lesz. NINCS tehát protekció! Nem is volna helyes, ha más építkezések kárára teremtenének a fiataloknak rendkívüli feltételeket csak azért, hogy azok ne maradjanak le. Mert ha nem így tennének, bizony más munkahelyeken az idősebb dolgozók jogosan kifogásolhatnák a helytelen eljárást. Ezenkívül az üzem vezetősége jó munkaszervezéssel ellátta a fiatalokpt munkával, amikor nem jött meg a szükséges faanyag. Ilyenkor a zonctoronyi EFSZ magtárán dolgoztak, ahol már két emeletet húztak fel. Közben sürgették a faanyag szállítását, amelyre a tervezett időnél előbb volt szükségük, mert az áruházat is hamarább akarják felépíteni. Maga a CSISZ járási vezető titkára vette kezébe ezt az ügyet, hogy az ifjúsági munkabrigád teljesíthesse a VIT tiszteletére tett kötelezettségvállalását. Ám nemcsak az építőanyaghiány megy a munka kárára, hanem a munkából való késések is. Ez is előfordult a fiataloknál. Az igazgató könynyen megoldhatta volna ezt a kérdést hatalmi szóval. Bízva becsületességükben inkább a fiatalokra hagyta, oldják meg ők maguk közt. S nem tévedett. A kollektíva csak egész rövid gyűlést tartott s a munkába késve járók belátták, hogy ha így menne tovább, ártanának vele maguknak, a kollektívának és azoknak — akiknek építenek. Az ifjúsági brigád tagjai szakmát tanulnak és még iskolába járnak. Tanulási eredményeik nem rosszak, valamennyien eredményesen zárták le az iskolaévet és nyolcan — • köztük Fecske Lajos is, a brigád vezetője — már letették a segédvizsgákat. A fiatalok rendszeresen látogatják az üzemben számukra tartott politikai előadásokat. Azonban még mindig hiányzik valami. MENNYIVEL jobb a helyzet a Sárfői Egységes Földművesszövetkezetben. Ott a pártszervezet minden téren gondoskodik az ifjúságról. A fiatalok is tevékenyebbek. A sportpálya* körül fákat ültettek, a helyi nemzeti bizottság épületében egy helyiséget népművelési célokra alakítottak át és ebben helyezték el az EFSZ ajándékát, a televíziós készüléket és a ping-pong asztalt. Télen főző- és varrótanfolyam lesz a lányok számára s valószínűleg ismét betanulnak vagy öt új színdarabot, mint tavaly. A fiatalok szocialista munkabrigádjának valamennyi tagja távtanulásra jelentkezett a mezőgazdasági iskolába, amihez jó alapot kaptak a szövetkezeti munkaiskolában. A pártszervezet és a szövetkezet vezetősége a fiatal szövetkezeti tagok számára kirándulásokat rendez más szövetkezetekbe, hogy munkatapasztalatokat gyűjthessenek. Az aratási munkák megkezdése előtt az ivánkai EFSZ-ben voltak s utána színielőadásan vettek részt Bratislavában. Mindennek serkentője a falusi pártszervezet, amely nemrég nyolc új tagjelöltet vett fel a CSISZ-tagok közül. A sárfői fiatalok nem „menekülnek" a faluról, hűek maradnak a földműveléshez, Sőt azzal, hogy három munkacsoportból szocialista munkabrigádot alakítottak, példát mutatnak más falvak fiataljainak. E brigád mezei csoportjának, amely derekasan kiveszi a részét az aratásból, jó tanítója van Vlcsek Jenő mérnök személyében. A CSISZ-tagok nagy elismeréssel beszélnek munkájáról, aminek megvan a látszata a gazdag termésben. Olyan szép takarmány- és cukorrépát aligha találhatunk a járásban másutt, mint a sárfői EFSZ-ben. A kertészetben is, ahol Szabó Lídia az ifjúsági csoport vezetője, egy fínvnlok buwziw ~\Áeg fiatalodott az öreg Duna. A régi „propeller' a magas vízállás miatt kikötve vesztegel, a vontatóhajók, a felfelé küszködd, lefelé siető tehergőzösök már nem állnak a dunaparti sétálók figyelmének középpontjában. A figyelem ezekben a napokban a „fiatalok hajóira", a bécsi VII. VIT-re induló ifjúsági küldöttségek hajóira összpontosul. Tegnapelőtt a román küldöttség hajója és a bolgár fiatalok „Druzsba" nevü hófehér, Georgi Dimitrov arcképével, számtalan békegalambbal díszített úszó szállodája kötött ki a bratislavai parton. Itt állt a csehszlovák küldöttség hajója is indulásra készen. A hajókon „Béke, Mir, Peace, Pax" feliratok, zászlók, éneklő fiatalok... A kikötő hídjánál egy kicsiny személyhajó, amolyan „vízibusz" köt ki, a Košice. A nagy hajók között nem is vennénk észre, ha a vidám gyermek zsivaj nem figyelmeztetne, hogy ott is történik valami. A zajongüsnak közelről értelmes szavakból kell állnia — gondoljuk és közelebb jövünk. Igen ám, de milyen szavak ezek'.. Lengyelül, finnül, németül, dánul beszélnek a gyerekek, egy szavukat sem érti az arrajáró. Itt-ott magyar szó is megüti fület, míg végül a csehszlovákiai vezető felvilágosítást ad: II bet

T pionírDunán, nyelv a Tatranská Lesná-i nemzetköi tábor hajókirándulásra megy Így már érthetővé válik a bábi zavar a bratislavai dunaparton ... ...Oszik a hajó felfelé a Dunán, elhagyjuk a várat, a Kultúra és Pihenés Parkját, apró gyerekkezek mutogatnak a partra, integetnek a gyermekkocsit toló mamáknak a part felé. Majd lefelé a Lido. Oroszvár felé vezet az út. Felhangzik az ének .. . Mindenki a másik nyelvén igyekszik fújni a nótát, hadd mutassa meg mit tanult más nemzet gyermekétől... Beszédbe elegyedünk egy magyarországi úttörővel. Szlávi Mihálynak hívják, 14 éves, Vecsésről való. Szenvedélyes jetvénygyüjtö lehet, mert nem kevesebb, mint 41 különféle jelvény díszíti úttörő ingét. „Az úttörő kendőt is elcseréltem egy csehszlovák pionírral" — teszi hozzá. Jarmo Járvinen-nel csak tolmács útján sikerül beszélnünk. Neki nem újdonság a hajóutazás, hiszen az ezer tA országából jött. Annál elégedettebb ez*a 11 éves, tempere-i (Kozép-Finnország) papírgyári munkás fia a hazánkban látottakkal. Sohsem felejti el a Prágában látott mesebalettet, amely igen-igen tetszett neki. Amott egy drezdai kisfiú egy francia lánykával „kézre pacsit" játszik. Ehhez a játékhoz nem kell sok szó, igen jól megértik hát egymást. Egy kis magyar fiúcska azonban — ő csak kibicelt — valami szabálytalanságot vél felfedezni, így hát a szabályokra figyelmezteti a másik kettőt. Milyen nyélven? Hát azt nem lehet megállapítani. Tény azonban, hogy a játék szabályszerűen folyik tovább. Ezek a gyerekek már megértik egymást. J~~)e most abba marad a játék, az ének. Hangos üdvözlő kiálltások hangzanak fel hét vagy nyolc nyelven. Elhaladunk a bolgár VIT-küldöttség hajója mellett — nekik szól az üdvözlet. Vigyétek el a VIT-re az egymást nyelvtudás nélkül is megértő gyermekek üdvözletét. VILCSEK GÉZA idősebb dolgozó, Pacev Nikolaj bolgár kertész a fiatalok támasza. Ez a csoport a VIT tiszteletére ezért is vállalhatta, hogy feladatait 155 százalékra teljesíti. Így 136 ezer koronával gyarapítják az EFSZ bevételét. Ezenkívül vállalták a szükséges vetőmag termesztését és üvegházak építését. Természetesen nem akar lemaradni az állattenyésztésben dolgozó ifjúsági munkacsoport sem. Anička Urbanovičová; a csoport vezetője éppen a napokban kezdett új munkamódszerrel dolgozni a sertések etetésénél. Az önetetővel berendezett új sertésistállóban jobban teljesítheti a hízók napi 75 dkg súlygyarapodására tett kötelezettségvállalását. Ebben az igyekezetében április volt számára a legeredményesebb, amikor átlag 82 dkg-ot ért el. A három hónap átlaga azonban naponta csak 6 dekával volt több a tervezettnél, nem pedig tíz, ahogy szerette volna. Jelenleg az új munkamódszerrel 300 sertést gondoz s még elég ideje marad tanulásra ls. Szakkönyveket hajszol, gyarapítani akarja tudását, hogy mindjobban gyarapodjék munkájának eredménye. A SZENCI járásban több ifjúsági brigád van. A földművesszövetkezeteken kívül van az állami gazdaságban, a mezőgazdasági kísérleti intézetben, az egyik autóbuszjáraton, sőt egy vendéglátóüzemben is. Ahol teret hódított magának az új mozgalom, mindenütt rohamosan megnőtt, a pártszervezetek felelőssége. Amikor a fiatalok a szocialista társadalmi rendszerhez illő életviszonyokra törekednek, munkájukban, kulturális tevékenységükben és magánéletükben a kommunista párt tagjainak és tagjelöltjeinek tanácsaira és támogatására várnak. A kommunisták ezt a segítséget nem tagadhatják meg a fiataloktól. Drábek Viktor Ä Kriváň patak mentén: talajjavító szövetkezet alakult Ján Jazafot választották a Krivánpataki körzet EFSZ-einek képviselői a kilenc községet felölelő talajjavítási szövetkezet elnökévé. Foto: B. Dušek S

zinte el sem hiszi az ember, hogy olyan elenyésző kis patak, mint a Kriváň, Lovinobaňátôl Losoncig mily hatalmas területeket áraszt el különösen a tavaszi hónapokban. A patakocska kilenc szövetkezet határát érintette. Az áradás felbecsülhetetlen károkat okozott. Közel 1200 hektár rét szénatermését értékteleníti el. A környékbeli községek parasztjait régóta foglalkoztatta a gondolat: hogyan lehetne megakadályozni az áradást s a talajvíz feltörését. A magántulajdonon alapuló törpe- és középgazdaság semmiképpen sem biztosíthatta ezt a több százezer korona beruházást igénylő feladat megoldását. — Régi vágyunk — tájékoztatott Ján Jazaf, a tomašovcei EFSZ elnöke — csak most válhat valóra. A Kriváň patak melletti községekben mindenütt túlsúlyba került a közös gazdálkodás és ezzel párhuzamosan — a talaj jobb kihasználása, termővététele érdekében - az 1200 hektár rét feljavításának kérdése is napirendre került. Amint tovább szőttük a beszéd fonalát, kitűnt, hogy Jazaf elvtárs egyúttal a nemrég alakított talajjflvítási szövetkezet elnöke és így kilenc szövetkezet érdekeit képviseli a talajjavításban. Nem könnyű vállalkozás 1200 hektár terület talajjavításának megoldása, de a közös akarat lehetővé teszi és a kormány támogatása elősegíti a vízrendszer céltudatos és tervszerű kiépítését. Ez a szövetkezet a tomašovcei EFSZ kezdeményezésére jött létre, ahol előzőleg szép munkát végeztek el — egyelőre saját költségükön — a talajjavításban. Több mint 1,5 kilométeren szabályozták a Kriváň patakot és közel 40 hektárnyi rétet lecsapoltak. Helyesen értelmezik tehát a Kriváň patak menti szövetkezetek a mezőgazdasági termelés növelését. Tomasovcén az említett 40 hektárnyi rét az idén már kiváló takarmánytermést nyújtott, sőt úgy tervezik, hogy folyamatosan szántóterületté alakítják át a feljavított részeket és megszervezik rajta az öntözéses gazdálkodást. A talajjavítási szövetkezet a kitűzött feladatok teljesítése céljából gépek beszerzésének gondolatával is foglalkozik. Egyelőre a szövetkezet tagjai önsegély útján folytatják a munkát, de rövid időn belül megszervezik az állandó munkacsoportokat és a munkaegységek értékének magasságát előtérbe helyezve, megállapítják a munkák elvégzéséért járó jutalmat. (th) Mit jelent az új begyűjtési rendszer egy szövetkezetben Az új begyűjtési rendszer és begyűjtési árak célja a termelés növelésének maximális támogatása és az önköltségek csökkentése. Ezért minden szövetkezeti tag élénken érdeklődik a mezőgazdaságban bevezetett új intézkedések iránt és emellett egyeztető számításokat végez arra nézve, hogy ezek az intézkedések hogyan tükröződnek vissza az ő gazdaságukban. A Dolná Krupa-i szövetkezeti tagok az űj intézkedéseket a taggyűléseken elemezték. A Dolná Krupa-i EFSZ a legtermékenyebb cukorrépakörzetekhez tartozik, 1614 hektár szántóföldön gazdálkodik és eredményeivel az átlagos EFSZ-ek közé tartozik. termés javarészét beszolgáltatta, mégis sokkal többet termelhetett volna mind a növényi, mind az állatAz 1958. év főképp a gabonára és a takarmányra nem volt nagyon kedvező, mert a szárazság és a kártevők súlyos károkat okoztak, ami jelentős mértékben befolyásolta a hektárhozamot és ezzel az önköltséget is. Ennek következtében a marhahúsnál és a baromfinál csökkent a hasznosság és növekedett az önköltség. A termelés javarészét a szövetkezet beszolgáltatta, mégpedig a búza 70 százalékát, a rozs 93 százalékát, az árpa 30 százalékát és a cukorrépa 60 százalékát. Állami felvásárlásra az árpa 42 százalékát, a cukorrépa 39 százalékát adták át a termésből. Az állattenyésztési termelésben a piac számára az egyes termények a következőképp oszlottak meg: A tejbegyűjtés 34,1 százalék, felvásárlás 31,3 százalék, a marhahúsbegyűjtés 54,3 százalék, felvásárlás 22,6 százalék, a sertéshús-begyűjtés 63,9 százalék, felvásárlás 20,9 százalék, a tojásbegyűjtés 90,6 százalék. Ez az összehasonlítás megmutatja, milyen befolyást gyakoroltak a beszolgáltatások az értékesítési árakra. Nem lenne helyes elhallgatni, hogy bár a Dolná Krupa-i EFSZ a tenyésztési termelésben, ezzel emelkedett volna az állami felvásárlás része s egyúttal az értékesítési ár is. Itt meg kell jegyezni, hogy az EFSZ bevételeinek nagyságát jelentős mértékben befolyásolta a mezőgazdasági termelés eltérő értékesítése. A jövedelem új elosztása a mezőgazdasági üzemek között a pénzbevételek igazságosabb elosztását fogja jelenteni, ami következetesen összhangban lesz az érdem szerinti jutalmazás elvével. Az új begyűjtési rendszer ezáltal biztosítja az összhangot a szövetkezetek jövedelmének és piaci termelésük terjedelmének növekedése között. Ezek az intézkedések minden bizonnyal sok elmaradt szövetkezetet munkára fognak serkenteni, amelyeknek széleskörű lehetőséget adnak gazdaságuk színvonalának emelésére. Hasonlítsuk össze, mit jelentenek Dolná Krupának az új árak a fő terményeknél. Az összehasonlítás alapjául az 1958. évi termelést vesszük. Bevételezve koronában Termékfajta: Tej liter Marhahús q Sertéshús q Tojás db. összesen: Összes eladott mennyiség: 506,740 720,08 1033,53 70,674 — N O) W 2 c U u 823,725 537,631 814,345 43,726 2.219,427 •o ._ c O u 912,132 631,872 1.136,883 60,779 2.741,666 4) c U, Ol « >4> J2 •S -O Jí a "3 — « 4) N n E'S < 41 01 10,7 17.5 39.6 38,9 23,5 A termékek eladásából származó bevétel emelkedése az állattenyésztési termelésben 23,5 százalékot tesz ki, a hat növényi fő termény (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, cukorrépa) termelésében 8,7 százalékot tesz ki, ami 160 214 koronát jelent. A növényi és állattenyésztési termelésben az emelkedés 682 485 koronát tesz ki, ami az eddigi árakkal szemben 16,3 százalékos emelkedést jelent. Az eladásból származó bevételek fokozása a munkaegységekre eső jövedelem növekedését is jelenti. Az új intézkedések nagyobb kiadásokra számítanak a vetőmag, a takarmány bevásárlásánál és a traktorállomások munkájának ellenértékében. Ezzel szemben csaknem harmadrésznyivel csökkennek a gépek és alkatrészek beszerzésének kiadásai s az energiafogyasztásra fordított kiadások 25 százalékkal csökkennek. Meg kell jegyezni, hogy ezen tételek emelése, illetve csökkentése jobbára maguktól a szövetkezeti tagoktól függ, mert ha a szövetkezet kellő mennyiségű saját vetőmagot és takarmányt termel, nem kell azt vásárolnia. A CSKP Központi Bizottsága azon határozatának realizálásával, amely a gépeknek a traktorállomástól való átvételéről szól, e gépek ésszerű kihasználása mellett a gépek munkájának költségei sem emelkednek. Erre mutatnak egyes EFSZ-ek eddigi tapasztalatai, amelyek már egész központokat vettek át, mint pl. a hrabušicei EFSZ, ahol bár a tavaszi munkálatokra fordított kiadások egészben véve emelkedtek, de hektáronként csaknem harmadrésznyivel csökkentek, ami azt jelenti, hogy a gépeket jobban kihasználják és javul a munka minősége is. A gépek fokozottabb kihasználásával csökken a drága fizikai munka szükségessége, ami az önköltség csökkentésére vezet. Egyúttal emelkednek egyes társadalmi kiadások, ami azonban arányban áll az áremelkedéssel. Bár az új módszer hozzájárul a szövetkezet jövedelmének fokozásához, hiba lenne, ha a szövetkezeti tagok csupán ebben bíznának és maguk nem keresnének lehetőséget és módot a termelés növelésére. Ennek tudatában vannak a Dolná Krupa-1 szövetkezeti tagok is és a haladó módszerek, a helyes munkaszervezés segítségével a távlati feladatokat nemcsak teljesíteni, hanem túlszárnyalni akarják. E feladatok nem csekélyek, hiszen általában a termelés 45 százalékos fokozására számítanak, miáltal az új árrendezés mellett ugyanilyen arányban növekednék jövedelmük is. Ezért széleskörűen, sokoldalú intézkedésekkel a legrövidebb időn belül az állattenyésztési termékeknél el kell érni az önköltség lényeges csökkentését. Ezzel emelkedni fog nemcsak a szövetkezet tiszta jövedelme, hanem a szövetkezeti tagok személyes keresete is s ezzel létrejön az élelmiszerek kiskereskedelmi árai leszállításának s a dolgozók életszínvonala emelésének előfeltétele is. J. Pekár, a Mezőgazdasági ökonómiai Kísérleti Intézet dolgozója. ÍĹ

J

J SZÖ 4 * 1959. július 21.