Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-22 / 201. szám, szerda

* Legendás hő s-igazi ember égen történt — tizenöt éve Jegorov a Szlovák Nemzeti Felkelés annak, hogy együtt jártuk napjaiban mint osztályöntudatos poliaz Alacsony-Tátra gyönyörű hegyeit és völgyeit. Meneteléseink gyakran igen fárasztók és rendszerint nagyon veszélyelyesek voltak, ö azonban mindig komoly, mindig büszkén egyenes tartású, példás öltözködésű volt, mintha egyáltalán nem érezne fáradságot, mintha nem riasztaná őt az állandó veszély. Nemegyszer megcsodáltam e szovjet ember gyönyörű jellemvonásait. Bár parancsnok volt, önmagával szemben volt a legigényesebb. Nagy tapasztalatokkal rendelkezett, azonban minden jelentősebb akció előtt tanácskozott bajtársaival. Nyugodt tikus is fellépett. Felidézem emlékezetemben a Szlovákia védelmére létesült tanács (A felkelés alatt létesült segédszerv. — A tanács tevékenységét Beneš és a burzsoá nacionalisták ügynökei irányították) egyik ülését, melyre meghívtak néhány partizánparancsnokot, közöttük Jegorovot is. A tanácsülés tárgysorozatának egyik fő pontja akkor az volt, hogy a volt katonákat teljes felszerelésükkel, valamint a partizánok motoros jármüveit át kell adni a hadseregparancsnokságnak. Ez a reakciós követelmény Šverma és Schmidke elvtársnak ellenállásába és természetesen az Aszmolov ezredes A legendáshírű JegorőT kapitány (középen) partizántársai körében. és megfontolt volt, de tűzbe is tudott jönni, úgy mint talán senki közülünk. Ilyen volt a legendás partizánparancsnok, Jegorov kapitány a Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban, ilyennek ismerték őt a pártizánok ezrei, akiknek parancsnoka volt és a felkelés területén élő lakosok tízezrei. Nevével és számos további partizánparancsnok nevével elválaszthatatlanul összefügnek nemzeteink történelmének legdicsőbb lapjai, melyekre beíródtak a szabadságért vívott harc — a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményei, A felkelés előkészítésének napjaiban felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak és tanácsokat adtak. Visszaemlékszem arra, amikor 1944 augusztusában röviddel azután, hogy Kijevből több partizáncsoport szállt le ejtőernyőkkel az Alacsony-Tátrában, azt a hírt kaptuk, hogy Mach és Čatlóš erős katonai egységeket küldenek ki a partizánok ellen a partizáncsoportok felszámolására. A partizánparancsnokok tanácskozásán az a nézet uralkodott, hogy az akkor még számbelileg gyenge partizáncsoportunk ne álljon ellen a katonaság támadásának, hanem oszoljon kisebb csoportokra, térjen ki az ellenség elől és visszavonulva várja be az akció kimenetelét. Ez a javaslat megfelelt a partizánharc elveinek, melyek szerint: „Támadj, amikor az ellenség nem várja, — vonulj vissza és kíméld erődet, ha az ellenség számodra hátrányos helyen, és időben támad". Jegorov azonban e javaslat ellen volt. Páratlanul helyesen elemezte az adott helyzetet, figyelembe véve a szlovák hadsereg összetételét, a katonaság körében uralkodó hangulatot, a lakosság és a partizánok közötti viszonyt és ennek alapján egyszerű, merész javaslatot tett. Javaslatának lényege a következő volt: A visszavonulás helyett két-három partizánból álló agitátorcsoportokat kell küldeni az előnyomuló katonák közé. le kell őket beszélni a támadásról és arra kell törekedni, hogy megnyerjék őket a partizánharc számára. A javaslatot elfogadták és a partizánok akcióját teljes siker koronázta. A katonák nem hajtották végre a támadást, tömegesen elhagyták parancsnokaikat és teljes felszereléssel a partizánokhoz szöktek. ip zen akció után már teljesen ÍU világos volt — különösen a szlovák hadseregben szolgálatot teljesítő tisztek Beneš-párti klikkje előtt — hogy a felkelést a nép valósítja meg, mégpedig — amennyiben nem értenének vele együtt - részvételük nélkül. Jegorov, mint a Szlovákia területén működő egyik legnagyobb partizánbrigád parancsnoka számos kiváló katonai sikert ért el. A Szlovák Nemzeti Felkelés elején partizánegységeivel szívósan ellenállt a fasiszta katonaságnak és ezzel végleg meghiúsította azt a tervüket, hogy a Turec-völgyéből kiindulva gyors ütemben elérjék panská Bystricát. és Jegorov kapitány vezette partizánparancsnokok éles ellenvetéseibe ütközött, akik különösen katonai szempontból bizonyították e követelmény tarthatatlanságát. Jegorov, akinek a vezetése alatt álló egységekben csaknem az összes, partizánok negyedrésze harcolt a Szlpvák Nemzeti Felkelés területén, kijelentette, hogy a tanács követelménye partizánbrigádjának felszámolását jelentené s neki nincs joga hozzá, hogy ezzel egyetértsen. így meghiúsult a nép ellenségeinek alattomos akciója, melyet a A necpalyi kastély, ahql egy ideig Jegorov kapitány felkelő alakulatának törzskara székelt felkelés legforradalmibb erői, tehát maga a felkelés ellen irányított. |egorov partizánjai sikeresen kikerültek a fasiszta katonaság bekerítésének hálójából. Az, ahogyan Jegorov idejében készítette elő és biztosította egységeinek visszavonulását előre meghatározott bázisokra, amelyek a Prašivá-hegy alján voltak, klasszikus példája volt annak, miként kell a harcra felkészülni és harcolni megváltozott feltételek között, akkor, amikor a harcot a frontokról a partizánharcok területére kell átvinni. Jegorov már egy hónappal előbb, mielőtt a felkelőket a hegyekbe szorították vissza, mélyen az erdőkben erős támaszpontokat létesített elegendő élelmiszerrel s lőszerrel, melyekből harminc nap tartamára csaknem húszezer főnyi hadsereget lehetett ellátni. Ennek köszönhető sok száz partizán katona és polgári személy életének megmentése, akik egyébként á fasiszták fogságába estek volna, vagypedig éhen haltak volna. Aki átélte a hegyekbe való visszavonulás nehéz óráit, megismerte a kenyér értékét is, mely gyakran értékesebb volt az aranynál és ezért bizonyára nágyra értékelte Jegorov előrelátását. Ha azonban Jegorovot teljes megvilágításban akarjuk bemutatni, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy mennyire ember volt, mily meleg, baráti szív dobogott keblében. A dicső hős partizán és szovjet ember e tulajdonságairól legjobban talán a bukőxeci, jasenai, rástopi, Lipt. Lužná-i és számos további község aszszonyai beszélhetnének s azok az anyák, akiknek fiai az ő vezérletével harcoltak. A fasiszta rémuralom idején, a bizonytalanság napjaiban sok ember igen gyakran feljött a völgyből a hegyekbe Jegorovhoz. S Jegorov megnyugtatta a lakosságot, szilárdította az igazság gyors és végleges győzelmébe vetett hitet. Nem egy anya hallotta tőle, hogy megdicsérte fiát, a hős partizánt, nem egy feleség érdeklődött nála férje egészségéről és nem egy menyasszony kedvese hőstetteiről. Ha Jegorov a néppel beszélt, mindig úgy viselkedett, mintha apjuk volna. Ha lejött a hegyekből a völgybe, mindig megvigasztalta őket s ez megsokszorozta a nép erőit az ellenállásban. Mindig a szívből óhajtott béke előhírnökeként jelent meg. A Prašivá-hegy alján élő népünk így ismeri őt, így véste alakját szívébe. " ' |Jn azonbán még többet tudtam róla. Nemrég találkoztam vele Szlovákiában, amikor Szlovákia Kommunista Pártjának Történeti Intézete meghívta a Szlovák Nemzeti Felkelésről rendezett országos értekezletre és ez alkalomból jellembeli tulajdonságai még szebbnek tűntek szememben. EÄ nemcsak mélyen megfontolt szavai idézték elő bennem, melyeket történészeinkhez intézett, tanácsot adva, miként írjanak a felkelésről, hanem az a szívélyes beszélgetés is, melyet mostani munkánkról folytattam vele. — A jó partizánnak a békés életben is jól kell dolgoznia — mondotta Jegorov, amikor jókívánságaimat fejeztem ki a kiváló munkájáért nemrég már másodszor adományozott Vöröi "László Érdemrendnorz. ö nem említene meg, mi mindent tett és mi mindent kellett tennie azért, hogy mellét, amelyen a Szovjetunió Hősének kijáró aranycsillag ragyogott, a Szovjetunió további magas érdemrendjei díszítsék. Szerényen megjegyezte: A párt tudja, hogy miért és hogyan jutalmazzon. Csak később, amikor már eleget beszéltünk mostani életünkről és Családunkról, Alekszej Szemjonovics mosolyogva így szólt: „Emlékszel még Anton" — és máris úgy vertük a fasisztákat, mint 15 évvel ezelőtt. Mélységesen meg voltam hatva, amikor azt a kívánságát fejezte ki, hogy el akar menni arra a helyre, ahol először lépett Szlovákia földjére és onnan legalább egy maroknyit akar magával vinni abból a földből, melyet annyira szeretett. Anton Šagát, a Nálepka kapitány partizánbrigádjának volt biztosa. PIEŠŤANY FEJLŐDIK Piešťanyban, a világhírű fürdővárosban e napokban mozgalmas, pezsgő élet folyik. Hazánk minden sarkából sok ezer beteg keres gyógyulást Piešťanyban. A piešťanyi iszapfürdők világszerte a legjobb hírnévnek örvendenek. Ez év folyamán több mint 300 fürdővendég látogat Piešťanyba Franciaországból, NyugatNémetországi ól, Hollandiából, NagyBritanniából és Amerikából. A piešťanyi gyógyfürdőt egykor csak az ún. kiváltságosak sajátították ki a maguk számára. Ma a gyógyfürdő a dolgozóké. A betegek a gyógyfürdőben minden kényelemben részesülnek és az orvosok a reuma okozta fájdalmakat a legjobban bevált és a leghaladóbb gyógymódszerek alkalmazásával enyhítik. Piešťany ezért hazánk leglátogatottabb fürdővárosai közé tartozik. Piešťany arculata a .legutóbbi időben állandóan változik. A gyógyfürdőt és az egész várost állandóan korszerűsítik. A városban sok száz modern lakás épült, a közeljövőben színház, hangversenyterem, korszerű áruházak, garázsok épülnek és tervbe vették az idegenforgalom számára egy luxusszálló építését is. Piešťany előtt megnyíltak az ígéretes jövő távlatai. J. Hrebíček AZ ÚJ SZÓ Kiváló munka- és terméseredmény a gabonaföldeken A Komáromi Állami Gazdaság részlegeinek dolgozói ez idén is szorgalmasan végzik a gabona betakarítását. AZ ARANYOSI gazdaságban Szalai Mátyás csoportja meghosszabbított munkaidőben 240 mázsa tavaszi árpát csépelt ki egy nap alatt. A két kombájn, annak ellenére, hogy csak egy oldalról vághatja a gabonát, naponta 125 mázsát arat és csépel. A terméseredmények is nagyon figyelemre méltók az aranyosi gazdaságban. Tavaszi árpából minden táblán 30 mázsán felüli a termés, egy 16 hektáros tábla pedig 38,40 mázsát adott hektáronként. NAGYKESZIN is szépek az eredmények. A tavaszi árpatermés átlaga 30—32 mázsa. Itt Dobrogi kombájnos tett ki magáért. Nem ritkaság nála a 100 mázsa napi teljesítmény. A BALVÄNYI gazdaságban Kürty csoportja, amely főleg a mezőgazdasági iskola tanulóiból tevődik össze, 11 órás napi munkával 1200-as cséplövel 220 mázsa árpát csépelt ki. A kombájnosok 140 mázsás teljesítményt mutatnak fel. Kráľkán Jancsó László és Lénárt Dezső tesznek ki magukért. A kél kombájnos naponta 276 mázsa gabonát learat és kicsépel. A hektárhozam őszi árpából 31 mázsa. ÉDESMAJORBAN 40 hektáron átlag 33,80 mázsa lett az őszi árpatermés hektáronként. Itt Kürty Béla kombájnos jeleskedik átlagos 130 mázsa napi teljesítménnyel. Ki kell emelni a kévehordók közül Clge Gizella, Vágner Ilona, Sali Anna, Vajda Gizella fiatal lányokat, akik naponta 4 hektár földön rakták keresztekbe a kévéket. Keszeli János és társai a teljesen ledőlt gabonát kaszálják, 12 órát is dolgoznak, hogy a gabona minél előbb fedél alá kerüljön. MEGYERCSEN Lovász Imre és Oláh József 12—13 órát dolgoznak naponta. A kisharcsási gazdaság dolgozói megtalálták a módját annak, hogy a lucernát Is betakarítsák, s az aratás se maradjon el. Ezért kora hajnalban a lucernával dolgoznak, a harmat felszáradása után pedig aratnak. Németh András, Komárom PÉLDÁS RAJ A szocialista verseny új formáiról — a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folytatott versenyről már sokat beszéltek és írtak. A szocialista verseny hasonló, magasabb formájával a hadseregben is foglalkoznak a CSISZ-tagok és a politikai dolgozók a vezetőséggel karöltve. Itt a verseny a példás egység címért folyik. Ma már majd minden alakulatnál található legalább egy példás egység, jóllehet e cím elnyerése nem könnyű dolog. E napokban a mi alakulatunknál nyerte el a példás raj címet Zachoval szakaszvezető raja. A raj vezetője, Zachoval tizedes így beszél erről: — A hadseregben nem voltak kellő taA pionírok a biztonságos közlekedés érdekében — Vezető elvtárs! — e szavakkal vették körül a pionírlányok a Kcerpeklényen gépkocsink vezetőjét —, maga még nem kapcsolódott be a közlekedés biztonságát célzó akcióba? Mi pionírlányok és fiúk kötelezettséget vállaltunk, hogy a nyári szünidőben gondos viselkedésünkkel hozzájárulunk a községekben a forgalmi biztonság megszilárdításához. Például azzal, hogy az utcákon nem játszunk, a kisebb, gyermekekre felügyelünk s ezenkívül minden autóvezetővel beszélünk, s megnyerjük őket a biztonságos hajtás betartására. Gépkocsivezetőnk, Gábor Lajos elvtárs hajlott a jő szóra, bekapcsolódott ebbe az akcióba és kitöltötte a szelvényt, amit Baldovics Éviké tett elé. A kislány — felajánlása szerint — öt autóvezetőt nyer meg ezen akcióra. A mi sofőrünk volt a negyedik, úgyhogy rövidesen teljesíti felajánlását. A többiek kezében is ott voltak a már kitöltött szelvények, s főleg a kitöltetlenek, amelyekkel a községen áthaladó további autókra vártak. Járásunk területén majd minden személy- és teherautó ablakán ott van már a pionírok kitöltött szelvénye. Meg is látszik a községekben, hogy a pionírok teljesítik vállalásukat,' mert a gyermekek nem játszanak az utcán. Ez az akció az eddigi jelek szerint nagyban hozzá fog járulni a karambolok és szerencsétlenségek elhárításához. Iván Sándor, Kassa pasztalataink a versenynek ezt a formáját illetően, ezért tapasztalatszerzés céljából meglátogattuk az egyik állami gazdaság CSISZ-szervezetét, amellyel védnökségi kapcsolatunk van, s ahol az ifjúsági kollektíva a szocialista munkabrigád címért versenyez. Összehasonlítottuk CSI&Z-munkánkat az övékével s a mindennapi feladatok és a tervteljesítés eredményeit. Már ezen első látogatás alkalmával úgy határoztunk, hogy nem maradhatunk szégyenben a védnökségi fiatalok előtt és e becses címet mi is megszerezzük. Az ezzel járó problémákat a CSISZ-gyüiésen tárgyaltuk meg, ahol parancsnokunk is jelen volt és megígérte, hogy segítségünkre lesz. Vállaltuk, hogy az ágyúkkal való téli éleslövészetnél kitűnőre teljesítjük a feladatokat. Állandóan, még szabad időnkben is gyakoroltunk s az eredmény nem maradt el. A lövészetben kiválóak lettünk. Hasonló volt a helyzet a taktikai gyakorlatoknál is. Nemcsak a harci lövészetnél álltuk meg a helyünket, de a fegyelemmel is meg volt elégedve parancsnokunk. A CSISZ-munkába is aktívan bekapcsolódtunk. A szolidaritási alapra rajunk fejenként 63 koronát adott. Alakulatunk parancsnoka eredményeinket értékelve rajunkat a példás raj címmel tűntette ki. Ezzel munkánk nem ért véget. Továbbra is kiváló eredményeket akarunk elérni. Ezzel akarjuk bebizonyítani. hogy erre a címre érdemesek vagyunk. Karol Neupauer, szakaszvezető Path is szövetkezeti falu lett Évek során próbálkoztak községünkben a szövetkezet megalakításával, de a helyi pártszervezet és a szakszervezet vezetői nem tudták meggyőzni a falu népét a szövetkezetesítés előnyeiről. Most ez a cél megvalósult. A falúban jó előkészítő munka után megalakult a szövetkezet. Az utóbbi napokban a falu népe csak a közös gazdálkodásról beszélt, milyenek az előnyei vagy hátrányai. A beszélgetéseket tettek követték. Napról napra többen jelentkeztek a szövetkezetbe és pár napon belül az egész falu népe a szövetkezetbe lépétt. Ezzel az ógyallai járás szövetkezeti járás lett. Nyers János,' Path Tapasztalatok a gabonabegyűjtés körül Nem véletlen, hogy a somorjai járás még július 17-én, a köztársaságban elsőnek teljesítette a qabonabegyűjtést. Ezt a sikert széleskörű szervezőmunka előzte meg. Már az aratás meqkezdésekor minden erőt az árpa learatására fordítottak s az Az emberek, a jó szervezés és a gépek döntenek A galántai járásban teljes ütemben folynak az aratási és cséplési munkálatok. Nagy segítséget nyújtanak a védnökségi üzem dolgozói. Dicséretet érdemelnek a mezőgazdasági tanonciskola tanulói, akik a hodyi szövetkezetben szorgoskodnak. Az iskola húsz tanulója segít csépelni ebben a szövetkezetben. Az aratási és cséplési munkálatokat a ätefánikovói szövetkezetben nagyon jól megszervezték. A szövetkezet 102,5 százalékra teliesítette a gabonabeadást., Első helyre került a járásban. Példásan segített nekik védnökségi üzemük, a galántai traktorállomás. A diószegi malom dolgozói a kosúti szövetkezetben segédkeznek az évelő' takarmányfélék betakarításánál. 9 hektárról takarították be a lucernát, segítettek a gabona betakarításéban Is. A galántai mezőgazdasáoi gépjavító-üzem nagy segítséget nyújt a nagymácsédi szövetkezetnek. Az üzem dolgozói egv cséplőgéphez munkásokat biztosítottak. Ezenkívül traktorral segítettek a gabona behordásakor. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta árpa begyűjtését még július 13-án teljesítették. Jó agitációs munkával a járás minden munkaképes dolgozóját beszervezték az aratásba és a cséplésbe. Nagy segítséget nyújtottak az üzemek is. Készségesen adtak brigádmunkásokat, főleg a gabonatisztításra. Vállalásokat tettek 10-15 vagon gabona kitisztítására. Éjjel-nappal dolgoztak. Az üzemek brigádmunkásai 325 vagon gabonát tisztítottak ki. Ezenfelül az üzemek 300 íoígozőja szabadságot vett ki, és segített az aratásnál és a cséplésnél, hogy a gabona minél előbb a raktárakba kerüljön. A szárításra, tisztításra a betonutat is használták. E siker elérésében nagy "érdeme van a csenkei szövetkezeteseknek, akik a járásban elsőnek teljesítették a qabonabeadást, továbbá az olgyai és a milhostovi szövetkezeteseknek, akik a múltban lemaradoztak ugyan - ez idén megelőzték a fejlettebb szövetkezeteket is. Ezeknek a szövetkezeteknek az eredménvei nagy hatással voltak a többire. Olyan verseny indult, hoqy. öröm volt nézni. A pártfunkcionáriusok. a nemzeti bizottságok dolgozóiba szövetkezetesek és a beavűjtési "dolgozók eayöntetű magyarázata, hoqv az aratásba és a begyűjtésbe a járás valamennyi polgárát bevonták, s ily módon könynyen sikerűit e nagy feladatot teljesíteniük. Ľudovít Gábrik, Bratislava ÍJJ SZÖ 5 * 1959. július 22. \