Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-22 / 201. szám, szerda

L engyelország népe ma kettős ünnepet ül: Az ország felszabadulásának és a népköztársaság megalakulásának tizenötödik évfordulóját Ti­zenöt év nem nagy. történelmi szakasz. Az évezredes múltra viszatekintő lengyel állam életében azonban igen jelentős korszak, mert a népi hatalom fennállá­sának tizenöt éve alatt végbement nagy forradalmi átalakulások évszázadok jelentőségével érnek fel. Az évforduló a lengyel szabadságharc nagy esemé­nyéhez fűződik: a szovjet csapatok és a lengyel nem­zeti ellenállási mozgalom katonái 1944. július 22-én szabadították fel az első lengyel várost. Itt Chelmben, adta ki a lengyel nemzeti felszabadítási bizottság ne­vezetes júliusi kiáltványát, melyben leszögezte egy új népi Lengyelország építésének programját. Á szocialista építés kezdete r Az új népi állam építése akkor kezdődött, amikor Lengyelország Phönix madárként újjáéledt poraiból, megkezdte a fasiszta dúlás nyomainak eltakarítását. Nagy gazdasági nehézségek, éhínség szélén kezdte a felszabadult lengyel nép új típusú állama építését. A munkásosztály vezető ereje, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első feladatként a népgazdaság helyre­állítását tűzte kí. E feladatot a Beck-féle Lengyel­ország visszaállítására törekvő lengyel burzsoázia ellen vívott éles osztályharc közepette teljesítették. A párt megnyerte a dolgozó nép széles rétegeinek támogatását, nagy munkaleikesedés, erőfeszítés és ál­dozatok árán már 1948-ban elérte háború előtti terme­lés színvonalát. A párt által kitűzött hatéves népgazdasági terv (1950-1955) nagy előreugrást jelentett az ország éle­tében. Ennek alapján indult meg az ország ipari- és mező­gazdasági termelésének nagyvonalú fejlesztése a most folyó ötéves tervben (1956-1960). A lengyel állam fennállása óta eltelt 15 év büszke mér­leggel zárult. A mérleg pozitív oldalán nem kevesebb szerepel, mint 23 új földalatti és 13 felszíni bánya, 2 kőolajfinomítő, 9 hőerőmű, 5 cementgyár, 5 acélmű fel­építése, 5 régi kohómű korszerűsítése, 2 golyóscsa­Págy-gyár, 2 katlangyár, 3 hajógyár és 2 autógyár fel­építése. Az említett üzemek között van a lengyel ipar büszkesége, a Nowa Huta-i Lenin Kohászati Kombinát, e gigászi őriásüztim, stb. Lengyelország ma már ötször annyit termel, mint a világháború előtt. Tavaly több mint 95 millió tonna szenet, 24 milliárd kW-őra villanyáramot, stb. termelt. Sikeresen fejlődött az ország mezőgazdasága is, an­nak ellenére, hogy még nem képes teljesen kielégí­teni a lakosság és az ipar igényeit. Az utóbbi időben megszilárdult a lengyel parasztság szövetkezeti moz­galma, ami a párt fokozott agitációs munkájának kö­szönhető. Lengyelország ma is nehézségekkel küzd a mező­gazdaságban. A párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésein és márciusban tartott III. kongresszu­sán merészen nyúlt a lengyel népgazdaság fejleszté­sének problémáihoz és harcos kiállásával hadat üzent minden zavaró jelenségnek. Ä párt a lengyel nép vezére Ä lengyel nép életében minden győzelem és siker a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevéhez fűződik. A párt Gomulka elvtárs vezetésével a népi demokratikus állam politikai alapjának, a munkás-paraszt osztályszövetség­nek állandó erősítésére, a népi egységfront politiká­jának érvényesülésére törekedett. A munkásosztály ve­zette nép egységében látja a most kitűzött nagy nép­gazdaságfejlesztési feladatok megvalósításának alapját. Ezen az úton nagy jelentősége volt a párt III. kong­resszusának, mely márciusban kitűzte a további iparo­sítás távlatait, az ország 1960—1965-évi népgazdaság­fejlesztési tervét. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy a lengyel ipar 1965-ben 112-113 millió tonna kőszenet, 27 millió tonna barnaszenet, 43-45 miliárd kW-őra villanyáramot, 9 millió tonna acélt fog termelni, vegyi­iparának kapacitása pedig 73 százalékkal bővül. A me­zőgazdaságnak 30 százalékos növekedést kell elérnie, főleg az állattenyésztésnek kell rohamosan fellendülnie. Megingathatatlan lengyel-szovjet barátság . Ä lengyel népgazdaság fejlődése, s általában az ál­lam élete elképzelhetetlen a szocialista országok nagy családjának, elsősorban a Szovjetunió segítsége nélkül. A Szovjetunió például a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által jóváhagyott program értelmében 72 gyári berendezést szállít Lengyelországnak, nem szólván a 15 év alatt nyújtott nagy anyagi- és műszaki segítségéről. Hazánk is élénken együttműködik a lengyel gazdaság­gal, bányaüzemek, hajógyárak, cementgyárak, cukorgyá­rak stb. építésében vett részt, berendezésszállításaival és szakembereivel. A szocialista tábor létezése a lengyel állam életé­nek nemcsak gazdasági, hanem létfontosságú politikai támasza. Ez azért fontos, mert a lengyel állam Odera­Nisa határvonala a nyugatnémet revansista követelések állandó célpontja. A vereségbe beletörődni r.em tudó német militaristák nem átallanának rátenni kezüket az évszázadok után visszaszerzett régi lengyel területek­re, ha a szocialista tábor népei nem állanának a lengyel nép mellett. Lengyelország a világbéke következetes őre, s ezt legékesebben az európai atomfegyvermentes területre tett közismert Rapacki-tervvel bizonyította be. A lengyel állam életének — a többi országokéhoz hasonlóan — fontos momentuma a megbonthatatlan lengyel-szovjet barátság. Ezt sok támadás érte az el­múlt években, de a revizionisták gálád kirohanásai nem tudták elfeledtetni a néppel hős felszabadítóit. A len­gyel nép forrón és megingathatatlanul szereti szovjet testvéreit és ennek cáfolhatatlan tanújelét látjuk az ünnepségeken, Hruscsov elvtárs vezetésével részt vevő szovjet párt- és kormányküldöttség számos fogadta­tásán. Hruscsov elvtárs nemegyszer meleg szavak­kal méltatta a lengyel és szovjet nép régi történelmi, kapcsolatait, és Lengyelország határairól szólva így fejezte ki a Szovjetunió meleg testvéri viszonyát Len­gyelországgal: „E határok a Varsói Szerződés vala­mennyi tagállama, az egész szocialista tábor számára épp olyan érinthetetlenek és szentek, mint bármelyik európai ország saját határa. Kijelentjük, hogy minden ellenség ellen küzdeni fogunk e határokért, ha megkí­sérelnék megtámadni őket." Ebben a lengyel nép biztos lehet. LŐRINC LÁSZLÓ Wladyslaw Broniewski: A lét megszépíti a tudatot A tudat oly sivár volt, S ha kérdi feleséged, csak salakhányók és telep, hogy kedved miből árad? A proletár? Közismert! Mondd: a szocializmus Nem volt gazdája semminek, avatott katonának. De minek szólni arról, mi volt és soha nem lesz, beszéljek az örömről, mely a szívemben repdes. A norma fölé értünk a győzelemig érve: vajat kenünk a gyermek nagy karéj kenyerére. És méltósággal, ésszel háromszázhuszonötre teljesítjük a normát, és jutunk mi még többre. A szén fekete tükre mutatja: fénybe lépünk, így emeli magasba a tudatunkat létünk. IS £¥£S ň HM&mi UMOM NEMRÉGEN A „NOVÉ POĽSKO" BRATISLAVAI LENGYEL TÁJÉKOZ­TATÓ IRODA HELYISÉGÉBEN A LENGYEL KÖVETSÉG TENGERÉ­SZETI MEGBÍZOTTJA, J. PANSKÝ, A TENGERI HAJÓZÁSRÓL ELŐADÁST TARTOTT. A 15 év alatt Lengyelország több mint 400 különféle típusú tengeri hajót épített. A világstatisztika sze­rint a hajóépítésben ma Lengyelor­szág a 11-ik helyet foglalja el. A len­gyel árukivitel tengeren a Szovjet­unióba, Kínába, Brazíliába, Vietnam­ba. Burmába, Indonéziába, az Egye­sült Arab Köztársaságba s újabban Ghanába irányul. A hidegháború ellenére 1958-ban Lengyelország nemcsak tengerentúli kereskedelmével, de tengeri fuva­rozással is gyarapította devizabevé­teleit. 1958-ban 16 új bajőegységgel nö­vekedett a kereskedelmi flotta, azaz 1957-hez viszonyítva 21 százalékkal. Ez évben új két hajót bocsátanak vízre, a 600Ó tonnás Olesnicet és a 10 000 tonnás Jan Matejkot. Lengyel zászló alatt ez idő szerint 600 000 ton­nás kereskedelmi flotta hajózik és mindinkább reálissá válik ez a táv­lati terv, mely növelni akarja a flot­ta lonnázsát. A lengyel t'lott.a 33 százaléka technikailag korszerű, ami világméretben jó mutatószám, mert az átlag jóval alacsonyabb. TENGERI KIKÖTŐK Ä három tengeri kikötő: Gdanszk; Gdynia és Szczecin a múlt évben jóval nagyobb forgalmat mu­latott ki. 16 millió 936 ezer 300 ton­na árut rakodtak ki és a tranzitfor­galom is növekedett. A legnagyobb seiben a kereskedelmi flotta tonnatartal­kikötö átmenő (tranzit) forgalommal mát 1 miIlió 230 eze r tonnára kívánja Szczecin, melyen keresztül Csehszlo- eme l. n i- * olyan.flottája lesz mint Svéd­vákia szállít sok árut Lassanként orsz a0 nak é s Görögországnak. Az eddigi vakia szauit SOK árut. Lassanként 25 mi l„ ó tonna TE RJ EDELMŰ át r akodéso­tel.iesen kiszorította Hamburgot ~ csehszlovák külkereskedelemből. TENGERI HALÁSZAT. VARSÓBAN a második világháború óriási károkat okozott. Csaknem 800 ezer lakos pusztult el a vá­rosban. 1945-ben csak 162 ezer lakosa volt, ma pedig több mint 1100 000. A Szovjetunió Varsó la­kosságának ajándékul építette a jobboldali képen látható gyönyörű Tudomány és Kultúra Palotáját. Alsó képünkön az újjáépült Varsó egy részét látjuk. A kép a Tudo­mány és Kultúra Palotájának 15. emeletéről készült. (Kis Éva fel­vételei). kat pedig legkevesebb 18,5 millió tonnára növelik. E célból több figyelmet fordíta­nak a kikötőkben levő beruházásokra és gépesítésre. „„_„ , ,,, . , ,. , A tengeri halászat hozamát kétszere­18o8-ban az állami tengeri halászat sér e, az az 262 ezer tonnára növelik. Nagy flottája 10 trawler- és 33 kutter-halász- le hetöségek mutatkoznak az Északatlanti hajóval rendelkezett Az utolsó évben óceán é s jegestengerben való halászat eddig a legnagyobb halaszzsakmanyt. az- fejlesztésében. A kővetkező években több az 127 ezer tonna halat fogtak ki. A ten- speci ái i s tengeri halászhajó épül, melye­geri hajojavitomuhelyekben jo munkamód- ket fagyaszt ő_ é s hűtőberendezéssel sze­szerek és gépesítés segitsegével megnj- r e| n ej < j ej vekedett a kapacitás. Nem ritka eset, Kérdésünkre, hogy A 10 ezer tonnás Marcell Nowotko lengyel tengerjáró nem odairányítják hajó a gdanszki kikötőben távol-keleti útja előtt. őket, ahol leginkább van szükség rájuk. hogy más országok is lengyel kikötőkben jgy tudtuk meg, hogy a tengeri keres­hagyják megjavítani hajóikat, ami növeli kedelmi floUa komo! y" politikai műszer­a devizabevételeket. . . .. .. tiek szanut, melyet surgos esetekben ­A FEJLŐDÉS TÁVLATAI különösen az embargo-megszigorításoknál III bárhova küldhetnek. S-k Lengyelország Munkáspártjának kongresszusa 1965-iy terjedő célkitüzé­Gyorsul a falvak villamosítása A lengyel sajtó legutóbbi adatai sze­rint Lengyelországban már csaknem 2 millió parasztgazdaságot, vagyis vala­mennyinek csaknem a jelét és az állami gazdaságok több mint 80 százalékát vila­mosították. A háború előtt a villanyára­mot csicpán a gazdaságok 2 százaléká­ban használtak. Évente átlag mintegy 100 ezer parasztgazdaságot és több mint 200 állami gazdaságot villamosítanak. Különösen nagy gondot jordítanak az utóbbi években a keleti kerületek villa­mosítására. 1965-ig Lengyelországban a parasztgaz­dasúgok 75 - 80 százalékát villamosítják. Egészségesebb lett a lengyel nép Megállapíthatjuk, hogy az életszínvo­nal emelkedése és a jobb orvosi ellátás következtében állandóan javul a lengyel társadalom egészségügyi helyzete. A tüdőbaj elleni küzdelem eredménye, hogy míg 1938-ban 10 ezer ember közül 18 halt meg ebben a betegségben, 1957­ben az arány 5 volt, s azóta tovább ja­vult. Idén fogadta el a parlament a tbc általános és díjmentes kezeléséről és megelőzéséről szóló törvényt. Jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság. 1938-ban ezer élveszületett csecsemőre 139 halá­lozás jutott, 1958-ban már csak 72. Az átlagos életkor a legutóbbi tizenöt esz­tendőben a nőknél mintegy 5 százalékkal, a férfiaknál 21 százalékkal emelkedett. Az ifjúság városa SZCZECINBEN a j elszabaduláskor nem volt ép egyetlen híd, egyetlen viadukt, egyetlen ipari üzem sem. A város három erőmüvében 80 száza­lékos volt a kár, a lakóházak csak­nem 70 százaléka hevert romokban. A kikötő teljesen tönkrement. A hajó­gyárakat, a hűt őházakat és a rakodó­berendezéseket leszerelték, vagy fel­robbantották, s a kikötő bejáratát hajóroncsok torlaszolták el. Üszkös, kihalt város volt 1945 tavaszán Szcze­cin. Ma alig lehet a városra ismerni. Ele­ven pezsgő élet fogadja a látogatót, az újjáépült városnegyedeket gondozott parkok élénkítik, a város tele van vi­rággal. Szczecin az ifjúság városa. Több mint 90 ezer fiatal él itt. Len­gyelországban e városban a legnagyobb a születési arányszám. Az ország nyu­gati területeinek benépesítésében a legfontosabb tényezők. A nyugati te­rületeken 2 700 000 lengyel gyermek született a felszabadulás óta. A város lakossága az ország minden tájáról költözött ide. A háború előtt Szczecin lakossága 268 000 fő volt, 1945 tavaszán mindössze hatezer lako­sa maradt. 1946-bán már 108 ezer, 1950-ben 184 ezer, 1955-ben 227 ezer és 1958-ban 253 ezer lakost számlált Szczecin. A tervek szerint 1965-ben a város lakossága már több mint 300 ezer lesz. Lengyelország a felszabadulás ! óta eltelt 15 év alatt gazdasági / és kulturális téren közeledett í azokhoz az ipari államokhoz, me­! Iyek túlszárnyalják az egy lakosra ' eső világtermelési színvonalat, í 1957-ben nyerstermelésével világ­viszonylatban a következő helyet ý ) szerezte meg: villanyáram 12., kő-;/ szén 6., nyersvas 9., acél 10., ce­jment 13., cukor 14. • Lengyelország nemzeti jöve- < Jdelme 1938-től 1958-ig 269 száza-; 0 lékra növekedett. 1 • Míg 1938-ban a lengyel állam j 10 milliárd 51 millió zlotyt fordí­> tott beruházásra, a népi állam ta­ívaly 58 milliárd 756 milliót jutta­j tott. Ez azt jelenti, hogy a muta­> tót 584,6 százalékkal teljesítette {túl. i • Az első hatéves terv idején J 1950-től 1955-ig 1199 300, 1956­'> ban további 263 500, 1957-be» j 340 600, tavaly pedig 340 000 la­kóhelyiséget adtak át rendelteté­/ sének. Az 1959-1965-ös terv j 3 200 000 lakásegység átadását tü­> zi ki. • Tavaly 832 kW óra villany­0 áram, 3300 kg kőszén, 196 kg < nyersacél, 129 kg hengereltáru, ŕ 19,9 kg 100 százalékos kénsav, \ 175 kg cement, 21,1 méter gyapot- i { 1 szövet, 2,7 méter gyapjúszövet, j 3,4 m selyemszövet, 38 kg cukor, I 36 kg hús jutott egy lengyel dol­i gozőra. Minden tízezredik lakos­í nak volt motorkerékpárja. Háborúellenes lengyel plakát Ü-J SZÖ 4 * 193 8- S« M« s M­« /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents