Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-21 / 200. szám, kedd

Vildg broletdrjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRT JAJNAK NAPILAPJA 1959. július 21. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 200. szám Még jobban gazdálkodhatunk Ha az ember jó megfigyelő, fel­tétlenül észre kell vennie, nálunk mind többen és hovatovább mind­jobban törekednek a jó gazdálkodás­ra, a társadalmi érdekek szem előtt tartására. Az emberek tudata vál­tozik s lassan kivesznek az olyan né­zetek, amelyeket a legkifejezőbben juttat kifejezésre az a nem egy íz­ben elhangzó mondat: „Mi közöm eh­hez, nem az én dolgom." Ehelyett hovatovább, mindinkább tanújelét adják annak, hogy nem közömbös számukra, mit csinál munkatársuk, hogyan dolgozik a műhely és milyen eredményeket ér el az üzem, a vál­lalat, milyen ütemben halad előre társadalmunk a szocializmus építé­sének útján. Kétségtelen, hogy nagy sikereink egyik magyarázatát éppen ebben, a közömbösség, az önzés fokozatos megszűnésében találjuk meg. Persze ez nem spontán, gépies folyamat, ha­nem a párt céltudatos, kitartó, min­dennapi munkájának az eredménye, amelynek célja az, hogy a lehető leggyorsabban megváltozzék az em­berek viszonya a munka, a közös feladatok iránt. Csak ennek köszön­hető, hogy nálunk minden becsü­letes ember az ország gazdájának kezdi érezni magát. Nagy szó ez. Nem jeleit sem töb­bet, sem kevesebbett, mint azt, hogy az emberek öntudatosabbaká válnak és csak a közös célkitűzéseket szol­gáló munkát tartják az egyén és a közösség szempontjából értékesnek, hasznosnak. Erről az öntudatosságról tanúsko­dik az idei első öt hónap termelési tervének teljesítése: a 101,2 száza­lék. A terv szerint 9,5 százalékkal kellett volna fokoznunk a termelést az elózó év ugyanazon időszakához viszonyítva, ezzel szemben 11 száza­lékos növekedést értünk el. Sokat mond nekünk a munkatermelékeny­ség és az átlagos bérek kedvező arányú fejlődése is. Az életszínvonal további emelésének feltételeit te­remti meg az, hogy ebben az öt hó­napban 101,6 százalékra teljesítet­tük a munkatermelékenység és 99,5 százalékra az átlagbérek tervét. Mind ennek alapján nem esünk túl­zásba, ha úgy véljük, hogy az idei esztendő sok tekintetben sikeresebb­nek mutatkozik a tavalyinál. Az év derekán helyes, ha visszapillantunk és megvizsgáljuk, mit tettünk jól s miben kell még változásokat eszkö­zölnünk. Elsősorban mi az, ami fékezi elő­rehaladásunkat? Nem mondunk újat, ha hangsúlyozzuk, hogy még mindig nagy tartalékaink vannak pl. a gépek és más berendezések kihasználásá­ban. A szocialista munkaverseny ugyan jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen a téren az eddigi­nél sokkal jobb eredményeket érjünk el, de az érem másik oldala az, hogy a gépeket sok helyütt nem tartják karban, nem kezelik megfelelőkép­pen, és így gyakran kerül sor a ter­melést akadályozó felesleges gépál­lásokra. Pedig munkásaink döntő többsége szakképzett, ért a gépek kezeléséhez és kisebb hibák eseté­ben a karbantartásokhoz is. Job­ban kell azonban ösztönöznünk a munkásokat, hogy érvényesítsék ezt a szakképzettségüket. Győzzük meg őket, hogy ez saját érdekük is. So­kat segítene, ha az üzemekben el­terjesztenék a vasúti közlekedésben már jelentős sikerrel bevezetett lu­mini módszert, amely megérdemel­né a párt és elsősorban a szakszer­vezetek sokoldalú segítségét. A lu­mini módszer jelentősége az, hogy alkalmazásával meghosszabbíthat juk a gépek és az eszközök élettarta­mát, s ezzel a társadalom jelentős eszközöket takarít meg, amelyeket más célokra fordíthat. Beszélhetünk más fogyatékossá­gokról is, amelyek következményeik­ben gátolják a termelés gyorsabb­iramú fellendítését. Számos vállalat jól gazdálkodik és ennek folytán je­lentős financiális eszközökkel gya­rapíthatja a vállalati alapot. Ugyan­akkor azonban kevés kezdeménye­zést tanúsítanak és nem egy eset­ben felhasználatlanul heverni hagy­ják a nagy pénzösszegeket. Persze ennek következtében a vállalati alap nem tölti be a dolgozók anyagi ér­dekeltsége ösztönzésének terepét, a dolgozók nem látják — a vállalati vezetőség és a szakszervezet hibá­jából — a vállalati alapból eredő előnyöket s így . nem igen töreked­nek a termelés gazdaságosabbá té­telére. Márpedig, ha ez nem volna igv. akkor a vállalati alap még je­lentősebben gyarapodna elsősorban az önköltség csökkentése útján. Annál is inkább kedvezőtlen je­lenség ez; mivel az elmúlt hónapok eg-'ik igazán örvendetes eredménye az, hogy országos átlagban az ön­költséget az egész esztendőre vo­natkozó tervezett szint alá csökken­tettük már most. A Kohó- és Érc­bányaipari Minisztériumot és rész­ben a Közszükségleti Ipar Miniszté­riumát kivéve az összes többi re­szortban az önköltség csökkentésé­ben a tervezettnél jobb eredménye­ket értek el. Foglalkozzunk most röviden a vál­lalati nyereség létrehozásának mód­, jaival. Egyes vállalatok helytelenül járnak el, amikor a nagvobb nyere­ség elérése érdekében nem veszik tekintetbe a keresletet és kevésbé szükséges árufajtákat termelnek, amelyeknek előállítása könnyebb. Ez növelheti ugyan a vállalati akkumu­. lációt, másrészt azonban sokszor fe­lesleges árutartalék jön létre, úgy hogy végül is kiderül, a vállalat nye­reség helyett veszteséggel kényte­len zárni az évet. Ügyelni kell arra, hogy ilyesmi ne forduljon elő. Ez nemcsak a gaz­dasági dolgozók, hanem valamennyi pártbizottság és párttag feladata is. Nem elegendő csak az üzem érde­keit szem előtt tartani, hanem gon­dolni kell arra is, mi lesz az üzem­ből kikerülő áru sorsa. Az áru szor­; timentjének felelőtlen megváltozta­tása ugyanis kedvezőtlen láncreak­ciót válthat ki más ágazatokban is. Mindig arra kell tehát gondolni, hogy az egyes ágazatok a szükséges anya,­got kapják, ne pedig olyan gyártmá­i nyokat, amelyekkel az adott időszak­| ban nem tudnak mit csinálni. Rendkívül fontos kérdés a terme­I lés jövedelmezőségének, rentabilitá­sának szempontja. Csak az önköltség csökkentésével érhetjük el a renta­bilitást. Hiba azonban az, ha a vál­| lalat nem ezt az utat járja, hanem | jövedelmezőbb termékeket gyárt, te­| kintet nélkül országépítésünk, az 1 egyes ágazatok s más vállalatok szükségleteire. Hiba az is, ha nem tartja be a szálítási fegyelmet. Pél­daként felhozzuk az egyik prágai üzemet, amély nyersolajmeghajtású motorokat gyárt. Ez az üzem kény­telen volt a komáromi üzemet fel­kérni a Diesel-motorok bizonyos al­katrészének a gyártására, mivel a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem nem vállalta ezt a szállítást. Természetesen ezzel jelentősen nö­vekedett az önköltség, hiszen Ko­márom sokkal messzebb van Prágá­tól mint Hradec Králové. A különb­i ség az anyag kg-jaként számítva 6 koronát, tehát igen jelentős össze­get tett ki. Ebben az esetben ugyan­is nemcsak a távolság magyarázza a nagy árkülönbözetet, hanem az is, hogy a komáromi üzemben nem ren­delkeztek megfelelő tapasztalatokkal az ilyen alkatrészek gyártásában. Jó lett volna tehát, ha a hradeci vál­lalat, ha már nem tudta elvállalni ezt a megrendelést, átadta volna a komáromiaknak tapasztalatait, segít­séget nyújtott volna a munkaszer­vezés és a termelési folyamat töké­letesítésében. Az ilyen segítség természetesen az egész népgazdaság javát szolgálta volna. Minek köszönhetjük, hogy a nép­gazdaságunk ezekben a hónapokban komoly sikert mutathatott fel ? Első­sorban népünk aktivitásának, ame­lyet a párt XI. kongresszusán kitű­zött távlatok a szocializmus építésé­nek befejezése ösztönöz. Ez az ak­tivitás megnyilvánul a szocialista munkaversenyben, amelynek alap­ját képezi a tervezés új módja, a vállalati gazdálkodás komplex elem­zése. Meggyőződésünk, hogy amikor a nemzetgyűlés az idei egész eszten­dőt fogja értékelni, megállapíthatja, majd, hogy a vállalatok és egyének társadalom iránti viszonya tovább javult s ennek következtében az eddiginél i$ jobban gazdálkodunk. Vasárnap sem szünetelt a munka Az aratás sikeres befejezése orszáqos üqy * t g # B I © $ Az utóbbi napokban az ország több részén esőzés hátráltatta az aratási és cséplési munkálatokat. Hogy az időjárás okozta késést pó­tolhassák, megmozdult az ország. A szövetkezeti tagok megsegítésére siettek az ipari munkások is, hogy a termés, az ország kenyere mi­nél előbb raktárba kerüljön. Az ógyallai járás több szövetkezetében, így a hetényiben is mes­terségesen szárították az ázott kévéket, hogy minél hamarabb elvé­gezhessék a cséplést. Hasonlóan dolgoztak a topoľčanyi, a Zlaté Mo­ravee-i, verebélyi és más járásokban is. A topol'canyi járásban több szövetkezet vasárnap is aratott és brigádosok is segítették a szövet­kezeteket. A nyitrai kerület más járásaiban is segített a lakosság, a brigádosok százai dolgoztak az állami gazdaságokban. SZÓHOZ JUTOTTAK A KASZÁK IS. Az elmúlt napokban a zselízi já­rásban, Ipolyszakállason 240 ember aratott, Garamgyörgyön 170, Fakó­vezekényen több mint 200. A zselízi járás valamennyi községében közös ülést tartottak a helyi pártszerveze­tek, a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetőségei. Ezeken az üléseken megtárgyalták, hogyan s miképpen addig, míg a kombáj­nok és a kötözőgépek rámehetnek a földre. A NYITRAI KERÜLETBEN VASÁRNAP a szövetkezetekben és az állami gaz­daságokban több mint 62 ezer hektár kenyér- és takarmánygabonát arat­tak le. A kombájnok eddig 13 ezer hektárt arattak le és csépeltek ki. A szövetkezetesek több mint 41 ezer tonna, az állami gazdaságok dolgo­zói 13 ezer tonna gabonát csépel­tek ki. A nyitrai kerületben a kom­bájnok után több mint 4000 hek­tárról rakták kazlakba a szalmát, a tarlóhántást 15 ezer hektáron végez­ték el, a szövetkezetek és az állami gazdaságok több mint 7000 hektár tarlókeveréket vetettek el. BRIGÁDOSOK EZREI A PREŠOVI KERÜLETBEN A prešovi kerületben a kedvezőt­len időjárás ellenére is több mint 8000 brigádos dolgozott szombaton és vasárnap a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Legtöbb brigádos a prešovi járásban dolgo­zott. MOZGALMAS VASÁRNAP A plzeňi kerületben is nagy volt az esőzés az utóbbi napokban. En­nek ellenére a szövetkezetesek és a GTÁ-k dolgozói több járásban va­sárnap is részt vettek a termés be­takarításában. A královicei GTÁ-ról 21 kombájnos és traktoros állt mun­kába a kötözőgépekkel, hogy a még lábonálló repcét learassák. Az árpa vizes volt s így csak a rozsot arat­hatták. A stodi járásban a szövetkezete­sek és az állami gazdaságok dol­gozói csaknem 20 százalékkal több repcét szállítottak be az állami rak­tárakba a tervezettnél. Vasárnap a járásban aratták a rozsot és az árpát. SEGÍTETTEK A BRNÖI ÜZEMEK IS A védnökségi üzemek egész sora, köztük a Jan Šverma Üzem, a golyós­csapágy- és traktorgyár, a Královo Pole-Í gépgyár és a brnói I. számú gépgyár teherautókon, pótkocsikon a brigádosok százait küldte a szövet­kezetekbe vagy az állami gazdasá­gokba, hogy segítsenek az aratási és a cséplési munkálatokban. MEGMOZDULT GOTTWALDOV IS Habár a tartós esőzés a múlt hét végén csaknem teljesen lehetetlenné tette a gottwaldovi kerületben az aratási és a cséplési munkálatokat, a szövetkezetesek vasárnap is dol­goztak, szárították és tisztították a gabonát. A hodoníni GTÄ, a mute­nicei szövetkezetesek tisztították a gabonájukat. A szövetkezet már a múlt hét közepén teljesítette a be­adást. Segítettek a szövetkezetesek­nek a hodoníni dohánygyár dolgo­zói is. A GTÁ szabaddá tette a nagy gépszerelő-csarnokokat, hogy a szö­vetkezetesek ott tisztíthassák és száríthassák gabonájukat. Ezt a ked­vező lehetőséget kihasználták a dub­ŕianyi és a Dolné Bojanovice-i szö­vetkezetesek is. A királyhelmeci járásban befejezéshez közeledik a gabonabegyűjtés A kassai kerületben a királyhelme­ci és szepsi járás után a trebi­šovi, sečovcei és a kassai járások­ban is megkezdték a gabonafélék begyűjtését. Július 17-ig a kerület 8,3 százalékra teljesítette a begyűj­tési tervet. A királyhelmeci és szepsi Ujabb szövetkezetek válaszolnak a prerovi járás felhívására A prerovi járás szövetkezetesei­nek a hazánk felszabadítása 15. évfordulója tiszteletére tett kö­telezettségvállalása és felhívása az 1960. év termelési tervének túltel­jesítésére egyre nagyobb visszhan­got kelt a mezőgazdasági dolgozók körében. A jihlavai kerületben már öt egységes földművesszövetke­zet és két állami gazdaság válaszolt a preroviak felhívására. Köztük van a pelhfimovi Munkaérdemrenddel ki­tüntetett állami gazdaság is. A cejlai EFSZ olyan felajánlással válaszolt a felhívásra, amely szerint a jövő évben minden hektárról 220 mázsa burgonyát, 50 mázsa szénát és 68 mázsa takarmányt takarít be. Minden hektár mezőgazdasági föld­területen 933 liter tejet és 743 to­jást termelnek a szövetkezet tagjai. A szövetkezet talajjavítás segítségé­Tömegjelleget ölt a verseny Ä Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának közeledtével egyre nagyobb arányokat ölt az évforduló tiszteletére indított szocialista mun­kaverseny. A Banská Bystrica-i ke­rületben például a dolgozók tömegei értékes felajánlásokat tesznek a ter­melési tervek túlteljesítésére és az önköltségek csökkentésére. A Banská Bystrica-i kerület szá­mos versenyző üzeméhez az utóbbi napokban csatlakozott az apátfalusi Poľana textilgyár is. 'Az üzem dol­gozói kollektív felajánlást tettek a harmadik negyedév tervének túltel­jesítésére. A versenyben a meglevő kapacitás jobb kihasználására, a veszteségidők csökkentésére, a textil­anyagok festésének jobb minőségére összpontosítják figyelmüket. A ver­seny mutatóinak ilyen teljesítésével a nyerstermelési tervet a negyedév végéig 560 ezer koronával akarják túlteljesíteni. A verseny lehetővé te­szi az önköltségek 220 ezer koronával való csökkentését, valamint a nye­reség tervének 450 ezer koronával való túlteljesítését. Az egész évi exportfeladatokat az üzem dolgozói december 12-ig teljesítik. Az apátfalusi Poľana dolgozói nem feledkeznek meg a mezőgazdaságnak nyújtandó segítségről sem. Felajánlá­suk szerint az aratási munkák meg­gyorsítása érdekében az üzemi sza­badság idején 5000 brigádórát dolgoz­nak le. (ČTK) vei 20 hektár földet tesz termővé és hogy növelje a hektárhozamokat és az állattenyésztési termelést, a munkában alkalmazza a haladó tech­nológiát. A szövetkezetben ez idén a bevételek 15 százalékát az oszt­hatatlan alapra helyezik. Hasonló felajánlást tett a többi négy szövetkezet is. A szövetkezetek felajánlásukat elküldték a jihlavai kerület többi szövetkezetébe is, hogy kövessék példájukat. A libereci kerületben elsőnek az ostašovi szövetkezet tag­jai válaszoltak a prerovi felhívásra. Ebben a szövetkezetben a jövő évi termelést 11 — 12 százalékkal akarják növelni. Jelentős segítséget nyújta­nak ebben a szövetkezet új tagjai. A Liberec melleti Radčice község szövetkezetesei szintén csatlakoztak a felhíváshoz és elhatározták, hogy az állattenyésztési termelést 11—13, a növénytermelést pedig 11 százalék járások között a beadási kötelezett­ség mielőbbi teljesítéséért folyó ver­seny évek óta megszokottá, hagyo­mányossá vált. A kassai kerület eme két járásá­ban a szövetkezetek vállalták, hogy egy hónappal a kitűzött határidő előtt fogják teljesíteni a gabonabe­adást. A királyhelmeci járásban július 17-ig 15 szövetkezet teljesítette a gabonabeadást és az egész járás 60 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét. A szepsi járásban öt szövetkezet teljesítette a beadási tervet. Ez a járás az aratásban — a királyhelme­cihez viszonyítva — lemaradt. Ez visszatükröződik a gabona beadásá­nak teljesítésében is. A szepsi já­rás július 17-ig mindössze 10 száza­lékra teljesítette a begyűjtési tervet. A járásban azonban mindent meg­tesznek anna'.; érdekében, hogy be­hozzák a lemaradást. Mózes Sándor Közös erővel A csákányi határban 3 kombájn és 2 aratógép aratja a gazdag termést. A falu apraja-nagyja, a szövetkezeti tagok, az ipari dolgozók és feleségeik is bekapcso­lódtak a munkába. A learatott árpa egy részét már ki is tisztították és 815 mázsa sörárpát adtak be. Az aratógépek után se­rényen folyik a kévehordás, a keresztbe­rakás. Ezt a munkát többnyire az asszonyok végzik. E hó 14-én hajnali 3—6 óráig 2 csoportban 43-en dolgoztak a búzaföldeken. A kévehordást 18 hektáron végezték el. A munkában különösen kitűnt id. Ugróéi József és Jáger Károly, akik magas koruk­kal növelik a jövő évben. Hasonló en e nére segítettek az'aratási munkákban, felajánlásokat tett a kerület további , A kertészetben dolgozó lányok és asszonyok 4 szövetkezete. (ČTK) | is sokat segítettek. (j. a.) •ATHÉNI TUDÓSÍTÁSUNK: Munkában az inkvizítorok I KORDASZ katonai ügyész véres javaslata, hogy két kommunistát, a GKP KB tagjait halálra, kettőt pedig életfogytiglani börtönre, • Manolisz Glezoszt 5 évi börtönre S és 3 évi koncentrációs táborra, Grigoriadu asszonyt 15 évi bör­I tönre ítéljék, nemcsak világszerte, I hanem elsősorban Görögországban I nagy felháborodást és gyűlöletet • váltott ki. Az ügyész beszédében maga is be­ismerte, hogy nincsenek bizonyítékok a kémkedés vádjára. A rendes, be­csületes görögök természetesen nem tudják megérteni, hogyan szabhatnak ki ilyen súlyos büntetéseket. Minden becsületes görög lelkiismerete láza­dozik e csalás ellen, mellyel a kor­mánykörök a hazafiak életére, sza­badságára és egészségére törnek. A lakosság, a köz- és politikai élet neves személyiségei élesen tiltakoz­nak és ma már egész Athén nyíltan beszél erről. Karamanlisz kormány­pártjának tagjai elmondják, hogy pártjukban erős ellentétek merültek fel Glezosz és társai perét illetően. Azt állítják, hogy pártjukban erős tiltakozóhullám indult az ügyész ja­javaslatának brutalitása ellen. Még azok is, akik nem elég járato­sak az igazságszolgáltatási ügyekben, tudják, hogy ha a bíróság valakit el akar ítélni, nem elég ehhez a puszta gyanú, hanem bizonyítékok is kelle­nek. Az athéni katonai bíróságban azonban semmi látszatja ennek. Ezért egyre szembetűnőbb, hogy a vádlot­tak nem azért „kémek", mintha való­ban azok lennének, vagy ezt bebizo­nyították volna, hanem azért, mert ezt akarja a kormány által összetá­kolt vád. Hisz mindjárt a bűnper elején, anélkül, hogy bármi is igazolást nyert volna, a görög kormány elnöke nyíl­tan beszélt a „megállapított kémke­désről" és nyíltan befolyásolta a per lefolyását. A per további kimenetele igazolta, hogy itt egyáltalán nem volt szó hazaáruló ügyről, hanem tisztán politikai bünper volt, melyben a kor­mány diszkreditálni és szennyes módszerekkel akarta elintézni baiol­dali politikai ellenfeleit, akiknek po­zíciói a kormány szempontjából ve­szélyesen kezdtek növekedni. A katonai bíróság a mai görög ha­talom, görög rendszer végrehajtó szerve. Karamanlisz görög miniszter­(Folytatás a 3. oldalon j

Next

/
Thumbnails
Contents