Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-18 / 197. szám, szombat

Athéni tudósításunk: MANOLÍSZ GLEZOSZE A SZO (Folvtatés az 1. oldalról) gvan igyekeztek a rendőrügynökök bebizonyítani, hogy találkozott Kolja­nisszal, Görögország Kommunista Pártja politikai irodájának tagjával. A biztonsági szerveknek nem si'ke­városba, amint ezt számos tanú iga­zolta. A bíróság elnöke megkérdezte: „Hogy lehet az, hogy nem jutott eszébe a film címe, melyet akkor megtekintett? Ez fontos." A HAMIS VADAK ALAPJÁN PERBE FOGOTT GÖRÖG HAZAFIAK CSOPORTJA AZ ATHÉNI KATONAI BÍRÔSÄG ELŐTT. rült bebizonyítaniok ezt a rágalmat s a dolog botránnyal végződött. „Azzal, hogy az EDA szervezési titkára voltam, egyszersmind az EDA-t mint kémpártot akarták meg­vádolni, - folytatja Glezosz. Ez is rágalom, melynek segítségével a kor­mány csapást akart mérni a pártra. E módszerekkel azonban nem szá­molhat fel egy erős tömegpártot. Ismert tény, hogy a kommunista párt ma törvényen kívül áll. Nem tu­dom, hogyan dolgozik, de tudom, mit tettek ellene. És mégsem értek el sikert felszámolásával. Pártunk, az EDA, törvényes, füg­getlen párt. Saját programja van. Érthető, hogy a kommunisták az EDA-pártban vannak. Am nem ké­peznek frakciót. Programunk szerves részét képezi az a küzdelem, melyet Görögország Kommunista Pártjának törvényesítéséért folytatunk. Más pártokéhoz hasonló pontokat is tar­talmaz programunk. Mi azonban füg­getlen, önálló párt vagyunk". , Manolisz Glezosz ezután elmond­ta, mit csinált azokban a napok­ban, amikor a rendőrség szerint ta­lálkoznia kellett Koljanisszal. Kije­lentette, hogy családjával együtt mo­ziban volt, majd kirándult Rafina Glezosz így válaszolt: „Ha azt kér­dezte volna meg, mi volt akkor az Avji szerkesztőségében, azt tudtam volna. Szerintem viszont ez a fon­tos." Manolisz Glezosz vallomásának to­vábbi részében rábizonyította a gö­rög kormányra, hogy különféle in­tézkedésekkel érezteti, mennyire nem kívánja egy demokratikus rendszer uralomrajutását Görögországban. „Az amerikaiak is gátolnak bennünket", jegyezte meg. Ezután Koljanisszról, Görögország Kommunista Pártja po­litikai irodájának tagjáról beszélt és kijelentette, hogy bizonyára nem kém. A bíróság elnöke közbeszólt: „Hogy-hogy? Azt mondja, hogy nem ismeri őt, viszont azt állítja, hogy nem kém?" Glezosz: „Nem ismerem őt, de meg­győződésem, hogy nem kém. Elvégre ezt a bírósági tárgyaláson egyetlen ténnyel sem tudták igazolni." Beavatkozik Szkordasz ezredes, királyi ügyész: „ön azt mondta, hogy ha tehetné, szívesen találkozna Kol­janisszal. ön azonban tudja, hogy az illető illegális egyén?" Glezosz: „Nincs törvény, mely megtiltana ilyen találkozót." Szkordasz: „A törvény ezt tiltja." Glezosz; „Olvassa fel kérem." Szkordasz: „Most nincs nálam. Panaszkodik, ugyebár, hogy nálunk nincs demokrácia, mi van akkor Ro­mániában és Bulgáriában?" Glezosz: „Ott nem voltam." Szkordasz: „De Csehszlovákiában volt." Glezosz: „Ott a nép boldog és sza­bad!" A bíróság elnöke emelkedik szólás­ra. „Mondja meg tehát, hol és me­lyik kommunista párt szerezte meg választások segítségével a hatal­mat?" Glezosz: „Spanyolország Kommu­nista Pártja a többi haladó politikai pártokkal együtt már 1936-ban meg­szerezte Spanyolországban a többsé­get és átvette a hatalmat. Franco azonban a német és olasz fasiszták segítségével leigázta ezt a spanyol köztársaságot." Manolisz Glezosz élénk, mérsékelt gesztikulálásávai meggyőzően és ér­zéssel leplezett le további rendőr­ügynököket és egyik rágalmat a má­sik után cáfolta meg. Amikor be­fejezte beszédét, az Akropolisz már fényszórók tükrében fürdött és a tu­risták százai gyönyörködtek szépsé­gében. Az esti szellő a görög zászlót lengette az Akropoliszon. Glezosz, aki valaha oda kitűzte, büszkén ment vissza helyére, hogy visszaüljön a vádlottak padjára. OTA VÄCLAVIK A brazíliai reakció veresege Montevideo (ČTK) — Az El Popular uruguyal lap jelentése szerint a brazíliai bíróság e napokban elejtette a vádat Luis Carlos Prestes, Brazília Kommunista Pártjának főtitkára és a kommunista párt további 20 vezető tényezője ellen. A kommunista vezetőket annak idején a köztársasági elnök iránti tiszteletlen­séggel, röplapok terjesztésével, rendbon­tással és azzal vádolták, hogy „felfor­gató tevékenységet folytattak azzal a céllal, hogy a tömegeket a kormány meg­döntésére irányuló felkelésbe sodorják". Lois Carlos Prestes főtitkárt „összeeskü­véssel és az állambiztonság elleni ármány­nyal" vádolták. A brazil bíróság döntése a brazil reak­ciós erők óriási vereségét jelenti, ame­lyek a második világháború befejezése után nyílt támadásba mentek át a dolgo­zó tömegek demokratikus jogai ellen és keresztülhajszolták Brazília Kommunista Pártjának betiltását. A román népgazdaság fejlődésének gyors üteme Bukarest (ČTK). — Gheorghe Gheorg­heiu-Dej, a Román Munkáspárt KB első titkára a KB július 13-1 és 14-i bővített plenáris ülésén tartott beszámolójában az­zal foglalkozott, hogyan teljesitik a párt II. kongresszusának határozatait a nép­gazdaság fejlesztése és a nép életszínvo­nalának emelése terén és további intézke­déseket javasolt a nép életszínvonalának emelésére. Gheorghiu-Dej elvtárs megemlítette, hogy az Iden az Ipari nyerstermelés 45 százalék­kal nagyobb az 1955-évinél és évente átlag 10 százalékkal növekszik. A termelő­eszközök termelése az 1958—1959. években 56 százalékkal növekedett és évi átlagos növekedése 11,6 százalékot tesz kl. A fo­gyasztási cikkek termelése 1955-hoz vi­szonyítva 29 százalékkal növekedett, tehát évente átlagosan 6,5 százalékkal. Szocia­lista iparunk fejlődésének üteme mutatja, hogy a Román Munkáspárt II. kongresszu­sán kitűzött feladatot, az ipari termelés növelését teljesítjük és sok termék ter­melését túl is szárnyaljuk — mondotta Gheorghiu Dej elvtárs. Mindezt a kong­resszus irányelveihez viszonyítva 20 szá­zalékkal kisebb beruházásokkal valósítjuk meg. Románia szocialista Iparának a leg­utóbbi években elért haladása már abban is érezteti hatását, hogy az idei negyedévi ipari termelés nagyobb, mint az ország egész 1938. évi termelése. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde további részében javasolta a bérek és fizetések emelését, a béradó leszállítását és a já­radékok emelését. Ennek eredményekép­pen az alkalmazottak és járadékélvezők jö­vedelme 4 milliárd 700 millió leivel fog növekedni. AUSZTRIA MEGINT TAMOGATJA a német revansisták arcátlan provokációit Salzburg (ČTK) - Salzburg szerda óta több ezer német, volt balkáni „gyarmatosítók" — ahogy magukat nevezik — összejövetelének színhe­lye. A szudétanémet revansisták bé­csi szemléje után a dunavölgyi svá­bok, bánáti és boszniai áttelepítettek úgynevezett honfitársi egyletei lep­ték el' Mozart városát. A népek egymás ellen uszítását szolgáló új „látványos" akciók elő­készületeit a Román Népköztársaság szocialista rendszere, Jugoszlávia népei és derék antifasiszta szabad­ságharcosai ellen intézett támadások és rágalmak jellemezték. Ugyanilyen színezetűek az összejö­vetel akciói is. A honfitársi egyletek több mint 30 termet és vendéglőhe­lyiséget vettek bérbe Salzburgban. Az összejöveteleken nyugatnémet, amerikai, brazíliai és kanadai szóno­kok lépnek fel. A „nevelők" és „aka­démikusok" értekezleteinek és a honfitársi egyletek díszgyűléseinek egyetlen célja a Duna völgyi svábok uszítása, hogy revansista nyomást gyakoroljanak Délkelet-Európára. „A vasfüggöny mögötti" országok helyzete kell, hogy szemléltesse az összejövetelek résztvevőinek „felada­tuk szükségességét". A „gyarmatosí­tás - kiűzés - bekebelezés" elne­vezésű kiállítás és „Ha majd a hábo­rú véget ér" című kihívó színdarab, mely a hitlerizmus ellen küzdő par­tizánokat sértegeti, ugyanezt a re­vansista szellemet árasztják. A dunavölgyi svábok honfitársi egyletének körében egyre gyakrab­ban propagálják Habsburg Ottó ter­veit, melyek értelmében meg akarja szüntetni a szocializmust a balkáni államokban. A Neuland egy legutóbbi számában nyílt fasiszta fenyegetés olvasható, hogy a revansista erők kötelessége leváltani a balkáni sza­bad államok mai rendszerét. ®®®®®®®®®®®®®®®®®® A taskenti Bahor népi táncegyüttes Ifjúsági csoporja is ott lesz a bécsi VIT-eň. A képen üzbég táncot lejt. A VII. A békéért és barátságért! világifjúsági találkozó előtt telték a legégetőbb kérdések rende­zését és tudatára ébredtek annak, milyen hatalmas erőt jelentenek a szabadságukért harcoló gyarmati né­pek. Moszkvában a két gazdasági vi­lágrendszer békés együttműködésé­nek gondolata győzedelmeskedett, mint a kibontakozás egyetlen lehet­séges és így szükséges módszere. 1959 - BÉCS HETEDSZER TARTJÁK meg az idén, ezúttal Bécsben, Ausztria fővárosá­ban, a Világifjúsági Találkozót, a népszerű VIT-et. A fesztivál! hagyomány a békét szolgálja. Hisz a béke és a barátság gondolata volt a központi jelszava az eddigi fesztiváloknak, melyek min­denben azonosították magukat a tíz­éves békemozgalom nemes célkitűzé­seivel. A Világifjúsági Találkozók súly­pontja nemcsak abban rejlik, hogy a világ minden részéről találkoznak a fiatalok, hanem főleg abban, hogy ki­cserélik egymás tapasztalatait és né­zeteiket. A tulaj­donképpeni feszti­vál!, személyes ta­lálkozó néhány napját alapos elő­készület előzi meg, mely hónapokkal előtte aktivízálja a fiatalokat, sőt több országban a köz­vélemény jelentős részét. A Világif­júsági Találkozó előtt több ország­ban nemzeti találkozót rendeznek, a népek közötti barátság napjait, utá­na pedig a küldöttek többnyire meg­látogatnak még egy-egy országot és erről hazájukban nagy érdeklődésre számot tartó beszámolókat tartanak. A VIT tehát százezred, sőt milliók ügye és nemcsak a fiatalok, hanem jelentős közéleti, kulturális és poli­tikai személyiségek is a maguk ügyé­nek tartják. Ezek a fesztiválok hozzájárulnak a fiatalok közelebbi barátkozásához, is­mereteik gyarapításához és a szebb életért folytatott igyekezetük meg­szervezéséhez. Az eddigi fesztiválok megfeleltek rendeltetésüknek, a min­denkori nemzetközi helyzetnek és résztvevőik kifejezték álláspontjukat az időszerű kérdésekhez. Az ifjúsági talál­kozók megrende­zésének gondolata 1941-ben született. Harminc ország if­júságának képvi­selői ekkor alapí­tották meg Ang­liában a Fiatalság Béketanácsát. Alapvető célul a fasizmus megsem­misítését és a háború megakadályo­zását tűzték ki. Ezzel a magasztos célkitűzéssel nemcsak az Ifjúság 1942-ben Londonban megtartott nem­zetközi értekezlete azonosította ma­gát, hanem az 1945-ben összeülő lon­doni Ifjúsági Világértekezlet is, ame­lyen már 63 ország 30 millió fiatal­ja képviseltette magát. Az értekezlet résztvevői fogadalmat tettek a fasiz­mus minden maradványának kiirtá­sára, a tartós béke megvédésére és arra, hogy harcolni fognak a népek közötti együttműködésért, az ifjúság egységéért, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az értekezleten létrejött a Demokratikus Ifjúság Vi­lágszövetsége, mely felöleli az egész világ békeszerető és haladó fiataljai­nak jelentős tömegeit, és amely vég­rehajtószervének első ülésén, Párizs­ban, 1946-ban elha­tározta, hogy 1947­ben megrendezi az első ifjúsági fesz­tivált, mint a „Vi­lág ifjúsága egye­sülj - a tartós békéért, a demok­ráciáért, a nemzeti függetlenségért, a jobb jövőért" jel­szó jegyében. Olvasóinkat bizonyára érdekli, ha emlékezetükbe idézzük az eddigi hat fesztivált. 1947 - PRÄGA - 72 ORSZÁG, 17 000 RÉSZTVEVŐVEL Tizenhét hónappal Churchlllnak a hidegháború megindítására felszólító emlékezetes fultoni beszéde után, 1947 nyarán került sor az első fesz­tivál megrendezésére. A Truman­doktrina és a Marshall-terv idősza­ka ez. Vietnamban és Indonéziában magasra felcsap a gyarmati háború tüze. Görögországban fegyveres harc­ban gyilkolják a demokratikus erőket. A fesztivál érdeklődésének előteré­ben a béke kérdése áll. Csak az iga­zi demokrácia megvalósítása képes a béke hatékony biztosítására. 72 or­szág küldöttei elítélték a vietnami és az indonéziai gyarmati háborút és kiálltak a görögországi demokrácia védelméért. A prágai ifjúsági feszti­vál az egész világ béketüntetése volt. 1949 - BUDAPEST - 84 ORSZÁG, 10 500 RÉSZTVEVŐVEL A demokratikus ifjúság találkozója a világbéke fenntartásának jegyében zajlott le a dolgozók e hazájában. 1951 - BERLIN - 104 ORSZÁG, 26 000 RÉSZTVEVŐVEL A harmadik VIT figyelmének kö­zéppontjába a német kérdés került. Hatalmas manifesztáció volt ez a nyugatnémet militarizmus ellen. A külföldi küldötteken kívül Német­ország két részéből kétmillió fiatal vett rajta részt. A fesztivál résztve­vői éles szavakkal ítélték el a koreai és a vietnami háborút. 1953 - BUKAREST - 111 ORSZÁG, 30 000 RÉSZTVEVŐVEL A negyedik fesz­tivál hangulatán erős nyomot ha­gyott, hogy a ko­reai fegyverszünet megkötése után tartották. Győzött a gondolat, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell és lehet meg­oldani. 1955 - VARSÖ - 114 ORSZÁG, 30 000 RÉSZTVEVŐVEL Bandung és Genf szelleme jelle­mezte az ötödik Világifjúsági Talál­kozót. Az eddiginél nagyobb számban vettek részt ezen a találkozón a gyar­mati és a kevésbé fejlett országok ifjúságának a képviselői. Nagy sikere volt a különböző országok ifjúsága közötti találkozóknak és megbeszélé­seknek. Csupán a mi küldöttségünk 88 ilyen rendezvényen vett részt. Jól sikerült a nukleáris fegyverek hasz­nálata elleni óriási manifesztáció. 1957 - MOSZKVA - 131 ORSZÁG, 34 000 RÉSZTVEVŐVEL A résztvevő országok és küldöttek számát tekintve ez volt eddig a leg­hatalmasabb fesztivál. Éppen mert Moszkvában tartották, a világreakció óriási támadásának volt kitéve. A fia­talságnak az igazság utáni természe­tes vágya azonban elég erősnek bi­zonyult. A siker nem is maradt el. A hatodik VIT résztvevői saját sze­mükkel láthatták a szovjet valóságot, a Szovjetunió és a szocialista tábor erejét és főlényét. Meggyőződtek ró­la, hogy a szovjet nép azonosítja ma­gát kormánya következetes békepo­litikájával. A moszkvai találkozó nagyban elősegítette az ifjúság egy­ségének kialakulására irányuló tö­rekvéseket. PRÁGÁBAN a fasizmus és a háború ellen, Budapesten a békéért tüntettek a fiatalok, de még csak nagy általá­nosságban. Berlin­ben már megértet­ték. hogy a béke­harc, például Né­metország kérdése sokrétű, szövevé­varsO nyes és konkrét. Bukarestben felis­merték, hogy a vitás kérdéseket tár­gyalások és közös megegyezés útján kell megoldani. Varsóban már köve­A küszöbön álló VII. VIT-en július 26-a és aug. 4-e közötti tíz napon 17 000 fiatal találkozik a világ minden ré­széből. Tekintettel arra, hogy kapita­lista országban ez lesz az első fesz­tivál és hogy az előkészület és maga a rendezés rendkívüil nehézségekkel jár, ez a szám jelentős. Az előké­születi munkából a világ nemzeti, if­júsági és diákszövetségei alaposan kiveszik a részüket. Fokozott érdek­lődést mutatnak a gyarmati és ke­véssé fejlett országok. Csupán Afri­kából ezernél több küldöttet várnak. Reméljük, hogy a bécsi, immáron VII. Világifjúsági Találkozón is a bé­kés együttműködés gondolata lesz úr­rá. Reméljük, hogy a fiatalok a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása, a legmagasabb szinten való csúcstalálkozó megtartása mel­lett foglalnak állást. Reméljük, hogy a fesztivál felemeli szavát a hideg­A fesztivál el­lenzői nem tudták megakadályozni a VIT megtartását. Azon lesznek, hogy legalább zavarják nyugodt, méltó­ságteljes lefolyá­sát és népszerűsíti sék a nyugati élet­formát. Ez a provokációs kísérletük nem maradhat nyomatékos válasz nélkül. És ez a válasz — szerintünk — csak egyértelmű lehet: a gyűlöl­ködésre, ellenségeskedésre, a hábo­rúra uszítók táborának világosan tud­tára kell adni, hogy az egész világ demokratikus ifjúsága határozottan halad, a tartós béke útján. Szily Imre PRAGA BERLIN BUKAREST háború ellen. MOSZKVA ÜJ SZÖ 4 * 1959. július 18.

Next

/
Thumbnails
Contents