Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-17 / 196. szám, péntek

A PŔEROVI TÁRÁS SZÖVETKEZETI TAGJAINAK VERSENYFELHÍVÁSA a mezőgazdasági termelés tervének túlteljesítésére (Folytatás az 1. oldalról) mesztett búzából átlag 33,4 mázsa hektárhozamot, a burgonyából átlag 198,3 mázsa hektárhozamot, a szántóföldön termesztett takatmányfélékbői átlag 83,2 mázsa hektárhozamot, a silókukoricából átlag 554 mázsa hektárhozamot érünk el, lucernamagból minden hektárnyi szántóföldön 3,0 mázsát termesztünk, húsból minden hektár mezőgazdasági földre számítva 220,01 kg-ot, tejből minden hektár mezőgazdasági földre számítva 1019,8 litert termelünk, istállózőtt tehenenként 2 530,0 liter tejhozamot érünk el és minden hektár mezőgazdasági földre számítva 847,6 tojást termelünk. A nagy hektárhozarnok és a közös tenyészetekben nevelt állatok nagyfokú hasznossága lehetővé teszi számunkra a mezőgazdasági termelés és a piaci termelés lényeges növelését. A tervben előirányzott mennyiséggel szemben 1960-ban dolgozóinkat terven felül a következő termékekkel látjuk el: 124 ezer mázsa cukorrépával, 853 mázsa hússal, egymillió liter tejjel és 500 ezer tojással. NÖVELJÜK A TALAJ TERMÉKENYSÉGÉT Á termelés teljes terjedelme gyorsabb ütemű növelésének alapja az, hogy tökéletesen ki kell használnunk a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszközét, a talajt és rendszeresen gondoskodni kell termékenységének további növeléséről. A növénytermesztés belterjességének biztosítása szempontjából döntő fontosságú, hogy a beruházási eszközöket elsősorban a talaj minőségének megjavítására fordítsuk. Ez jelenleg legfőbb és legfontosabb feladatunk. Ezzel válaszolunk a keletszlovákiai dolgozók felhívására, mert tudatában vagyunk annak, hogy a talajjavítási munkákat fontos tényezőnek kell tekintenünk a talaj minőségének megjavítása szempontjából. Ezért elsősorban önsegélyakciók keretében megkezdjük az eddigi talajjavítási berendezések karbantártását és felújítását. Kitisztítjuk a vízlevezető csatornákat, árkokat, mégpedig 10 ezer méter hosszúságban. Ezzel 300 hektárnyi talajon megjavul a vízgazdálkodás. Ezt az akciót 1960, május 9-ig, vagyis hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulójáig befejezzük. Ezenkívül további talajjavítási szövetkezetet alakítunk. 1960-ban az önsegélyakciók keretében minden anyagigénylés nélkül további 8000 méter hosszúságú vízlevelezető csatornát tisztítunk ki és befejezzük az épülőfélben levő talajjavítási építkezéseket, amivel további 1100 hektárnyi területet teszünk termékenyebbé. 1960-ban megkezdjük a Bečva folyó árterületén szükséges talajjavítási munkák tervének kidolgozását, valamint a járásban szükséges öntözési rendszer távlati tervének összeállítását. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a növénytermesztés nagyobbfokú belterjességét, 1959. december 12-ig valamennyi EFSZ-ben meggyorsítjuk a trágyázási tervek kidolgozását, amelyek alapul szolgálnak majd a talaj további fokozatos megjavításához. A talaj termékenységének növelése folyamán az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a szerves trágyával, elsősorban az istállótrágyával való gazdálkodásra. Az egész trágyamennyiség felét mezőkön elhelyezett trágyatelepeken fogjuk gondozni, másik felét közvetlenül az istálló közelében egyszerű, de célszerű trágyadombokon kockákban érleljük. A talaj televénytartalmát ezenkívül zöldtrágyázással gyarapítjuk, hogy az istállótrágyát elsősorban a cukorrépa termesztésre kijelölt területek trágyázására használhassuk fel. A zöldtrágyázást különösen a burgonyaültetésre kijelölt területek trágyázására használjuk. Járásunkban a talaj termékenysége növelésének további eszközét a komposztok képezik. A komposztozásra felhasználjuk a cukorgyári mésziszapot, amiből g4 ezer köbméter komposztot készítünk, ezenkívül felhasználjuk a halastavak s a vízlevezetőcsatornák nyújtotta anyagot is. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAPJA A NÖVÉNYTERMESZTÉS A falvainkon jelenleg fennálló helyzet nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli, hogy szocialista mezőgazdasági üzemeink teljes mértékben a növénytermesztés növelésére összpontosítsák figyelmüket, mivel ez az egész mezőgazdaság sikeres fejlesztésének alapja. A növénytermesztés növelése lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal jobban gondoskodjunk a takarmányalapról és emellett olyan takarmányfajtákat is termesszünk, amelyek feltételeink között legelőnyösebbek és gazdaságilag leghatékonyabbak állattenyésztési termelésünk szempontjából. A jövőben nagy figyelmet fordítunk majd az ipari növények termesztésének növelésére is. A talaj termékenységéről való alapvető gondoskodás szabályainak betartása lehetővé teszi, hogy valamennyi agrotechnikai intézkedés teljes mérvű foganatosításával, a növények helyes gondozásával, kártevők elleni védelemmel, a gyom elleni következetes harccal és a kellőképpen végrehajtott betakarítással magas hozamokat érjünk el. A téli kampány folyamán valamennyi EFSZ-ben rögzítjük a vetésforgókat és állandósításuk során figyelembe vesszük az egyes szövetkezetek termelésének szakosítását és a termények helyes váltását. Az előirányzott hozamok elérése érdekében járásunk valamennyi szövetkezetében a legtermékenyebb fajták vetőmagvát és ültetőanyagát használjuk majd fel. Elsősorban a zöldtakarmánynak szánt búza vetőmagvárói van szó, mely fajtából 1960-ban 1200 hektárnyi területet vetünk be. A takarmányozásra alkalmas szemesgabona termelésének növelésével a járásunkban működő egységes földművesszövetkezetek takarmányalapjai 17 950 mázsa gabonával többet kapnak, mint 1959-ben. Járásunkban a növénytermesztés terén továbbra is elsőrendő feladatnak az ipari célokra alkalmas cukorrépa és a sörárpa termesztését kell tekintenünk. Annak érdekében, hogy a legnagyobb fokú hozamokat és minőséget érjük el, a cukorrépával bevetett egész területet istállótrágyával trágyázzuk meg az őszi hónapokban, hogy ne legyen szükség a tavaszi szántásra. A cukorrépát jól előkészített talajba vetjük, s május 25-ig kiegyeljük, úgy, hogy a betakarítás során minden hektáron legalább 70 ezer egyed legyen. A gondozást legalább ötször végezzük el és a második kapálást június 20-ig befejezzük. Póttrágyázásra a legnagyobb mértékben trágyalét és amonniákot fogunk használni. Az árpát gyomtól mentesített talajba cukorrépa után vetjük és vetőmagnak megfelelő sörárpa-fajtákat használunk fel. Valamennyi vetésterületen elvégezzük a gyom elleni permetezést. Az árpabegyűjtést az egyes válfajoknak megfelelően valósítjuk^meg, hogy a kivitellel foglalkozó malátagyárak számára biztosítsuk a jó minőségű nyersanyagot. Ezek a felajánlások teljesen reálisak. Erről tanúskodnak a járásban elért eddigi eredmények. Á vkošl EFSZ a múlt évben 140 hektáron termesztett cukorrépából 484 mázsa hektárhozamot ért el. A dluhonicei EFSZ malátaárpából, melyet 61 hektáron termesztett 31,63 mázsa hektárhozamot ért el. SAJÁT TAKARMÁNY - AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK FELTÉTELE A növénytermesztés növelésére irányuló döntő törekvést elsősorban a saját állatállomány részére szükséges jó minőségű takarmány termelésére kell összpontosítani, mivel ez az állattenyésztési termelés lényeges növelésének alapja. Az 1960-as év folyamán minden fejőstehén számára gondoskodunk 1Í0 mázsa silótakarmányról, 10 mázsa szénáról, 22 mázsa takarmánykapásokról, 100 mázsa zöldtakarmányról, 30 mázsa szalmáról és 8 mázsa szemestakarmányról. Hogy felhasználhassuk a növénytermesztésben rejlő összes tartalékokat a takarmányalap növelésére és így fokozhassuk az állattenyésztési termelést, arra kötelezzük magunkat, hogy 3337 hektárnyi területen, vagyis az összes szántóföldek 20,2 százaiékán évelőtakarmányt, elsősorban lucernát termesztünk. Rendkívüli figyelmet fordítunk elegendő mennyiségű lucernamag termesztésére. Magszaporításra 225 hektáron biztosítunk parcellákat s ezzel elérjük, hogy minden hektár szántóföldre számítva 3 kg lucernamagot termesztünk. Követni fogjuk a troubkyi EFSZ példáját, mely 30 hektáron termeszt lóheremagot és a termesztett magvak 80 százalékát az állami alapba szolgáltatja be. 841 hektár területen — vagyis a szántóföldek több mint 5 százalékán — silókukoricát vetünk és olyan •agrotechnikai intézkedéseket foganatosítunk, hogy hektáronként legalább 554 mázsát érjünk el, amiből a tejes érettségű kukoricaszár 33 százalékot tesz ki. Ezt elsősorban négyzetes fészkes vetéssel érjük el. Kiterjesztjük az őszi keverékek termesztését, melyekből már ez év őszén összesen 990 hektárnyi területet vetünk be és 250 mázsányi hozamra számítunk. A takarmánykapások helyett 1960ban 150 hektárnyi területen takarmányozásra alkalmas cukorrépát termelünk. A réteket úgy fogjuk gondozni, hogy hektáronként 50 mázsa száraztakarmányt érjünk el. A széna teljes mérvű kiszárítására egyre nagyobb mértékben a hideg levegőt fogjuk alkalmazni. Ily módon 1960-ban 200 vagon szénát szárltunk ki az 1959-ben kiszárított 25 vagonnal szemben. Takarmánykeverékek összeállítása céljából vitamindús lucernát 195 hektárról szárítunk és így biztosítjuk, hogv lucernalisztet keverhessünk a kocák, malacok és baromfi takarmányadagaiba. Az emészthető fehérjék részarányának növelése érdekében kiterjesztjük a lóbab és a takarmányhüvelyesek termesztését a szántóföldek 1.48 százalékára és hektáronkét átlag 23,5 mázsa hozamot érünk el. Az előállított takarmánvok hatékonyabb kihasználása érdekében három vagon napi termelésre fokozzuk a takarmánykeverő berendezések teljesítőképességét, ami megfelel járásunk szükségleteinek. NÖVELJÜK A HÚS. A TEJ ÉS A TOJÁS TERMELÉSÉT A nagy hektárhozamok segítségével elért döntő fordulat a növénytermesztésben és a saját források igénybevételével biztosított takarmányalapok lehetővé teszik számunkra az állattenyésztési termelés lényeges növelését. EFSZ-eink közös tenyészeteiben a fő figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre fogják összpontosítani, mivel ez minden mezőgazdasági üzemben az állattenyésztési termelés alapja. Ezért 1960ban el kell érnünk 13 975 szarvasmarhát, vagyis minden 100 hektárnyi mezőgazdasági földre számítva 75,5 darabot, ebből 7347 tehenet, azaz minden száz hektár mezőgazdasági földre számítva 40,02 darabot. A nagy szarvasmarhaállomány dönti el a nagymérvű hús- és tejtermelést, lehetővé teszi az állomány gyors kiegészítését és elegendő mennyiségű trágya előállítását a talaj termékenységének további növelése érdekében. A járásunkban szerz'ott tapasztalatok megerősítik, hogy a szarvasmarhaállomány növelése a mezőgazdasági termelés nagyfokú belterjességének egyik alapvető feltétele. A szarvasmarhaállomány növekedése és minőségének megjavítása lehetővé teszi számunkra, hogy egy hektár mezőgazdasági, földre számítva 70,1 kg marhahúst, 1019,8 liter tejet termeljünk, ami azt jelenti, hogy istállőzott tehenenként átlag 2530 liter tejhozamot érünk el. Minden 100 tehén után 93 borjút nevelünk fel. E feladatok reális voltát teljes mértékben alátámasztják egyes EFSZ-ek kötelezettségvállalásai, így pl. a prosenicei EFSZ arra kötelezte magát, hogy istállózott tehenenként 2971 liter tejhozamot ér el, aťni azt jelenti, hogy minden hektár mezőgazdasági földre számítva a tejhozam 1523,1 liter lesz. Rendszeres gondossággal fogunk foglalkozni a tenyész- és egyéb állatok tenyésztésével, különösen az üszök hevelésével és a tehenek törzsállományának kiegészítésével. A tehénállomány feltöltésére szükséges 1250 üsző közül az 1960-as évtől kezdve legeltetéssel és legelőkön létesített kifutókon 570 darabot nevelünk fel és az eljövendő években növelni fogjuk számukat. A szarvasmarhatenyésztés keretében a fajállattenyésztés színvonalának emelése érdekében bevezetjük valamennyi EFSZ-ben a hasznosság gazdasági ellenőrzését, ezenkívül az első és másodfokú hasznosság, valamint az átöröklés ellenőrzését 2050 tehénnél alkalmazzuk. A fejőstehenek tenyésztése keretében bevezetjük a szakaszos legeltetést a henčlovi, prosenicei, ko.zlovicei és a penčicei EFSZekben. A tehenek termelőképességének korhatárát nyolc évre hosszabbítjuk meg. 1500 növendékmarha számára szabad istállőzást vezetünk be. A sertéshús termelésének biztosítása érdekében a törzsállományból 2177 kitűnő minőségű kocát fedeztetünk, vagvis minden száz hektár mezőgazdasági földre számítva 11,7 darabot. E kocáktól darabonként 15 malacot nevelünk fel. Mivel a tavaszi hónapokban fokozott mértékű a ma'acok szükséglete, egyszer búgatott kocákat fogunk istál'iózni. Búqatásukat úgy szervezzük meg. hogy az egész malacszükséglet 60 százalékát az év első felében termeljük ki. A kocák jobb tenyésztésével biztosítjuk összesen 30 ezer malac kitermelését, úgy, hogy ezzel a menynyiséggel nemcsak a járásban levő EFSZ-ek és állami gazdaságok szükségletét fogjuk fedezni, hanem gondoskodni tudunk a járáson kívüli szállításokról is. Mélyalmozás alkalmazásával kiterjesztjük a sertések önetetéses tenyésztését. A takarmánykeverékek teljes mérvű felhasználásával darabonként és naponként 0,55 kg súlygyarapodást érünk el és egy kg-nyi élősúlyú sertéshúst 5,5 kg zab egység feletetésével érünk el. Minden hektár mezőgazdasági földre számítva 144,6 kg sertéshúst termelünk kl. Járásunkban számos EFSZ még ennél is nagyobb feladatokat tűz maga elé. Például a grymovi EFSZ kötelezettséget vállal, hogy a mezőgazdasági terület 1 hektárjára számítva 189,1 kg sertéshúst termel. A baromfitenyésztés terén fokozatosan bevezetjük a tyúkok mélyalmozású tenyésztését és már ez idén így 2000 tyúkot helyezünk ólakba és 20 ezer csirkét nevelünk fel. A termelés növelése érdekében hasznos keresztezést alkalmazunk. Minden tojóstyúknál 140 tojáshozamot érünk el. Ezenkívül 200 mázsa baromfihússal többet termelünk. A henčlovi EFSZ kötelezettséget vállalt, hogv minden tojőstyúktól 180 tojást ér el. A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEK FEJLESZTÉSE. Célszerű és gyors beruházási építkezések megvalósításával megteremtjük a feltételeket EFSZ-eink állattenyésztési termelésének rendszeres fejlesztésére. 1960-ban felépítünk hat új tehénistáilót 549 tehén számára, alkalmassá teszünk négy tehénistáilót 190 tehén számára, három új tehénistállót építünk 180 növendékmarha számára, három istállót alkalmassá teszünk növendékmarhák számára. A sertéstenyésztés céljaira hat új kocaistállót építünk fel 175 darab számára, nyolc istállót alkalmassá teszünk 204 koca számára, két új istállót építünk 604 sertés etetésére és két régit alkalmassá teszünk 360 sertés számára. 4 Ezenkívül hat baromfifarmot építünk 2000 baromfi befogadására, valamint további építményeket, mint silózáshoz szükséges területeket szerelünk fel, felállítunk hídmérlegeket, tejelosztőkat, csatornákat és kocsiutakat építünk. Mindezeket az építkezéseket önsegély keretében valósítjuk meg az EFSZ-ek hatáskörében, a helyi források legnagyobb mérvű kihasználása és a saját munkaerők teljes mérvű igénybevételével. A járásunkban működő EFSZ-ek 180 dolgozóval 28 állandó építőcsoportot létesítenek. A gépesítés döntő mértékben befolyásolja mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztési termelés belterjességét és gazdaságosságát. Tekintettel arra, hogy az állami gazdaságoktól és közvetlenül a termeléstől új nagy teljesítő képességű gépeket kapunk, arra kötelezzük magunkat, hogy ezeket a gépeket tökéletesen ki fogjuk használni a legcsekélyebb költségek ráfordításával és gondoskodni fogunk rendes karbantartásukról. Gépesítőinket, karbantartóinkat és gépjavítóinkat különleges tanfolyamokra küldjük kiképzésre. A mezőgazdasági nagyüzemi termeléssel szemben támasztott egyre nagyobb követelmények, az új technológiai folyamatok meghonosítása, az állandóan nagyobbmérvű gépesítés megköveteli a szövetkezeti tagok politikai és szakképzettségének növelését. valamint azt, hogy megnyerjük az ifjúságot a mezőgazdasági munkára. Ezért kötelezettséget vállalunk, hotgy 1960-ban 120 tanoncot nyerünk meg a mezőgazdasígnak. Ezzel egyidejűleg biztosítjuk a kokoryi, dluhonicei és további kiképzési központokban az oktatási feltételek megjavítását. A mezőgazdasági műszaki iskolák számára 33 hallgatót, az EFSZelnökök számára rendezett kétéves tanfolyamra egy hallgatót, az elnökök számára rendezett egyéves tanfolyamra három hallgatót, a mesteriskolák számára 26 hallgatót és a mezőgazdasági távtanulmányok folytatására két hallgatót nyerünk meg. Ily módon fokozatosan gondoskodunk a saját szakképzett káderekről. Járásunkban 1960-ban a falusi és üzemi munkaiskolák 36 központját létesítjük, melyeket összesen 900 hallgató fog látogatni. Az oktatás ezen alapvető módozatain kívül szaktanfolyamokat rendezünk gépesítők, sertés- és marhagondozók, komló- és zöldségtermesztők számára. Ezeket a tanfolyamokat 120 hallgató fogja látogatni. A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS A SZÖVETKEZETI TAGOK JÓLÉTÉNEK ALAPJA A termelés növelése és az életszínvonal emelése fő forrásának a közös gazdálkodást tekintjük. Ezért őrködni fogunk az EFSZ-ek mintaalapszabályzatának és az új szövetkezeti törvénynek betartása felett. Szüntelenül biztosítani fogjuk a szövetkezeti alapol:, különösen az oszthatatlan alap javadalmazását. Az anyagi érdekeltség fokozása érdekében gondoskodni fogunk a munka mennyisége és minősége szerinti helyes díjazásról és premizálásról. Az új könyvelési nyilvántartási bevezetjük a járás 28 EFSZ-ben és valamenyi EFSZ-ben elmélyítjük az elsődleges nyilvántartást. A kötelezettségvállalásokat teljes terjedelmükben az évi termelési tervekbe illesztjük bele és műszaki szervezési intézkedések foganatosításával hozzájárulunk teljesítésükhöz. Havonként rendszeresen valamenynyi szövetkezeti tag jelenlétében végrehajtjuk a gazdálkodás elemzését és így Viegteremtjük a föltételeket a szövetkezeten belül az egyes személyek és kollektívák közötti szocialista munkaverseny további kibontakoztatására. E felajánlások sikeres teljesítésének feltétele az ez év folyamán elért eredmények lesznek. Ezt azzal kezdjük meg, hogy sikeresen elvégezzük az aratást, mégpedig legkésőbb 17 nap alatt valamennyi rendelkezésünkre álló gépi eszköz legnagyobbmérvű kihasználásával és a legcsekélyebb aratási veszteségek mellett. A silókukorica rendes betakarításával, a kapásnövények és takarmányfélék veszteség nélküli behordásával elegendő mennyiségű jó minőségű takarmányt biztosítunk az állattenyésztési termelés fejlesztésére. Minden erőnket latba vetjük az őszi vetemények idejében és jó minőségben való vetésére, a mélyszántás elvégzésére, amivel kellőképp megalapozzuk a jövő évi gazdag termés elérését. Azzal, hogy a mezőgazdasági termelést hazánknak a szovjet hadsAeg által való felszabadítása 15. évfordulója tiszteletére növeljük, hozzájárulunk az egész dolgozó nép életszínvonala emelésének biztosításához és megteremtjük a kedvező feltételeket a harmadik'ötéves terv teljesítésének sikeres megkezdéséhez. A mezőgazdasági termelés növelésére irányuló hazafias mozgalom szocialista hazánk további felvirágoztatására vezet! Antonín Novotný elvtárs beszéde Drága Elvtársaim! Szövetkezeti tagok! Rendkívül örülök az Önök látogatásának. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében és a magam nevében köszönetet mondok Önöknek példás és igen értékes kötelezettségvállalásukért. E kötelezettségvállalás az Önök nem lankadó törekvésének bizonyítéka, amely arra irányul, hogy az 1960. évi mezőgazdasági termelési terv feladatait ne csak teljesítsék, hanem túlteljesítsék. Az önök kezdeményezése főképpen azért jelentős, mert konkrét módon ad választ pártunk Központi Bizottságának azon határozatára, amely a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére és fokozására vonatkozik. Engedjék meg. elvtársaim, hogy ez alkalommal egynéhány szót mondjak mezőgazdaságunk egyes időszerű problémáiról. Ma. amikor a mezőgazdasági föld több mint 80 százalékát a szocialista szektor műveli, természetes, gondolkodnunk kell afelett, hogyan érhetjük el, hogy szocialista mezőgazdasági termelésünk sokkal jobban járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez és a legnagyobb mértékben biztosítsa a lakosság ellátását élelemmel és iparunk ellátását ipari növényekkel. Mit kell elsősorban látnunk, elvtársaim? Elsősorban azt, ami alapvető, hogy a mezőgazdaságban a fő termelési eszköz a föld és hogy a földet a lehető legjobban kell kihasználni, olyképpen, hogy a lehető legtöbbet nyújtsa nekünk. Ehhez a mezőgazdasági munka valamennyi ágazatának legszélesebbkörű gépesítésére van szükség. Ezzel összefügg az új és sokkal tökéletesebb mun(Folytatás a 3. oldalon,) ÜJ SZÓ 2 * 1959. július Ifr