Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-16 / 195. szám, csütörtök

ÜJ TÖRVÉNYEINK a népművelésről, a könyvtárakról, múzeumokról és képtárakról A nemzetgyűlés által legutóbb elfogadott törvények sorában jelentós helyet foglalnak el a népmüvelésről, a könyvtárakról, a múzeumokról és a képtárakról intézkedő új törvények. Mindezek a törvények a szocialista kulturális forradalom betetőzésének célját szolgálják. A népművelés kérdéseivel pl. behatóan foglalkozott a szocialista kultúra legutóbbi kongresszusa. Társadalmi rendszerünk ereje és fölénye abban is megnyilvánul, hogy a népművelés nemcsak egyes intézmények korlátozott feladatköre, hanem a nemzeti bizottságok, az FSZM, a CSISZ és az összes többi társadalmi szervezet tevékenységének szerves része. Ezek a társadalmi tömegszervezetek már eddig is óriási nevelőmunkát fejtettek ki és ami külön dicséretet érdemel: népművelési tevékenységüket mindig összekapcsolták a szocialista építés legfontosabb politikai és gazdasági feladataival. Az eddigi eredményeket a népmüvelés sok ezer főriyi önkéntes táborának áldozatos munkája tette lehetővé. Kulturális, népművelési és nevelő tevékenységünket továbbra is az önkéntesség, a kölcsönös segítség, a tanulás és a tanítás jegyében fejlesztjük. A népművelési tevékenység alapvető célját a szocialista kulturális forradalom befejezése szabja meg, és tartalma a tudományos világnézet rendszeres terjesztése, a burzsoá ideológia és az emberek tudatában még élő csökevények elleni harc, a CSKP-nak a szocializmus építése befejezésére és a világbéke megszilárdítására irányuló politikájának a magyarázata és megvalósítása. A népművelési tevékenység hozzájárul a dolgozók általános műveltsége növeléséhez, a művészet felhasználása útján vaió neveléshez és általában a gazdag kulturális és társadalmi élet feltételeinek a megteremtéséhez. A törvény második paragrafusa helyesen állapítja meg, hogy a szocialista népművelés fejlődésének kútfője a nép önkéntes és kezdeményező tevékenysége. Népművelési tevékenységet t a CSKP vezetésével, kölcsönös együttműködés formájában a nemzeti bizottságok. a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek, az EFSZ-ek, tudományos, művészeti és egyéb kulturális intézmények, valamint a fegyveres erők részei fejtenek ki. Az állami szervek saját hatáskörükön belül szervezik, irányítják és ellenőrzik a népművelési tevékenységet. A terület gazdasági és kulturális fejlődéséért felelős nemzeti bizottságok területük népművelési tevékenységének egységes tervét jóváhagyják. Országos viszonylatban a népművelési tevékenység legfőbb letéteményese az Iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma (Megbízotti Hivatala). E célból a minisztérium (megbízotti hivatal) mellett kezdeményező, tanácsadó és koordinációs szervet létesítenek. A nemzeti bizottságok, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek, az EFSZ-ek és a fegyveres erők részei népművelési tevékenységüket rendszerint népművelési berendezésekben fejtik ki. Ezeknek a népművelési berendezéseknek a hivatása, hogy hatáskörükön belül gondoskodjanak az egész lakosság népműveléséről. Tevékenységük tartalmához mérten: a) klubtípusú népművelési berendezések (népművelési otthonok, üzemi klubok, szövetkezeti klubok, pionír- és ifjúsági házak), b) művelődési és tanácsadó központok (népművelési házak) és c) különleges népművelési berendezések (állatkertek, népi csillagvizsgálók). A népművelési berendezések hálózatának legjelentősebb láncszeme és az illető helység népművelési bázisa a klubtípusú népművelési berendezés. Általában a nép tevékeny részvételével ezek szervezik a városokban és a falvakon a kulturális és társadalmi életet. A polgárokat érdeklődési körük lehető szem előtt tartásával kisebb kollektívákba csoportosítják. Ipari központokban, új lakótelepeken ezeket a berendezéseket az FSZM, a Nemzeti Frontban tömörült más szervezet, esetleg a nemzeti bizottság végrehajtó szerve létesíti. A felvakon ezeknek a berendezéseknek a létesítése a nemzeti bizottság tanácsának vagy az EFSZnek a feladata A nemzeti bizottságok a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetekkel és az EFSZ-ekkel karöltve ügyelnek arra, hogy hatáskörük területén ezek a népművelési berendezések megfelelő elhelyezést nyerjenek, kellő anyagi eszközökkel rendelkezzenek és tevékenységüket a lakosság szükségletéhez mérten végezzék. Alkalmas épületek öntevékeny létesítésében, átalakításában mindenképpen támogatni kötelesek a lakosság igyekezetét. A népművelési berendezések tevékenységüket mintaalapszabályzat alapján végzik. A könyvtárak egységes rendszeréről szóló törvény is pártunk célkitűzéseit szolgálja. Hangsúlyozza, hogy a könyvtáraknak, a szocialista nevelés fontos és hatékony tömegtényezőjének az a hivatása, hogy a tudományos világnézet szellemében járuljanak hozzá a dolgozók mindenre kiterjedő műveltségéhez és segítsék azok politikai, kulturális és szakmabeli színvonalának növelését. A..könyvtárak feladata a tudomány és technika fejlesztése, ismereteik terjesztése. Segítséget nyújtanak ,

ja politikai és gazdasági feladatok megoldásában, a nép alkotó kezdeményezése kibontakozásában a szocializmus győzelméért vívott harc során. E roppant széleskörű feladatot a központi hivatalok, nemzeti bizottságok, más állami szervek, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek, EFSZ-ek, vállalatok, tudományos és kulturális intézmények együttműködése biztosítja. A könyvtárak a szükséges és keresett irodalmat nemcsak összegyűjtik, hanem a lakosság körében céltudatosan terjesztik s az olvasók táborában tömegpolitikai munkát folytatnak. Rendszeres tanácsaikkal segítik az olvasókat és lehetővé teszik számukra, hogy bármely nyilvános könyvtárból, de lehetőleg a legközelebbiból kikölcsönözhessék az általuk kivánt olvasmányt. Köztársaságunk könyvtárainak közösek a feladatai és a most bevezetett egységes rendszernek az alapja a minden községben működő ún. népi könyvtár. A népi könyvtárakat az illetékes nemzeti bizottság végrehajtő szerve létesíti, tartja fenn és irányítja. A szocialista államban a könyvtáros jelentős politikai-nevelő hivatást tölt be és ezért politikai és szakmabeli képesítéssel kell rendelkeznie. A könyvtárak gyűjteményeik kiegészítésére megfelelő anyagi eszközökkel rendelkeznek, ami kedvezőbb feltételeket teremt további fejlődésükhöz. Kulturális gazdaságunk nagy részét felölelő múzeumi és képtárgyűjteményeink igen fontos dokumentációs, tudományos, művészeti és népművelési hivatást töltenek be. Jogi helyzetüket most már szintén új törvény szabályozza. A múzeumok és képtárak jelentős kultúrpolitikai feladatai közé tartozik, hogy számot adnak népünk magas kulturális színvonaláról, önállóságáért vívott küzdelmeiről, politikai és osztályharcairól és nem utolsó sorban a szocialista építésben elért sikereiről. Az új törvény célja annak a biztosítása, hogy a múzeumok és a képtárak gyűjteményei a későbbi nemzedékek számára ne csak rendben fennmaradjanak, hanem állandóan kiegészítve, fenkölt céljainak megfeleljenek és népünk számára tanulságképpen, esztétikai érzésének növelésére és a szocialista társadalom érdekében végzendő alkotó munkája ösztönzéséül mindenkor hozzáférhetők legyenek. A múzeumok és képtárak tervszerű tudományos munka ^lapján összeállított gyűjteményei kulturális és népművelési célokat szolgálnak. A szocialista államban nemcsak a hagyomány őrzői, hanem az új élet, az új szocialista társadalom, az új. műveltebb ember megteremtéséhez is tevékenyen hozzájárulnak. E három törvény megszavazása is ékesszólóan bizonyítja, mily merészen törünk a kultúrális forradalom megvalósítása, befejezése felé és a kultúrában, népmüvelésben mily céltudatosan harcolunk a tudományos világnézet terjesztéséért, végső győzelméért. A szocialista országépítés mai időszakában, amikor a szocialista kulturális forradalom alkotója és letéteményese örökre a dolgozó nép: nem is lehet ez másképp. Rajtunk múlik, hogy a jó törvények hatalmas feladataink teljesítésében javunkra legyenek és további előrehaladásunkat szolgálják. SZILY IMRE Ján Palárik Inkognito című vígjátékának egyik jelenete. A darabot sikerre! játszotta a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színház. (J. Herec felvétele) Sándor Károly: DALOL A RÓNA Aranyat, szenet nem rejt e táj és büszkén a felhőkig nem ér, de méhében drága kincset hordoz: — gyümölcse a hófehér kenyér. Csendes a táj... fenyvesek iühét, vihar-jajt nem is?ner a róna, ámde édes dalt sző a nagy határ, és hömpölyög és száll a nóta! TÖRÖK ELEMÉR: — Ez a dal húzott mindig vissza, ez a kis dal hív, bárhol járok: — az ősi jó föld sávéból nyúló gyümölcsbe-érett telt kalászok. ... Ojra itt vagyok, — a vén Garam habjára csókos napfény hajol, szívemben régvárt örömlik égnek s dalol a rórta, dalol, dalol! (Jžizzeti a kaiáilz Hallgatom a méhek zümét, fürj pitypalatyját a búzában, Ló horkan és traktor berreg az út gomolygó köd-porában. A Borzva-dombon egy szőke lányka, mint a nádszál hajlik a Dereka jobbra-balra, az én húgom ó, a Marika. Körülötte, mint a réten a margaréták, pelyhes csibék, Darát szór nekik a tálból: mosolyog rájuk a messzi ég. Ert kalászok tömött fala közt állok csendben, elmerengve, Zizzen a szárán a kalász, érleli a nap csurgó heve. S ott, ahol a nagy kaszáló kezdődik a hüs erdő szélen, Már az öszi árpát vá az arató gépek serényert.' " • " A kulturális munka nyáron sem szünetelhet A bratislavai Vár helye. szabadtéri mozija, a dolgozók filmfesztiváljának szín(J. Herec felvétele) Általános jelenség, hogy nyáron különösen a falvakon lényegesen kisebb a kulturális tevékenység, mint az őszi vagy a téli időszakban. Ez részben érthető, hiszen az aratás és a termés betakarítása .mindennél fontosabb. Az utóbbi időben azonban ez a „hagyományos" állapot is megváltozik. Egyre több faluban alakul szövetkezeti klub és ezzel új színt, új lehetőséget kap a falu kulturális élete. A klub munkája felöleli a kultúra minden területét és falai között a dolgozók megismerhetik a szocialista tudomány és művészet eredményeit. A kulturális eredmények ismertetése természetesen nem jelenti a klubok tevékenységének a mindennapi élettől való elszakadását, a klubok öncé'úságát. Ellenkezőleg. A dolgozók aktív részvételének eredményeként a szövetkezeti klub munkája szorosan kapcsolódik a napi élethez, a szocializmus építéséhez, így jön létre azután az az állapot, hogy a falun, ahol szövetkezeti klub múködik, megszűnik a kulturális élet idényhezkötöttsége. A szövetkezeti klub újabb és újabb eredményekre mozgósítja a tömegeket, fokozza felkészültségüket a párt által kitűzött feladatok teljesítésére s a tevékeny kulturális életre télen, nyáron lehetőséget nyújt. Szövetkezeti klubjaink közül egyesek — mint pl. a szilicei — már kezdenek a falu kulturális és társadalmi életének valódi központjaivá válni. A szilicei szövetkezeti klub nem egyesek, hanem az egész szövetkezet, az egész falu közreműködésén alapul. A közösség tagjai itt töltik szabad idejüket és tudásuk legjavával járulnak hozzá a szövetkezeti klub eredményes munkájához. Ebben a munkában természetesen nagy része van a falu értelmiségének, elsősorban a tanítóknak, akiknek munkája egyik fő erőssége a szövetkezeti klubnak, de ugyanilyen szerepük van az élenjáró dolgozóknak is, akik tapasztalatátadással segítik a klub ismeretterjesztő munkáját. S az ismeretterjesztés szorosan öszI szcfügg a napi élettel. Amellett, hogy ' kielégíti a dolgozók érdeklődését, irányt is mutat. Ráirányítja a figyelmet azokra a fontos problémákra, amelyek a szocialista építőmunka szempontjából a legfontosabbak. A klub az aktívák segítségével komoly termelési propagandát is végez. Részt vesz a szocialista munkabrigádok népszerűsítésében és segítséget nyújt egyes dolgozóknak a magasabb képzettség, újabb szakmai ismeretek és módszerek elsajátításában. Jelenleg az aratási és begyűjtési munkák sikeres elvégzésére irányítják munkájukat. Sajnos, nincs mindenütt így. Néhol a szövetkezeti klubot csak szórakozási eszköznek tartják s a nyár folyamán még ennek sem. Olyan esetekkel is találkozunk, ahol nem tartják szükségesnek a szövetkezeti klubot és nem is nagyon igyekeznek a szövetkezet keretein belül önerejükből kulturális életet teremteni. Arra hivatkoznak, hogy nincsenek feltételek s a tagság sem elég kezdeményező. Megint a sziliceiekre kell hivatkozni. Szilicén sem azonos gondolkodásúak az emberek. Itt is vannak olyanok, akik helyesnek látták szövetkezeti klubot létesíteni, de olyanok is, akik nem. A vezetőség azonban nem mondott le a helyes elképzelésekről és felvilágosító munkával győzte meg a kétkedőket. De még ezzel sem ért el mindent. A tagokat arról is meg kellett győznie, hogy a szövetkezeti klub nemcsak kell és jó lenne; megteremtéséhez áldozathozatal is szükséges. A sziliceiek ezt is megértették. A szövetkezeti klub megteremtéséhez szükséges kiadások egy részét a szövetkezeti alapból fedezték, a többit brigádmunkáva! teremtették elő. Az összefogásnak, az igyekezetnek eredménye lett s ma semmi sem kedvesebb találkozási, szórakozási és művelődési helye a sziiiceleknek, mint a szövetkezeti klub. Ha vannak is helyek, ahol még nem látják szükségesnek a szövetkezeti klub létesítését, a legtöbb faluban már nemcsak tanácskoznak róla, hanem hozzá is fogtak a szövetkezeti klub létesítéséhez. A szövetkezeti klubok létesítésére irányuló igény és a meglevők munkája azt bizonyítja, hogy a falvak dolgozói nemcsak élvezői, hanem szervezői és alapítói is akarnak lenni szocialista kultúránknak. Fentebb említettük, milyen lehetőségek vannak a klub keretein belül az ismeretterjesztésre és a munkaszervezésre. Most néhány szóval a műsorszervezésről szólunk. Mi sem lenne helytelenebb, ha nyáron is háromi'elvonásos színművek betanításához fognánk. Ehhez nyáron sem ideje, sem kedve nincs az embernek. Meg nem is célszerű a kánikulai hőséaben színdarabok rendezése. Kinek van kedve nyáron 3 — 4 órát előadáson ülni? A nyári időszakot rövid és könnyű műsorszámok bemutatásra kell felhasználni. A klubban működő körök különkülön, közvetlen a munkahelyen, a munkaidő szünetében is rögtönözhetnek műsorokat. Csasztuskák, énekszámok, vidám jelenetek és más hasonlók — mind-mind olyan műsorszámok, amelyekhez nem kell különösebb felkészülés s amelyekkel kedves perceket szerezhetünk a nézőknek Azelőtt a különféle szervezetek együttesei kultúrbrigádok formájában keresték fel aratáskor a falu dolgozóit. Kedves lépése volt ez az együtteseknek. Az ilyen formájú kulturális műsorszolgáltatás azonban nemcsak fáradságos, túisok időt is igénybe vesz. Ha pedig az idő pénz, nyáron kétszeresen az. Azt hisszük, hogy ahol szövetkezeti klub van, a falu dolgozói ma már maguk Is megteremthetik a mindannyiuknak megfelelő szórakozási formát. Ez így van Szilicén s bizonyára így lesz még sok-sok szövetkezeti faluban. A lényeg az, hogy a kulturális munkáról nyáron sem feledkezzünk meg. A szórakozás, a néhány perces kikapcsolódás nem.'sak könnyebbé teszi az elvégzésre váró munkát, hanem nagyobb eredmények elérésére is ösztönöz. ' Balázs Béla ÜJ SZÓ 7 * 1959. július Ifr