Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-16 / 195. szám, csütörtök

A termelés növelése MINDEN EFSZ elsőrendű FELADATA /////////////iV////////////////W> •Hz Nem akad talán ember az ipolysági járásban, akit közvetlenül vagy — közvetve nem érintene és érdekelne az új begyűjtési rendszer, valaSSZ mint az egységes takarmányárak bevezetéséről szóló, nem régiben meg— jelent párthatározat. A járáson és a falvakon — tekintettel arra, hogy — az új intézkedések nagy előnyökhöz juttatják a szövetkezeteket — " egyaránt sokat beszélnek manapság e kérdésekről. Valóban nem kis dolog, ha a szövetkezetek az eddigi járási 113 koronás átlagárral — szemben 135 koronát kapnak majd egy-egy mázsa búzáért, 92 korona _ helyett 140 koronát a rozsért. TÖBBET, OLCSÓBBAN A számítgatások során azonban kitűnt, hogy ezúttal többet és ami a legfontosabb, olcsóbban kell termelniök a szövetkezeteknek, mert ez az egyedüli útja a kczös vagyon gyarapításának és az EFSZ-tagok anyagi helyzete meg nagyobb mérvű erru- 'kedésének. Keveset beszélnek azonban arról, hogy a járás területén hiányzó 1042 szarvasmarhát hogyan szerzik be és honnan töltik fel az állományokat. Az új begyűjtési renaozer. mely egészen új alapokra helyezi a mezőgazdasági termelés szervezi í ét és irányítását, éppen azért iesz a szövetkezetek számára előnyősetb, illetve csakis azon EFSZ-ek szamára, amelyek már most megteremtik az előn.yok megteremtésének feltételeit. Az állattenyésztés fejlesztése viszont nagyobb igényeket támaszt a takarmánytermeléssel szemben, melyben eddig is sok jó eredményről beszélhetünk a járás területén. Már magában az a tény, hogy az EFSZ-ek ez idén jóval túllépték a szántóföldön termesztett takarmányok vetésterületeit, arra enged következtetni, hogy helyesen értelmezik az új intézkedéseket, melyeket sok más belső, a szövetkezeteket érintő problémák megoldásával szükséges tovább folytatni. f FELKELTJÜK AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGET Beszéljünk azonban az érem másik oldaláról is. A járás több községében, főleg ama szövetkezetekben, ahol igen alacsony volt az egy hektárra eső jövedelem, a murkatermelékenység mintha félremagyaráznák pa/tunknak a mezőgazdasr'p: termelés növelése érdekében h.izott határozatát az új begyűjtési rendszerről és az ejységes takarmanyáraicról. — Nos, majd maratjuk, mennyire viszik ezután az Ipolyaz Ipolyságiak '— hallani nenľ egy he'.y-" rői e helytelen megjegyaésoket. Ebből a felelőtlen kijelentésből egyébként kiviláglik, hogy néhányan helytelenül tekintenek az egységes árakra, melyek bevezetését pártunk és kormányunk a jól gazdálkodó szövetkezetek további termelési igyekezetének serkentésére és a gyengébben múkcdö EFSZ-ek termelési színvonalának fellendítésére hozta. Köztudomású, hogy az említett két szövetkezet a legjobb eredményeket mutathatja fel a járásban, ezek tavaly 40 koronát fizethettek tagjaikrak egy-egy munkaegységre Valószínűleg ezt az aránylag magas munkaegységet látják csupán az illetők, azt viszont nem veszik számba, hogy mennyi terméket adtak el a közellatäsnak akár a beadás, akár a szabad felvásárlás keretében. Ebből kifolyólag az egegi és a viski szövetkezet példáján világosan meggyőződhetünk a termelés színvonala között fennálló óriási különbségről. MI A KÜLÖNBSÉG? Erre a célra nagyon jó az egegi és a viski EFSZ gazdálkodási eredményeinek összehasonlítása. Nyomban hozzátehetjük, hogy mindkét szövetkezet egyazon feltételek mellett gazdálkodik. Sőt nyugodtan elmondhatjuk, hogy az egegiek határa sokkal jobb az ipohv.skiek földjeínéi. A két gazdálkodási eredmény azonban elütő, nagyban különbözik egymástól. Az egegiek tavaly csupán hat koronát, a viskiek meg 40 koronát fizettek ki tagjaiknak minden ledolgozott munkaegység után. Nem árt, ha tüstént megvizsgáljuk e két eredmeny közti különbség okait. Az egegi EFSZ több mint 700 hektáron gazdálkodik és a növénytermelésből 197 400 korona bevétel' helyett 185 800 koronát bevételezett a köteles, 209 800 helyett pedig csak 157 200 koronát a szabadon eladott termények értékesítése révén. Hogy még meggyőzőbb legyen az érv, lássuk a hektárhozamokat is: búzából 13, árpából 12,4, kukoricából pedig 16,8 mázsa termett. A takarmányok terméshozamának tervét viszont 60 százalékra sem közelítették meg. Nem volt kedvezőbb a helyzet az állattenyésztésben sem. A kötelező beadások címén 158100 koronával szemben csak 157 ezret bevételeztek, szabadon a 307 500 korona előirányzott bevétel ellenében csupán 258 400 korona folyt be a hús értékesítéséből. így fest az egegi EFSZ tavalyi gazdálkodása, amit esetleg azzal szükséges kiegészítenünk, hogy a tagság nem igazodott a szövetkezetek alapszabályaihoz, túlméretezett háztáji gazdálkodást folytatott és kevésbé vette ki részét a közös munkákból. Fejó Béla, a szövetkezet elnöke felvilágosításképp még elmondotta, hogy a helytelen gazdálkodás egyik objektív okát a tagság aránylag magas életkorában is kell keresni. Nos, fenntartással fogadhatjuk el az elnök érveit, mert a tagok háztáji kukoricája, szölőföldje példásan megművelve kínálta bő termését gazdájának. Ugyanakkor a közös kukoricaföldön elburjánzott a gyom,- a takarmány nagy része elértéktelenedett, ami jelentős veszteséget okozott a szövetkezetnek. JŐ MUNKASZERVEZÉSSEL Nagyon helyes, hogy a tavalyi évhez viszonyítva lényeges változás állt be a szövetkezetben. Elsősorban felszámolták a felduzzasztott háztáji gazdálkodást és javítottak a munka megszervezésén. Az új begyűjtési rendszer és az egységes terményárak — ha továbbra is megmarad a jelenlegi munkaigyekezet, lelkesedés — komoly fellendítője lehet a termelés növelésének és a tagság munkaigyekezetének. Ipolvvisk példája egészen más elbírálás alá esik, valamivel nagyobb területen gazdálkodik az egegi EFSZnél, de kevésbé.termőképes földeken. Más kérdés, hogy a helyi lehetőségeket, pártunk- és kormányunk támogatását saját javara és a tagság hasznára miképpen értékesítette, hogyan használta fel. Sokan azt mondják, hogy a viskiek búsás bevételeket értek el a szerződéses hizlalás keretében értékesített állatokból. Valóban így van, hiszen a köteles beadásra előírt 343 mázsán felül még 437,89 mázsát adott el előnyös felárakért a sertéshúsból, 249,41 mázsán felül még 250,85 mázsái a vágómarhából. Amikor a szövetkezet tagjai ceruzát fogtak és számítgatni kezdtek, -a következő eredményre jutottak: náluk a búzát 127 koronás átlagáron értékesítették métermázsánként, 7,43 koronáért a vágómarhát, a tejet 1,68-ért, a tojás darabját 0,68 koronáért, a sertéshúst pedig 11,63 koronáért kilogrammonként. Most feltehetjük a kárdést: megvoltak-e ezek a lehetőségek a töb'u EFSZ-ben is? Bizony, a feltételek mindenütt adva voltak, csakhogy nem egyenlően használté^ ki azokat. Nem lehet tehát állítani, "hogy a viskiek a társadalom rovására meg nem engedett eszközök 'felhasználásával emelték volna magasra a munkaegységek értékét. Egy azonban biztos. A viskieknek ezután el kell gondolkozniok afelett, vajon mit fognak tenni annak érdekében, hogy ugyanannyi mezőgazdasági terméket, húst, tejet, stb. adjanak közellátásunknak és termeljenek az új feltételek mellett, mint azelőtt. A szerződéses hizlalás és az ezzel járó takarmányjuttatSs az egységes árak következtében megszűnik, amiből jelentős gaoonamennyiségben részesültek a viskiek. A jövőben a hizlalásra szükséges takarmányt saját maguknak kell kitermelniük és ehhez szilárd takarrnanyalap megteremtése szükséges, A SZÁNTÓFÖLD 23 SZÁZALÉKÁN LUCERNA Ami a szálastakarmányok biztosítását illeti elmondhatjuk, hogy a szántóföld 23 százalékán évelő takarmányok termesztését szorgalmazzák, sőt már a következő gazdasági évben a kenyérgabona rovására több őszi árpát is vetnek, hogy ne keljen az állami tartalékokból takarmányt vásárolniok. Bartal Lajos, az EFSZ elnöke még hozzátette, hogy az állattenyésztésben rátérnek a törzskönyvezett állatok tenyésztésére, ami jelentős bevételeket nyújt majd a szövetkezetnek. Kovács Sándor agronómus és Balla József csoportvezető pedig elmondották, hogy a növénytermelés szakosításának is megkeresik a módozatait és azon lesznek, hogy a gazdaság színvonalát mind a termelés, mind a tagság jutalmazása tekintetében tartani tudják. íme két szövetkezet példája igaz, két különböző eredmény, csakhogy ... az ipolyviskiek a fejlődésben már túlhaladták a járás többi szövetkezeteit és könnyebben megbirkóznak a termelés biztosításával járó problémákkal, mint a példának felhozott egegi szövetkezetben, ahol a közös gazdálkodás, illetve a termelés elemi kérdéseit, módozatait szükséges még tisztázni. Mindenesetre az új intézkedések, melyek — elmondhatjuk — valamennyi szövetkezetnek kedveznek, számítanak a szövetkezet tagjainak még nagyobb mérvű kezdeményezésére, a vezetők leleményességére és szakképzettségük növelésére. Másképpen nem lennénk képesek komolyabb fejlődést elérni a mezőgazdasági termelés fokozásában, melynek érdekében pártunk határozatai mozgósítják és az anyagi érdekeltség fokozásán keresztül is érdekeltté teszik szövetkezeteseinket. Szombath Ambrus Az idén 130 hektárt akar learatni Budai Pál eredetileg a borbélymesterséget választotta élethivatásul. A borotvát azonban egy szép napon sutba dobta s ahogyan mondani szokták - felcsapott kombájnosnak. Hat éve már, hogy szovjet 6-os jelzésű kombájnjával segíti a nagymegyeri járás szövetkezeteseit. Tarló járás közben Budai Pálra a tanyi szövetkezet határában bukkanunk rá. A hatalmas „masina" lassan, méltóságteljesen úszik az árpaföld hullámzó tengerében. Egy forduló után a kombájnos leszáll a gép nyergéből. Barátságos kézfogás után nyomban a traktorállomás igazgatójához fordul. - Űjabb eredmény ? i Az igazgató mosolyog. - Még mindig te vezetsz! A kombájnos barnapirosra sült arcán elégedett mosoly suhan keresztül. Ügy látszik, az igazgató szava megnyugtatta, a kombájnosok közötti versenyben még mindig az élen jár. Ekkor már három és fél napi munka állt a kombájnos mögött. Ezt mondja: - Estére meglesz a harminchat hektár. - Mennyit szándékozik az idén learatni? - Ha minden jól megy. legalább 130 hektárt. Ebből 40-45 hektárt itt a tanyi szövetkezetben. Nincs most idő a sok beszédre. Budai Pál is sebtiben elköszön, a gép nyergéből még egyszer visszaint, s Szépen dolgozik a jó öreg kombájn aztán egyre távolodik. Nem így az igazgató. Hosszan bámul a gép után, majd így szól: - Ezt az embert mindig megcsodálom szorgalmáért. Sohasem rossz a gépe. Már hat éve dolgozik ugyanazzal a kombájnnal... s mily szépen dolgozik... Meg kell adni, Budai Pál munkájára nincs panasz. Együtt érez a géppel. Nem erőlteti. Csak annyit követel meg tőle, amennyit elbír. S ez a gép igen sokat elbír... Gazdája az aratási versenyben első. A jó öreg kombájn megállás nélkül megy: arat. Gazdája már a hajnali órákban talpon van. Vizsgál, olajoz, s mikorra ct segédmunkások megérkeznek, a gép már indulásra kész. Egész nap járják az árpa-, búzaföldeket, de este, ha harmat száll a termésre, a gép zihálni, a szíj csúszni kezd, abbahagyja a munkát. Ilyen ember Budai Pál, a nagymegyeri járás egyik legjobb kombájnosa, aki az idei gazdag termés gyors betakarításáért indított küzdelemben az élen jár. SZARKA ISTVÁN A jó munka eredménye A tornaijai járás EFSZ-einek ez évi gazdálkodásában sokkal jobb eredmények mutatkoznak, mint a múlt években. Tanultak a múlt évi hibákból. így volt ez a szénabegyüjtés terén is. Míg a múlt évben ez idő Csicseri hír A csicseri szövetkezetben már lekaszálták és összegyűjtötték 600 hektár rétről a szénát. Jól sikerült az őszi takarmánykeverék is. 150 köbméter silótakarmányt készítettek. Kilátásban van még több száz köbméter siiótakarmány készítése is, mivel 90 hektár felszántott rétbe silókukoricát vetettek, ezenfelül betakarítottak 72 q herekeveréket is. Kecskés János Csicser. Jú úton jár T7"özéptúr nem nagy falu. Határa jó, szövetkezete fejlődő. Szükséges ezt hangsúlyozni, a vezetőség közül többen így mondták, mivel ök is újoncok a funkciójukban. Annál inkább dicséri őket az eredmény. Tavaly, amikor nem kis dolog volt a gazdálkodást úgy egyensúlyban tartani, hogy az év végére ne csak cseppenjen, a tervezettnél több jutott a részesedésre. Az idei esztendő jól kezdődött a szövetkezetben. A jó kezdetet elsősorban az egyre javuló dolgozniakarás jellemzi. Azt mondták ott jártamkor, nemcsak a palásti szövetkezetesekről iehet lelkes cikket írni, hanem rftluk is. Még egy nem szövetkezetes is szóvá tette ezt, kiemelve, hogy a kora reggel már a mezőn találja a középtúriakat. Ez az igyekvés nagyon is helyénvaló, s a szövetkezetben jó eredményt hoz. Alapot teremt, amire lehet tervezni, építeni. Nem kevesebb mint 21 vagon szálastakarmányt raktak kazlakba az első kaszálásból. És ami igen fontos, eső nélkül kerültek fel a takarmányok. Számítanak még vagy tíz vagon takarmányra. Arányban a szövetkezet fejlődő állatállományával a takarmánymenynyiség adja az önálló takarmányalapot, ami a gazdálkodás alapja. így teljesül a gyakorlatban pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata, így teremtődnek meg a feltételek az elkövetkezendő évekre. Az idén vetett takarmányt, meg a keverékeket a szántóterületnek majd 30 százalékán termelik. És hogy erre milyen nagy szükség van, azt a tervszerűen fejlődő állalállomány szabja meg, kölcsönös összhangban. A 180 darab marhából 60 a tehén, jó közepes fejéshozammal. 1 A fejlődés „rejtett" tartalékait a többtermelésben kereshetjük. A többtermelést nemcsak a hektárok gyarapításával érjük el, s ez nem is lenne helyes egy vagy más termelési ág javára. A hektárhozamok növelése a fontos, a középtúri szövetkezetben is növelik a takarmányok hektárhozamét. iiiimiiMimiiiiiiiiiiiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiii Szilaj Géza és Radics Gusztáv munkacsoportja serényen dolgozik a méhi EFSZ földjeinek talajjavításán, melyet a szövetkezet több, mint félmillió korona beruházással csaknem 80 hektáron végeztet. Foto: B. Dušek szövetkezet Ilyen módon nem egy szövetkezetben még szántóföld is „felszabadulhat", s e helyekre olyan ipari és más kultúrnövényeket lehet vetni, amelyek keresettek, például a mák, vagy a földi eper. Ahol erre a feltétel megvan, szép bevételt lehet elérni velük. Visszatérve a főbevételi ágakra, a középtúri szövetkezetben bátran mondhatják, hogy állattenyésztésük adja a jövedelem jó részét. Az év végére meglesz a tervezett állomány, a tagságtól is vesznek növendékborjúkat és a saját tenyésztésük is gyarapszik. Sertéstenyésztésükre is egyre nagyobb gondot fordítanak, főleg a hizlalásra. Az eddigi eredményék szerint 100 kiló súlyra 4 mázsa takarmányt használtak fel. Említésre méltó, hogy ottjártamkor a sertésistállókban mintaszerű tisztaságot láttam. Erre büszke a szövetkezet vezetősége is. Nem reklámnak szánják ezt, a többi istállóban is igyekeznek rendet tartani, akárcsak a baromfifarmon. IJeszélgetés közben szó esik a jövőről is, a vetésforgók kialakításáról. Amíg a szövetkezetbe a tagság egyre áramlott, nehezen lehetett kialakított vetésforgót megállapítani. Most más a helyzet a szövetkezetben. Kerek egészet alkot, van gépállománya, jól gazdálkodik. És hogy a jövő milyen lesz, az a jól szervezett munka mellett attól is függ, milyen lesz a vetésforgó, tervszerűen hogyan segítik a termelés fejlődését. A középtúri szövetkezetesek már most számolnak ezzel a ténnyel, emellett fejlődési tervük alapján évről évre rendszeresen növelik a hektárhozamokat. (-d) tájt csaknem 1000 hektár volt kaszálatlan és néhol a víz alatt, most egészen más a helyzet. A védnökségi üzemek is kivették részüket a szénabegyűjtésből. Brigádmunkával nagyban segítettek a szövetkezeteknek, mint pl. a járási építkezési vállalat Baracán, az Erdészeti Hivatal Fügén, az Állami Bank Lévárton, az Állami Vasút Felső"Kálosán. Kivették részüket ebből a munkából az üzletek alkalmazottai és a tömegszervezetek is. Jelenleg a lucerna második kaszálása folyik. Megjavult a szövetkezeti tagok munkaérdeklődése is. Az aratás is jól halad. Jelenleg a járásban 531 hektár őszi árpát arattak le. A cséplését is megkezdték. Az EFSZ-ekben az aratást 65 kötözögép végzi, a traktorállomáson pedig 80 kötözögép és 8 kombájn várja felkészülten az aratást. Az aratási munkák sikeres elvégzéséhez segítséget nyújt a rozsnyói gépállomás is 10 napon át. A búza aratását Gomörön és Rimaszécs vidékén megkezdték. Kartik László 34 mázsas hektárhozam A vágsellyei EFSZ 15 hektár őszi árpát learatott. Elég szép eredményt értünk el, 54 mázsás hektárhozamot. Megkezdtük a búza aratását is. Négy kötözőgép dolgozik, a kombájnok pedig a tavaszi árpát csépelik. A szalmabetekaritási munkálatok is folynak. A tarlóhántást és a vetést is végzik. Hankó József, Vágsellye A jó példa ragadós A füleki járásban a bénái szövetkezet versenyre hivta ki a járás szövetkezeteit a takarmány gyors betakarításában és a begyűjtésben. A versenyt a losonci járás példája nyomán hirdették meg. A fiilekl járás ugyanis elfogadta a felhívást. Ügy határoztak, hogy a takarmány féléket június 20-ig gyűjtik be. A bénái szövetkezet vállalta, hogy ezt a határidőt 2 nappal lerövidítik. Már június 17-én este jelentették, hogy a takarmányféléket 100 százalékra begyűjtötték és a szénát is beadták. A betakarítási munkálatukban a helyi nemzeti bizottság, a Nemzeti Front alakulatai és a faluban lakó iizemj munkások is segítettek. A bénaiak példáját a söregi, egyházasbásti, ajnácskői, csákányházi és balogfalai szövetkezetesek is követhetnék. JÁN CHRIN, Fülek" Ű.T SZÖ 5 * 1959. jaiius }&.