Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-13 / 162. szám, szombat

Fnmciiországi képe

k Az fľlvázíÓS tájOľl AZ IRKUTSZKl területen folyik a bratszki vízierómü építése. Egyidejűleg megfékezik az Angara folyót. Az építők elhatározták, hogy az SZKP KB teljes ülésének megnyitásáig befejezik az Angara elrekesztését. A képen: folyik a gátpadka építése. [ Morozov, TASZSZ felvétele. A kurszki Anomália többször annyi vasércet rejt mint együttvéve az egész világ Moszkva (ČTK) - Ha a világ minden kohója elkezdené a kurszki vasérc olvasztását, 10 ezer év alatt sem tudná feldolgozni e terület vasércmennyiségét. A földtani kutatások új óriási vasérclelőhelyeket fedeztek fel a kurszki mágneses Anomáliában. Körülbelül 25 milliárd tonna gazdag vasérc és kb. 10 ezer milliárd tonna vasszilikát rejlik a föld mélyén. Mennyiségre tehát többszörösen felülmúlja a világ összes vasérclelőhelyeit. Már az idén üzembe helyezik az évi két és fél millió tonna kapacitással dolgozó jugokorobkovói bányát. A jakovlevl lelőhelyen még a hétéves tervben egy 15 millió tonna kapacitással dolgozó bányát létesítenek. A kurszki mágneses Anomália az új bányák megnyitásának első szakaszában évelte kb. 130 millió tonna vasércet ad majd a szovjet kohászatnak. Lenin-renddel tüntetlek ki a kirovográdi területet = Moszkva (ČTK) - Nuritgyin E Muhitgyinov, az SZKP KB elnök5 ségi tagja az ukrajnai kirovográdi 5 terület képviselőinek csütörtökön 5 átadta a Lenin-rendet, mellyel a — gabona, cukorrépa, hús, tej és más š mezőgazdasági termékek termelé= sének növelésében elért sikereiért j= tüntették ki a területet. Csehszlovák—szov'et kereskedelmi megbeszélések Moszkva (ČTK) František Krajčír csehszlovák külkereskedelmi miniszter csütörtökön találkozott Nyikolaj Patolicsevvel a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterével. A miniszterek kétórás megbeszélésük folyamén az 1961—65 évi hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény aláírásának előkészítésére vonatkozó kérdésekről tárgyaltak s a Szovjetunió és Csehszlovákia kereskedelmi árucsere-forgalmának további kérdéseivel foglalkoztak. Félmillió hektár területet erdősítettek Phenjan (ČTK) - A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói május 10-ig 104 százalékra teljesítették az erdősítés első ötéves tervét. A kitűzött időnél tehát két évvel és 8 hónappal előbb fejezték be a tervet. A terv keretében új fákat ültettek ki és több mint 300 ezer hektáron ültettek ki erdei védősávokat. A keleti és nyugati tengermellékeken 20 ezer hektár területen több mint 100 millió fát ültettek ki. A magyar ifjúság a szocialista munkaversenyben A magyar ifjúság felajánlotta, hogy hozzájárul a Borsodi Vegyiipari Kombinát gyors bővítéséhez. Ifjúsági épltőbrigádok segédkeznek az újonnan létesült termelőszövetkezetek építkezésein is. A mezőgazdaságban 2700 ifjú vesz részt a traktorosok versenyében és több mint 200 soktagú munkacsoport kapcsolódott be a silőzási versenybe. A fiatalok a tavasszal 3 millió fát ültettek. (ČTK) Hviezdoslav emléktáblát lepleztek le Miskolcon Budapest (ČTK) — Miskolcon, az egyik legnagyobb magyar városban leleplezték Pavol Országh Hviezdoslav nagy szlovák költő emléktábláját azon a házon, melyben líceumi diákévei alatt lakott. Az író életéről és müvéről dr. Sziklay László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia szláv irodalmi tanszékének vezetője és Ivan Kusý író mondott beszédet. A napokban volt tizenöt éve annak, hogy két éves huza-vona és halasítgatás után a nyugati szövetségesek végre megnyitották a második frontot, partra szállva negyedmilliós hadsereggel Franciaország legnyugatibb részén, Normandiában. Bár az időjárás, amely az ilyen kétlaki hadműveletnél fontos szerepet játszik és a terep is, amellyel az angolszászoknak meg kellett birkózniok, nehéz és kedvezőtlen volt, mégis megvetették lábukat a Normandiai-félsziget északi partján s másfél hónap múlva a német védelmi vonalat áttörve a sző szoros értelmében elözönlötték Franciaországot. Aki Le Havretől nyugat felé tartva végigjárja az inváziós partokat, megdöbbenve állapítja meg tizenöt év múltán is, milyen csekély erők állhattak a németek rendelkezésére a legvalószínűbb inváziós partvidék megvédésére. A part ugyanis vagy 100 kilométer hosszúságban igen meredek, a legtöbb helyen függőleges krétafal, amelynek lábánál csak ittott van keskeny homokpad, ahol egykor az inváziós csapatok megvethették lábukat, és amely ma — ahol hozzáférhető - a nyári hónapokban ezreknek fürdőhelyül szolgál. De fenn a fennsíkon is igen alkalmas a tagolt terep a védekezésre. A táj júniusban bujazöld, mindenütt derékig érő fű, rengeteg ösvény, faés házcsoport. Tényleg, aki a normand partvidéket és a fennsík belsejét járja, megdöbben, hogyan tudták a nyugati szövetségesek ilyen bűnösen hosszú ideig halogatni a második front megnyitását, amikor a La Manche-csatorna egész hosszában, az invázió szempontjából tekintetbe jövő kb. 500 kilométeres partvonalon alig néhány német hadosztály állomásozott. Sőt, amikor már a német hadvezetőség tudta, hova kellene dobnia tartalékait, a Szovjetunió nyári offenzivájának óriási sikere következtében semmi megerősítést sem A Szajna folyó torkolata közelében épülő hatalmas lánchíd. tudott adni a francia partvidéken harcoló csapatainak. Annak ellenére, hogy a harcok az inváziós partokon aránylag rövid ideig tartottak, és nem voltak súlyosak, a háborús károk Normandiában még ma is láthatók. Elsősorban vonatkozik ez a Szajna folyó torkolatában fekvő nagy kikötővárosra, Le Havre-re, amelynek a kikötőhöz legközelebb eső részét az angolszász hadihajók ágyútüze, repülőgépeinek bombái egészen letarolták. A régi partmenti Le Havret nem is tudták újjáépíteni eredeti stílusában, amint az például Normandia legnagyobb városában, Rouenban történt, hanem a korszerű városépítészet szabályainak szemmeltartásával teljesen új városrészt építettek. A franciák büszkék is Le Havre-nek erre az újonnan felépített részére, amely sokban emlékeztet a mi új szocialista városainkra. Viszont jellemző a franciaországi viszonyokra, hogy ezt a városrész-építkezést, amely alig 20 ezer embernek ad új hajlékot, Franciaország legnagyobb összefüggő építkezésének tartják száz esztendő óta, amikor Hausmann báró áttörette Párizs régi sikátorait és megépíttette a mai nagy bulevárdokat. Le Havre Franciaország második legnagyobb forgalmú kikötővárosa Marseilles után. Valaha elsősorban az angliai szenet rakták ki itt, vagy száz kilométerrel feljebb a Szajnán, Rouenban, ameddig elhat a tenger árja. A szén után a gyapot és a kávé volt Le. Havre fő behozatali cikke, amelyeket a legutóbbi évtizedben a kőolaj és a benzin szorított ki. A kikötő legfőbb kiviteli cikke néhány esztendő óta az autó. Havonta már körülbelül 50 ezer autót szállítanak Franciaországból tengerentúlra, amelynek jelentős része éppen Le Havreban kerül berakásra. Különös autórakodókat építettek, amelyeken keresetül s csapóhldon át a kocsik egy része tengelyen gördül a hajó fedélzetére, hogy felvonókon keresztül tűnjék el a hajó gyomrában. A Le Havre felé tartó tehervonatok jó része kát sorban egymás fölött autót szállít, sőt az országúton is láttunk három nagy pótkocsiból álló autó vonatot, amelyen szintén két sorban voltak egymás fölött a személykocsik. Igen hangulatos az út a Szajna völgyén felfelé Rouen Le Havre kikötőjének bejárata. A kikötöberendezéseket, sok kilométer hosszú mólót és rakpartot, a háború alatt részben az angolszászok bombázták szét, illetve lőtték össze, részben pedig a németek semmisítették meg, miés Párizs felé. után a várost a szárazföld felöl jövő megkerülő támadás Tiszta mezőgazda- ellen tíz napig védték. A háttérben az újjáépített várossági vidék, első- rész látható. Hátrább a domboldalon levő házak rendbesorban állatte- hozása még ma, tizenöt évvel az invázió után is folyik. nyésztéssel foglalkoznak, aminek a dús legelők és a gondosan megművelt földek az rizsig tartó alapjai. Mondják, az átlagos tejhozam Franciaországban Normandiában a legnagyobb, eléri a 25—30 litert. A tej egyrésze a hatmilliós Párizs Nagy építkezést a Le Havretől Pá250 kilométeres úton csak hármat láttunk: egy új, olajtüzelésű elektromos művet, egy új hajóépítő üzemet és egy merész ívelésű óriási arányú lánchidat a Szajna alsó folyásán. A híd méretei tényleg imponálók. A két oszlop közötti távolság 500 méter s a négy autó szélességű úttest 50 méterrel van a Szajna színe felett, hogy a híd alatt a 10 000 tonnás tengeri hajók is felmehessenek egészen Rouenig. Rouen, Normandia „fővárosa" nagyon szép helyen fekszik. Ősrégi kultúrközpont, két katedrálisa, amelyek a második világháború alatt súlyosan megsérültek, a teljesen elpuszított igazságügyi palotával együtt a franciaországi gótika legszebb emlékei közé tartoznak. A város a XVI. és XVII. században a szárazföld közepén a Párizs közelében levő tengeri kikötővel a francia világhódító politikának és uralmi törekvéseknek egyik központja volt. De Rouenban élt Corneille, Vietor HuQ°. Flaubert, hogy csak néhány közismert nevet említsünk. Rouenban égették meg máglyán Jeanna d'Arcot 1431-ben a katolikus egyház kívánságára és segédlete mellett, hogy egy negyed évszázad múlva ugyanaz az egyház szentté avassa. Rouen egyike Franciaország háborútól legjobban sújtott városainak. A város az inváziós tér felé vezető vasútvonalak csomópontja volt. Hatalmas kikötőjében a németek vagy ötszáz hajót vontak gssze. A város egyben ipari központ, különösen kőolaj feldolgozó üzemei jelentősek. így felé vándorol minden éjszaka, másik érthető, hogy az, angolszászok az inrészéből pedig sajtot gyártanak, ami vázió előestéjén rendszeresen bom — . ..... A VÍQHÍ .-.Álrt\r mnllott oínnhii Franciaországban tudvalevőleg igen fontos és kedvelt népeledel. A tanyák idillikusak a bujazöldben, de eléggé elhanyagoltak, meglepő menynyi a nádtető ezen az évezredes kultúrterületen. A szarvasmarhán kívül a juh a leginkább tartott háziállat, míg sertést alig látni. Kéthetes franciaországi tartózkodásunk alatt egyetlen egyszer sem ettünk disznóhúst. bázták. A hadi célok mellett azonban Rouenben 1944 tavaszán több mint hatezer lakóház ment tönkre, köztük pótolhatatlan műemlékek. A száz kilométeres út Rouenból Párizsba a szembejövő kocsik szakadatlan reflektorfényében három óráig tartott. A párizsiak mentekszokásos pünkösdi hétvégi kirándulásukra végeláthatatlan sorban. Sz. L. Az uráli geológusok leröviJitik a hétéves tervet Le Havre újjáépített városrésze, a korszerű francia városépítészet büszkesége. Az összbenyomást az erőltetett, „felhőkarcoló"-stílusban épült moder.i templom zavarja csak meg, amelyet a helybeliek „fogpiszkálónak" csúfolr.ak. Moszkva (ČTK) Az uráli geológusok felszólították a Szovjetunió geológusait, hogy utólag kiutalt anyagi eszközök nélkül öt év alatt teljesítsék a hétéves terv feladatát a hasznos ásványok kutatásában. Nöfta a hétéves terv rendkívül nagy feladatokat ró az uráli geológusokra, pl. a saerovi kohászati kombinát állandó nyersanyagalapjának biztosítását, rézérc lelőhelyek feltárását a Közép-Urai vidékén és kokszolható szénlelőhelyek feltárását a permi területen, felajánlásuk teljesen reális. A kísérleti fúrásokon elért magasabb munkatermelékenységgel a fúrási technológia megjavításával és komplex újítóbrigádok alakításával érik el céljukat. Befejeződött a KGST vegyiipari szakértőinek értekezlete Drezda (ČTK) — Június 11-én Drezdában végett ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hét tagállamának tíznapos szakértői értekezlete, melyen egybehangolták a vegyiipari miiszere}! kutatási, fejlesztési és szerkesztési terveit. Az egyes országokban hasonló készülékeken végzett fejlesztési munkálatok kettősségének megszüntetése lehetővé teszi, hogy további új készülékek szerkesztésén dolgozzanak. A fejlesztési tervek egybehangolása biztosítja a legkorszerűbb technika alkalmazását a KGST egyes tagállamainak vegyiipari üzemeiben. A berlini treptowi jelzőberendezésgyártó üzem dolgozói csatlakoztak az NDK dolgozóinak tömegmozgalmához, melynek célja a köztársaság megalakulásának 10. évfordulójáig 10 nappal előbb teljesíteni a tervet és az egész évi terv 80%-át teljesíteni e napig. A képen balról jobbra KochLandseheck marósok. Kurt Schmidt művezető, Jurgen Thrun és Gerhard Anders, a termékek minőségének ellenőrzése közben. Foto: Zentralbild. ĽJ SZÓ 4 * 1959. június 17