Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-13 / 162. szám, szombat

TERET HÓDÍTANAK a munkaverseny új formái A zvolení vasútállomásról a Losonc felé induló vonat ablakaiból kíváncsian tekintenek ki az utasok a méreteiben is hatalmas Bučina Üzem telepére. Már így kívülről is sok a látnivaló az üzem területén. A szinte hegyeket képező vasúti talpfák, impregnált bánvafák. oszlopok halmaza és az egyéb készítmények sok fajtája arra enged következtetni, hogy ež hazánk egyik legnagyobb fafeldolgozó üzeme, melynek termékei Iránt mind a belföldön mind a külkereskedelemben óriási az érdeklődés. Az üzem készítményeit a folyó év elejétől újabb árufajták gyártásának bevezetésével bővítették. Az üzem legújabb termékei között fellelhetjük például a mozaik parkett-kockákat, a vízálló deszkákat, a fehér impregnálású bányafákat és még több árufajtát, melyek előállítása bizony fokozottabb követelményeket támaszt a munkások. mesterek és a technikusok felkészültségével szemben. - Mi azonban nem félünk az új készítmények gyártásából eredő feladatok teljesítésétől — mondotta Dianiška elvtárs, a fűrészrrszleg egyik legjobb dolgozója, akit eddigi sikereiért nemrég á'lamdijjal tüntett : ki. Ámde nemcsak Dianiška elvtárs. hanem a dolgozók többi csoportja is osztja ezt a bizakodó nézetet Megkérdeztem tehát, mire alapozzák bizakodásukat. - Elsősorban Is arra — válaszolták többen —. hogy május elseje óta a Piesoki Gépgyár dolgozóinak felhívása nyomán bekapcsolódtunk az országos méretben is már jól ismert újítómozgalomba. Ezt megelőzőleg azonban minden termelő részlegen megtettük a szükséges intézkedéseket és a dolgozók szakmai tudásának elmélyitése céljából megszerveztük az iskoláztatást. Az iskolázáson részvevők nagy többsége valóban komolyan vette az oktatást és sokan közülük mesterien elsajátították szakmájuk művészetét. Ez a versenymozaalom további kötelezettségvállalásokra serkentette a dolgozókat, melynek eredményeként ma már 131 kollektív és 51 egyéni felajánlásról beszélhetünk. Külön ki kell emelni a nyersanyaggal való ésszerű gazdálkodást. mely csupán ebben az esztendőben 100 ezer korona értékű deszká megtakarítását jelenti. Ez az érték körülbelül 150 ezer köbméter famennyiséggel egyenlő, melyet az új termékek gyártásában felhasználhatnak. Mindenesetre az ilyen nagyarányú nyersanyag megtakarítását nem lehetne elképzelni anélkül, hogy egyúttal ne fejlesszék az újítómozgalmat és a technikát. Az üzem dolgozói azonban erről sem feledkeztek meg, hiszen a műszakiszervezési intézkedések és a kisgépesítés bevezetésével az 1959. év végéig további 2 millió korona megtakarítást eszközölhetnek. Az újítómozgalom és a szocialista munkaverseny további hasznos eredményeit a gépeknek szocialista kezelésébe való átvételében is észlelhetjük, melyben a fűrészrészleg dolgozói jártak elöl jó példával. Pavel Necpál, az üzem biztonsági technikusa ugyanakkor az év végéig két újítási javaslat felterjesztését vállalta, mely lényegesen csökkenti a balesetek számát. Juraj Rell munkacsoportja pedig benevezett a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított mozgalomba, s példáját rövidesen további nyolc munkacsoport követte. Ma már alig akad munkacsoport, vagy egyén, aki valamilyen formában ne versenyeznék. Ez a nemes kezdeményezés teljesen áthatja az üzem egész kollektíváját és mint az előjelek is mutatják, az eredmény a terv mutatóinak teljesítésében, sőt túlteljesítésében nyilvánul meg. (Tudósítónktól). KÖVETENDŐ PÉLDA M

ár jőnéhányszor írt az újság arról, hogy vizet kapott a pelsőci fennsík, hogy az állam meszszemenňleg támogatja "szövetkezeteseinket abban a szilárd elhatározásukban hogy fokozatosan növelhessék a termelés színvonalát, hogy a földet a lehptő legjobban és leggazdaságosabban használják ki. A nagyszabású gazdasági építkezések mellett egyre gyakrabban hallani, hogy ez vagy amaz a szövetkezet saját erejéből is komolyabb építkezésekbe fog a termelés rohamos növelésének érdekében. Ezek a kezdeményezések a szövetkezetek tagságának nagyarányú politikai fejlődéséről tanúskodnak. Hitet tesznek amellett, hogy a szövetkezeti tagok a közös gazdálkodást nem egy átmeneti valaminek tekintik. benne látják jövőjüket, boldogulásuk megmegbízhatóbb zálogát, s ezért erejük, tehetségük teljes latbavetésével iparkodnak fejleszteni gazdaságukat oly mértékben, hogy a mezőgazdasággal szemben támasztott követelményeket necsak teljesíthessék, de túl is szárnyalhassák. Nagyon fontos tény például az, hogy az elmúlt évek során a szövetkezetek döntő többsége — ahol a kommunisták törődtek a közös gazdálkodás sorsával — gazdaságilag megszilárdult, s a tagság jólétének állandó növekedése mellett már rendelkezik olyan alapeszközökkel, hogy kisebb nagyobb beruházásokat saját erejükből el tud végezni. A szilicei szövetkezet például a rozsnyói járás egyik legrégibb. s egyben egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete is. Nem szükséges most hangsúlyozni, hogy az eltelt 10 év alatt mennyire megnövekedett náluk is a jólét. Nem szükséges egyrészt azért, mert e kis község nagy úttörő munkájával már a legtöbb' lap foglalkozott. Megírták, hogyan élt régen a szilicei fennsík népe, hogyan él ma. S maguk a sziliciek sem hallgatják el, mennyit változtak életkörülményeik a közösben, ha valaki érdeklődnék helyzetük iránt. Van azonban a dolognak egy másik oldala is. s éppen ez az, amiről szólni kell, beszélni, hogy mások is példát vehessenek Szilice népétől. Náluk, amellett, hogy a tagok jól élnek, egyre szélesebbre bontja szárnyát a szocialista kultúra is. Nagy súlyt fektetnek a közös szövetkezeti alap bővítésére, s ennek az alapnak nagy részét a földbe invesztálják, oly értelemben, hogy különböző javítási munkákkal fokozzák a talaj termőképességét és állatállományuk hasznosságát. A minap is örömünnepet ültek a sziliciek. Elkészült a több mint 1000 méteres vízvezeték, amely a szalóci völgytől jó, tiszta, egészséges vizet szállít a fennsíkra. Jó ivóvizet kapott a szövetkezet jószágállománya, ma ez a legfontosabb. A legelőre csapott jószág eddig egészségtelen pocsolyavizet ivott. S ma ott a jó víz. Képletesen szólva a szalócal völgy patakja ma felfelé folyik, Több mint 200 méter magasságba „kapaszkodik" föl, hogy oltsa a szilicei szövetkezet jószágállományának szomját. Ez a jelen, de a szövetkezet tagjai már tovább is néznek. Ami a legfontosabb; a víz már felfelé folyik. Elérte a fennsíkot. S hogy ez mily óriási jelentőséggel bír majd gazdálkodásukban a jövőre vonatkozólag, azt csak maguk a szövetkezet tagjai tudják kellőképpen értékelni. Az, hogy a friss, jó víz elérje a fennsíkot, több mint 250 ezer koronába került. E kiadások nagy részét a szövetkezet az oszthatatlan alapból fedezte. S "előzetes számítás szerint a költség két éven belül megtérül, utána már csak a karbantartási költségek várnak a szövetkezetre, s a további tervek alapján a szövetkezet bevétele a többszörösére emelkedik. \/Tég csak annyit, hogy a szilicei szövetkezetesek példája követésre méltó. Nem kell mindig arra várni, hogy mindent az állam építsen, hisz szövetkezeteink már annyira erősek, hogy kisebb beruházásokat saját erejükből is elvégezhetnek, ha nem csak a jelennek, de a holnapnak is élnek. Sz. I. Volt egyszer egy tanonc... láltam odavágni a begyeskedö galambnak: „Hogy az a hetvenhét ágú sistergös istennyila csapjon .. . Ha, ha, ha! Ez jó bemondás! — hangzott hirtelen mögöttünk a bokorból. Meglepetten jelugrottunk. Vagy nyolc kuncogó tanonc lépegetett zavarában egyik lábáról a másikra. Kiderült, hogy a délutáni kosárlabdázástól eljár adva ideheveredtek a bokorba s akaratlan fültanút voltak társam elbeszélésének. Mikor igyekeztünk velük megértetni, hogy negyvenöt évvel ezelőtt és később is mindez keserű valóság volt a tanoncok életében, elképedtek s bizalmatlanul pislogtak ránk. Látszott rajtuk, hogy nem hiszik el barátom „rémtörténetét". A tavaszi nap utolsó sugarait löielte a tölgyfák lomb ián keresztül a vaskutacskai tó vizére, bibor vörös aranymázzal vonva he annak tükrét. Felmásztunk egy közeli domb tetejére s egy fatönkre telepedve figyeltük az alattunk elterülő völgykatlanban nyüzsgő vendéglátóipart szaktunoda növendékeit. Éppen uzsonnaszünetet tartottak és jóízűen falatoztak. mindegyik tanonc egy-egy hatalmas csabai kolbásszal a kezében. Barátom önkéntelenül elnevette magát a kolbászerdö láttán, majd visszaemlékezve sajáftf szomorú tanoncéveire, keserű humorral mesélni kezdett: — Hiszen tudod, hogy apám mint kőműves többet volt facér, mint munkában. Hat korgé gyomor várta odahaza, többet éheztünk, mint ettünk. — Miután elvégeztem az öt osztályú elemi iskolát, siettek tanoncnak adni egy pozsonyi hangszerkészítőhöz. Apámnak azt mesélték róla, hogy vajsz'wű, galamblelkületü munkaadó. De hallgasd meg napi beosztásomat ebben a „galambdúcban"; — Akár télen, akár nyáron, reggel fél ötkor kivágódott a „hálószobámul" szolgáló konyha ajtaja és hét pár kívül sáros, bévül nyirkos cipő penderült be rajta a köpadlóra. A galambcsalád lábbeliállományának koppanása volt ugyanis a nekem szánt ébresztő. Álomittasan, dideregve bújtam ki az összecsukható ágyból, mosdatlanul s csak hebehurgyán felöltözve siettem a vásárcsarnokba tejért, kifliért az „uraság" számára. Mert az én reggelim, egy bádogbögrényi cígóriakávé egy szelet száraz kenyérrel, csak sokkal később szerepelt a napi műsoron, miután a jéghideg folyósón már kifényesítettem a cipőrakományt. — Fél hétkor elrohantam az üzlet redőnyeit felhúzni, azután vissza a lakásba fát aprítani, krumplit pucolni, a dúskeblü anyagalamb kabátját a szabóhoz vinni, a kitartóan bömbölő legifjabb galambfióka gyerekkocsiját rázni stb. Megjegyzem, hogy ezek a rezgések nem voltak összefüggésben a hangszerhúrok rezgésével, amelynek elsajátítása kitanulandó mesterségemhez tartozott volna. A rengeteg házimunka miatt ugyanis csak tizenegy óra tájban kerültem a műhelybe, miután a galambmama egy további szelet kenyérrel ajándékozott meg tízóraira. — Délután kettőkor, amikor az éhségtől már kéket-zöldet láttam, visszavezényeltek a lakásba ebédelni, vagyis felenni az „uraság" által meghagyott maradékokat: egy tányér hideg levest, a salátafózelék torzsáit és kenyeret. Húst csak vasárnaponként láttam, akkor is rendszerint a mócsingját. Tészta helyett az összes petróleumlámpa cilinderét kellett kifényesítenem. Ha véletlenül eltörtem egy lámpaüveget, ellenértékét vajszívű gazdám irgalmatlanid lefogta vasárnapi pénzemből. Tanonckodásom második évében ugyanis az említett „teljes ellátáson" kíviil heti 30, szóval harminc fíllémyi költőpénzt szavazott meg részemre a galambfőnök. Hogy mi volt ennek vásárlóértéke? Nos harminc fillérért akkoriban hét és fél kiflit vehettem. De mi volt az egy növésben levő, rosszul téplált gyerekembernek? — A műhelyben szidalmak és pofonok váltakoztak rendszertelenül. Az ebédnél is silányabb vacsora után szénhordás, padlósúrolás, edényt örölgeté s és egyéb „szakmámba vágó" házimunka következett. Mire mindennel elkészültem, tizenegyet ütött a közeli dómtemplom toronyórája. Hullafáradtan dőltem ágynak, de minden kimerültségem ellenére sem jött álom szememre. Töprengő, igazság után áhítozó természetem már akkor is lázasun keresett kiutat az égbekiáltó igazságtalanságok, megaláztatások és kihasználások útvesztőjéből. Hát senki sem segít rajtam? — Végezetül pedig én lettem az első világháború — hogy úgy mondjam — első kárvallottja. Mert amikor a belgrádi nagykövet átnyújtotta az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetét a szerb királyi kormánynak, összeröffent a galambcsalág s „takarékossági okokból" megvonta tőlem a tízórai kenyéradagot. Erre aztán olyan méregbe gurultam, hogy azt taKérésünkre azután elmondották napi „műsorukat": a 14—IS. éves fiúk reggel hatkor kelnek, rendbehozzák fekhelyüket, kényelmesen megmosdanak és felöltöznek. Hétkor a lakhelyüktől alig száz méterre levő vaskutacskai üvegverandán már várja őket a párolgó fehérkávé, vaj, gyümölcs és két sütemény. Felváltva szolgálják fel az ételeket, minden nap más-más öt fiú a pincér. Nyolctól egyig elméleti oktatásban részesülnek, tízóraira közben jó adag sajtot, szalámit vagy virslit kapnak. Következik a kiadós ebéd, utána gyümölcs vagy édesség. Délután játszhatnak, sportolhatnak tetszés szerint, ötkor pedig meguzsonnáznak. Hétig tanulnak, nyolckor megvacsoráznak, átismétlik leckéjüket és tízkor lefekszenek. Gyakorlati kiképzést a vaskutacskai étteremben nyernek. Az egyik csoport kétszer hetenként jár iskolába és négy napot pikolóskodik a vendéglőben, a másik csoport fordítva. A jó előmeneteli! tanoncok szombat délután és egész vasárnap szabadok, mehetnek moziba, labdarúgó-mérkőzésre vagy hazautazhatnak. Kevés kivétellel mindnyájan jól tanulnak galamblelkületü pofozómester nélkül is. Hat gongütés hallatszik fel a völgyből. A fiúk tisztességtudóan elbúcsúznak tőlünk és zergeiigyességgel szökkennek le otthonukba tanulni. Alkonyodik ... A hallottak után nem veszem tőlük rossznéven, hogy szomorú történetem hitelességében kételkedtek — mondta barátom elgondolkodva, amikor felszedelőzködtünk. K. E. 1 ÚJ szó Pártszervezetet alakítottunk A vágsellyei mezőgazdasági mesteriskola kertészeti szakán több mim, négy évig nem volt pártszervezet. Igen hiányzott ez az iskola életében. Az előző tanévben tagjelöltcsoportot alakítottunk, amely pártunk iránti szeretetre buzdította a tanulókat s a kommunista párt Jelentőségét és célkitűzéseit ismertette velük. Tagjelölt-csoportunk nagy igyekezetet fejtett ki az ifjúság kommunista nevelése terén. Alapfokú pártoktatást szerveztünk. A kommunisták azonban nemcsak nevelő munkával, de példamutatással is igyekeztek megnyerni a tanulókat. Az eloadásokra lelkiismeretesen és jól felkészülve jártak. Az Idei tanévben is tagjelölt-csoport működött iskolánkban, azonban a tanév elején már több tagunk és tagjelöltünk volt. Nemrég ünnepélyes keretek között megalakulhatott pártszervezetünk. Alakuló gyűlésünkön részt vett a járási pártbizottság küldötte, aki ismertette pártszervezetünk feladatait a pártalapszabályzat és a CSKP XI. kongresszusának határozata értelmében. Pártszervezetünk azóta rendszeresen tartja üléseit. Mindig megtárgyaljuk az Iskolával kapcsolatos ügyeket s ismertetjük a tagokkal és a pártonkívüliekkel a bel- és külpolitikai eseményeket. Az utóbbi időben a német kérdéssel foglalkoztunk sokat. Tó'rodünk a pártszervezetünk taglétszámának növelésével is. Nemrég három CSISZ-tagot vettünk fel tagjelöltnek. Ezek a fiatalok iskolánk legjobb tanulói közé tartoznak, mind politikai, mind szakképzettség terén kitűnnek. A közeljövőben további három tagjelölttel erősödik pártszervezetünk. Cs nemcsak ez. Nagy gondot fordítunk a tagjelöltekre, hogy minden esetben jó párttagokká váljanak. Iskolánk pírtszervezete egyelőre még ki' esi, de megvannak a feltételei a jó munkára. Teljes igyekezettel odahatunk, hogy iskolánkból politikailag és szakmailag fejlett káderek kerüljenek a nagyü/emi mezőgazdasági termelésbe FAZEKAS JÓZSEF Balogfala A mezőgazdasági munkát választolták A Partizánskei Mezőgazdasági Tanonciskola növendékei elhatározták, hogy elbeszélgetnek a nyolcéves középiskolák növendékeivel, különösen azokkal, akik most fejezik be a kötelező iskolalátogatást, fi beszélgetések célja az volt, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a mezőgazdasági munka számára. Centárová Marienka szülőfalujában, Skačanyban rendszeres beszélgetéseket folytatott a mezőgazdasági tanonciskola munkájáról, a kulturális és sportéletről ba rátnőivel és ennek eredményeképpen három úi diáklánnyal növekedett a mezőgazdasági tanonciskoalások létszáma. Tiltakoztunk Liberecben a napokban nagyszabású tüntetést rendeztek, ahol közel 25.000 ember Jelent meg. A tüntetésen részt vettek a város németajkú lakosai is. Valamennyien a leghatározottabban elítélték Bonn revansista köreinek és az osztrák szudétanapok megrendezőinek politikáját Bacigál Mihály, Liberec ÜDVÖZÖLTÉK az úi küldötteket Az Érsekújvári Helyi Nemzeti Bizottságon folyó hó 7-én bensőséges ünnepség keretében iktattak be 15 újszülöttet. A helyi nemzeti bizottság az édesanyákat hívta meg az ünnepségre, de természetesen az apák is megjelentek. A HNB •épületének bejárata előtt cigányzenével jogadták a meghívottakat, és a gyönyörűen feldíszített teremben a helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára, a HNB mellett működő nőbizottság elnöknője várták az ünnepelteket. A HNB elnökének meleghangú iinngpi köszöntője után pionírok szavaltak, maid minden édesanyának egy-egy szép rózsacsokrot adták át. Ezt követően az édesanyák beírták nevüket az albumba. A fiatal anyák az örömtől könnyes szemmel, meghatottan köszönték meg ezt a felejthetetlen ünnepséget. MELISEK ERZSÉBET, Érsekújvár Az első helyen vannak Az Ostrava-Karvinai bányák vezetősége elismerő okleveleket nyújtott át a tornaijai járás s a nemzeti bizottság dolgozóinak a szakmunkások toborzásában elért eredményekért. A JNB elnökénél személyesen nyújtották át az elismerő okleveleket és emléktárgyakat, s meleghangú köszönetüket fejezték ki azért az áldozatkész munkáért, amivel országunk legfontosabb gazdasági ágazata részére szép számmal toboroztak szakmunkásokat. A Tornaijai Járási Nemzeti Bizottság az utóbbi időben 30 dolgozót, abből 18 kőművest nyert meg a bányamunkára. A tornaijai JNB munkaügyi osztályának dolgozói a besztercebányai kerületben első helyen vannak a toborzásában és ígéretet tettek hogy továbbra is úgy fogják teljesíteni e feladatukat, hogy ezt a helyet megtartsák. Szakáll István, Dolní Suchá Kližanová Marienka és Kurilová Olina, a chynorany-i nyolcéves középiskolának 19 diákját nyertek meg a mezőgazdasági tanonciskolába való jelentkezésre. Az iskola többi növendékei is meglátogatták a környék falvainak nyolcéves középiskoláit, és az ő látogatásaikat is siker koronázta, szép számmal jelentkeztek a diákok a mezőgazdasági tanonciskolára, hogy ifjú erejüket hazánk mezőgazdaságának felvirágoztatására fordítsák. Buda Ferenc, Partizánska Ipolynyéken fürdőt építettek Az ipolysági járás legnagyobb falvai közé tartozik ipolynyék. A felszabadulás óta ez a 600 házat számláló község is nagy előrehaladást lett a falu szépítése és építése terén.' Nemrégen szólalt meg először a község hangszórója. A HNB odaadó munkájának köszönhető, hogy a hangszóró-hálózat az egész falura kiterjed és ma már zeneszó ébreszti a lakosságot és zeneszó kiséri haza este a mezőkről. -A szórakoztatás mellett ezen az úton értesül a lakosság a legfontosabb eseményekről is. A hangszórókon kívül még egy újság van Ipolynyéken. Elkészült az új fürdő, aminek a lakosság nagyon örül, mert a községtől öt km van az Ipoly H más fürdési lehetőség nincsen. A fürdő építéséből a helyi nemzeti bizottság, az egységes földművesszövetkezet és a CSISZ helyi szervezete egyaránt kivette a ré—« szét.' A község lakossága, de különösen fiatalsága nagy örömmel fogadta azt a hírt, hogy az állami tervben az ipolynyéki kultúrház felépítése is szerepel. Lukács József, Ipolynyék Zselízi levél A Zsellzi Állami Gazdaságban jól megszervezték a tavaszi munkákat. Az idén 72 hektár cukorrépa van a zselízi részlegen. Már kiegyelték az egészet és megkezdik az első kapálást. Huszonhat hektáron ammóniákkal irtották a férgeket. Ezt a munkát a zselízi GTÄ végezte. Ä répa legfőbb ellensége, a répabogár ez idén nem mutatkozik, de azért minden intézkedést megtettek, hogy az esetleges feltűnését megelőzzék. A tervezett 270 mázsás hektárhozamot 80 mázsávul akarják túlteljesíteni, vagyis hektáronként Ô5J mázsát akarnak termelni. Sőt ha az idő kedvező iesz, még magasabb termés is lehetséges. Varga József, aki mint egyszerű munkás már 1910 óta dolgozik a gazdaságban, 1955. óta a zselízi üzemrészleg vezetője, az eltelt évtizedek alatt szerzett tapasztalatait a gazdaság vezetésében nagyszerűen érvényesíti. Különösen a cukorrépa termelésben szerzett érdemeket. Erről a diploma is tanúskodik, amely Irodája falát díszíti. Nagy gondot fordítanak a többi növény gondozására is. 147 hektáron a lucerna kaszálása is megtörtént; a lucernát részben szárítókon szárították. Már megkezdték a kazalozást is. Andriskin J., Zsellz. Szavukat tartó fiatalok A Nyitrai Állami Gazdaság 5000 hektár termőföldön gazdálkodik. Ilyen nagy vállalatnál a CSISZ-nek is jelentős feladata van. Két-három évvel ezelőtt kevés volt a CSISZ-tag ezen a birtokon. Az üzemi CSISZ-szervezet nem irányította és nem ellenőrizte kielégítően munkájukat. A fordulat 1957 októberében állott be, amikor a CSISZ évzáró taggyűlésén üzemi vezetőséget választottak. Ennek rövidesen meg is lett az eredménye. Fokozódott a CSISZ-tagok aktivitása a termelési szakaszon. Bizonyltja ezt az is, hogy 1958 első és második negyedében elnyerték a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal és a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának vándorzászlaját és a 3000 korona pénzjutalmat. Valamiben azonban mégis lemaradtak. Hiányzott a CSISZ-szervezetben a kultúrmunka. Az 1958 novemberében megtartott évzáró taggyűlés óta a CSISZ üzemi bizottságába új elnököt választottak, Bohumel Józsefet, a gazdaság fiatal zootechnikusát, aki a kultúrmunkára is nagy gondot fordít. Azóta 16-tagú kultúresoportot és 7 tagú zenekart létesítettek. Az 1958-as évben a birtokon 115 CSISZtag dolgozott. Az új üzerrji bízottság kötelezettséget vállalt, hogy 40 fiatalt szervez be a CSISZ-be, főleg a szezonmunkások soraiból. Ezt a kötelezettségvállalásukat már most túlteljesítették, mert eddig 88 új tagot szereztek és két új CSISZ-alapszervezetet alakítottak. Az évzáró taggyűlésen még más kötelezettséget is vállaltak. Azt, hogy a termőföld minőségének megjavítására 700 m' komposztott készítenek. Éz ideig 250 m

3-t rakLak le, ebből a lužiankyi részlegen 120 köbmétert. A szolidaritási alapra 3000 koronát adnak, ennek a felét már összegyűjtötték. Vállalták, hogy 750 fát ültetnek el a tavasszal, ezzel szemben 1200 darabot ültettek. Ezek szerint a nyitrai állami gazdaság CSISZ üzemi bizottsága jól irányítja a fiatalok munkáját. Az üzemi bizottság minden hó 16-án rendszeresen összeül és foglalkozik a problémákkal. Az egyes osztályok alapszervezetei kéthetenként ülnek össze és havonta taggyűléseket tartanak. És ez a jó munka alapfeltétele. Ivanőík Štefan, Nyitra PT S70 f? * 1359. június U.