Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-12 / 161. szám, péntek

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete Szlovákiában (ČTK) — Tjan Ik Chvan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prá­gai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán, június 10-én hiva­talos látogatás céljából Szlovákiába érkezett. A testvéri koreai nép kép­viselőjét Bratislavában a szlovák nemzeti szervek és a dolgozó nép nevé­ben Ján Marko, a Megbízottak Testületének alelnöke fogadta. Kedves vendégünk szlovákiai tartózkodása alatt ellátogat a bratislavai, a žilinai és a kassai kerület néhány üzemébe, földművesszövetkezetébe s megte­kinti a Magas-Tátra természeti szépségeit. Karol Bacilek, Szlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának első titkára, Ľudovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke a Megbízottak Testülete El­nöksége épületében csütörtökön, jú­nius 11-én fogadták Tjan Ik Chvant, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság prágai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Az SZLKP Központi Bizottságának és a szlovák nemzeti szerveknek képviselői hosszan tartó szívélyes be­szélgetést folytattak a koreai nagy­követtel, akit tájékoztattak arról, mily sülyosan kizsákmányolták Szlo­vákia dolgozó népét a burzsoá köz­társaság idején, mily örömteljes mos­tani élete és Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezetésével miként halad előre hazája szocialista építé­sének útján. A fogadás igen szívélyes légkörben folyt lé. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete azután kegyelettel adózott a Slavín hegyen eltemetett szovjet hősök emlékének, ahol virág­koszorút helyezett el. A testvéri koreai nép képviselője a délelőtti órákban megtekintette Bratislava lakásépítkezéseit és törté­nelmi nevezetességeit, utána pedig a bratislavai elektortechnikai üzem dol­gozói körébe látogatott. A szocialista kultúra kongresszusának résztvevői megtekintették az „Embersors" című tilmet (ČTK) — A szocialista kultúra kongresz­szusának küldöttel szerdán este megtekin­tették a prágai Sevastopol moziban az „Embersors" című szovjet filmet, mely Mihail Solohov elbeszélésének filmfeldol­gozása. Az előadáson jelen voltak Jirí Hend­rych, a CSKP KB titkára és Václav Kopee­ký miniszterelnökhelyettes, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kultúrálisügyi minisztere, I. T. Crisin, a Szovjetunió prágai nagykövete, Paul Robeson és a kongresszus elnökségé­nek tagjai. Jiŕí Marek, a Csehszlovák Film főosztályának igazgatója Üdvözölte a ked­ves vendégeket s Szergej Bondarcsuk ren­dezőt és színészt, az előadott film alko­tóját. Az „Embersors" című film, a szocia­lista művészet e nagy alkotása mélysége­sen meghatotta s magával ragadta a kongresszus küldötteit. Az előadás után felzúgó, szűnni nem akaró taps nemcsak Sz. Bondarcsuk nagy művészetének szívből jövő elismerését juttatta kifejezésre, ha­nem a szovjet ember erkölcsi erejének, valamint az emberiség békés jövőjébe ve­tett megingathatatlan hitének csodálatát is. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága a takarmánynövények nagylizen i termeléséről tárgyalt (CTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága szerdán, június 10-én ülést tar­tott, melyen megvitatta a mező­és erdőgazdasági megbízottnak a takarmánynövények nagyüzemi termelésének a CSKP KB és az SZLKP KB ez év márciusában hozott határozatai értelmében va­ló biztosítására vonatkozó be­számolóját. A megbízott beszámolója, melyet megvitatásra František Krajmer, a megbízott helyettese adott elő, hang­súlyozza a takarmányalap kibővíté­sének jelentőségét az állattenyész­tési termelés fejlesztése szempont­jából, melynek keretében 1965-ig tervbe vettük a vágómarha tenyész­tésének 58,4 százalékkal, a vágóser­téseknek 35,7 százalékkal, a baromfi­nak csaknem 83,6 százalékkal és a tejhozam növelésének 58,8 százalék­kal való növelését, stb. Hogy vala­mennyi mezőgazdasági üzem kel'.ő mennyiségű takarmányt s elegendő tartalékot biztosítson, a takarmány­félék vetésterületét a szántóföldeken az eddigi 23-ról 30%-ra ketl növel­nünk, fokoznunk kell különösen a takarmányfélék betakarításának gé­pesítését, nagy terjedelemben sza­bályoznunk keli a vízgazdálkodást és meg kell honosítanunk a takarmány­félék gazdaságosabb felhasználását. Évelő takarmányféléket ez idén több mint 216 ezer hektárnyi terü­leten termesztünk. Fontos, hogy ál­landóan csökkentsük e takarmány­félék veszteségeit szárítóberendezé­sen való helyes szárításukkal, va­lamint a hideg vagy melegített le­vegő alkalmazásával történő szárítás új technológiájának bevezetésével. Lemaradozunk a viaszkos-tejes érettségre termesztett kukorica ve­tésében. A tervben előirányzott te­rületnek csak 60 százalékát vetet­ték be. A réti növényzet kaszálását is meg kell gyorsítanunk, mert ed­dig a réti területeknek csupán 20 százalékát kaszálták le. A képviselők vitája előtt Jozef Gajdošík megbízott a takarmányter­mesztő üzemek feladatairól beszélt. A képviselők a vitában leszögezték, hogy a múlt évvel szemben a takar­mányféléknek a szántóföldeken való ' termelése terén javult a helyzet, nagyobb gondot fordítunk a rétek és legelők eddiginél jobb kihasználásá­ra. Különösen a siló- és ipari takar­mányok termelésének növelésében érünk el sikereket. A takarmányaiap kiterjesztésének és minősége megja­vításának üteme mindamellett nem elegendő. A képviselők bíráló sza­vakkal mutattak rá a CSKP KB és az SZLKP KB, valamint az EFSZ-ek iV. országos kongresszusa határozatai­nak az egyes mezőgazdasági üze­mekben történő teljesítése során előforduló fogyatékosságokra. Külö­nösen lassú a szántóföldeken ter­mesztett évelő takarmányfélék há­nyadának növekedése. A gazdaság szempontjából az eddiginél gyorsabb ütemben kell bevezetnünk a takar­mányvetésforgókat a gazdasági ud­varok közelében. A képviselők számos bíráló meg­jegyzést tettek a takarmányfélékkel végzett munka gépesítése, valamint a tudományos munkahelyek és a kísérleti intézetek tevékenysége te­rén fennálló helyzetről. Az utóbbiak nem foglalkoznak elég rugalmasan a mezőgazdasági gyakorlat szükséqle­tei kielégítésének kérdésével. A Szlovák Nemzeti Tanács mező­gazdasági bizottsága a vita után jó­váhagyta a beszámolót és a mező­és erdőgazdasági megbízott által elő­terjesztett intézkedéseket. A prešovi Kerületi Múzeumban a szlovákiai munkásmozgalomról és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezett kiállítás anyaga tanúbizonyságát adja a proletariátus szebb és jobb életért vívott harcainak. Képünkön - a Szlovák Tanácsköztársaság har­cosai és volt funkcionáriusai: Lukács József, Tóth János, Jozef Bombic, Tréza László, Miko Imre, Cseri Ernő, Mikuláš Burm, Jozef orhava és mások a kiállításon. (J- Kočiš - ČTK - felv.) \l tiJ SZÓ 997 koronát keresett hét nap alatt második, harmadik nap már megszűnt az izomláz. A test hozzáedződött a hajion ­gáshoz, este úgy éreztem, mintha csak tornásztam volna. Egy kis akarat, egy kis ügyesség, ennyi az egész. Ez tehát a teljesítmény titka. Es van egy közmondás is: ki korán kel, ara­nyat lel. TÖTH GYULA, Farkasd A bányamunkát választották A katonai szolgálat leteltéig már csak néhány hónap van hátra. Egységünknél a CSISZ-alapszerveaetekben a leszerelök kö­zött már most folyik a toborzás. Főleg az ostravai bányákba és a mezőgazdaságba. A CSISZ-alapszervezetek agitációs munká­ján kívül a faliújságok is ezekkel a kér­désekkel foglalkoznak. A jó agitációs mun­kának máris van eredménye. Vannak elv­társak, akik már döntöttek és jövendő fog­lalkozásul a bányamunkát választották. Krls­tiak, Antos, Lipnický, és Lacuš elvtársak már beadták jelenkezésüket a bányamun­kára és biztos, hogy még sokan követik példájukat. Bumbera, Klimeä, Vojta, Bartoník és Hrô­za elvtársak kötelezettséget vállaltak, hogy KUNDERLIK ILONÁNAK hívják, 34 éves asszony. Nagysurányban szüle­tett. Napszámos és cseléd volt egé­szen a jelszabadulásig. így mondja el néhány szóval élete tör­ténetét. 1949-ben jérhez ment Felsöja­tóra. Három gyermek anyja, férje vas­úti pályamunkás. A Vágtornóci Állami Gazdasághoz tartozó Kulcsár majorban laknak, ott dolgozik. Jó munkájáért már tavaly is pénz­jutalmat kapott. Ma róla beszél az egész környék, amin nem is kell csodálkozni, mert Kunderiik Ilona a cukorrépa egye­lésben magasan túlteljesítette napi nor­máját. Hat ár volt a norma, ö 30 árt egyelt ki naponta. 2 hektár és 10 ár földön hét nap alatt végezte el a cukor­répa egyelést. E rendkívüli munkateljesítmény szinte hihetetlenül hangzik, pedig valóság. Az állami gazdaság hivatalos szervei is meg­erősítették. Arra a kérdésünkre, hogyan érte el ezt a szép teljesítményt, így válaszolt: — Reggel a szokottnál kissé koráb­ban keltem, mivel ilijenkor nem lehet az órához alkalmazkodni. Reggel hűvös van, a murtka is szaporábban megy. Aí első nap kissé fájtak a csontjaim, de a w////////////////////////^^^^ leszerelésük után pionírvezetők lesznek. ^ Ezek az elvtársak a pionírszervezetben a Erősítsük a falusi pártszervezet kapcsolatát a tömegekkel pioní­Naupauer Karol szakaszvezető DÖZSA ISTVÁN elvtárssal, régi ismerősök vagyunk. Vagy három évvel ezelőtt találkozutnk, amikor őt mint a kalondai (losonci járás) falusi párt­szervezet elnökét mutatták be a párttaggyűlésen. Azóta elég viharos idők szálltak el a falu egységes földművesszövetkezete felett. Az egykori EFSZ elnököt leváltották, mert túlbecsülte tudását, keveset ta­nácskozott a tagsággal, megsértette a szövetkezeti demokráciát és ebből különböző bajok származtak. A ta­gok nem érezték magukénak a szö­vetkezetet, a munkaszervezés akado­zott, a munkaegység értéke vissza­esett, háttérbe szorult a párt veze­tő szerepe. Elsősorban Dózsa elv­társnak és a pártbizottság többi tag­jainak köszönhető, hogy Nagy Gyula az új szövetkezeti elnök megválasz­tásával fordulat állt be a szövetke­zetben. — A mi elnökünk? Olyan ember az, akit szeretnek a járáson, még a községben is. Ügy ismeri a falut, mint a saját tenyerét. Nincs olyan értekezlet, amelyikről hiányozna, — mondják a szövetkezeti tagok. Amikor megválasztották, valami olyasféle szorongó érzés vett rajta erőt. mint amikor először vett részt a szövetkezet taggyűlésén. Igaz, most mrir többéves közös munka van mögötte, de mindenki tudja, mennyi­vel könnyebb a taggyűlésen hallgat­ni a magyarázó szót, mint kimonda­ni a nemet, meg igent, sokszor ké­nyes kérdésekben is. Amit eddig el­mondottunk Nagy Gyuláról, az EFSZ elnökéről, ezzel még nem magyaráz­tuk meg népszerűségének titkát. Ehhez az szükséges, hogy közelebb­ről is megismerjük munkáját s ma­gát a? embert is. Talán furcsán hangzik, de az ő íróasztalán ritkán látni papírt. Nemcsak azért, mert nem tűri meg, hogy elfeküdjenek az iratok, hanem azért is, mert nagyon keveset tartózkodik az irodában. Reggel átnézi a póstát, meghallgat­ja a csoporvezetőket, kiadja a napi feladatokat, elintézi a hozzája for­dulók ügyét, aztán felül a kerékpár­ra és ki a határba. Amikor szövet­kezeti elnök lett, két hétig mást sem csinált, csak a határt járta, is­merkedett az emberekkel, problé­máikkal. Már akkor megtanulta, hogy az EFSZ-tagokkal együtt, velük szót értve, meg lehet oldani a legkénye­sebb kérdéseket is. Ha Nagy elvtárs mostanában kint jár a határban, már messziről kiál­tanak feléje; ismerik, tudják, hogy szívesen kiveszi a szerszámot az emberek kezéből és beáll a sorba. Jó alkalom ez a beszélgetésre. Ott­honi gondok, örömök, a szövetkezet, a falu ügyes-bajos dolgai mind szó­ba kerülnek ilyenkor. Népszerű em­ber tehát, mert együtt él, dolgozik a szövetkezeti parasztokkal, velük együtt harcol mindenért, ami a falu­ért, az emberekért van. Az ő elve előszőr is, másodszor is a meg­győzés. De amennyire megértő a becsületes, szorgos emberekkel, any­nyira kemény tud lenni azokkal szemben, akik felületesen végzik munkájukat. ÖRÖM VOLT LÄTNI és hallgatni azokat a szövetkezeti tagokat, ve­zetőket, akik papír nélkül fejből idéz­ték a mutatószámadatokat, öntuda­tosan a jó gazda magabiztosságával beszéltek munkájuk eredményiről, a falu asszonyainak szorgalmáról, a ka­pásnövények ápolásáról. Nem sírnak a kapa után a földek. A falu asszo­nyait egyre öntudatossabbá neveli a közös munka, egyre megértőbb társaivá válnak férjüknek, jobb ne­velőjévé gyermekeiknek. Zárszám­adáskor büszkén veszik majd át mun­kájuk jutalmát, a ropogós bankókat, a gabonát, a kukoricát, a cukrot és a többi természetben járó részese­dést. Sikerek ezek? Kétségkívül. A párt­szervezet szinte szemünk láttára állt talpra. A CSKP KB-nak a falusi párt­szervezetek munkájáról hozott ha­tározata óta egyre világosabban megértik a Központi Bizottság irány­elveit és igyekeznek úgy is dol­gozni. Megszilárdítják a pártfegyel­met, aktivizálják a falu kommu­nistáit, színvonalasabbá teszik a ter­melés pártellenőrzését, jobb, lelki­ismeretesebb munkára nevelik a szö­vetkezet pártonkívüli tagjait. De ezek még csak az első lépések. A CSKP KB határozata hosszú időre mutató feladat és ezeket az első, néha még ingadozó lépéseket egyre határozottabbaknak, nagyobbaknak kell követni. Beszélgettünk Tóth Antal elvtárs­sal, a pártbizottság egyik tagjával is, aki elmondta, hogy a határozat nagy erőt adott a pártbizottságnak, és az az érzése, hogy a faluban, a szövetkezetben vége a hűzavonának, a kommunisták jó munkája nyomán növekszik a pártszervezet tekin­télye, vezető szerepe. Persze nagyon bonyolult munka ez, mert a szö­vetkezeti tagok hangulatát még itt­ott megnyergelik azok, akiket néha bajos a nevükön nevezni, akik igen óvatosak, s akiket közös nyelven osztályellenségnek nevezünk. Fontos tehát, hogy a pártbizottság jobban felszerelje az elvtársakat meggyőző érvekkel. Sajnos, amikor a rendsze­res agitáció után érdeklődtünk, Dó­zsa elvtárs csak hosszú hallgatás után válaszolt. Természetesen nem arról van szó, mintha a szövetkezet kommunista tagjainak többsége nem végezne pártmunkát, nem agitálna, de nem tervszerű a politikai munka. S erről talán restellt Dózsa elvtárs beszélni, pedig ha pontos mérleget akarunk készíteni a párthatározat teljesítéséről, szólni kell erről is. Nyíltan meg kell mondani, hogy a politikai agitációs munka megjavítá­sában még sok a tennivaló, mert a biztos, határozott irányításhoz el­engedhetetlen a párt tömegkapcso­latának szilárdítása. A SOKOLDALÚ FALUSI ÉLET nagy | tanítók segítségére akarnak lenni a követelményeket támaszt a pártszer- | ro k nevelésében. ^ ^ _____ vezet bizottságával szemben. A kel- S léténél kevesebbet foglalkoztak pél- i dául eddig a munkaverseny kérdé- ^ sével. Pedig a párthatározat szerint ^ az egyes dolgozók s a munkacsopor- ^ •F-YÍL' 1/NTNT+Í E-TANÍALICTO MTLĽTKÄVCIĽ"" S EFSZ-ben § tok közötti szocialista seny megszervezése az Önkiszolgáló bolt nyílik Kagyolcon A múltban Ragyolcon kevés volt az u lakossá­élelmiszer­_ _ gyakorlatban sok ette" kenyere "javátľ figyelemmel" kl- § h á" 4n y u t' időveszteséget jelentett a ra­.,..„, <>:'.„, „i. v. e S gyolciak számára. Sokan emlekeznek még sén jóval fiatalabb sertésgozdozó^ f közsé ben azokra az idükre> amikor a társának, Simon Bélanak eredmé- i legcsekéiyesebb bevásárolni valóért is a nyeit, versenyez vele; s ez a ve- s környező városokba kellett utazniok a télkedés előrevitte a sertésbeadási ^ község dolgozóinak. szervezésében, a tapasztalatok át- * "^vetkezeti áruház gondoskodik a helyi ,, ,, . , ľ . .. .. S dolgozok szükségleteinek kielégítéséről, adásában. A páros verseny logikája ^ E z M a2 áruház n é£ ány éve áll c s y ak fen n_ egyszerű: „En így dolgozom, te pe- i de azóta a ragyolciak legnagyobb büsz­dig emígy, gyere mérjük össze erőn- § keségévé vált. Kapható itt minden, amire ket. Ki ad többet, ki keres többet". ^ csak szüksége lehet a vevőnek éppúgy, A pártszervezet ne hagyja tehát ezt i mint a városban. Bőségesen el van lát­a kitűnő, egyszerű és népszerű for- % v a árúval, a gazdag választék kielégíti mát elveszni í a legmesszebbmenő igényeket is. § Most egy önkiszolgáló bolt létesítését Az, hogy Simon Ferenc, Nociar ^ vették tervbe. A terv megvalósítására vásárolt traktoroknak, még senkit c ... * .. , ... .. ,. sem nyugtathat meg. A pártszerve- | ját orommel udvoz h' zetnek, a szövetkezeti vezetőknek Š Csaba Zoltán, Ragyolc most az a dolguk, hogy mindegyik- § ben felébresszék a vágyat, hogy tu- ^ dásuk legjavával hozzájáruljanak a ^ ben felébresszék a vágyat, hogy tu- | KeKSek egy dohány táľCát róla, nélkülözhetetlen az előrelátó, $ hS nyt papírcsomagolásban árusítják, a pa­messzetekintő kötelezettségvállalás. ^ P ír a zsebben hamar elkopik, a dohány De az éves vállalások megszervezé- $ "étmorzsolódik, használhatatlanra lesz. Egy se eav nercre sem szoríthatja hát- S cát kellene venn l< amib en a dohányt tLvI ™ , atJ a t 1®* § tartsam - mondtam magambam és be­térbe a ma feladatainak megoldá-1 járta m „éhány Jednota üzletet de hiába sát. Ezt pedig a havi, heti és a napi S Sehol sem kapható. Annyit 'megtudtam párosverseny szolgálja a legjobban. ^ hogy az üzletek is. a trafikok is a meg­AZOK A PÄRTFUNKCIONÄRIUSOK, Š rendelésbe rendszeresen besorolják mint tehát, akik ismerik, megértik pár- $ kereset t ^cikket. Az áruelosztó tunk határozatát a falusi nÄrt^pr $ azonban a megrendelest nem veszi íigye­tunK natarozatát a falu S I Partszer- > , embe és nem küldi a dohánylárcá t vezetek munkájának megjavításáról S ne m kevés mérget okoz a cigarettát' csa­és harcolnak valőraváltásáért, a fa- ^ várók körében. Pedig valahol a raktárakban lu és hazánk dolgozóinak ügyét vi- ^ biztosan van dohánytárca, csak nézzenek szik előre, különösen most a betaka- i jól utána és küldjék le mielőbb az üzle­rítás, az aratás, a cséplés, küszöbén. ^ tekbe, mert nekünk szükségünk van rá. ERDÖSI EDE k Mag Pál Vilmos, Hidegkút. OJ SZÖ 4 * 1959. június 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents