Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-12 / 161. szám, péntek

GENFI TUDÓSÍTÁSUNK Mi a helyzet a genfi ultimátummal A. A. Gromiko nyilatkozata a genfi értekezleten : Meg keíl javítani a Nyugat-Berlin-i természetellenes helyzetet A genfi értekezlet szerdai plenáris ülésén hivatalosan előterjesztették a Nyugat-Berlin kérdésére és az egész német kérdésre vonatkozó szovjet javaslatot. A javaslatot akkor nyújtotta be a szovjet küldöttség, amikor az értekezlet a Nyugat hibájából nehéz helyzetbe került. A szovjet javaslatot az eddigi véleménycsere alapján, elsősorban pedig a négy nagyhatalom külügyminisztereinek zárt értekezletein folytatott véleménycsere alapján fogalmazták meg. A három nyugati miniszter — a legterjedelmesebben Herter amerikai külügyminiszter - úgyszólván átvételekor elutasította az új szovjet javaslatot. Az egyetlen érv, amelyet a nyugatiak e szovjet javaslat ellen felhoztak, az az állítás volt, hogy ultimátumról van szó. Az ultimátum kérdése, amely ily módon került felszínre, kétségtelenül megérdemli, hogy figyelmet szenteljünk neki. Megérdemli már azért is, mert nem oly egyszerű dolog, ahogy ezt a szót a nyugatiak a tárgyalásokba bedobták. Az értekezlet előtt kezdettől fogva ott állott a német békeszerződés megkötésére tett javaslat, valamint az a javaslat, hogy Nyugat-Berlin megszállási státusát nemzetközileg szavatolt szabad város státusával helyettesítsék. A vita folyamán a Nyugat egyetértését nyilvánította azzal, hogy a német békeszerződést a német probléma megoldása folyamatában meg kell kötni és hogy ezzel kapcsolatban össznémet bizottságot kell alakítani. A Nyugat ugyancsak elismerte, hogy Nyugat-Berlin helyzete abnormális és ezt meg kellene oldani. Ezzel kapcsolatban a Nyugat hajlandónak mutatkozott, nyugatberlini kontingenseinek csökkentésére és arra, hogy csatlakozzék az aknamunka és az Uszító propaganda elleni intézkedésekhez és részt vegyen az illetékes felügyeleti szervek munkájában. Lloyd brit külügyminiszter a múlt hét végén még azt is javasolta, hogy kezdjék meg eme intézkedések írásbeli megfogalmazását. E javaslatot Herter elutasította. Nyugat-Berlin kérdésében a nyugati hatalmak megtorpantak azon pont előtt, amely a megszállási státus jogi megszüntetését jelentené. Az egyes nyugati álláspontok azonban de facto a megszállás megszüntetését jelentenék. E helyzet alapján terjesztette elő a Szovjetunió lényegében kompromisszumos javaslatát, amely a saját ellentéteibe bonyolódott nyugati hatalmaknak lehetővé teszi, hogy még egy évig bizonyos megszállási jogokat őrizzenek meg Nyugat-Berlinben, természetesen bizonyos intézkedések megvalósítása mellett. E javaslattal a Nyugat a zárt üléseken túlnyomó részt már egyet értett. Ez vonatkozik az össznémet bizottság létesítésére és a Nyugat-Berlinből folytatott kémtevékenység beszüntetésére is. A szovjet javaslatok megfogalmazása teljesen reális, és Gromiko egész beszédének hangja oly tárgyilagos volt, amint ez a tárgyalásoknak ebben az előrehaladott stádiumában természetes. ®®®®®®®®®®®®®®®®®® A HIVATALOS STATISZTIKA SZERINT UGYAN AZ AMERIKAI MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA TAVALY ÓTA CSÖKKENT, DE SZÁMUK M ÉGIS MEGHALADJA AZ ÖTMILLIÓT. ÍGY A NEW YORKI UTCÁKON MINDENNAPOS KÉP A SZTRÁJKOLOK ŐRJÁRATAI, AMINT EZ FENTI KÉPÜNKÖN IS LÁTHATÓ. (Foto: ČTK — A. Zemánek A nyugati hatalmak, melyeknek sajtója már néhány héttel ezelőtt a „hidegháború" régi állásaiba vonult vissza, ingerülten reagáltak a szovjet javaslatra és ultimátumról kezdtek beszélni. Ilyen összefüggésben azonban ez az állítás teljesen légből kapott. Hisz ez az értekezlet annak a világos szovjet kijelentésnek tudomásával ült össze, hogy amennyiben a napirenden szereplő kérdésekben nem érnek el haladást, a Szovjetunió — s vele együtt más államok — kénytelenek lesznek a békeszerződést az NDK-val aláírni és az NDK-ra ruházni mindazokat a jogokat, amelyekkel eddig a Nyugat-Berlin és NyugatNémetország közötti összeköttetés terén a Szovjetunió rendelkezik. Mivel a Nyugat mindeddig meggátolta e haladás elérését, szükséges volt egyes dolgokra figyelmeztetni. Ez egyébként távolról sem történt első ízben ezen az értekezleten. Az ultimátum hangoztatását ugyanis nem a szovjet javaslat idézte elő, hanem ezek a beszédek annak a propaganda és elnyomó kampánynak részeként kerültek napirendre, amelylyel bizonyos nyugati körök megkísérlik ezen az értekezleten kikényszeríteni néhány teljesen túlhaladott helyzet „definitásának" elismerését. Nemegyszer Irtunk már arról, hogy ez az egész kampány és ez az egész nyomás nem ér egy fabatkát sem, mert nem felel meg sem a nemzetek érdekeinek, sem az erők arányának, sem az összes tapasztalatnak. Mi a helyzet azonban az ultimátummal ? Az egyedüli ultimátum amely előtt ez az értekezlet és egész Európa áll, nem más, mint a nyugatnémet militaristák atom- és rakétafegyverrel való felszerelése. Egyébként ezt az ultimátumot a nyugati hatalmak saját maguknak is benyújtották. Ennek az értekezletnek fő küldetése, hogy ilyen vagy amolyan formában akciót indítson a nyugatnémet militarizmusnak a „világ újabb felosztására" irányuló veszélyes törekvései megakadályozására. Egyedül ez az ultimátum áll fenn. A nyugati hatalmak az értekezlet folyamán is folytatták Nyugat-Németország atomfelfegyverzését. Ha Nyugat-Berlin kérdését a jelenlegi helyzetnek és e helyzet szükségleteinek megfelelően oldanák meg, ez szabaddá tenné az utat ennek az ultimátumnak s a belőle fakadó öszszes lehetséges következménynek fokozatos felszámolásához vezetne. Egyébként ismeretes, hogy a nyugati hatalmaknak már ma — jóllehet nem egyforma mértékben — érdekük az, hogy rátérjenek a „kivezető útra". A Die Welt c. hamburgi lap csütörtöki számában a Nyugat állásfoglalását úgy jellemzi, hogy „saját állásaikat bombázzák". Abban hogy bizonyos nyugati erők most fokozott erőfeszítéseket tesznek eme értekezlet szétzúzására, látnunk kell azt, hogy ez ellenkezik a nyugati hatalmak objektív érdekeivel is. Az „erőpolitika" csődbe fulladt. E politika romjai közül szóló hangok hamisan és nevetségesen csengenek Ma a Nyugatnak is szüksége van a megegyezésre, Ehhez azonban nem járul hozzá azzal, ha tovább halmozza a mesterséges akadályokat. JLFIL HOCHMAN Csehszlovák nap a poznani nemzetközi vásáron Poznan (ČTK) - Június 11-én csehszlovák napot tartottak a XXVIII. poznani nemzetközi vásáron. Ebből az alkalomból meglátogatták a vásárt a csehszlovák kormányküldöttség tagjai, akiket Václav Ouzky miniszter, az Állami Múszaki-Fejlesztési Bizottság elnöke és Václav Strakoš, az általános gépipari miniszter helyettese vezetett. Kíséretükben volt Karel Vojáček varsói csehszlovák nagykövet is. Az idén az árumintavásáron képviselt 47 állam csarnokai között ismét a legnagyobbak közé tartozik a csehszlovák kiállítási csarnok. 14 csehszlovák külkereskedelmi vállalat gazdag termékválasztékait, köztük gépipari újdonságait, a beruházási építkezés modelljeit, különleges nagy teljesítőképességű fémforgácsoló gépeket és gépkocsiipari újdonságokat állít ki 1800 négyzetméter fedett és 1200 négyzetméter szabad térségen. GENF (TASZSZ) - A. A. GROMIKO SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER A GENFI ÉRTEKEZLET SZERDAI ÜLÉSÉN NYILATKOZATÁBAN ELŐADTA A SZOVJET KORMÁNY ÜJ JAVASLATAIT A NAPIRENDEN SZEREPLŐ KÉRDÉSEKRŐL. A szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy a nyugati hatalmak küldöttségei nem mutattak hajlandóságot arra, hogy érdemben megvitassák a német békeszerződés szovjet tervezetét, valamint Nyugat-Beriin szabad várossá nyilvánításának tervét, bár a szovjet fél mindkét kérdésben közelebb hozta álláspontját a nyugati hatalmakéhoz. Hangoztatta, a szovjet kormány továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást érjen el mind Nyugat-Berlin ügyében, mind pedig a német békeszerződés kérdésében, majd kijelentette: „A szovjet kormány a megegyezésre irányuló törekvésében s azért, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét, még egy fontos lépést tesz ebben az irányban. Az értekezlet résztvevői elé terjesztjük a szovjet kormány új javaslatait, amelyeket az NDK kormányával egyetértésben teszünk. • A Szovjetunió — figyelembe véve a nyugati hatalmak álláspontját — kész beleegyezni abba, hogy ne ragaszkodjék a Nyugat Berlin-i megszállási rendszer azonnali teljes megszüntetéséhez. A Szovjetunió egyetérthetne azzal, hogy ideiglenesen fennmaradjanak a nyugati hatalmak bizonyos megszállási jogai Nyugat-Berlinben, feltéve. hogy ez a helyzet csak szigorúan meghatározott ideig, mégpedig legfeljebb egy évig áll fenn. • Ezen idő alatt a két német állam olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek eredményeképpen paritásos alapon össznémet bizottság alakul az NSZK és az NDK képviselőiből. • A bizottság feladata, hogy elősegítse az NDK és az NSZK kapcsolatainak bővítését és fejlesztését, konkrét intézkedéseket vitasson meg és dolgozzon ki Németország egyesítésére, megvizsgálja a német békeszerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos kérdéseket. • Hogy a német békeszerződés megkötése ne húzódjék a végtelenségig — folytatta Gromiko elvtárs — az össznémet bizottság vagy egyéb hasonló szerv számára egyéves határidőt kell kitűzni, amely idő alatt a bizottságnak határozatot kell hoznia a német békeszerződés es az újraegyesítés kérdéseiről. A nyugati hatalmak eddigi Nyugat Berlin-i megszállási jogainak ideiglenes elismerése akkor lehetséges, ha megegyezést érünk el a Nyugat Berlin-i kérdésnek a következő tételek alapján történő ideiglenes rendezéséről: a) nyugati hatalmak leiképes kontingensekre csökkentik Nyugat-Berlinben levő fegyveres erőik létszámát és azok fegyverzetét; b) Nyugat-Berlin területéről nem folytatnak többé semmiféle ellenséges propagandát az NDK és a többi szocialista ország ellen; c) megszUntetik mindazokat a szervezeteket, amelyek Nyugat-Berlinben kémkedessel és aknamunkával foglalkoznak az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista állam ellen; d) a nyugati hatalmak kötelezettséget vállalnak, hogy Nyugat-Berlin területén semmiféle atom- vagy rakétaberendezést nem létesítenek. I Ha ez a megegyezés megszületik, a Szovjetunió kész beleegyezni, hogy NyugatBerlih a mai formában megőrizze kapcsolatait a külvilággal. Egy ilyen megegyezés, amely tartalmazná Nyugat-Berlinnek a külvilággal fenntartott kapcsolatai megőrzését is, Nyugat-Beriin ideiglenes jogállását jelentené. Ezt a jogállást egyfelől a négy hatalom, másfelől az NDK kormánya szavatolhatná, amely utóbbi elvben beleegyezett, hogy tiszteletben togja tartani Nyugat-Berlin ideiglenes Statútumát. Ha a nyugati hatalmak célszerűnek tartják ezt — folytatta — akkor a biztosítékok kérdését vagy egy általános Nyugat-Berlin-i egyezményben, vagy pedig külön okmányban lehetne rögzíteni. Mindkét okmányt be lehetne jegyeztetni az ENSZ-nél. Ha megegyezéses alapon demilitarizált szabad várossá lehetne változtatni NvngatBerlint — ahogy a Szovjetunió ezt korábban javasolta — ugy a szabad város külvilággal való akadálytalan kapcsolatának biztosítékai mindaddig érvényben maradnának, amíg Németország nem egyesUI. A Nyugat-Berlin ideiglenes statútumára vonatkozó egyezményből származó kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése végett a Szovjetunió azt javasolja, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország képviselőiből ellenőrző szerv alakuljon, amelynek feladata ügyelni, hogy Nyugat-Berlin ne szegje meg a megegyezéseket, továbbá feladata intézkedéseket foganatosítani, hogy biztosítsák az ideiglenes jogállásról szóló egyezmény végrehajtását anélkül, hogy az NDK szuverén jogai csorbát szenvednének. A szovjet küldöttség kénytelen kijelenteni, hogy ha a nyugati hatalmak nem egyeznek bele az egyéves átmeneti időszakra javasolt NyugatBerlinnel kapcsolatos minimális intézkedésekbe, akkor a Szovjetunió nem lesz hajlandó beleegyezni a Nyugat-Berlin-i megszállási rendszer fenntartásába. Ha a nyugati hatalmak vagy Nyugat-Németország kormánya megakadályozza a határidőn belül a békeszerződésre vonatkozó megállapodás létrejöttét, akkor a Szovjetunió a Németország ellen harcolt más érdekelt államokkal együtt kénytelen lesz békeszerződést kötni a Német Demokratikus Köztársasággal. Ez kényszerű intézkedés lesz. mivel kiderül, hogy a nyugati hatalmak és az NSZK állásfoglalása miatt meghiusul a mindkét Németországgal vagy a német konföderációval és a két német állammal való békeszerződés megkötésének lehetősége — mondotta Gromiko elvtárs. A szovjet kormány reális platformokat terjeszt elő a Németországot érintő kérdések — beleértve a békeszerződés és' Berlin kérdése — megoldására és így megtesz mindent, ami erejéből áll, hogy biztosítsa a külügyminiszteri értekezlet sikerét. A szovjet kormány elvárja, hogy az értekezlet többi résztvevője támogatni fogja törekvését arra. hogv alapot találjanak az érdekelt államok álláspontjainak közelebbhozásához a német békeszerződés kérdésében és a berlini kérdésben s már ezen az értekezleten látható eredményeket érjenek el. Áz NDK külügyminiszterének beszéde Dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere rámutatott, hogy a külügyminiszteri értekezlet a két német állam közötti egyenjogú tárgyalást a legjobban azzal segítené elő, ha kijelentené, hogy e tárgyalás kívánatos a német békeszerződés megkötése és az ország újraegyesítése érdekében. Az értekezletnek ugyancsak javasolnia kellene össznémet szerv létesítését. Az NDK külügyminisztere az össznémet szerv összetételével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog alapján az államok közötti együttműködés alapjául egyedül egyenjogúságuk tiszteletbentartása szolgálhat. ...A német népnek történelmi döntést kell hoznia a régi "militarista és az új antimilitarista út között. Ezenkívül nem szabad egyik félre sem valamit rákényszeríteni. Kell, hogv mindegyik félnek meq legyen a lehetősége arra, hogy kifejtse álláspontját, egyforma kilátással az eredményre. Az NDK képviselője ezután újból leszögezte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság egyetértését nyilvánítaná Nyugat-Berlin szabad demilitarizált várossá való átalakításával. Herter beszéde AZ ÉRTEKEZLETEN felszólalt Herter, az USA külügyminisztere is. Jóllehet a Szovjetunió újabb javaslatában jelentősen közeledik a nyugati hatalmak álláspontjához és tekintetbe veszi azt, hogy nem akarják azonnal megszüntetni a megszállási rendszert, Herter a szovjet javaslatról érthetetlen okokból mint valamilyen „fenyegetésről", ..diktátumról", „ultimátumról" stb. — beszélt. Főleg azonban azt ellenezte, hogy egy évi határidőhöz kössék a nyugati hatalmak megszállási jogainak fenntartását NyugatBerlinben. A szerdai ülés összesen három óra hosszat tartott. A külügyminiszterek június 12-én tartják következő hivatalos ülésüket a Nemzetek Palotájában. Tekintettel arra, hogy Selwyn Lloyd pénteken délután Londonba akar repülni, erre az ülésre már déiután sbr kerül. * » * Genf (ČTK) — A külügyminiszterek genfi értekezlete június 11-én nem tartott sem hivatalos, sem pedig zárt ülést. Herter, az USA külügyminisztere délután meglátogatta Gromiko szovjet küíygvtniniszterC. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a két miniszter a genfi értekezlet további lefolyásáról tárgyalt. Genf, (ČTK) — A bonni kormánykörök éppúgy, mint a genfi értekezleten résztvevő nyugatnémet küldöttség, visszautasították a berlini kérdés megoldására tett új javaslatokat, melyeket az értekezlet szerdai ülésén a Szovjetunió és az NDK küldöttsége terjesztett elő. A nyugatnémet tényezők figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a Szovjetunió és az NDK javaslataiban heiyt ad a nyuqati óhajoknak. Összes ellenvetéseik ama szovjet követelmény ellen irányulnak, hoqv legfeljebb méq eerv évre maradion meq a nyugatnémet megszállási rendszer. Ezt i Genfben június 11-én délelőtt tovább folvtatódott a három nagyhatalom tárgyalása a nukleáris kísérletek beszüntetéséről. Az NDK újságíróinak felhívása A Német Üjságírószövetség küldöttsége június 10-én az NDK 4500 újságírója nevében a genfi értekezlet'résztvevöinek és a külügyminiszteri értekezlet titkárságának levelet adott át, amelyben felhívja a külügyminisztereket, tegyenek haladéktalan lépéseket a német kérdés békés megoldására. » * • A genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttséget június 10-én felkereste az a küldöttség, amelyet a kereskedelmi dolgozók június elején Prágában tartott értekezlete választott meg. A küldöttség határozatot adott át, amelyben 35 ország több mint 9 855 000 dolgozóját képviselő értekezlet résztvevői nevében felhívja a külügyminiszteri értekezletet, hogy fogadja el Németország dolgozóinak és más országoknak a német békeszerződés megkötésére tett javaslatát és így biztosítsa az sgész világ békéjét. * * * Waldemar Schmiedt, Nagy-Berlin főpolgármestere a Neues DeutschIandnak adott interjújában újból megerősítette Nagy-Berlin városi tanácsának azt az óhajét, hogy normális kapcsolatokat vegyenek fel a Nyugat-Berlin-i szenátussal és hangsúlyozta, hogy minden berlini problémát közösen kell megoldani. * * * Katherine Senon, egyike azon kevés nőknek, akik túlélték Oradour sur Lane francia városka barbár kiirtását, egy francia nőküldöttséggel Genfbe érkezett, hogy az oradouri tragédia évfordulóján a francia anyák nevében figyelmeztesse a külügyminisztereket a német militarizmus veszélyére. * * * A genfi külügyminiszteri értekezlet titkársága közölte, hogy június 10-én 198 700 levél, távirat és határozat érkezett hozzá a világ minden részéből, amelyekben felhívják a minisztereket, törekedjenek olyan hatásos intézkedések kidolgozására, amelyek elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhítését. A genfi értekezlet titkárságára egyre további levelek, táviratok, emlékiratok és határozatok érkeznek nemcsak egyénektől, hanem különféle szervezetektől is, amelyek tagjainak száma több millió főre rúg. V. A. Zorin interjúja a berlini rádió tudósítójával Genf (ČTK) - V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének hflyettese június 10-én interjút adott a berlini Demokratikus Rádió tudósítójának a genfi külügyminis;:! e. értekezlet elé benyújtott legútobb: szovjet javaslatokról. Zorin íinngsúlyozta, hogy a szovjet kormány az NDK kormányával való megegye • zés alapján legutóbbi javaslataival igyekszik újból közelebb kerülni a nyugati hatalmak követelményeihez A nyugati hatalmak sajtóértekezletein elhangzott kifogásokkal kapcsolatban — mintha e szovjet javaslatok valamilyen „fenyegetést" vagy „ultimátumot" jelentenének — Zorin hangsúlyozta: „Nem az elsó eset, amikor a Szovjetuniónak Nyu gat-Berlin kérdése hamaros megoldására tett újabb javaslatait , nv<">"másként" magyarázzák. Javaslatainknak semmi közük sincs ehhez p megjelöléshez, amelyre javaslatain

1' semmilyen alapot sem szolgaltatn?.k a szovjet engedményt bizonyos ,,u' timátumnak" akarják feltüntet' amiből nyilvánvaló, hogy újabb pro paqandahadjáratra készülnek a Szovjetunió és az NDK ellen. A bonni hivatalos körök annyira mennek, hogy követelik: a nyugati | nagyhatalmak tegyék lehetetlenné a csúcsértekezletet. A szövetségi kormány állítólag „kizártnak" tartja, hogy Nyugat egyetértsen ilyen értekezlettel. Von Brentano bonni külügyminiszter utasításokat fog kapni, hogv ez iránvban hasson a nyugati í ?->• '""'V-nakra. Nyugat-Németország visszautasítja az új szovjet javaslatokat