Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-10 / 159. szám, szerda

Kultúránk és művészetünk zászlaja ma és a jövőben is a forradalmi munkásosztály, a kommunizmus zászlaja (Folytatás a 4. oldalról) szerű megfilmesítése — nem adja-e á szocialista humanizmus mélységesen meggyőző művészi ábrázolását, annak a szocialista humanizmusnak képét, amely egyedül jelenti századunk emberének méltóságát és becsületét? Elvtársak, mikor állott kulturális dolgozóink és művészeink előtt oly ragyogó távlat, mint ma? Szocialista világrendszerünk egyre gyorsabban halad előre, ereje megsokszorozódik. E fejlődés törvényszerű s ha megítéljük fő lehetőségeit, végül mindig a kommunizmus végső győzelmébe vetett törhetetlen bizonyosság szilárd tudatára jutunk. Megakadályozhatják-e ezt a fejlődést az Imperialisták? Akadályokat gördíthetnek a kölcsönös kereskedelem kapcsolatai útjába, korlátozhatják a gazdasági együttműködést, fenntarthatják, sőt fokozhatják a hidegháborút, növelhetik a fegyverkezést és ezzel bennünket is arra kényszeríthetnek, hogv eszközeink egy részét a védelemre fordítsuk. » - De ez sem üdvözíti őket! Ellenkezőleg, a Nyugat lázas fegyverkezése. a tőkés gazdaság rákfenéje egyre nagyobb terheket ró a kapitalista országok népeinek vállára. Az egész világ közvéleményének egyhangú ellenállása ellenére egyes őrültek háborúra vetemedhetnek, megkísérelhetik a szocialista országok fegyverrel való megsemmisítését. Az erők aránya a világban azonban azt mutatja, hogy fegyveres támadás esetén a kapitalista rendszer volna az. amely újkori Atlantisszá válna és hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, a szocializmus győzelmedesen haladna tovább! A következtetés egyértelmű: ma mér az imperialisták nem fojthatják el a szocializmust és nem akadályozhatják meg győzelmét sem. Az imperialisták igyekeznek fágalmazni és gyalázni eszményeinket és gyakorlatunkat. Sőt igyekeznek azt állítani, hogy a kommunizmusnak nincs vonzóereje, sem jövője. Ha eszméink az emberek számára idegenek volnának, ha nem volnának a burzsoáziára veszélyesek, biztosak lehetünk abban, hogy a monopóliumok egy lyukas garast sem adnának az ellenünk folytatott propaganda céljaira. Ezzel szemben egyre több millió dollárt fordítanak - az- ún. „kottitnunizimus elleni harcra" és rettegnek eszméinktől, amelyeket ez emberek millió magukévá tesznek valamennyi világrészben. Jelenleg a világ közvéleményének figyelme a genfi külügyminiszteri értekezletre összpontosul, arra az értekezletre, amely a kormányfői értekezletet megelőzi. Korai volna a genfi tárgyalások eddigi eredményeit összegezve értékelni. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer országai őszintén óhajtják a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldását, s mint ismeretes, sürgetik, hogy ilyen tárgyalások folyjanak a béke érdekében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a tárgyalások előbbutóbb pozitív eredményekre vezetnek. Tárgyaló partnereink nem hagyhatják örökké figyelmen kívül a történelmi tényeket. Egyetértünk Hruscsov elvtárssal, hogy a józan ész győzelmére van időnk várni. Nincs messze az az idő, amikor a Nyugaton megértik a fejlődésnek azt a világos irányzatát, amely azt mondja, hogy az idő nekünk, a szocializmusnak dolgozik. Ami nem oldható meg egyes nyugati politikusok intrikái következtében ma, bizonyára megoldást nyer holnap. Biztonságunk és bizonyosságunk alappillére a szocialista tábor gazdasági és kulturális fellendülése, a kommunizmusért végzett munka eredményei. Népünknek a Szovjetunióhoz fűződő sziklaszilárd barátsága, a szovjet néphez és a többi szocialista ország dolgozóihoz fűződő legtisztább testvéri barátság tudata mély gyökereket eresztett munkásaink, parasztjaink és értelmiségünk gondolkodásában és életünk fő jellemvonása lett. Kulturális dolgozóink, művészeink számára teljes mértékben érvényes, hogy a kommunizmus eszméinek megértése, győzelmes útjának elősegítése számunkra a legmegtisztelőbb feladat, A munkások és parasztok oldalán harcolni a kommunista párt zászlaja alatt mindazért, ami a nép érdekét szolgálja s mindaz ellen, ami árt a népnek vagy veszélyezteti a népet — ez a szocialista kultúra programja. Megelégedéssel értékelhetjük, hogy kulturális dolgozóink és művészeink részt vesznek a békéért folyó harcban és aktív álláspontot foglalnak el mindahhoz, ami a világban történik. Elvtársak, országunknak nagy a jelene, de még nagyobb lesz a jövője. A szocialista építés befejezése, a kommunizmus nagyszerű épülete alapjainak lefektetése bátor gondolkodású, fékezhetetlen erejű és harcos szellemű embereket követel meg. Kommunista' pártunk meg faft győződve arról, hogy kulturális frontunk még tevékenyebb részt vesz népünk dicső holnapjainak megteremtésében. Kultúránk és művészetünk zászlaja a forradalmi munkásosztály, a kommunizmus lobogója volt és marad! ••••••••••••••••••••••••••••••••i A szlovák nemzeti szervek képviselői fogadták az EAK nagykövetét (ČTK) - Ľudovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Pavol MajÜng, a Megbízottak Testületének első alelnöke kedden délelőtt fogadták a Megbízottak Testületének bratislavai épületében dr. Salah el Dine Tarazit, az Egyesült Arab Köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki e napokban baráti látogatás céljából tartózkodott Szlovákiában. A vendéget a szlovák nemzeti szervek és Szlovákia egész dolgozó népe nevében Pavol Majling, a Megbízottak Testületének első alelnöke üdvözölte. A szlovák nemzeti szervek képviselői hosszabb ideig szívélyesen elbeszélgettek az EAK nagykövetével. * * * Az EAK nagykövete azután megtekintette a bratislavai Februári Győzelem utcán folyó lakásépítkezéseket és részt vett a díszebéden, melyet Ľudovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és a Megbízottak Testülete elnökének képviseletében Pavol Majling, a Megbízottak Testületének első alelnöke adott tiszteletére. * * # Dr. Salah el Dine Tarazi, az Egyesült Arab Köztársaság nagykövete a délutáni órákban Bratislavából Prágába utazott. A külpolitikai szerkesztők nemzetközi értekezletének második napja (Tudósítónktól) A külpolitikai szerkesztők és hírmagyarázok prágai konferenciájának második napján igen értékes felszólalások hangzottak el. Legérdekesebb volt Daniil Kraminovnak, a moszkvai Pravda főszerkesztőhelyettesének beszámolója a külpolitikai szerkesztők felelősségéről és sikeres munkájuknak előfeltételeiről. Kraminov elvtárs számos konkrét példával mutatott rá a nyugati sajtó felelőtlen cikkeire, amelyek megmételyezik az olvasók gondolatát, megmérgezik a nemzetközi légkört és szembeállítják egymással a nemzeteket. Ugyanakkor példákat említett a becsületes újságírói munkára, amely hozzájárul a hidegháború felszámolásához. Kraminov elvtárs felszólította az újságírókat, hogy világnézetükre való tekintet néllül a békés együttélés talajln küzdjenek együtt a háborús propaganda ellen, az egész emberiséget érintő nagy kérdések megoldásáért. A sajtó nagy erő, ha az újságírók az egész világon összefognak, nem térnek le az igazság útjáról, tiszta lelkiismeretükre hallgatnak — mindez minden bizonnyal meghozza értékes gyümölcsét. A délutáni ülésen „A külpolitikai szerkesztők együttműködésének és kapcsolatainak jelenlegi helyzete és kilátásai" címmel Jean Maurice Hermann, a francia Liberation külpolitikai rovatvezetője és a Nemzetközi Ojságírószövetség elnöke tartott beszámolót. Elemezte a jelenlegi helyzetet, beszélt az újságírók világértekezletének előkészületeiről, a külpolitikai szerkesztők konferenciájához hasonló találkozók megrendezéseinek kilátásairól. Válaszolt egyes felvetett kérdésre és síkra szállt az újságírók nemzetközi kapcsolatainak további megszilárdításáért. Az olasz Cruíchi, Nemzetközi Ojságírószövetség titkára a becsületes újságírói munka áldozatairól beszélt, Manollsz Glezoszról. a francia Allegról és másokról, akiket azért zártak börtönbe, mert síkra szálltak a nemzeti érdekek mellett és arról megalkuvás nélkül írtak, tájékoztatták a közvéleményt. Legyenek ők példaképeink és követeljük Glezosz szabadon bocsátását. Színesebbé tették a vitát, újabb szempontokból világítottak meg a felvetett kérdéseket a ghanai, amerikai, német, indonéz és más felszólalók. fa. nigériai Köztársaság kormányának nyilatkozata az algériai kérdésről Tunisz (CTK) - Jazid, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának tájékoztatásügyi minisztere az El Mudzsahidban, az algériai nemzeti felszabadítási front lapjában állást foglalt az algériai kérdés megoldására irányuló francia javaslatokat illetően. „Franciaországban ma egyre többen emelnek szót a francia és az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya közötti tárgyalások mellett Kedvezően nyilatkozott e kérdésben számos demokrata és liberális képviselő. akik ügyünk iránt megértést mutattak. — írja a Jazid. — E francia demokraták és liberálisok most azonban olvan nézetet kezdenek nyilvánítani, hogy el kellene fogadnunk olvan megoldást, amelynek alapján fél úton maradnánk a függetlenség és a jelenlegi állapot között. Azt javasolják, hogv Kamerun, Togo és Nigéria példájára elégedjünk meg a korlátozott függetlenséggel, am; azt jelenti, hogv a Francia Nemzetközösség tagjaivá válnánk. Szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk e javaslatokat illetően. Megjegyezzük, hogy Kamerun, Togo és Nigéria feltételei nem felelnek meg az algériai tényeknek. Ezek a területek, amint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állanak, és így minden lehetőségük megvan arra, hogy alkotmányos eszközök keretében harcot folytathassanak. Eqészen más a helyzet a mi esetünkben. Szabad emberek vaqyunk és nem vagyunk hajlandók belépni a gyűjtőtáborba, vagyis a Francia Nemzetközösségbe, amelvnek fő őre Párizs." Jazid miniszter ezzel kapcsolatban utalt Madagaszkár esetére, amelyről kijelentette, hogv „olyan emberire emlékeztet, aki arra törekedve, hogy kijusson a börtönből, inkább a gyűjtőtábort választotta. Jazid hangsúlyozza továbbá, hogy Algéria egyedüli célja a nemzeti függetlenség kiÁz algériai háború már 600 ezer emberéletet követelt Az afrikai nemzetek értekezletének előkészítő bizottsága „Az algériai francia gyarmati háborúról szóló fehér könyv" kiadását készíti elő. A tunéziai lapok kivonatokat közöltek e könyvből. Megrázó bizonyítékokat hoznak az algériai háborúról, amely már 600 ezer emberéletet követelt, a francia gvűjtőtáborokról, az úgynevezett átcsoportosító táborokról, amelyekben több mint 2 millió algériai sínylődik és amelyekben a halandóság oly nagymérvű, hogy a nemzet kiirtásáról lehet beszélni. Az értekezlet előkészítő bizottságának határozati javaslata felszólítja a független afrikai országok kormányát, haladéktalanul foglaljanak el elvj álláspontot az algériai háború kérdésében és sokoldalú támogatásban részesítsék az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát. ANGOL SZAKÉRTŐK: „Oroszország az első heiyet foglalhatja ei az automatizálás terén" A Sunday Times lap „Oroszország az első helyet foglalhatja el az automatizálás terén" címen kommentárt közöl, amelyben így ír: „Néhány év alatt Oroszország teljés mértékben túlszárnyalhat bennünket. Ez Tastin professzor nézete, aki röviddel ezelőtt tért vissza kéthetes oroszországi útjáról." Tastin volt annak a csoportnak a vezetője, amelyet az elektrotechnikai mérnökök intézete és a brit tanács kezdeményezésére a Szovjetunióba küldtek, hogy az ipar automatizálásában elért sikereket tanulmányozza. A kommentár hangsúlyozza, hogy a szakértők csoportját megdöbbentette a technikai káderek nevelésének hatalmas fejlődése. A csoport 8 — 9 intézetet keresett fel és azt tapasztalta, hogy minden intézetben több száz technikai szakértő folytatja tanulmányait. A szovjet diákok 5 és fél évig tanulnak s a legutolsó hat hónapban olyan munkával foglalkoznak, amelyejt gyakorlati tudományos kutatásnak lehet minősíteni. Az angol szakértőkre nagy hatást gyakorolt az a tény, hogy ezen intézetek tudományos dolgozóinak csoportjai olyan üzemekben dolgoznak, ahol új berendezést szerelnek fel, amelyet az intézetekben készítettek elő és a berendezés működését közvetlenül az üzemben tanulmányozzák. vívása. A miniszter cikkének befejező részében ismét kijelenti, hogy az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya hajlandó tárgyalni a francia kormánytényezőkkei anélkül, hogy bármilyen előzetes politikai vagy eljárási feltételt szabna. „Minél előbb nyilvánít de Gaulle kormánya az algériai kérdésben több politikai realizmust. - írja Jazid. — annál gyorsabban teremtjük meg a békét Algériában és egész Észak-Afrikában." Á felkelők vezérének üzenete az Amerikai Államok Szervezete elnökéhez A lakosság támogatja a nicaraguai felkelőket Az Uj-Kína hírügynökség a nicaraguai rádió közlésének alapján arról ad hírt, hogy a felkelők összpontosítják erőiket és Managua ellen készülnek vonulni. A diktatúraellenes erők Junotega tartományban gyülekeznek. A helyi lakosság támogatja a felkelőket és még a kormánycsapatok parancsnoka is kénytelen volt beismerni, hogy a lakosság helyenként a felkelőkhöz csatlakozik. A Somoza-kormány erőszakos eszközökhöz folyamodik uralmának fenntartására. Csütörtökön hivatalos közlést adott ki arról, hogy az elmúlt napok folyamán 125 személyt tartóztattak le kormányellenes cselekmények miatt. Lacajo Farfan, a nicaraguai felkelők vezére Costa Ricából üzenetet intézett Jósé Morához, az Amerikai Államok Szervezetének elnökéhez. Kijelenti, hogy a felkelés győzelme után megtorlással fog élnj mindazok ellen, akik saját honfitársaik hóhérai voltak. Az üzenetben hangoztatja, hogy Somoza kormánya „barbár eszközöket" alkalmaz letartóztatott ellenfeleivel szemben. A Reuter-iroda jelenti, hogy neves nicaraguai politikusok felkérték a közép-amerikai országok managuai diplomáciai képviselőit, bocsátkozzanak tárgyalásokba Luis Somoza nicaraguai köztársasági elnökkel a további vérontás elkerülése végett, Mint az AFP közli, Guatemala, San Salvador, Honduras, Costa Rica és Panama diplomáciai képviselői a kérésnek eleget tettek és felajánlották közvetítő szolgálataikat a nicaraguai kormány és az ellenzék között, hogy meqoldást keressenek a kialakult helyzetben. Csehszlovákia sikere a poznani nagyvásáron A poznani nagyvásáron hétfőn megkezdték az első kereskedelmi tárgyalásokat és a technikai tapaszlatcseréről szóló megbeszéléseket. A csehszlovák pavilonban a nagyvásár megnyitásai utáni első nap több millió rubel értékű szerződéseket kötöttek. Az egyes országok pavilonjait megtekintették 12 állam kormányküldöttségei. A csehszlovák küldöttség F. Krajčír külkereskedelmi miniszternek és V. Ouzkýnak, az állami technikai fejlesztési bizottság elnökének vezetésével fogadáson vett részt a szovjet pavilonban és fel- | kereste a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Német Szövetségi Köztársaság és egyes más nyugati államok pavilonját. A csehszlovák pavilon a látogatók rendkívül nagy figyelmének örvend. Hétfőn a bolgár kormányküldöttség és az NDK kormányküldöttsége kereste fel pavilonunkat. „A poznani csehszlovák pavilon a leghatásosabb a 28. poznani nagyvásáron" írta H. Rau, az "NDK bel- és külkereskedelmi minisztere a csehszlovák pavilon megtekintése után a látogatók könyvébe. A lengyel népgazdaság kedvező fejlődése Varsó (ČTK) Amint a lengyel ipari ágazatok májusi gazdasági eredményei mutatják, a termelési tervet a második negyedévben valószínűleg 103 %-ra teljesítik. Ez annyit jelent, hogy 1958 év ugyanezen időszakához viszonyítva a nyerstermelés 8.5 °/o-kal emelkedik. A Tribúna Ludu az 1959 év első öt hónapi népgazdasági tervteljesítés eredményével kapcsolatban hangsúlyozza a nehézipari termelés fokozott növelését. Különösen gyors emelkedés mutatkozik a vegyiiparban, a múlt év májusához viszonyítva 14 %-os növekedést mutat. Az építőanyag termeié- | sében 1959 első négy hónapjában a múlt évivel szemben 15 °/o-os az emelkedés. 1959 első öt hónapjában terven felül csaknem 1 millió 300 ezer tonna szenet bányásztak, 270 millió kilowattóra villanyáramot fejlesztettek és 36 ezer tonna hengerelt árut gyártottak. A motorkerékpárok gyártása 32 °/okal, a kerékpárok gyártása 34 %-kal, a hűtőszekrényeké 63 %-kal és a mosógépeké 72 %-kal emelkedett. Lengyelországban ma három és félszer annyi televíziós készüléket gyártanak, mint tavaly ugyanebben az időben. Emlékük kötelez Tizenöt évvel ezelőtt lejátszódott véres tragédia emlékét idézzük ma. 1944. június 10-én vált Oradour sur Glane kétezer lakosú, francia mezőváros a fasiszta gyilkosok martalékává. „Egy templomba zsúfoltak össze bennünket. Szörnyú volt. Állandó lövöldözés. Az oltárnál tüzérségi lövedékek robbanófejei robbantak, sírás és jajveszékelés. A nők és gyerkemek nagyrésze véresen földön fetreng, ruhájuk összetépve. Többen szinte félig eszméletlenül a mellékajtókhoz esnek és nyomásuk alatt recsegve, ropogva engednek a pántok. De nincs menekülés. Az SS-legények eszeveszetten tüzelnek a menekülőkre. S amikor az ajtók magukra vonták az SS-legények figyelmét, sikerült emberfeletti erővel felkapaszkodnom az egyik ablakra, kiugranom és elmenekülnöm" — ecsetelte Oradour romlását Rouffanche asszony, aki egyedül menekült meg a templomba zárt oradouri nők közül. Az oradouri vérengzés miatt a vádlottak padjára ültetett 22 SS-ista ellen lefolyt bünper koronatanúja volt. Mi is történt? Az, hogy a francia ellenállási mozgalom terjedésétől, a nácizmus közelgő vereségétől rettegő hitlerista fenevadak elrettendö példa statuálására szánták el magukat. A békés Oradourt szemelték ki. A hírhedt Das Reich hadosztály egyik SS különítményét bízták meg a helység megsemmisítésének végrehajtásával. Körülzárták a falut, összeterelték a lakosságot és két részre osztották. Külön az erőteljes férfiakat, és külön, pajtákba és a helybeli templomba terelve, a nőket, gyermekeket és aggastyánokat. Megkezdődött a „pokoli színjáték". A vérszomjas náci csürhe rágyújtotta az épületeket áldozataira. Kattogott a géppuska, kézigránátok, lövedékek robbantak. A lefolytatott bírósági tárgyalás alkalmával többször hangsúlyozták a gyilkosok szadizmusát: kéjelegtek áldozataik kínjaiban, nem egyszerre ölték meg őket, hanem előbb a lábukat lőtték át, és így zúdítottak egész sorozatokat a fetrengökre ... Csak 1953-ban állították francia katonai bíróság elé a gyilkosokat, — persze nem az ördögi terv értelmi szerzőit, hanem a parancsalkat militarista tompaelméjűséggel és szadizmussal párosult vérszomjjal és zsákmány-harácsolással végrehajtó zsoldosokat. Noha a francia burzsoázia — elárulva és meggyalázva a francia nép nemzeti ellenállási harcának emlékét és szellemét, — mindent elkövetett a vádlottak megmentéséért, a tömegek hangját nem lehetett egészen mellőzni. A bíróság ugyan csak kettőt, Boos és Lenz vádlottakat ítélte halálra, a többiek 12—5 évi kényszermunkával, illetve fegyházzal „kerültek ki a csávából". Miért idézzük ma Oradour emlékét? Azért, mert 15 év távlatából is élő és időszerű. Hisz a most ülésező genfi értekezlet tárgyalásainak központjában legfőbb kérdésként áll Németország kérdése, azaz békés és demokratikus fejlődésének biztosítása a békeszerződés megkötésével. Mint a tárgyalások eddigi lefolyásából kifQnt, ennek egyedüli következetes híve a Szovjetunió, míg a nyugati nagyhatalmak képviselői és éppen a nácibarát francia burzsoázia aktív részét képviselő Couve de Murville serény igyekezetet fejtenek ki a szovjet javaslatok elvetésére és Bonn hadiszekerének tolására. Ezért oly élő Oradour emléke, annak a kétezer legyilkolt ártatlan francia hazafinak emléke, akiknek gyilkosai a „qui habét tempus. habét vitám", (azaz ki időt nyer, életet nyer) elvet követve várják, hogy ismét eljöjjön „az ő idejük". A sokat szenvedett, de tapasztalt é^ éber emberiség a világbékemozgalom erejére támaszkodva megakadályozza tervüket. • j j T

TT S7Ö f> + 1959. június 10.