Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-09 / 158. szám, kedd

Z_ÚJ szó A gyógynövények gyűjtésében versenyeznek A madari nyolcéves magyar középisko­la tanulói között gyógynövénygyűjtési ver­seny indult, melybe az iskola valameny­nyi tanulója bekapcsolódott, — még a legkisebbek is. Szorgalmas munkájuk eredménye az iskola padlásán látható, ahol már lassan kevés lesz a hely az összegyűjtött növények szárítására. A gyógynövényekért kapott bevételből isko­lánk a szorgalmas gyűjtőket kirándulásra viszi. A kitűzött jutalom ösztönzőleg hat a gyermekekre. TRENKA TIBOR, Madar. X madari Iskola három legszorgalmasabb győgyniJvénygyüjtője: Papp Éva, Péntek Olga és Czlbor Rebeka. (Trenka T. felv.) A zselízi HNB munkájáról Községünk az elmúlt évek folyamán megszépült. A Fő utca mindkét oldalán zöld pázsitszdnyeg, dfszbokrok, fák és virágok tarkasága vonja magára a fi­gyelmet. Községünk fejlesztésének, szé­pítésének gondját őszintén szívükön vi­selik a HNB tagjai, akik nagy gondot fordítanak arra, hogy a ma még egyéni­leg gazdálkodó földműveseket ls megnyer­jék a szocialista gazdálkodásnak. E mun­kájuk eredménnyel jár, mert mind töb­ben határozzák el magukat arra, hogy az EFSZ-tagok sorába lépjenek. A helyi nemzeti bizottság már eddig Is több olyan Intézkedést hozott, amely a lakosságnak nyújtott szolgálatokra vonat­kozik. Ilyen például az elektrotechnikai javítóüzem létesítése, a fafűrészelés meg­szervezése, kölcsönző üzletet is létesített a HNB községünkben, ahonnan a lakosság néhány korona kölcsönzési díj fejében különböző háztartási gépeket kölcsönöz­het, például mosógépet, porszívót, villany­vasalót, fényképezőgépet, írógépet, lako­dalmakra és egyéb alkalomra porcelán­edényeket stb. A közeljövőben nyer befejezést a já­rási egészségügyi intézet mellett épülő kommunális üzemek háza. Ebben az épü­letben helyezik el a mosodát, tisztítóüze­met és 4 fürdőt, egyelőre tíz káddal. Rövidesen virág kertészetet és virágüzle­tet is létesítenek. Ez évben — az előbbi évhez hasonlóan már 44-en kaptak házhelyet a HNB-töl. További házhelyjuttatások vannak folya­matban. A HNB gondoskodik a cigány­s.ármazású polgárokról is. A kiosztott házhelyekből ők is részesültek. A Rafael és Balogh család már a HNB segítségé­vel felépített új házakban lakik. A HNB nagy segítséget nyújt az újon­nan épülő sportpályánál is. Most van folyamatban a hangszóró­hálózat kibővítése. Tíz darab új hang­szórót kap a község és sor kerül a rossz hangszórók kicserélésére is. Ezen kívül számos más intézkedésre kerül sor, amelyek mind a lakosság érdekeit szol­gálják. Jő munkát végzett a HNB, tagjai rá­szolgáltak a választók bizalmára. Sokirá­nyú ténykedésükben mindig számíthatnak a lakosság segítségére. Andriskln József, Zselíz Segítettek a katonák Május 20-án szép felhőtlen napra ébredtünk. Senki sem gondolta, hogy ez a nap valami különöset hoz a szá­zad életébe. Délután három órakor azonban hirtelen rendkívül erős zápor zúdult a városra és környékére. Csak­nem 20 cm-es víz lepte el az ut­cákat, víz alá kerültek a pincék. Az üzemek közül a Vigona került a legrosszabb helyzetbe. Tíz perc alatt víz alatt állott az egész üzem terü­lete — a műhelyek és a raktárak is. Az üzemben többnyire nők dolgoznak, akik nem győzték a harcot az egyre emelkedő vízzel. Ekkor hozzánk for­dultak segítségért. Századunk néhány perc alatt a helyszínen volt és meg kezdődött az „ütközet". A gyár területére óriási sugarakban ömlött az üzem mellett lévő magas partról a víz, sőt a homokos park egy része le is szakadt. Első dolgunk volt, hogy vízelvezető csatornát ássunk, s a vizet az üzemen kívülre vezessük. Csak azután foghattunk hozzá az üzem műhelyeiben és raktáraiban lévő víz levezetéséhez és a sártömeg eltávolí­tásához. A sarat katonai autókon hord­tuk állandó esőben, bőrig ázva. Ez a gyors és határozott cselekedet ismét megmutatta, hogy néphadseregünk ka­tonái bármikor és bármilyen viszonyok között készek megvédeni népünk és ál­lamunk vagyonát. A munka este 20 óráig tartott. Ekkor Zitka tiszt jelentette a század parancs­nokának, hogy a feladatot teljesítet­tük. Az üzemben már nincs sem víz, sem sár. Másnap a HNB köszönő le­velet küldött századunknak. KEZES JÓZSEF, őrvezető. Megvédjük a liiiltűrnű venyeket Varga József, a párkányi GTÄ mun­kairányítója, mondta a fenti pár szót beszélgetés közben, amikor a nö­vényvédelemről esett szó. A párkányi traktorállomás növény­védelmi csoportja jól dolgozik. Négy kultiváciős traktor látja el a teen­dőket. Ha a szükség úgy hozza, ki­lenc traktort állítanak munkába a köbölkúti növényvédelmi brigád dol­gozói. A brigád vegyszeres gyomirtással küzd a gazdagabb hektárhozamokért. Dikotexet használnak, az őszi és ta­vaszi kalászosokból irtva a gyomot. Gyomirtásra t—• 1080 hektárra — szerződést kötött a gépállomás. Fő­leg a tavaszi kalászosokról van szó. Az említett területből a növényvé­delmi brigád 500 hektáron végezte el a feladatát. És a többi? Az sem vesz kárba. A szövetke­zetek maguk ls megteszik, amit kell. Oj dolog volt az efféle gyomirtás a szövetkezetben, s mint minden új, ez is némi kétkedésre adott okot. Am a gyakorlat nem rossz bizo­nyíték. Köbölkűton az őszi árpát ve­gyi gyomirtással tisztították. Az a tábla, ahol gyomirtást végeztek, bi­zony különb, mint a másik. Egész biztos, meghozza majd a hasznot, másutt is, Kéménden, Kisújfalun, Bátorkeszin stb. Szólni kell az állati kártevők el­leni védekezésről is, mivel — sajnos — ez ma igen időszerű, tekintettel arra, hogy a kolorádó-bogár igen el­terjedt. Porzás, permetezés a soron­lévő feladat, repülőgépről is . végzik a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon. A hektárhozamok növelésének egy másik fontos része a gépi növény­ápolás. A traktorállomás 3900 hek­tár gépi növényápolásra kötött szer­ződést a szövetkezetekkel. A munka jó részét a traktorállomás dolgozói már elvégezték. Az idén a szövet­kezetekben sok a kukorica, a járás­ban 3160 hektár. A munkálatok fele részét a GTÄ végzi. Jól haladnak a növényápolási munkálatok azokban a szövetkezetekben is, ahol gépeket vásároltak. A takarmányszárításről, begyűjtés­ről szólva meg lehet említeni a be­gyűjtés időpontját is. Erről szinte feleslegesnek tűnik beszélni, hisz a szövetkezeti parasztság nagyon is tisztában van a dolgával, mit mikor kell tenni. Tavaly Muzslán mégis 35 fokos melegben gyűjtötték a lucer­nát. \ (-d) KIS FALU, NAGY EREDMÉNYEK Csenkéröl, a somorjai járás egyik kis falujáról mondunk most el. egyet ­mást. Talán kezdjük azzal, amit a já­rási székhelyen mondtak róluk. — Csenkén már nincs egyénileg gaz­dálkodó. A szövetkezet jól működik. Pár héttel ezelőtt szövetkezeti klubot nyitotiak. Kacskaringós az út Csenkéig. Nyo­munkban porfelhő kerekedik, megszűri a nap sugarait, opálszínűen csillog a milliárdnyi homokszem. A falu köze­pén csikordul a fék. Régi, viharvert, kivénhedt ház előtt állunk meg. Átel­lenben idősebb bácsi támasztja a ke­rítés oszlopát. — Eltévedtek — kiáltja kissé érdes hangon. Ugye az irodát keresik? For­duljanak csak meg szépen ... Oszt ha majd találnak egy új kastélyt, azelőtt álljanak meg. A szövetkezet gazdašági udvarának bejáratához közel, ahol pirosra festett vaskapu zárja el az utat az idegen előtt, csakugyan megtaláljuk. a „kas­télyt". Igazán szép. Körülötte még a mész, beton jellegzetes szaga terjeng. Az udvaron virágágy, - melybe ügyes kezek a virágok közé a vörös csillagot is odavarázsolták. A vörös csillagot a szabadság, jólét, az emberiség jövő­jének csillagát. Vass Ferenc, a szö­vetkezet elnöke mutatja tovább az utat. Vörösre festett vaskorlát övezi a „kastélyba" vezető betonlépcsőt. — Ez a mi közös otthonunk — ma­gyarázza az elnök. Ha kívülről nézik elég cifrának tűnik. Eredetileg ném is ilyennek terveztük, de a tagok azt mondtak, ha már egyszer építünk, ak­kör legyen olyan, hogy mindenki szeme megakadjon rajta ... * * * Elgondolásunk formát öltött. A szö­vetkezet építő csoportja respektálta a szövetkezeti tagok elképzelését. S most itt áll előttünk a szép épület, amelyet jogosan nevezhetünk kastélynak is. Ablakai nagyok, világosak. Félemelet magasságig terjed a pince. S milyen pince? Szép nagy, tágas helyiség. Mu­latóhelynek szánták, ha netán néha­néha egy kis borkóstolóra kedve szoty­tyanna a szövetkezeti tagoknak. A pince fölött — ahová a piros korlát­tal határolt lépcső vezet, hosszú folyo­só vezet egyenes irányba. Baloldalon a szövetkezet irodahelyiségei sorakoznak. Szép, kényelmes bútorok teszik kelle­messé a helyiségeket. A folyosó jobb oldalán hatalmas terem húzódik. Ez a klubhelyiség. Még csak a televíziós készülék van benne, de rövidesen szé­pen berendezik. Ha pedig egyenesen végighalad az ember a folyosón, újabb ajtóba botlik. Az elnök azt mondja: — Ez a fürdőszoba. Ahogyan az egész épület, a fürdő­szoba is csempével van vállmagasságig kirakva. Egy fürdőkád fürdőkályhával áll az egyik sarokban. Átellenben há­rom zuhanyozó. — Munka után jól esik a fürdés — mondja mosolyogva Vass Ferenc. Az emeleti vendégszobába még lét­rán jutunk fel. No de, ez a legkeve­sebb. Ez már csak annyi, mintha az új ruhára gombot kéne varrni. A jobbol­dali vendégszoba teraszra nyílik, amelyről szép a kilátás a szövetkezet gazdasági udvarán, túl a felhőkkel ölelkező rónaságra. — Több mint 8 milliót ér az, amit itt látunk — mondja büszkén az elnök. Telepünket körülkerítettük. Azon túl több mint 10 ezer facsemetét ültet­tünk. Kell ez nálunk, hogy a szél ne markolhasson oly könnyen a homok­ba.. , * » » Mielőtt még az alkony teljesen le­szállna, egy kis sétát teszünk a szö­vetkezet „birodalmában". Megnézzük a gépszínt, az istállókat, majd a szövet­kezet kertészetében, az üvegházakban kötünk ki. Langyos-párás itt a leve­gő, rengeteg a paprika és az uborka, s nini, még virág is nyílik. Piros, hal­vány rózsaszínű szegfűbokrok. Az el­nök pár szálat letép. — Fogadják jó szívvel. Helyemben a kertészlányok is ezt tennék. A vi­rágot ők ültetik. Az idén a 10 hek­táros kertészetből 430 ezer korona bevételt terveztünk. Akár hiszik, akár nem, eddig már több mint 200 ezer koronát jövedelmezett. Aranyat ér ezeknek a lányoknak a keze... Az alkony szinte észrevétlenül ránk teritette szürke köpenyét. Az elnök újból a „kastély" felé invitál. Azt mondja: — Egyről-másról még elbeszélge­tünk. A helyi rádió hangtölcséréből meg­kapóan száll a dal: „Megkondult a kecskeméti..." Az elnök felvilágosít: — Születésnapi köszöntő az egyik tagnak. Micsoda figyelmesség a HNB részé­ről. Milyen szép, milyen emberi... — Ez nálunk így szokás. A- ter­melésben elért jó munkáért is adunk zenésköszöntőt. A figyelmesség jól esik az embereknek. * * * Az elnöki irodában helyet foglalunk. Kényelmes fotelek. — Azt mondják, a felettük védnökséget vállalt üzemtől kapták. A sarokban könyvszekrény. Ezer körülire becsülöm a könyvek szá­mát. Egész sorozat Lenin műveiből, szakkönyvek egész sora, de a szépiro­dalom sem hiányzik. Szép kötésben ott sorakoznak Jókai összes müvei. Távolabb Mikszáth, Móricz... Amott meg Hanzelka és Zikmund könyve. Viktor Hugótól a Nevető ember; és a szovjet irodalom nagyjainak írásai kö­vetkeznek. ' A könyvtár rövidesen a klubba ke­rül, csak még "a parkettet kell kifé­nyesíteni. Halkan nyílik az egyik szekrény ajtaja. Az elnök bort tesz az asztalra. — Talán így jobban megy a beszél­getés — mondja mosolyogva. Letelepszünk. Mert itt az alkalom, hogy amíg az elnök a poharakkal baj­lódik, róla is elmondjunk egyet mást, Jól megtermett, erős fiatal ember. Hét évvel ezelőtt került a szövetkezet élé­re. Sokat tanult, míg odáig jutott, hogy helyesen tudja irányítani a kö­zös sorsát. Szereti a könyveket, úgy is mondhatnánk, legjobb barátja a könyv. Cseléd gyereke. Az ő gyermek­szobája a barázda, a tarló volt. ' No de mit emlegessük a múltat. Szomorú az, szinte könnyfakasztó. In­kább koccintsunk a mára, a csenkeí szövetkezet egészségére. * * * Az elnök szavaiból egész kis tör­ténet bontakozik ki. Azzal kezdődik, hogy 8 évvel ezelőtt szövetkeztek a csenkeiek. Kicsit nehezen indultak A legnagyobb baj az volt... kezdi az elnök. Ötvenháromban rajtam kívül csak két kommunista volt a faluban. Ma már több mint húszan vannak. Az idén is nyolc fiatalt vettek fel a párt­i ba. | A párttagság bővülésével a szövet­kezet gazdálkodása is lényegesen meg­változott. Tavaly már 210 kg húst ter­meltek egy-egy hektár után. Cukor­répából 400 mázsa volt az átlagos hek­tárhozam. Egy-sgy tehéntől a múlt év során 3040 liter tejet fejtek. Ehhez még azt kell hozzáfűzni, hogy az idén már elérik az 1965-re tervezett ter­melési szintet. Száz hektárra 70 szarvasmarhájuk, 170 sertésük lesz az év végéig. A takarmányhiányt nem ismerik. Még ma is másfél vagon heréjük van a tavalyiból. Tavalyi silót etetnek. Szalmájuk is van még. Az idén pedig földjük 30 százalékán termelnek ta­karmányokat. Mindezeket azért volt szükséges köz­bevetni, hogy megértsük azt, amit az elnök a továbbiak során elmond. — Ahogy gyarapodott a közös, úgy változott a tagok élete is. A faluban lehet úgy száz ház, ebből 50 új. De nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a tagok egyre jobban szomjúhozzák a tudást, a szórakozást. Bár a faluban volt kultúrház, mégis elhatározták,.^ szövetkezeti klub építését. Elhatározták, s a maguk erejéből fel is építették. Megtehették, mert meg voltak rá az alapok. A csenkeiek a kulturáltabb élet megteremtését nem egyénenként képzelték el, hanem közösen. Azt mondták: ha a munka közös, legyen a kulturális élet fejlő­dése is az. Akadnak szövetkezetek, ahol szí­vesen megfeledkeznek a különböző ctlapok kibővítéséről. Csenkén ez más­képpen van. A múlt évi jövedelemnek például már majdnem a 20 százalékát helyezték él különböző alapokra. En­nek döntő részét a termelés nagy­arányú fellendítésére használják fel. Talajjavítási munkát végeznek. Több mint 6 százalékot kulturális célokra használnak fel. Ebből épült például a szövetkezeti klub, ebből vá­sárolták televízort, zeheszerszámokat. Igen, zeneszerszámokat, mert a szö­vetkezetnek van egy 15 tagú zeneka­ra. Ezenkívül tizenöten most tanulnak a hangszereken játszani, sőt Kovács Péter igazgatótanító vezetésével egy női zenekar is születőben van. Ének­ét tánccsoportjuk van, vezetőjük Füssi Katalin, a kertészeti csoport egyik dolgozója. A szövetkezeti tagok tanulnak. Az idén már bevezetik a szlovák nyelv­kurzust is. Tervbe vették, hogy 5 szövetkezeti tagot küldenek kirándu­lásra a Szovjetunióba. Közéjük sorol­ták Kovács Péter igazgatótanítót is, aki kulturális vonatkozásban igen so­kat segít a szövetkezeteseknek. Közös kirándulást terveznek hazánk természeti szépségeinek és történelmi emlékműveinek megtekintésére is. * * * , Tatán sok is volt ennyi egy szuszra. Az elnök a pohár után nyúl, s tekin­tetével int, hogy kövessük példáját. — Nálunk nincs munkaerőhiány. A fiatalok nem vágynak el a faluból. Nálunk a szövetkezetben több a fiatal, mint az öreg. Az átlagos életkor 38— 40 év között moz4g­A kulturális lehetőségek mellett a szövetkezet gyermekpótlékot ad. Szo­ciális juttatásokat is nyújt a tagoknak. S ami mindennél a legfontosabb, a kö­zös vagyon szent és sérthetetlen a tagok előtt. Sokat lehetne még beszélni a csen­keiekröl, de nyakunkba szakadt az éj­szaka. Búcsúzóul azonban még meg kell mondani: Csenkén ma már nem­csak a munká közös, hanem az öröm, a szórakozás is. Jónéhány szövetkezet példát vehetne tőlük. SZARKA ISTVÁN A holovousi gyümölcstermesztő kutatóintézet dolgozói jelentős sikereket értek el a cseresznyelégy ellen folytatott kísérletezésekben. Az eddigi kísérletek azt igazolják, hogy csaknem teljesen kiküszöbölhető a cseresznye kukacodása. Hogy ezt elérjük, még érés előtt kell a gyümölcsöst kétszer befüstölni DDT-o'dattal Felvételünkön a kutatóintézet egyik dolgozóját láthatjuk, amint az intézet salát készítésű szerszámával vég^l a füstölést. j s felvétele ÜJ SZŐ 3 S 1959. június 9.

Next

/
Thumbnails
Contents