Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-27 / 176. szám, szombat

Több gondot az iskolaépítkezésekre Gondolafok a nevelésről TERMÉSZETES és magától érthe­tő, hogy ahol növekszik a tanulók . „„ _ , száma, növekednie kell az iskolák S ha így, nem lehet-e ezen segíteni. gek miatt nem teljesítik. De néz- nem gondolt arra, hogy a szülők zük, így van-e ez a valóságban? számának is. A tantermek túlzsú folásával és a többmüszakos taní­tással az iskolahiányt nem lehet megoldani. • Nálunk a felszabadulás óta az is­s ha lehet, miért nem segítenek? összefogására nemcsak lehet, de kell is számítani. A mi érvelésünk után belátták, hogy mind az út, mind az és az oktatásról Munkaerőben valóban hiány van. iskola építéséhez szükséges munka­E tény elég elfogadható magyará zat lenne a tervek nem teljesítésé­re. A „hiány" azonban leküzdhető. kolalátogatók száma megsokszoro- Az elhelyezési nehézségek? Szintén zódott. Iskola is rengeteg épült és épül. A kapitalizmus azonban ezen a téren is terhes örökséget hagyott ránk. Számos iskola már olyan álla­Szóval mind a munkaerőhiány, mind az elhelyezés megoldható, ha az illetékesek megteszik mindazt, amit megtehetnek. Sajnos azonban a leg­potba került, hogy nemcsak a meg- több helyen sok más dolgot előbb­erő egy része a faluban is megta­lálható. Másutt hasonló a helyzet. Az isko­laépítkezéseken munkaerőhiány van, mi azonban nemcsak hisszük, ďe tud­juk is. hogy ez leküzdhető. Ha az illetékesek megértetik min­denkivel az iskolák építésének min­az erkölcsi profil kialakításában tehát komoly szerep jut az iskola mellett az üzemeknek, a társadalmi szerve­zeteknek is. Felmerülhet a kérdés, Már szinte hagyománnyá vált nálunk, hogy az újságban az utolsó tanítási na­pon cikkek jelennek meg az elmúlt tanévről, amelyek összefoglalják a tan­év eseményeit. Cikkünkben arról aka- , . . . ,, , runk szólni, milyen nagy változást je- v aJ o n pedagógiai szempontból ne­lent pártunknak „Az iskola és az élet lyes-re ez a nevelési módszer. Nem szoros kapcsolatáról" szóló határozata terheljük-e túl a diákokat, nem szo­fiatal nemzedékünk jövőjében. rítja-e a gyakorlati oktatás az álta­lános elméleti alapismeretek meg­szerzését háttérbe, nem korai-e ko­Ha elemezzük a határozat , . - ~ dennél nagyobb fontosságát, a szü- , ,„ növekedett feladatoknak, de a leg- revalónak tartanak, mint az iskolák iők minden bizonnyal szívesen vál- számos mélyreható gondolatát, a moly termelőmunkát bízni rájuk elemibb higiéniai követelményeknek építését. Különösen a falvakon van- ] aInak az építkezésből részt Melyik marxista dialektika fejlődésének tör- stb. sem felel meg. Az utóbbi években na k olyan véleményen, hogy a kul- s zÜ1Ö mondana nemet, ha felismeri, vényszerüségét találjuk meg benne. Logikus, hogy az ifjúság oktatásá bármilyen sok iskola is épült, a meglévők még mindig kevésnek bi­zonyulnak. A diákság száma pedig a jövőben tovább gyarapszik. Mi lesz később, ha az iskolákban ma is hiány van? A párt és kormány felismerte a szükségleteket és az országban min­denütt, de különösen Szlovákiában az eddigieknél is nagyobb arányú iskolaépítkezést kezdeményezett. Az állam költségén az új iskolater­mek százait építik és szájainak az építkezését kezdik meg a közeljö­vőben. A párt és kormány gondos­kodása folytán az iskolahiány — bármennyire növekszik az iskolalá­togatók száma — aránylag rövid időn belül megszűnik. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy csak ab­ban az. esetben, ha mindenütt vég­túrház építésénél segítünk, ez a mi hogy segítségétől gyermekének az Ahhoz, hogy befejezzük a kulturális ban a pedagógiai szempontok figye­előnye: az egészségesebb környezet forradalmat, ellensúlyoznunk kell és lembe vétele igen fontos. Forduljunk s a jobb tanulási feltétel függ? És le k e" győznünk az emberek gondol- a leghitelesebb forrásokhoz, s akkor melyik szülő nem látja be, hogy az kodásmódjában a burzsoá ideológiát, könnyen válaszolhatunk ezekre a iskola a város vagy a falu legfon- Ez csak e9ľ úto n lehetséges - ne;- kérdésekre. Már Komenský hangsú­veléssel. A helyes irányba való ne- lyozta, hogy az agy, a kéz és a nyelv velést pedig már zsenge korban kell egymást kiegészítő foglalkoztatása elkezdeni. Az új iskolarendszer alap- a legideálisabb oktatási módszer. érdekünket szolgálja. Ha nagyon szükséges, elmegyünk brigádra a szövetkezetbe is. Az iskola építésé­hez azonban semmi közünk. Ezt épít­se az állam. Itt van aztán a nagy tévedés, amelyben a legtöbb helyen élnek és amelyre az illetékesek sem fordíta­nak elég gondot. Hát az Iskola kit szolgál? Kinek az érdeke, hogy gye­rekünk szép. egészséges iskolában tanuljon ? Csupán az államé, vagy a szülőé is? Mi azt hiszük, hogy mindkettőé. SAJNOS, EZT A LEGTÖBB HELYEN nem veszik figyelembe. Az illetéke­sek nem foglalkoznak ezzel a kér­déssel annyit, mint mondjuk a kul­túrház építésével vagy a többi prob­lémával. Pedig ha a -felvilágosító tosabb középülete, amelynek építé­sét mindenképpen támogatni kell ? A tanítók, tanulók, és szülők se gítségére brigádmunka formájában .i a ~ és ez a forradalmi gondolat S mit mondanak a marxizmus klasz nemcsak lehet, de szükséges iš tá- benne - az iskolának az élettel való szikusai az elméleti és gyakorlati maszkodni. Segíteni általában min­denkinek kell. Nem ingyen munkáról van szó. Az iskolaépítkezéseken le­szoros kapcsolata. oktatás összekapcsolásáról? Marx mély elemzés alá vette ezt a kér­dést és arra a megállapításra jutott, Miért várjuk azt, dolgozott brigádot a rendes bérta- hogy ennek az elvnek az érvénye- hogy ha a szellemi munka párosul rifa szerint fizetik. Csupán több sülése az oktatásban forradalmi vál- a test i munkával, az elmélet a gya­munkáskézre van szükség, hogv az tozást hoz az ifjúság nevelésében? kor!att a'. az csak a- gyermek előnyé­eddiginél sokkal ovorsabb ütemű le- Nemcsak nálunk, az egész világon re vá,i k­ugyanaz a jelenség észlelhető: az is- A pedagógiai szempontokat mér­kola, a nevelés nem tart lépést a légre téve nem hagyhatjuk fi­hessen az építkezés. A MUNKA MEGSZERVEZÉSÉRE, az , - , „-- ­„„ „„ .. , „ ha Q lalv11flnnc :, r o iskolák építésének meaovorsítására tarsadalom szükségleteivel, követel- gyeimen kivul az okonómiai rú­rehajtják a párt határozatát és az ^^^ J f LIiŕľľ v számos lehetőség van. Ehhez azon- menyeivel -Miben nyilvánul ez az el- gokat sem Ha a gyermek már orszáVban mindenütt következetesen »»*« Zl^ÄÍ ban az szükséges hogy az illetékes ^radomág^ nádunk?^Főként abban, fiatal^^ab^ ^ t^hm^érté­szervek minden lehetoseget megra teljesítik az iskolaépítés tervét. Ez­zel azonban már hiba van. Az iskolaépítkezések tervét — bár­mennyire is fájó - úgyszólván se­hol sem teljesítik. A legrosszabbul azetr a téren a besztercebányai ke­rület áll. Itt az előirányzott tervet az év első öt hónapjában mind­össze 24,2 százalékra teljesítették. S nem sokkal jobb a helyzet a bra­tislavai, a žilinai, a nyitrai, a kassai és a prešovi kerületekben sem. * Hogy mi a lemaradás oka, az ille­iskola, melyben gyermekünk tanul, s amelyben a jövő nemzedék for­málódik, mindennél fontosabb - az iskolák építésénél nem szabadna sem munkaerőhiánynak, sem elhe­lyezési nehézségnek lenni. Egészen biztos, a szülők maguk mennének segíteni és maguk keresnék a meg­oldásokat. Az illetékesek azonban nem támaszkodnak eléggé sem a tömegszervezetekre, sem a szülőkre. Nem csoda aztán, ha az iskolák épí­tése kiesik az emberek érdeklődési köréből s a szülök sem nyújtanak annyi segítséget, amennyit minden hogy az oktatás, a tudomány és a ket termel s nemcsak leírásból, ha­ladjanak "és~ az eddigieknél sokkal te chnika fejlődése mögött kullog, nem saját tapasztalatából ismeri meg több gondot fordítsanak az iskola­építkezésekre. hogy az iskola elszigetelődött az élet- a munka örömét, hogy valami olyat tői, az ifjúság nevelése és oktatása csinált, ami az egész közösségnek Az úi iskolák mielőbbi felépítése elszakadt a termelőmunkától. A fia- hasznos, ez nevelésében óriási sze­az egyik legfontosabb közüqv. Se- ta l nemzedék és a jövő nemzedéke repet játszik. oítsen' ezért' az iskolaépítkezéseken ™r kommunista társadalomban fog mi n, „. ., m i, . dolgozni, márpedig a kommunista ťersze nem mindeniajta munka társadalomnak más követelményei hat nevelöen HAT \7S RPr A lesznek dolgozóival szemben, mint eddiq. Minden téren fejlettebb, na- es a m"nkát mint olyat, kiszakítva gyobb képzettségű emberekre lesz blzo ny°s körülményekből, feltételek­minél több ember, minél több he­lyen. tékesék miért nem teljesítik ezen országos jelentőségű építkezések bizonnyal %vúľtanánakľ ha erre meg tervét - erre a kérdésre akartunk kém6k őket választ kapni, ezért mentünk ki mi­nap a besztercebányai kerületbe. Illetékesekkel beszélgettünk, majd közvetlenül az építkezésekre láto­Egy nagyon beszédes példával ta­lálkoztunk Hliníken. Itt is egy új nyolcéves iskola építésébe kezdtek már jó pár hónapja, ^z építkezést gattunk el. Breznó, Ondrej, Beňus, , elen]eg CSUDán az ért nem tudják Žiar nad Hronom és Hliník volt uta- ' folyta t^, me rt nem képesek meg­szerezni az építkezéshez szükséges bői, nem lehet nevelő eszköznek ne­vezni. Gondoljunk csak arra, hogy a kapitalista országokban iskolakö­Az összejövetelen a kassai és a a ^dalom :szükségjeteive.? ^on JnX^Z keresetük maguk"és családjuk lét­fenntartásához kell. Ha azonban a munkának társadalmi jelentősége van, ha kiegészítő szerepet tölt be a gyermek oktatásában, alapvető ne­A járási Csemadok-napok után jú- szükség. Ilus 4. és 5-én Gombaszögön tartiák s milyen eszközökkel kívánjuk el­meg a körzeti dal- és táncünnepélyt, érni, hogy az iskolai oktatás lépést Az összejövetelen a kassai és - - - ­besztercebánvi kerület legjobb cso portjain kívül a bratislavai és a bításáväl, a tananyag szükség szerinti nyitrai kerület egy-egy esoportia is megváltoztatásával 'és az iskolának bemutatkozik. (s. 1.) zásunk egy-egy állomása. A PROBLÉMÁKKAL a helyszínen ismerkedtünk, közvetlenül a dolgo­zóktól kértünk magyarázatot. A „probléma" - úgy láttuk — min­denüt azonos. Munkaerőhiány, elhe­lyezési nehézségek, stb. Ez volt a leggyakrabban elhangzott panasz. A tervek teljesítését tehát a besz­tercebányai kerületben ugyanaz fé­kezi, ami a többi kerületekben. Ha most már általánosítani akarnánk, azt kellene mondanunk, hogy az iskolák építésének tervét a munka­erőhiány és az elhelyezési nehézsé­8-10 munkaerőt és nincs aki meg­csináljon egy 50 méteres útszakaszt, mely az "építkezéshez szükséges anyagszállításhoz kellene. Az 1800 lelket számláló faluban valóban nem lehet néhány építőmun­kást találni? Nem így van. Embe­rek vannak, de eddig senki sem be­szélt velük, hogy miért nem halad az iskola építése. Az út megjavítá­sát sem tudták elképzelni másképp, minthogy az 50 m-es szakasz meg­javítására a városból jöjjenek útja­vítók. A falu és az iskola vezetősége az élettel való szoros kapcsolatával. Az első két pont nem igényel külö­nösebb magyarázatot, álljunk meg i^tin? A bratislavai Művelődési Ot'hon az azonban a harmadiknál. Ezt nem sza- veloesz K° zze idegenvezetők részére ,hu?aniosabb bad és nem is lehet csak úgy fel­ideig tartó iskolázást rendezett. Az fogni, mint egy új tantárgyat. Kistárkánvban szövetkezeti klub létesült Már az EFSZ-ek IV. országos kong­resszusa idején sok szó esett Kislár­kányban a szövetkezeti klub létesíté­séről. Ezt a gondolatot az a tény is dezik a kiadásokat és a jellépések be­vételét további felszerelés vásárlására fordítják. A szövetkezet vezetősége már azzal a gondolattal is komolyan sürgette, hogy a szövetkezetben 72 foglalkozik, hogy gyarapítja a kultu­fiatal ember dolgozik. A szavakat tet- rális alapot. tek követték s a vezetőség Petrik Andort, a GTÁ dolgozóját kultúrfele­lósnek választotta. A lelkes kezdeményezés Kistárkány A kistárkány i ifjúság nemcsak kul­turális téten végez kiváló munkát. A közös termelésben szintén egyenjo­gú partnerként veszi ki a részét. dolgozói körében teljes megértésre ta- A szocialista munkaversenynek kezde­lált. A szövetkezeti klub létesítését ményezöje a fiatalokból álló kertészeti mindenki örömmel fogadta. Az első csoport, amely felajánlást tett, hogy komoly lépés a HNB, a falusi pártszer­vezet és az EFSZ vezetőségeinek ülé­sén történt meg. A szövetkezet átvet­te az újonnan épített kultúrházat. El­évi pénzügyi tervét 10 százalékkal túl­szárnyalja. Ez 52 392 korona többlet­bevételt jelent. Reméljük, hogy a kistárkány i fiatal­hangzott a jelszó: „A szövetkézeti klub ság mind a termelőmunkában, mind legyen az ifjúság második otthona." A szövetkezeti klub élére megvá­lasztott 12-tag ú tanács megkezdte működését. A munka megindult s rö­vid idő alatt eredmények születtek. Negyvenegy tagú színjátszó csoport alakult, amely Safránek: Makrancos házasok című vígjátékával a járás több községében sikert aratott. Jelen­leg egy daljátékkal és néhány egyfel­vonásos színművel készülnek fellépni. A színjátszó csoport mellett 42-tagú zenekar is alakult. Az EFSZ gondos­kodik a szükséges hangszerekről. Kis­tárkányban táncosokban sincs hiány. Mintegy 45 lányból dal- és táncegyüt­test szerveztek, amely rövid fennállása óta Tóth Katalin tanítónő vezetésével komoly fejlődésre tekinthet vissza. Űjabban alakítottak egy 15-tagú női mandolín- és gitáregyüttest is, amely­nek betanítását Boros Kálmán tanító vállalta. Természetesen a szövetkezet veze­tősége mindent megtesz annak érde­kében, hogy a kistárkányi szövetkezeti klub működését siker koronázza. A szövetkezet kulturális alapjából fe­a kultúra fejlesztésében továbbra is sikeresen megállja a helyét. (Ki) iskolázás résztvevői többiránvú ké­pesítést nyertek. (o. á.) J ZALA JÓZSEF: Ektrepény Miként a készülő regény, életem úgy nő és telik, és minden nap ügy érzem én, hogy folytatás következik. Sárga lapok fakult során kár is keresnem magamat; ha szólnak is, nagy mostohán, s a lényeg hallgatag marad. Parányi voltam, mint a por, tapostak a súlyos napok, s ki hitte volna még akkor, hogy Atlasszá változhatok? Az új napok, az új lapok delej-erővel vonzanak; tehertől mentesült vagyok, az akarat, ha szárnyra kap. Cselekvést kíván a regény, ^ s míg évek száma nő, s telik, f meggyőződéssel vallom én, ^ hogy sok-sok tett következik. . Nem csupán arról van szó, Vajon rendelkezik-e általános veltségg^l az a diák, aki elméleti oktatás mellett gyakorlati munkát is végez? Ha erre válaszolni akarunk, , , elsősorban azt a kérdést kell felten­hogy a diák az alsóbb osztályokban nünki mi t értünk és mit kell érte­hetenkent néhány órát az iskola mű^ nünk a szocializmus befejezésének helyeben, a felső osztályokban egy időszakában általános műveltség napot a gyárban tölt s fejlődik a kéz- a!at t? Csak az általános műveltségű, ügyessége, elles, elsajátít valamit. ak i j ártas az ei méIo ti tantárgyakban, Persze ujon hasznos dolog, ha a diák vagy a z, aki iskolá i befejezése után az érettségivel párhuzamosan vagy _ !egyen a z á it aiános iskola, szak­nehany hónappal később, ebből vagy isk oi a _ min d főiskolai továbbtanu­abból a szakmából leteszi a segéd- i asr a, mind pe dig g yak orlati munkára vizsgát és mint szakképzett rnunkás ai k almas? Természetesen az utóbbi, lep allásba. Ez hasznos mind az egyén, mind a társadalom szempont- Le kell végre küzdenünk jából. Az iskolának az élettel való szoros kapcsolata azonban új nevelési azokat a műveltséggel kapcsolatos rendszert jelent. Miért? helytelen nézeteket, amelyek a testi A múltban egyoldalú nevelést al- m U" k a 'ebecsüléséből származnak. kalmaztunk, vagy szellemi, vagy testi munkára készítettük elő az ifjúságot. A kommunista társadalomnak sokoldalú emberre van szüksége, S miért hangsúlyozza a párthatá­rozat, hogy 1970-ig az ifjúság túl­nyomó részének középiskolai képzett­séget kell biztosítani? Mert kommu­nista társadalomban a munka elkép­zelhetetlen középiskolai képzettség nélkül. Teljes középiskolai képzettsé­ix néqív válrjz* ziz ú\ Zvolenban készült P. Haškonak ez a felvétele, amely híven ábrázolja miként változik nálunk az élet, hogyan kerülnek a régi, roskadt házak helyébe az új, korszerű épületek. ez a kommunista nevelés egyik alap- 9 e t fognak nyújtani a tizenkétéves ja. Ezt úgy kell érteni, hogy ne csak iskolák, a szakiskolák, a tanoncisko­a képzettség legyen sokoldalú, ha- ' a k. a dolgozók iskolái, egyszóval az nem hogy testi és szellemi munkára összes iskolafajta. Ez azt jelenti, egyaránt alkalmas legyen. Ha a diák' hogy a különböző iskolák és az azok­erkölcsi profilját, világnézetét csu- bö 1 kikerülő diákok társadalmi szem­pán az iskola és a szülői ház alakítja pontból egyenrangúak lesznek. Vala­ki, ez szintén egyoldalúságra vezet, mennyi iskolafajtában előtérbe kerül Más lesz a viszonya a testi munká- a z- élettel való szoros kapcsolat és hoz és a munkáshoz annak, aki ser- a termelésben, amely a kommunista dűlő ifjúságától kezdve idejének társadalomban a munkástól nemcsak egy részét rendszeresen a dolgozik testi munkát, kézügyességet, hanem kollektívájában tölti. A nevelésben, elsősorban gondolkodó agyat kíván, pgyformán állják meg majd a helyü­ket az összes diákok. Kahuda elvtárs a szocialista kul­túra kongresszusán elhangzott fel­szólalásában a következőket mondot­ta: „Iskolarendszerünk átépítése mé­lyen humánus célt követ. Célunk az, hogy az értelmi nevelést egybekös­sük a termelómunka folyamatában végzett gyakorlati neveléssel. Az ok­tatás és a termelőmunka szerves összekapcsolása az iskolarendszer mostani átszervezésének az alapelve." Az iskola és az élet szoros kap­csolatának érvényesítése a nevelés­ben és az oktatásban nem egy gyors, meghatározptt időben végbemenő fo­lyamat. Ha iskolaügyünk átszervezé­sében, ifjúságunk nevelése és okta­tása továbbfeilesztésében részt vesz az egész társadalom, akkor az új iskolarendszer áldásos eredményei már a közeljövőben megmutatkoz­nak. ' KIS ÉVA ÜJ SZŐ 7 * 1959. június 27. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents