Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-27 / 176. szám, szombat

1 ÚJ szó A szövetkezeti mozgalom tíz éve A rimaszombati járás életéből Á CSKP IX. kongresszusa nagy je­lentőségű volt népi demokratikus ál­lamunk további megszilárdítása és felvirágoztatása szempontjából. Oj korszakot kezdtünk építeni. A rimaszombati járás kommunis­táinak is komoly és bátor feladato­kat kellett megvalósítanjok járásunk­ban. Mindent elkövettünk, hogy a párt vezető szerepe érvényesüljön. Sok kommunista mutatott jó példát. Különösen Réthy István elvtárs ér­demel dicséretet, akit nemcsak já­rásunkban Ismernek, de a környé­ken is élharcosnak tartják. * Az egységes fSldmflvesszövetkezetek tízéves évfordulójának tiszteletére kiál­lítást rendeztünk. Célunk, hogy dolgozó­ink meggyőződjenek róla, milyen nehéj feladatokat kellett megvalósítaniok a kommunistáknak már a burzsoá köztár­saság idején, amikor a munkanélküliség napról napra növekedett, a dolgozó nép életszínvonala pedig napról napra csök­kent. A kiállításon látható, hogy a burzsoá köztársaság idején járásunkban 155 350 parcella volt. Ebből a nagybirtokosoknak 11 800 hektárjuk volt, ami járási mé­retben 30,1 százaléknak felelt meg. A kiállításon szövetkezeteink fejlődését szemléltetően láthatjuk, örülnek a sliz­ké! szövetkezetesek, mert ők voltak nem­csak a járásban, hanem a kerületben is a szövetkezet megalakításának úttörői. A slizkél szövetkezet 1949 májusában alakult. Dicséretet érdemel Emil Petrov­sky elvtárs. Odaadó és kitartó munkájá­nak megvan az eredménye. A kiállításon látni lehet a slizkél szövetkezeti tagság fényképét az alakuló gyűlésről. • Durók János családjával az elmúlt évben az osgyánl EFSZ-ben 2346 munkaegységet dolgozott le. A természetbeni részese­déssel 60 986 koronát keresett. Az osg.vá­ni szövetkezetben rendkívül jó a munka­szervezés. Ehhez a szövetkezet tagsága is hozzájárult, mert míg 1956-ban csu­pán 12 koronát tudtak munkaegységre biztosítani, tavaly már elérték a termé­szetbenivel a 26 koronát. Több ilyen szép példa van. A Vyšná Pokoradz-I, a Veľké Teriakovce-i szövetkezetben 11 koronát fizettek ki részesedésre az évzáró tag­gyűlésen. Nézzük meg, hogyan fejlődtek szövet­kezeteink 1954-től 1958-ig. Növényi és állattenyésztési bevétel: 1954-ben 13 827 000 Kčs, 1958-ban 41 463 000 Kčs. Munkaegységek tagoknak: 1954-ben 7 072 000 Kčs,. 1958-ban 19 116 000 Kčs. Az év vegén a részesedés szétosztása munkaegységekre: 1954-ben 1 754 000 Kčs, 1958-ban 5 366 000 Kčs. A feltüntetett adatok mutatják, hogy járási méretben ugrásszerű változás ál­lott be a szövetkezeti gazdálkodásban. A járásban 19 EFSZ kötelezettséget vál­lalt, hogy második ötéves tervét négy év alatt teljesíti. * Akadnak még fogyatékosságok is. .4 szövetkezeti évzáró taggyűlések — pél­dául Détérben is — bebizonyították — amint Habodász Elemér szövetkezeti el­nök mondotta —, hogy a szövetkezet ve­zetősége sem tette magáévá a szövetke­zeti alapszabályt és a házirendet. De még nagyobb hiba volt, hogy a fiatalok sok esetben 11 óra felé szállingóztak a munkába és már 2—3 órakor hazasiettek. A cséplésnél Is előfordult, hogy akik a csépléshez voltak beosztva, több mint 30 Szécsénykén is... A szécsénykei szövetkezetben is meg­kezdték az aratäst-- A szövetkezetnek ISO hektárnyi gabonája van. Van két kötö­zőgépe, a traktorállomás pedig egy kom­bájnnal fog aratni a szövetkezetben. Ez a gép valószínűleg kevés lesz a szép ter- \ mésre. Major András, Szécsényke mázsa terményt saját részükre hazahord­tak. Itt sem állt helyt a vezetőség. így nem lehet gazdálkodni. A járási nemzeti bizottság megállapítot­ta a fogyatékosságokat. Olyan formában iparkodott őket eltávolítani, hogy a járá­si nemzeti bizottság több alkalmazottját elnöknek jelölte az egyes szövetkezetek­be. A pálfalai, bátkai és más szövetke­zetekben jobban meg kell szervezni a munkát, hogy utolérjék a közepes szö­vetkezeteket. A tények és tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a szövetkezeti eszme gyöke­ret vert falvainkon. Szövetkezeteseink jó! élnek. Már csak 5 községben nincs vil­lany. Péterfalán. Dražicén és más közsé­gekben az oszlopokat már elkészítették és a legrövidebb időn belül kigyúl a vil­lanyfény. Telefon minden községben van. A burzsoá köztársaság idején csupán a csendöröknek volt telefonjuk. Ma egészen más a világ. Nézzünk széj­jel. Rádiók, televíziós készülékek szólnak falvainkon. A munka is vidámabb szö­vetkezeteinkben. Például a Vyšná Poko­radz-i szövetkezeti dolgozóknak hét Spar­takjuk van. Minden családnak rádiója és mosógépe van. A feledi fegyházból középiskolát csi­náltak. A rimaszombati fegyházból pe­dig kórházat létesí­tettek. A nagybadog i Coburg hercegi kas­télyt átalakították az öregek számára. Az átalakítás több mint 4,5 millió koronába került. Ma ott 130 személy töltheti öreg napjait. Központi fű­tés, vízvezeték, für­dőszobák szőnyegek­kel — ezt látjuk a kastélyban. * Á járás szövetke­zetesei még jobban dolgoznak. Látják a párt és kormány ön­zetlen támogatását. Rövidesen lerakják a sör- és cukorkom­binát alapjait. Dolgo­zóink meggyőződnek róla, hogy pártunk adolt szavát valóra váltja. Megmutatko­zik ez a dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelkedésében is. Válaszul erre bá­tor és merész köte­lezettségvállalások születnek. Több mint 12 millió koronás vál­lalást tettek szövet­kezeteseink ez idén a termelés növelésé­re. Ádamec József Rimaszomba* Ahol jól dolgozik a HNB — szép eredményekkel dicsekedhetnek A Szetei Helyei Nemzeti Bizottság szo­ros kapcsolatot tart a lakossággal. A HNB tagjai felvilágosító munkájuk során meg­magyarázták a lakosságnak, hogy milyen fontos az állampolgári kötelességek tel­jesítése, aminek eredménye avval is le­mérhető, hogy az adófizetés terén a zsellzi járásban Szete a második helyet tartja. A faluszépítési akció keretében épí­Eljött a nagy nap Még ez év első hónapjaiban alakula­tunk pártszervezetének kezdeményezésére ezredünk katonái . között szocialista ver­seny indult, melynek keretében vállaltuk, hogy a politikai és harci feladatokat ki­tűnően teljesítjük. A téli időszakban ezt sikerült is elérnünk. Hátra volt még a nyári éleslövészet, ahol egységünk ka­tonáinak meg kellett mutatniok az egész évi tanulás eredményét. CSISZ-szervezetünk taggyűlésén be­széltük meg a feladat minden részletét és felosztottuk a gyakorlat közben el­végzendő teendőket. Sok új javaslat és kötelezettségvállalás született e taggyű­lésen. Aztán eljött a nagy nap. Mindenki iz­gatott volt, de biztosan végezte munká­ját. Boldogan fogadtuk tiszt elvtársaink eredményhirdetését: a gyakorlatot kitű­nően elvégeztük. Tóth Ernő, szakaszvezető Tűzoltóverseny A napokban járási tűzoltóversenyt ren­deztek Őgyallán, ahol a tűzoltóegyesüle­tek tagjai bizonyságot tettek felkészült­ségükről. Az első helyre az ógyallai tűz­oltóegyesület került, a második a naszva­di tűzoltóalakulat lett. A versennyel nem zárult _Le tűzoltók munkája. Továbbra is mindén vasárnap gyakorlatoznak, hogy biztos kézzel védjék a közelgő aratásnál dolgozó népünk kenyerét, vagyonát. Pásztó Ferenc, Naszvad tették fel községünkben a kultúrházat, s most a HNB szervezésével ugyanezen ak­ció keretében új iskola épül Szetén. A HNB jó szervezését dicséri, hogy az építkezésre előirányzott 40 ezer korona felhasználásával és a község lakosságá­nak áldozatkész munkájával, társadalmi munkával 120 ezer koronás építkezést va­lósítanak meg. A helyi nemzeti bizottság rendszeresen gondoskodik a lakosság áruellátásának szüntelen javításáról, a kulturális élet mozgalmasságáról. A he­lyi gazdálkodás vonalán a fizetett szol­gáltatások keretén belül legutóbb építő­csoportot szerveztek. < A helyi nemzeti bizottság tagjai sokat törődnek a fiatalokkal. Huszár János elvtárs, a HNB elnöke nagyra értékeli a nőbizottság munkáját, melyet Hegedűs tanítónő vezet. „Keve­set beszélnek az asszonyok — mondja az elnök —, de több munkát végeznek, mint bárki más." Ez év tavaszán a községben 120 hek­táron még egyéni gazdákodás folyt. A HNB mozgósította a tömegszervezete­ket, a tanítókat, a mezőgazdasági szak­embereket és valamennyiük meggyőző munkájának eredményeként Szete szö­vetkezeti falu lett. Hrubják Emil, Szete Gyorsabb lesz az aratás A bolyi szövetkezetben eddig már 1500 mázsa lucernát és lóherét gyűjtöttek kazalba. A szövetkezet takarmánymagot is vetett. A tél folyamán egy-egy állatra naponta 5—6 kiló silótakarmányt szá­mítanak. A szövetkezet ez év tavaszán a trak­torállomástól 2 kötözőgépet és 2 trak­tort vásárolt. A szövetkezetnek már az­előtt is volt két traktora. A már meg­levő és a vásárolt gépekkel ez idén gyorsabban halad majd az aratás a bolyi szövetkezetben is. Molnár János, Boly Karoljuk fel az ifjúság kezdeményezését A nyitrai kerület ifjúsága már több esetben példát mutatott a kerület egyes építkezésein, de főleg ott, ahol felkarolták a kezdeményezést. Ifjúságunk számá­ra, különösen az utóbbi időben, egyre időszerűbb lesz, hogy részt vegyen a talaj­javítási munkálatokban. A lévai járásban is van két ifjúsági talajjavító építkezés, mégpedig Léván és Hronské Kľačanyban. Az ifjúság felaján­lotta, hogy készségesen dolgozik az épít­kezésen. Azonban azok, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a kezdeménye­zést felkarolják, csütörtököt mondottak. Röviden: egyáltalán semmit sem tettek ebben az irányban. Ogy látszik, őket nem érdekli az ifjúság munkavágya. Szinte csodálatosan hangzik ez. Ezek a taiajjavítási építkezések nem holmi apró kis dolgok. Léván például ezekbe az építkezésekbe 1 375 000 koro­nát kellett volna befektetni. Ez az épít­kezés ugyanis a szocialista szektor me­zőgazdasági részének más szervezetét is érinti. A második építkezés Hronské Kľa­čanyban van, ott a talajjavítási munkála­tokat 2 millió korona költséggel végzik és az idén ennek az összegnek már a fe­lét be kell fektetni. Van még több fogyatékoság is, ame­lyért a kálnai vállalatot, amely a mun­kálatokat irányítja, bizony nem lehet megdicsérni. Konkréten: Léván a taiaj­javítási munkálatokat túlnyomórészt nem a kevéshozamú réteken és a terméketlen talajon végzik, ahol a vegetációs időszak alatt is teljes ütemben lehetne dolgoz­ni. Az említett vállalat vezetősége május elején a gépek jórészét meg az embe­reket is átcsoportosította a Hronské Kľačany-i- szakaszra s ícjy ott a kapá­sokbán és a gabonanéműekben bizony jelentős kért csináltak. Pedig Léván Is lett volna elegendő munka. Erről több tény is tanúskodik, így például az évi 1 350 000 korona költ­ségből május végéig mindössze 859 000 koronát merítettek ki. Pedig a harmo­nogram szerint a munkálatoknak május végére már készen kellett volna len­niök. 50 hektár réten a csőlerakó cso­port kiásta az árkokat, a vízvezetékcsö­vek 90 százalékát lerakta. E helyen a2 ifjúság nagyban segíthetett volna a csö­vek betakarásában. A kálnai vízgazdálkodási dolgozók job­ban megszervezhetnék a munkát és na­gyobb igényességgel végezhetnék dolgu­kat. Akkor dicséretet érdemelnének, így azonban csak bírálólag lehet szólni róluk. Štefan Ivančík, Nyitra A járadékok alapja a termelőesz­közök magántulajdona és a dolgozók kizsákmányolása. A termőföld ma­gántulajdonából származik a földjára­dék, amely a fejlődés különböző fo­kán mint munka-, termény- és pénz­járadék jelenik meg. Míg a rabszolga­társadalomban a földjáradék uralkodó formája a munkajáradék, a rabszolga munkaerejének teljes kizsákmányo­lása, addig a kapitalizmusban a földjáradék pénzformája kerül túl­súlyba. A közbeeső hűbéri társadalmi rendben megtaláljuk a földjáradéknak mind a három formáját. A hűbéri idők földesura a föld kizárólagos tulajdonosa. Földjét a jobbágyok művelik meg. A föld egy része, mint urasági föld, a földesúr közvetlen kezelésében áll, de a job­bágy dolgozik rajta, ő műveli meg, a termék viszont teljesen a földesúré. Ez a jobbágymunka teljesen ingyen­munka — robot. A jobbágytelken termelt termény elsősorban a jobbágy szükségleteinek kielégítését szolgálja, bár abból is idővel egy nagyobb részt, mint termékjáradékot át kell adnia a földesurának. A történelmi fejlődés folyamán, a parasztlázadások következtében a munka járadék (robot) mennyisége korlátozódik, de nő a terményjára­dék. Amint a középkor derekán kezd kialakulni a pénzgazdálkodás, a föl­desúr a természetbeni járadék he­lyett egyre ňagyobb mértékben pénz­járadékot követel, arra kényszerítve jobbágyát, hogy az termékeinek egy részét a piacon pénzért értékesítse. Mint látjuk, a hűbéri társadalom­ban, mint kizsákmányoló társadalom­ban a földesúr különféle járadékok formájában elsajátítja a jobbágy egész többletmunkájának értékét. A hűbéri társadalomnak ez a rendje a mezőgazdaságban a polgári fórra­„ A földjáradék a kapitalizmusban és a szocializmusban dalmak korában kétféle úton bomlik fel. Egyrészt — és erre elsősorban Anglia a példa - az angol polgári forradalom nyomán kialakuló új bur­zsoázia és nemesség kisajátítja a jobbágyok földjét, de a parcellákat e'gyesítve bérbe adja őket, ami által megszűnik a járadék feudális formá­ja és átalakul kapitalista járadékká. A tőkés földjáradékot az jellemzi, hogy a mezőgazdasági bérmunkások által létrehozott egész értéktöbbletet, mint profitot a bérlő sajátítja ki. Vi­szont ennek egy részét a bérlő bérlet­képpen (földjáradék pénzalakban) a föld tulajdonosának juttatja. Marx erre ezt mondja a Tőke III. kötetében a tőkés földjáradék keletkezéséről szóló fejezetben: „A bérlő lesz a me­zőgazdasági dolgozók igazi parancs­noka, többletmunkájuk igazi kizsák­mányolója. A földtulajdonos viszont már csak a tőkés bérlővel áll közvet­len viszonyban, mégpedig pusztán pénz- és szerződési viszonyban". A feudális gazdasági rend megszű­nésének másik útja a mezőgazdaság­ban Franciaországra jellemző. Itt a nagy francia forradalom következmé­nyeképpen — a feudális nagybirtok lefoglalására és a parasztok közötti kiosztására csak a forradalom ötödik évében, 1793-ban került sor - a szabad paraszti földtulajdon lesz az uralkodó, ami azután csak fokozatosan csökken és koncentrálódik a földéhes új burzsoázia kezében, amely kiala­kuló nagybirtokainak egy részét szin­tén nem maga műveli meg, hanem — Angliához hasonlóan — bérbe adja. A régi Mgyarországon, az 1848-as forradalomig tartó hűbéri viszonyok között, de utána is, az egészen 1945­ig tartó félig feudális, félig kapita­lista viszonyok közepette, megtalál­juk a földjáradék hűbéri formájának felbomlásából keletkező mindkét tő­kés földjáradék-formát. Egyrészt igen jelentékeny a főnemesség, de részben az új burzsoázia kezén lévő nagybirtok, amely saját kezelésben műveli meg földjeit és tőkés profit formájában sajátítja ki bérmunká­sainak egész többletmunkáját, rész­ben pedig bérbeadott nagybirtok, ahol a dolgozók többletmunkájának csak egy részét kapja a földtulajdo­nos, bérlet, vagyis pénzben kifejezett földjáradék formájában, míg a másik rész felett, ami tiszta tőkés profit, a bérlő rendelkezik. A politikai gazdaságtan keletkezé­sének módja szerint kétféle földjára­dékot különböztet meg: különbözeti földjáradékot és abszolút földjáradé­kot. Különösen a különbözeti földjá­radék nagyon fontos, mert az a szo­cializmusban is szerepet játszik. Mint tudjuk, a termőföldek minősé­ge nem egyenlő még ugyanabban a határban sem. A különbség csak nő, ha a terepviszonyok és az éghajlati viszonyok is különbözőek. Ebből kö­vetkezik, hogy a mezőgazdaságban egyenlő munkaráfordítás mellett is különböző mennyiségű terméket ka­punk éppen az előbb említett külön­böző természeti feltételek következ­tében. Mivel a mezőgazdaságban a legrosszabb, legkedvezőtlenebb viszo­nyok között levő földterületen valő termelésnek is ki kell fizetődnie — különben, érthetően, értelmetlenné válna a föld megművelése tőkés vi­szonyok között — világos, hogy a kö­zepes és jó minőségű földeken ugyan­annyi élő munka ráfordítás mellett több, jobb, tehát nagyobb értékű me­zőgazdasági termék terem. Ezt a különbözetet nevezzük különbözeti földjáradéknak, amely mint látjuk, elsősorban a föld minőségétől függ. De függ a földek fekvésétől is, attól, mennyire vannak a nagy felvevő* ké­pességű piacoktól, áll-e rendelke­zésre a mezőgazdasági tömegáru szá­mára olcsó szállítási lehetőség. Amint tehát látjuk, a különbözeti járadék — a földjáradékkal ellentét­ben — nem függ a termőföld tulaj­donjogi viszonyaitól, hanem csak olyan természeti adottságoktól, mint amilyenek a föld minősége és távol­sága a fogyasztási központoktól. Ezért s mert a szocializmusban is folyik árutermelés, a különbözeti földjára­dék a szocializmusban is olyan ténye­ző, amellyel számolni kell. A mezőgazdaság fő termelőeszközei a szocializmusban a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában vannak, tehát csoporttulajdont képeznek, A földek, természetesen, különböző minőségűek. A szocializmusban is — miután a mezőgazdasági termények iránti kereslet egyre fokozódik s a földek termelékenységét mindeddig nem sikerült a kívánt mértékben növelni — arra kényszerülnük, hogy minden megművelhető földet terme­lésre használjunk. Ily módon a külön­böző típusú mezőgazdasági területe­ken ugyanakkora élő munka ráfordítás mellett különböző mennyiségű és mi­nőségű mezőgazdasági terméket ka­punk. Ha azután az értékesítési árak egyenlőek, — márpedig a szocializ­musban, már annak építése folyamán is, a termékek túlnyomó részét az ál­lam mindenki számára egyenlő be­gyűjtési és felvásárlási áron veszi meg — következik, hogy igazságtalan módon ugyanakkora munkaráfordítá­sért az ellenérték különböző lesz, ami nyilván ellenkezik a munka szerinti díjazás szocialista elvével. Az a többletjövedelem, amelyre a kedvezőbb körülmények között gaz­dálkodó szövetkezetek különbözeti földjáradék formájában szert tesz­nek, pénz formájában realizálódik, és az, ha megfelelő intézkedéseket nem foganatosítunk, igazságtalanul ked­vezőbb helyzetbe hoz egyes szövet­kezeteket, másokat pedig megkárosít. Csak természetes, hogy a szocializ­mus építése folyamán olyan intézke­déseket kell hoznunk, amelyek alkal­masak ezeknek a természetadta kü­lönbségeknek igazságos kiegyenlíté­sére. Egyben azonban alapvetően külön­bözik a különbözeti földjáradék a szocializmusban, a különbözeti föld­járadék kapitalista formájától. A szo­cializmusban a különbözeti földjára­dék, ahol keletkezik, ott sem szolgál­ja a tőkés bérlő vagy a tőkés föld­birtokos munka nélkül szerzett jöve­delmét. A szocializmusban kialakuló földjáradék, aminthogy kizárólag a földet megművelő szövetkezeti tagok munkájának eredménye , kizárólag az ő javukat szolgálja, akár úgy, hogy a különbözeti földjáradék egy része a szövetkezeti vagyont gyarapítja, vagy a szövetkezeti tagok egyéni jö­vedelmét fokozza, akárpedig úgy, hogy az állam a különbözeti földjára­dék egy részét a szövetkezettől el­vonva azt a közös fogyasztás szük­ségleteinek fedezésére, tehát megint csak a különbözeti földjáradékot elő­állító szövetkezeti tagok jólétének emelésére fordítja. ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 26.

Next

/
Thumbnails
Contents