Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-27 / 176. szám, szombat

1 ÚJ szó A szövetkezeti mozgalom tíz éve A rimaszombati járás életéből Á CSKP IX. kongresszusa nagy jelentőségű volt népi demokratikus államunk további megszilárdítása és felvirágoztatása szempontjából. Oj korszakot kezdtünk építeni. A rimaszombati járás kommunistáinak is komoly és bátor feladatokat kellett megvalósítanjok járásunkban. Mindent elkövettünk, hogy a párt vezető szerepe érvényesüljön. Sok kommunista mutatott jó példát. Különösen Réthy István elvtárs érdemel dicséretet, akit nemcsak járásunkban Ismernek, de a környéken is élharcosnak tartják. * Az egységes fSldmflvesszövetkezetek tízéves évfordulójának tiszteletére kiállítást rendeztünk. Célunk, hogy dolgozóink meggyőződjenek róla, milyen nehéj feladatokat kellett megvalósítaniok a kommunistáknak már a burzsoá köztársaság idején, amikor a munkanélküliség napról napra növekedett, a dolgozó nép életszínvonala pedig napról napra csökkent. A kiállításon látható, hogy a burzsoá köztársaság idején járásunkban 155 350 parcella volt. Ebből a nagybirtokosoknak 11 800 hektárjuk volt, ami járási méretben 30,1 százaléknak felelt meg. A kiállításon szövetkezeteink fejlődését szemléltetően láthatjuk, örülnek a slizké! szövetkezetesek, mert ők voltak nemcsak a járásban, hanem a kerületben is a szövetkezet megalakításának úttörői. A slizkél szövetkezet 1949 májusában alakult. Dicséretet érdemel Emil Petrovsky elvtárs. Odaadó és kitartó munkájának megvan az eredménye. A kiállításon látni lehet a slizkél szövetkezeti tagság fényképét az alakuló gyűlésről. • Durók János családjával az elmúlt évben az osgyánl EFSZ-ben 2346 munkaegységet dolgozott le. A természetbeni részesedéssel 60 986 koronát keresett. Az osg.váni szövetkezetben rendkívül jó a munkaszervezés. Ehhez a szövetkezet tagsága is hozzájárult, mert míg 1956-ban csupán 12 koronát tudtak munkaegységre biztosítani, tavaly már elérték a természetbenivel a 26 koronát. Több ilyen szép példa van. A Vyšná Pokoradz-I, a Veľké Teriakovce-i szövetkezetben 11 koronát fizettek ki részesedésre az évzáró taggyűlésen. Nézzük meg, hogyan fejlődtek szövetkezeteink 1954-től 1958-ig. Növényi és állattenyésztési bevétel: 1954-ben 13 827 000 Kčs, 1958-ban 41 463 000 Kčs. Munkaegységek tagoknak: 1954-ben 7 072 000 Kčs,. 1958-ban 19 116 000 Kčs. Az év vegén a részesedés szétosztása munkaegységekre: 1954-ben 1 754 000 Kčs, 1958-ban 5 366 000 Kčs. A feltüntetett adatok mutatják, hogy járási méretben ugrásszerű változás állott be a szövetkezeti gazdálkodásban. A járásban 19 EFSZ kötelezettséget vállalt, hogy második ötéves tervét négy év alatt teljesíti. * Akadnak még fogyatékosságok is. .4 szövetkezeti évzáró taggyűlések — például Détérben is — bebizonyították — amint Habodász Elemér szövetkezeti elnök mondotta —, hogy a szövetkezet vezetősége sem tette magáévá a szövetkezeti alapszabályt és a házirendet. De még nagyobb hiba volt, hogy a fiatalok sok esetben 11 óra felé szállingóztak a munkába és már 2—3 órakor hazasiettek. A cséplésnél Is előfordult, hogy akik a csépléshez voltak beosztva, több mint 30 Szécsénykén is... A szécsénykei szövetkezetben is megkezdték az aratäst-- A szövetkezetnek ISO hektárnyi gabonája van. Van két kötözőgépe, a traktorállomás pedig egy kombájnnal fog aratni a szövetkezetben. Ez a gép valószínűleg kevés lesz a szép ter- \ mésre. Major András, Szécsényke mázsa terményt saját részükre hazahordtak. Itt sem állt helyt a vezetőség. így nem lehet gazdálkodni. A járási nemzeti bizottság megállapította a fogyatékosságokat. Olyan formában iparkodott őket eltávolítani, hogy a járási nemzeti bizottság több alkalmazottját elnöknek jelölte az egyes szövetkezetekbe. A pálfalai, bátkai és más szövetkezetekben jobban meg kell szervezni a munkát, hogy utolérjék a közepes szövetkezeteket. A tények és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti eszme gyökeret vert falvainkon. Szövetkezeteseink jó! élnek. Már csak 5 községben nincs villany. Péterfalán. Dražicén és más községekben az oszlopokat már elkészítették és a legrövidebb időn belül kigyúl a villanyfény. Telefon minden községben van. A burzsoá köztársaság idején csupán a csendöröknek volt telefonjuk. Ma egészen más a világ. Nézzünk széjjel. Rádiók, televíziós készülékek szólnak falvainkon. A munka is vidámabb szövetkezeteinkben. Például a Vyšná Pokoradz-i szövetkezeti dolgozóknak hét Spartakjuk van. Minden családnak rádiója és mosógépe van. A feledi fegyházból középiskolát csináltak. A rimaszombati fegyházból pedig kórházat létesítettek. A nagybadog

i Coburg hercegi kastélyt átalakították az öregek számára. Az átalakítás több mint 4,5 millió koronába került. Ma ott 130 személy töltheti öreg napjait. Központi fűtés, vízvezeték, fürdőszobák szőnyegekkel — ezt látjuk a kastélyban. * Á járás szövetkezetesei még jobban dolgoznak. Látják a párt és kormány önzetlen támogatását. Rövidesen lerakják a sör- és cukorkombinát alapjait. Dolgozóink meggyőződnek róla, hogy pártunk adolt szavát valóra váltja. Megmutatkozik ez a dolgozók életszínvonalának további emelkedésében is. Válaszul erre bátor és merész kötelezettségvállalások születnek. Több mint 12 millió koronás vállalást tettek szövetkezeteseink ez idén a termelés növelésére. Ádamec József Rimaszomba* Ahol jól dolgozik a HNB — szép eredményekkel dicsekedhetnek A Szetei Helyei Nemzeti Bizottság szoros kapcsolatot tart a lakossággal. A HNB tagjai felvilágosító munkájuk során megmagyarázták a lakosságnak, hogy milyen fontos az állampolgári kötelességek teljesítése, aminek eredménye avval is lemérhető, hogy az adófizetés terén a zsellzi járásban Szete a második helyet tartja. A faluszépítési akció keretében épíEljött a nagy nap Még ez év első hónapjaiban alakulatunk pártszervezetének kezdeményezésére ezredünk katonái . között szocialista verseny indult, melynek keretében vállaltuk, hogy a politikai és harci feladatokat kitűnően teljesítjük. A téli időszakban ezt sikerült is elérnünk. Hátra volt még a nyári éleslövészet, ahol egységünk katonáinak meg kellett mutatniok az egész évi tanulás eredményét. CSISZ-szervezetünk taggyűlésén beszéltük meg a feladat minden részletét és felosztottuk a gyakorlat közben elvégzendő teendőket. Sok új javaslat és kötelezettségvállalás született e taggyűlésen. Aztán eljött a nagy nap. Mindenki izgatott volt, de biztosan végezte munkáját. Boldogan fogadtuk tiszt elvtársaink eredményhirdetését: a gyakorlatot kitűnően elvégeztük. Tóth Ernő, szakaszvezető Tűzoltóverseny A napokban járási tűzoltóversenyt rendeztek Őgyallán, ahol a tűzoltóegyesületek tagjai bizonyságot tettek felkészültségükről. Az első helyre az ógyallai tűzoltóegyesület került, a második a naszvadi tűzoltóalakulat lett. A versennyel nem zárult _Le tűzoltók munkája. Továbbra is mindén vasárnap gyakorlatoznak, hogy biztos kézzel védjék a közelgő aratásnál dolgozó népünk kenyerét, vagyonát. Pásztó Ferenc, Naszvad tették fel községünkben a kultúrházat, s most a HNB szervezésével ugyanezen akció keretében új iskola épül Szetén. A HNB jó szervezését dicséri, hogy az építkezésre előirányzott 40 ezer korona felhasználásával és a község lakosságának áldozatkész munkájával, társadalmi munkával 120 ezer koronás építkezést valósítanak meg. A helyi nemzeti bizottság rendszeresen gondoskodik a lakosság áruellátásának szüntelen javításáról, a kulturális élet mozgalmasságáról. A helyi gazdálkodás vonalán a fizetett szolgáltatások keretén belül legutóbb építőcsoportot szerveztek. < A helyi nemzeti bizottság tagjai sokat törődnek a fiatalokkal. Huszár János elvtárs, a HNB elnöke nagyra értékeli a nőbizottság munkáját, melyet Hegedűs tanítónő vezet. „Keveset beszélnek az asszonyok — mondja az elnök —, de több munkát végeznek, mint bárki más." Ez év tavaszán a községben 120 hektáron még egyéni gazdákodás folyt. A HNB mozgósította a tömegszervezeteket, a tanítókat, a mezőgazdasági szakembereket és valamennyiük meggyőző munkájának eredményeként Szete szövetkezeti falu lett. Hrubják Emil, Szete Gyorsabb lesz az aratás A bolyi szövetkezetben eddig már 1500 mázsa lucernát és lóherét gyűjtöttek kazalba. A szövetkezet takarmánymagot is vetett. A tél folyamán egy-egy állatra naponta 5—6 kiló silótakarmányt számítanak. A szövetkezet ez év tavaszán a traktorállomástól 2 kötözőgépet és 2 traktort vásárolt. A szövetkezetnek már azelőtt is volt két traktora. A már meglevő és a vásárolt gépekkel ez idén gyorsabban halad majd az aratás a bolyi szövetkezetben is. Molnár János, Boly Karoljuk fel az ifjúság kezdeményezését A nyitrai kerület ifjúsága már több esetben példát mutatott a kerület egyes építkezésein, de főleg ott, ahol felkarolták a kezdeményezést. Ifjúságunk számára, különösen az utóbbi időben, egyre időszerűbb lesz, hogy részt vegyen a talajjavítási munkálatokban. A lévai járásban is van két ifjúsági talajjavító építkezés, mégpedig Léván és Hronské Kľačanyban. Az ifjúság felajánlotta, hogy készségesen dolgozik az építkezésen. Azonban azok, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a kezdeményezést felkarolják, csütörtököt mondottak. Röviden: egyáltalán semmit sem tettek ebben az irányban. Ogy látszik, őket nem érdekli az ifjúság munkavágya. Szinte csodálatosan hangzik ez. Ezek a taiajjavítási építkezések nem holmi apró kis dolgok. Léván például ezekbe az építkezésekbe 1 375 000 koronát kellett volna befektetni. Ez az építkezés ugyanis a szocialista szektor mezőgazdasági részének más szervezetét is érinti. A második építkezés Hronské Kľačanyban van, ott a talajjavítási munkálatokat 2 millió korona költséggel végzik és az idén ennek az összegnek már a felét be kell fektetni. Van még több fogyatékoság is, amelyért a kálnai vállalatot, amely a munkálatokat irányítja, bizony nem lehet megdicsérni. Konkréten: Léván a taiajjavítási munkálatokat túlnyomórészt nem a kevéshozamú réteken és a terméketlen talajon végzik, ahol a vegetációs időszak alatt is teljes ütemben lehetne dolgozni. Az említett vállalat vezetősége május elején a gépek jórészét meg az embereket is átcsoportosította a Hronské Kľačany-i- szakaszra s ícjy ott a kapásokbán és a gabonanéműekben bizony jelentős kért csináltak. Pedig Léván Is lett volna elegendő munka. Erről több tény is tanúskodik, így például az évi 1 350 000 korona költségből május végéig mindössze 859 000 koronát merítettek ki. Pedig a harmonogram szerint a munkálatoknak május végére már készen kellett volna lenniök. 50 hektár réten a csőlerakó csoport kiásta az árkokat, a vízvezetékcsövek 90 százalékát lerakta. E helyen a2 ifjúság nagyban segíthetett volna a csövek betakarásában. A kálnai vízgazdálkodási dolgozók jobban megszervezhetnék a munkát és nagyobb igényességgel végezhetnék dolgukat. Akkor dicséretet érdemelnének, így azonban csak bírálólag lehet szólni róluk. Štefan Ivančík, Nyitra A járadékok alapja a termelőeszközök magántulajdona és a dolgozók kizsákmányolása. A termőföld magántulajdonából származik a földjáradék, amely a fejlődés különböző fokán mint munka-, termény- és pénzjáradék jelenik meg. Míg a rabszolgatársadalomban a földjáradék uralkodó formája a munkajáradék, a rabszolga munkaerejének teljes kizsákmányolása, addig a kapitalizmusban a földjáradék pénzformája kerül túlsúlyba. A közbeeső hűbéri társadalmi rendben megtaláljuk a földjáradéknak mind a három formáját. A hűbéri idők földesura a föld kizárólagos tulajdonosa. Földjét a jobbágyok művelik meg. A föld egy része, mint urasági föld, a földesúr közvetlen kezelésében áll, de a jobbágy dolgozik rajta, ő műveli meg, a termék viszont teljesen a földesúré. Ez a jobbágymunka teljesen ingyenmunka — robot. A jobbágytelken termelt termény elsősorban a jobbágy szükségleteinek kielégítését szolgálja, bár abból is idővel egy nagyobb részt, mint termékjáradékot át kell adnia a földesurának. A történelmi fejlődés folyamán, a parasztlázadások következtében a munka járadék (robot) mennyisége korlátozódik, de nő a terményjáradék. Amint a középkor derekán kezd kialakulni a pénzgazdálkodás, a földesúr a természetbeni járadék helyett egyre ňagyobb mértékben pénzjáradékot követel, arra kényszerítve jobbágyát, hogy az termékeinek egy részét a piacon pénzért értékesítse. Mint látjuk, a hűbéri társadalomban, mint kizsákmányoló társadalomban a földesúr különféle járadékok formájában elsajátítja a jobbágy egész többletmunkájának értékét. A hűbéri társadalomnak ez a rendje a mezőgazdaságban a polgári fórra„ A földjáradék a kapitalizmusban és a szocializmusban dalmak korában kétféle úton bomlik fel. Egyrészt — és erre elsősorban Anglia a példa - az angol polgári forradalom nyomán kialakuló új burzsoázia és nemesség kisajátítja a jobbágyok földjét, de a parcellákat e'gyesítve bérbe adja őket, ami által megszűnik a járadék feudális formája és átalakul kapitalista járadékká. A tőkés földjáradékot az jellemzi, hogy a mezőgazdasági bérmunkások által létrehozott egész értéktöbbletet, mint profitot a bérlő sajátítja ki. Viszont ennek egy részét a bérlő bérletképpen (földjáradék pénzalakban) a föld tulajdonosának juttatja. Marx erre ezt mondja a Tőke III. kötetében a tőkés földjáradék keletkezéséről szóló fejezetben: „A bérlő lesz a mezőgazdasági dolgozók igazi parancsnoka, többletmunkájuk igazi kizsákmányolója. A földtulajdonos viszont már csak a tőkés bérlővel áll közvetlen viszonyban, mégpedig pusztán pénz- és szerződési viszonyban". A feudális gazdasági rend megszűnésének másik útja a mezőgazdaságban Franciaországra jellemző. Itt a nagy francia forradalom következményeképpen — a feudális nagybirtok lefoglalására és a parasztok közötti kiosztására csak a forradalom ötödik évében, 1793-ban került sor - a szabad paraszti földtulajdon lesz az uralkodó, ami azután csak fokozatosan csökken és koncentrálódik a földéhes új burzsoázia kezében, amely kialakuló nagybirtokainak egy részét szintén nem maga műveli meg, hanem — Angliához hasonlóan — bérbe adja. A régi Mgyarországon, az 1848-as forradalomig tartó hűbéri viszonyok között, de utána is, az egészen 1945ig tartó félig feudális, félig kapitalista viszonyok közepette, megtaláljuk a földjáradék hűbéri formájának felbomlásából keletkező mindkét tőkés földjáradék-formát. Egyrészt igen jelentékeny a főnemesség, de részben az új burzsoázia kezén lévő nagybirtok, amely saját kezelésben műveli meg földjeit és tőkés profit formájában sajátítja ki bérmunkásainak egész többletmunkáját, részben pedig bérbeadott nagybirtok, ahol a dolgozók többletmunkájának csak egy részét kapja a földtulajdonos, bérlet, vagyis pénzben kifejezett földjáradék formájában, míg a másik rész felett, ami tiszta tőkés profit, a bérlő rendelkezik. A politikai gazdaságtan keletkezésének módja szerint kétféle földjáradékot különböztet meg: különbözeti földjáradékot és abszolút földjáradékot. Különösen a különbözeti földjáradék nagyon fontos, mert az a szocializmusban is szerepet játszik. Mint tudjuk, a termőföldek minősége nem egyenlő még ugyanabban a határban sem. A különbség csak nő, ha a terepviszonyok és az éghajlati viszonyok is különbözőek. Ebből következik, hogy a mezőgazdaságban egyenlő munkaráfordítás mellett is különböző mennyiségű terméket kapunk éppen az előbb említett különböző természeti feltételek következtében. Mivel a mezőgazdaságban a legrosszabb, legkedvezőtlenebb viszonyok között levő földterületen valő termelésnek is ki kell fizetődnie — különben, érthetően, értelmetlenné válna a föld megművelése tőkés viszonyok között — világos, hogy a közepes és jó minőségű földeken ugyanannyi élő munka ráfordítás mellett több, jobb, tehát nagyobb értékű mezőgazdasági termék terem. Ezt a különbözetet nevezzük különbözeti földjáradéknak, amely mint látjuk, elsősorban a föld minőségétől függ. De függ a földek fekvésétől is, attól, mennyire vannak a nagy felvevő* képességű piacoktól, áll-e rendelkezésre a mezőgazdasági tömegáru számára olcsó szállítási lehetőség. Amint tehát látjuk, a különbözeti járadék — a földjáradékkal ellentétben — nem függ a termőföld tulajdonjogi viszonyaitól, hanem csak olyan természeti adottságoktól, mint amilyenek a föld minősége és távolsága a fogyasztási központoktól. Ezért s mert a szocializmusban is folyik árutermelés, a különbözeti földjáradék a szocializmusban is olyan tényező, amellyel számolni kell. A mezőgazdaság fő termelőeszközei a szocializmusban a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában vannak, tehát csoporttulajdont képeznek, A földek, természetesen, különböző minőségűek. A szocializmusban is — miután a mezőgazdasági termények iránti kereslet egyre fokozódik s a földek termelékenységét mindeddig nem sikerült a kívánt mértékben növelni — arra kényszerülnük, hogy minden megművelhető földet termelésre használjunk. Ily módon a különböző típusú mezőgazdasági területeken ugyanakkora élő munka ráfordítás mellett különböző mennyiségű és minőségű mezőgazdasági terméket kapunk. Ha azután az értékesítési árak egyenlőek, — márpedig a szocializmusban, már annak építése folyamán is, a termékek túlnyomó részét az állam mindenki számára egyenlő begyűjtési és felvásárlási áron veszi meg — következik, hogy igazságtalan módon ugyanakkora munkaráfordításért az ellenérték különböző lesz, ami nyilván ellenkezik a munka szerinti díjazás szocialista elvével. Az a többletjövedelem, amelyre a kedvezőbb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek különbözeti földjáradék formájában szert tesznek, pénz formájában realizálódik, és az, ha megfelelő intézkedéseket nem foganatosítunk, igazságtalanul kedvezőbb helyzetbe hoz egyes szövetkezeteket, másokat pedig megkárosít. Csak természetes, hogy a szocializmus építése folyamán olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyek alkalmasak ezeknek a természetadta különbségeknek igazságos kiegyenlítésére. Egyben azonban alapvetően különbözik a különbözeti földjáradék a szocializmusban, a különbözeti földjáradék kapitalista formájától. A szocializmusban a különbözeti földjáradék, ahol keletkezik, ott sem szolgálja a tőkés bérlő vagy a tőkés földbirtokos munka nélkül szerzett jövedelmét. A szocializmusban kialakuló földjáradék, aminthogy kizárólag a földet megművelő szövetkezeti tagok munkájának eredménye , kizárólag az ő javukat szolgálja, akár úgy, hogy a különbözeti földjáradék egy része a szövetkezeti vagyont gyarapítja, vagy a szövetkezeti tagok egyéni jövedelmét fokozza, akárpedig úgy, hogy az állam a különbözeti földjáradék egy részét a szövetkezettől elvonva azt a közös fogyasztás szükségleteinek fedezésére, tehát megint csak a különbözeti földjáradékot előállító szövetkezeti tagok jólétének emelésére fordítja. ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 26.