Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-27 / 176. szám, szombat

Már öt éve működik a Szovjetunióban a világ első atomerőműve Az atomenergia problémái A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA a legutóbbi évtizedekben hatalmas lendülettel fejlődik. Számos tudományos és műszaki eredetű felfedezés nemcsak magyarázatot adott a természet egyes eddig ismeretlen törvényszerűségeire, hanem az embernek mindennapi munkájában is segítséget nyújtott. Századunk legkorszerűbb felfedezései közé tartozik kétségkívül az atomenergia felfedezése is. Az atomot, mint energiaforrást az emberiség jólétének növelésére, vagypedig az emberiség elpusztítására egyaránt felhasználhatják. Áz emberiség az atomenergia pusztító hatásáról és erejéről először 1945. augusztus 6-án vett tudomást. E sorsdöntő napon az atomenergia az egész világ előtt a legrosszabb, legborzalmasabb formájában, tömegpusztító fegyverként mutatkozott be. Az említett napon atombombát dobtak Hirosima japán városra. A robbanás körül mintegy 200 kilométernyi körzetben tisztán látható volt a felvillanó láng. Röviddel utána hatalmas tűzgolyó jelent meg a láthatáron, melyből vakító fény sugárzott. Az első atombomba ezen robbanása tízezrek halálát, megsebesülését okozta. Azóta kísérletképpen már számos atomrobbantást hajtottak végre. Jóllehet ezek a bombák nem hulltak közvetlenül lakott területekre, az atomfegyverekkel végzett kísérleti robbantások észlelhetően ártalmasak az emberiség egészségére. AZ ATOMROBBANÁSOK HATÄSÁT óriási energia és gázmennyiség gyors felszabadulása idézi. elő. A nukleáris reakció övezetében erős légnyomáshullám keletkezik, amely a hang gyorsaságánál nagyobb gyorsasággal terjed. Az atomrobbanás további következménye az óriási hő, néhány tízmillió C fok. Az óriási hőség gázzá változtatja a bomba minden részét. A tűzgolyó izzó alkotóelemei a forrő levegővel együtt veszélyes hősugárzás forrását képezik. Éz a hősugárzás tűzvészeket, embereken és állatokon égési sebeket okoz, ha azok a robbanás bizonyos hatókörében tartózkodnak és nem bújnak védett helyre. Az atomrobbanások során felszabaduló energia az említett kísérő jelenségeken kívül további sokkal ártalmasabb és veszélyesebb hatással — rádioaktív sugárzással is egybe van kötve. A rádioaktív sugárzás hatása az emberi szervezetre és egyáltalában az élő szervezetre olyan biológiai folyamatokból áll, melyek pusztító hatásúak az élő szervezet sejtjeire. A rádioaktív sugárzás hatása a szervezetre kétféle lehet, mégpedig külső hatású, valamint olyan sugárzás, melyet a szevezetbe hatolt anyagok rádióaktivitása okoz. A legveszélyesebb az utóbb említett sugárzás, vagyis az, amely a szervezet belsejében hat. Rádioaktív anyag az ember szervezetébe belélegzéssel, a test megsebesült vagy megégetett részein át jut vagy pedig élelmiszerek, folyadékok, tehát élelem fogyasztásával juthat. Emellett az élelemnek nem kell okvetlenül mérgezettnek lennie. Elegendő például, ha a szarvasmarha, melynek húsát, vagy tejét fogyasztjuk, előbb atomsugarakkal áthatott réten legelt. Az ilyen húsból vagy tejből készült ételek szintén rádioaktívak lehetnek. A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁS következményei nem mutatkoznak meg mindig azonnal, hanem később, különféle hosszantartó betegségekben, mint amilyenek például a tüdőrák, a A fiatal országépítők sikerei (CTK) - A szlovákiai pionírok a CSISZ pionírszervezete megalakítása 10. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos előkészületek keretében különösen „A pionírok segítséget nyújtanak a köztársaságnak" mozgalom szakaszán értek el kiváló eredményeket. Februártól a mai napig összesen 3 881879 brigádórát dolgoztak le, több mint nyolcmillió kg vashulladékot, több mint egymillió kg papírhulladékot gyűjtöttek össze, 1740 000 fát, ezenkívül 197 477 gyümölcsfát ültettek el. Szlovákiában ez idő alatt csaknem 83 ezer pionír és tanuló nyerte el „A fiatal országépítő" címre feljogosító vörös szalagot, több mint 53 ezren szerezték meg „A fiatal országépítő" vörös csillagot. Az említett idő alatt a legjobb eredményeket a žilinaí kerület pionírjai érték el. A második helyre a bratislavai kerület pionírjai kerültek. vér-rák, a petefészek rákos megbetegedése, stb. üt ki. A rádióaktív sugárzás pusztító hatása megmutatkozhat az átmeneti, avagy állandó terméketlenségben is. Az eddigi kísérleti atomrobbantások már igen sok emberéletet követeltek. Például a Bikini-szigeteken 1954-ben végrehajtott kísérleti atomrobbantás következtében a Marshall-szigetek több mint 300 lakosa lett nyomorékká. Egy bálna-vadászhajó, mely 1956-ban egy atomrobbantás helyétől mintegy löŰO km-nyi távolságban volt a tengeren, a rádióaktív sugárzás hatókörébe került. A hajó hazai kikötőjébe visszatérve még néhány napig a su gárzás maximálisan lehetséges menynyiségének kétszeresét sugározta ki. Még számos ilyen példát sorolhatnánk fel. Az atomfegyverekkel végzett kísérleti robbantások nemcsak az ezen robbantások közelében levő országokat, hanem igen távoli területeket is veszélyeztetnek. Ha az atomrobbanásokat a föld felületének közelében, avagy föld alatt hajtják végre, hatalmas mennyiségű port és a föld felületének egyéb parányi részecskéinek nagy mennyiségét lövelik igen magasra a levegőbe, mely magasság a 30 ezer kilométert is eléri. A robbanás következtében hatalmas, gomba alakú, magasba nyúló rádióaktív felhő keletkezik. A nagyobb rádióaktív részecskék haladéktalanul a robbanás után a legközelebb fekvő területre hullnak. Az apró rádiOak.tív részecskéket azonban a szél széthordja az egész földgolyó felett és azok esővel a föld felületére hullnak. Valamennyi ilyen részecske mintegy 10 év alatt hull a földre. A hidrogénbombák még borzalmasabb hatásúak, mint az atombombák. AZ ATOMROBBANTÁSOKAT ma már nem lehet titokban tartani. Ezt bebizonyították az 1958. évi genfi értekezleten egybegyűlt tudósok is, akik az atomrobbantások megbízható ellenőrzésének lehetőségeiről tárgyaltak. Az atóm- és hidrogénbombák kísérleti robbantásainak ellenőrzése a robbanások alkalmából keletkező kísérő jelenségek megfigyeléséből és nyilvántartásából áll. Ezeket a kísérő jelenségeket nagy távolságokbői nemcsak hogy meg lehet állapítani és feljegyezni, hanem a robbanás helyét és idejét is meg lehet állapítani. A kísérleti atomrobbanások ellenőrzésének egyik legbeváltabb módszere a földkéreg e robbanásokat követő rázkődtatásainak megállapítása. Ezt gyakorlatilag műszerek szeizmográfok segítségével hajtják végre. Ezek a műszerek rendkívül érzékenyek és nagy távolságban is feljegyzik a földkéreg rázkódásait. Állíthatja valaki, hogy az ilyen ellenőrzés nem lehet megbízható, mert a földkéreg rázkódásait földrengések ls okozhatják. Ezt az érvet azonban könnyén megcáfolhatjuk. A robbanások okozta hullámok mozgása merőben más, mint a földrengések okozta hullámok. A földrengések által előidézett rázkódtatások ezenkívül bizonyos a geológusok előtt jól ismert pontokból indulnak ki. Végül pedig lehetséges az olyan ellenőrzés is, amelyet a helyszínen utólag eszközölnek a rázkődtatás eredetének megállapítása céljából. Egyes szeizmografikus megfigyelő állomások feljegyzései szerint a rázkődtatás forrásának helyét ma már tízkilométernyi pontossággal is megállapíthatják. E módszer alkalmazásán kívül az atom- és hidrogénbombák kísérleti robbantásai még más módon is ellenőrizhetők, például hanghullámok különleges felfogásával, a felhők rádiőaktivitásának megállapításával, a csapadék rádióaktivitásának mérésével, vagypedig a gamma-sugárzással, melyet rendkívül hosszú rádióhullámok hoznak létre. AZ ATOMENERGIA nemcsak az emberiség kárára, hanem előnyére, tehát békés célokra is felhasználható. A Szovjetunióban már 1954 júniusa óta működik az első atomerőre berendezett villamosmű, mely egy év alatt csaknem 15 millió kWó áramot fejleszt. Az első atomerőre berendezett villamosműben elért sikerek további ilyen villamosművek építésére ösztönöztek a Szovjetunióban és más államokban. Már hazánkban is megkezdtük egy atomerőre berendezett villamosmű építését. Az atomerőre berendezett villamosmüvek építésével megtakarítjuk a szén amúgy is korlátozott készletét vegyi J célokra. A tudósok az atomenergia

1 békés célokra valő felhasználásán] kívül jelenleg azzal a kérdéssel isi foglalkoznak, hogy a hidrogénener-j gia miként állítható az ember szol-i gálatába. ] Az emberiség ma válaszúton áll, melyre az atomenergia felfedezése állította. Erről a válaszúiról két út A Prágai ČKD Sokolovo-üzem dolgozói ezekben a napokban elvezették üzemükbe a patronátusuk alatt álló tizenegyéves iskola pionírjait. A pionírok megtekintették az üzem egyes részlegeit és beszélgetésen vettek részt a dolgozókkal. Képünkön: Az egyik pionír nagy figyelemmel kíséri a hegesztő munkáját. (K. Mevald - CTK - felv.) Az SZLKP KB irodájának és a Megbízottak Testületének ARATASI FELHIVASA (Folytatás az 1. oldalról) ÄIXVMI GAZDASAGOK, EGYSÉGES FÖLDM VESSZÖVETKEZETEK ÉS EGYÉNILEG GAZDÄLKODÔ PARASZindul ki: az egyik a háborús rombo-j

TOK

! ^L^iiľuTf',/ -T

áSlk P1

dÍ

9

=

a Lerövidített agrotechnikai határjobb létteltetelek utja, mely az* ve

Szteséa nélkül véoezzétek atomenergiának békés célokra v

ai

óí'QOkig es veszteseg nelkul vegezzetek felhasználásával érhető el. A nyugati J el a gabona betakarítását. Az idei hatalmak, különösen az USA még {beadási kötelességeket teljesítsétek mindig kísérleteket hajtanak végre I jó minőségű gabonának közvetlenül a atom- éff hidrogénbombával. Ezek a J cséplőgépektől való beadásával, és a robbanások és számuk nem titkolha tő el, mivel az atomrobbanások ellen őrzése ma már eléggé megbízható. Az atom- és hidrogénbombák kísérleti robbantásai állandóan növelik a rádiőak ti vitást, mely az egész világon veszélyezteti az emberiséget. Ezért be kell szüntetni minden atom- hidrogénbombával végzett kísérleteket. Az atom- és hidrogénbombák kísérleti robbantásai helyett az atomenergia békés célokra való felhasználását kell fejleszteni, ami az emberiség boldogságéhoz és jólétéhez vezet. Dr. Peter Forgáč Sóbányászok között A prešovi kerület jellegzetességei közé tartozik a sóbányászat, illetve a sópárolás. Ezért vessünk egy pillantást a múltba. A só bányászata Prešov környékén már a sótartalmú vízforrások felfedezése, azaz 896 óta, tehát a magyarok honfoglalása Idején ismeretes volt. Sok harcot folytattak a nemesi családok e sós forrásokért. A források idővel nem voltak elegendők, s ezért sok kősót csempésztek át Galíciából. 1571-ben az akkori Szepes vármegye királyi kamarása, Salm herceg elrendelte a kősó bányászatát. A következő évben ott, ahol most a Llpötárna áll, 113 méter mélységben valóban kősóra akadtak. A NAGY KATASZTRÓFA Hiányoztak a szakemberek és a bányászok. Ezért német bányászokat hozattak, akik kiváltságokat kaptak és a Lipó-térna közvetlen közelében telepedtek le. A kösóbányászatot állandóan fokozták 1752 február 20-án hatalmas víztömeg öntötte el a tárnát. Azóta szűnt meg a kősó bányászata. A tárnában erősen koncentrált sóoldat képződött, melyet a Lipó-tárnőból ma is hatalmas, nyers marhabőrből készült zsákokkal merítenek ki. Azelőtt négy pár lóval húzták fel a merőberendezést. Ma már kissé korszerűsítették, a lovakat villanymotorral cserélték fel. A sóbányaiak és sóváriak évszázadokig saját bőrükön érezték a kegyetlen kizsákmányolást. Bányásznemzedékek egész sora végezte ezt a nehéz rabszolgamunkát, mely a főnemességnek, majd a tőkéseknek gondtalan életet és nagy nyereséget adott. A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN A Szlovák Tanácsköztársaság megalakításában is — nemzetiségi különbség nélkül — aktívan részt vettek a sóváriak és a sóbányalak. Akkor ugyanis a mai Solivar és Sváby községeket (Tótsövár és Németsóvár) szlovákok és németek lakták. A 40 év előtti események idején a szlovákok, németek és magyarok közösen alakítottak munkástanácsot a három község számára. A munkástanács intézd bizottsága elnökének és tagjainak nevei, mint Strocslnszky, Maťasovský, Köhler, Fuchs, Hrabovecký, Forgács, Kellner és Schlosser nevek erről tesznek tanúságot. Közülük sokan bevonultak a Vörös Hadseregbe. NEM HAGYJÁK EL A ZÁSZLÓT Kelet-Szlovákiában a proletárdiktatúra bukása után tovább éltek a forradalmi hagyományok. 1920-ban a szakszervezeti csoport vörös zászlót kapott. Munkásfillérekből gyűjtötték össze, 700 zászlószög borltja be a zászlórudat. A régi május elsejéken mindig a menet élén vitték vörös zászlajukat, de 1938-ban jött a pírt és a vörös szakszervezetek betiltása — a klérofasizmus vette át a hatalmat. Megkezdődött a kommunisták üldözése. Tiso csendőrei és a fasiszta állambiztonság kopói lázasan keresték a zászlót. Bátor és önfeláldozó emberek elrejtették, senki sem árulta el hollétét. Több helyen rejtegették. A leghosszabb ideig Ferencz József munkásnál volt 1944-ig, majd a Bürger-fívérek őrizték. Dunyhahuzatba varrták be ezt az értékes munkásmozgalmi ereklyét. A sóbánya munkásainak nagy része továbbra is hű maradt a párthoz, s ahol tudták, támogatták a partizánmozgalmat, részt vettek a Szlovák Nemzeti felkelésben is. Ferencz József elvtárs egyike volt azoknak, aki 40 évvel ezelőtt az első páncélvonattal vonult be Prešovra. A zászlót nagyra becsülték, kijavították. kifakult feliratát — Világ proletárjai. egyesüljetek! — újból kihímezték. Most, a Szlovák Tanácsköztársaság emlékére rendezett kiállítás megnyitásán a sóbányái munkásküldöttség ünnepélyesen átadta a Városi Múzeumnak a 39 éve birtokában levő, féltve őrzött zászlót. Az ifjúságnak, az utánuk következő nemzedékeknek fogják mutogatni a hűség for-i radalmiság és proletár nemzetköziség e szinbólumát. vetőmagokon kivül adjátok be az államnak az összes sörárpát. Egyidejűleg biztosítsátok mind a vetőmag-, mind a takarmányalapok teljes mérvű dotálását, és létesítsetek minél nagyobb tartalékokat takarmányfélékből az állattenyésztési termelés gyorsütemű fejlesztése érdekében. Tegyetek meg minden tűzbiztonsági és egyéb intézkedést, hogy nemtörődömség, avagy az ellenség kártevékenysége következtében ne szenvedjetek kárt. f MEZŐGAZDASÁGI OSZTÄLYOK DOLGOZÓI, A GTÁ-K AGRONÖMUSAI! Biztosítsátok a nyári munkák sikeres lefolyását, és nyújtsatok különösen az újonnan alakított és gyöngén gazdálkodó EFSZ-eknek segítséget. Gondoskodjatok róla, hogy minden EFSZ-ben és állami gazdaságban a begyűjtési feladatok teljesítésével egyidejűleg biztosítsanak elegendő saját termésű, jó minőségű vetőmagot és takarmányt s minél nagyobb területeket vessenek be tarlókeverékekkel. Legyetek az EFSZ-ek gépesítési eszközei kihasználásának szervezői és vezessétek a szövetkezeteket arra, hogy kölcsönös megegyezés alapján segítsék egymást mezőgazdasági gépekkel. Segítsetek az EFSZeknek a kombájnos aratás, a gabonaszárítás és tisztítás megszervezésé1 ben. ' A GTA-K TRAKTOROSAI, GÉPJAVÍTÓI ÉS MŰSZAKI DOLGOZÓI, AZ AGROTECHNA DOLGOZÖI'. A gépek teljes mérvű kihasználásával járuljatok hozzá ahhoz, hogy agrotechnikai határidőkön belül jóminőségben végezzék el az aratási és a cséplés! munkálatokat. Adjatok tanácsot és nyújtsatok segítséget az EFSZ-ek gépeinek kihasználása, karbantartása és javítása során. Nyújtsatok nekik a gépek javításánál szakszerű segítséget, és bocsássatok pótalkatrészeket rendelkezésükre. Legyetek a haladó szellemű és újszerű munkaformák terjesztői különösen a gabonafélék elkülönített betakarításánál, a gabona- és a takarmány mesterséges szárításánál és a silónövények kombájnos betakarításainál. Legyetek operatívak, és idejekorán szállítsátok közvetlenül az EFSZ-ekre a g—k. kívánt alkatrészeket. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS A BEGYŰJTÉSI APPARÁTUS FUNKCIONÁRIUSAI ÉS DOLGOZÖI! í>Jyújtsatok segítséget a mezőgazdasági üzemeknek a gabona jő minőségű betakarításának és cséplésének megszervezésében, a kicsépelt gabona gondozásában és mindennapi kapcsolatotokat a mezőgazdasági üzemekkel az aratás, cséplés és begyűjtés idején használjátok fel arra, hogy mindenütt teljesítsék a gabonabegyűjtés tervét. VÉDNÖKSÉGI ÜZEMEK, A CSISZ, A NÔBIZOTTSÄGOK ÉS A TÖBBI TÁRSADALMI SZERVEZETEK FUNKCIONÁRIUSAI ÉS TAGJAI! Tekintsétek az idei nyári munkák elvégzését minden dolgozó hazafias feladatának. Az aratás első napjától kezdve nyújtsatok segítséget EFSZeinknek és állami gazdaságainknak a gazdag termés betakarításában. Segédkezzetek a gabona szárításában, cséplésében, asztagokba hordásában, a szalma hárításában és kazlakba rakásában, a takarmányfélék betakarításában, a lentépésben, a burgonya, a zöldség, a dohány betakarításában és a talajművelési munkákban. PÁRTSZERVEK ÉS SZERVEZETEK, NEMZETI BIZOTTSÁGOK! Legyetek a munkaszervezés vezetői és operatíven irányítsátok minden nyári munka elvégzését. Gondoskodjatok arről, hogy minden mezőgazdasági dolgozóval megvitassák a nyári munkák folyamán szükséges feladatokat. Fejtsetek ki széleskörű politikai tömegmunkát, szervezzétek meg a szocialista munkaversenyt a traktorosok, a kombájnosok és a cséplőgépkezelők körében, a szövetkezeti tatagok s az állami gazdaságok dolgozó kollektíváiban a termés gyors és veszteség nélküli betakarítása érdekében. Minél jobban kibontakozódik a szövetkezetek, a járások és a kerületek közötti munkaverseny, annál nagyobb lesz a siker. Az SZLKP KB irodája és a Megbízottak Testülete azzal a felhívással fordul valamennyi falusi és városi dolgozóhoz, nyújtsanak segítséget az idei gazdag termés betakarításéban, a többi nyári munkák elvégzésében mindjárt elejétől fogva és elvárják, hogy az aratást, a cséplést és a gabonabegyűjtést hazafias feladatuknak fogják tekinteni és jelentős mértékben hozzá fognak járulni a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséért vívott harc győzelméhez. Bratislava, 1959. június 23. AZ SZLKP KB IRODÁJA, A MEGBÍZOTTAK TESTÜLETE ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 26.