Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-26 / 175. szám, péntek

A füleki Kovosmaltban rendet akarnak teremteni a bérek terén Rendet teremteni a bérezés kö­rül", „Helyes a műszakilag in­dokolt normák bevezstése", „Végre, rend lesz a bérekben és a normákban, hiszen csak igy lehet emelni az élet­színvonalat, ebből pedig nekem ts jut — három gyerekem van", „Helyes a gyermekpótlék felemelése", „Helyes a műszaki normák szerint bevezetni a bérezést", „Minél előbb feltárni a tartalékokat, ellenőrizni a normá­kat!"... Grexa, Sulek József, Ander­ko. Varga István, Rubint Béla, Oláh István, Kovács Jenő. Hanzlik, Fodor István, Tóth Pál, Tóth Gyula, Telek Ernő és a füleki Kovosmalt sok más munkásának, mesterének szavait ' idéztük itt. Ezeket a szavakat a CSKP KB levelének országos vitája idején mondottak. Legalább még ket­tőt közülük. Kerekes Ferenc: „Ideje, hogy rendet teremtsünk a bérek te­rén. Mindig rimánkodunk, ha túllép­jük a béralapot, de úgyszólván sem­mit sem teszünk ellene. Anyagra pél­dául két-három órát is várni kell" ... Farkas László: „Nem mindenütt ered­ményes az akkordbér. Sok helyütt célravezetőbb lenne az órabér és a feladat teljesítette szerinti prémium." .. .A párt meghallgatta a dolgozók szavát, hitelt adott neki, eleget tesz a követeléseknek: rendet teremt a bérek terén, felemeli a gyermekpót­'lékokat. leszállítja az árakat. Nézzük csak, hogyan nyilvánul ez meg a fü­leki Kovosmaltban. A füleki zománcgyár minden egyes dolgozója megérezte a legutóbbi ár­leszállítás üdvös hatását. Az üzem többgyermekes dolgozói évente közel félmillió, pontosabban 411 ezer 276 koronával többet kapnak gyermek­pótlék címén, mint a levélvita idején. Hogyan állunk azonban a bérek és normák körüli rend dolgában? A párt állta szavát: Számos - több száz ­üzemben már sikeresen alkalmazzák az új bérrendszert. A sikeresen szón a műszakilag indokolt normák beve­zetését, a tartalékok feltárásának nagy mozgalmát, s ebből kifolyólag az átlagbérek emelkedését, az igaz­ságos elosztást értjük. De mit tettek ezen a téren a fiileki Kovosmaltban, ahol a helyzetet helyesen átlátó dol­gozók .— mint már fentebb idéztük — ugyancsak követelték a műszaki­lag indokolt normák bevezetését, az új bérrendszert. Amint kitűnt, más dolog általánosságban elismerni a bérezés körüli' rend bevezetésének szükségességét, és más dolog — sok­kal nehezebb - a bérezés új rendjét idejében és jől bevezetni, a részlet­kérdésekben is tökéletesen megér­tetni minden dolgozóval annak he­lyességét. 52-ezer normát ellenőriz­ni... Ennek a munkának a kezdetén látogattunk Fülekre, a Kovosmaltba. levélvita idején a munkások figyelmeztettek: „Minél előbb ellenőrizni a normákat". S még ma is 52-ezer normával állnak szemben. Helytelen lenne\ a határidőre hivat­kozni: csak jövő év áprilisában kell „ráfutnunk" az új bérrendszerre. Óvakodnak is ilyen kifejezést hasz­nálni a vezető elvtársak. Csakhogy nem csupán a kifejezésen múlik. A dolgozók javaslatait figyelembe kell venni és intézkedni valóra váltásuk érdekében. Függetlenül attól, mikor érkeztek meg a bérrendszer beveze­tésére az irányelvek és az instruk­ciók, a normák körüli rendet min­denkor legfontosabb kérdésként kel­lett volna kezelni. Ma szilárdabb ala­pokra építhetnének. Ezt persze az üzemben tudják, s így az alapoktól kezdik a munkľt. A határidőnek - 1960 áprilisának ­megfelelően láttak az előkészítő mun­kához. Az új bérendszerrel kapcso­latos bizottsági gyűlések, párttag ­gyűlések, szakszervezeti gyűlések — röviden az alapvető irányvonal meg­szabása — után minden dolgozóval megismertették az új bérrendszer lényegét, jelentőségét. Ez előadások, tízpercek formájában történik rész­legméretben. Egy mérnök beszél a munkaszünet­ben összegyűlt munkásokhoz: Ha azt akarjuk, hogy az új bérendszer egyúttal a bérek nöevekedését is je­lentse, növelnünk kell a termelést. A műszaki normák megállapításának karöltve kell haladnia a termelési msnetek ellenőrzésével. Akinek tehát valamilyen javaslata van, hogyan, miképpen lehetne jobb munkaszerve­zéssel, újítással növelni a munka­termelékenységet, álljon elő vele. Gondolkozzék mindenki az egyes munkafolyamatok leegyszerűsítésén. Itt van a mérnök, a részlegvezető, a mester, velük beszéljék meg a dolgokat..." Még aznap tábla kerül a részleg­vezető irodája fölé: „Konzultációs központ" felirattal. Itt részletes magyarázatot kaphat mindenki min­denről, ami a bérrendszerrel függ össze. ipgy mozzanatot mutatunk csak iu be a politikai előkészítőmun­ka kezdetéből. Persze, az üzemi párt • bizottság három sűrűn gépelt olda­lon összefoglalt politikai -szervezési terve sokoldalú tevéknység vázla­tát. ismerteti. Tekintsük meg a leg­fontosabb határozatot: „9. Gyártmányaink műszaki és mi­nőségi színvonalának emelése, vala­mint a selejt csökkentése érdekében történő gyártási és technológiai me­net felülvizsgálását megelőzően ezt mindig meg kel! tárgyalni és jóvá­hagyni az alapszervezet bizottságán A szakszervezet műhelybizottságán keresztül e feladat sikeres teljesíté­sébe minden dolgozót be kell vonni. Felelősek az alapszervezetek elnö­kei". I ogyan vesznek hát részt a dol­gozók a technológiai menetek, a munkaszervezés felülvizsgálásában? Szép munkát végeznek ebben a vo­natkozásban a konstruktőrök. Ezek például leegyszerűsítették a Meta­tűzhely szerkezetét, az öntöde szá­mára most dolgoznak ki olyan for­mát, amely lehetővé teszi ugyan­olyan munkával több öntvény elké­szítését. Mi a helyzet azonban „lenn" a munkahelyeken? Vegyük például az öntödét. A mai körülmények kö­zött — amikor a köztársaság legkor­szerűbb zománcozója mellett a leg­elavultabb öntödék egyike áll — a* a látszat, hogy a béralap felemelé­se nélkül nehéz lenne megoldani a? új bérrendszert. Azt vallják ugyanis, hogy a termelést itt már csak a fi­zikai erőkifejtés fokozásával lehet növelni. Ezen az úton pedig nem ha­ladhatunk. A normák az elavult be­rendezéshez viszonyítva elég meg­felelőek. De nézzük csak. mit lehetne tenni. Például az előbb emiitett új formák alkalmazása. Erről szó sem esik a részlegen. Az ott járó riporter­nek magától a vállalat igazgatójától kellett értesülnie erről. Ügy látszik, a termelés növelése általános kor­szerűsítés nélkül nem oldható meg az öntödében. Ez pedig nagyobb be­ruházást jelent. Az eddigi tervtelje­sítés alapján a bank nem adhat rá hitelt. Ez is megoldható, de csak az egész üzem tervteljesltésének jelen­tős megjavításával. Erről többet kel­lene beszélni a részlegeken. efejezésül összegezhetjük: a füleki Kovosmaltban a bér­átszervezés kezdetén állnak. A mun­kások már régen a pártlevélvita ide­jén, figyelmeztettek a teendőkre, felesleges tehát ismételni ezeket. A legfontosabb most az, hogy állandó magas tervteljesltéssel gazdaságilag megszilárdítsák üzemüket és így Ie­Iehetővé tegyék a szükséges beruhá­zásokat. A pártbizottság részéről a legfontosabb teendő állandóan ellen­őrizni az alapszervezetek elnökeit, hogyan teljesítik á' pártbizottság ha­tározatát, főleg árinak 9. pontját, amelyet az előbb idéztünk. Mert a termelés — és így a bérek — további növelését csakis a tartalékok feltá­rásával érhetjük el. Ennek előharco­sai pedig éppen azok kell, hogy le­gyenek. akik már az országos vita idején oly világosan látták a teendő­ket. Vilcsek Géza Megtalálták a járható utat Hírt adtunk már arról, hogy az ógyallai járásban kezdetét vette az ara­tás. Kelet-Szlovákiából is érkezett hír: kasza alá ért a repce, az árpa... A déli járások népe - ahol ma talán még nyugodtan áll az aratógép, vagy a kombájn - már teljes felkészültségben várja az aratást. Napok múlva a szenei járásban is megindulnak a gépek. A magyarbéliek például e hét derekán szándékoznak megkezdeni az aratást. Egy kis bevezető Többször esett már szó a magyar­béli szövetkezetről. Megírtuk azt is, hogy a rossz vezetés következtében szinte kilátástalan helyzetbe került a szövetkezet. Az új vezetőség azon­ban — bár évekig tartott — a falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bi­zottság hatékony támogatása mellett újból megtalálta a helyes, járhatő utat. Dolán Gyula, a szövetkezet el­nöke és Szabó József, a HNB elnöke örömmel beszélnek az elért ered­ményekről. Jól állnak a beadással. Az aratási előkészülettel indult a beszélgetés, de a szövetkezet elnöke más irányba terelte. Mielőtt rátért volna a szóban forgó kérdésre, el­mondta, hogy szövetkezetük az idén már példásan teljesíti állam iránti kötelezettségét. Ahogyan az elnök mondja. Szabó József is megerősíti, hogy az idei tojásbeadási kötelezett­ségüket már teljesítették, marha- és sertéshúsból már a harmadik ne­gyedévi tervüknek is eleget tettek, állami felvásárlásra pedig 107 mázsa sertéshúst és 25 mázsa marhahúst adtak. Az egész évi tejbeadási köte­lezettségük teljesítéséhez már csak 3000 liter hiányzik. A kertészetben A magyarbéli szövetkezet kerté­szete már évek óta nevezetes a kör­nyéken. Az idén is jól jövedelmez. A kertészetből az egész évi bevételi tervük 180 ezer korona. A szövetke­zet iratai azonban azt igazolják, hogy a tervezett bevételnek már több mint a fele befutott a szövetkezet szám­lájára. Eddig több mint 108 ezer ko­ronát jövedelmezett a kertészet. Bőven lesz takarmányuk A múlt évek során az állattenyész­tés terén sem dicsekedhettek olyan eredményekkel, mint az idén. Külö­nösen a tejhozam körül voltak bajok. A fejési átlag 2-3 liter volt. Az idén, különösen mióta már zöldtakarmányt etetnek, a tejhozam 6—7 literre emelkedett. A múlt évhez viszonyítva az idén a vetett takarmányokat a kétszere­sére emelték. Az idén 80 hektáron vetettek herefélét, ami a szövetkezet szántóterületének körülbelül 25-26 százalékát teszi ki. A termés igen jónak ígérkezik. Szabó József szerint herefélékből elérik a 65-70 mázsás hektárhozamot. A takarmány gyors betakarítását kissé késleltette a pár­napos esőzés, de a jó időt már ala­posan kihasználják, hogy a takar­mány minél előbb kazlakba kerüljön. Aki csak teheti, most a takarmá­nyok betakarítását szorgalmazza. Az aratás megkezdéséig a kukoricát, cu­korrépát, általában a kapásokat is rendbe akarják tenni, hogy minden erőt a termés gyors betakarításáért indított küzdelem frontjába állíthas­sanak. Jónak ígérkezik a termés A szövetkezet elnöke szerint régen volt olyan termés a magyarbéli ha­tárban, mint az idén. Gabonafélékből 28-30 mázsás átlagtermésre számí­tanak. A szövetkezet vezetősége a falusi pártszervezet és a HNB támo­gatásával mindent megtett azért, hogy a jó termés idejében és vesz­teség nélkül kerüljön raktárba. Már nincs egyénileg gazdálkodó Az eddig szövetkezeten kívülálló magyarbéli gazdák is figyelték a szö­vetkezet fejlődését. Látták a hibákat is, de arról is meggyőződtek, hogy a szövetkezet már megtalálta az elő­rehaladáshoz, a gazdálkodás színvo­nalának emeléséhez, s ezen keresztül a jobb, kulturáltabb élethez vezető utat. Az új belépők több mint 150 hektár földdel gyarapítják a közös vagyont. Kuštár Ján, Durík Štefan, Kakas Vilmos már most részt vesz­nek a közös munkában. A takar­mánybetakarításnál serénykednek, mivel a közeljövőben már az ő leg­sajátosabb érdekük is az lesz, hogy a közös állatállomány számára bőven legyen takarmány. Van-e földöntúli élet? A vallás a halál után boldog túl­világi életet, üdvözülést és mennyor­szágot ígér a hívőknek, amiben vakon kell hinniök, mint minden dogmában. A sírontúli életről, a halálról, a mennyországról és a pokolról szóló tanítás a fő vallási dogmák egyike. A vallások azt hirdetik, hogy az em­ber testét isten teremtette porból és lelket lehelt abba. A lélek a vallás szerint az ember halála után tovább él. A testtől megszabadult lélek az égbe száll és a mennyországba, vagy a pokolba kerül. A vallástan szerint a lélek jelen­léte — maga az élet, a lélek eltávo­zása pedig a halál. Amikor a lélek elköltözik a testből, pillanatnyilag a halál következik be. Az egyház megköveteli a hívektől, hogy ezt minden gondolkodás nélkül elhiggyék. Ma azonban, a szputnyi­kok korszakában a mai embert is a tudásvágy fűti és tudni szeretné, megfelel-e a valóságnak minden, amit az egyház hirdet. Egyedül a tudomány adhat erre választ. Ugyanis arra törekszik, hogy tapasztalatok útján megismerje a természet törvényeit. A tudomány teljesen elveti a túl­világi életben való hitet. Az, amit a tudomány az életről és a halálról tanít, meggyőző erejű és nem holmi vakhiten alapul. A vallás azt hirdeti, hogy minél rosszabbul él az ember a földön, mi­nél több szenvedésben és nélkülö­zésben van része, annál több meny­nyei boldogság vár rá halála után. Ebből az következik, hogy — a vallás szerint — le kell mondani a földi örömökről. A szocializmus mély optimizmuson alapszik és azt hirdeti, hogy itt a földön kell minél boldogabb, örömtel­jesebb életet teremteni. Reálisabb tehát és harcba szólítja az embere­ket az ilyen élet minél hamarább való megvalósításáért. A különböző egyházak a halál után paradicsomi életet ígérnek. Ez a túlvilági életben való hit elvonja az elnyomott dolgo­zók figyelmét a jobb életért folyta­tott osztályharctól, esetleg a forra­dalomtól. Már az ősembereket foglalkoztatta az élet és a halál kérdése, nem ér­tették testük életműködését, nem tudták mi az alvás és az álom, vagy az eszmélet elvesztése. Ez a primitív embereket arra a gondolatra vezette, hogy a testben valamilyen lát h.atatjan lény van, amely az alváskor és áju­láskor eltávozik, halál után pedig örökre elköltözik. Ugyanúgy nem ér­tették meg a tárgyak árnyékát, azok nappali és éjjeli változatait. Ez any­nyira ment, hogy ha valaki embertár­sának az árnyékára lépett, abban rontást láttak. Sőt, ha valaki a törzs­főnök árnyékára lépett, halállal bün­tették. Az ókori görögök is úgy kép­zelték el a halált, hogy a lélek az árnyak birodalmába költözött, ahol tovább él. A rabszolgatartó rendszer idején egyre jobban elterjedt az a hit, hogy van túlvilági élet. Ennek a hitnek valamennyi kizsákmányoló hasznát látta. A különböző vallások azt állítják, hogy a halál hirtelen, az egész tes­ten, valamennyi szervében egyszerre következik be. A tudósok kutatásai azonban bebizonyították, hogy a ha­lál bekövetkezése után egyes szer­vekben az élet jelei észlelhetők, sőt bizonyos szervek huzamosabb ideig tartó élete is megfigyelhető. Végeztek ugyanis olyan kísérlete­ket, hogy hullából kioperált szerve­ket, emberi kézről levágott ujjat speciális készülékbe helyeztek, ahol a vérpótló folyadék a testből elvá­lasztott ujj ereibe hatolt és az ujj tovább élt. Az elpusztult állatokból kioperált szivet fel lehetett éleszte­ni, a májban folytatódott az epe­elválasztás, tovább működtek a vesék és a belső mirigyek. Békák, teknős­békák kioperált szívei nedves kör­nyezetben 7-8, sőt 10-12 napig is működtek. Kísérletek folynak meleg­vérű állatokkal is. Nemrégen Sz. V. Andrejov szovjet kutatónak sikerült egy meghalt cse­csemő szívét — 99 órával a halál beállta után — feléleszteni. A bioló­gia és az orvostudomány ma már ott tart, hogy állat vagy ember holttes­téből kioperált bármely szerv műkö­dését a bekövetkezett halál után fenn tudja tartani. Ha jól meggondoljuk, hogy a test­től elválasztott szerv a halál után tovább él, ebből az következik, hogy a dogma, miszerint a testet a lélek élteti és készteti működésre, teljesen zsákutcába került. Engels is megírta, hogy a halál ugyan hirtelen következik be, de az egy nagyon lassan végbemenő folya­mat. Ha a haldoklónál a légzés és a vérkeringés megszűnt, elvesztette eszméletét, legelőbb az agy idegsejt­jei pusztulnak el, ami a vérkeringés és a légzés megszünésa után 5—7 perccel következik be. A szív nagyobb ellenállást tanúsít és ha nem érte sérülés, hosszabb időn át életképes maradhat. Ezzel magyarázható a kísérletek sikere, amikor a halál beállta után a szívet újból működésre késztették. A máso­dik világháborúban számtalan olyan eset történt, hogy amikor a szív­izomba fúródott gránátszilánkot el­távolították, a megállt szívet elvarr­ták, a szívizom a műtét után újból rendesen működni kezdett. Ki ne ismerné azokat az eseteket, hogy a felravatalozott .vagy már el­temetett és frissen megborotvált ha­lottaknak tovább nőtt a szakálluk, hajuk és a körmük. Ennek az • ma­gyarázata, hogy sok szövet és szerv a halál bekövetkezése után tovább él. Pavlov, a nagy tudós is sokat fog­lalkozott ezekkel a kérdésekkel és megállapította, hogy van még sok megoldatlan kérdés, de titok nincsen. Sok olyan eset is előfordult már, amikor vízbefúltakat mesterséges légzés útján felélesztettek. Talán az orvosok csodatevő szentek voltak, hogy ez sikerült nekik? Vagy pedig amikor a „lélek kiköltözött" a vízbe fultakből, újból egy ismeretlen vala­ki visszalehelte beléjük a lelket? Nagy tévedés. A vízbe fúlt emberek szervei és szövetei nem vesztették el életképességüket, a szív, sőt 5—7 percig az agy is életképes maradt A segítség idejében jött és a mes­terséges légzés sikerült, megújult a vérkeringés, az agy vérellátása. Tudjuk, hogy Pavlov fiziológiai kí­sérletei alapján bebizonyított tény, hogy ^^erypzet>bea„^ t,irányító fz^ repet a központi idegrendszer, az agykéreg tölti be. Nemcsak a gon­dolkodás szerve, hanem a testben végbemenő valamennyi életfolyamaté is. Egyszóval semmilyen a testtől független lélek nem létezik. Minden hasonló állítás nem tudományos, te­hát tévhit. Az élet és a halál közötti átmeneti állapotban — az 5—7 perc alatt — valami végbement, amit sokan nem tudnak megmagyarázni maguknak. Ez az ún. klinikai halál, amikor sem szívverés, sem lélegzés, sem bőr-, sem izomreflexek nem észlelhetők, ellenben egyes szervek még életké­pesek, s nem kezdődött el az agy idegsejtjeiben a pusztulás folyamata. Rengeteg kísérlet történik vérát­ömlesztéssel, mesterséges szívvel és tüdővel, olyan embereknél, akik a tu­domány segítsége nélkül biztosan meghaltak volna. A tudomány fáradhatatlanul küzd az ember életéért. A szocializmusban lehetőség nyílt arra, hogy biztosítsa az ember egészségét, leküzdje a be­tegségeket, megvalósítsa az élet meghosszabbítását. A túlvilági életbe vetett hit teljesen „leszereli" az emberek akaraterejét, elvonja figyel­müket a társadalmi feladatok meg­valósításától, a szocialista építéstől, az alkotó, haladó munkától. Ugyanis az, aki csak a képzeletben levő túl­világon akarja elérni a jobb életet, az fantaszta, az fékezi a haladást. A kommunisták realisták. Ők itt a földön a valóságos, létező világban akarják megvalósítani a boldogságot és a szebb életet. g-k. Iskolát, kultúrházat építenek (ČTK) - A város- és faluszépi­tési akció a kassai kerületben valóban az egész lakosság szívügyévé vált. A kerület 1959 első negyedében a második helyre került a köztársaság­ban. A kassai kerületben az említett idő alatt a „Z-akció" keretében 1 millió 600 ezer brigádóra ledolgozá­sával több mint 30 millió korona ér­tékű munkát végeztek el. A lakos­ság jelenleg különöísen 32 iskola építésének befejezésére összponto­sítja erejét. Ezekkel az iskolákkal akarják a város- és faluszépítés akció keretében gyarapítani az is­kolák számát. Torysky és Nižné Re­paše községek lakossága kötelezett­séget vállalt, hogv szeptember l-ig átadja rendeltetésének az új iskola­épületeket. A kassai kerületben az idei terv értelmében egyéb munkákon kívül a Z-akció keretében 329 építkezést ­különösen iskolák, kultúrházak. HNB épületek, egészségi központok, utak, stb. építését akarják végrehajtani. ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 26.

Next

/
Thumbnails
Contents