Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-26 / 175. szám, péntek

A füleki Kovosmaltban rendet akarnak teremteni a bérek terén Rendet teremteni a bérezés körül", „Helyes a műszakilag indokolt normák bevezstése", „Végre, rend lesz a bérekben és a normákban, hiszen csak igy lehet emelni az életszínvonalat, ebből pedig nekem ts jut — három gyerekem van", „Helyes a gyermekpótlék felemelése", „Helyes a műszaki normák szerint bevezetni a bérezést", „Minél előbb feltárni a tartalékokat, ellenőrizni a normákat!"... Grexa, Sulek József, Anderko. Varga István, Rubint Béla, Oláh István, Kovács Jenő. Hanzlik, Fodor István, Tóth Pál, Tóth Gyula, Telek Ernő és a füleki Kovosmalt sok más munkásának, mesterének szavait ' idéztük itt. Ezeket a szavakat a CSKP KB levelének országos vitája idején mondottak. Legalább még kettőt közülük. Kerekes Ferenc: „Ideje, hogy rendet teremtsünk a bérek terén. Mindig rimánkodunk, ha túllépjük a béralapot, de úgyszólván semmit sem teszünk ellene. Anyagra például két-három órát is várni kell" ... Farkas László: „Nem mindenütt eredményes az akkordbér. Sok helyütt célravezetőbb lenne az órabér és a feladat teljesítette szerinti prémium." .. .A párt meghallgatta a dolgozók szavát, hitelt adott neki, eleget tesz a követeléseknek: rendet teremt a bérek terén, felemeli a gyermekpót'lékokat. leszállítja az árakat. Nézzük csak, hogyan nyilvánul ez meg a füleki Kovosmaltban. A füleki zománcgyár minden egyes dolgozója megérezte a legutóbbi árleszállítás üdvös hatását. Az üzem többgyermekes dolgozói évente közel félmillió, pontosabban 411 ezer 276 koronával többet kapnak gyermekpótlék címén, mint a levélvita idején. Hogyan állunk azonban a bérek és normák körüli rend dolgában? A párt állta szavát: Számos - több száz üzemben már sikeresen alkalmazzák az új bérrendszert. A sikeresen szón a műszakilag indokolt normák bevezetését, a tartalékok feltárásának nagy mozgalmát, s ebből kifolyólag az átlagbérek emelkedését, az igazságos elosztást értjük. De mit tettek ezen a téren a fiileki Kovosmaltban, ahol a helyzetet helyesen átlátó dolgozók .— mint már fentebb idéztük — ugyancsak követelték a műszakilag indokolt normák bevezetését, az új bérrendszert. Amint kitűnt, más dolog általánosságban elismerni a bérezés körüli' rend bevezetésének szükségességét, és más dolog — sokkal nehezebb - a bérezés új rendjét idejében és jől bevezetni, a részletkérdésekben is tökéletesen megértetni minden dolgozóval annak helyességét. 52-ezer normát ellenőrizni... Ennek a munkának a kezdetén látogattunk Fülekre, a Kovosmaltba. levélvita idején a munkások figyelmeztettek: „Minél előbb ellenőrizni a normákat". S még ma is 52-ezer normával állnak szemben. Helytelen lenne\ a határidőre hivatkozni: csak jövő év áprilisában kell „ráfutnunk" az új bérrendszerre. Óvakodnak is ilyen kifejezést használni a vezető elvtársak. Csakhogy nem csupán a kifejezésen múlik. A dolgozók javaslatait figyelembe kell venni és intézkedni valóra váltásuk érdekében. Függetlenül attól, mikor érkeztek meg a bérrendszer bevezetésére az irányelvek és az instrukciók, a normák körüli rendet mindenkor legfontosabb kérdésként kellett volna kezelni. Ma szilárdabb alapokra építhetnének. Ezt persze az üzemben tudják, s így az alapoktól kezdik a munkľt. A határidőnek - 1960 áprilisának megfelelően láttak az előkészítő munkához. Az új bérendszerrel kapcsolatos bizottsági gyűlések, párttag gyűlések, szakszervezeti gyűlések — röviden az alapvető irányvonal megszabása — után minden dolgozóval megismertették az új bérrendszer lényegét, jelentőségét. Ez előadások, tízpercek formájában történik részlegméretben. Egy mérnök beszél a munkaszünetben összegyűlt munkásokhoz: Ha azt akarjuk, hogy az új bérendszer egyúttal a bérek nöevekedését is jelentse, növelnünk kell a termelést. A műszaki normák megállapításának karöltve kell haladnia a termelési msnetek ellenőrzésével. Akinek tehát valamilyen javaslata van, hogyan, miképpen lehetne jobb munkaszervezéssel, újítással növelni a munkatermelékenységet, álljon elő vele. Gondolkozzék mindenki az egyes munkafolyamatok leegyszerűsítésén. Itt van a mérnök, a részlegvezető, a mester, velük beszéljék meg a dolgokat..." Még aznap tábla kerül a részlegvezető irodája fölé: „Konzultációs központ" felirattal. Itt részletes magyarázatot kaphat mindenki mindenről, ami a bérrendszerrel függ össze. ipgy mozzanatot mutatunk csak iu be a politikai előkészítőmunka kezdetéből. Persze, az üzemi párt • bizottság három sűrűn gépelt oldalon összefoglalt politikai -szervezési terve sokoldalú tevéknység vázlatát. ismerteti. Tekintsük meg a legfontosabb határozatot: „9. Gyártmányaink műszaki és minőségi színvonalának emelése, valamint a selejt csökkentése érdekében történő gyártási és technológiai menet felülvizsgálását megelőzően ezt mindig meg kel! tárgyalni és jóváhagyni az alapszervezet bizottságán A szakszervezet műhelybizottságán keresztül e feladat sikeres teljesítésébe minden dolgozót be kell vonni. Felelősek az alapszervezetek elnökei". I

ogyan vesznek hát részt a dolgozók a technológiai menetek, a munkaszervezés felülvizsgálásában? Szép munkát végeznek ebben a vonatkozásban a konstruktőrök. Ezek például leegyszerűsítették a Metatűzhely szerkezetét, az öntöde számára most dolgoznak ki olyan formát, amely lehetővé teszi ugyanolyan munkával több öntvény elkészítését. Mi a helyzet azonban „lenn" a munkahelyeken? Vegyük például az öntödét. A mai körülmények között — amikor a köztársaság legkorszerűbb zománcozója mellett a legelavultabb öntödék egyike áll — a* a látszat, hogy a béralap felemelése nélkül nehéz lenne megoldani a? új bérrendszert. Azt vallják ugyanis, hogy a termelést itt már csak a fizikai erőkifejtés fokozásával lehet növelni. Ezen az úton pedig nem haladhatunk. A normák az elavult berendezéshez viszonyítva elég megfelelőek. De nézzük csak. mit lehetne tenni. Például az előbb emiitett új formák alkalmazása. Erről szó sem esik a részlegen. Az ott járó riporternek magától a vállalat igazgatójától kellett értesülnie erről. Ügy látszik, a termelés növelése általános korszerűsítés nélkül nem oldható meg az öntödében. Ez pedig nagyobb beruházást jelent. Az eddigi tervteljesítés alapján a bank nem adhat rá hitelt. Ez is megoldható, de csak az egész üzem tervteljesltésének jelentős megjavításával. Erről többet kellene beszélni a részlegeken. efejezésül összegezhetjük: a füleki Kovosmaltban a bérátszervezés kezdetén állnak. A munkások már régen a pártlevélvita idején, figyelmeztettek a teendőkre, felesleges tehát ismételni ezeket. A legfontosabb most az, hogy állandó magas tervteljesltéssel gazdaságilag megszilárdítsák üzemüket és így IeIehetővé tegyék a szükséges beruházásokat. A pártbizottság részéről a legfontosabb teendő állandóan ellenőrizni az alapszervezetek elnökeit, hogyan teljesítik á' pártbizottság határozatát, főleg árinak 9. pontját, amelyet az előbb idéztünk. Mert a termelés — és így a bérek — további növelését csakis a tartalékok feltárásával érhetjük el. Ennek előharcosai pedig éppen azok kell, hogy legyenek. akik már az országos vita idején oly világosan látták a teendőket. Vilcsek Géza Megtalálták a járható utat Hírt adtunk már arról, hogy az ógyallai járásban kezdetét vette az aratás. Kelet-Szlovákiából is érkezett hír: kasza alá ért a repce, az árpa... A déli járások népe - ahol ma talán még nyugodtan áll az aratógép, vagy a kombájn - már teljes felkészültségben várja az aratást. Napok múlva a szenei járásban is megindulnak a gépek. A magyarbéliek például e hét derekán szándékoznak megkezdeni az aratást. Egy kis bevezető Többször esett már szó a magyarbéli szövetkezetről. Megírtuk azt is, hogy a rossz vezetés következtében szinte kilátástalan helyzetbe került a szövetkezet. Az új vezetőség azonban — bár évekig tartott — a falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság hatékony támogatása mellett újból megtalálta a helyes, járhatő utat. Dolán Gyula, a szövetkezet elnöke és Szabó József, a HNB elnöke örömmel beszélnek az elért eredményekről. Jól állnak a beadással. Az aratási előkészülettel indult a beszélgetés, de a szövetkezet elnöke más irányba terelte. Mielőtt rátért volna a szóban forgó kérdésre, elmondta, hogy szövetkezetük az idén már példásan teljesíti állam iránti kötelezettségét. Ahogyan az elnök mondja. Szabó József is megerősíti, hogy az idei tojásbeadási kötelezettségüket már teljesítették, marha- és sertéshúsból már a harmadik negyedévi tervüknek is eleget tettek, állami felvásárlásra pedig 107 mázsa sertéshúst és 25 mázsa marhahúst adtak. Az egész évi tejbeadási kötelezettségük teljesítéséhez már csak 3000 liter hiányzik. A kertészetben A magyarbéli szövetkezet kertészete már évek óta nevezetes a környéken. Az idén is jól jövedelmez. A kertészetből az egész évi bevételi tervük 180 ezer korona. A szövetkezet iratai azonban azt igazolják, hogy a tervezett bevételnek már több mint a fele befutott a szövetkezet számlájára. Eddig több mint 108 ezer koronát jövedelmezett a kertészet. Bőven lesz takarmányuk A múlt évek során az állattenyésztés terén sem dicsekedhettek olyan eredményekkel, mint az idén. Különösen a tejhozam körül voltak bajok. A fejési átlag 2-3 liter volt. Az idén, különösen mióta már zöldtakarmányt etetnek, a tejhozam 6—7 literre emelkedett. A múlt évhez viszonyítva az idén a vetett takarmányokat a kétszeresére emelték. Az idén 80 hektáron vetettek herefélét, ami a szövetkezet szántóterületének körülbelül 25-26 százalékát teszi ki. A termés igen jónak ígérkezik. Szabó József szerint herefélékből elérik a 65-70 mázsás hektárhozamot. A takarmány gyors betakarítását kissé késleltette a párnapos esőzés, de a jó időt már alaposan kihasználják, hogy a takarmány minél előbb kazlakba kerüljön. Aki csak teheti, most a takarmányok betakarítását szorgalmazza. Az aratás megkezdéséig a kukoricát, cukorrépát, általában a kapásokat is rendbe akarják tenni, hogy minden erőt a termés gyors betakarításáért indított küzdelem frontjába állíthassanak. Jónak ígérkezik a termés A szövetkezet elnöke szerint régen volt olyan termés a magyarbéli határban, mint az idén. Gabonafélékből 28-30 mázsás átlagtermésre számítanak. A szövetkezet vezetősége a falusi pártszervezet és a HNB támogatásával mindent megtett azért, hogy a jó termés idejében és veszteség nélkül kerüljön raktárba. Már nincs egyénileg gazdálkodó Az eddig szövetkezeten kívülálló magyarbéli gazdák is figyelték a szövetkezet fejlődését. Látták a hibákat is, de arról is meggyőződtek, hogy a szövetkezet már megtalálta az előrehaladáshoz, a gazdálkodás színvonalának emeléséhez, s ezen keresztül a jobb, kulturáltabb élethez vezető utat. Az új belépők több mint 150 hektár földdel gyarapítják a közös vagyont. Kuštár Ján, Durík Štefan, Kakas Vilmos már most részt vesznek a közös munkában. A takarmánybetakarításnál serénykednek, mivel a közeljövőben már az ő legsajátosabb érdekük is az lesz, hogy a közös állatállomány számára bőven legyen takarmány. Van-e földöntúli élet? A vallás a halál után boldog túlvilági életet, üdvözülést és mennyországot ígér a hívőknek, amiben vakon kell hinniök, mint minden dogmában. A sírontúli életről, a halálról, a mennyországról és a pokolról szóló tanítás a fő vallási dogmák egyike. A vallások azt hirdetik, hogy az ember testét isten teremtette porból és lelket lehelt abba. A lélek a vallás szerint az ember halála után tovább él. A testtől megszabadult lélek az égbe száll és a mennyországba, vagy a pokolba kerül. A vallástan szerint a lélek jelenléte — maga az élet, a lélek eltávozása pedig a halál. Amikor a lélek elköltözik a testből, pillanatnyilag a halál következik be. Az egyház megköveteli a hívektől, hogy ezt minden gondolkodás nélkül elhiggyék. Ma azonban, a szputnyikok korszakában a mai embert is a tudásvágy fűti és tudni szeretné, megfelel-e a valóságnak minden, amit az egyház hirdet. Egyedül a tudomány adhat erre választ. Ugyanis arra törekszik, hogy tapasztalatok útján megismerje a természet törvényeit. A tudomány teljesen elveti a túlvilági életben való hitet. Az, amit a tudomány az életről és a halálról tanít, meggyőző erejű és nem holmi vakhiten alapul. A vallás azt hirdeti, hogy minél rosszabbul él az ember a földön, minél több szenvedésben és nélkülözésben van része, annál több menynyei boldogság vár rá halála után. Ebből az következik, hogy — a vallás szerint — le kell mondani a földi örömökről. A szocializmus mély optimizmuson alapszik és azt hirdeti, hogy itt a földön kell minél boldogabb, örömteljesebb életet teremteni. Reálisabb tehát és harcba szólítja az embereket az ilyen élet minél hamarább való megvalósításáért. A különböző egyházak a halál után paradicsomi életet ígérnek. Ez a túlvilági életben való hit elvonja az elnyomott dolgozók figyelmét a jobb életért folytatott osztályharctól, esetleg a forradalomtól. Már az ősembereket foglalkoztatta az élet és a halál kérdése, nem értették testük életműködését, nem tudták mi az alvás és az álom, vagy az eszmélet elvesztése. Ez a primitív embereket arra a gondolatra vezette, hogy a testben valamilyen lát h.atatjan lény van, amely az alváskor és ájuláskor eltávozik, halál után pedig örökre elköltözik. Ugyanúgy nem értették meg a tárgyak árnyékát, azok nappali és éjjeli változatait. Ez anynyira ment, hogy ha valaki embertársának az árnyékára lépett, abban rontást láttak. Sőt, ha valaki a törzsfőnök árnyékára lépett, halállal büntették. Az ókori görögök is úgy képzelték el a halált, hogy a lélek az árnyak birodalmába költözött, ahol tovább él. A rabszolgatartó rendszer idején egyre jobban elterjedt az a hit, hogy van túlvilági élet. Ennek a hitnek valamennyi kizsákmányoló hasznát látta. A különböző vallások azt állítják, hogy a halál hirtelen, az egész testen, valamennyi szervében egyszerre következik be. A tudósok kutatásai azonban bebizonyították, hogy a halál bekövetkezése után egyes szervekben az élet jelei észlelhetők, sőt bizonyos szervek huzamosabb ideig tartó élete is megfigyelhető. Végeztek ugyanis olyan kísérleteket, hogy hullából kioperált szerveket, emberi kézről levágott ujjat speciális készülékbe helyeztek, ahol a vérpótló folyadék a testből elválasztott ujj ereibe hatolt és az ujj tovább élt. Az elpusztult állatokból kioperált szivet fel lehetett éleszteni, a májban folytatódott az epeelválasztás, tovább működtek a vesék és a belső mirigyek. Békák, teknősbékák kioperált szívei nedves környezetben 7-8, sőt 10-12 napig is működtek. Kísérletek folynak melegvérű állatokkal is. Nemrégen Sz. V. Andrejov szovjet kutatónak sikerült egy meghalt csecsemő szívét — 99 órával a halál beállta után — feléleszteni. A biológia és az orvostudomány ma már ott tart, hogy állat vagy ember holttestéből kioperált bármely szerv működését a bekövetkezett halál után fenn tudja tartani. Ha jól meggondoljuk, hogy a testtől elválasztott szerv a halál után tovább él, ebből az következik, hogy a dogma, miszerint a testet a lélek élteti és készteti működésre, teljesen zsákutcába került. Engels is megírta, hogy a halál ugyan hirtelen következik be, de az egy nagyon lassan végbemenő folyamat. Ha a haldoklónál a légzés és a vérkeringés megszűnt, elvesztette eszméletét, legelőbb az agy idegsejtjei pusztulnak el, ami a vérkeringés és a légzés megszünésa után 5—7 perccel következik be. A szív nagyobb ellenállást tanúsít és ha nem érte sérülés, hosszabb időn át életképes maradhat. Ezzel magyarázható a kísérletek sikere, amikor a halál beállta után a szívet újból működésre késztették. A második világháborúban számtalan olyan eset történt, hogy amikor a szívizomba fúródott gránátszilánkot eltávolították, a megállt szívet elvarrták, a szívizom a műtét után újból rendesen működni kezdett. Ki ne ismerné azokat az eseteket, hogy a felravatalozott .vagy már eltemetett és frissen megborotvált halottaknak tovább nőtt a szakálluk, hajuk és a körmük. Ennek az • magyarázata, hogy sok szövet és szerv a halál bekövetkezése után tovább él. Pavlov, a nagy tudós is sokat foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és megállapította, hogy van még sok megoldatlan kérdés, de titok nincsen. Sok olyan eset is előfordult már, amikor vízbefúltakat mesterséges légzés útján felélesztettek. Talán az orvosok csodatevő szentek voltak, hogy ez sikerült nekik? Vagy pedig amikor a „lélek kiköltözött" a vízbe fultakből, újból egy ismeretlen valaki visszalehelte beléjük a lelket? Nagy tévedés. A vízbe fúlt emberek szervei és szövetei nem vesztették el életképességüket, a szív, sőt 5—7 percig az agy is életképes maradt A segítség idejében jött és a mesterséges légzés sikerült, megújult a vérkeringés, az agy vérellátása. Tudjuk, hogy Pavlov fiziológiai kísérletei alapján bebizonyított tény, hogy ^^erypzet>bea„^

t,irányító fz^ repet a központi idegrendszer, az agykéreg tölti be. Nemcsak a gondolkodás szerve, hanem a testben végbemenő valamennyi életfolyamaté is. Egyszóval semmilyen a testtől független lélek nem létezik. Minden hasonló állítás nem tudományos, tehát tévhit. Az élet és a halál közötti átmeneti állapotban — az 5—7 perc alatt — valami végbement, amit sokan nem tudnak megmagyarázni maguknak. Ez az ún. klinikai halál, amikor sem szívverés, sem lélegzés, sem bőr-, sem izomreflexek nem észlelhetők, ellenben egyes szervek még életképesek, s nem kezdődött el az agy idegsejtjeiben a pusztulás folyamata. Rengeteg kísérlet történik vérátömlesztéssel, mesterséges szívvel és tüdővel, olyan embereknél, akik a tudomány segítsége nélkül biztosan meghaltak volna. A tudomány fáradhatatlanul küzd az ember életéért. A szocializmusban lehetőség nyílt arra, hogy biztosítsa az ember egészségét, leküzdje a betegségeket, megvalósítsa az élet meghosszabbítását. A túlvilági életbe vetett hit teljesen „leszereli" az emberek akaraterejét, elvonja figyelmüket a társadalmi feladatok megvalósításától, a szocialista építéstől, az alkotó, haladó munkától. Ugyanis az, aki csak a képzeletben levő túlvilágon akarja elérni a jobb életet, az fantaszta, az fékezi a haladást. A kommunisták realisták. Ők itt a földön a valóságos, létező világban akarják megvalósítani a boldogságot és a szebb életet. g-k. Iskolát, kultúrházat építenek (ČTK) - A város- és faluszépitési akció a kassai kerületben valóban az egész lakosság szívügyévé vált. A kerület 1959 első negyedében a második helyre került a köztársaságban. A kassai kerületben az említett idő alatt a „Z-akció" keretében 1 millió 600 ezer brigádóra ledolgozásával több mint 30 millió korona értékű munkát végeztek el. A lakosság jelenleg különöísen 32 iskola építésének befejezésére összpontosítja erejét. Ezekkel az iskolákkal akarják a város- és faluszépítés akció keretében gyarapítani az iskolák számát. Torysky és Nižné Repaše községek lakossága kötelezettséget vállalt, hogv szeptember l-ig átadja rendeltetésének az új iskolaépületeket. A kassai kerületben az idei terv értelmében egyéb munkákon kívül a Z-akció keretében 329 építkezést különösen iskolák, kultúrházak. HNB épületek, egészségi központok, utak, stb. építését akarják végrehajtani. ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 26.