Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-26 / 175. szám, péntek

A DOLGOZOK EGYSEGEVEL a francia demokrácia megújhodásáért Maurice Thorez elvtárs beszéde az FKP XV. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, a jobbodali szocialista vezetők mindvégig makacsul kitartottak a munkásosztály erői megbontásának politikája mellett. A kispolgárság és a liberális burzsoázia érdekeit kifejező pártok és csoportosulások vezető tényezői nem tudtak megszabadulni kommunistaellenes elfogultságuktól. A katonai lázadás és a nagyburzsoázia fasiszta szárnya összeesküvésének sikeréért a munkásosztály egységének megbontói felelősek. Maurice Thorez kijelentette, hogy a személyes hatalom rendszere gazdasági hanyatlást, gyors tőkés koncentrációt hozott s a dolgozók kizsákmányolásának fokozódását és . anyagi helyzetük rosszabbodását idézte elő. A mai Franciaországban néhány tőkés csoport uralja a legfontosabb gazdasági ágakat, öt szövetkezett tröszt az egész acélgyártás több mint 72 százalékát, két tröszt az egész alumíniumgyártást ellenőrzi. Négy társulás a gépkocsik 98 százalékát gyártja, egy tröszt pedig a szuperfoszfátgyártás 80 százalékát ellenőrzi stb. Az új ipari ágak, az elektronika, a kőolajvegyészet, a műszövetgyártás teljesen a tőkés társaságok irányítása alatt áll. A nagy monopóliumok fokozták az állam felett gyakorolt ellenőrzésüket, profitjuk állandóan növekszik. Egyáltalán nem meglepő, hogy mindez a munkások és tisztviselők bérének rovására, a parasztság és városi kispolgárság életszínvonalának rovására történik. Thorez bírálta a kormány munkásellenes szociális politikáját és azokat a különféle elméleteket, amelyeknek céljuk a dolgozó tömegek félrevezetése, így pl. a „népi kapitalizmus" hamis elméletét. Thorez rámutatott a reakciós katonai reformra, amelyet a de Gaulle, Soustelle, Guy Mollet és Lejean által aláírt január 7-ki rendelet értelmében hajtottak végre. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy a kormány saját belátása szerint általános katonai kiképzést és mozgósítást hajtson végre éš katonai diktatúrát vezessen be. Ezenkívül az Algériában gyarmati háborút viselő hadsereg természetesen a polgárháború, a francia nép elleni háború hadseregévé válik. Thorez a továbbiakban a mai Franciaország legbonyolultabb és legélesebb problémájáról, az algériai háborúról beszélt, amelyet „sebhelynek" nevezett „az ország testén". Kijélentette: „E háború gyűlöletet és sovinizmust szít s számtalan állatias tett a kísérője. Megakadályozza Franciaország, Tunisz és Marokko viszonyának rendezését. A francia gyarmaturalom különböző irányzatai között felmerült ellentétek másodrendű jelentőségűek. Az általuk javasolt megoldások egyike sem tartja tiszteletben az algériai nép nemzeti vágyait, függetlenségi jogát. Thorez hangsúlyozta, hogy Franciaországnak e kilátástalan háború azonnali beszüntetése az érdeke. A gaulleista rendszer külpolitikája szöges ellentétben áll népünk vágyaival — folytatta Thorez. Hazánk egyszerű embereinek milliói a nemzetközi feszültség feloldására, a biztonsáqra és békére vágynak. A kormány célja: a feszültség megőrzése és fokozása. A kormánynak „hidegháborúra" van szüksége ahhoz, hogy folytathassa algériai hadműveleteit, hogv megszilárduljon a francia reakció hatalma, hogy a monopóliumok érdekében Európa- és világszerte küzdelmet szervezhessen a demokrácia és a szocializmus ellen. A francia kormány a legszorosabb kapcsolatokat tartja fenn NyugatNémetországgal, az olasz klerikális kormánnyal és Franco Spanyolországával. A kormány Európa fő problémájának megoldása ellen foglalt állást. E fő probléma a közép-európai helyzet orvoslása, az egymással szemben álló fegyveres erők elválasztása, békekötés Németországgal, a NyugatBerlin helyzetének rendezése, hely az NDK kellős közepén a cselszövések és provokációk tűzfészke. Thorez hangsúlyozta, hogy a háború után kialakult új nemzetközi helyzetben a francia kormány kalandorpolitikája szerencsére nem azonos a nemzetközi helyzet általános irányzatával, mely a feszültség enyhítését célozza, mivel a világ megváltozott és a szocialista államok rendszere egyre nagyobb befolyást gyakorol a nemzetközi helyzetre, s a béke, a haladás és a népek szabadságának oldalán áll. Az FKP főtitkára beszédének nagy részében a Szovjetunió sikeres kommunista társadalomépítésével és hétéves népgazdaságfejlesztési tervével, valamint a többi szocialista ország sikereivel foglalkozott. A francia munkásosztály harcáról szólva, e harc fő feladatként jelenleg a tömegek egyesítését tűzte ki. A proletariátus, a dolgozó parasztság, az értelmiség és a városi kispolgárság szövetsége nyilvánvalóan szükségszerű lett. Terjed az az eszme, hogy e társadalmi rétegeknek össze kell fogniok a monopóliumok politikája ellen. Mindenekelőtt azonban meg kell szilárdítani a munkásoszosztály sorait, biztosítani kell egységét és szorosra kell zárni körülötte a demokratikus erők sorait. Thorez ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szocialista párt válságban van. A szocialista munkások már nem békülnek meg a pártban uralkodó mai helyzettel és gyakran síkra szállnak a gaulleizmussal valő kiegyezés politikája ellen, amelyet vezetői folytatnak. Maurice Thorez a továbbiakban kifejtette a kommunista párt programtervezetét, melyet megvitatás végett a kongresszus elé terjeszt. A program a köztársasági intézmények és a francia nemzeti élet megújítására irányul. A program politikai része kitűzi az alkotmányozó gyűlés összehívását, hogy a következő alapelvekre épülő, igazán demokratikus igazgatási rendszert hagyja jóvá. Ezek az elvek: a köztársaságban a legfelsőbb hatalom a nép képviselőinak kezében van, akiket arányos képviseleti rendszer alapján általános, közvetlen szavazással választanak meg és akik az egységes nemzetgyűlést képezik. A kormányt a nemzetgyűlés alakítja meg s a kormány felelős a nemzetgyűlésnek; törvény biztosítja az emberi szabadságjogokat és szigorú büntetést mér a hatalom olyan kép viselőjére, aki megsérti az emberi szabadságjogokat; át kell szervezni és demokratizálni kell a rendőrséget, fel kell oszlatni a puccsista szervezeteket; fel kell oszlatni a zsoldos hadsereget és a hadsereg csak nemzetet köteles szolgálni. A program gazdasági része szerint a gazdasági élet minden részében a dolgozókat és szervezeteiket illeti meg a hatalom és az ellenőrzés. Elsősorban vissza kell állítani és ki kell bővíteni az üzemi bizottságok előbbi funkcióit. Emelni kell a munkásosztály életszínvonalát, a béreket és nyugdíjakat. A bérek megőrzése mellett meg kell rövidíteni a munkahetet. Thorez hangsúlyozta, hogy a demokráciáért és szocializmusért folytatott küzdelem a kommunista pártnak nem csupán jelszava, hanem konkrét feladata, mivel a kommunisták a lehető legszélesebbkörű szocialista proletár-demokrácia hívei. A szocializmusba való átmenet általános történelmi szükségszerűség Az átmenet formái azonban minden nemzet sajátosságaival összhangban, a nemzetközi viszonylatban változó történelmi feltételektől és az osztályerők egyensúlyától függően eltérők lehetnek s kell is hogy különbözzenek. A kommunistáknak nem az a céljuk, hogy mindenáron forradalmi eszközöket alkalmazzanak. A va lóságban a munkásosztály érdeke a szocialista forradalom békés végre hajtása, ami lehetővé teszi a terme lőerők zűrzavarának és szervezetlenségének elkerülését. Az erőszak alkalmazása attól függ, milyen fokú ellenállást fejtenek ki a kizsákmányolók a nép akaratával szemben a harc formáitól függ. Olyan országokban, mint Franciaország, ahol erős parlamenti hagyomány, a nép választott képviselőinek demokrati kus gyülekezete is felhasználható a szocialista forradalom végrehajtására. Thorez hangsúlyozta, hogy a parlamenti küzdelemmel párhuzamosan a munkásosztály és pártja által ve zetett erős népi mozgalomnak kell érvényesülnie. Tehát elengedhetetlenül fontos, hogy minden erőnkkel azon legyünk, hogy minden áron megteremtsük a munkásosztály egységfrontját. Eisenhower a kongresszustól a külföldi segélyek programjának megváltozfatásál kéri Washington (ČTK) - Eisenhower elnök június 24-én a kongresszus elé terjesztette azon változtatások javaslatát, amelyeket az USA külföldi segély-programjában kíván eszközölni, hogy ezzel fokozza e támogatás „hatékonyságát". A javaslat hangsúlyozza, hogy katonai segítséget csupán azon országoknak nyújtanak, amelyek támogatják az amerikai katonai és külpolitika céljait, ami világosan rámutat „e segítség" igazi céljára. A javasolt változtatások további jellemző vonása az a követelmény, hogy a külföldi segítséget hosszabb időre, először 3, később 5 évre tervezzék, ami főként Amerika szövetségeseinek felfegyverzésére vonatkozik. Ezt a változtatást ezzel az indokolással javasolják: „Nem lehet százéves háborút folytatni, mint ahogyan azt ma tesszük és egyúttal évről évre szavazni a segítségről". Az elnök jelentésében ismételi azt az ismert frázist, hogy az USA katonai segítsége fontos „a világ és az USA szabadsága szempontjából", úgyhogy e segítség csökkentése „katasztrófális következményekkel" járna. Az USA katonai segítségének megvalósításával kizárólag a hadügyminisztériumot bíznák meg, amely a katonai támogatás irányítására igazgatót nevezne ki. A katonai támogatás elosztásában fokozott felelősség hárulna az amerikai követekre és az egyes területek katonai parancsnokaira, ami annyit jelent, hogy ezen személyek fokozottabb mértékben fognak beavatkozni „e segítséget" igénybevevő országok belügyeibe. Az előterjesztett javaslatot a külföldi támogatás kérdéseinek intézésével megbízott különbizottság dolgozta ki Draperrel, a „Dillon, Read and Co." bankház volt tagjával az élén. A bizottság tagjai az USA monopóltőkéjének további képviselői, mint például D. MacCloy, a Chase Manhattan Bank elnökigazgatója, Radforf tengernagy, D. Dillon, G. Dodge és mások. Ezek mindnyájan azoii körök képviselői, amelyek létérdeke a további fegyverkezés és „a hidegháború" folytatása. • (ČTK) — Ibrahim marokkói miniszterelnök kairól látogatásának befejező részében június 24-én sajtóértekezletet rendezett. Kijelentette, hogy a marokkói politika fő törekvése az arab államok közötti barátság és szolidaritás megszilárdítása. A Marokkó és a szocialista országok közötti kapcsolatokat barátiaknak minősítette. Szirájkhullám Olaszországban Róma (ČTK) — Olaszországban a szállítőhajók legénysége már 16 napja sztrájkol. A legújabb hírek szerint a sztrájkolókhoz csatlakoztak a Lahoda nigériai kikötőben, Buenos Airesben és Antwerpenben horgonyzó olasz hajó tengerészei is. Az olasz bankok alkalmazottjainak sztrájkja már 9 napja tart. Június 24-én bizonytalan időre beszüntették a munkát a márványbányák és a kőbányák munkásai is. A Lombardiai Takarékpénztárak Szövetsége június 23-án elfogadta a 9 százalékos fizetésemelést. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a Matera és Brindisi területen dolgozó mezőgazdasági munkások sztrájkharca sikerrel ért véget. Franco kormányának törvényjavaslata (ČTK) — Madridi lapok e napokban közölték Franco kormányának a „közrend" biztosításáról szóló törvényjavaslatát. Ezen törvény megszavazása lehetővé teszi Franco kormányának, hogy még élesebbén elnyomja a spanyolországi diktátori rendszerellenes mozgalmat. Ha e törvény alapján Franco kormánya kihirdeti az országban a rendkívüli állapotot, az ország valamennyi lakosát, az üzemeket és üzleteket rendőrségi felügyelet alá helyezhetik, a munkásokat mozgósíthatják. Az Angol Munkáspárt nyilatkozata a nukleáris leszerelés kérdésében London (ČTK) - Az Angol Munkáspárt végrehajtó bizottsága és a Brit Általános Szakszervezeti Szövetség vezetősége június 24-én közös nyilatkozatot adtak ki az esetleges jövő munkáspárti kormány politikájáról, a nukleáris fegyverkezés, a nukleáris fegyvergyártás és a velük valő kísérletezés kérdésében. A nyilatkozat megígéri, hogy a munkáspárti kormány az általános nukleáris leszerelésre törekedne, beszüntetné a nukleáris fegyverkísérleteket és igyekezne megteremteni azon államok szervezetét, amelyek köteleznék magukat, hogy nem fognak törekedni nukleáris fegyvergyártásra és e fegyverek fejlesztésére. E szervezet élén maga Nagy-Britannia állana. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a nagyhatalmak eddigi tárgyalásait a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről meg kellene hosszabbítani és egyúttal felszólít a csúcsértekezlet összehívására annak ellenére, hogy a külügyminiszterek értekezletén nem jutottak dűlőre. A munkáspárt és a Brit Altalános Szakszervezeti Szövetség vezetőségének közös nyilatkozata e két szerv közötti hosszas tanácskozás eredménye. Az angol „szocialisták" vezető szerveinek tényezői megállapodásra jutottak, amelyet általában Gaitskell munkáspárti vezér sikereként könyvelnek el a munkáspárt radikális rétegei ellen folytatott harcban, amelyek követelik a nukleáris lefegyverzés politikáját mindennemű fenntartás nélkül, azt állítva, hogy a példás angol kezdeményezés ez irányban jelentősen megkönnyítené az egész kérdés megoldását. Bevan és Gaitskell a nukleáris leszerelés kérdésében azt bizonygatták, hogy „Nagy-Britannia egyoldalú nukleáris leszerelésének politikája a jövő parlamenti választásokon, amelyeket valószínűleg ez év októberében tartanak meg, a munkáspártnak súlyos vereséget okozna." Az USA folytatja a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket Washington (ČTK) - J. McCone, az USA atomerőbizottságának elnöke június 24-én a szenátus leszerelési albizottsága előtt kijelentette, hogy az atomerőbizottság még ez idén felújítja a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket, mégpedig tekintet nélkül a nukleáris kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet eredményére. E lépés igazolására ürügyül „a föld alatti robbantások megállapítása rendszerének javítására irányuló törekvést alkalmazzák". Bár az amerikai kormány előtt nagyon jól ismeretes a Szovjetunió álláspontja, amely elutasítja a nukleáris fegyverkísérletek minden nemét, McCone felszólítja a szovjet kormányt, „vegyen részt" ezekben a kísérletekben. A nukleáris kísérletek beszüntetéséről tárgyaló értekezletre vonatkozólag, amelyen McCone a közelmúltban személyesen vett részt, kijelentette, hogy ezen értekezlet lefolyása „nagymértékben csalódást okozott." A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának határozata Szófia (ČTK) - A Bolgár Sajtóiroda jelentése szerint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának együttes ülésén különhatározatot fogadtak el, amelyben kitűzik azt a feladatot, hogy 1965-ig az öntözött földterületet az országban kétmillió hektárra növelik azzal, hoqy a következő években további 500 000-egymillió hektárral növelik ezt a területet, ami annyit jelent, hogy Bulgáriában valamennyi megmunkált föld fele részét fogják öntözni. A határozat hangsúlyozza, hogy a termőföld öntözésére irányuló intézkedések döntő jelentőségűek a mezőgazdasági termelés nagymérvű fokozására, rövid időn belül, amint azt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a bolgár kormány kitűzte. Averell Harriman sajtóértekezlete Moszkva (ČTK) - Averell Harriman csütörtökön beszédet mondott a szovjet és külföldi újságírók sajtóértekezletén. Kijelentette: Legbecsesebb élménye, amellyel hathetes szovjetunióbeli látogatásáról távozik, az a meleg fogadtatás, melyben feleségével együtt mindenütt részesült. Ennek nyilvánvalóan két oka van — mondotta Harriman. — Először is azért, mert amerikai vagyok. Láttam, hogy a Szovjetunióban mindenütt jószándékuak az emberek és együttműködni óhajtanak. Másodszor talán azért, mert orszáiínk háború idején folytatott együttműködésének bizonyos jelképe vagyok, ugyanis moszkvai nagykövet voltam abban az időben. Harriman az értekezleten hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége van annak, hogy pontosan tájékoztassák egymást az amerikai és a szovjet nép életéről. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel nyilatkozott a moszkvai ameriki kiállításról és a New-York-i szovjet kiállításról. Azt az óhaját fejezte ki, hogy az USA és a Szovjetunió ifjúságát a két ország kölcsönös megértése szellemében neveljék. Harriman ezután a szovjet tudomány fejlődéséről beszélt és kijelentette, hogy nagy hatást gyakorolt rá a tudomány fejlődésének színvonala a szövetségi köztársaságokban. Arra a kérdésre, találkozott-e Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével, azt válaszolta, hogy Hruscsov elvtárs nagyon szívélyesen fogadta. „Másfél órát töltöttem vele, azután Moszkva melletti nyaralójába mentünk és sok kérdésről tárgyaltunk. Láttam, hogy nagyon jól ismeri az ország helyzetét és határozottan fokozni akarja az ipari és mezőgazdasági termelést." Mi a helyzet a Belga-Kongóban? Brüsszel (ČTK) - Belga-Kongó fővárosában a bennszülött lakosság június 24-én azon alkalommal, hogy az ellenőrző útját végző van Hemelrijck miniszternél a Kongó vezető politikusai látogatást tettek, széleskörű demonstrációkat rendezett. A tüntetők élén Lumumba, BelgaKongó nemzeti mozgalmának elnöke és Csimanga, Kongó Dolgozói Nemzeti Szövetségének elnöke haladtak. A tüntetők „Hogy megőrizzük Kongő békéjét, azonnal meg kell alakítanunk Kongő kormányát!", „Le a gyarmatosítással!", „Le a BelgaKongó Társasággal!", „Éljen az azonnali függetlenség!", „Az 1959. év a gyarmati rendszer végét jelenti Kongóban!" feliratú transzparenseket vittek. Más feliratok követelték a föld átadását a bennszülötteknek, valamint az önkényes letartóztatás és elítélés betiltását. Kongó vezető politikusai ezután Hemelrijck belga miniszternek emlékiratot nyújtottak át, amelyben haladéktalanul Belga-Kongő függetlenségének kihirdetését követelik. Kuba szigetén meghiúsítottak egy felkelési kísérletet Havanna (ČTK) — Kuba szigetének Cartagena nevű városában e napokban a nagybirtokosok és volt batista katonatisztek egy csoportja fegyveres lázadást kísérelt meg, hogy meggátolja a földreformról szóló törvény megvalósítását A reakciósok megtámadták a katonai helyőrséget, azonban félórás harc után vereséget szenvedtek. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁG parlamentje Seana Lemassa eddigi ipari és kereskedelemügyi minisztert, miniszterelnökhelyettest választotta miniszterelnökké a köztársasági elnöki tisztségét elfoglaló de Valera helyére. (ČTK) ÜJ SZÖ 4 * 1959. június 582.