Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-24 / 173. szám, szerda

Aszocialista tábor távlati tervei A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nemrégen jelentést adott ki a tagállamok 1965-ig terjedő tervei­ről. A jelentés sok figyelemre méltó adatot közöl. Vegyünk csak néhány mutatószámot, melyek szemléltetik a szocialista tábor erős előretörését. Az európai népi demokratikus or­szágok nyersvastermelése 1965-ig (1958-hoz viszonyítva) 1,8-szorosára, az acél- és hengereltáru termelése 1,7-szeresére növekszik. Nagy jelen­tőségű, hogy '220 kW-os és még na­gyobb feszültségű összekötő távveze­tékeket építenek az NDK, Lengyel­ország, hazánk és Magyarország kö­pött, továbbá Románia és Csehszlo­vákia, Magyarország és a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszere, azonkívül Lengyelország és a Szov­jetunió kalinyingrádi energiarendsze­re között. Hazánk ipari termelését 1965-ig, 1957-hez viszonyítva, 90—95 száza­lékkal fokozzuk, ami annyit jelent, hogy iparunk hatszor annyit termel majd, mint a második világháború előtt. Az ipar»fejlesztésének súly­pontja továbbra is a gépiparon lesz, de szerkezeti változások következté­ben növelni fogjuk a gépipar terme­lékenységét. Az alapanyagok terme­lését jelentősen növeljük. A villamos áram gyártása 17,7 milliárd kW-ról 38 milliárd kW-ra, a vegyiipar ter­melése pedig 150 százalékkal növek­szik. Kitűzött feladatunk 1965-ben utoléri Franciaország egy főre eső gyártása szintjét. Hasonló célokat tűztek maguk elé a többi népi de­mokratikus országok is. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Az 1961-65. évi második ötéves terv fő feladata, hogy tovább széle­sítse a Magyar Népköztársaságban a szocializmus anyagi bázisát. Első­sorban a termelés mennyiségi és mi­nőségi fejlesztése, a szocialista tá­borral való szoros együttműködés és az életszínvonal fokozatos emelése útján. A második ötéves terv folya­mán nagyobb ütemben növelik a be­ruházásokat. Mintegy 15 év alatt fel­számolják a lakáshiányt, megszünte­tik az iskolák zsúfoltságát, befejezik a falu villamosítását. A terv egyik alapvető közgazdasági kérdése a fo­gyasztás és a felhalmozás helyes arányainak megállapítása. Mindezeket az előmunkálatokat el­sősorban az tette lehetővé, hogy Ma­gyarország kiheverte az ellenforrada­lom okozta 22 milliárd forintos kárt és hogy a konszolidáció útjára lé­pett. LENGYELORSZÁG 1961 -1965-ig a lengyel ipar mint­egy 50 százalékkal növekszik, éspe­dig a termelőeszközök gyártása 51,4 százalékkal, a fogyasztási cikkeké 48,6 százalékkal emelkedik. Itt is a beruházások 80 százalékát a terme­lőeszközök fejlesztésére akarják for­dítani. Lengyelország fokozott erő­feszítéseket tesz az üzemanyag, az energetika, a gépipar és vegyiipar fejlesztése területén. A nagy ugrás a vegyiiparban következik be, mely­nek gyártása 1965-ben 107 százalék­kal lesz magasabb. Elsősorban a mű­trágya- és a műszálgyártást növelik. Ugyanúgy 1 milliárd köbméterre nö­velik a földgáztermelést, s nagyban fokozzák az alumíniumgyártást. A gépipart és elektrotechnikai ipart nagymértékben fejlesztik, ami az egész népgazdaság haladását és korszerűsítését segíti elő. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG nagy célt tűzött ki maga elé. A leg­rövidebb időn belül nemcsak elérni, de túl akarja szárnyalni az egy főre eső fogyasztásban Nyugat-Né­metországot. Ehhez meg kell kétsze­rezni a NDK ipari termelését. Sok olyan intézkedés és beruházás való­sul meg, melyek ezt a törekvést tá­mogatják. Hatalmas vegyi kombinát épül, elkészül a rostocki tengeri ki­kötő, a világ legnagyobb hőerőműve barnaszénbázison. Jelentősen növelik a vegyiipart, amely már most is vezető iparág nemzetközi viszonylatban is. Főleg a műszálak és műanyagok gyártására fektetnek súlyt. így az egy főre eső müanyagfogyasztás 1960-ban még csak 7 kilogramm, ellenben 1965-ben már 10,5 kg lesz. A Német Szövetségi Köztársasággal megkezdődik a nagy gazdasági ver­seny a fogyasztási cikkek gyártásá­ban is. A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG is bejelentette, hogy a lakosságnak 1965-ben háromszor annyi fogyasztá­si cikk áll majd rendelkezésre, mint ma, ami az egész ipari termelés gyors növekedését jelenti. AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG építési terveiben jelentős helyet fog­lal el a talajjavítás és a mocsarak lecsapolási programja. Eddig már 50 ezer hektárnyi területen végeztek talajjavítási munkákat és 13 ezer hektár mocsaras terület tűnt el. Ön­tözőrendszerek is épülnek. A legje­lentősebb csatorna a Vjosa— Levan — Fier között húzódik. A víztárolók 30­ezer hektár terület öntözését bizto­sítják. Erősen fokozzák a takarmány­termesztést, a hús- és tejtermelést. Hárommillió olajfát, 680 ezer na­rancs- és citromfát, 18 millió egyéb gyümölcsfát ültetnek. 14 ezer hektárt telepítenek be szőlővel. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG népe 1960 és 1965 között nagy vo­nalakban be fogja fejezni a szocializ­mus építését. Az ipari termelés 1958­ban az 1937. évihez képest megöt­szöröződött. Az ország területének csaknem 60 százaléka már a szocia­lista szektorhoz tartozik. 3 millió 600 ezer parasztcsalád közül 2 millió már közösen gazdálkodik. A Román Nép­köztársaságnak ma kedvező feltételei vannak nitrogénes műtrágya előállí­tására földgázból és kőolajgázból. Két nagy műtrágyagyár, egy 50 ezer ton­na kapacitású műgumigyár épül. me­lyet a következő években további egységekkel egészítenek ki. A vegyi­ipar fejlődése lehetővé teszi, hogy műanyagokban, műgumiban, textil­ipari műrostokban és más közszük­ségleti cikkekben fedezze az állan­dóan növekvő belső szükségletet. Most újabb lendületet kapott a szocialista táborban folyó távlati tervezési munka. Az egyes tervek összehasonlításakor nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes országok fejlesz­tési terveikben milyen mértékben számíthatnak a baráti államok támo­gatására. Ezenkívül elhatározták az egyes országokban a gyártási és ipar­ági profilokat, melyekre a fejlesztés súlypontját helyezni kel). Végre megtalálták azt a szervet, mely hivatva van ennyi állam tervét összeegyeztetni és a szocialista tá­bort a kapitalista országokkal való versenyben támogatni, hogy győze­lemre vigye a szocializmust. g-k. Beszélgetés Darvas Józseffel Darvas Józseffel, aki a Kormos ég című színművének prágai bemutató­jára érkezett Csehszlovákiába, a prá­gai „Magyar Kultúra" igazgatóságán találkoztunk. Az írótól beszélgetés közben megtudtuk, hogy egyik da­rabját, amelyet Budapesten megfil­mesítenek a bratislavai Hviezdoslav Színházban is bemutatják. Darvas József elmondta még, hogy jelenleg újabb színdarabokat és egy nagyobb­szabású regényt ír az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalmi esemé­nyekről. TIBOR BARÁNEK A szarvai iskola mmkáiáról A szarvai iskola pionírszervezete és az iskola pártcsoportja elhatároz­ta, hogy a helyi egységes földműves­szövetkezetben 2400 órát, az iskola mellett lévő park rendbehozásánál pedig 400 órát dolgoznak le. Az is­kolában különben gyümölcsészeti csoport alakult és egy vöröskeresztes tanfolyamot indítottak. Megszervezik a nyári pionírtábort, beszélgetéseket rendeznek a párt régi harcosaival, az egységes földművesszövekezetek és az állami birtokok dolgozóival, valamint a Szovjetunióban járt elv­társakkal. A tanítók külön dicséretet érdemelnek az iskolán kívül végzett munkájukért. GRÜNFELD ZOLTÁN, Szarva A „ Vitézek és hő$ök" ] bemutatója a rádióban i Újabb jelentős bemutatóra ké­| szül a Csehszlovák Rádió magyar I szerkesztőségének rádiószínpada, i A Csemadok komáromi helyi cso­| portja színjátszóinak előadásában i június 27-én mutatják be Gergely ! Sándor: Vitézek és hősök című • nagysikerű színművét. A komáromi I műkedvelő színjátszók e darabot \ a színjátszó csoportok 1954. évi »országos versenyén Prágában is } bemutatták, ahol az együttes mun­| kájáról Zdenék Nejedlý elvtárs i mohdott elismerő szavakat. A rádiószínpad az előadás fel­| újítását abból az alkalomból ha­i tározta el, hogy a Csemadok ko­[máromi helyi csoportja a napok­[ ban ünnepelte fennállásának 10. i évfordulóját és az elmúlt tíz év J alatt ez volt a helyi csoport szín­i játszóinak legjohto műsorszáma. A rádióbemutatóra a komáromi | műkedvelők gondosan készülnek. » A szerepeket ugyanazok alakítják, [mint évekkel ezelőtt. A felkészü­] lés mégis nagy munkát követel, i A rádióelőadásnak mások a kö­| vetelményei', mint a színpadnak. | A rádiőelőadásban például a szín­I mű zárójelenetében hatvan ember | vesz részt. A szereplők napközben dolgoz­i nak s a felvételek a délutáni [ óráktól kezdve néha éjfélig is el­»húzódnak. A komáromi műkedve­(lők azonban nem sajnálják a fá­[radtságot, mert a rádiőszínpadon i is olyan sikert akarnak elérni, ] mint amilyet a színházi bemutatón (arattak. (b) 65 évvel ezelőtt jelent meg V. I. Lenin első nagy műve A lengyel néphadsereg művészegyüttese, mely a legkiválóbb lengyel együttesek közé tartozik, június 18-tói hazánkban vendégszerepel. Ké­pünkön: A lengyel néphadsereg balettegyüttese "népi táncot ad elő. (CTK felvétele) Juris <Jbolya prágai kiállítása A -prágai Magyar Kultúra kiállítási helyiségeiben megnyitották a ma­gyarországi Juris Ibolyának, a Mun­kácsy-díj kétszeres laureátusának ki­állítását, amelyen a művésznő grafi­kájával, skicceivel és dekoratív jel­legű kompozícióival mutatkozott be. Juris Ibolya kiállítása lehetővé teszi, hogy a magyarországi képzőművészet­nek, különösen ez utóbbi rendkívül fontos ágazatáról kapjunk helyzetké­pet. A három teremben kiállított anyag első része lényegében azt az alkotási időszakot képviseli, amelyben a művésznő, főleg selyemmel dolgoz­va, szert tett a bonyolult és nehéz mesterségbeli tudásra. Számos gyö­nyörű sál, kendő, terítő tanúskodik az igényes kompozíciós képességről, az alkotó gondolattal összhangban ál­ló formakészségről, a színpaletta gaz­dagságáról. A második teremben azt az anya­got találhatjuk, amelyet a művésznő néhány hónapos kínai tanulmányút­jának ösztönzésére alkotott. Itt meg­ismerkedhetünk Juris Ibolya munka­módszerének minden csínjával-bínjá­val, betekinthetünk technikai műhe­lyébe. Kínában megragadta a táj és az emberek. Ennek az időszaknak egyik komoly tanulmánya a Rizsül­tetés című. mű, amely a kínai nép életét tükrözi a magyar képzőművész nyelvén. Nagyszerűek azok a grafikai művek is, amelyek a kínai mezőgaz­dasági , építészeti és operakultúra egyes nagy emlékeit ábrázolják. A- harmadik teremben új színha­tásokkal, monumentális jellegű, de nem nagy formátumú művekkel is­merkedhetünk meg, amelyek szintén a kínai tanulmányút látottjai és ta­pasztalatai alapján jöttek létre. Rendkívül magas színvonalú művészi alkotásokat találhatunk itt, mint pél­dául a Lepke, a Kínai páva, a Halak és a Bambusz című műveket. Juris Ibolya kiállítása őszinte ké­pét nyújtja egy művészember belső vívódásának, harcának, hogy egyéni kifejezőeszközökkel mind nagyobb métákat érjen el. Véleményünk sze­rint ez a törekvés ez esetben sikerrel járt. Ferdinándy Alina A csatai színjátszókról Hatvanöt évvel ezelőtt fejezte be a marxista elmélet iángelméjű továbbfejlesz­tője, Vlagyimir Iljics Lenin első nagy mü­vét, melyben a marxizmus forradalmi ta­nait védelmezi a liberális antimarxista na­rodnyik-nézetek behatolása ellen. Kik azok a „népbarátok" és hogyan ha­dakoznak a szociáldemokraták ellen — ezt a cimet adta könyvének, melyben még a2 Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspár) megalakulása előtt 1894-ben kifejtette a születendő párt célkitűzéseit, és ez tulaj­donképpen az első pártprogram volt. Lenin ellenfelei — a liberális narodnyi­kok ellen Irta művét Két célt követett a vélt „népbarátok" álarcának lerántását és Oroszország politikai és gazdasági hely­zetének, elsősorban az oroszországi kapita­lizmus fejlődésének tüzetes marxista elem­zését. Oroszország történelmi fejlődését vázolva a szabadságmozgalom három szakaszát kü­lönbözteti meg: a nemesi, a polgári de­mokrata és 1895-től a proletár korszakot Miért fontos ez a megállapítás? Azért, mert a liberális národnyikok — ellentét­ben a múlt század második felének ľorra­dalmi demokratáival (Bjellnszki.i. Csernisev­szkij, Gercen) — nem ismerték el a pro­letariátus vezető szerepét, az űj társadalmi eszmék képviselőjének, a forradalom ve­zérének szerepét, hanem az elmaradott pa­rasztságra, a „romlatlan nemzeti rétegre" építettek. Elméletileg abba a hibába estek, hogy Oroszország fejlődését valami külön­legesnek, a világfejlődéstöl különállónak tekintették. Azt tanították, hogy a kapi­talizmus kizárólag nyugati jelenség, mely a sajátos viszonyú Oroszországot elkerüli. Igaz, hogy Oroszország sajátos viszonyok­kal rendelkezett: a primitív faluközösség­től (obsesina) -a bomlófélben lévő paraszt­gazdaságig és az egyre gyarapodó kulák­gazdaságokig minden elemet tartalmazott. Viszont Oroszország ipara — noha később — de gyorsabban koncentrálódott, mint a nyugati országoké. Ennek kövtekeztében kiéleződtek a kizsákmányolt proletaí-iátus és a kizsákmányoló tőkések közötti alapvető ellentétek. Az ország termelését előrelen­dítő körülmények: az olcső munkaerő, az ipari cikkek magas belpiaci ára, a nagy állami juttatások, valamint a nyugati töke szabad beözönlése Oroszország gazdasági életébe. E tényeket elemzi Lenin alapvető marxis­ta müvében. Előrelátja Oroszország kapi­talista fejlődésének jövőbeni útját és ép­pen ezért páratlan, harcos energiával száll szembe a népámító národnyikokkal, külö­nösen két képviselőjükkel, Mihajlovszkij­jal és Krivenkoval, akik a Russzkoje Bo­gatsztvo című národnyik lapban rendszeres bősz kirohanásokat intéztek a terjedő marxista eszmék ellen, és valójában a ku­lákság érdekeit védelmezték. Lenin müvében nemcsak visszaveri a národnyikok támadásait, hanem ugyanakkor a proletariátus fejlődésének útját vázolva célt mutat.-Célt, melynek elérése érdekében mindenekelőtt meg kell teremteni a mun­kásosztály igazi forradalmi marxista párt­ját: a szociáldemokrata pártöt. A Kik azok a „népbarátok" és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen című lenini mű akkor védte ki az antimarxista támadásokat és akkor hirdette meg a párt programját, amikor az országszerte szét­forgácsolódott marxista köröknek még nem volt saját sajtójuk, nem volt egységes köz­ponti elméleti és gyakorlati irányítószervük. Ebben van a legnagyobb érdeme. Lenin e könyvének fejtegetéseit, megállapításait és a jövőre vonatkozó következtetéseit to­vábbi zseniális műveivel tetézte be, mint például A kapitalizmus fejlődése Oroszor­szágban, Mi a teendő stb., melyek a mai napig a forradalmi marxista elmélet alap­jait képezik. , -in­Csata községben a Csemadok helyi szer­vezete megalakulása óta jelentős munkát végzett. A helyi szervezet színjátszói a „Csikós", valamint a „Pettyes" című szín­művekkel nemcsak helyben, de a környező falvakban is kiérdemelték a közönség tet­szését. További jelentős előadásuk Vince Ottó „Boci, boci, tarka" címú zenés szín­müve volt, mely igen sok vidám percet szerzett a színvonalas szórakozásra éhes közönségnek. Ezt a színművet megtekint­hették a szomszédos Kéty község lakói is, ahová a Színjátszó csoport kultúrbrigádre ment. Ezutžn" ,','ÍTolť idény" következett a szíri­játszó csoport életében. Csuk a tél folya­mán jöttek össze ismét,- hogy előadják Kónya József „Éles Marika menyasszonyi fátyla" című színművét". Ezt az előadást Gejza Dusík „Aranyhalacska" című zenés vígjátékának bemutatása követte. Az „Aranyhalacska" című zenés vígjátékot_a színjátszók Ipolyszakállas községben is elő­adták. ANTAL JENÖNÉ, CSATA Az Aborai Egységes Földműves­szövetkezet színjátszó csoportja elő­adta Móricz Zsigmond Sári bíró cí­mű háromfelvonásos vígjátékát. A nagy sikert aratott darabot Szakái Elek nyugalmazott tanító rendezte dicséretet érdemlően. " (— k) A kékkői járásban hét helyi cso­port készül a Csemadok-napokra. Ezek közül a csábi tánccsoport „A legénybíró-választás" című népszo­kással a gombaszögi körzeti bemu­tatón is fellép. (s. 1.) Nagykes/in a Csemadok helyi szervezete e napokban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A ju­bileum alkalmából' a helyi szervezet kultúrműsorral egybekötött emlék­estet rendezett. (cs. b.) A Csemadok buzita:' helyi csoport­ja mindössze egyéves múltra tekint vissza, kulturális téren elért ered­ményei azonban máris dicséretre méltók. A színjátszók" e napokban Kóny^ József Éles Marika menyasz­szonyi fátyla című színművével a színjátszó csoportok járási verse­nyében az első díjat nyerték., (s. i.) A Csemadok kálai helyi szerveze­tének színjátszói, e napokban Üj­barson vendégszerepeltek. Lovicsek Béla: Húsz év után című színművét mutatták be. (v. v.) • A Csemadok aszódi helyi szerve­zete, jólsikerült összejövetelt ren­dezett, amelyen Hoffer Lajos, az ér­sekújvári tizenegyéves magyar tan­nyelvű középiskola tanítója tartott értékes tudományos előadást, (k. 1.) A Csemadok Garam menti népi együttese jelenleg a „Szlovák-ma­gyar barátság" címú tánckompozí­ciót tanulja. Az együttes műsorát a Csemadok országos dal- és tánc­ünnepélyén akarja bemutatni. Az új tánckompozíeió betanításának fárad­ságos munkájáért Nagy Aurélt és Üjházi Lászlót illeti dicséret. (b.) • A Csemadok peredi csoportjának tagjai a Csemadok VII. közgyűlése után újúlt erővel fogtak munkához. Az eredmény az, hogy ma már te­vékenyen dolgozik a pártcsoportjuk, a színjátszók pedig rövidesen egész estét betöltő színmüvei lépnek a kö­zönség elé. (d. j.) A Csemadok gyürki helyi csoport­jának színjátszói sikerrel játsszák a Párizsi Vendég című zenés vígjáté­kot. A sikeren felbuzdulva a gyűr­kiek további vendégszereplésekre készülnek. Az előadásokon szerzett oevételból televíziós készüléket vesznek, melyet a faluban rövidesen megalakuló szövetkezeti klubban helyeznek el. (z. e.) . • A besztercebányai kerület 6 já­rásban 35 Csemadok helyi csoport készült fel a nyári időszakra, hogy kultúrbrigádok formájában terjesz­szék a járás dolgozói között a kul­túrát. Számos Csemadok-csoport lé­pett fel a járási Csemadok-napokon s most a gombaszögi körzeti, majd a zselízi országos dal- és táncünne­pélyre készülnek. (s. I.) A Szocialista Országok fotóművé­szeinek konferenciáját Budapesten rendezik meg. A tanácskozás május 20-án kezdődik. A legtöbb meghívott ország már bejelentette küldötteinek névsorát. ÜJ SZÖ 4 * 1959. június 5. j «

Next

/
Thumbnails
Contents