Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-18 / 167. szám, csütörtök

Vitíe broletdrjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAJNAK NAPILAPJA 1959. június 18. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 167. szám A JO GAZDA MODJAN A szövetkezeti mozgalom tízesztendős fennállása alatt úgyszólván újjászületett a falvak népe, megváltoztak az emberek, merőben más a földmüvelés a nagyüzemi gazdaságokban, mint volt a kisparcellákon. Tagadhatatlan az is, hogy az új termelési mód, a közös gazdálkodás esztendőről esztendőre jobb terméseredményeket hoz, többet terem a föld hektárja, nagyobb az állattenyésztés hasznossága. Olyan tények ezek, melyeket mindenki elismer, hiszen mi másból fakadt volna a falusi ember jobb élete, mi más, mint a közösből eredő jövedelem tette lehetővé, hogy a földművelő emberek ezrei új házat tudtak építeni néhány év leforgása alatt. Oly dolgok ezek, melyeket örömmel vesz tudomásul mindenki, s kétszeresen értékelni tudja az, aki ismeri a régi falu életét és látja, hogyan, miképpen dolgozik, él a falu népe ma a közösben. S éppen az, aki tisztában van a régi földműveléssel, ismeri, tudja, mit, mily óriási lehetőséget nyújt a nagyobb terméshozamok elérésére a közös, s látja meg, veszi észre a hibákat a közösben, s az esztendőről esztendőre felújuló fogyatékosságokat, melyek közül legkirívóbb a takarmánygazdálkodás. Sokat írtunk, beszéltünk már erről, s nincs oly esztendő, hogy meg ne állapítanák, ha a hústermelésről esik szó: ,,Az állatállományt sikerült már feltöltenünk — vélekednek a szövetkezeti zootechnikusok is — de a takarmánnyal baj van. Pedig, ha volna bőven, nem fájna a fejünk, hogyan teljesítsük a húsbeadást." Nehéz dolog a hiba megszűntetése, a baj eltávolítása ott, ahol nem ismerik a hiba, a baj okozóját. De azok a szövetkezetek, amelyek gyenge eredményt mutatnak fel az állatttenyésztésben, tudják, hol szorít a csizma, tudják, hogy kiváló állattenyésztést megfelelő növénytermesztés nélkül, bőséges takarmány hiányában nehéz elképzelni. Akkor hát miért nem szűnik meg a hiba, miért nincs még ma sem sok szövetkezetben bőséges takarmány? Nem jó a talaj a takarmánytermesztésre, vagy a szövetkezetek, a szövetkezeti tagok nem ismerik a takarmánytermesztés módjait? De hát kik a szövetkezetek tagjai? Többségükben volt egyénileg gazdálkodók, kis- és középparasztok, vagy volt földnélküli, de mindig földműveléssel foglalkozó szegényparasztok. Csak mondaná valaki ilyen szövetkezeti tagnak, hogy nem ért a takarmánytermesztéshez, ugyancsak megsértődne, s az illető megkapná a választ: „Nekem mer ilyet mondani, az én pajtám mindig tömve volt herével, bűk-, könnyel, szénával, nem vásároltam én sohasem takarmányt. Hát milyen gazda az olyan, aki nem tudja előteremteni saját erejéből a jószág eledelét?". Igazat kell neki adnunk, mégis vitába kell bocsátkoznunk vele, azért, mert most a közösben sok jó gazda megfeledkezett arról: „nem gazda az olyan, aki nem tudja előteremteni a jószág eledelét", s másra, legtöbb esetben az államra van utalva, ha takarmányra van szüksége. Hol hát a hiba, mi a

z oka, hogy a közösben kevés a takarmány? Mondhatnánk azt is, hogy pazarolják, nem tudják helyesen beosztani, néha közömbösek az emberek a közös iránt. Részben ez is hozzájárul a helytelen takarmánygazdálkodáshoz, de a fő ok másban, a tervszerűtlenségben, s méginkább talán a könynyelműségben és abban keresendő, hogy „ha nem tart el a takarmány újig, majd ád az állam." Pedig egészségtelen az efféle álláspont, egészségtelen azért, mert az embereket, a szövetkezeteket kényelemre „neveli", amelynek végső következménye káros a szövetkezetek, a tagok, s végül az állam szempontjából is. A párt, az állam helyesen látta mindig a helyzetet, s hogy önzetlen segítséget nyújtott a kezdő szövetkezeteknek, ez érthető, hiszen hány és hány oly szövetkezet alakult, melyekbe a volt egyénileg gazdálkodók bevitték ugyan az állatállományt, de takarmány édes-kevés ment a közösbe. Ez a segítség azonban nem tarthat örökké s ma, a szövetkezetek tízéves fennállása után minden egyes szövetkezetnek úgy kell gazdálkodnia, hogy ne várjon a „sültgalambra", hanem önmaga termeljen annyi takarmányt, amennyire a jószágállománynak szüksége van. Az idén minden szövetkezetnek még az időjárás is kezére játszott, oly takarmánytermés volt és még Ígérkezik, amilyenre már régen nem volt példa. Bőséges termést adtak az őszi takarmánykeverékek, sok széna, rengeteg here termett, így minden feltétel meg van ahhoz, hogy télen is bő takarmányadagokat kaphat a jószág. Persze ez a tény megint csak arra int, hogy a bő terméssel okosan kell gazdálkodni, s á helyes takarmánygazdálkodást nem a tél beköszöntése idején, hanem most kell alaposan megszervezni. Soha nem kedvezett ennyire az időjárás a másodnövények vetésére. A május országszerte bőséges csapadékot hozott, június sem fukarkodott az esőkkel, tehát van nedvesség a talajban, nincs akadálya a jó magágy előkészítésének, nagyra nőhet a másodnövényként vétett tarlórépa, csalamádé, mohar, napraforgó. Most jönnek sokan a kifogásokkal, mondván: a kétszeri termés kiveszi a talaj zsírját, kizsarolja a földet, több a kár, mint a haszon. Ez nagy tévedés, mert a másodnövények által felhasznált táperő trágyával, műtrágyával pótolható. A kételkedők kérdezzék csak meg a sókszelőcei szövetkezeteseket. A múlt esztendei tapasztalataik azt bizonyítják, hogy ha jól előkészítik a talajt, két termést is kihozhatnak a földből, anélkül, hogy ez csökkentené a talaj termőképességét. Ha ez nem így volna, az idén sem vetnének az ősziek földjébe másodnövényként 75 hektár csalamádét zöldetetéshez. Ha pedig egyéb zöldtakarmáriyuk is lesz, tervük szerint a csalamádét lesilózzák, s e pótlék is hozzájárul ahhoz, hogy minden szarvasmarhára 150 mázsa kiváló silótakarmányt biztosíthatnak a télre. A szövetkezetek vezetőinek az legyen tehát a feladatuk: győzzék meg a kételkedőket a másodvetés előnyeiről; a takarmánykeverékek s egyéb korábban betakarítható gabobnafélék után oda, ahol a vetésforgóban nem őszi gabona következik, nyomban a termés betakarítása után vessenek másodnövényeket. Az előrelátó szövetkezet a jó gazda módján cselekszik, tudja, hogy a júniusban, sőt július elején elvetett másodnövények kielégítően fizetnek, ha gondos talajelőkészítéssel, a talajban levő nedvesség megőrzésével, a talaj termőerejének pótlásával (műtrágya) segítjük fejlődésében a vetést. Aratják a repcét és az őszi árpát A dunaradványi szövetkezetben (ógyaliai járás) majdnem egyszerre ért be a repce és az őszi árpa is. A repcearatás megkezdése után egy nappal az őszi árpá aratását is megkezdték. A szövetkezetesek az idén már saját gépeikkel végzik az aratást.í mivel a tavasz folyamán 150 ezer korona értékben vásároltak gépeket a traktorállomástól. A termés jónak íaérkezik. Felső képünkön Kalacka Sándor traktoros látható az őszi árpa aratása közben. Foto: Štefan Petráš - CTK r * * t ) * i f h ( ) } f ŕ ) í ) * t * t Újítók versenve A Bratislavai Elektrotechnikai Müvekben a múlt évben verseny indult meg a legtöbb és legértékesebb újitási javaslat benyújtásáért. A verseny kihirdetése óta az üzemben a t újítások száma több mint megkétszereződött. 1958-ban a munkások és műszakiak 296 újítási javaslatot nyújtottak be. amelyek bevezetése 447 ezer korona megtakarítást eredményezett. Ez év eleje óta június 15-ig már 203 újítási javaslatot nyújtottak be. és 83-at elfogadtak. Az eddigi újítási javaslatok 520 000 korona megtakarítást jelentenek az üzem számára. Az üzem legeredményesebb újítói közé tartoznak Ján Záhymský és Viliam Zwinqor hegesztők, akik a szocialista munkabrigád uímért versenyző csoport tagjai. E két újító összesen 120 000 korona értékű javaslatot nyújtott be. Korszerű szálloda Rozsnyón Rozsnyón, Gcmör központjában e napokban új, korszerű szálló építését kezdték meg. amely több mint 4 millió koronába fog kerülni. A szállóban 65 ágy, étterem, kávéház, • falatozó, borozó és télikert lesz. A szállót már 1961-ben átadják rendeltetésének. Kasza alá érett a repce s megkezdték a betakarítását. Amint már jelentettük, a dunaradványi szövetkezetben is nagyra nőtt a repce, gazdag termésre számítanak. S hogy minél ki sebb legyen a veszteség, a szövetkezet dolgozó asszonyai szorgalmasan dolg óznak a repce összehordásán. (Foto: Petrás, ČTK)) t Az első fordulat a Nyugat állásfogl

al

ásában a genfi értekezleten Á Nyugat visszalépett „Nyugat-Berlin megszállása elismerésének" követelését© Abban a pillanatban, amikor a nyomás gyakorlásának nyugati kampánya tetőfokát érte el és már véglegesen célszerűtlennek mutatkozott, a nyugati hatalmak a szovjet küldöttségnek Genfben újabb javaslatot adtak át ' Nyugat-Berlin kérdésének ideiglenes rendezésére. E javaslatot, mely fontos engedményt jelent, a britek kedden az esti órákban adták át a szovjet küldöttségnek. Mint ismeretes, a nyugati küldöttségek eddigi eljárása zsákutcába terelte az értekezlet tárgyalását és már egyáltalán nem. tartották Jár. zártnak, hogy az egész tárgyalás eredménytelenül végződik. A nyugati sajtó tovább folytatja ugyan támadásait a Szovjetunió ellen, de már nyilvánvaló, hogy „lemaradt az értekezlet tényleges fejlődése" mögött. A nyugati küldöttségek eme utóbbi javaslatukkal lemondanak NyugatBerlin tartós megszállásának követel(Folytatás a 3. oldalon). Ostrava és Sztálingrád dolgozóinak szövetsége Ostrava és Sztálingrád között már több éve fejlődik a két város kötötte szövetség. Ezekben a napokban utazott el Ostraváról az üzemek, bányák és a kerület KFSZ-ei dolgozóinak 23tagú küldöttsége Sztálingrádba. A háromhetes szovjetunióbeli látogatás idején megtekintik Sztálingrádon kívül a világhírű fekete-tengerparti fürdőhelyedet is. Az ostravai kerületben levő Mankovice község Szövetkezetesei a látogatást tapasztalatcserére használják fel és meglátogatják a sztálingrádi terület néhány kolhozát. VÄSÄRMP aJ

ernZ TALALKiJZUi\K TJtóljára nyolc évvel ezelőtt volU tunk itt, a dev\ni vár amfiteátrumában, amikor az Alekszandrov dal- és táncegyüttes műsorában gyönyörködtünk. Most vasárnap újra az mm ti^piiiff «Š^SftW^Ž^Sŕi -.2 ssô&xr- yzzš. -m - A A várszínpad nézőtere ősrégi történelmi várromók alatt gyűlünk egybe, hogy megtekintsük a Prágai Nemzeti Színház ünnepi előadását, Bedrich Smetana Libuše című operáját. Ez az előadás a 75. évfordulóját ünneplő Prágai Nemzeti Színház nagysikerű szlovákiai vendégszereplésének kicsúcsosodását jelenti. Ez s maga az előadás színhelye is, a négyezer év történelméről mesélő, a nemzeti' hagyományokat dicsőítő devini vár vasárnap újra nagy tömegeket vonz majd magához. Zilináról és Nyit r ár ól különvonatokat indítanak, a gottwaldovi, olomouci, brnói kerületekből a dolgozók többezres küldöttségei érkeznek ide, hogy necsak gyönyörködjenek a nép mondájában élő, a cseh és. szlovák nép boldog testvéri együttélését megjövendölő Libuše előadásában, hanem hogy ismételten hitet tegyenek nemzeteink megbonthatatlan egysége melfett. Az ünnepi előadás résztvevőit - akiket már vasárnap kora reggel autóbuszokkal szállítanak majd az előadás színhelyére — a vár színpad mellett rendezett kiállítás tájékoztatja majd a vár történelméről és nevezetességeiről. A látogatókat figyelmeztetnünk kell arra is, hogy a devini vár a határövezetben fekszik s ezért az előadásra szóló belépőjegyek '— melyek szombatig a szakszervezeti üzemi bizottságoknál, a Turista n. v. irodáiban, s ahol ez nincs, a nemzeti bizottságoknál és a népművelési otthonokban szerezhetők be — egyúttal a határövezetbe való belépési engedélyt is helyettesítik. Ezért mindnyájan gondosan őrizzük meg a belépőjegyeket, melyek a vidékről érkező látogatókat az 50 százalékos vasúti kedvezményre is feljogosítják. A belépőjegyek ára felnőttek számára tíz korona, katonáknak, diákokna öt korona, a fiatalok pedig 14 éves korig belépőjegy nélkül tekinthetik meg az előadást. Akik saját gépkocsival akarnak a devini várhoz menni, csak Lamačon, Devinská Nová Vesen keresztül mehetnek, mert a Károly-falun át vezető utat az autóbuszokkal történő tömegszállítás részére fóglalják le. Nagyon sok látogató már a reggeli órákban megy ki a devini várhoz, hogy megismerhesse a szép környezetet, s a történelmi nevezetességű helyet; őket már reggel kilenc órától á bratislavai kerület legnevezetesebb fúvószenekarai fogják szórakoztatni s ellátásukról, élelemről és frissítő italokról a Devinská Nová Ves-i EFSZ-en kívül 200 elárusítóhely fog gondoskodni. Szeretettel várjuk a Prágai Nem^ zeti Színház operaegyüttesét. Előre örülünk a vasárnapi devini előadásnak. Ügy mint Kelet-Szlovákia népe, a žilinai, a Banská Bystrica-i kerület dolgozói, mi is a szívünkbe zárjuk hazánk clsö színpadának hírneves művészeit, akik a cseh nép legnagyobb zeneköltőjének a nép életét és történelmét hűen és elragadóan visszatükröző művét tolmácsolják. Vasárnap, amikor a devini várnál több mint százezren találkozunk majd a cseh zeneművészet kiváló mestereivel, e nagy találkozó a népek testvéri együttéléséért harcoló népünk hatalmas manifesztációja is lesz. Vasárnap a devini várnál találkozunk!