Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-17 / 166. szám, szerda

Női gondok-üzemi problémák psuss? Éjjel, menedékhely 1*3 A TT..;„,. J ~ „ I C n n U/\m<i4wi4-Á rt 1 n n fi rí c o II. Egy műszak a Tatrasvitben A bratislavai Hviezdoslav Színház bemutató előadása A harisnyák betegsége Kívül-belül szép, zléses, tiszta a viti textilgyár. V baja az, hogy épei már idővel orszerűtlenekké álnak. Rengeteg avításra szorul­ak s nem érik el mai, igazán mo­ern, nagy kapa­itású textilgépek zínvonalát. Igy ztán nem csoda, ogy a gyártmá­>'ok minőségével ; elég gyakran aj van. Egy kis ilrenézés, ún. el­ípés a géptől, és áris kész a baj. Odalépünk egy harisnyakötőgép­ez. Egy szövőnő — 5 ilyen gépet szel. A gépek ókja hasonlít a harmóniuméhoz, iakhogy a gépek bboldalán kosár­;erű tölcséres :erkezet van, neiyben a tulaj­>nképpeni ha­snyakötés törté­k. A „kötőtűk" . , , . iv.iu „\-»i aj il i.i tv n , i u ia „i,, uiijini,, a kergetőznek. Alžbet a, a jó sz övőnő elnézést kér Krípel Gustáv :emmel '» het Megtörtént! Néha nem is tehetek róla! Korponková ,.. ne nl 1 ' s mestertől. Ä szövetből hiányzik egy sor, kicsit későn látni őket. agyon érzéke­ek, kisebb érintésre, a fonálon Sforduló esetleges dudorodásra Srís kiugranak és kész a selejt, gyázni kell itt a tisztaságra is,' harisnyákat könnyen össze lehet iszatolni gépolajjal vagy kenőcs­el. — Mi a selejtmentes termelés fő vetelménye? — fordulunk a mü­zetőhöz. — Az anyag és a gépek jó minő­dén kívül a szövőnők ügyessége, lyelmes munkája. — Ez az utóbbi javul, vagy rosz­abbodik? Űj gépek iz élelmiszeriparban I baromfifeldolgozó iparágban a munka nagyobb részét mindeddig kézzel végez­. A Szovjetunióból ebben az évben a vl­-.árn,yasok feldolgozására egy komplett mi berendezést kaptunk. A baromflfel­jozó futószalagot a Veiké Pavlovlce-s Imlszeripari üzemben szerelték fel. Az új endezés lehetővé teszi, hogy 25—30 jozó egy műszak alatt kb. 200 libái jozhasson fel. Ez a kétszerese annak, it ugyanannyi dolgozó a régi módszer­elvégzett. iZ élelmiszeripar gépesítésének további onsága egy tojásosztályozó gép. Ez a i egy óra alatt 14 ezer darab tojást tályoz és lehetővé teszi az osztályozott isok rakodásáruik gépesítését. Ezt a et az Uherský Brod-i üzemben probál­ki ezekben a napokban. 1 prerovi üzemben egy további új tl­ú baromfifeldolgozógépet alkalmadnak, sly lehetővé teszi az egész munka­iét teljes gépesítését és 500 darab ba­ífi feldolgozását egy óra alatt. —rich­fásutt is lehetne z egyik, szerkesztőségünkbe befutott H szép példáját mutatja annak, hogyan jozik Ersekújvárott a Vöröskereszt. Az szségügyi nevelés egyik nagyon hatásos iját alkalmazza. Az egyes utcákban va­elyik lakásban összejönnek a környék Si és meghallgatják a szakemberek elö­salt. Ezek az előadások olyan témával lalkoznak, amelyek őszintén érdeklik a Kságot, amit bizonyít a szépszámú rész­el is. VIzrejárő utcában Mellseknének, az Oj Szó slezőjének lakásán a környék 14—17 éves aljai részére szerveztek egészségügyi folyamot, melyet dr. Haas körzeti or­előadása nyitott meg. Utána a Vörös­eszt vezetőjé és más szakemberek tár­ák előadást. A tanfolyam végeztével a alok szépszámú közönség előtt le is igáztak. Ez az első, fiatalok részére lezett egészségügyi tanfolyam felkeltet­a szülők érdeklődését is, úgyhogy a etkezőn, amelyet dr. Hlavička elvtárs tott, 65 asszony vett részt. Ez az elő­s a női betegségekkel és azok megelő­5vel foglalkozott. Dr. Hlavička szakelő­sa után Sebestyén elvtárs, a Vörös­eszt járási titkára ismertette az asszo­kkal a Vöröskereszt hivatását, beszélt véra'dás fontosságáról és arról, hogy mányunk és pártunk milyen messze­lően gondoskodik a dolgozók és a rmekek egészségvédelméről. Az előadás én a jelenlévők arra kérték a Vörös­eszt járási titkárát, hogy máskor is evezzen hasonló előadásokat. ígéretet itak, hogy a legközelebbi alkalommal utcán, a szabadban tartanak filmvetl­sel egybekapcsolt előadást, (sk) vette észre. — Javul. Évente sokat javul. Hi­szen csak ezáltal javíthatjuk a mi­nőséget. De fontosak az újítások is. Azokból pedig igen sok van. Ezzel kezébe vesz egy most és egy két héttel ezelőtt gyártott csí­kos férfizoknit. A most gyártottnak sima, egymásba futóan csíkozott a sarka, míg a korábban készülteknél a fonalváltás következtében négy ki­ütköző közbeszövést látni a sarkon. — Ez a javulás is egyik újítási javaslatunk eredménye. Visszajött Halványarcú, barnahajú, 18 év kö­rüli kislány felé tekintgetnek a dobos szövőgépek szomszédságában velem társalgó asszonyok és lányok. A Fe­hér gyapjúszövet hószíne mintha visszaverődnék arcáról, sápadtnak tűnik, hirtelen betegnek képzelhetné az ember. De mozgása fürge és ügyes. Mozdulatai pontosak, célra­vezetők. A nevét nem akarják el­árulni a körém gyűlt asszonyok. Mindössze annyit mondanak: elment és visszajött. Néhány napot hiány­zott, mert rossz társaságba került, de most már vigyázunk rá. Érzik, hogy eddig nem vigyáztak a lányra úgy, ahogy kellett volna, ezentúl már ® Kevesen tudják, hogy Makszim másként lesz! Anváskodó tekintettel! Gorkij, a, naszo v-> et ír ó' a szo cf­nézik, s csak nehezen kezdenek bele í llst a realizmus atyja, a drámairás­abbá, amire tulajdonképpen kíváncsi | ban l s maradandót alkotott. Kilenc vagyok: J drámája közül a legtökéletesebb és Ebben a részlegben brigád alakult | az egész világon a legnagyobb vissz­a szövőnők között. Öttagú verseny- (1 hangot kiváltó mú az Éjjeli mene­képes munkacsoport, amely a szo- j§ dékhely, amely 1901-ben íródott. cialista munkabrigád cím elnyerését [ tűzte ki célul maga elé. Gorkij élete húsz évének tapaszta­latait sűrítette ebbe a drámába, Korponková Alžbeta veszi át a g amelynek alakjai a fizikai és szel­szót, büszkén tudomásunkra hozza, fii i e mj hogy munkafelajánlást is tettek. @ a Többek között vállalták, hogy terv­feladataikat rendszeresen túlteljesí­tik, megjavítják a minőséget, kifo­gástalanul viselkednek és aktív mun­kát végeznek a CSISZ-ben, amely itt igazán jő! működik, ök voltak a kez iszokban élő „volt emberek", luThpenproletariátus, lecsúszott, kétes exisztenciák, volt börtöntölte­lékek és tolvajok, idült alkoholisták, prostituáltak és csavargók. Gorkij sorsukért nem okolja köz­vetlenül az uralkodó rendet, de köz­vetve annál inkább érzékelteti, hogy deményezők a gyárban, elsőnek je- E ilyen emberinek alig nevezhető élet lentették ki, hogy versenyeznek a szocialista rnünkabrigád címért. Az­óta már több kollektíva követte pél­dájukat. Hogyan sikerült eddig valóra vál­tani a felajánlásokat ? — Eddig mindent teljesítettünk, amit megígértünk. Az elmondottak, ha csak pillanat­képekben is, de több problémát meg­világítottak. Ezzel azonban a női gondoknak és az üzemi problémák­nak csupán töredékeit — bár a leg­fontosabb töredékeit — mutattuk be. A gyárban szüntelenül és gyors ütemben fokozni kell a termelést, de mindenekelőtt javítani kell a mi­nőséget. Nyilvánvaló, hogy ez sokféle követelményt támaszt az üzem ve- g zetőivel szemben, ám különösen a ® tömegszervezetek felelős dolgozóinak gj nem szabadna elhanyagolniok az em­lített problémák megoldását és a meg nem említettekét sem. Ezt talán röviden úgy lehetne kifejezni, hogy fokozni kell a dolgozókról való gon­doskodást. A CSISZ üzemi szervezetének ve­zetői például eredményesen működő tánc-, ének- és zenekört alakítottak a meggyőző és nevelő munkával azonban keveset törődnek. Szükséges lenne, ha a jövőben a termelés növelésével arányosan ja­vulna a dolgozókról való gondosko­dás, mert a jó minőségű többterme­lést részben így is biztosítani le­het. * Az első műszak véget ért. A zú­g4s, zakatolás, meiy fhint tomboló géptánc zaja áradozott az épületek között, alábbhagyott, majd kis időre meg is szűnt. Megérkezett a váltás, a gépeket tisztán, hibátlanul kell át­adni. Két óra után néhány perccel a meleget lehelő új aszfalton széles sorban hömpölyög ki a tömeg a gyárból. Vége az első műszaknak, de a nők többségének új kezdődik. Vár az otthon, a család. Ez a másik mű­szak talán változatosabb, de szintén önfeláldozó munkát igényel, amit minden nő szívesen végez. Szabó Géza csak olyan világban lehetséges, ahol a „fent lévők" még ha egészen más körülmények között élnek is, semmi­vel sem jobbak, sőt még annyi érzés, resnünk az Éjjeli menedékhely tár­sadalmi hatóerejét. Janko Borodáč rendezésében ko­moly művészi élményt nyújtó előadás tanúi voltunk. A részletek kidolgo­zásában, a darab töretlen vonalveze­tésében, a színészekkel végzett mun­kában meggyőzött minket mesteri felkészültségéről. Vitatható azonban a dráma lényegében eléggé konzer­vatív rendezői felfogása, amely nem .4-udta velünk érzékeltetni például azt, hogy a tőkés világban még ma is vannak ilyen „volt emberek", akik bíznak, hisznek valamilyen eljöven­dő „igazságosabb országban" s amely nem húzta alá jobban az emberi boldogtalanságot ámító szóval csititó Luka és a „fent lévők" negatív vo­násait. Az Éjjeli menedékhely nagy sze­replő gárdájából elsősorban Martin Gregor (Bubnov) alakítását kell ki­emelnünk, amelyben talán egész mű­vészi pályája legtökéletesebb játékát Az Éjjeli menedékhely egyik jelenete. (J. Herec felvétele) annyi szolidaritás sem él bennük, mint azokban, akik teljesen lecsúsz­tak a lejtőn. Mert ezek az ember­roncsok — bár tudják, nincs innen visszatérés — mégis óhajtják, várják a jobb életet, a vágyálmok világába menekülnek, sőt vádolnak és láza­is, meft homályosan felde­bennük a felismerés: nincs mint tiszta embernek lenni. Szatin nagy monológja fejezi ki a legtöményebb, a legtartalmasabb és a leglíraibb formában azokat a gon­dolatokat, amelyek a múltban épp­úgy, mint ma, figyelmeztető memen­tóként szólnak a mások hátán élős­ködő bőségben élőkhöz.. Ez a mono­lóg és az egész darab egyben a legmagasabb fokú humanizmus drá­mai formába öntött megtestesülése is. Ma nálunk éppen ebben kell ke­nyújtotta. Űjra láthattuk a régi Andrej Bagart, aki megbéklyózha­tatlan erőtől duzzadó, nemes ember­ségét és gondolati gazdagságát az alkohol ködén is átcsillantó Szatint formált. Eugen Senaj, ez az eddig lényegében háttérbe szorult színész nagy képességékről tett tanúbizoný­1^ ságďť Luka rendkívül nehéz, összetettig szerepében. Nagyon jó volt még Juraj Paska, a báró, Ondrej Jariabek, az éjjeli menedékhely tulajdonosa és Oľga Sýkorová a felesége szerepé­ben. Ladislav Vychodil színpada harmo­nikus összhangban állt a rendezői koncepcióval, magával ragadott rea­lista megoldása,' de ő sem kísérelte meg még közelebb hozni, még idő­szerűbbé tenni a darab mondandó­ját. Gály Iván Ujabb konzervfajták a piacon A kulturált népélelmezésben világviszonylatban egyre nagyobb szerepet ját­szik a konzervfogyasztás. A konzevrgyártás igyekszik lépést tartani a fogyasztó­közönség növekvő igényeivel. Hazánkban is ~~~JHHHMBBHHHMHHMMM lentós a konzervfo­gyasztás, különösen -^^• M ^ Ä JW ** * jSÉÉ az utóbbi időben. ..- . HiP* jEH Nemcsak a különféle húskonzervekre gon­dolunk, hanem a gyümölcskonzervek ­re, gyümölcsízre és sok-sok egyéb kon­zervfélére. A kérdést feszeget­ve elöljáróban szóvá kell tenni, hogy a lakosság körében bt- / ~ "^^JJjjjJJB' ' JB zonyos előítéletek ^ ^^^W - 'jrfecilÜtop ""j^Mi^SE eloszolianak. \ Ili jr Egyesek tudatta- , i . tud, meggondolatla- . i ' ­nul azt hangoztat- f ľ'"^ WfW^^^^^^^S ják, hogy a gyü- , J '"^JÍÉK. mölcskonzerveket \ ^ i gyengébb minőségit ..••-' nyersanyagból ké- Á já^mfi| já^^JHHK^JH szítlk. Ezért előny­ben részesítik a házi befőzést, uborkabe- A szárított gombakonzerv, amely külföldön is igen ke­rakást, stb. resett áru. Helytelen ez a né­zet. Nem akarjuk a háziasszonyokat le­beszélni a befőzésről, ellenben le kell szögezni a tényt: a konzerveket a legjobb minőségű nyersanyagból készítik. A ké­telkedők egy kóstoló után saját maguk győződnek meg állításuk helytelenségéről 1 avaszi Zenei Hetek Kassán V. Pŕibyl felv. (ČTK) háztartásokban, ahol a férj és a feleség is dolgozik. A közeljövőben a piacra kerül a „Tu­rista csomag" komplett napi eledel, amely 3500 kalóriát tartalmaz, vagyis olyan mennyiséget, ami a legnehezebb testi A szilva- és cseresnyebefőtt jó. Jól munkás napi kalória-szükségletét fedezi. elkészített, gyerekeknek, sportolóknak ki váló eledel. És bárkinek, aki fogyasztani óhajtja. Az alma-, szőlő ugyanezt mondhatjuk. A konzervek egy másik válfajáról, a zöldségkonzervekről már sok háziasz­ízléses kivitelben, csomagolásban kerül­nek a fogyasztók elé a közeljövőben a meggy befőttről különféle konzervek. A csomagolási tech­nikáról különben még annyit, hogy a kü­lönfély üvegek, dobozok nagyon szemreva­lóak, egyesek több célt szolgálnak a tar­szony hallott, sokan dicsérik a zöldség, a talom elfogyasztása után. Megjavul a zá­csalamádé-, céklarépa-, uborka-, és pap­rikasaláta-konzervet, stb. Egyre nagyobb teret hódítanak a kész­étklek, szívesen vásárolják, fogyasztják őket, nagy az időmegtakarítás azokban a rószerkezetük, könnyebben lesznek nyit­hatók. A nagy mennyiségben történő cso­magolást egyre inkább felváltja a ne­gyed• és félkilós, a személyi adag. CERECZ ÁRPÁD Kassa társadalmi és kulturális élete az utóbbi évek folyamán új színfolt­tal gazdagodott. A Tavaszi Zenei He­tek Kassa igényes dolgozó társadal­mának hagyományos kulturális esemé­nyévé váltak. Ez éven immár negyed­szer került megrendezésre az a hang­versenysorozat, melynek keretében a világ legkülönbözö országainak legki­válóbb zeneművészei, együttesei adtak találkozót Kassán. A zenei élet kiváló­ságai látogattak el a kelet-szlovákiai metropolisba, fiogy művészetük legja­vával gyönyörködtessék a kassai dol­gozókat. Csehszlovák csellóművész, orosz hegedűművész, brazil zongora­virtuóznő, a moszkvai rádió és tele­vízió zenakara, a F orrai-együttes, _,a legkiválóbb szovjet karnagyok voltak a Kassai Tavaszi Zenei Hetek mű­vészei. De ne csak a művészekről szóljunk, hanem azokról is, akikhez ők szóltak hangszereiken, művészetükön keresz­tül. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a klasszikus és a modern zene Kassán többé nemcsak egy kiváltságos osztály féltve őrzött kincse, de a halhatatlan klasszikusok és a zeneművek interpre­tálói ma már a nagy tömegekhez szól­nak. A Kassai Zenei Hetek bizonyíté­kul szolgáltak arra, hogy kulturális forradalmunk helyes úton jár, gyü­mölcse megérik. A vállalatok és üze­mek dolgozói, csakúgy mint az értel­miségiek eddig soha nem tapasztalt érdeklődése kísérte a kimagasló ese­ménysorozatot. A Művelődés Háza hangversenyterme és a Nemzeti Szín­ház minden alkalommal megtelt lel­kes hallgatókkal. Igor Oisztrah hegedűhangversenye a legkomolyabb művészi élményt jelen­tette. A szovjet hegedüvirtuóz tudá­sának, tehetségének és bravúros tech­nikai felkészültségének legjavát csil­logtatta meg hallgatósága elótt. A közönség szűnni nem akaró taps­sal és ovációval ünnepelte a fiatal szovjet hegedűművészt. Anna Stella Schic brazil zongora­művésznő pompás technikai wrtuozi­tása és mély átérzése minden előadott mű igazi mondanivalóját tolmácsolta. Lelkesen ünnepelték a kassaiak a Forrai-kórus művészeit és a vendég­szereplő Gyurkovics Máriát. Az előadóművészek és a kórusegyüt­tes méltó kiegészítője és a Kassai Tavaszi Zenei Hetek legkimagaslóbb eseménye a moszkvai rádió és televí­zió zenekarának fellépése volt Gauk és Arvid Jansons karnagyok vezény­letévél. Mindkét karmesterben nagy rutinnal rendelkező művészt ismert meg a kassai hallgatóság. Az előadott művek mélységének feltárása magával ragadta a közönségét, a szovjet mű­vészeknek meleg ünneplésben volt ré­szük. A moszkvai szimfonikus zenekar kassai vendégszereplése újabb bizo­nyítéka a szovjet művészeti élet magas színvonalának, magával ragadó erejé­nek, a minden igényt kielégítő mű­vészi teljesítménynek. Ez a hangver­seny a szovjet-csehszlovák kulturális kapcsolatok' további elmélyülését je­lentette. A Kassai Tavaszi Zenei Hetek mér­lege aktív. Felejthetetlen élményt nyújtottak a hallgatóságnak, igazi, megérdemelt, forró sikert az előadó­művészeknek és együtteseknek. Az idei hangversenyek részére a város vezetősége a Művelődés Házát és a Nemzeti Színházat jelölte ki haj­lékul. Ügy hisszük, hogy a terveknek megfelelően a jövő évi Tavaszi Zenei Hetek vendégeit az addigra felépülő Művészetek Házában fogadják a kas­saiak, amely gyönyörű létesítménye lesz Kassának. TÄNZER GYÖRGY ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 4Ä,

Next

/
Thumbnails
Contents