Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-17 / 166. szám, szerda

Régen volt olyan jó termés, mint az idén várható 7\7em én, hanem a szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói mondják, hogy az idén igen jónak ígérkezik a termés. A felületes szemlélők azt mondják: jó volt az időjárás. Nincs mit vitatkozni, az időjárás is kedvezett, de nem csupán ennek következménye, hogy az idén gazdag aratásra készülnek a mezőgazdaságban dolgozók. Az érdem csupán kisebb mértékben az időjárásé, nagyobbik részben az emberé, a szövetkezeti tagoké, állami gazdaságok és traktorállomások dolgozóié. Mert vegyük csak, hiába köszöntött volna be korán a tavasz, ha nincsenek úgy felkészülve a tavaszi munkák megkezdésére, ahogyan voltak, ha az őszieket nem vetik el kellő időben. A MEZŐGAZDASÁGBAN dolgozók a párt útmutatását követve azonban már a múlt év őszén olyan munkát fejtettek ki, amilyenre az előző évek során nem volt példa. A vetőmag jól előkészített vetőágyba került kellő időben. A korán érkező tavasz szin­tén nem érte váratlanul a földmű­velőket. A tavaszi szántást-vetést például egy hónappal korábban lehe­tett kezdeni, mint mondjuk az előző évben. A parasztember készen állt, s legjobb segítőtársa a gép is üzem­képesen, jól kijavítva várta a kez­dést. Mindezek mögött még egyet meg kell látnunk, azt a nagy lelkesedést, komoly elhatározást, amelyet pártunk XI. kongresszusának határozata a parasztság, általában a mezőgazdaság szakaszán dolgozók soraiból kivál­tott, s az adott szót, amelyben a legtöbb szövetkezet, állami gazdaság ígéretet tett, hogy a párt által a mezőgazdaság elé tűzött feladatokat határidő előtt .teljesítik. Mivel ezek kézzelfogható tények, s mielőtt az első kapavágás megtör­ténnék, vagy az aratógép az első ké­vét bekötné, tudatosítani kellett őket. Enélkül oda jutnánk, hogy le­becsülnénk a szorgalmas kezek mun­káját s mindent az időjárás javára írnánk. Pedig ez nincs így! Ott kezdtük, hogy az idén jó a ter­més. Nem fantázia ez, hanem tény, amelyet hűen igazol a csallóközi ró­na, Mátyusföld, a Garam és Bodrog mente. Hozzá kell azonban tenni, hogy az élettől dagadó dús kalászok már szőkülnek. S most az a legfon­tosabb, hogy a szorgos munka gyü­mölcse, az aranyat érő búza, árpa, rozs idejében és a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön a magtárakba. A napokban a falusi pártszervezetek feladata megnövekedett. Legfonto­sabb feladatuk, hogy a szövetkezeti tagokon, a traktorosokon keresztül biztosítsák a termésbetakarítás gyors lefolyását. AZ ÖGYALLAI JÁRÁSBAN lévő szentpéteri határban pl. már szép szőke az árpa. Már csak napok kér­dése az aratás. A falusi pártszerve­zet ezért a szövetkezet vezetőségével egyetemben alaposan megtárgyalja az aratási teendőket, s mondhatjuk, a szövetkezeti tagok teljes mérték­ben felkészülnek az év legnehezebb, de egyben legszebb munkájára. Em­ber, gép, egyaránt készenlétben vár­ja az aratás kezdetét. Semmivel sem járul kisebb feladat például az őgyallai traktorállomás­ra. Bár a szövetkezetek nagy része az idén már saját gépeivel arat, a traktorállomásnak még így is több mint 5000 hektárról kell a termést gyorsan betakarítania. Ismert dolog, hogy az ógyallai az a járás, ahol az aratást elsők között lehet megkezdeni. Ezért amellett, hogy a traktorállomás példásan fel­készült, meghívták még a csehorszá­gi kombájnosokat is, hogy kölcsönö­sen testvéri segítséget nyújtsanak az aratásnál. Innen Ögyallától már nincs mesz­sze utunk végcélja a Bajcsi Állami Gazdaság. * Mielőtt tovább fűzném az aratási előkészületekkel kapcsolatos gondo­latokat, nem bírom megállni, hogy pár mondatban meg ne emlékezzem magáról Bajcsról, erről a kis falucs­káról. Nem mintha mások nem írták volna már meg azt, ami Bajcson az utóbbi évek során történt, de talán még a későnjövőnek is jut a sok megkapóból valami. Ügy emlékszem, az előttem ittjárók már megírták, hogy szinte új falu épült a régi helyén. Orvosuk van, televíziót néz­nek, jónéhányan saját autójukon járnak. Talán még azt nem mond­ták el, hogy rövid időn belül elké­szül a kultúrház, amire inkább rá­illenék a palota elnevezés, mint a ház. Az igazgatósági épület felé beton úton haladunk. Most még a Nap sem világítja meg a betont, mivel a felhők mögé bújt, de ha este jár­nánk az utat, Neon-világítás mellett jutnánk el az igazgatósági épület­hez, amely terjedelmes liget-ölén lapul. Melich Ctibor agrotechnikusra nyit­juk az ajtót, s ezzel máris vissza­térünk az eredeti gondolathoz: az aratási előkészületekhez. AZ AGROTECHNIKUS első szava szintén az, hogy dicséri a várható termést. Igazgatósági méretben is — a becslése szerint jóval túlszárnyal­ják a tervezett hektárhozamokat. — Az idei aratás jó felkészültsé­get követel, — mondja komolyan. S úgy érzem, a tőlünk telhetőt meg is tettük, hogy egy szem termés se vesszék kárba. Az idén majdnem 3000 hektárról kell learatniok a termést. Az ilyen termés mellett, mint amilyen az idei, ez nem is kicsiség. Embert, gé­pet próbára tesz. Ahogy azonban az agronómus sza­vaiból kiderül, minden előkészületet megtettek, hogy zavartalan és gyors legyen az aratás. A gépeken a ki­sebb javításokat a részlegeken vé­gezték el, a komolyabb munkát igénylő javításokat pedig Bajcson a központi javítóműhelyben. A gépeket már elszállították a részlegekre s egy szakemberekből álló bizottság mégegyszer felülvizsgálja. A részlegek között megszervezték a szocialista munkaversenyt, amelyet rendszeresen értékelni fognak s az eredményekkel megismertetik a dol­gozókat. SAJÁT MAGUKON KlVÜL azonban még egyéb gondjuk is van a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozóinak. Mint a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mintaképei nemcsak példaadással, de konkrét formában is segítik a kör­nyékbeli szövetkezeteket. Az igaz­gatósághoz tartozó hét részleg, hét szövetkezet fölött vállalt védnöksé­get. Elhatározásuk, hogy szükség esetén gépekkel és munkaerővel is a szövetkezetek megsegítésére siet­nek, mert ahogyan Melich Ctibor is mondta —, hogy a termés necsak az állami gazdaságban, hanem má­sutt is idejében magtárba kerüljön. Ez nem egy ember, nem is egy cso­port, hanem az egész ország ügye érdeke. Ha csupán csak az aratási előké­születekre szorítkoznánk, nem is kéne megemlíteni, hogy a termésho­zam növelése érdekében milyen in­tézkedések történnek a gazdaság területén. Mivel azonban már kez­detben hangsúlyoztuk, hogy az ígér­kező, gazdag aratás csak részben az időjárás eredménye, s az érdem döntő része az embereknek marad, lehet, sőt beszélni is kel! a me­liorációs munkákról, amely a ter­méshozamok fokozatos növeléséért a Bajcsi Állami Gazdaság területén is folynak. Az idén már majdnem 500 hektá­ron folytatnak öntözéses gazdálko­dást s 200 hektár olyan földet használnak, amelyet lecsapolással a múlt évben tettek teljesértékű ter­mővé. Az idén pedig a lándori rész­legen terveznek nagyszabású lecsa­polási munkálatokat, amelyből a já­rás ifjúsága is kiveszi a részét. E részlegen nem kevesebb mint 800 hektárról lesz szó. MINDEZEKET azért is szükséges volt elmondani, hogy lássuk az em­bernek a természet fölött egyre növekvő uralmát, lássuk azt, hogy ha a föld egyre jobban terem, az a természettel vívott kemény küz­delem eredménye. Szarka István Valamennyi EFSZ-ben bevezetjük az új technológiát A munka termelékenységét gyorsan és lényegesen növelhetjük s ugyanakkor csök­kenthetjük a termelési költségeket, ha a mezőgazdasági termelés terén egyre széle­sebb méretekben érvényesítjük az új tech­nológiát, amely a nagyüzemi termelés egyik jelentős tényezője. Ezért június „az új technológia hónapja" járasunkban. Alig kezdődött meg „az új technológia hónapja", az alsószeli szövetkezetesek már is bejelentették: lassan befejezik az 500 sertés részére készülő önetetőket. Szabad istállózásra rövidesen 12 istállót fejeznek be. 260 növendékmarhát helyeznek el ben­nük. Marko-bódéjuk is van, s nem hiányzik náluk a kocák legeltetési módszerén alapuló tényesztés sem. A királyrévi EFSZ sem akar lemaradni. Ebben a szövetkezetben is befejezték a ser­Lelkesen dolgoztak A fölaranyosi régi kastély mellett új pionír-tábort létesítenek Ez a tábor a nyáron kezdi meg működését, 160 pionír részére biztosít kellemes szórakozást, örömteljes szünidőt. A komáromi tizenegyéves magyar kö­zépiskola CSISZ-tagjai is közreműködtek az előkészületi munkáknál. A lányok rend­behozták a kastély kertjét és környékét, a kerítéshez szükséges oszlopokat pedig a fiúk ásták be a földbe. Lelkesen dolgoztak a fiatalok, munká­jukkal a pionírok boldog nyaralásához já­rultak hozzá. Ratimorszky Gyula, Komárom. tések részére készülő önetetőket. A járás valamennyi szövetkezetében e hónap vé­géig bevezetik a sertések száraz takar­mánnyal való etetését önetetőkkel. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Szorgalmas fiatalok A királyhelmeci járás legkisebb községében, Szolnocskán négy évvel ezelőtt alakult meg a CSISZ-szer­vezet, de a legutóbbi időkig nem sokat hallatott magáról. Ez év elején azután a helyi pártszervezet gond­jaiba vette a fiatalokat, s azóta a CSISZ-szervezetben dolgozó 27 fiatal rendszeres szervezeti életet él. A vezetőségi és tagsági üléseket pontosan megtartják és a szervezet adminisztratív jellegű ügyeit is gon­dosan vezetik. A legutóbbi szombat délután a szö­vetkezet segítségére brigádot szer­veztek s három és félhektár lucer­nát gyűjtöttek össze. A szövetkezet vezetősége nagyod meg volt eléged­ve a fiatalok munkájával. A CSISZ­tagok megígérték, hogy ha a szövet­kezetnek szüksége lesz rájuk, bár­mikor szívesen segítenek. Nemrégen a VIT tiszteletére rendeztek tánc­mulatságot. Molnár János, Boly, Néhány jó szakkönyv Kölcsönös megértéssel Kocsány Györggyel a battyáni EFSZ tíz­éves fennállását ünneplő szövetkezetesek között ismerkedtem meg. Bizony már rég túl van élete delén. Nem fiatal, ráillik az öreg elnevezés — 75 éves. A jubileum ünnep Gyuri bácsinak is nagy ünnepe. Tíz évvel ezelőtt ö is ott volt az első sorokban azok között, akik lerakták a közös gazdálkodás alapkövét. Beszélgetésünk a szövetkezetre terelődik. — Hogy még nem mutathatunk fel olyan gazdasági eredményeket, mint a királyhelmeci járás élenjáró szövetkeze­voltam ám nyolc évig az istállóban és sokat láttam, de hát az én koromban már nehéz a hibák után járni — fejezi be szavait. Megtudjuk, hogy a battyáni szövetke­zetben még mindig sok a fogyatékosság'. Kocsány bácsi annak a reményének ad kifejezést, hogy az új elnök és az új vezetők közreműködésével ezek a hibák belátható időn belül kiküszöbölődnek. Eh­hez azonban szükséges, hogy egyszer és mindenkorra megszűnjék a torzsalkodás. Éppen legfőbb ideje volna, hogy vége lé­téi, annak okát abban látom, hogy még I 9yen Q* e9U má s elleni bújtogatásnak. mindig nincs meg a teljes megértés — mond­ja el észleléseit. — Az úgy van — folytatja — hogy aki „ragadós", annak jobban van, különösen, ha a vezetők ezt elnézik. A múltban pedig ez így volt. No meg ott Kocsány György is úgy véli, hogy a battyániaknak jobban össze kellene fogni és kölcsönös megértéssel egy emberként harcolni az eredmények fokozásáért. — ki ­A Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó legújabb kiadványai közé tartozik „A kertészet alapjai" című szak­könyv, amelyre kertészeink régóta vár­tak. A kézikönyv a mezőgazdasági mű­szaki iskolák tankönyve, azonban szerzői, Kumštýr mérnök, dr. Horynová mérnök és Jansa úgy dolgozták fel anyagát, hogy a gyakorlatban dolgozó kertészek szak­igényét is kielégíti. A mű összeállításánál nagy figyelmet szenteltek a kertészeti termelés tervezé­sének és szervezésének, ami nélkülöz­hetetlen a vezető és szervező dolgozók számára. A könyv három nagy fejezetben tárgyal­ja a gyümölcstermesztést, a zöldségter­mesztést és a díszkertészetet. A gyümölcstermesztési fejezet megis­merteti az olvasót a gyümölcsészet je­lentőségével, tervezésével és feladataival, valamint a termelés feltételeivel. A feje­zet aprólékosan tárgyalja az almásgyii­möícsü-, csonthéjasgyümölcsű-, héjasgyü­mölcsü- és bogyósgyümölcsü gyümölcs­fák termesztését. Ez a rész a szőlőter­mesztés módjaival is foglalkozik. A zöldségtermesztési fejezet általános része a termesztés jelentőségének, fel­tételeinek és megszervezésének ismertetése után a zöldségtermesztő üzem fel­szerelésével foglalkozik. A fejezet rész­letes része külön tárgyalja azokat a zöld­ségtéléket, amelyek a szántóföldi termesztés keretében nagyban termeszthetők. A könyv utolsó fejezete a díszkertészet­tel foglalkozik. A díszkertész és kert­építő mérnök munkája tartalmának ismer­tetése után áttekintést nyújt a dísz­cserjékről, díszfákról és virágokról a díszkertészetben s azok ültetési módjairól és technikájáról. A kézikönyv magyar, szlovák és lafin szótárral, valamint tárgymutatóval van ki­egészítve. Oldalszáma 313, ára kötve 18,90 korona. Kuliffay mérnök praktikus zsebköny­vecskéje, A korai burgonya ter­mesztése bizonyára megnyeri Dél­Szlovákia növénytermesztőinek rokonszen­vét, mivel a könyv írója nagyon aktuális problémát segít megoldani. Amint tud­juk, a korai burgonya nagyon keresett élelmiszer, termesztése nagyon jövedel­mező szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink számára. A könyvecske foglalkozik a korai burgonya termesztésének vala­mennyi kérdésével, főként a korai bur­gonya agrotechnikájával s a betegségek és kártevők elleni védelmével. Ismerteti a beadási elörásokat és a szerződéses ter­mesztés előnyeit. Oldalszáma 192, ára fűzve 3,95 korona. A következő könyvecske az állattenyész­tési dolgozókhoz szól, amelyet MVDr. Martin Torda „Fertőtlenítés az állattenyésztésben" címmel dol­gozott fel. A közös nagytenyészetekben nagyobb a fertőző betegségek kitörésé­nek és terjedésének veszélye, mint a ke­vés állattal rendelkező kisgazdaságokban. Az állatok megbetegedését gyakran az is­tállók és azon egyéb gazdasági berende­zések elégtelen higiénája okozza, ame­lyekkel az állatok közvetlenül vagy köz­vetve érintkeznek. A kézikönyv segítséget nyújt a tenyésztőknek a fertőtlenítés he­lyes szervezésében és végrehajtásában. A zsebkönyvecske oldalszáma 129, ára fűz­ve 2,95 korona. Bizonyára ezek a szakkönyvek is meg­találják méltó helyüket a mezőgazdasági dolgozók szakkönyvtárában és segítsé­gükre lesznek a termelés komoly problé­máinak megoldásánál. ti Mezőgazdaságunkban, mint ismeretes, az állattenyésztés fokozása keretében jelen­tősen növelik majd a baromfitenyésztést is. 1965-ig előreláthatólag a baromfihús­termelést 190 százalékkal kell növelni, tojásbegyűjtőinknek pedig több mint 43 százalékkal több tojást kell felvásárolniok, mint ez idén. A dunaivánkai baromfikísér­leti intézetben már hosszabb ideje figyelik a kaparóbaromfi és víziszárnyas tenyész­tésének különféle módszereit, melyek bevezetése legjobban megfelelne a kitűzött célok valőra váltásának. Megállapították például, hogy a tartósalmú tenyésztés eredményeként a tojóstyúkok évi 200-220 tojást is tojnak. A modern tartósalmú baromfitenyésztés lényege, hogy belterjesebbé teszi a kaparóbaromfi és a víziszár­nyas nevelését. A tenyésztés baromfiólakban elhelyezett kalitkákban történik, tartós almon. Baloldali képünkön a dunaivánkai kísérleti intézet baromfióla látható, középső képünk a tartós almon tenyésztett baromfik szabad kifutóját ábrázolja, harmadik képünkön pedig a baromfiól belsejét láthatjuk, ahol a tartós almon történő tenyésztés folyik, (Kép és szöveg Jozef Sluka) ĽJ SZÓ 4 * 1959. június 17

Next

/
Thumbnails
Contents