Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-14 / 132. szám, csütörtök

Csehszlovákia és Lengyelország részvétele a tanácskozásokon nem ügyrendi kérdés, hanem nagy politikai jelentőségű probléma (Folytatás az 1. oldalról) nyomokat hagyott a német militariz­mus hadigépezete Lengyelországban és Csehszlovákiában. A szovjet külügyminiszter a továb­biakban megállapította: „Nem lenne elég, ha Lengyelország és Csehszlo­vákia képviselői nem vehetnének részt egyenjogú félként a német kér­dés megvitatásában, hanem más mi­nőségben, pl. megfigyelőkként. Vajon a hitlerista agresszió elleni harc ne­héz éveiben Lengyelország és Cseh­szlovákia népei csak megfigyelők voltak? - tette fel a kérdést A. Gro­miko — valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy egyáltalán nem így volt. Lengyelország és Csehszlovákia nemcsak Németország közvetlen szomszédja — mondotta a továbbiak­ban Gromiko — e két ország nem egyszer a német militaristák agresz­szív törekvéseinek célpontja volt. így érthető, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának különösen nagy ér­dekei fűződnek a német kérdés mielőbbi megoldásához, mégpedig olyan alapon való megoldásához, hogy egyszer s mindenkorra megszűnjék a háborús konfliktusok lehetősége Európában. És Lengyelország, valamint Cseh­szlovákia ezt nem egyszer hangsú­lyozták többek között már a potsdami értekezleten. Egy pillanatra sem sza­bad megfeledkezni arról, - mon­dotta Gromiko elvtárs — hogy Nyu­gat-Németország bizonyos körei lep­lezetlenül hangoztatják revansista törekvéseiket Lengyelországgal és Csehszlovákiával szemben: Nyugat­Németország az egyetlen állam, amely új határokat akarna szabni Európa politikai térképén. Nem kell hosszasan bizonygatni — hangoztatta Gromiko, — hogy Cseh­szlovákia és a Lengyel Népköztársa­ság egész külpolitikája, a fontos nem­zetközi kérdésekkel kapcsolatos minden megnyilatkozása — akár az ENSZ keretei között, akár másutt meggyőzően bizonyítja, hogy ez a két állam a béke aktív és következetes védelmezője, a nemzetközi feszültség enyhülésének és az európai népek biztonsága megteremtésének odaadó híve. Ezek tehát azok az okok, — mon­dotta végül a Szovjetunió külügymi­nisztere — amiért a szovjet küldött­ség szükségesnek tartja a döntést abban a kérdésben, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák­Köztársaság küldöttsége a tanácsko­zások kezdetétől részt vehessen ezen az értekezleten. A nyugati küldöttek állást foglaltak e kérdés pozitív megoldásával szem­ben. Lényegében azonban nem hoztak fel semmilyen indokot, amellyel meg­cáfolták volna a szovjet javaslat he­lyességét a csehszlovák és lengyel kormány képviselőinek az értekezle­ten való részvételével kapcsolatban. Christian Herter amerikai külügy­miniszter megkísérelte a helyzetet úgy ecsetelni, mintha Csehszlovákia és Lengyelország helyzete semmiben sem különböznék azon 45 ország helyzetétől, amelyek a háború végén Hitler-ellenes koalíciót képeztek. Ki­jelentette, hogy csupán a következő tárgyalások mutatják meg, vajon szükséges-e, vagy sem további kül­döttségeket meghívni. Ezzel kapcso­latban egyenesen megnevezte Olasz­országot. Couve de Murville francia külügy­miniszter behatóan foglalkozott a múltban megkötött különböző béke­szerződésekkel s ugyancsak állást foglalt Csehszlovákia és Lengyelor­szág képviselete kérdésének elhalasz­tása mellett. Kifejezetten beismerte azonban, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának tényleg sajátos helyzete van a német kérdés megol­dásában érdekelt államok között. De Murville után Selwyn Lloyd brit külügyminiszter szólalt fel. Kifejtet­te azt a nézetét, hogy a konferenciá­nak ebben a szakaszában korai lenne Lengyelország és Csehszlovákia rész­vételéről dönteni, mert szerinte az értekezlet kilátásai annál nagyobbak, minél kevesebb ország vesz rajta részt. Azt ajánlotta, hogy „térjenek a dolog lényegére" és ezt a „ügyrendi kérdést" később oldják meg. Lloyd hasonlóképp mint Herter és de Murville utalt további országok részvételének esetleges lehetőségére és ezzel kapcsolatban Olaszországot említette. A szovjet küldöttség az ülés végén kijelentette, nem látja az okát annak, hogy miért kellene elhalasztani Csehszlovákia és Lengyelország rész­vételének megoldását és erélyesen tiltakozott azon törekvések ellen, hogy ezt a kérdést kifejezetten ügy­rendi kérdésként állítsák be. A miniszterek ülése után V. A. Zo­rin, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek helyettese sajtóértekezletet tar­tott, amelyen tájékoztatta az újság­írókat az ülés lefolyásáról. Kifejezte azt a reményét, hogy a nyugati kül­döttségek újból figyelmesen fontolóra veszik álláspontjukat. „A szovjet kül­döttség ragaszkodni fog e kérdés po­zitív megoldásához. Ügy véli, hogy ennek eredményétől sokban függ az értekezlet sikere" — jelentette ki vé­gül V. A. Zorin. A nyugati küldöttségeknek az ülé­sen elhangzott beszédeit nem bocsá­tották a sajtó képviselőinek rendel­kezésére. Tartalmukról csupán sajtó­értekezleten tájékoztatták az újság­írókat. A május 12-i ülés megkezdése előtt számos nem hivatalos találkozó­ra és tanácskozásra került sor az egyes küldöttségek között. Couve de Murville francia külügy­miniszter találkozott A. A. Gromiko szovjet külügyminiszterrel. E megbe­szélés után az amerikai küldöttség színhelyén külön tanácskozás folyt le az USA, Anglia, Franciaország és az NSZK küldöttsége között. A szovjet külügyminiszter a déli órákban ebé­det adott az amerikai küldöttség tiszteletére. Ch. Herteren, az USA külügyminiszterén kívül részt vettek az ebéden az amerikai küldöttség tagjai és tanácsadói. A délutáni órákban a genfi érte­kezlet második ülésének megkezdése előtt újból tanácskozást folytattak a nyugati hatalmak küldöttségei. A. A. Gromiko Boltz miniszterrel tárgyalt Genf (ČTK) - A. A. Gromiko, szovjet külügyminiszter szerdán dél­ben meglátogatta dr. Lothar Boltzot, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét genfi székhelyén. Gromiko minisztert elkísérte helyet­tese Zorin, valamint Pervuhin NDK­beli szovjet nagykövet és Iljicsov, a szovjet küldöttség tanácsadója is. Max Reimann: Az NDK kormánya egyedüli védelmezője Németország nemzeti érdekeinek Berlin (ČTK) - „Adenauer és Brentano s velük együtt a német mi­litaristák méltatlan viselkedésükkel Genfben önmagukat ítélték el a né­met nemzet szemében" — mondotta Max Reimann, Németország Kommu­nista Pártja KB első titkára a genfi értekezlettel kapcsolatos rádióbeszé­dében. A nyugatnémet küldöttség el­lenállása a genfi értekezleten valő egyenjogú részvétellel szemben, új­ból meggyőzi a nyugatnémet lakos­ságot arról, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya egye­düli védelmezője Németország nemzeti érdekeinek. A Kelet és a Nyugat közötti érte­kezlet eredménye a legnagyobb mér­tékben attól függ, hogy a munkás­osztály Nyugat-Németország békesze­rető embereinek az élén hogyan fog harcölni a militarizmus és atomfegy­verkezés ellen — hangsúlyozta Max Reimann. 1 Provokáció Nyugat-Berlinben Berlin (ČTK) - A nemzetközi fe­szültség enyhítésének ellenzői, akik rontani igyekeznek a nemzetközi helyzetet és meg akarják hiúsítani a Kelet és a Nyugat között folyó tárgyalást, az utóbbi időben fokozták provokatív tevékenységüket Nyugat­Berlinben, Erről tanúskodnak a ma­gasrangú amerikai tábornokok „lá­togatásai", akik a genfi értekezlet előestéjén. Nyugat-Berlinbe mentek és kijelentették, hogy „Berlin a há­ború mellet áll". Erről tanúskodik az a számos eset is, amikor az ameri­kai repülőgépek megsértették a Nyu­gat-Berlin és az NSZK közötti légi­folyosón a repülési szabályzatot. A nemzetközi feszültség enyhíté­sének ellenzői azonban tevékenysé­güket nem korlátozzák csupán erre. Mindjárt a genfi értekezlet megnyi­tását követő napon a nyugat-berlini szenátus Brandt főpolgármesterrel az élen olyan akciót indított, amelynek célja a berlini helyzet kiélezése és a politikai légkör megmérgezése a gen­fi értekezlet idején. Ezúttal a provo­káció az ún. „Nyugat-Berlin blokád­ja" befejezésének 10. évfordulója al­kalmából tartott „ünnepségek" jegyé­ben folyt le. Ezekre a nagy pompá­val megrendezett „ünnepségekre" el­mentek azok az amerikai, brit és francia tábornokok és politikusok is, akik felelősek Berlin kettészakításá­ért és a város e részének ún. „front­várossá" való változtatásáért. Bonn provokációja Genf ellen Berlin (ČTK) - A Neues Deutsch* land május 13-án bonni hírt közöl, amely szerint Nyugat-Németország újabb provokációra készül a Német Demokratikus Köztársaság ellen. „Genf ellensúlyozására" Bonn „nyílt konfliktusokat" akar előkészíteni, amelyek abban az esetben, ha a gen­fi értekézlet meghiúsítására irányu­ló valamennyi akció csődöt mondana, „válságos helyzetet" idéznének elő. A Neues Deutschland francia for­rásra hivatkozik, amely szerint Globke, Adenauer államtitkára, Debré francia miniszterelnök francia ta­nácsadóit bonni látogatása alatt tájé­koztatta e zavaró mesterkedések részleteiről. „Szervezett zavargások lehetőségéről" beszélt az övezetek határain és Nyugat-Berlinben. Az európai munkásértekezlet küldöttsége Genfbe érkezett Genf (ČTK) - Május 13-án Genfbe érkezett az európai munkás- és szakszervezeti értekezlet küldöttsége, amely előzőleg Görlitzben ülésezett, hogy a külügyminisztereknek átadja az európai munkás- és szakszerveze­ti értekezlet emlékiratát. A német nők levele A. A. Gromikohoz Genf (ČTK) - Május 13-án a külügyminiszterek genfi értekezletén részt vevő szovjet küldöttséget meg­látogatták a német nőtanács küldöt­tei, akik Gromiko szovjet külügymi­niszternek levelet adtak át. Hason­ló levelet küldtek az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország küldöttségei vezetőinek is. Leveleikben felhívják a külügyminisztereket, hogy a kon­ferencián törekedjenek olyan béke­szerződés előkészítésére, amely meg­szünteti a militarizmus uralmát az NSZK-ban. A. A. Gromiko találkozott von Brentanoval Genf (TASZSZ) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán dél­előtt találkozott von Brentanoval, az NSZK külügyminiszterével és megbeszéléseket folytatott vele. A megbeszéléseken részt vettek V. A. Zorin, a szovjet külügyminiszter helyette­se, A. A. Szmirnov, a Szovjetunió NSZK­beli nagykövete, í. I. Iljlcsev, a Szovjet­unió külügyminisztériumának protokollfő­nöke, W. Grewe, az NSZK USA-beli nagykö­vete és G. Duckwltz, az NSZK külügy­minisztériuma keleti osztályának vezetője. "1 néliánijlMrhjírí NYIKOLAJ PATOr.ICSEV, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere május 13-án fogadta dr. Fritz Bock osztrák kereskedel­mi minisztert. (ČTK) DR. SZUKARNO, Indonézia elnöke kísé­retével Moszkvából Olaszországba vezető útján május 12-én Budapesten leszállt. Még ugyanaznap Rómába érkezett. (ČTK) MOSZKVÁBAN a szakszervezetek házá­nak oszlopcsarnokában május 12-én a moszkvai ifjúság ünnepi estet rendezett a VII. VIT tiszteletére. (ČTK) A nyugat-németországi katonai hatósá­gok május 12-én közölték, hogy a Gíes­senben lévő 340. tüzérosztag, a szövetségi hadsereg első rakéta-egysége, az amerikai hadseregtől átvette az első Honest John típusú rakétákat, amelyeket atomtöltéssel lehet ellátni. (ČTK) AZ OLASZORSZÁGI Ferrara tartomány­ban 70 ezer mezőgazdasági munkás 34 napi sztrájk után ismét munkába lépett, miután az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség a sztrájkoló munkásoknak munkabéreme­lést harcolt ki. (ČTK) TASKENTBEN és más közép-ázsiai váro­sokban, amelyek a gyakori földrengés öve­zetében fekszenek újabban keramzit pane­lekből építenek házakat, amelyek kibírják a földrengést. (CTK) AZ EURÓPAI SZÉN ÉS ACÉLUNIÓ 6 tagállamában az eladatlan szén garmadái április harmadik hetében 28,82 millió ton­náról 29,33 tonnára emelkedtek. (ČTK) AZ IRAKI Köztársaságban az iraki for­radalom napja, vagyis 1958. július T 4. óta csaknem 400 új iskola nyílt meg. (ČTK) A genfi Külügyminiszteri értekezlet megnyitása. Képünkön a Német De­mokratikus Köztársaság küldöttsége, amely a szovjet küldöttség közelében levő különasztalnál ül. Balról Winzer, dr. Lothar Boltz, a küldöttség ve­zetője, az NDK külügyminisztere, Töplitz, a háttérben Lórin, Ueissner és Kegel. IllllllIlllllIIIIllllllllMII II!IIIIIIIIIIIlllll II ISIIillll lllll III MII lllll IIIllinillllllIIIIIIII! Illll GENF A VILÁGSAJTÓ TÜKRÉBEN A világközvélemény és a világ úgyszólván valamennyi országának saj­tója e napokban Genfre összpontosítja figyelmét, ahol a négy nagyhatalom külügyminiszterei kerek asztalhoz ültek, hogy a két német állam küldött­ségének részvételével megtárgyalják a német békeszerződés megkötésé­nek lehetőségét és Nyugat-Berlin kérdését. A kommentárok és a hírügynökségek jelentései az első napokban a né­met küldöttségeknek a konferencián elfoglalt helyzetével és részben már Csehszlovákia és Lengyelország részvételének kérdésével foglalkoznak. A Német Demokratikus Köztársa­ság sajtója hangsúlyozza, hogy a háború befejezése óta első ízben ke­rült sor most olyan értekezletre, amelyen jelen vannak a két német állam képviselői. Elitéli Bonn azon törekvéseit, amelyekkel az utolsó pil­lanatig meg akarta gátolni ezt a helyzetet. „Még mielőtt megkezdő­dött volna a tárgyalás — írja a Neues Deutschland — Bonn az egész világ előtt bebizonyította, hogy el­lenez bármilyen megegyezést és egyesülést. Az a tény, hogy ma kül­döttségünk mindezek ellenére az értekezlet termében ül, csattanó vá­lasz von Brentano számára és nem­zetközi bizonyítéka Adenauer politi­kája csődjének." Hasonlóképp értékeli a német kül­döttségek képviselete kérdésének megoldását a Combat című francia lap is. Ezzel szemben valamennyi nyugat­német lap s a nyugati újságok több­sége sikerként igyekeznek magyaráz­ni azt a tényt, hogy nem fogadták el a Szovjetunió ama javaslatát, misze­rint a két német küldöttség egyen­jogú félként venne részt a tárgyalá­son. A Telegraf c. nyugatnémet lap er­ről úgy ír, mintha már elűzték volna annak veszélyét, hogy az NDK-t el­ismerjék. Az a tény, hogy a nyugat­német lapok a Genfből érkező első híreket arra használták fel, hogy az NDK ellen uszítsanak, valamint az, hogy a német küldöttség az ülésen az NDK küldöttségével való megbe­szélések elutasítására készült, mind­ez megmutatja, hogy a nyugatnémet fél részéről teljesen hiányzik bármi­lyen törekvés arra, hogy hozzájárul­jon a tárgyalások pozitív eredmé­nyeihez. A nyugatj burzsoá lapok olvasóik elé a legkülönfélébb kombinációkat tálalják a Nyugat és a Kelet tak­tikájával kapcsolatban. E lapok arra kezdenek utalni, hogy a legközeleb­bi napokban az értekezleten előter­jesztik a nyugati nagyhatalmak kö­zös javaslatát a német kérdéssel kapcsolatban, tekintettel a csúcsér­tekezlet megvalósításának távlataira. A Daily Telegraph keddi kommen­tárjában beismeri a nyugati nagyha­talmak érveinek gyengeségét azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy Olasz­ország foglaljon helyet az értekezlet tárgyalóasztala mellett. Az indiai lapok kommentárjai az ér­tekezlet megkezdésével kapcsolatban felhívják a figyelmet az USA külön­féle akcióira és elítélik őket, mert zavarólag hatnak az értekezlet lefo­lyására. Néhány lap ezzel szembe­állítja a szovjet politikát. így pl. az Amrita Bazar Patrika című lap meg­jegyzi, hogy a Szovjetuniónak nyil­vánvalóan érdeke, hogy az értekezlet elérje Célját. Egy másik lap, a Hin­dustan Times nyíltan azt írja, hogy „az amerikai nukleáris fegyverszál­lítmányok Nyugat-Németország szá­mára és más nyugati államokba, megmérgezik az értekezlet légkö­rét." Ezzel szemben Oroszország ilyen akciókhoz nem folyamodik — teszi hozzá a lap. Szívesen látott ellen­tétet képez az USA politikájával szemben." Ha tehát a számtalan kommentár­ból és hírből, amelyek most éjjel nappal Genfből szárnyra kelnek az egész világba, valamilyen következ­tetést lehet levonni, akikor egyedüli csak az, hogy vannak olyan erők, amelyek szívesen látnák a nemzet­közi feszültség enyhítéséről tárgyaló értekezlet kudarcát, de vannak vi­szont hatalmas haladó erők, amelyek sikerrel harcolnak a konferencia eredményességéért. -zr­Dokumen tu nifi l m a tibeti lázadás leveréséről Peking (ČTK) - Május 10. óta több mint 20 pekingi moziban do­kumentumfilmet mutatnak be a ti­beti lázadás leveréséről. Az első két napon több mint 320 ezer ember látta a filmet. Ezt a filmet a Kínai Népköztársa­ság központi dokumentum filmstú­diójának dolgozói készítették, akik a lázadók akcióinak idején életük kockáztatásával hatoltak a tibeti árulók által megszállott területre. Japán jóvátételt fizet Dél-Vtetnamnak Saigon (ČTK) — A sajtóügynök­ségek jelentése szerint Saigonban május 13-án Japán és Dél-Vietnam között egyezményt kötöttek, amely szerint Japán Dél-Vietnamnak öt év alatt 30 milliárd dollár jóvátételt fizet. Ezt az egyezményt annak el­lenére kötötték meg, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kor­mánya több ízben hangsúlyozta, hogy ezen egyezmény megkötése Dél-Vietnammal ellentétben áll a nemzetközi joggal és Vietnam igazi helyzetével. A pekingi Csungsan Parkban nagy ün­nepélyt rendeztek a Népi Képviselők Or­szágos Gyűlésének első ülésszaka végén. Képünkön szívélye­sen üdvözlik az ün­nepélyen balról: Ulanjut, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának alel­nökét, Pancsen Er­denit, tibeti lámát (középen kalappal) és Wang Fenget. (Oj Kína felvétele) ÜJ SZO 3 * 1959. máins 1-t

Next

/
Thumbnails
Contents