Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-12 / 130. szám, kedd

- *m Mielőbb földbe a kukoricái Eddig 1141 hektárból csak 400-at vetettek be • Miért nincs a hanvai EFSz-ben kukorica-vetőmag • A kukoricavetés sikere a traktorállomás jó munkájától függ A tornaijai járásban a tavaszi munkák első szakaszában igen szép eredményeket értek el, hiszen az agrotechnikai határidők betartásával földbe kerültek a tavaszi kalászosok, sőt az évelő takarmányokat is minden szövetkezetben elvetették már. A kukorica vetése azonban már sokkal több kívánni valót hagy maga után. Május 8-ig a tervezett területnek csupán 40 százalékát vetették be, úgyhogy még mindig 700 hektár terület vetését kell mielőbb végrehajtani. II egtöbb szövetkezet jó előre ! fő forrrását nem a közösben, hanem MU gondoskodott az egészséges, a háztáji gazdálkodás ielduzzasztásáA mezőgazdasági termelés növelésében sokat segítenek tudományos dolgozóink is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai kísérleti intézetének egyik fő feladata, hogy megoldja az ipari melléktermékek felhasználását takarmányélesztő gyártására. Képünkön Vladimír Šiling er mérnök kísérletezés közben. 1 ÚJ szó Tizennégy év eredménye Május 9-én ünnepeltük hazánk felszabadításának napját. Tizennégy évvel ezelőtt, május 9-én a szovjet hadsereg a fasiszta hadsereg felett aratott világraszóló győzelmével új korszakot nyitott az emberiség történetében. Ezzel a nappal kezdődött meg a szocialista világrendszer korszaka. Ma, amikor visszatekintünk az elmúlt 14 évre, büszkén magunkénak vallhatjuk azokat az eredményeket és sikereket, amelyeket elértünk. Hisz ma már a szocializmus építésének befejezése előtt állunk. Hazánk az elmúlt 14 év alatt hatalmas politikai és gazdasági változásokon ment át. Ezzel párhuzamosan emelkedett dolgozó népünk életszínvonala is, Megszűnt a munkanélküliség, a holnaptól való félelem, eltűntek a földesurak és az árverezők. A villany új fényt és világosságot hozott községeinkbe. Győzedelmeskedett a szövetkezeti nagyüzemi termelés. Eltűntek a viskók és helyükön szép, egészséges, világos családi házak épülnek. Így van ez járásunk minden községében, így van ez Korlátiban is. Jól emlékszem a felszabadulás előtti keserves évekre, amikor a munkást nem is vették emberszámba. A méltóságos és nagyságos urak nem törődtek azzal, hogyan élnek a dolgozók, őket csak a minél nagyobb haszon érdekelte. A munkáskolóniák kicsik és egészségtelenek voltak. Egy helyiségben 2—3 család lakott, 8—10 gyerek is szorongott. Ennek a borzalmas állapotnak vetett véget 1945 május 9. Korlátiban is új élet kezdődött, igazi szabad élet. Eltűntek a nagyságos urakkal együtt hű szolgáik is. A korláti kőbánya az állam, a nép kezébe ment át. Ma sorsukról és jövőjükről a dolgozók döntenek. Az üzem élén egykori becsületes munkások állnak. A falu képe az utóbbi évek folyamán teljesen' megváltozott. Eltűntek a tömeglakások, ma minden családnak kényelmes lakás áll rendelkezésére, a lakónegyedek egész sora épült. A szép családi házak, az új kultúrház, szép üzlethelyiségek, az emelkedő életszínvonal arról tanúskodik, hogy az egykor elnyomott dolgozók harca nem volt hiábavaló. Ma munkájukért becsületes bért kapnak, ami biztosítja családuk megélhetését. Ma már nem kell megalázkodniok és levett sapkával reszketve állniok az iizemi iroda ajtajában azért, hogy munkát kapjanak. Mindez már a múlté. A múlt és a jelen közötti nagy különbség movqósltson bennünket a toTel esílették kö"fc!mH$égvéíla!ásukat Március 8-án, a nemzetközi nőnap tiszteletére Érsekújvár asszonyai és leányai ötezer brigádórái ajánlottak fel a város szépítésére. Az érsekújvári nők vállalásukat becsülettel teljesítették. Április utolsó va"árnapján az utcákon, tereken, parkokban lelkes munka folyt, örömmel dolgoztak fiatalok, idősek egyaránt. Minden teret szépen kitisztítottak, rendbehoztak, a parkokat felásták, a házak elé virágokat ültettek. Lelkes munkájukért az érsekújvári nők dicséretet érdemelnek Melisek Erzsébet, Érsekújvár vábbi építő feladatok teljesítésére, szem előtt tartva, hogy csakis tőlünk függ további jólétünk, életszínvonalunk további emelkedése. Hiszen ma magunknak dolgozunk, magunknak termelünk. Ezért szükséges, hogy felszabadulásunk tizennegyedik évfordulója további tettekre, az előttünk álló feladatok sikeres teljesítésére buzdítson bennünket. Privacsek Károly, Fülek Épül és szépül községünk Ha az elmúlt hetekben valaki végigment községünk utcáin, lépten-nyomon hatalmas kőtömegeket láthatott, mintha a falu harcra készülne a kövekkel eltorlaszolt utcákkal. Valóban új harcra készül, a falu építéséért, szépítéséért vívott harcra. A főút kikövezése, az utcák egyenesbehozása mind a falu szebb életének útjáról tanúskodik. A régi sártenger helyett köves utcák, a cikcakkos kerítések helyett pedig rendezett, egyenes vonal mutatja az elvégzett munka eredményeit. Május elsejének, a dolgozók nagy ünnepének tiszteletére a falu dolgozói száz százalékban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Az egész határt az egységes földmüvesszövetkezet munkálja meg, ami az új munkamódszerek alkalmazásával biztosítja, a magasabb hektárhozamokat. Trenka Tibor, Modrany csíraképes vetőmag beszerzéséről, melyet vagy csere útján, vagy felvásárlás útján szereztek be. A hanvai EFSZ-ben azonban nem gondoskodtak idejében a kukoricavetőmag biztosításáról és 25 mázsa hiány mutatkozik. A szövetkezet, valamint a falusi pártszervezet funkcionáriusai, ahelyett, hogy helyben a tagoktól kölcsön formájában, kisegítésképpen szereznék be a vetőmagot, a járásra járnak és innen várják a juttatást. Arról persze megfeledkeztek, hogy a szükségletet legkésőbb április elsejéig be kellett volna jelenteniök a JNB mezőgazdasági osztályának A JÄRÄS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETÉNEK 98 33 SZÁZALÉKA A SZOCIALISTA SZEKTORHOZ TARTOZIK A többéves egy helyben való topogás után nemrég örömmel jelenthették a járás kis- és középparasztjai, hogy a tornaijai körzetben hatalmas teret hódított a szocialista termelés, hiszen a mezőgazdasági terület 550 hektár kivételével már a szocialista szektorhoz tartozik. Ez az óriási fejlődés több intézkedés megtételét tette szükségessé. Először az alapszabályok betartásának kérdéseit kellett a járásban rendezni, melyek elmulasztása gátolta több szövetkezet egészséges fejlődését. Különösképpen a túlméretezett háztáji gazdálkodás és állattartás akadályozta a termelés fejlesztését. Számos szövetkezetben a tagság jövedelmének ^///////////////////////////////////w//////////, | 1 NAP ALATT 3 1 * B IlilülllilllllUIIIIIIIMII ban kereste, összehasonlításképpen néhány adatot a járás területéről: — Nem is olyan régen a szövetkezeti tagok házatáján még 7509 szarvasmarhát, ebből 2423 tehenet tenyésztettek. Ugyanakkor a szövetkezetek csupán 9027 szarvasmarhát tartottak nyilván a közös tenyésztésben. 1372 KOCA A HÁZTÁJI GAZDASÁGOKBAN - 2232 AZ EFSZ-EKBEN Ez volt nemrég a mérleg a sertéstenyésztésben, ahol a többi sertések száma a szövetkezet 14 564 darabjával szemben 12 229 darabot tett ki a háztáji gazdaságokban. A falusi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok azonban meggyőzték a szövetkezetek tagjait, akik a közelmúltban túlméretezett állományukat eladták az EFSZ-nek. A tornaijai járásban ezzel komoly lépést tettek a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Növekedett a közös munkák elvégzése iránt tanúsított érdeklődés és az EFSZ tagjai kint a határban hangyaszorgalommal végzik a tavaszi növényápolási munkálatokat. A növényápolási munkák kiváltképpen a rimaszécsi EFSZ-ben folynak. SOK FÜGG A TRAKTORÁLLOMÁS JÖ MUNKÁJÁTÓL A minap taggyűlésen tárgyalták meg a tornaijai traktorállomás kommunistái a tavaszi munkák helyzetének kérdését. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy például a kukoricavetés ütemének fokozását nagymértékben fékezi az istállótrágya kihordása, amit a téli hónapokban kellett volna elvégezniök a szövetkezeteseknek. Természetesen a lemaradást nem lehet csupán a szövetkezetesek mulasztásával magyarázni, annál is inkább, mivel ez év elejétől mind az agro-, mind a zootechnikai szolgálat a traktorállomások hatáskörébe került. Tehát a körzeti zootechnikusoknak, agronómusoknak idejében kellett volna serkenteniök a szövetkezetek funkcionáriusait a mulasztások felszámolására. Egyébként ez idő szerint a gépállomáson a takarmányok betakarítására készülnek. Nem kis feladat elvégzése nyugszik , vállukon. Idejében meg kell javítaniok a gépeket, nehogy a tavalyi hibák megismétlődjenek és a drága takarmány az időjárás és a kései betakarítás következtében veszítsen tápértékéből. (Tudósítónktól) AZ ELSŐ SZÖVETKEZETI JARAS A NYITRAI KERÜLETBEN i 237 taggal és 1607 hektár földdel. $ ^ A kerületben ma már 372 szövetkezet ^ > van. § Tíz esztendeje, hogy a vágsellyei járási Farkasdon megalakult a szövetkezet. A dolgozó parasztok ezután a járás többi falvaiban is fokozatosan áttértek a szövetkezeti gazdálkodásra. Ez idén az első negyedév alatt a járásban több mint 1770 új tag lépett a szövetkezetekbe 4200 hektár földdel. Így a vágsellyei járás lett a? első a nyitrai kerületben, ahol befejezték a mezőgazdaság szocialista átépítését. A járás minden községében van már szövetkezet, mégpedig egészközségi. A szövetkezetek 25 000 hektár földön gazdálkodnak. A szövetkezetekbe csaknem 6000 dolgozó lárdulnak. 1956-ban a szövetkezetek alapvető termelőeszközeinek az értéke több mint 78 millió korona volt, míg tavaly már 108 és egynegyedmillió korona lett. Az oszthatatlan alap 6,61 százalékról 9,64 százalékra emelkedett, a szövetkezet nyersbevételéből számítva, és a szövetkezetesek bevétele 23 millió koronáról 28 és félmillió koronára emelkedett. A vágsellyei járás szövetkezetesei szorgalmas munkájukkal megteremtik még bol', dogabb jövőjük előfeltételeit. Csaknem valamennyi szövetkezetben vállalást tettek, hogy a második ötéves terv termelési muparaszt lépett be. , A járás szövetkezetei gazdaságilag, pénz- tatoszámait a tervezett hatandó előtt telügyileg és szervezési téren évről évre szí- I jesítik. ÖNKISZOLGÁLÁS ^ tén jő előfeltételeik vannak az állat- ^ ^ tenyésztésre. Lesz bőven takarmány (ČTK) A kassai kerület szövetkezeteset az idén rendkívül nagy figyelmet szenteU nek a takarmánytermesztésnek. Több mint 10 000 hektár silókukorica termesztését tervezték, ami a tavalyitői 5 és félezer hektárral több. Túllépik a cukorrépa tervezett vetésterületét is, ami nemcsak több bevételt, de több takarmányt is jelent. A feljavított rétek és legelők Is jó termést Ígérnek, A ČSAO Regena n. v. bratislavai dolgozói az árleszállítás alkalmából felajánlást tettek, hogy május 9-ig elvégzik az ezredik Tatra 111-es tehergépkocsi generáljavítását. E vállalásukat határidő előtt teljesítették. Ezért az eredményért a legnagyobb elismerés Jozef Bures mester 23-tagú munkacsoportját illeti, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Az ünnep előtt elhagyta a javítóműhelyt az ezredik Tatra 111-es tehergépkocsi komplett alváza, készen a próbaútra. A cím után az ember magától értetődően olyan üzletre gondol, ahol a vásárló, a gazdasszony vagy esténként a bevásárlással megbízott férj saját maga rakja szatyorjába, az utóbbi esetben pedig aktatáskájába a megvásárolt árut. Aztán szépen megfizeti a pénztárnál a kívánt őszszeget. Ha azonban valaki ez esetben a bevásárlás e formájára gondol, merőben téved. Téved azért, mert nem üzletről lesz szó. A történet színhelye nem város, nem is olyan falu, ahol a kereskedésnek ez a formája dívik, hanem a Gombai Állami Gazdaság egyik részlege, az újvásári major. Ha jól körülnézünk a gazdaságban, megállapíthatjuk, hogy a lakóházak száma nem sokkal több, mint a gazdasági épületeké. Nincs itt szükség egyelőre „önkiszolgáló" boltra. A gazdaság vezetője, Tóth József mégis azt mondja: — Most megnézzük az „önkiszolgálót". Zöldre festett, szélesre táruló kapun lépünk az „önkiszolgálóba". Az ember azt hihetné, hogy egy kisebbszerű gazdasági udvarba lép, pedig hát e kapu egyenesen az istállóba vezet. Furcsa istálló. Így elülröl nézve jobban hasonlít egy hangárra vagy gépszínre, mint istállóra. Jászol sincs benne. A jószág szabadon jár-kel. Az istálló elótt a kifutó, átelbenben vályúszerű alkotmány húzódik 60-70 centiméter magasságban. Ebben tartják a sót az állatok részére. — A múlt évben építettük — mondja a vezető. Már itt telelt a növendékjószág ... A szabad istállónak ez a formája igen bevált. A jószág, ha lefekszik, a legnagyobb hidegben sem fázik át, mert a több mint egy méter vastagságú trágya és szalma, a mély almozás kellő hőfokon tartja 1-1,5 méter magasságig az istálló levegőjét. Másik előnye, hogy a jószág szabadon mozoghat, egészségesebb, mint a zárt helyiségekben telelő jószág. vei kapcsolatos gondolatra is, vagyis az „önkiszolgálásra". Az újvásári gazdaság a szabad istállóban 130 fiatal jószágot nevel. A gazdaság vezetőjének szavai szerint a szabad istállózás és az „önkiszolgálás" nélkül négy ember kellene a jószág mellé, akik takarmányt, vizet hordanának eléjük és tisztán tartanák. Így meg egy ember elvégzi a 130 növendékállat mellett a teendőket. Az istálló két végében két hatalmas raktárszerű rész van elkülönítve. A kettőbe 12 vagon takarmány fér el. A kifutók felől egy-egy rács zárja el. A két „éléstárat" kaszáláskor megtöltik. Annyi belefér, hogy újig elég a jószágnak. Az állatok szabadon járnak a takarmányra, akkor esznek, amikor megkívánják és annyit, amenynyit akarnak. A gondozónak egyéb dolga nincs, mint biztosítani, hogy a szóbanforgó rácsoknál elérhető távolságban legyen takarmány, akár egy önkiszolgáló boltban, ahol az elárusítónak csak az a dolga, hogy az eladott áru helyébe újat rakjon. A szénaraktárral szemben vannak a silógödrök. A gödör szó talán nem is a legmegfelelőbb, mert a szó szoros értelmében itt nincs is verem, hanem silóraktár, amely egy betonalapból és két betonfalból áll. Ilyen silóraktár négy van az istállóval szemben. Kettő az egyik végén, kettő a másikon. Az istálló felőli részét ennek is egyegy rács képezi, mint a szénaraktárét. A munka, illetve az etetési folyamat ugyanaz, mint a már említett szénaraktárnál. Nyáron, illetve ősszel a silóraktárakat is megtömik, majd a rácsokon keresztül fogyasztja a jószág a silót. Ha egy kicsit képletesen akarnánk magunkat kifejezni, azt mondhatnánk: a jószágnak magának kell „megdolgozni" az élelemért, E módszer egyszerű, s mégis nagyszerű. Lényegesen csökkenti az önköltséget, aminek következtében növekedik a munka termelékenysége, és Az ilyen istállózási módé a jövő j lényegesen közelebb visz valameny- mondja Tóth József. A jószág nyiünk óhajához, hogy a legközelebbi egészségesebb, jobban fejlődik. És a J árleszállításkor már a hús ára is csöklegfontosabb az állatok gondozásával járó önköltség lényegesen csökken. Hogy miért, azt is meglátjuk mindjárt és rátérünk magára a cikk címékenjen. Helyes volna, ha az O j vásári Állami Gazdaság példáját mások is követnék. Szarka István ÜJ SZÖ 4 * 1959. május 10.