Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-10 / 128. szám, vasárnap

Szlovákia Kommunista Pártjának feladatai az iskola és az élet közötti szoros kapcsolat megteremtésében és a kulturális forradalom végrehajtásában (Folytatás a 8. oldalról) ták téríteni, meg akarták őriznj annak polgári tartalmát, hogy csak egy maroknyi csoport kiválasztottat szolrfljon, le akarták rombolni mindazt, ,amit pártunk a felszabadítás óta eltelt években tett iskolaügyünk mai forradalmi átszervezése érdekében. A CSKP KB történelmi jelentőségű határozatának teljesítése során, amelv az iskola élettél való szoros kapcsolatának megszilárdításával, az oktatás és a nevelés továbbfejlesztésével. foglalkozik, nagy feladatok várnak az Iskola és Kulturálisüqyi Megbízotti Hivatalra, a nemzeti bizottságokra és az iskolaigazqatásra. Az Iskola- és a Kultúrálisügvi Megbízotti Hivatalnak, a többi meqbízotti hivatalnak és a központi hivataloknak feladatuk következetesen feldolgozni és saját szakaszaikra a megjelölt határidőkben alkalmazni a CSKP KB határozatait, valamint gondoskodni azok teljesítéséről. Iskolaügyünk sikeres átszervezése megkívánja egész dolgozó népünk széleskörű támogatását és részvételét is. Ebből eredően iskolaügyünk átszervezése feladataiban az iskolaigazgatásnak hatékony segítséget kell nyújtaniok a nemzeti bizottságoknak, a szülőknek, az üzemeknek, a szövetkezeteknek, az állami birtokoknak, a megbízotti hivatalnak és minden társadalmi szakszervezetnek. Különösképpen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséqnek kell részt vállalnia a dolgozók és az ifjúság kezdeményezésének fejlesztéséből, hogy így létrejöjjön iskolaügyünk sikeres átszervezésének minden feltétele. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek jelentős támogatást kell nyújtaniok különösen azon elv valóra váltásában, hogy az oktatás kapcsolatba kerüljön a diákok termelésben végzett munkájával. Segítséget kell nyújtaniok az üzemekben, az állami gazdaságokon, a gépes traktorállomásokon és a többi munkahelyen olyan körülmények létrehozásában, hogy a tanulóifjúság termelési munkája betöltse nevelő célját. A dolgozókat szaktudásuk és általános műveltségük kiegészítésére kell ösztönözniük, és ehhez létre kel! hozniok a megfelelő feltételeket. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség elsőrendű feladata gondoskodni arról, hogy az ifjúság teljes mértékben megértse a CSKP Központi Bizottságának az iskolaügy forradalmi átszervezésére vonatkozó határozata jelentőségét, és politikai, valamint szervező munkájával támogassa az ifjúság sokoldalú kommunista nevelését, segítséget nyújtson abban, hogy az ifjúság helyesen viszonyuljon a fizikai munkához, hazafias álláspontra helyezkedjék a szocializmus és a kommunizmus építése iránt. Az iskolaügyünk sikeres átépíté ére, a felnövekvő nemzedék oktatásának és nevelésének továbbfejlesztésére irányuló törekvések élén pártunk áll. A pártszervek és szervezetek jó politikai és szervező munkájukkal egybetömörítenek minden erőt és gondoskodnak arról, hogy a népünk nevelésével kapcsolatos új nagy program országos üggyé váljék és következetesen teljesüljön. A tudomány és a művészet komoly feladatai Népi demokratikus államunkban létrejöttek a tudomány soha nem ismert méretű fejlődésének feltételei. Erre a tényre a CSKP XI. kongresszusa is rámutatott, amely a szocialista országépítés hazánkban való befejezése feladatával kapcsolatban Hangsúlyozta, hogy a tudománynak teljes mértékben szolgálnia kell a társadalom szükségleteit és hatékony segítséget kell nyújtania a legfontosabb kérdések megoldásában. Ezen fontos feladat teljesítésének komoly akadálya a tudományos munka és kutatás elszigeteltsége a flvakorlati szükségletektől, szocialista országépítésünk konkrét feladataitői. Ezt bizonyítják a filozófiai, a történeti és a szociográfiai intézet, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia államjogi kabinetjének kutatási tervei. Ezt bizonyítja többek közótt a bratislavai kereskedelem 900 oldalas történetének a kiadása is. A Szlovák Tudományos Akadémiának, szlovákia központi tudományos intézményének feladata Szlovákia szerte összhangba hozni a tudományos kutatást. A Szlovák Tudományos Akadéniia, felelős a tudományos kutató munka irányáért és tartalmáért, felelős azért, hogy a tudományos feladatokat a gyakorlat szükségleteivel összhangban oldják meg, hogy a társadalom-tudomány minél szorosabb kapcsolatba kerüljön az élettel, és a tudományos dolgozók marxista nevelése az akadémia egész ténykedésének a középpontjában álljon. A Szlovák Tudományos Akadémia csak így teljesítheti sikeresen nagy küldetését a hazánkban végbemenő kulturális forradalom befejezésében. A múltban egyetlen rendszer sem fordított olyan figyelmet és gondot az irodalom és a művészetek fejlesztésére mint a miénk. Üj szocialista kultúránk és művészetünk eredményes fejlesztésének záloga a néppel, a munkásosztállyal való elválaszthatatlan kapcsolata és a marxizmus-leninizmus tanítása irántj rendíthetetlen hűsége. Ellenségeink nem csekély igyekezetet fordítanak arra, hogy a kulturális dolgozókat és a művészet alkotóit elszakítsák az igazi kultúra és művészet ezen életet jelentő forrásaitól. Az ellenség támadását arra összpontosítja, hogy gyengítse a kulturális és művészeti dolgozók kapcsolatát a néppel és pártunkkal. A jól hangzó demagóg jelszavak és frázisok leple alatt a revizionisták és a marxizmus más ellenségei alá akarják ásni kultúránk és politikánk gyakorlatban bevált elveit, a kultúra és a művészet marxista értelmezésének alapelveit. Az úgynevezett szabad művészi alkotásra vonatkozó demagógiájukkal művészeinket az anarchizmusba akarják vezetni, amelynek lényege az, hogy „az író ír, és az olvasó olvas". (Lenin). Habár kultúránkban az elmúlt időszakban előfordultak a revizionizmus. az anarchizmus és a polgári ideológia megnyilvánulásai, kj kell jelentenünk, hogy a különféle árnyalatú ellenségeink kísérletei ezen a téren is hajótörést szenvedtek. Kultúránk és művészetünk legjobb alkotóinak döntö többsége vállvetve halad a párttal és a dolgozó néppel együtt lelkesen építi a szocializmust. Művészetünk alkotói számára érvényesek Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kongresszusán mondott szavai' „Az irodalmi, színművészeti, film- és zeneművészeti dolgozóknak, a szobrászoknak és a festőknek méa magasabbra kell emelniök alkotásuk eszmei és művészi színvonalát, továbbra is aktív segítséget kell nyújtaniok a pártnak és az államnak a dolgozók kommunista nevelésében, a kommunista erkölcs elveinek népszerűsítésében, a soknemzetű szocialista kultúra fejlesztésében, az esztetikai jő ízlés megteremtésében". Művészeink akkor tölthetik be ezt a nagy szerepet, akkor lehetnek a párt tevékeny segítőtársai a dolgozók kommunista nevelésében, ha a szocializmus építésében gyakorolt személyes részvételük során megismerkednek dolgozóink életének problémáival, ha marxista elemzés alapján foqják vizsgálni az életjelenséoeket, hogy ábrázolásuk során ne váljanak egyoldalúakká és szubjektív módon ne ferdítsék el az életiqazsáqot. A művészi alkotásoknak iqazat kell mondaniok az életről. Az ioazsáq pedig az, hogv megteremtettük a szocializmus szilárd és rendíthetetlen alapját, és a marxizmus-leninizmus tanítása ovőzedelmesen terjed, s a dolgozók mind nagyobb tömegeit befolvásolja. Ezek örömteli ténvek. Ezért sohasem fonunk egyetérteni az elhaló, kizsákmünvoló osztályok borúlátását teriesztő művekkel, s az olvan alkotásokkal, amelyek egyoldalúan hangsúlyozzák a réait. az elmaradottat, az erkölcstelent és nem látiák meg az újat, az életetadót, a avőzelmeset. A dolaozók számos gyűlésen és a sajtóban is élesen bírálták például A. Bednár „Órák és percek" című elbeszéléskötetét, valamint leoúiabb könvvét is. a ..Görög csendélet"-et. Kritizálták Smrek ooloári és pesszimista hanoú, „A világ kéne" című verskötetét is. Ezzel a bírálattal teljesen egyetértünk. A munkásosztálytői, amelv évtizedeken át súlvos feltételek között harcolt, amelvnek sok ezer lepiobb fia elDusztult a börtönökben, a koncentrációs táborokban és a frontokon amelv az elmaradott Szlovákiát fejlett iparral rendelkező, viráozó országgá építette, idegen a borúlátás. a reménytelenség. A munkásosztály harcát és munkáját a szocializmus és a kommunizmus győzelmébe vetett napv, de reális hit jellemzi, amelv a társadalmi fejlődés törvénvszerűséqeinek tudományos meaismerésén alaoszik. És ezért csak az élet tudományos megismerésére, a munkásosztály és a kommunista párt törekvéseire támaszkodó. szocialista művészet, amelynek realista kifejezési módia van, s amelv közérthető a dolaozók széles tömeaei számára, töltheti be a párt le'Ves tevékeny segítőtársának a szereoét. Ideo'óniai ellenséaeink nem csekélv iavekezetet fordítottak arra, hogy gyengítsék művészetünk eszmei, művészeti színvonalát és nevelő küldetését. Támadásaik célpontja elsősorban a szocialista realizmus, mint módszer volt. A dogmatizmus elleni harc címkéje alatt alá akarták ásni a szocialista irodalom és művészet értelmezésének elveit. Ellenségeink — és köztük nagyon aktívan lépnek fel a jugoszláv revizionisták,. — még mindig azt terjesztik, hogy a szocialista realizmus felülről diktált, hogy elveszítette jelentőségét, hogy korlátozza a művész alkotó szabadságát, hogy maradi és nem korszerű. Számos élenjáró művészünk fellépett az ilyen helytelen nézetek ellen, a szocialista realizmusért. így például A. Bagar nemjeti művész, M. Benka nemzeti művész, E. Suchoň nemzeti művész, háromszoros államdíjas és sok más művész, s tették ezt elsősorban alkotásukkal. Martin Benka nemzeti művész „A művészet nyomában" című könyvében ezt mondja: „Különféle, požitiv társadalmi küldetéssel nem rendelkező és sehová nem vezető irányzatok helyett szóhoz jutott a szocialista realizmus, ez a művészeti módszer, a képzőművészetnek ez az új iránya, amely a Szovjetunióban és nálunk is fejlődik, s a jövőben is fejlődni fog. Híve voltam az új utaknak, de a zsákutcáknak nem. Mindig azt tartottam szem előtt, hoqv világosan, érthetően beszéljek. Tolmácsolni akartam korom üzenetét, az örök emberi gondolatokat, ahogy azok bennünk tükröződtek. De mindenekfelett művészetemmel azokat akartam szolgálni, akiknek köréből származom: népemet, nemzetemet." A modernizmus leple alatt hozzánk is kezdtek behatolni a marxizmustól idegen befolyások, amelyek gyöngítik az irodalom és a művészet pártosságát, társadalmi hatását. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a kommunizmuson, a leghaladóbb világnézeten, a marxizmuson ktvül nincsen modernség, mivel ez a világnézet fejezi ki és oldja meg a legjobban a nemzetek és éh eqész emberi társadalom jelenlegi problémáit. A marxizmus-leninizmus eszméitől függetlenül értelmezett modernizmus visszaveti zsákutcába, bomlásba juttatja a művészetet. Ezt láthatjuk ma Nyugaton. Habár művészeti életünkben nem kerültek túlsúlyba a revizionista elméletek, nem becsülhetjük le befolyásukat, mivel aláaknázzák művészetünk alapjait, és fékezik továbbfejlődését. Ezért tartós feladatunk marad a revizionista irányzatok és befolyások elleni küzdelem. Komoly küldtésük van a művészi szövetségeknek. Feladatuk gondoskodni elsősorban tagjaik marxista öntudatosságának állandó elmélyítéséről, müveik művészi színvonalának emeléséről és a tagok eszmei egységéről. Munkájukban azonban még mindig sok a fogyatékossáq Pezsgő eszmei munka helyett, amelynek célja az alkotás ideológiai és művészeti színvonalának állandó emelése volna, gyakran találkozhatunk itt a munka egyesületi módszereivel, a hamis és elvtelen kollegiális kapcsolatokkal. Egves elvtársak tehernek vélik a művészeti szövetséqek szerveiben végzendő munkát. Nemegyszer felbukkan olyan nézet, hogy a szövetségek feladata főleg a művészek anyagi biztosítása volna, és gyakran elhanyagolják az ideológiai és szervezési jellegű kérdéseket. A művészszövetségek további fontos feladata gondoskodni arról, hogy az alkotó művészek minél szorosabb és szilárdabb kapcsolatban álljanak a szocializmust építő népünk életével. Vessenek véget az elszigeteltség maradványainak és a művészek úgynevezett kivételes helyzetével való elképzaiéseknek. A kulturális és művészeti dolgozók, az üzemek és falvak dolgozóival egyetemben a szocialista kultúra kongresszusára készülődnek. Mintegy 300 élenjáró, tudományos és művészeti dolgozó vesz részt az üzemekben és EFSZ-ekben rendezett aktívákon és összejöveteleken. Eddig több mint 50 ezer dolgozó vett részt több, mint ötszáz összejövetelen. Itt közvetlen kapcsolatban a dolgozókkal, akik számára alkotnak, gyűjtenek impulzusokat és gondolatokat a kongresszusra, és merítenek ihlető erőt alkotásukhoz. A művészek megismerkednek a munkások és a szövetkezetesek életével és munkájával és megfordítva. Kapcsolataik ennek alapján szilárdulnak. Az eddigi eredmények igazolják - és ezt a művészek néha csodálkozva, de örömmel elismerik —, dolgozóink rendkívül magas kulturális színvonalát. Sok esetben a művészek, akadémikusok, írók és főiskolai tanárok szilárd barátságot kötöttek az üzemek és EFSZ-ek munkaközösségeivel és egyénekkel. ,. Q íróink és művészeink az utóbbi időben újra meggyőződhettek arról, hogy a művészeknek, mint közéleti tényezőknek helyzetét és küldetését sohasem értékelték oly nagyra, mint a szocialista társadalomban. A művészi alkotók iránt megnyilvánuló bizalom és tisztelet ugyanakkor azonban kötelezi őket. A művésznek társadalmunkban minden lehetősége meg van tehetségének és képességeinek érvényesítésére. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy jelentőséget tulajdonított a kultúrának és művészetnek és mindenkor nagyra értékelte azokat a műveket, melyek utat mutatnak a szocializmus és a kommunizmus felé, amelyek a proletár nemzetköziség alapján népeink és a Szovjetunió, s a világ dologzóinak testvériségét hirdették. Sohasem elégedett meg a valóságot rózsaszínben feltűntető, vagy borúlátón elferdítő művekkel, sohasem elégedett meg alacsony színvonalú művészi alkotásokkal. Nagyon egyszerű dolgot kérünk a kultúra és a művészet minden dolgozójától: Képességeitekkel és tudásotokkal segítsetek hazánk szocialista építése nagy művének befejezésében, segítsétek az osztálynélküli társadalomnak — a boldogság és a béke zálogának építését. Tartsátok szem előtt Lenin szavait, hogy tevékenységetek a proletáriátus általános ügyének szerves részét képezze. Olyan cél ez, melyért érdemes élni, küzdeni és alkotni! A párt ideológiai munkájának továbbfejlesztéséért A XI. kongresszuson kitűzött feladatok sikeres teljesítése a párt ideológiai munkájának továbbfejlesztését és a párt vezetésével a tömeges társadalmi szervezetek és az államapparátus politikai nevelőmunkájának állandó javítását feltételezi. A pártpropaganda és a politikai agitáció az utóbbi években jelentős fejlődést és sikereket könyvelt el. A szocialista kultúrforradalom befejezésében reánk váró új igényes feladatok azonban megkövetelik, hoay még magasabb színvonalra emeljük ideológiai munkánkat. A fő kérdés továbbra is a propaoandának és a politikai agitációnak a szocialista építés gyakorlatával való szoros kapcsolata marad. Csak így mozgósíthatja maximálisan az összes erőket, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség forradalmi kezdeményezését a CSKP XI. kongreszszusán hozott határozatok teljesítésére. Propagandánk figyelmének központjában továbbra is a műszaki-gazdasági propaganda álljon. Az utóbbi években e téren elért jelentős sikerek ellenére komoly fogyatékosságaink is vannak még. Még nem veszik eléggé tekintetbe az egyes üzemek és EFSZ-ek konkrét viszonyait. A műszaki- gazdasági értekezletek az elégtelen előkészület miatt nemegyszer közönséges aktívák jellegét öltik. Sok üzemi, járási, kerületi dolgozót, a központi hivatalok, a Szlovák Tudományos Akadémia és főiskolák dolgozóját, aki elő tudna adni gazdasági kérdésekről, nem vonják be a műszaki-gazdasági propagandába. A gazdasági propagandln kívül meg kell javítanunk és magasabb színvonalra kell emelnünk a dialektikus és történelmi materializmus propagandáját is. Ez elkerülhetetlenül fontos annak elérése érdekében, hogy dolgozóink helyesen értelmezhessék a társadalom és a természet fejlődési törvényszerűségeit. Lénvegesen meg kell javítanunk az SZKP történetének és tapasztalatainak propagálását. Pártunk történetének, a kizsákmányoló társadalmi rendszer megdöntéséért es a szocializmus építéséért folytatott harcban vívott kemény osztályküzdelmeknek ismerete nélkül nem nevelhetők sikeresen különösen az ifjú párttagok. Ezzel párhuzamosan sokkal mélyebben kell tanulmányoznunk, feldolgoznunk, általánosítanunk és terjesztenünk a pártmunkában szerzett jó tapasztalatokat, melyekre a mindennapi életbén a szocialista építés során szert teszünk. * A szervek és szervezetek alapvető kötelessége a kapcsolatok állandó szilárdítása a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy a szóbeli propaganda, a személyi agitáció, a népművelés és a könyvvel végzett munka súlypontja a dolgozók körében legyen. Semmiképpen sem tűrhetjük azt az állapotot, hogy például az előadások többségét többé-kevésbé minden esetben ugyan az az aktíva hallgatja végig a kerületekben, vagy járásokban, viszont az üzemekben és a falvakon kevés előadást tartanak. Az előadások megtartásába, ideológiai konferenciák, összejövetelek, kérdésfelelet esték előkészítésébe nemcsak a párt, a Politikai- és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság lektorait, hanem a főiskolák, a Szlovák Tudományos Akadémia, az államapparátus és a gazdasági szervek dolgozóit is be kell vonni. Teljes mértékben használjuk ki az olyan intézményeket, mint az FSZM-üzemi klubjai és egyéb közművelődési intézmények, melyek sok helyen mind ez ideig inkább csak szórakozásra, mint a dolgozók ideológiai és politikai művelődésére és nevelésére szolgálnak. A pártszervek a járás keretében, a pártszervezetek pedig a munkahelyeken minduntalan tartsák szem előtt, hogy csak az a pártszerv és szervezet állhat kapcsolatban a tömegekkel, mely nap mint nap közvetlenül a munkahelyeken, műhelyekben, részlegeken, szövetkezeti munkacsoportokban szervezi és irányítja a személyes és szemléltető agitációt, amely rendszeresen nyilvános pártgyúléseket tart. Sok pártszervezet még néni így dolgozik. Hk kérdjük, miért nem építették ki egyik, vagy másik üzemben, vagy EFSZ-ben az agitátorok kollektíváját a legjobb kommunisták közül, gyakran azt a választ kapjuk, hogy minden kommunistának egyben agitátornak is kell lennie. Helyes a válasz, de ha ezt csak ismételnék és semmit sem tennének, nem biztosítanák szervezetten az agitációs munkát, egyszerűen az ösztönszerűség hatalmába kerülnének. Elméleti dolgozóinktól megköveteljük, hogy sokkal aktívabban és konkrétabban segítsék elő az ideológiai munka, különösen a propaganda fejlődését. A valóság az, hogy többnyire csak a múlt eseményeivel foglalkoznak és csak általános elmefuttatásokat fogalmaznak, melyeknek nem vesszük sok hasznát. Tegyük fel például azt a kérdést, milyen szerepet játszottak a főiskolák és a Szlovák Tudományos Akadémia társadalomtudományi tanszékeinek dolgozói néhány egyén kivételével a revizionizmus elleni küzdelemben? Hány harcos lenini cikk jelent meg tollúkból az újságokban és más kiadványokban? Hogyan általánosítják és dolgozzák fel elméletileg a ma problémáit? A mérleg szegény. Sőt vannak olyanok is, akik nemcsak, nem harcolnak a revizionizmus ellen, de maguk is a revizionista nézetek hatása alá kerülnek. Ilyen teoretikusokra természetesen nincs szükségünk. Ellenkezőleg, olyan elméleti dolgozókra van szükségünk, akik marxista módon, önállóan tudnak tájékozódni, alkotó módon tudják megoldani a szocialista építés gyakorlati kérdéseit, akik ismerik az életet, a ma időszerű problémáit és tudnak küzdeni a szocializmusért s a kommunizmusért. Egyre jobban fokozódik a sajtó, a rádió- és a televízió jelentősége a dolgozók nevelésében. Az SZLKP KB irodája az utóbbi időben folyamatosan megtárgyalja és értékeli az egyes napilapok és folyóiratok színvonalát. A bratislavai televíziós adás jelenlegi helyzetét és további feladatait is megtárgyalta. Az értékelések azt mutatták, hogy a folyóiratok, a rádió és a televízió alapvető feladata, hogy továbbra is fokozzák eszmeiességüket harcosságukat és pártosságukat és irányt vegyenek a jelenlegi fő problémákra. szorosabb kapcsolatot teremtsenek az olvasókkal és fokozzák a közölt anyag von(Folytatás a 10. oldalon) ÜJ SZÖ 9 * 1959. május 10.