Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-10 / 128. szám, vasárnap

Szlovákia KemmunHta Pártja KSzaoati Bizatttága 1959. májúi 7-8-1 ületének HATÁROZATA Az SZLKP Központi Bizottsága 1959. május 7-én és 8-án megtárgyal­ta a CSKP Központi Bizottságának határozatát „Az iskola és az élet szo­ros kapcsolatáról, valamint a nevelés és az oktatás további fejlesztéséről Csehszlovákiában" és a kultúrforra­dalom befejezésének egyes további kérdéseit Szlovákiában, amelyek a CSKP XI. kongresszusának határoza­tából következnek. I. A népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban Szlovákia rohamos fejlődésen ment át. Elmaradt agrár országból a szocialista iparosítás és kollektivizálás évei alatt fejlett iparú és mezőgazdaságú országgá változott. A termelőerőknek a szocialista ter­melési viszonyok alapján megvalósult gyors iramú fejlődése lehetővé tet­te a nép életszínvonalának olyan emelkedését, amely a kapitalizmus­ban megvalósíthatatlan. Jelenleg Cseh­szlovákia népe szilárd egységben ha­lad történelmi győzelme elérése felé a szocializmus építésének befejezésé­hez. Ezzel egyidejűleg létrejönnek a kommunizmusba való átmenet anyagi és kulturális forrásai, valamint elő­feltételei is. A dolgozó népnek politikai és gaz­dasági téren a CSKP vezetésével elért győzelme visszatükröződik a szocia­lista kultúrforradalom győzelmes elő­retörésében és nagy sikereiben is. A szocialista kultúrforradalom oszt- | hatatlan része hazánk szocialista át­alakításának. A művelődés és kultúra minden forrása a dolgozó nép rendelkezésé­re áll. Ezt megerősítik az általános műveltséget adó, a szak- és főiskolák fejlesztésében elért eddigi eredmé­nyek, a tudomány és a kutatás, az irodalmi, képzőművészeti, színház- és filmművészet fejlesztésében, a nép­nevelési munkában, a könyvtárak fej­lesztésében, az üzemi klubok tevé­kenységében, a sajtó, rádió, televízió bővítésében stb. elért eredmények. Kultúránk valóban népi, formáját te­kintve nemzeti, tartalmánál fogva szocialista, a haladást és békét szol­gáló kultúrává fejlődött és fejlődik továbbra is. Ezzel karöltve, a párt céltudatos politikai nevelő munkájá­nak következtében a múlt évek fo­lyamán nagy átalakulásokra került sor népünk tudatában is. Lényegesen emelkedett műveltségi, általában kul­turális színvonala, szocialista öntuda­ta és erkölcspolitikai egysége. Egész gyakorlatunk teljes mérték­ben megerősíti a marxizmus-leni­nizmusnak azt a tanítását, hogy a kultúrforradalom a szocializmus építésének általános érvényű törvény­szerűsége. Politikai alapja a prole­tariátus diktatúrája, gazdasági alap­ja a szocialista termelési viszonyok, ideológiai alapja pedig a marxi-lenini tudományos elmélet. A jelenlegi időszakban, amikor lé­nyegében kiépült a szocializmus anyagi termelési alapja és a szocia­lista termelési viszonyok a népgaz­daság valamennyi ágazatában teljes túlsúlyban vannak, a kultúrforrada­lom fő feladataként előtérbe lép a kommunista eszmék terjesztése úgy, hogy azok népünk túlnyomó többsé­gének kincsévé váljanak. Ezen a téren a fő feladatokat a CSKP XI. kongresszusa határozta meg és a CSKP KB 1959. április 22-23-i plenáris ülése dolgozta fel. A CSKP KB ezen az ülésen határozottan ki­emelte a dolgozók kommunista ne­velésének jelentőségét. Tudományo­san megindokolta a fizikai munkára való nevelés fontosságát és a fizikai munka aktív hatását a minden téren fejlett szocialista emberre. Főleg an­nak szükségességét hangsúlyozta, hogy fokozni kell a társadalmi tulaj­donhoz, a kollektívához, a proletár nemzetköziséghez és a tudományos világnézethez való helyes kapcsolat­ra irányuló nevelést. Különösen a dolgozók szakmabeli és technikai képzettsége növelésének jelentőségé­re mutatott rá és arra, hogy foglal­kozásuk mellett tovább művelődje­nek. E feladatok megvalósítása során szem előtt kell tartani a kultúrfor­radalom néhány sajátosságát Szlová­kiában, amelyek Szlovákia történelmi fejlődéséből és a szocializmus építé­sének mai feltételeiből erednek. Tekintettel múltbeli nagymértékű elmaradottságára, Szlovákia jelenlegi rohamos és távlati fejlesztése megkö­veteli, hogy fokozott figyelmet szen­teljünk főképp a következő alapvető kérdéseknek: — a rohamosan fejlődő ipar, főként a kohászat, vegyiipar és gépipar szá­mára s a mezőgazdaság igényes fel­adatainak teljesítése érdekében min­den módon gondoskodni kell elegen­dő szakképzett szak-technikai dolgo­zóról ; — fokozott figyelmet kell fordítani a dolgozóknak a tudományos világné­zet szellemében való nevelésére, el­sősorban a vallásos csökevények le­küzdésére; — növelni kell a csehszlovák szo­cialista hazafiságra, a proletár nem­zetköziségre való nevelést és tovább kell harcolni a ludák klerofasizmus és burzsoá nacionalizmus csökevényei ellen. Az ideológiai munkában társadal­munk egyes osztályaihoz és rétegei­hez megkülönböztetett módon kell közeledni és maximális konkrétsággal kell dolgozni. Emellett objektív hely­zetükből és gondolkodásuk jelenlegi színvonalából kell kiindulni s cselek­vésüket és gondolkodásukat egyetlen közös cél érdekében — a szocializmus és kommunizmus építésének érdeké­ben kell egyesíteni. A kultúrforradalom befejezéséért harcolni kell a szocialista építés egész frontján. Emellett abból kell kiindulni, hogy az emberek gondol­kodására és cselekedeteire, sokoldalú kulturális növekedésükre a döntő befolyást a termelőerők fejleszté­sében, a szocialista termelési viszo­nyok megszilárdításában és a szocia­lista demokrácia elmélyítésében levő feladataik következetes teljesítése gyakorolja. E téren különös jelen­tőségű a „szocialista munkabrigád" cím elnyeréséért folyó szocialista munkaverseny új formája, amelyben a dolgozók nemcsak azt tűzik ki célul, hogy szocialista módon dolgoz­nak, hanem azt is, hogy szocialista módon élnek. A jelenlegi időszakban azonban na­gyon fontos szem előtt tartani azt, hogy a kulturális politika minden eszközét egy irányban vessük be — a dolgozók kommunista neveléséért, valamint a világburzsoázia ideológiai pozíciói ellen és az emberek tuda­tában levő kapitalista csökevények ellen. II. 1. A kultúrforradalom megvalósí­tásában az iskolának kulcshelyzete van. Ezért elsőrendű feladat követ­kezetesen biztosítani a CSKP KB ha­tározatát „Az élet és az iskola szo­ros kapcsolatáról, valamint a nevelés és oktatás további fejlesztéséről Csehszlovákiában." Az SZLKP KB a pártszervek és szervezetek, az ál­lamigazgatásban és a Nemzeti Front szervezeteiben működő kommunisták feladatává teszi, hogy azonnal kezd­jék meg a CSKP KB határozataiból származó feladatoknak hosszútarta­mú operatív munkatervekben való konkrét feldolgozását, és a helyi fel­tételek szempontjából tegyenek meg minden politikai, szervezési, káder­és anyagi intézkedést ahhoz, hogy iskolarendszerünk forradalmi átszer­vezése mindenütt következetesen életbe lépjen. 2. A pártszervek és szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok kü­lönös figyelmét és gondoskodását követeli meg az eddigi nyolcéves, általános műveltséget adó iskola ki­lencéves, általános műveltséget adó politechnikai munkaiskolává való át­szervezése. Ennek az isko>ának fel­adata, hogy az egész ifjúságnak ne­csak átfogó általános politechnikai alapműveltséget adjon, hanem előké­szítse őt a fizikai munkára, foglal­kozásának helyes megválasztására irányítsa és a tanulókat a szocia­lista és kommunista társadalom épí­tésében való öntudatos részvételre nevelje. Ezen határozat megvalósí­tásánál nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megnyerjék a tanulók tervezett számát a kötelező iskolák kilencedik évfolyamaiba. 3. A kilencéves kötelező iskolaláto­gatásra való átmenet nagy igényeket támaszt az anyagi feltételek, főképp tantermek, műhelyek és egyéb, a po­litikai neveléshez szükséges beren­dezés -létesítésével szemben. E fel­adat csak úgy teljesíthető, ha vala­mennyi nemzeti bizottság ügyévé válik, ha magukévá teszik a Nemzeti Front szervezetei s a szülők és isko­labarátok társulatai. A pártszervek­nek és szervezeteknek, valamint a nemzeti bizottságoknak országos mozgalmat kell kibontakoztatniok az iskolaépületek önsegéllyel történő építéséért s emellett maximális mér­tékben ki kell használniok a helyi forrásokat és erőket. A kerületi és járási pártbizottságok kötelesek kö­vetkezetesebb figyelemmel kísérni az iskolaépítés tervének teljesítését és felelősségre vonni az illetékes épít­kezési szervezeteket és vállalatokat abban az esetben, ha nem teljesítik a beruházási iskolaépítés tervét. 4. A II. ciklusba tartozó iskolák fejlesztése távlati tervének kidolgo­zásánál már most tekintetbe kell venni a termelőerők nagy fejlődését Szlovákiában, főleg a kohászati, ve­gyi- és fémiparban. A többi ipari és mezőgazdasági ágazat fejlesztése is nagyszámú középtechnikai képzett­séggel rendelkező szakképzett dol­gozót követel meg. A II. ciklus valamennyi iskolájában a tanítást szervesen egybe kell köt­ni a tanulók termelési gyakorlatával. A szaktanintézetekben és tanonc­iskolákban minden szükséges intéz­kedést meg kell tenni arra, hogy a tanítás és oktatás megfeleljen azok­nak a feladatoknak, amelyeket a szo­cialista termelés a szakképzett mun­kás elé tűz. Ezért főképp a követ­kezőkre kell figyelemmel lenni: — lényegesen emelni kell a tanítók és nevelők eszmei és szakmabeli színvonalát; , — meg kell javítani és ki kell adni új tanterveket, tankönyveket és se­gédeszközöket; — meg kell javítani az ellenőrző és felügyeleti tevékenység rendsze­rét. Különös súlyt helyez az SZLKP KB azokra a feltételekre és széleskörű lehetőségekre, melyeket a dolgozók­nak az alkalmazásuk melletti tanul­mányok folytatása megkövetel. Mindezen feladatok biztosításánál gondolni kell a magyar és ukrán tan­nyelvű iskolák fejlesztésére. 5. A főiskolák küldetése társadal­munkban az, hogy az élet valamennyi területe számára politikailag fejlett és szakmabelileg magasfokúan kép­zett dolgozókat — a szocializmus és kommunizmus lelkes, alkotó építőit nevelje. A pártszervezeteknek és minden kommunistának a főiskolákon kötelességük harcolni azért, hogy a termelési gyakorlat az egész nevelő­tanító folyamatnak és tudományos munkának állandó szerves részévé váljék minden főiskolán. Az illetékes gazdasági ágazatok, üzemek, EFSZ­ek és állami gazdaságok kötelessége megteremteni a maximális feltétele­ket a főiskolák egybekapcsolására a termeléssel mindenütt ott, ahol a főiskolai hallgatók termelési gyakor­latot végeznek. A főiskolákra első­sorban azokat kell felvenni, akik a termelésből jelentkeznek és fokoza­tosan teljesen át kell térni erre a rendszerre. Valamennyi főiskolán szüntelenül javítani kell a marxizmus-leninizmus tanítását, gondoskodni kell arról, hogy e tanok behatoljanak az egész pedagógiai folyamatba. Következete­sebben kell harcolni a burzsoá ideo­lógiák csökevényei ellen, el kell mé­lyíteni a tanítók és hallgatók szocia­lista öntudatosságát és teljesen be kell őket kapcsolni a politikai élet­ben való tevékeny részvételbe. A fő­iskolákon is lényegesen fokozni kell a foglalkozásuk mellett tanulmányo­kat folytató dolgozókról való gondos­kodást. 6. Az iskolarendszer forradalmi átszervezése nagy igényeket támaszt a tanítók politikai, szakmabeli és pedagógiai előkészítésével szemben. Sürgősen meg kell javítani főképp a kézimunkát és a termelés alapjait tanítók előkészítését és meg kell szüntetni a 6—9 évfolyam tanítói szakképzettségének hiányát. A járási bizottságoknak és az iskolákban levő pártszervezeteknek következeteseb­ben kell harcolniok az ellenséges ideológiákkal, főképp a vallásos csö­kevényekkel szemben mutatkozó kö­zöny, engedékenység leküzdéséért egyes tanítóknál, fokozni kell a tu­dományos világnézet szellemében való nevelésüket és a tanítókat még szo­rosabban egybe kell fűzni a munkás­osztállyal, a kommunista párttal és be kell őket kapcsolni az üzemi és falusi dolgozók körében végzett ak­tív közéleti-politikai tevékenységbe. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a pedagógiai tanintézetekbe jelentkező tanulók kiválogatására. Ide elsősor­ban olyan fiatalokat kell felvenni főképp a fiatal munkások, szövet­kezeti tagok soraiból, akik már bi­zonyos élettapasztalatra tettek szert. 7. Az iskolarendszer átszervezésé­nek nagy és igényes feladatai meg­követelik a szülők, az üzemek, az EFSZ-ek, az állami gazdaságok, a nemzeti bizottságok, a megbízotti hi­vatalok és valamennyi társadalmi szervezet, különösen az FSZM és a CSISZ széleskörű támogatását és se­gítségét. A szakszervezetektől és szervektől elvárjuk, hogy nagy mértékben hoz­zájárulnak főképp annak az elvnek megvalósításához, hogy a tanítást egybekapcsolják a diákok termelő munkájával, valamint a tanulásra je­lentkezők kiválogatásánál. A CSISZ elsőrendű feladata gon­doskodni arról, hogy az ifjúság tel­jesen megértse a CSKP KB határo­zatainak jelentőségét az iskolarend­szer forradalmi átszervezésével kap­csolatban, hogy az ifjúságban helyes viszonyt neveljen a munkához, ben­sőséges hazafias viszonyt a szocia­lizmus és kommunizmus építéséhez. III. 8. A CSKP XI. kongresszusa az át­szervezés fő kérdései megoldása ér­dekében elsősorban a tudomány maximális fejlesztésének szükséges­ségét hangsúlyozta. A Szlovák Tu­dományos Akadémián és más tudo­mányos munkahelyeken feltétlenül sokkal jobban kell érvényesíteni a komplex munkát, a kollektivitást, valamint a szlovákiai és országos méretekben való koordináció alapel­veinek érvényesítését. Az elméleti tudományos kutatásból következete­sen ki kell küszöbölni az individualiz­must és ösztönösséget s gondoskodni kell a tudományos munka fejlesz­téséről a tudományos világnézet alapján a dialektikus-materialista módszer következetes érvényesítésé­vel. A társadalomtudományok terén fi­gyelmet kell szentelni szocialista épí­tésünk időszerű elméleti problémái­nak és a nem tudományos ideológiák elleni harcnak. 9. A kultúrforradalom befejezésé­ben nagy küldetés hárul a szocialista művészetre. További sikeres fejlődé­sének záloga az alkotók elválasztha­tatlan kapcsolata a néppel, a munkás­osztállyal, a párttal, valamint a mar­xizmus-leninizmus elméletének be­ható elsajátítása. A művészi eszmei szövetségekben müködö pártszerve­zeteknek és kommunistáknak éppúgy, mint az egész kulturális fronton Te­vőknek sokkal következetesebben kell harcolniok az egyoldalúság, a szufc^ jektivizmus és a formalizmus ellen a művészi alkotásban, a pesszimizmus­sal, miszticizmussal, kispolgári és re­vizionista befolyásokkal terhelt mű­vek ellen, amelyek gyengítik és el­torzítják az életigazságot, eltorzítják a művészet eszmeiségét és pártos­ságát. Az eszmei művészeti szövetsé­gek feladata szüntelenül és megalku­vás nélkül harcolni a szocialista rea­lizmus alapelveiért, tagjaikat népünk életének beható megismerésére, a produktív fizikai munka iránti tisz­teletre, valamint a természet és tár­sadalom fejlődésének marxi-lenini szemléletére kell vezetniök. Ebben a szellemben kell folytatni a szocialista kultúra kongresszusának előkészüle­teit is. 10. A XI. kongresszus határozatai­nak sikeres teljesítése feltételezi az egész párt ideológiai munkájának to­vábbi fejlesztését és a párt vezeté­sével a tömeg- és társadalmi szerve­zetekben, valamint az államappará­tusban végzett politikai nevelő tevé­kenység szüntelen javítását. A fő feladat továbbra is az ideológiai neve­lésnek, a propagandának és az agitá­ciónak a szocialista építés gyakorla­tával, a párt által kitűzött fő felada­tok megoldásával való szoros kapcso­lata marad. A propagandista és agitációs munkát sokkal nagyobb mértékben közvetlenül a munkahe­lyeken kell végezni, szüntelenül nö­velni kell a lektorok, propagandisták és agitátorok számát és javítani mun­kájukat. A kerületi és járási párt­bizottságoknak, valamint a pártalap­szervezeteknek következetesebben kell megszervezniük és egybehan­golniok az egész eszmei, nevelő, pro­paganda, agitációs, valamint kulturá­lis népnevelő tevékenységet működé­sük közben, aktivizálniok kell a lek7^ tortestületeket, rendszeresen dolgoz- ^ niok kell az aktívával és törődniök o kell azzal, hogy minden e célra szánt berendezést teljesen kihasználjanak. 11. A sajtó, a rádió és a televízió alapvétő feladata továbbra is eszmei­ségének, harciasságának és pártos­ságának fokozása marad, a fő prob­lémákra kell figyelmét irányítania, el kell mélyítenie kapcsolatát az olva­sókkal és hallgatókkal, lényegesen meg kell javítani a levelezőkkel vég­zett munkát s el kell érni azt, hogy a közölt cikkek és leadások vonzó­ereje és hatása növekedjék. A kerü­leti és járási pártbizottságok sürgős feladata szüntelenül javítani a kerü­leti és járási sajtó eszmei irányítását. Rendkívüli figyelmet kell szentelni főképp a járási újságoknak és üzemi lapoknak, amelyek a párt­szervek és szervezetek nagyon fontos eszközét képezik a tömegek kommu­nista nevelésében és megszervezésé­ben. Ezért e lapoknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell az életet tükrözniök, a dolgozók felada­taival a fő problémáival kell foglal­kozniok. A kiadóvállalatok politikájában sokkal következetesebben kell har­colni a pártosság elvéért, harcolni a liberalizmus és a valóságtól való menekülés ellen, főképp a régebbi hazai és általában a nyugati irodalmi művek kiválogatásánál, valamint egyes mai szerzők munkáinak kiadásánál is. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a szovjet irodalmi művek, az ifjúság számára írt művek, a tudományos ateista irodalmi művek fordításának. 12. Az ideológiai munkának karölt­ve kell haladnia a szervező munká­val, a gyakorlatból kell kiindulnia és a gyakorlatra kell irányulnia. Ezért a pártszerveknek a kerületekben és já­rásokban, valamint a pártalapszerve­zeteknek is rendszeresen és naponta kell irányítaniok az ideológia és kul­túra egész területét. Kell, hogy min­den egyes pártszervezet munkater­veinek oszthatatlan részét képezze az ideológiai munka céltudatos terve is. Az SZLKP KB újból hangsúlyozza, hogy az eszmei nevelésnek az egész párt ügyévé, valamennyi szerv és dolgozó — minden kommunista ügyé­vé kell válnia és pieg van győződve arról, hogy ezt az elvet következete­sen valóra fogják váltani. Cl SZÖ 5 * 1959. május 14.

Next

/
Thumbnails
Contents