Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-10 / 128. szám, vasárnap

A Szovjetunió Németország gazdaságának békés fejlődését óhajtja N. Sz. Hruscsov beszélgetése a nyugatnémet szociáldemok ata íapok szerkesztőivel Moszkva (TASZSZ) - A Szovjet­unió Németország iránti politikáját az a törekvés jellemzi, hogy hozzá­járuljon gazdaságának békés fejlesz­téséhez — jelentette ki Nyiklta Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke május 5-én az NSZK szo­ciáldemokrata lapjainak szerkesztői­vel folytatott beszélgetés során. Az NSZK jelenlegi kormányának politikája — hangsúlyozta a szovjet kormányfő — katonai, militarista, revánsvágytól fűtött politika. Mi azt óhajtanánk, ha Németország nem lépne be egyik katonai tömbbe sem. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az NSZK a NATO tagja, Hrus­csov elvtárs emlékeztetett de Gaulle azon kezdeményezésére, hogy vegyék fel a francoista Spanyolországot is a nyugati hatalmak e tömbjébe és hogy Adenauer támogatta e kezde­ményezést. Ez a tény — jelentette ki Hruscsov — arról tanúskodik, hogy a reakciós erők most konszo­lidálódnak s hangsúlyozta, hogy ez a békére veszedelmes. Hruscsov elvtárs kijelentette: Tu­datában vagyunk annak, mily veszély fenyegeti az emberiséget, ha újabb háborút robbantanak ki, tudatában vagyunk, mily szerepet szánnak e há­borúban a nyugati hatalmak a né­meteknek és ezért nagy jelentőséget i tulajdonítunk a német kérdésnek. | őszintén óhajtjuk, hogy a német nép ne hagyja magát egy harmadik vi­lágháborúba sodorni, őszintén óhajt­juk e háború elkerülését. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy egyes amerikai tábornokok, tengernagyok, valamint nyugatnémet katonai tényezők is megtévesztik or­szágaik közvéleményét, azt igyekez­ve bizonygatni, hogy a NATO tag­államai valamilyen katonai fölény­ben vannak a Szovjetunió felett. A csúcsértekezlet kérdésével kap­csolatban Hruscsov elvtárs megje­gyezte, hogy a tárgyalásnak pozitív eredményei lehetnek külügyminiszte­ri színvonalon is. Ha azonban ezek az eredmények nem jönnek létre, hasz­nos volna a kormányfők találkozója. De ez nemcsak a mi óhajunktól függ. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy Nyugat-Berlin kérdésének meg­oldása egy szélesebb körű kérdés A Szovjetunió küldöttsége Genfbe utazott a külügyminiszteri értekezletre Moszkva ČTK) - Május 9-én reg­gel Moszkvából Genfbe repült a Szovjetunió küldöttsége a külügy­miniszterek genfi értekezletére. A küldöttséget Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere vezeti. A küldöttséggel együtt elutaztak a tanácsadók is. A vnukovi repülőtérre a küldött­séget Vaszilij Kuznyecov, Georgij Puskin, a külügyminiszter helyettesei, valamint más személyiségek kísér­ték ki. A küldöttséget kikísérte Csang Veng-tien, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, valamint a Szovjetunióban működő diplomáciai képviseletek vezetői is. A TASZSZ cáfolata Moszkva (CTK) - Az Egyesült Arab Köztársaság sajtója a legutóbbi hónapokban koholmányokat közöl a szovjet kormány külpolitikájáról. Az Al-Gumhurija című kairói lap május 3, és 4-i számában közölte, hogy Moszkvában állítólag Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői titkos tárgyalásokat folytattak, melyek fo­lyamán megegyeztek az iraki kőolaj­ról. A TASZSZ ezzel kapcsolatosan fel­hatalmazást kapott arra a kijelen­tésre, hogy az Al-Gumhurija című lap állításai elejétől végig koholmá­mánynak tekintendők. Csupán az em­lített lap kiadóinak politikai felelőt­lenségéről tanúskodnak. Zikmund és Hanzelka Albániába érkeztek _ Tirana (ČTK) A Zikmund és Hanzelka mérnökök vezette kutató­csoport május 8-án átlépte a jugosz­láv-albán határt. A csehszlovák kutatók csoportját František Malik nagykövet vezeté­sével a csehszlovák nagykövetség és a nagykövetség kereskedelmi osztá­lyának dolgozói üdvözölték az albán határon. része. A fő dolog megkötni a béke­szerződést Németországgal. Most nyilvánvaló, hogy ezt a szerződést meg kell kötni a két fennálló német állammal. Ha volt szövetségeseink nem akarnak aláírni ilyen békeszer­ződést, aláírjuk mi az NDK-val. Az NDK-val kötött békeszerződés alá­írásával — mondotta Hruscsov elv­társ — a nyugati hatalmak elvesztik jogukat arra, hogy csapataikat Nyu­gat-Berlinben tartsák. Mi azonban ki akarjuk használni az összes lehető­ségeket, hogy e kérdésben ne kerüljön ellentétekre sor a hitleri Németország ellen vívott háborúban volt szövet­ségeseinkkel. Hruscsov elvtárs kiemelte, a Szov­jetunió arra az álláspontra helyezke­dik, hogy nem avatkozik Nyugat­Berlin szabad város belügyeibe. Nyu­gat-Berlin rendszerének megválasz­tása maguknak a németeknek az ügye, akik Nyugat-Berlinben laknak. De Adenauernek Nyugat-Berlinnel kapcsolatos mesterkedéseit nem is­mertük el és nem is fogjuk elismer­ni. A presztízskérdésre és néhány egyébb kérdésre tekintettel — hang­súlyozta Hruscsov elvtárs — kom­promisszumos megoldást javasoltunk, vagyis azt, hogy bizonyos átmeneti időre Nyugat-Berlinben maradnának Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió jelképes csa­patai. Természetesen más alapon, mint a megszálló csapatok. Hruscsov elvtárs rámutatott, hogy a berlini kérdésben benyújthatnak más javaslatokat is. Hajlandók va­gyunk megtárgyalni azokat — mon­dotta a továbbiakban — amennyiben e javaslatok a kérdés igazságos meg­oldására irányulnak. Hruscsov elvtárs a német újság­írók előtt megvilágította, hogy a né­met békeszerződés aláírásának egy­bekapcsolása az európai biztonság problémájának megoldásával a jelen­legi kiélezett helyzet bizonyos időre való fennmaradását jelenti a két tömb között. Az európai biztonság Moszkva (ČTK) — A Krasznaja Zviezda című lap május 9-i szá­mában közölte Konyevnek, a Szov­jetunió marsalljának cikkét a Nagy Honvédő Háború befejezé­sének 14. évfordulója alkalmából. Ma a világon óriási erők vannak — írja Konyev marsall — ame­lyek a békéért harcolnak és ké­pesek szembe szállni az impe­rialista agresszorral, ha az há­borút robbantana ki. A háború előtt és a háború utáni években a Szovjetunió következete­sen folytatta és folytatja békés kül­politikáját. A békének és a nemze­tek biztonságának megszilárdításáért a Szovjetunióval együtt tevékenyen harcol az összes többi szocialista or­szág is. problémájának megoldása hosszan tartó, bonyolult folyamat. Hruscsov elvtárs rámutatott né­hány hasznos intézkedésre, amilyen a fegyverkezés korlátozása, a Kelet­és Nyugat-Németországban elhelye­zett csapatok létszámának csökken­tése, a külföldi csapatok távozása az idegen területekről. D^ mindezeket a problémákat — hangsúlyozta — külön kell megvizsgálni a német bé­keszerződés kérdésétől. A Szovjetunió egyetért mindazon kérdések megtárgyalásával, amelyek­nek megoldása hozzájárulna a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez. Haj­landók vagyunk az időszerű kérdése­ket egészükben vagy egyenként meg­oldani aszerint, milyen megoldásra hajlandók partnereink. Óhajtjuk — mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy Németország egye­süljön és egyesülni is fog. Ez azon­ban maguknak a németeknek ügye. Hiteles forrásokból megtudtuk, hogy a nyugati hatalmak nem óhajtják Németország egyesítését. Félnek az egyesített Németországtól. Hruscsov elvtárs hozzátette, hogy Adenauer sem óhajtja Németország egyesítését. Nyilvánvalóan attól fél, hogy ha Németországot egyesítenék, pártjának nem volna többsége a szö­vetségi parlamentben és elvesztené befolyását. Hruscsov elvtárs válaszolt a Szov­jetunió hétéves tervének teljesítésé­vel összefüggő kérdésekre. Kötelez­zük magunkat — jelentette ki — hogy konkrétan, a gyakorlatban be­bizonyítjuk a szocializmus fölényét a kapitalizmus felett és túlszárnyal­juk az USA színvonalát. Ez a Szov­jetunió munkásosztályának és dol­gozóinak mérhetetlen győzelme lesz. Országunk helyzetével nagyon elé­gedettek vagyunk. Mi, a kommunista párt és a szovjet kormány képviselői nem kívánhatunk ennél jobbat és ez pompás távlatokat nyit előttünk a kommunizmus sikeres felépítésére a Szovjetunióban. Az imperialista országok agresszív irányvonala arról tanúskodik, — írja Konyev marsall, — hogy uralkodó köreik nem veszik figyelembe a múlt háború tanulságait. Bennünket termé­szetesen nem félemlítenek meg az amerikai katonai tényezők kardcsör­tető nyilatkozatai. A szovjet népet nem lehet megfélemlíteni. A Szovjet­uniónak nem kevesebb ereje és le­hetősége van az imperialista agresz­szornak ugyanolyan módon válaszol­ni, ahogy a Szovjetuniót fenyegetik. Az az idő, amikor az USA sebezhe­tetlen volt, már elmúlt. A lap ezenkívül közölte számos más szovjet katonai személyiség cik­keit a győzelem napja alkalmából. Görlitz (ČTK) - Ä Németország­gal való békeszerződés megkötése, a lefegyverzés és az atomfegyverek be­tiltása érdekében az NDK területén Görlitzben rendezett európai szak­szervezeti és munkáskonferencia ülé­sén szombaton, május 9-én a man­dátumbizottság néhány adatot közölt a konferencia összetételéről, amely a görlitzi konferencia békekövetelmé­nyeit támogató dolgozók hatalmas erejéről tanúskodik. A munkásság ezen jelentős érte­kezletén 27 ország, ebből 25 európai ország képviselteti magát. A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság megfigyelő­ket küldtek Görlitzbe. A konferencia 319 résztvevője közül 222 küldött, 97 pedig megfigyelő vagy vendég. A Szakszervezeti Világszövetség Í5 szakszervezeti szövetségének képvi­selőin kívül részt vesznek a konfe­rencián azon szakszervezeti szövet­ségek tagjai is, amely szövetségek és ő ellenőrzi a munkaerőket is. A piacra ható erőket az állami ter­vezés pótolja." Különösen az a tény ingerelte fel, hogy „mindezt a te­vékenységet a Szovjetunió harcos kommunista pártja irányítja." A szovjet hétéves terv közzététele — folytatta Dillon — világosan megmutatta, hogy a Szovjetunió to­vábbi gazdasági fejlődése ezen az úton halad tovább. Nem férhet két­ség ahhoz, hogy amennyiben saját növekedésünket eddig elért sikereink színvonala alapján fogjuk tervezni, a Szovjetunió ez esetben továbbra is jelentős sikereket fog elérni a gazdasági versenyben, melyre fel­szólított bennünket. Diliont nyugtalanította az a tény, hogy „a Szovjetunió gazdasági sike­rei határtalan jelentőségűek a nem­zetközi kommunizmus szempontjából, mert a szovjet rendszerről azt az elképzelést idézik elő, hogy .ez má­gikus eszköz a gyors haladás eléré­sére a kevéssé fejlett ázsiai és af­rikai, a latin-amerikai és közép-ke­leti országokban. Rámutatott arra, hogy a termelésnek a kommunizmus alatt érzlelhető tartós és gigantikus növekedése mély benyomással hat a kevésbé fejlett országokra és óva intett a Szovjetunió gazdasági sike­rei nemzetközi jelentőségének lebe­I csülésétől. nem tagjai a Szakszervezeti Világ­szövetségnek. A mandátumbizottság közleménye többek között hangsú­lyozza, hogy a. görög kormány nem engedélyezte kiutazási engedély ki­adását a küldötteknek. A délelőtti vitában felléptek az al­bániai, a norvégiai, a franciaországi, a németországi dolgozók képviselői, a sztálingrádi szakszervezetek kép­Viselője, a Fémmunkások Nemzetkö­zi Szakszervezeti Szövetségnek fő­titkára, a Textilmunkások Nemzetközi Szakszervezetének főtitkára, Jaroslav Mevald, a ruha- és bőripari dolgo­zók képviselője, valamint további or­szágok küldöttei. A kínai dolgozók üdvözleteit Szu Csi-csen, a kínai kül­döttség vezetője tolmácsolta. A konferencia résztvevői viharos tapssal üdvözölték H. Thor nyugat­német munkás szavait, aki közölte, hogy mind Nyugat- mind pedig Ke­let-Németország munkásait közös küldöttség képviseli a konferencián, mert akaratuk és érdekeik is közö­sek. Áz Elurópa egész területéről érke­ző határozatok és üdvözletek sorá­ban a konferenciára érkezett a Bé­ke-Világtanács stockholmi ülésének üdvözlete is, amely hangsúlyozza a munkásosztálynak a békeharcban be­töltött rendkívüli szerepét. STRAUSS: Folytatjuk a Bmdeswehr kiépítését Bonn (ČTK) — Strauss bonni hadügy­miniszter a május 8-án Bonnban tartott sajtóértekezleten közölte, hogy a vezető amerikai tényezőkkel folytatott tárgya­lások után annak még gondolata sem merült fel, hogy a nyugatnémet hadsereo kiépítésének üteme meglassulna. Az ame­rikaiak jóváhagyják, hoqy a Bundeswehrt „korszerű" fegyverekkel, vagvis a Német Szövet-ségi Köztársaságot atomfegyverek­kel szereljék fel. Strauss. aki három heti ott-tartózkodás után néhány nappal ezelőtt tért vissza az USA-ból, ezenkívül ki jelentette, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság egymilliárd dollárért rendelt fegyvereket az Egye­sült Államoktól. Közölte, hogy a bonni hadügyminisztérium tervbe vette a Bun­deswehr azon katonái létszámának növe­lését, íkiket az USA-ba küldenek kikép­zésre. Strauss a Nvuqat-Németország mi­litarizálását ellenző körök címére azt a kijelentést tette, hogy a hadsereg kiépí­tésétől függ az USA-val fennálló „jóvi­szony" és a nyugatnémet politika ményesség»r Dillon beszéde a szovjet hétéves tervről New York (ČTK) - Dillon, az USA államtitkárának helyettese a külföldi újságírók klubjában beszédet mon­dott, melyben — saját kijelentése szerint - „a szovjet gazdaság nö­vekedésével kapcsolatos kihívással foglalkozott." Dillon megismételte ugyan az amerikai propaganda koholmányait, amely a két rendszer közötti békés versengést a kommunisták arra irá­nyuló törekvésének tekinti, hogy „magukhoz ragadják a világhatal­mat", du beszédét tárgyilagosan a következőképpen folytatta: „Az a tény, hogy a gazdaság egyre fontosabb szerepet kezd játszani ebben a harcban, mindenekfölött világos számunkra most, amikor Szovjet-Oroszországban közzétették a, hétéves terv célkitűzéseit. Nem követhetünk el hibát és ezt a tervet a lehető legkomolyabban kell meg­ítélnünk. Nem csupán holmi gazda­sági okiratról van szó." A szónok megemlítette N. Sz. Hruscsovnak az SZKP XXI. kongresz­szusán hangsúlyozott ismert tézisét, mely szerint a hétéves terv fő cél­kitűzése a szocializmus és a kapi­talizmus közötti békés versengésben maximális időelőny elérése. „A Szovjetunió ebben a verseny­ben már igen jelentős sikereket ért el," - folytatta Dillon. „A Szovjet­unió gazdasági növekedésére vonat­kozó értékelésünk szerint a szóban forgó időszakaszban évente mintegy 8—9%-ot tesz ki az ipar növekedé­sének üteme. Ugyanazon idő alatt egész nemzeti termelésünk és ipari termelésünk növekedésének átlagos évi üteme csupán 3°/o-os volt. (Az amerikai sajtó adatai szerint, melyek tekintetbe veszik az USA-ban meg­nyilvánuló inflációt, ez a számadat a 2% felé közeledik. (A szerk, meg­jegyzése.) Dillon beszéde további részében arra törekedett, hogy közismert ko­holmányok segítségével, megma­gyarázza hallgatóinak a szovjet gaz­dasáp növekedése hatalmas ütemé­nek okait. Azt állította, hogy „a beruházások magas színvonala elé­réséhez szükséges tartalékokat első­sorban a nehéziparra fordították". Azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió­ban „a? állam minden termőföldnek és termelőeszköznek a tulajdonosa Megkezdődött a Béke-Viiágtaislcs ülése Stockholmban Stockholm (ČTK) - Stockholmban a Medborgarhuset Palotában május 8-án pénteken 15 óra után megkezdődött a Béke-Világtanács ulese. Az ülésen a Béke-Világtanács mintegy 350 tagja vesz részt és meghí­vott vendégek vannak jelen több mint hetven országból. Közöttük vannak a politikai élet jelentős tényezői, államférfiak, képviselők és politikai pártok tényezői, például Kou Mo-zso tanár, a Kínai Népi Képvi­selők Országos Gyűlése Állandó Bizottságának alelnöke, Li Te-cshuean, a Kínai Népköztársaság egészségügyi minisztere, Ostab Dluski, a lengyel parlament külügyi bizottságának alelnöke és mások. a Nemzetközi Demokra­Az ülés ünnepi jellegű, mert a béke-világmozgalom keletkezésének 10. évfordulója alkalmából tartják. Jelentősége azonban főleg abban rej­lik, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet fő proÖlémáival és a világ­békéért vívott harc kérdéseivel fog­lalkozik majd. E kérdések között szerepel elsősorban a hidegháború felszámolása s főképp a német kér­dés és Berlin kérdésének megoldása, a nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetése és más sürgető problémák. Arról van szó, hogy valamennyi bé­keszerető erő egyesült erőfeszítésé­vel és közös akcióival elérjék az em­lített problémák békés megoldását. Az ülést dr. Andrea Andreen, a svéd békebizottság elnökségének tag­ja, a nemzetek közötti béke megszi­lárdításáért adományozott nemzetkö­zi Lenin-díj kitüntetettje nyitotta meg. Az ülés résztvevői egyperces csenddel adóztak Frederic Joliot Curie tanár, a Béke-Világtanács el­hunyt elnöke emlékének. A megnyitó ülésen felszólalt Euge nie Cotton, tikus Nőszövetség elnöke, Alexander Kornyejcsuk szovjet író, Maria Rosa Oliveh argentin írónő, Kuo Mo-zso professzor és Helene Langevin asz­szony, Frederic Jaliot Curie leánya. Ezután felolvastak néhányat abból a számos üdvözletből, amely az ülés­hez érkezett. Viharos tapssal fogad­ták a jelenlevők N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének üzenetét. Üdvözletet küldtek továbbá Szukarno indonéz elnök, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség, Csou En-laj, a Kínai Népköz­társaság Államtanácsának elnöke, Er­zsébet belga királynő, Kasszem iraki miniszterelnök, Ottó Grotewohl, az NDK kormányelnöke, Mendes-France volt francia miniszterelnök, Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnöke, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-pa­rasztkormány elnöke, Ramesvari Nehru asszony és Antonín Novotný, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. * Fogadás a moszkvai csehszlovák nagykövetségén A szovjet népet nem lehet MEGFELEMLÍTENI Konyev marsall a háború befejézése 14. évfordulójáról Moszkva (ČTK) - Richard Dvo­rák, Csehszlovákia szovjetunióbeli nagykövete május 8-án a Cseh­szlovák Köztársaság állami ün­nepe alkalmából nagy fogadást rendezett. A fogadáson jelen volt Jekatyerina Furceva, Alekszej Kiricsenko, Frol Kozlov, Anasztasz Mikojan, Vaszilij Kozlov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nács Elnökségének alelnöke, Szem­jon Bugyonij és Vlagyimir Usztyinov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének tagjai, Pavel Lobanov, a Szövetségi Tanács elnöke, Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, a Szovjetunió miniszterei és marsalljai, a központi hivatalok vezető dolgozói, a szovjet hadsereg tábornokai és tisztjei, a Szovjetunió tudományos és kulturális dolgozói. A vendégek sorában megjelentek külföldi diplomaták és újságírók is. A fogadáson, amely igen szívélyes és testvéri légkörben zajlott le, Richard Dvoŕák és Frol Kozlov beszédet mon­dottak. Az európai szakszervezeti és munkásértekezlet második napja ÍÜJ SZŐ i $ 1959. május 10.

Next

/
Thumbnails
Contents