Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-09 / 127. szám, szombat

A SZOCIALISTA ORSZÁGÉPÍTÉS befejezése elüti 1 NEMES VERSENGES T-Tova-tovább egy esztendeje A annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kong­resszusa kimondta történelmi je­lentőségű határozatát a szocializ­mus építésének befejezéséről ha­zánkban. Korai volna valamilyen végleges mérleget vonni, mennyiben telje­sítettük ezt a hatalmas feladatot. Hiszen a szocializmus építésének betetőzése a párthatározat értel­mében is egész időszak, amely évek múltán fokozatosan átmegy a kommunizmus építésének meg­kezdésébe. Mint konkrét lépést e cél megvalósítása felé, a XI. kong­resszus hazánk nemzetközi helyze­tének elemzése alapján kitűzte a szocialista termelési viszonyok megvalósítását egész társadal­munkban, a szocialista termelés továbbfejlesztését s ennek alapján az életszínvonal megfelelő emelé­sét. Ideológiai téren meghatározta kulturális forradalmunk fő felada­tait, a párt életében pedig kimon­dotta a szocialista demokrácia el­mélyítésének és tökéletesítésének szükségességét. A feladatoknak ez a rövid emlé­kezetbe idézése is már mutatja, mi­lyen hatalmas célokat kell elérnünk a legközelebbi ^ztendőkben. Je­lentőségük azonban csak akkor mutatkozik meg előttünk egész teljességében, ha tekintetbe vesz­szük a XI. pártkongresszust köz­vetlenül megelőző lényeges intéz­kedéseket is. Elsősorban utalnunk kell a párt ideológiai munkájának egyes kér­déseiről szóló beszámolóra, amelyet 1957. június 13-án mondott el a CSKP KB ülésén Hendrych elvtárs. Erre az ideológiai tisztázódásra azért volt szükség, mert ha ná­lunk nem is, de körülöttünk még egyes népi demokratikus országok­ban is különböző zavaros eszmék, revizionista szellemű irányzatok léptek fel. E káros megnyilatkozá­sok melegágyát a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége által terjesz­tett tanokban kell keresni, amely pártnak a vezetői azt a tényt, hogy a Szovjetunió és a többi népi demokratikus állam 1955-ben ren­dezte Jugoszláviával államközi vi­szonyát, jó alkalomnak találták re­vizionista tanaik terjesztésére. Mint tudjuk, e tanok elsősorban a lengyelországi és magyarországi Kommunista pártokon belül talál­tak visszhangra, és nem utolsó sorban előidézői voltak a magyar­országi ellenforradalmi események­nek. Egyes elvtársak a XX. kongresz­szus határozatainak lényegét és szellemét sem értették meg telje­sen. Ezért szükség volt — bár nálunk korántsem került sor a lengyelországihoz és a magyaror­szágihoz hasonló revizionisztikus jelenségekre — nálunk is az ideo­lógiai vonal következetes tisztázá­sára éppen az SZKP XX. kongresz­szusa határozatainak helyes értel­mezése alapján. Hogy pártunk munkája e téren nem volt hiába­való, azt világosan mutatja az az­óta elmúlt két esztendő ideológiai fejlődése, amely lehetővé tette, hogy kultúrforradalmunk elmélyí­tése céljából lényeges lépéseket te­gyünk a materialista világnézet terjesztése, közoktatásunk követ­kezetesen szocialista átépítése irá­nyában. További fontos feltétele volt a CSKP XI. kongresszusa eredményes munkájának az azt megelőző és 1958. február 25-én megtartott CSKP KB ülése, amelyen Široký elvtárs ismertette népgazdaságunk irányításának új alapelveit. Ezek az alapelvek részben 1958. április 1-én az ipar új, decentralizált megszervezésében, részben 1959. január 1-én az egyéni és kollek­tív érdekeltség elvének követke­zetes megvalósításában nyilvánul­tak meg. Végül mint a CSKP XI. kong­resszusát közvetlenül megelőző fontos eseményről meg kell em­lékeznünk az SZLKP kongresszu­sán, 1958. május 16-án elhangzott és Bacílek elvtárs által előadott fontos beszámolóról, valamint a kongresszus határozatáról, ame­lyek konkretizálták az előbb em­lített országos feladatok megvaló­sítását Szlovákia területén, elemez­ték végrehajtásuk addigi eredmé­nyeit, feltárták esetleges hibáit és így szintén hozzájárultak a XI. kongresszus előkészítéséhez. Pártunk életének ezek a fontos eseményei, a hozott párthatároza­tok természetesen a CSKP XI. kongresszusán forrtak egységes egészbe és csúcsosodtak ki, de korántsem jelentették a fejlődés végét. Ellenkezőleg. A kongresz­szus határozataiban kitűzött fel­adatok megvalósítása a párt ré­széről további lényegbevágó intéz­kedések meghozatalát tette szük­ségessé. Ezek közül a legfontosabb s a széles tömegekre legközvet­lenebbül ható Novotný elvtársnak a CSKP KB 1958. november 13-i ülésén elmondott beszámolója. Amint arra mindnyájan még jól emlékszünk, itt az életszínvonal emelésének számos konkrét kér­dését, a fennálló munkabérrend­szerek átszervezésének problémáit és a lakásépítés megoldását tár­gyalták meg. A tárgyalás eredmé­nye pártvita anyagát képezte, amelyet azután a CSKP KB 1959. évi március hó 5-i határozatai fo­galmaztak meg végleges formában. Mindezek tekintetbe vételével tisztán láthatjuk mindnyájan, akiknek a XI. kongresszus határo­zatait a szocializmus építésének mielőbi sikeres befejezése érdeké­ben meg kell valósítanunk, a konkréten előttünk álló feladato­kat. A szocialista termelési viszonyok megvalósításában a kongresszus óta további lényeges haladást tet­tünk a mezőgazdaság eredményes szövetkezetesítése révén, úgyhogy ez a tényező immár aligha lehet akadálya a mezőgazdaság előtt álló nagy termelési feladatok meg­valósításának. A termelőerők fejlesztésében mindenekelőtt eredményesen befe­jeztük a múlt évi ipari termelési tervet, sőt túlteljesítettük, és a terv teljesítése az idén is jól ha­lad. Különös figyelmet kell azonban szentelnünk két igen fontos ter­melési ágazatunknak: az építészet­Qokan tudják, hogy a csehországi Liberec és környéke szinte hemzseg' a sok "kisebb-nagyobb textilgyártól. A bútorhuzatot, sző­nyeget, takarókat is errefelé készítik. A lakástextilgyár egyik óriási üzeme Vratislavicén van és Liberectől néhány percen belül villamossal is elérhető. Többször megígértem régi ismerősömnek, aki a gyár tervosztályán dolgozik, hogy ha egyszer a közelében leszek és időm megengedi, meg­látogatom. - Most végre erre is sor kerül - gondolom és felhasználva a jó alkalmat, szorgalmasan szedem lábaimat, hogy mielőbb a helyszí­nen lehessek. JAROSLAV TUZART szeretik mun- - A lányok között sok a CSISZ­nek és a mezőgazdaságnak. Egy-jK részt azért, mert ezekben az ága-fy zatokban folyik a termelési mód­szerek megváltozása, az építkezés további iparosítása, a mezőgazda-tó Ságban a nagyüzemi, belterjest gazdálkodás következetes beveze- jí tése. Másrészt ezek az á-azatok a többiekhez képest bizonyos le- !j ; maradást 'mutatnak, amely körül- tó katársai, mert érzik, tudják, hogy tag - mutat egy csinos szőkére. ­—-- - • — - Ez itt Marié Jindŕišková, a jövő hó­naptól kezdve már szövőszéknél is dolgozhat. Értelmetlenül nézek a be­szélőre és várom a magyarázatát. — Na igen, Marié a jövő hónapban érvény "k vé­korig mény annál elgondolkoztatóbb, mi— fl ° ' s megbecsüli őket. Hát még meny­vei éppen e két ágazat előtt álla- flí "y' r e szeretik az üzemben a munká­nak harmadik ötéves tervünkben ^ so k' akikne k mindegyikéhez van egy megvalósítandó feladatok forrná­S ^ľ* szav a ] V körültekintő tanácsa! jában hatalmas követelmények tó Bose9 e?? n volt alkalmam meggyozod­A r<cfr> vt , ^^^""BiiyeK. 3» n i erről, miközben gondos gazda­mi CSKP XI. kongresszusán elfő-ként végigvezetett az egyes munka­gaaott irányelveknek megfelelően W helyeken, műhelyeken és aprólékosan minden vonalon folynak harmadik $ megmagyarázta a különféle anyagok ötéves tervünk előkészítésének Sj minőségét, gyártási módját, munkálatai. Ezen a téren azonban, tó ~ Ez ilt a híres argamán, még a kongresszusi irányelvek legtel-tó a Perzsaszőnyeggel is felveszi a jesebb tekintetbevétele mellett fi- Ííl verse nyt ~ mondja szakértelemmel, gyelemmel kell lenni a gyorsan LT Há t , az a P^ss hogy tetszik? fejlődő szocialista világban azóta mil y? n t. ízése s Ä ? A színe szo­hetKwo+i™,^* ... " a ľ zul d f l'd, nem rikító és mégsem egyhangú, bekövetkezett valtozasokra is. ; m ert a beleszőtt minta élénkíti. A Szovjetunió Kommunista Párt ja §J Elgondolkodva hallgatom lelkes XXL kongresszusának határoza- íj szavait, figyelem a gépek zakato­taira, a Szovjetunió új korszakot íjlását és nézegetem a munkásnőket, jelentő hétéves tervének arányai- milyen serényen jár a kezük, milyen ra és ütemére gondolunk, amelyek üSyesen kezelik a szövőszékeket és természetszerűleg kihatnak a mitó hogyan növekszi k kezük alatt perc­harmadik ötéves tervünk arányaira tó r?.' p® rcre az anya 9' A fut ókból, és ütemére is. Sőt. a köztünk és f e Sľ ^.fStt" ^ a Szovjetunió között fennálló igen ¥KTMILA 9" HRIELOVÁ 1922 Jr iiak e¥ I tölti be tizenhatodik évét. A az ifjúság egészségi állapotát delmében tiltja tizenhat éveá a nehéz munkát és a testi erő túl­ságos igénybevételét. Ezért dolgoz­nak a fiatalok itt a kézi csomózóban. egyelőre csak napi hat órát, vagy még annyit sem. A szövőszéken a munka sokkal nehezebb. Uršula Gartnerová, Olga Lahničká csak nemrég kerültek ki az iskolá­ból, de nem sajnálják, mert tetszik nekik új foglalkozásuk. - Bár már valóban dolgozhatnánk — sóhajtják vágyakozva, mert az itt végzett munkát még nem tartják az „igazi"­nak. Azért az iskolával is fenntart­juk a kapcsolatot — mesélik. — Az itteni nyolcéves iskolában a pionírok vezetői vagyunk. Tanulni, művelőd­ni is akarunk még, hisz oly fiatalok vagyunk, ezért járunk az üzemi munkaiskolába. - A libereci kerület CSISZ-tag­jaira igen jó hatással volt a CSISZ bizottságának felhívása, lépjenek feladataira is. De nem hagyhatjuk J voltán.Nagyonhiányl a* SÍÄ figyelmen k.vul azokat a szinte^ ^L címéne k " veszi den igyekezetem kárba veszett, nem nincs is óta nem , ... - - jii eyyiuiyiauan, mert i.»oi-Den, amikor kezteben a hétéves terv konkrét jj' kisbabát várt, elbocsájtották. - Csak feladatai hatással lesznek a mi tó 1946-ban térhettem vissza régi mun­harmadik ötéves tervünk konkrét fi kahelyemre - meséli -, addig bensőséges és egyre jobban elmé-fi végzi ezt a munkát. Persze yulo gazdasagi kapcsolatok követ- V, egyfolytában, mert 1931-ben, ai ~ »Xíwa l a ohnite </i . . ' ugrásszerű változásokat sem ame-tóľ ann y! másna k' nekem i s me­lyek a szocialista tábor dé egy-tóf^ Ff ľľ^T kárb a , ^ szet t' hon a„í„ „,-ifi I - yťu5l A kapitalistaknak nem kellett a ÍnLíh 9 - t 9- . ®9 n eP es ebt> tó munkám, most meg már nekem nincs államaban, a nepi Kinaban zajlót- ft szükségem rá, hogy dolgozzam. És tak le az elmúlt esztendőben s való- <K mégis szívesen teszem, így akarom sulnak meg az idén is a termelő- 5' meghálálni új társadalmi rendsze­erőknek az egész világot bámulat- tó rünknek a szebb életet. A kerese­ba, a kapitalista tábort retteqésbetó tem? Ne m panaszkodhatom! Havi Jf-ili'Jr.. 1" ., ... 3 ľl* 1200 l'rt^rtv.o ti . ejtő fejlődése következtében. korona körül mozog és mert Nem ennyire kézzelfoghatóak -I 3 pénz m u i n, d i9 eIke I- én i s találok mégis jelentőségükben a fenti fel-!) ff t mf r a ľ*' KÍ S "" o kf mat ö l" adatokkal egyenrangúak kulturális ^Sd^aJ^tg^^bb forradalmunk megvalósításának tó élete, mint nekem volt eddigi eredményei. Hatalmas mé-|l - Ki itt a legjobb dolgozó? ­retekben, társadalmi életünk min- sh érdeklődöm és azt várom, hogy saját den szakaszára kihatóan bontako- Sj magát jelöli majd meg. zik ki a marxizmus-leninizmus - Tőlem az ötödik szövőszéken elvein alapuló természettudomá-tó dol 9° zi k ~ mutat egy vele egykorú­nyos világnézet elterjesztéséért fi nak lats z° gyors kez ü fejkendős megindított harc. Ezzel szorosan | n° r e' Mi ly n a9­v a z°nban csodálko­°bľn f t0 ľf daI Í t 1CSÖn hr-| ÄrrUzSSŕ a Jar mví ban all iskolareformunk végrehaj- da t", azt állítvári i hogy hiszen a tasa, amely eppen a CSKP KB K legjobb dolgozónak kijáró vándor­aprilis 22-i ülésén Hendrych elv­f J zászló is jelenleg éppen Kamila társ beszámolójában nyert konkrét juHršelová birtokában van, aki nor­formát. Sj máját rendszeresen 140 százalékra Helyes, ha néha a mindennapi i teljesíti és állandó anyagmegtakarí­események forgatagában, a felada-tó. t á? áér t P éldana k állítják mindenki tok tömkelegében egy pillanatra tó eI é: megállunk és tudatosítjuk, hol is I ľ^CSOMOZOBAN a villám­y . .... J ' v gyors ujjak normája egy óra alatt tartunk a XI. kongresszus hatá-^ iSTc^Ä'"J S rozatainak megvalositasa teren. •), Egy négyzetméteres területen mint- csoI ódunk be minél többen a szak át ismét a szót Janovec elvtárs. ­A mi üzemünkben is sok fiatal vál­lalt kötelezettséget, hogy a terv rendszeres teljesítése mellett első­rendű minőségű árut gyárt majd, jó eredménnyel részt vesz a párt­oktatásban, aktívan dolgozik a Nem­zeti Front valamelyik szervezetében, állandóan fokozni fogja gyakorlati és elméleti ismereteit és hathatósan segít majd az új munkamódszerek bevezetésében. Eddig már negyven ifjúsági kollektíva jelentkezett ke­rületünkben a versenybe és - amint már mondtam - a mi üzemünk fia­taljaival sem vallunk szégyent. - Meghiszem azt, ha ilyen taní­tóik, példaképeik vannak az üzem­ben - csúszott ki akaratlanul a számon, mert nem kenyerem a bó­kolás. De a dicséret mindenkinel jól esik, aki megérdemli, ezért a;, öreg elvtárson is látszott, hogy meg­jegyzésem nem bántotta. Szokásához híven ismét sietve elterelte a szót a személyes dolgokról. - Gyártmá­nyaink iránt igen nagy az érdeklő­dés nemcsak hazánkban, hanem kül­földön is. Különösen a kapitalista államokba, főleg Angliába szállítunk és jólesik tudni, hogy ezzel tete­mesen növeljük az ország jövedel­mét. Még többet, még jobban aka­runk dolgozni és termelni, ezért kap­Erre a rövid eszmélkedésre fölöt-Sjegy 25 ezer csomó fér el, ami azt tébb alkalmas a második világ- ÍJ jelenti, hogy egy körülbelül tizen­háború győzelmes befejezésének, tó két négyzetméteres szőnyeg elkészí­felszabadulásunk tizennegyedik fi tése mintegy kétszázötven órát vesz évfordulójának emléknapja. CsakíJ'S® 1 1^ 6- E n"ek a teremnek a lelke ha tisztán látjuk a már megtett Janovec elv társ, aki a már kész utat, csak ha élesen kirajzolódnak tó f 0"^ 9^.? 1 viz s9 ä"ja felül, nincs-e szemünk elé az előttünk álló fel- $ Sf m e9"«ivesni, ki­... . . ,. . S'íeszíti és kivasalja őket, hogy a adatok, csak akkor tudjuk meg-»használatban ne táguljanak és ne is valósítani a CSKP XI. kongresszu-j|j zsugoro dj anak ö ss 2 e. janovec elv­sának történelmi feladatát: a szo-,jtárs is elhárítja magáról az érdek­cializmus építésének befejezését {Vlődésemet és az itt dolgozó fiatalok hazánkban. Sz. L. f! felé terel. szervezeti kongresszus tiszteletére létrejött szocialista munkaverseny­be. ILYENEK AZ EMBEREK a vratis­lavicei szőnyeg- és bútorhuzatgyár­ban. A fiatalokat a maguk mására nevelik, hogy ha elérkezik az ideje, megházasodjanak, lakást kapjanak és azt a maguk gyártotta szőnyeggel, takarókkal díszíthessék. Ezek az em­berek megérdemlik a meleg fész­ket, a boldog otthont, a szép családi életet! KARDOS MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents