Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-07 / 125. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959., május 7. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 125. szám Az előrelendítő bírálat Vállvetve végzett derekas mun­kánknak már nem egy eredményét, még hozzá komoly, nagy eredményt köszönhetünk a nem egészen egy év­vel ezelőtt megtartott XI. pártkong­resszus óta eltelt időszakban. Mind­ez megmutatkozik népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedésében. De vajon állíthatjuk-e azt, hogy már mindent megtettünk, nyugodtan pihenhetünk-e a babérokon, ölhe­tett kézzel nézhetjük-e az élet zaj­lását? A válasz egyértelműen csak „nem" lehet, hiszen minden ered­mény és siker ellenére még igen je­lentős feladatok állnak előttünk és meg kell küzdenünk különféle fogya­tékosságokkal is, amelyek gyorsabb iramú előrehaladásunkat gátolják. Számos üzemet említhetnénk, ahol pl. igen lassan érvényesítik a hala­dó technológiát, ahol komoly zök­kenőket tapasztalhatunk a munka megszervezésében, ahol könnyelműen pazarolják az értékes anyagot. És hány olyan szövetkezetünk van, amelynek tagjai nagy gonddal törőd­nek ugyan a háztáji gazdaság pél­dás megművelésével, de nem tudnak távolról sem ehhez hasonló eredmé­nyeket felmutatni a haladó nagy­üzemi termelési formák bevezetése terén, nem tudnak határozottan fel­lépni a szövetkezeti közös vagyon dézsmálői, a fegyelem megbontói el­len. A pártszerveknek és szervezetek­nek, minden egyes kommunistának kérlelhetetlenül és engesztelhetetle­nül fel kell venni a harcot a nagy sikerek elérését megnehezítő minden hibával, minden fogyatékossággal szemben. Nekik kell állniok az élen minden egyes szakaszon abban a harcban, amelyet a hibák kiküszö­böléséért folytatnak. A pártszervek és szervezetek jelentik azt az erőt, amely nem engedi meg az egy hely­ben topogást, a halogató patőpálosko­dást, az elkényelmesedést és napról napra rámutat az új lehetőségekre, a még gazdagabb tartalékokra, de a hiányosságokra is. Ezen a téren a legfontosabb eszközt jelenti a nyílt bírálat és önbírálat fejlesztése, szé­leskörű alkalmazása. Dolgozóinknak szívügye az, hogy milyen gazdaságunk, üzemeink, föld­művesszövetkezeteink, nemzeti bi­zottságaink és más szerveink, szer­vezeteink, intézményeink helyzete, tevékenysége. Jól tudják, legsajátabb érdekük, hogy mindenütt a lehető legjobb eredményeket érjék el. Ez a 'magyarázata annak, hogy a dol­gozók mind gyakrabban bíráló jellegű meqjegyzésekkel és figyelmezteté­sekkel fordulnak a pártszervezetek­hez. Bíznak bennük, meggyőződésük az, hogy a párt ereje teljéből tö­rekszik majd a joqos kívánságok tel­jesítésére, a helyes bírálat alapján a megfelelő intézkedések meqtételé­re. Éppen ezért egyetlen pártszer­vezetünknek sem szabad hazárd mó­don bánnia az emberek bizalmával és kezdeményezésével. Sőt ellenkezőleg, sürgető szükségszerűség az, hogy a leqnagyobb fiqyelmet szenteljék min­den bíráló megjeqyzésnek és határo­zottan a jó javaslatok késedelem nél­küli megvalósítására törekedjenek. A helyi gazdasági és állami szer­vek, valamint szervezetek naqy jog­köre — hiszen a termelés fejlesz­tésének számos problémáját ők old­ják meq konkrét formában — a je­lenleqi időszakban mind nagyobb követelményeket állít pártszerveze­teink elé. Pártszerveink és szerveze­teink felelnek ugyanis azért, hoqy mindenütt következetesen teljesít­sék az adott feladatokat, éberen őr­ködjenek az állam érdekei felett és bátran leküzdjék a nehézségeket. Ez természetesen megkívánja azt, hoqy a pártszervezetek és szervek tevékenységét a konkrét munka szel­leme hassa át. E feladatok uqyan­akkor csak akkor teljesíthetők, ha a pártszervek és szervezetek a leg­szorosabban együttműködnek a dol­gozókkal, ha minden komoly problé­mát, az emberek életének fontos kér­déseit minél több dolgozó bevoná­sával oldják meq. Cáfolhatatlan tény az, hoqy a párt­szervezetek hovatovább mind job­ban számba veszik a dolqozók észre­vételeit. Azt is meghatározzák, hogy mit kell az egyes kommunistáknak tenniök a bírált fogyatékossáqok ki­küszöbölése érdekében. De már sok­kal kevesebbet törődnek a követke­zetes ellenőrzéssel, azzal, hoqy az il­letékes gazdasáqi és állami szervek, valamint szervezetek miként foqlal­koznak a dolqozók bírálatával, ho­qyan intézik azt el. így azután nem eqy esetben előfordul, hoqy a joqos bírálat pusztába kiáltó sző marad. Ebbe nem szabad beletörődnünk, de nem kevésbé helytelen, dolog az is, ha a bírálók nem tudják meg — mivel nem értesítjük ki őket —, hogy mi lett kritikájuk sorsa. Az ilyen eljárással fékezzük a bírálat kibontakozását, pediq éppen arra van szükséq, hoqy a dolgozók méq na­qyobb bizalommal közeledjenek a pártszervezetekhez, mondják el ész­revételeiket, megjegyzéseiket. A párt­szerveknek és szervezeteknek köteles­ségük engesztelhetetlenül harcolni a bírálat mindenféle formájú elnyomá­sa és a bíráló bármiféle üldözése el­len. Ez a párt alapszabályzatába üt­köző egyik legsúlyosabb kihágás, amelyre sajnos helyenként méq min­diq sor kerül. Az ilyen jelenségek teljes kiküszöbölése hozzájárul a bí­rálat fejlesztéséhez és további ki­bontakoztatásához. Ugyanakkor azon­ban éberen kell őrködnünk afelett is, hoqy eqyesek ne éljenek vissza a kritikával. Fel kell lépnünk a „hi­vatásos" panaszkodók, síránkozók és rágalmazók ellen, valamint a helyte­len lokálpatrióta irányzatok ellen, amelyek a társadalom érdekeinek ká­rára vannak. Ezt az utat járva elő­rehaladásunk méq gyorsabb lesz. Jó szövetkezetesek lesznek a GTÁ traktorosaiból A nyárasdi szövetkezet február végén 350 000 korona értékű gépet vásárolt a traktorállomástól. A gépi felszereléssel együtt 13 traktorossal gyarapodott a szövetkezeti tagság. Haizer Lajos a nagymegyeri GTÁ volt szakaszagronómusa, jelenleg nyárasdi szövetkezetes, ezt mondja a traktorosok munkájáról, akik ma új feltételek között dolgoznak: — A mi traktorosaink eddig még a GTÄ normarendszere szerint dol­goznak. Ezt a normát csaknem vala­mennyien 15 százalékkal túlteljesí­tik. Most jobban és célszerűbben kihasználják a gépeket. Bizonyítják ezt a tavaszi munkálatokban elért tapasztalatok. A tavaszi munkálato­kat ugyanis 6 nappal hamarabb be­fejeztük, mint tavaly. Emellett már­ciusban ugyazanoknak a munkáknak az önköltsége, amelyeket tavaly a GTÁ traktorosai végeztek, 18 000 koronával csökkent, vagyis az új feltételek között ilyen összeget ta­karítottak meg a traktorosok. Ezek az eredmények még csak kezdeti lépések. Azonban már világosan mu­tatják, hogy az új munkaszervezés­sel még nagyobb sikereket lehet el­érni. A traktorosok, habár csak rövid ideje szövetkezeti tagok, ugyanolyan jól végzik munkájukat, mint a ré­gebbi szövetkezetesek, igazán jól gazdálkodnak. Nagy segítséget nyúj­tanak a szövetkezetnek. Az ő szak­tudásuk biztosítja a műszaki fejlő­dést a közös gazdálkodásban. A trak­torosok nemcsak a traktorokkal dol­goznak, de mindenütt, ahol éppen szükség van rájuk. E napokban kö­zülük sokan a cukorrépát egyelték. A DUSLO építőinek párt- és gazdasági aktívája Hazánk legkorszerűbb üzeme épül Vágsellyén 1962-IG BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEKRE SOK MILLIÓ KORONÁT FORDÍTANAK ® A DUSLO ELŐSEGÍTI MEZŐGAZDASÁ GUNK FEJLESZTÉSÉT (ČTK) — A nyitrai kerület déli részén, nem messze Vágsellyétől vegyiipari kombinátot építenek, ahol nitrogéntartalmú műtrágyát fognak gyártani. Az üzem építését két szakaszra tervezték. Az építkezés első szakasza, melyet 1962. július l-ig terveztek, sok millió korona beruhá­zási költséget igényel. A kombinát építőinak párt- és gazdasági aktívája Vágsellyén ked­den, május 5-én a nitrogéngyár építésével kapcsolatos jelenlegi hely­zetről és további feladatokról tárgyalt. Az aktíván részt vett Jozef Kríž, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára, Ján Neumann, a vegyiipari miniszter helyettese és az építkezési munkákban részt vevő vállalatok képviselői. tíva résztvevőit bevezető beszédében Jozef Kríž, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára tájé­koztatta. Hangsúlyozta, hogy a Vágsellyei Nitrogéngyár, amely az első építkezési szakasz befeje­zése után évente sok ezer tonna nit­rogént gyárt majd, jelentős mér­tékben fog hozzájárulni a mező­gazdasági termelés növeléséhez és a mezőgazdaság kemizálásához. Dolgozóink ennek az üzemnek fel­építésével teljesítik a CSKP XI. kongresszusának egyik fontos hatá­rozatát. A nitrogéngyár építésén részt vevő vállalatok képviselői a vitában arról beszéltek, hony miként biztosítják 8 tervben előirányzott határidők be­tartását. Számosan közülük kötelezettséget vállaltak a szük­séges szállítások határidő előtt való végrehajtására, hogy az üze­met 1962. július 1-én már próba­üzembe helyezhessék. "A Vágsely­Iyei Nitrogéngyárban a próbaüze­meltetés megkezdése után sok em­ber talál munkát. A párt- és gazdasági aktíva részt-> vevői a tárgyalások megkezdése előtt megtekintették a nitrogéngyár épít­kezési helyét, mely harmincegy hek­tárnyi területet foglal el. Építik a gyárhoz vezető utakat, a talaj le­csapolását szolgáló csatornákat, a vasútállomásról egy 4200 méter hosz­szúságú üzemi keskeny vágányt ve­zetnek, lerakják a kombinát első épületeinek alapjait, egyidejűleg a korszerű egészségügyi központ épü­leteinek alapjával, amelyet közvet­lenül az üzemben rendeznek be. Az ez évre eső beruházási összegből ez idén harmincmillió koronát és a jövő évben már hatvanmillió koronát használnak fel az építkezés céljaira. Ä kínai katonai küldöttség Prágába érkezett (ČTK) — Hazánk fővárosa szerdán, május 6-án a délelőtti órákban lelkesen fogadta a Kínai Népköztársaság katonai küldöttségét, melyet Peng Tö-huaj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, nemzetvédelmi miniszter vezet. A Vágsellyei vegyiipari kombinát jelentőségéről, mely a maga nemé­ben hazánkban a legkorszerűbb és leggazdaságosabb üzem lesz, az ak­NÉZZ SZÉT, HOGY LÁSS Ha nyitott füllel, nyitott szemmel jársz, sokat láthatsz, hallhatsz. A gya­logjáró ember szájából csak úgy repül í a „szitok". Az ördög vinné el ezt a \ sok autót... '?> Csakugyan van belőle bőven, s szá- 5 muk egyre szaporodik. És kik vásárol- / ják? Munkások, szövetkezeti parasztok,)) dolgozó értelmiségiek. A Talán már egy éve is lehet annak, •/ hogy Alsószecsén jártam. A szövetke- V zet sertésgondozójával akartam beszél- k ni, meg a jószágot is megszerettem» volna tekintem. Éppen dél volt. A ser- j­tésgondozó ebédjét fogyasztotta. Ebéd ? utánra maradt az istálló megtekintése, f, Már előre bizsergett a talpam a gya­loglástól, mert jó séta ám az istállóig. / A gyaloglásból azonban nem lett sem- '•< mi. A vendéglátóm azt mondta: — Már csak nem gyalogolunk, mire') való a „csikó?" '/ Kinyitotta egy deszkaalkotmány ajta- i ját s kihozta a „csikót" a Spartakot, A saját autóját. 0 És mennyi ilyen ember van már ha- ? zánkban? Sok, és az autótulajdonosok'?' száma egyre növekszik. Szlovákiában ' például az év elejétől mostanáig már (> 1341-el emelkedett a boldog autótulaj- ? donosok száma. Azért mondom, hát: ne csak nézz, j de láss is. Lásd meg, hogy ma már , nemcsak kenyérrel él az ember. Lásd meg, mily rohamosan emelkedik a jó- ľ lét. (sz) \ MEGÉRETT A PARADICSOM (ČTK) A vágvecsei szövetkezetesek nagy súlyt helyeznek a kertészkedés­re. A korszerű 900 négyzetméternyi üvegházban, amely modern öntöző és fűtőberendezéssel van ellátva, beérett a paradicsom, s a szövetkezet meg­kezdte a piaícra szállítását. Peng Tö-huaj elvtárs I A csehszlovák és kínai állami lobo­gókkal, vclamint „Éljen Csehszlovákia népe és a kínai nép közötti barát­ság!" jelszóval feldíszített ruzyni re­pülőtérre Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszter­elnökhelyettes, Bohumír Lomský ve­zérezredes, nemzetvédelmi miniszter és helyettesei, a CSKP KB képviselői, Otakar Rytír altábornagy, vezérkari főnök, dr. Jiŕí Hájek, a külügyminisz­ter helyettese, a Csehszlovák Nép­hadsereg tábornokai és tisztjei, köz­életünk további képviselői, számos prágai lakos jött el a becses vendé­gek fogadtatására, továbbá azon Prá­gában összpontosított katonai alaku­latok tagjai, amelyek részt vesznek majd a május 9-i díszszemlén. Jelen volt továbbá Cao Jin, a Kínai Nép­köztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, a nagykövetség tagjai, a prágai diplomáciai testület (Folytatás a 2. oldalon) Jldná -1959 májjia .///////////><//////////// ír I tottak bennünket, hogyan kell szétverni a tüntető munkások tömegét. Mert az el­ső Csehszlovákia urai úgy gondolták, a dolgozók milliói .ellen már nem elég a rendőrség, csendőrség, esetleg segítsé­gül kell maid hívni a fiatal — alig húsz­éves fiúkat, hadd öljék, ha az úri érde­kek úgy kívánják — a kenyérért tüntető apákat. Díszszemlére készülünk, mondja moso­lyogva az egyik fiatal tiszt, de én a sza­bad óráimban egészen mással foglalko­zom. Fizikát, meg matematikát tanulok, mert tudom, hogy egyszer, még az éle­temben, mi katonák feleslegessé válunk. De amíg kell, addig résen kell lennünk. Sajnos, tanultunk a történelem utolsó húsz évében, meg kell mutatnunk, hogy erősek vagyunk. És még inkább sajnosabb, hogy nem tanultak a nyugati szomszédaink. Mekkora különbség! Ma a dolgozók sze­retete követi néphadseregünk~ tagjainak minden mozdulatát. Katonáink szilárd lé­te pedig mintha csak azt mondaná: meg­védjük az országot, népünk nyugodt éle­tét. TÓTH MIHÁLY Megvédjük a hazát "\iem hiába szól katonáink egyik leg­/ V kedvesebb, legnépszerűbb dala a Letnáról. Hagyománya van ennek. Itt mutatta meg nemzetünk legjava 1V45 májusában visszatérve a győzelmes har­cok után az egész világnak, hogy Cseh­szlovákia él; tizennégy éve itt tartották az első hadseregszemlét a már szabad hazában. Ma megint május van és erejük, fe­gyelmezettségük bemutatására készülnek hazánk védelmezői. Letna környéke, meg a strahovi stadion szinte éjjel-nappal katonazenétöl hangos. Mert mennyi fárad­ságba, fegyelmezettségbe kerül, amíg nyíl­egyenesek lesznek a húszas sorok, amíg minden egyes katona feje egyszerre for­dul a párt vezetői felé, annak csak va­lamelyik katona a megmondhatója, aki végigcsinálja a május 9-i díszszemlét az első gyakorlattól kezdve. De hogy vala­mennyi katona hogyan, milyen lelkiisme­retesen, milyen odaadással fáradozik a szemle sikerén, azt szinte el sem tudja képzelni a kényelemszeretö civil. Most azért minden katonában van egy adag büszkeség is; így gondolkodik: Azon a napon majd a népeink tízezreinek, meg az egész ország lakosságának szeme rajtunk tesz, hát én is felelős vagyok a sikerért. És a prágaiak már a gyakorlat napjai­ban sem sajnálják a fáradságot, képe­sek 2-3 óra hosszat — meg kell mon­dani — kritikus szemmel figyelni, hogy lépnek a fiúk. A pihenés perceiben aztán szóba ke­rülnek a régi májusok. Mert a nézők kö­zött levő idősebb férfiaknak önkéntele­nül is a régi és a mai májusok, az ak­kori katonaélet, meg a mai közötti kü­lönbség jut az eszébe. — Akkor is gyakorlatoztunk a május előtti napokban — mondja az egyik ősz­becsavarodott hajú bácsi. A bányák ud­varán a legnagyobb titokban arra taní­Kis katona nagy ebéddel

Next

/
Thumbnails
Contents