Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-06 / 124. szám, szerda

mmmiKúm Béke-msety} A nehéz IV. útszakasz ulán ma pihenő Kari Marx-Stadtban Az olasz versenyzők voltak a legeredményesebbek • Venturelli lett a szakasz­győztes • Csapatunk már csak öttagú • A következő útszakasz Kari Marx-Stadt­ból Karlovy Varyba vezet Trnaván az írek elleni felállításban szerepelnek válogatott labdarúgóink A Béke-verseny negyedik útszakaszát két részben bonyolí­tották le. Az első részben a kerékpározók Lipcséből Haliéba mentek. Itt a kerékpározók egyperces időközönként rajtol­tak s aki a 40 km-es távon a legjobb időeredményt érte el, az lett a győztes. A negyedik útszakasz második része Halié­ból Kari Marx-Stadtba vezetett és rendes módon, azaz egy­szerre indított rajttal lett lebonyolítva. A második rész hosszt t 143 km volt. A második részben a kerékpározóknak két hegyi részhajrát is meg kellett tenni. Ez eléggé meg­nehezítette a versenyt. Lipcsében a rajtnál nem ált verlseny­hez Rendi, aki olyan sérülést szenvedett, hogy kórházban kel­lett kezelni. Így a csehszlovák csapat a negyedik útszakaszon csak öt versenyzővel folytatta a küzdelmet. AZ ELSŐ RÉSZEN OLASZ GYŐZELEM Lipcsében a központi stadionban reg­gel 8 órakor indult útnak az első kerék­pározó. Ezen a fél útszakaszon a vágtá­zó kerékpározók érvényesültek. HUleban a cél az ottani stadionban volt. A leg­jobb időeredményt az olasz Venturelli érte el, ciki a távot 56 p, 33 mp alatt tette meg. A további sorrend: Gelder­mans (Hollandia) 57 p 42 mp, 3. Schur (NDK) 57 p 44 mp. Érdekes megemlíte­ni, hogy a mezőny 13 versenyzője egy percen belül tette meg a távot. A cseh­szlovák kerékpározók az útszakasz első részén a következő sorrendben végeztek: 30-ik KHvka, 44-ik Fagala, 52-ik Mareš, 67 -ik Rendi és 80-ik Janda. ERÖS IRAM A MÁSODIK RÉSZEN Halléban 13 ó 45 perckor volt az éles rajt a második útszakaszra. A 13-ik ki­lométeren a rajt után egy háromtagú csoport tört az élre a szovjet Kapitonov vezetésével. A 32-ik kilométeren volt az első hegyi részhajrá, melyet a francia Epalle nyert meg. Később a főboly utol­érte a vezető csoportot és több kilomé­teren át együtt haladt vele. Az 50-ik ki­lométeren egy nagyobb csoport, melyben i ott volt Bebenyin, Kolumbet a szovjet Űtban Varsó felé A Megdeburg—Lipcse-útszakasz után az összesített csapatversenyben Csehszlová­kia a kilencedik helyen áll. Ez annyit jelent, hogy a vezető szovjet csapat és a mieink között 10 perc az időkülönbség. Nem sok, de behozni annál nehezebb. Az eddigi úton versenyzőink közül Rendi volt a legeredményesebb. A harmadik útszakaszon egyébként úgy alakult a helyzet, hogy Krivka és Mareš az élcsoportban haladt. Így a csapatver­senyhez hiányzott a harmadik kerekező. Renner önfeláldozó teljesítménye révén beérte a bolyt és így mindhárman há­rom perccel az első célbaérkezése után értek a lipcsei stadionba. Így sikerült el­érni, hogy a csatversenyben együttesünk az előző naphoz viszonyítva csak három hellyel esett vissza. Meg kell még em­líteni, hogy Rendi, Fagala és Janda sé­rültek. * * * A Béke-verseny eddigi lefolyása felül­múlt minden várakozást. Minden szaka­szon más viseli az elsőséget jelentő sár­ga mezt. A harmadik útszakasz után a kék trikó is gazdit cserélt. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy igen jó képességű versenyzők vetélkednek egymással. A har­madik útszakaszon 41,86 km volt az át­lagsebesség óránként. A lipcsei stadion főbejáratánál van egy nagv márványtábla, ahova minden esz­tendőben bevésik a Béke-verseny lip­csei szakasza győztesének nevét. Pár nap múlva ott lesz Bebenyin neve, mint az idei útszakasz győzteséé. Csehszlovák részről utolsónak V. Ružička sportmes­ter nevét vésték be, aki 1957-ben volt szakaszgyőztes. Melehov, az első útszakasz győztese és Levacsics, a jugoszlávok egyik jó képes­ségű kerékpározója közösen buktak. Az esés után kölcsönösen segítettek rendbe­hozni gépeiket. Utána pedig hosszú kilo­métereken át kerekeztek közösen, segít­ve egymásnak, hogy elérjék az élcsopor­tot. Ez sikerült. Ilyen baráti együttmű­ködés csakis a Béke-versenyen lehetsé­ges. Magdeburgban a vacsoránál ismét találkozott Melehol és Levacsics. Nevet­ve fogtak kezet. Bizonyos, hogy kettőjük között a barátság még jobban elmélyült Vísser, a belga csapat vezetője meg van elégedve versenyzőinek eddigi telje­sítményével. — Egy hiba van azonban a fiúknál — mondotta Vísser. — Nincs meg náluk a csapat-összmunka. A bel­gáknál ugyanis az a szokás, hogy egyént versenyszerűen vetélkednek. A Béke­verseny viszont megköveteli az össz­munkát. Pár nap múlva meglátjuk majd hogy mire viszik a belgák egyéni takti­kájukkal. csapatból, Schobr az NDK-ból, Vindrvogel, valamint Wandervegen Belgiumból, 200 méteres előnyt szerzett. Később az egész mezőny ismét egyesült. Röviddel a ne­gyedik útszakasz célja előtt egy öttagú csoport tört ki és közvetlenül Kari Marx­Stadt előtt már egyperces előnyt szer­zett a főbollyal szemben. Ebben az öt­tagú csoportban az olasz Bambi és To­nucci, a bolgár Aleksandrov, a belga Vanderveken és a monakói Vitetta voltak. A Kari Marx-Stadti Ernst Thölmann Sta­dionba elsőnek az olasz Bambi érkezett. Második Vanderveken, harmadik pedig Tonucci. A negyedik útszakaszon a szakaszgyőz­tes Venturelli lett, aki a legjobb idő­eredményt érte el, a két félszakasz ide­jét összegezve. Ideje 4 ó 45 p 54 mp. Az előzetes jelentés alapján a csapatver­senyben is az olasz együttes győzött a negyedik útszakaszon. A negyedik útszakasz második hegyi részhajráját az olasz Bambi nyerte, míg az első közönséges részhajrát a szovjet Kolumbet és a másik részhajrát Tonucci nyerte meg. A Béke-verseny résztvevői ma Kari Marx-Stadtban pihenőt tartanak s hol­nap, május 7-én a Kari Marx-Stadt— Karlovy Vary 137 km-es távon folytatják a küzdelmet. A verseny állása a III. útszakasz után Egyéni versenyben: 1. Eckstein (NDK) 10 ó 51 p 40 mp, 2. Vanderveken (Belgium) 10 ó 51 p 59 mp, 3. Zorzi (Olaszország) 10 ó 51 p 59 mp, 4. Moi­ceanu (Románia). 5. Venturelli (Olaszország), 6. Christov (Bulgária), 7. Lörke, 8. Adler, 9. Schober, 10. Schur (mind NDK). A csehszlovák versenyzők helyezése: 27. Rendi 10 ó 55 p 35 mp, 34. Mareš 10 ó 57 p, 41 mp, 38. Krivka 11 ó 01 p 48 mp, 48. Renner 11 ó 08 p 53 mp, 80. Janda 11 ó 36 p 49 mp, 98. Fagala 12 ó 00 p 49 mp. Csapatverseny: 1. Szovjetunió 32 ó 38 p 12 mp, 2. NDK 32 ó 38 p 16 mp, 3. Olaszország 32 ó 38 p 45 mp, 4. Bel­gium 32 ó 41 p 02 mp, 5. Románia 32 ó 44 p 07 mp, 6. Hollandia 32 ó 44 p 24 mp. 9. Csehszlovákia 32 ó 48 p 51 mp. A legutóbbi bajnoki mérkőzéseken ta­pasztaltak alapján Központi Labdarúgó Osztályunk Vytlačil edző tanácsára meg­változtatta az írek ellen kijelölt keretet Kimaradt Masopust fedezet, aki még nem érte el legjobb formáját és kiesett Mo­rávek is, akit Vytlačil az olimpiai csapat­ba ajánl. Csütörtökön a Grimsby Town ellen Trnaván a következő csapat áll ki! Stacho — Tichý, Popluhár, Novák — Bu­berník, Jarábek — L. Pavlovič, Scherer, Bubník, Kacsányi, Dolinský. Tartalékoki Dolejší, Hildebrandt, Matlák, Hovorka, Molnár. A válogatottba tehát öt ČH-játékos ke­rült. A csatársor, annak ellenére, hogy L. Pavlovič a jobbszélen szerepel, nem rossz, már csak azért sem, mert játé-: kosai kivétel nélkül gólratörök. Az olimpiai csapat, mely Tuniszba és Franciaországba tart, a következő játékosokból áll: Holeš, Javorek — Urban, Pičmar. Pohunek — Ružička, Malina — Kos. Kvasňák, Vengloš — Ko-_ láček, Vacenovský, Pokorný, Hubálek, Mo­rávek és Hrnčár. Takarékoskodjunk a II. Országos Spartakiádra Sportolóink tízezrei készülnek a II. Országos Spartakiádra. Sokan közülük már most számítanak azzal, hogy Prágába kerülnek és ezért már bekapcsolódtak a takarékossági akcióba, melyet a CSTSZ szervez. Legtöbbet eddig a pardublcel kerületben takarítottak meg, ahol 71 csoport 1092 sportolója 40105 koronát helye­zett el takarékkönyvre. A gottwaldovl kerületben 53 csoport 2534 sportoloja eddig 30 484 koronát gyűjtött, C. Budéjovicébenpedig 23 083 korona gyűlt -össze. Az egesz országban mostanáig 14 231 sportoló 232 384 koronával járult hozzá a II. Országos Spartakiád alkalmával rendezett takarékossági akcióhoz. SPORTHÍRADÓ 0 Nyitra: Dynamo Žilina—Slovan Nitra 4:1 (1:0), barátságos labdarúgó-mérkőzés Góllövők: Koník, Buranský 2—2, illetve V. Pažický. 0 Varsó: A lengyel atléták ellenőrző ver­senyt tartottak, melynek során a követ­kező eredmények születtek: 400 méter: Jakubovský 49,6 mp, 1000 méter: Orywal 2 p 28,4 mp, 1500 méter: Szczeseny 3 p 54,5 mp. 9 Peking: Az OSZSZSZK válogatott vízi­labda-együttese Kantonban 7:6 arányban győzött a város válogatottja felett. 9 Budapest: A szovjetunió kosárlabda­válogatottja a Magyarország válagatottjától szenvedett vereség után a főiskolások vá­logatottjával mérkőzött és 108:52 arányú győzelmet aratott. <9 Zürich. A svájci szakszervezetek (Sa-i tus) válogatott labdarúgó egyesülete Ba­selben 2:1 arányban győzte le a francia FSGT szakszervezet válogatottját. 9 Moszkva: A Kirgiz SZSZK fővárosában május végén nagyszabású nemzetközi tor­naversenyt rendeznek, melyen a Kínai Népköztársaság legjobbjai is rajtolnak. MllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllll 6 KASSAI MOZIK MOSÓRA! TATRA: Az út egy esztendeig tart (olasz­jugoszláv). ÜSMEV: Egyszer majd megérted (szovjet), SLOVAN: A tető (olasz). PAR­TIZÁN: A szovjet filmművészet klasszikusai (szovjet). A KASSAI ÁLLAMI SZ I NHÄZ MŰSORA: Ma: Tannhäuser (19), holnap: Szüret (19). A KOMAROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: LOSONC: Bolondos vasárnap (19.30). FÜLEK: Szélvihar (19.30). A BRATISLAVAI TELEVlZIÖ MŰSORA: 16.30: A Dukla Praha—Červená hviezda Bratislava I. labdarúgóliga-mérkőzés köz­vetítése. 18.15: Gyermekműsor. 19.00: TV­híradó. 19.30: Filmműsor szabadságunk szü­letéséről. 20.00: Messzi út, régi cseh film. 21.40: Motorosok, vigyázat! 21.55: A nap visszhangja. 22.15: Különtudósítás a Béke­versenyről. " —— a A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: PRAHA: Találkozás az élettel (argen­tin) 10.30, 14.00, 16.15, 18.30, 20.45, METROPOL: Csempészek (magyar) 16, 18.15, 20.30 POHRANIČNÍK: Zászlók a bástyán (szovjet) 16. 18.15, 20.30, SLOVAN: Me­lyikünk? (szovjet) 16, 18.15, 20.30, TATRA: Vigyázat, La Toure! (francia) 13.45, 16,18.15, 20.30, DUKLA: Az éjszaka leányai (fran­cia) 18, 20.15, MIER: Egy kerékpáros ha­lála (spanyol) 18, 20.15, OBZOR: Utolsó hazatérés (szlovák) 18, 20.15, MÁJ: Vissza­út (cseh) 18.30, 20.30, STALINGRAD: Qivi­toq (dán.) 18, 20.15, NÁDEJ: Vasvirág (ma­gyar) 20, ZORA: Az ötös támad (kínait 18, 20, POKROK: Hárman voltunk (lengyel) 17.30, 20, ISKRA: Menekülés az árnyékból (cseh) 18, 20, PARTIZÁN: Az igazság kar­ja (angol) 18, 20, MLADÝCH: A szürke sirály (jugoszláv) 16, DIMITROV: Májusi csillagok (cseh-szovjet) 17.30, 20, VÁRUD­VAR: A törvény-törvény (francia) 19.30. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA! NEMZETI SZlNHÁZ: A makrancos hölgy (19), HVIEZDOSLAV SZlNHÁZ: Sírva vi­gadunk (19), Üj SZÍNPAD: Harmadik kí­vánság (19), ZENEI SZlNHÁZ: Modern ze­ne (19.30). , IDŐJÁRÁS Derült idő. A nap folyamán, főleg a dél­előtti órákban kisebb felhőátvonulások A várható legmagasabb nappali hőmérsék­let 13—17 fok. Északnyugati szél. ******* ** ********************* **** ********* ***** * * ***** ************************************************ ** * *** ******* ********** * *** * ** * dalmi fejlődése folyamatában alakul- J nak ki. Az állam elhalása bizonyos ) feltételektől függ. Hruscsov elvtárs megjegyezte, hogy ez a szocialista államiságnak kommunista társadalmi önigazgatássá való átalakulása. Országunkban egyes állami funk­ciók máris elindultak és fokozatosan tovább haladnak a társadalmi funk­ciókká való átalakulás útján: sok te­kintetben megváltozott már a külön­féle állami szervek tevékenységének formája és módszere. Rendkívül le­szűkült a kényszer szférája, egyre nagyobb jelentőségű lesz a meggyő­zés módszere, a nagy tömegek neve­lésének módszere. Napjainkban a nyomozó és bírósági szerveknek fő­képpen huligánokkal és bűnözőkkel van dolguk, az állambiztonsági szer­vek éle pedig elsősorban az impe­rialista államok országunkba küldött ügynökei ellen irányul. Sőt, a huligá­nok és tolvajok, a csalók és a tár­sadalmi rendnek, a szocialista együtt­élés szabályainak más megszegői el­leni harcban ma egyre aktívabban közreműködnek már a társadalmi szervezetek is, különösen a pártszer­vezetek, a Komszomol-szervezetek és a szakszervezetek. Idővel egyre job­ban nő a szerepük. Bizonyos esetek­ben a közvéleménynek már ma is nagyobb jelentősége van, mint mond­juk a rendőrség által foganatosított intézkedéseknek. A munkások, a kol­hozparasztok, az alkalmazottak aktí­van részt vesznek a henyélők, a nap­lopók, a munka nélkül szerzett jö­vedelemből élők elleni rendszabályok kidolgozásában. Ez is egyik már ma látható sajátossága a kommunista társadalomnak, amelyben a kollektíva véleményének, a közvéleménynek lesz döntő szerepe az emberek ösztönzé­sében vagy megbüntetésében. Ahogy a kommunizmus felé hala­dunk, a társadalom ügyeit egyre na­gyobb arányban intézik majd maguk a dolgozók, akiknek létérdeke fűző­dik a termelőerők fejlesztéséhez, a gazdaság, a kultúra, a népművelés és a jólét szüntelen emelkedéséhez. A párt kezdeményezésére már most is sok állami funkciót társadalmi szervezeteknek adnak át. Például, a sportegyesületek vezetése az állami szervek kezéből a társadalmi szer­vezet: az önkéntes Sportegyesületek Szövetsége kezébe megy át. Időszerű kérdéssé vált az egészségügyi szer­vezetek és az üdültetés olyan irányú átszervezése, hogy ezzel a városok­ban a szakszervezetek, falun pedig közvetlenül a helyj szovjetek foglal­kozzanak. A párt emellett rámutat arra, hogy a társadalmi szervezetek szerepének megnövekedése nem ve­zethet az állami és gazdasági szer­vek, a szovjetek szerepének leki­csinylésére. Ezeknek a szerveknek az általánosan kibontakozó kommunista építés mai szakaszában is óriási sze­repük van. Mint Hruscsov elvtárs hangsúlyoz­ta: „Az állami szervek egyes funk­cióinak a társadalmi szervezetek ha­táskörébe utalása magától értetődően egyáltalán nem jelenti azt, hogy csökken a szocialista állam szerepe a kommunizmus építésében. Ha a je­lenlegi állami funkciók egész sorát társadalmi szervezetek fogják betöl­teni. ez kiterjeszti és megszilárdítja a szocialista társadalom politikai alapját, biztosítja a szocialista de­mokrácia továbbfejlődését. Ä munkásosztály a szocialista ál­lam révén gvakorolja diktatúráját valamennyi dolgozó, az egész nép érdekében. A revizionisták gyengíteni próbálják a szocialista államnak, mint a kommunista építés legfontosabb eszközének szerepét, s ezért a mar­xista-leninista államelmélet ellen irá­nyítják fő támadásaikat. A „tiszta de­mokráciát", a „demokratikus szocia­lizmust" hirdető hangzatos frázisok mögé bújva vonszolnának bennünket a polgári demokrácia felé. amely min­dig és mindenütt a burzsoázia többé­kevésbé leplezett diktatúrájával egy­értelmű. Á XXI. kongresszus meg­semmisítő csapást mért azokra a re­vizionista tételekre, amelyeket a szo­cialista állam szerepét és jelentősé­gét illetően terjesztenek. A kong­resszus hangsúlyozta, hogy a mai kö­rülmények között nem gyengíteni, hanem minden módon erősíteni kell a szocialista államot, s hogy csak az összes előnyök és hátrányok mérle­gelése után szabad egyes állami funk­ciókat társadalmi szervezeteknek át­adni. Csak így teremthetők meg tény­legesen a feltételek ahhoz, hogy az állam a társadalmi fejlődés legma­gasabb fokán a kommunizmus tel­jes győzelme után elhaljon. Nem kevésbé káros a mai revizio­nistáknak az az állítása sem, hogy a kommunizmus felé valő előrehala­dás arányában a párt szerepének fo­kozatosan gyengülnie kell. Ezek az állítások kiáltó ellentétben vannak a marxizmus-leninizmussal, a szocia­lista építés qyakorlatával. A Szovjet­unióban és a többi szocialista ország­ban az új életért folyó harc összes tapasztalatai kézzelfoghatóan és meg­győzően azt bizonyítják, hogy feltét­lenül helyes a leninizmus egyik leg­fontosabb tétele — az a tétel, amely szerint a kommunista társadalom építésének útján mindvégig, szakasz­ról szakaszra, szüntelenül növekednie kell a párt szerepének. Ez felel meg az egész nép érdekeinek, ez szolgál­ja a kommunizmus diadalának ér­dekeit. A marxizmus-leninizmus hangsú­lyozza a néptömegeknek a történe­lemben betöltött döntő szerepét, s egyben tudományosan feltárja azo­kat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a tömegek a legteljeseb­ben kielégítsék létszükségleteiket és a legsikeresebben érvényesítsék al­kotó, átalakító erejüket. A legfon­tosabb e feltételek közül az, hogv a nép élén merész, erős, edzett és vilá­gosan látó politikai vezető álljon. A szovjet népnek ez a kollektív irá­nyítója, ez a bölcs politikai vezére a kommunista párt. Az élet, a törté­nelmi tapasztalat azt tanúsítja, hogy népünk erői mérhetetlenül njegnőt­te'k és évről évre tovább növekednek a párt vezetésének, a párt politikájá­nak és ideológiájának eredménye­ként. A kommunizmus építése nem ösz­tönös folyamat. Az emberek milliói­nak tudatos tevékenysége révén va­lósul meg, s az emberek erőfeszíté­seit össze kell fogni, egységes cél felé kell irányítani. Ez annál is in­kább nélkülözhetetlen, mert az új társadalom építése során teljesen já­ratlan utakon kell haladnunk. Ma­gától értetődik, hogy a kommunista építőmunkában a társadalmi élet kü­lönböző oldalainak átalakítása során sok rendkívül bonyolult probléma me­rül fel. Ezeket csak a párt tudja he­lyesen megoldani, csak a párt tud a kommunizmust építő milliós tömegek élére állni, csak a párt tudja őket összefogni. Erre csak egy olyan párt képes, amely fel van vértezve a mar­xista-leninista elmélettel, eltéphe­tetlenül szoros kapcsolatban áll a tö­megekkel, s figyelmesen tanulmá­nyozza és általánosítja a tömegek ta­pasztalatait. A XXI. pártkongresszus újból meg­győzően bebizonyította, hogy tovább növekszik pártunk tekintélye, vezető szerepe a nép életében. A történelmi fejlőd&s új szakászában a ttórt egy­ségesebb és egybeforrottabb, mint valaha, s az egész szovjet nép ha­talmas harci élcsapatát alkotja. Or­szágunk dolgozó; tapasztalt vezérü­ket, a kommunzimusért folyő harc irányítóját és szervezőjét látja a le­nini pártban. Ä párt eszmeileg szétzúzta és ki­vetette magából Malenkov, Kagano­vics, Molotov, Bulganyin, Sepilov párt­ellenes csoportját, amely meg akar­ta bontani a párt sorainak egységét, meg akarta hiúsítani a XX. kong­resszus határozatainak végrehajtását, le akarta téríteni a pártot a lenini útról. A szakadárok leleplezése nagy győzelme pártunknak, a párt Köz­ponti Bizottságának abban a harcban, amely a marxizmus-leninizmusnak a kommunizmus építése során való al­kotó továbbfejlesztéséért és alkalma­zásáért folyik. A XXI. kongresszus által elfogadott hétéves terv, mutatott rá Hruscsov elvtárs, „újabb történelmi mérföld­követ jelent az ország fejlődésé­ben. Ahhoz, hogy ezen a mérföldkö­vön túljuthassunk, mozgósítanunk kell, helyesen kell elosztanunk és jól fel kell készítenünk a rendelkezé­sünkre álló erőket a hatalmas elő­retöréshez." A hétéves terv nagy feladatai fel­tétlenül megkövetelik, hogy továbbra is minden módon fokozzuk a pártnak a tömegek körében kifejtett politikai és szervező tevékenységét, hogy je­lentősen kiszélesítsük az ideológiai munkát, fokozzuk e munka hatékony­ságát, az élettel és a kommunizmu­sért folyó harccal való kapcsolatát. A hétéves terv sikere közvetlenül a vállalatokban és az építkezéseken, a kolhozokban és a szovhozokban, a tudományos intézetekben dől majd el. A párt propagandista-kádereinek, a központi és a helyi sajtó munka­társainak az a feladatuk, hogy min­den erejükkel igyekezzenek a munká­sok, a kolhozparasztok, az alkalma­zottak, a tudományos dolgozók között megteremteni az igazi alkotó munka és a termelési lendület légkörét, megmozgatni mindent, ami előmoz­díthatja a munkatermelékenység emelkedését, kihasználni gazdasági életünk minden anyagi erőforrását, minden tartalékát és lehetőségét. A Kommunista Párt tevékenységé­nek egyik figyelemre méltó sajátos­sága az, hogy a párt nemcsak előre tudja látni a társadalmi fejlődés ter­mészetes menetét, hanem aktívan hatni is tud rá, hogy a minimumra tudja csökkenteni a spontán erők ér­vényesülését, hoqy a munkásosz­tály, az összes dolgozók alkotó tevé­kenységének nagy erejével meg tud­ja gyorsítani a társadalom előreha­ladását. A XXI. kongresszus által ki­dolgozott elméleti tételek ismét rá­világítanak a pártnak erre a sajátos­ságára, segítenek közelebb hozni a kommunizmus diadalát. Ezek a téte­lek gazdagítják a marxizmus-leniniz­mus kincsesházát, az ideológiai front összes harcosainak eszmei fegyver­tárát. (A cikk befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.) „OJ SZÖ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u 10 sz Telefon: "547-16, 351-17, 232-61, - főszerkesztő: 352-10, - főszerkesztő-helyettes: 262-77, titkárság: 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon: 337-28 Előfizetési díj havonta Kčs 8.-. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja A-692279 Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents