Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)
1959-05-05 / 123. szám, kedd
Az ígéretet tettek követték A Bratislavai Elektrotechnikai Üzemben az év eleje óta 104,4 százalékra teljesítik a termelési tervet. Már az első két hónapban több mint egymillió korona értékű árut adtak át terven jelül népgazdaságunknak. Az üzem dolgozói kiválóan teljesítik exportfeladataikat is. Az első negyedév folyamán 6 országba összesen 120 transzformátort szállították. Ez, évi feladataiknak közel egyharmada. Kiválóan teljesítik a generátorokra (a képen) vonatkozó tervfeladataikat is. (J. Sluka f elv.) iZÚJ szó A szövetkezetek IV. k on gresszusa Etán: NAGY MÉRETEKET ÖLTÖTT a királyhelmeci járásban a szocialista munkaverseny A CSÉFAI ÉS MIHÄLYFAI szövetkezetek már évek óta versenyben állnak. E versenyben az első helyet a cséfaiak tartják. Viedermann Gyula, a mihályfai szövetkezet elnöke, míg az ő határukat járjuk, egynéhány elismerő szót versenytársunkról is mond. — Hiába, el kell ismerni, hogy tudnak gazdálkodni. Szerintem Csefa a dunaszerdahelyi járás legjobb szövetkezete* A járási vándorzászló is náluk van... Talán az idén sikerül tőlük megszerezni. Autóval öt percig sem tart Mihályiéról Cséfára az út. A szövetkezet gazdasáqi udvara a falu szélén büszkélkedik. Igen, büszkélkedik, s a tagok is büszkék a szép modern istállókra, szép jőszágállományra, a toronymagasságú gabonaraktárra, amelyhez még kőművesállványok támaszkodnak, mivel Sőky Béla építőcsoportjának még mindig akad rajta munkája. A szövetkezet bevételének fő jövedelmi forrása ez a „telep". A gazdasági udvar bejáratánál szerénykedik a szövetkezet irodája. Nem palota, csak egyszerű épület. Még a friss mész szagát lehet érezni rajta. Az iroda homlokzatán, helyesebben mondva az eresz alatt fehér tábla piros betűkkel. Távolról nézve az ember falusi kovácsműhely cégtáblájának vélné, de ha közelebb lépsz s olvasni kezded a feliratot, meglepődsz, elcsodálkozol, s máris a legközelebb álló szövetkezeti taghoz fordulsz ezzel a kérdéssel: — No és — böksz a tábla felé — mi a valóság? Ez esetben Cséfalvai Ferenc, a szövetkezet elnökének helyettese válaszol. — Ami ott van, már a múlté. Ojabb tábla, kéne. De hogy megértsük, miről van sző, ismertetni kell a gondolatot, amelyet piros betűkkel a szóban forgő fehér táblára festettek. A tábláin ez áll: — ígérjük, hogy a második ötéves terv termelési feladatait a fő mutatószámokban már 1958. december 31-ig teljesítjük. ALÄfRÄS NINCS. Nem is lehet, mert ezt nem egy ember, nem a szövetkezet vezetősége, hanem az egész tagság, a szövetkezetnek mind a hatvan tagja vállalta. Hatvan név pedig nem fért el a deszkán. Cséfalvai Ferenc pedig azt mondja: — „Már öreg, új kéne a helyére". Hogy miért öreg? Hiszen a festék még fényes, nem is pergett le, a deszka sem korhadt még. Ez igaz, csak ez a gondolat öreg már, amit a betűk kifejeznek. Talán javítani lehetne rajta egy egyszerű mondattal, mégpedig ezzel: — Amit ígértünk, teljesítettük. Igen, amit a cséfaiak ígértek, valósággá vált. A múlt év december 31-ig teljesítették a második ötéves terv végére előirányzott termelési feladatokat. Némi lemaradás csak a gabonaféléknél mutatkozott, de kukoricából, cukorrépából már túlszárnyalták az 1960-ra tervezett hektárhozamokat is. Különösen kiemelkedő eredményeket az állattenyésztés terén értek el. Ezt a legjobban az érzékelteti, hogy bevételük 60 százaléka az állattenyésztési termelésből ered. A szövetkezet a múlt év során 1 millió 285 ezer 700 korona bevételt tervezett, s valóságban 1 millió 576 ezer 632 koronát ért el. Tehát többet, mint amennyire számítottak. Ez tette lehetővé, hogy a munkaegységek tervezett értékét két koronával szépítették, s az oszthatatlan alapot is az eddigi 7 százalék helyett 10 százalékkal bővítették. DE LÁSSUK CSAK, hogyan oszlott meg a bevétel a növényi és állattenyésztési termelés között. A növénytermelésből eredetileg 447 ezer 100 korona bevételt terveztek, a valóságban 478 ezer 104 koronát értek el. Az állattenyésztésből eredő bevételt 825 ezer 600 koronában állapították meg, a tényleges bevétel azonban 1 millió 100 ezer 109 korona volt. A számok tehát azt igazolják, hogy a szövetkezet nagyszerű eredménveket ért el az állattenyésztésben. Ezen a téren már nemcsak elérték, de túl is szárnyalták az 1960-ra tervezett termelési szintet. A szövetkezetnek 1960 végére egyegy hektár föld után 120 kg sertéshúst, 60 kg marhahúst és 665 liter tejet kellett volna termelnie. Ezeket a számokat azonban nemcsak hogy elérték, de túl is szárnyalták. Egyegy hektár földre a múlt évben már 134 kg sertéshús, 81 kg marhahús és 705 liter tej jutott. A cséfai szövetkezetesek a pártnak, az ország dolgozóinak adott szavukat becsülettel teljesítették. A szövetkezet irodájának falára akasztott tábla már elavult. Már nem kell, hogy figyelmeztesse a tagokat arra, amit ígértek, Oj tábla kéne a régi helyére és volna is mit írni rá. Ami egyénileg nem volt lehetséges — az a közösben megvalósul Ä szövetkezetek IV. országos kongreszszusa tiszteletére indított kötelezettségvállalásokba a királyhelmeci járás szövetkezetei is bekapcsolódtak. A jelszó: — Szocialista felajánlásokkal a termelékenység növeléséért. » * * NAGYGÉRESEN három munkacsoport vállalta, hogy a termelési költségeket 10 százalékkal csökkentik. A csoportok közötti verseny győztesének a vezetőség 2 ezer, a másodiknak ezer korona értékű jutalmat ad. Nagygéresen minden remény megvan arra, hogy a kezdeményezésnek és a kötelezettségvállalásoknak meglesz az eredménye. * * * KISGÉRESEN is több értékes felajánlást tettek. A szövetkezet vezetősége tárgyi jutalmakat tűzött ki az egyéni verseny három győztesének. Az első díj egy rádiókészülék, a második díj egy karóra, a harmadik díj pedig egy pár férfi gumicsizma. Egyéni kötelezettségvállalást is tettek. Nagy András vállalta, hogy az egyévi tejhozamot 200 literrel növeli és a rábízott 12 tehéntől 12 borjút választ el, Versenyre hívta fel a többi tehéngondozót, akik elfogadták a versenyt. Hasonló vállalásokat tettek a kertészetben dolgozók is • * * VÉKÉN sem idegenkednek a versenytől, mivel tudják, hogy a legszebb eredményeket mindig a szocialista munka ver seny segítségével érik el. A legnagyobb Alig két órával a katonai gyakor- I latra való bevonulás előtt kértük meg Csudai Józsefet, az oroszkai szövetkezet elnökét, hogy tájékoztasson bennünket a tavaszi munkálatokról. Nem lepődött meg, jegyzetfüzetében minden benne van, a 378 hektáros szövetkezeti gazdaság minden mozzanata. — örömmel mondhatom, hogy az idén jobbak a kilátásaink, mint tavaly. 75 hektár őszi búzánk jól telelt, 10 hektár őszi árpánk szintén. A 60 hektár tavaszi árpánál sem mutatkozik hiba. 33 hektár kukoricánk van földben, cukorrépából pedig 43 hektár, sőt az első kapálásával telkezdeményezés a cukorrépa- és a kukoricatermesztésben bontakozik ki. A szövetkezet vezetősége pénzjutalmat ad a három győztesnek. * * • A PERBENYlKI szövetkezetben a munkacsoportok a termelési tervben meghatározott hozamok túlszárnyalására tettek vállalást. Fülöp Mihály csoportja vállalta, hogy burgonyából a tervezett 135 mázsa helyett 200 mázsát termelnek hektáronként. Cukorrépából 80, takarmányrépából 100, kukoricából 19, búzából 3, árpából 5 és évelő takarmányból 10 mázsával termelnek többet hektáronként a tervezettnél. A verseny győztesét a vezetőség 400 korona jutalomban részesíti. Az egyéni versenyben a tehenészek járnak az élen. Tóth Mihály és Kosztyu Imre kezdeményezésére indították el a szocialista munkaversenyt. A 2346 literben megállapított évi tervet Očenáš Ferenc 2450, Orosz Mihály 2375, Kosztyu Imre, Tóth Mihály és Szabó János 2500 literre emeli. Remélik, hogy az ő munkájukat is méltó jutalmazásban részesítik. » * # SZENTMÄRIÄN Is jól halad a' munka.. A koratavasziak vetésével egyidejűleg nagy gonddal végezték a takarmányok vetését is. A munkakedv igen jó. Nem feledkeztek meg az ősziek gondozásáról sem. A munkából még az öregek is kiveszik részüket. Tóth Miklós, Tökölyi Mihály, idősebb Szacskó László és Bók József példát mutat a szövetkezet tagságának. Tóth Gyula, Perbenyík 1 jesen készek vagyunk. ^14 hektár silókukoricát, 4 .hektár burgonyát, 6 hektár borsót már megkapáltunk. Megjegyzem, hogy a 60 hektár tavaszi árpából 42 hektáron alávetést alkalmaztunk. A határunk sokat ígérő. A munkák valamennyi szakaszon tervszerűen, jól haladnak. A fiatal szövetkezeti elnök magabiztosan néz a dolgok elé. Rövidesen katonaruhát ölt magára, hogy lelkiismeretesen végezze feladatát a szocialista haza védelmében, akárcsak idehaza, a 378 hektáros szövetkezetben. PATYOLAT SÁNDOR, Oroszka Ý Nagyobb hektárhozam elérése, | + a mezőgazdasági termelés olcsóbÝ bá tétele, ez vezette a szepsi já+ rásban a vendégi EFSZ tagságát, Ý amikor elhatározta, hogy öntözés Í segítségével pótolja a kipárolgással veszített vizet a határban. A növénytermesztés az alapja a mezőgazdaságnak, tudja ezt minden földművelő, szövetkezetes. — Tenni kell valamit — mondták a tagok és a csoportvezetők. Nem lehetUnk addig megelégedve, amíg a réteken 22 mázsa szénát, az évelő takarmányból 30 mázsát és a kt toricából szemesen, alig 20 mázsa hektárhozamot nem érünk el. Amit nem tudtak megvalósí^ tani mint egyéni gazdálkodók, el• érték mint szövetkezetesek. A Bódva völgyében fekvő, alig 450 lakost számláló faluban 1956-ban alakult, és tegyük hozzá, mindjárt egész falusi szövetkezet. A tagok szorgalmas munkájával a munkaegység pénzbeli értéke alig három év alatt 4 koronával emelkedett. Balázs Sándor agronómust a határban, a kertészetben találom, keverőszántást végeznek paprika ültetésére. A szántóterület 54 százalékán kapásnövényeket termesztünk. Ebben is előnyt adunk az iparinövényeknek, a lennek, cukorrépának, burgonyának és kukoricának. Ez év első felében 100 hektár földöm elérjük az 52 szarvasmarhát. Takarmányra van szükségünk, mert ez jelenti a több húst és több tejet, azért határoztuk el, hogy nem várunk, míg az állam mindenütt elkészíti az öntözőcsatomákat. A magunk erejéből hozzákezdtünk 82 hektár területen megvalósítani az öntözéses gazdálkodást. Ebben a munkában segíti szövetkezetünket az egész falu, beleértve a Csemadok- és CSISZ-tagokat is. A levezetőgátat és a betonzsilipeket májusban befejezzük, a gépállomás az alagcsövezést és buldozérek segítségével az árkok építését végzi. A gépállomás agronőmusának szak| irányításával dolgozunk, Ez évben 67 i hektáron az évelő takarmányt, a réteket és 15 hektáron a kukoricát öntözni fogjuk. A szövetkezetek megerősödéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jó vezetéssel együtt olyan légkör alakuljon, amelyben a tagsáí] magáénak érzi' a szövetkezetet. Lássák, tapasztalják a tagok, ők a gazdák, véleményük minden fontos szövetkezeti ügyben számít és helyes elgondolásukat megszívlelik. , - «'MÓZES SÁNDOR. A helyi pártszervezet kezdeményezésére a szövetkezet tagjai újabb kötelezettségvállalást tettek. Az új táblára azt lehetne írni: — ígérjük, hogy az idén az egész évi kötelező sertéshúsbeadást már az év első felében teljesítjük és az állami felvásárlásra tervezett sertésbeadást felerészben teljesítjük. A cséfaiak ezzel a kötelezettségvállalásukkal is sikeresen megbirkóznak. Néhány mázsa híján vállalt kötelezettségüket már teljesítették. Nem ártana az sem, ha a következő táblára ezt írnák: „A mi szövetkezetünkben otthonra találtak a fiatalok." ÉS NEM TÚLOZNÁNAK, ha ezt írnák: „Nem, mert a szövetkezetben úgyszólván a fiatalok vannak túlsúlyban. Nagyrészt a fiatalok szorgalmának, munkakészséaének az eredménye mindaz, amit eddig elmondtunk. A fiatalok otthonra találtak a szövetkezetben, s környezetüket még meghittebbé otthonosabbá akarják tenni. A szövetkezet támogatásával kultúrházat építenek. Nem építtetne^, hanem építenek. Az alap ásását a napokban már meg is kezdték. Amíg mi a pirosbetűs fehér tábla előtt beszélgettünk, az iroda háta mögött Cséfalvai Ilona, Szabó Magda és Sóky László elsőnek vágták ásójukat a földbe, hogy. minél előbb gyökeret verhessen náluk is a kultúra, a tudás, az emberibb, élet. SZARKA ISTVÁN Fiatalok a gazdagabb hektárhozamokért Napjainkban sokszor hallunk az Idősebb emberek szájából helytálló és helytelen megjegyzéseket a fiatal dolgozókról. Többek között azt mondogatják: Ki fog dolgozni a mezőgazdaságban, ha az idősebbek meghalnak? Áz ilyen „megállapítás" csak nagyon kevés fiatalra illik rá, nagy többségükre semmi esetre sem. Hogy menynyire nem, azt Iga&rtja a sok szép példa közül az, mely a Komáromi Állami Gazdaságban történt az elmúlt napokban. Az egyes részlegeken dolgozó fiatalok a kommunistáktól és az újságokból tudomást szereztek arról, hogy az üzemekben és a földeken országszerte ifjúsági munkacsoportok alakulnak, amelyek egymással versenyezve dolgoznak a pártunk XI. kongreszszusán kitűzött feladatok teljesítéséért. _ __ A fiataloknak nem kellett sok biztatás, gyorsan cselekedtek: megbeszélték a teendőket. A megbeszélést határozat követte, önálló csoportot alakítottak s utána közös ülésre jöttek össze Komáromban, ahová minden csoport elküldte képviselőjét. A gyűlésen megbeszélték a munkaverseny feltételeit. Az egyes kollektívák párosversenyben állnak majd egymással. A megállapodást azonnal alá is írták. Az ekeli részlegről jött fiatalok pedig azzal lepték meg a többieket, hogy minden részleg fiataljait szocialista versenyre hívták ki „Ki többet,"* olcsóbban és jobban" jelszóval. Ez a válasza a mi fiataljainknak azok számára, akik helytelenül nyillatkoznak róluk. Németh András, Komárom Helyesen választottak A partizánskéi járásban is túlsúlyba került a szövetkezeti gazdálkodás. Érdekes, hogy míg pár évvel ezelőtt a parasztság körében végzett agitációs munka nagyon nehéznek bizonyult, ma már dolgozó parasztjaink jó része megtalálta az utat, amelyen haladnia kell. Köbéjük tartozik lorda Jozef elvtárs is, Nitrianské Suöanyból. Jorda Jozef elvtársat nemcsak a falujában, de a környező falvakban is okos parasztnak ismerték mindig, aki nadrágszíj földecskéin is jobban tudott gazdálkodni, mint a többiek. Amikor az agitátorok meglátogatták és a szövetkezetről kezdtek vele beszélni, ő bizony nem sokáig tétovázott. A parasztok jó része is 3 reá várt. Mikor belépett a szövetkezetbe, másnap mindjárt 16 földműves követte a példáját. Jorda Jozef elvtárs később maga mutatott példát, hogyan kell agitálni a dolgozó parasztság köreben. Három hétig járt agitálni, mindenkinek megmondta nyíltan, őszintén, hogy a szövetkezet a parasztság jövője. Ez hatott. Sučanyban nemrég 190 új tag lépett be a szövetkezetbe. A tagság egyhangúlag Jorda Jozef elvtársát választotta meg elnöknek. Helyesen tették. Bíznak benne, hogy a jó vezetéssel a kezdeti nehézségeket minél előbb leküzdik. BUDA FERENC Partizánske ÜJ SZŐ 4 * 1959. május 5. IHMMmHMM«M«H»H*HHIMHM*H*MHMHMHmMHHMI»MM««HMtlHf*»MHI „Mlynský náhon" a neve azon új településnek Kassa északi részén, ahol a következő néhány év során több mint 2000 lakásegység épül fel. Itt már Frič és Valček mérnökök újításai szerint dolgoznak. Felvételünk az 5a blok alapjainak építését mutatja, amelyen 180 000 korona megtakarítás mutatkozik az új építkezési módszer alapján. * (Foto, szöveg: L. Lipták]) OROSZKAI HÍR