Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-05 / 123. szám, kedd

Az ígéretet tettek követték A Bratislavai Elektrotechnikai Üzemben az év eleje óta 104,4 szá­zalékra teljesítik a termelési tervet. Már az első két hónapban több mint egymillió korona értékű árut adtak át terven jelül népgazdasá­gunknak. Az üzem dolgozói kiválóan teljesítik export­feladataikat is. Az első negyedév fo­lyamán 6 országba összesen 120 transzformátort szállították. Ez, évi feladataiknak közel egyharmada. Kiválóan teljesítik a generátorokra (a képen) vonatkozó tervfeladataikat is. (J. Sluka f elv.) iZÚJ szó A szövetkezetek IV. k on gresszusa Etán: NAGY MÉRETEKET ÖLTÖTT a királyhelmeci járásban a szocialista munkaverseny A CSÉFAI ÉS MIHÄLYFAI szövet­kezetek már évek óta versenyben állnak. E versenyben az első helyet a cséfaiak tartják. Viedermann Gyu­la, a mihályfai szövetkezet elnöke, míg az ő határukat járjuk, egyné­hány elismerő szót versenytársunk­ról is mond. — Hiába, el kell ismerni, hogy tudnak gazdálkodni. Szerintem Cse­fa a dunaszerdahelyi járás legjobb szövetkezete* A járási vándorzászló is náluk van... Talán az idén si­kerül tőlük megszerezni. Autóval öt percig sem tart Mihály­iéról Cséfára az út. A szövetkezet gazdasáqi udvara a falu szélén büsz­kélkedik. Igen, büszkélkedik, s a ta­gok is büszkék a szép modern istál­lókra, szép jőszágállományra, a to­ronymagasságú gabonaraktárra, amelyhez még kőművesállványok tá­maszkodnak, mivel Sőky Béla építő­csoportjának még mindig akad rajta munkája. A szövetkezet bevételének fő jövedelmi forrása ez a „telep". A gazdasági udvar bejáratánál sze­rénykedik a szövetkezet irodája. Nem palota, csak egyszerű épület. Még a friss mész szagát lehet érezni rajta. Az iroda homlokzatán, helyesebben mondva az eresz alatt fehér tábla piros betűkkel. Távolról nézve az em­ber falusi kovácsműhely cégtáblájá­nak vélné, de ha közelebb lépsz s olvasni kezded a feliratot, megle­pődsz, elcsodálkozol, s máris a leg­közelebb álló szövetkezeti taghoz fordulsz ezzel a kérdéssel: — No és — böksz a tábla felé — mi a valóság? Ez esetben Cséfalvai Ferenc, a szö­vetkezet elnökének helyettese vála­szol. — Ami ott van, már a múlté. Ojabb tábla, kéne. De hogy megértsük, miről van sző, ismertetni kell a gondolatot, ame­lyet piros betűkkel a szóban forgő fehér táblára festettek. A tábláin ez áll: — ígérjük, hogy a második ötéves terv termelési feladatait a fő mutatószámokban már 1958. decem­ber 31-ig teljesítjük. ALÄfRÄS NINCS. Nem is lehet, mert ezt nem egy ember, nem a szövet­kezet vezetősége, hanem az egész tagság, a szövetkezetnek mind a hat­van tagja vállalta. Hatvan név pedig nem fért el a deszkán. Cséfalvai Ferenc pedig azt mond­ja: — „Már öreg, új kéne a helyére". Hogy miért öreg? Hiszen a festék még fényes, nem is pergett le, a deszka sem korhadt még. Ez igaz, csak ez a gondolat öreg már, amit a betűk kifejeznek. Talán javítani lehetne rajta egy egyszerű mondat­tal, mégpedig ezzel: — Amit ígér­tünk, teljesítettük. Igen, amit a cséfaiak ígértek, va­lósággá vált. A múlt év december 31-ig teljesítették a második ötéves terv végére előirányzott termelési feladatokat. Némi lemaradás csak a gabonaféléknél mutatkozott, de ku­koricából, cukorrépából már túlszár­nyalták az 1960-ra tervezett hektár­hozamokat is. Különösen kiemelkedő eredménye­ket az állattenyésztés terén értek el. Ezt a legjobban az érzékelteti, hogy bevételük 60 százaléka az állatte­nyésztési termelésből ered. A szövetkezet a múlt év során 1 millió 285 ezer 700 korona bevételt tervezett, s valóságban 1 millió 576 ezer 632 koronát ért el. Tehát töb­bet, mint amennyire számítottak. Ez tette lehetővé, hogy a munkaegysé­gek tervezett értékét két koronával szépítették, s az oszthatatlan alapot is az eddigi 7 százalék helyett 10 százalékkal bővítették. DE LÁSSUK CSAK, hogyan oszlott meg a bevétel a növényi és állat­tenyésztési termelés között. A nö­vénytermelésből eredetileg 447 ezer 100 korona bevételt terveztek, a va­lóságban 478 ezer 104 koronát értek el. Az állattenyésztésből eredő be­vételt 825 ezer 600 koronában álla­pították meg, a tényleges bevétel azonban 1 millió 100 ezer 109 korona volt. A számok tehát azt igazolják, hogy a szövetkezet nagyszerű eredménve­ket ért el az állattenyésztésben. Ezen a téren már nemcsak elérték, de túl is szárnyalták az 1960-ra tervezett termelési szintet. A szövetkezetnek 1960 végére egy­egy hektár föld után 120 kg sertés­húst, 60 kg marhahúst és 665 liter tejet kellett volna termelnie. Ezeket a számokat azonban nemcsak hogy elérték, de túl is szárnyalták. Egy­egy hektár földre a múlt évben már 134 kg sertéshús, 81 kg marhahús és 705 liter tej jutott. A cséfai szövetkezetesek a párt­nak, az ország dolgozóinak adott szavukat becsülettel teljesítették. A szövetkezet irodájának falára akasztott tábla már elavult. Már nem kell, hogy figyelmeztesse a ta­gokat arra, amit ígértek, Oj tábla kéne a régi helyére és volna is mit írni rá. Ami egyénileg nem volt lehetséges — az a közösben megvalósul Ä szövetkezetek IV. országos kongresz­szusa tiszteletére indított kötelezettség­vállalásokba a királyhelmeci járás szövet­kezetei is bekapcsolódtak. A jelszó: — Szocialista felajánlásokkal a termelékeny­ség növeléséért. » * * NAGYGÉRESEN három munkacsoport vállalta, hogy a termelési költségeket 10 százalékkal csökkentik. A csoportok kö­zötti verseny győztesének a vezetőség 2 ezer, a másodiknak ezer korona értékű jutalmat ad. Nagygéresen minden remény megvan arra, hogy a kezdeményezésnek és a kötelezettségvállalásoknak meglesz az eredménye. * * * KISGÉRESEN is több értékes felajánlást tettek. A szövetkezet vezetősége tárgyi jutalmakat tűzött ki az egyéni verseny három győztesének. Az első díj egy rá­diókészülék, a második díj egy karóra, a harmadik díj pedig egy pár férfi gumi­csizma. Egyéni kötelezettségvállalást is tettek. Nagy András vállalta, hogy az egyévi tej­hozamot 200 literrel növeli és a rábízott 12 tehéntől 12 borjút választ el, Ver­senyre hívta fel a többi tehéngondozót, akik elfogadták a versenyt. Hasonló vál­lalásokat tettek a kertészetben dolgozók is • * * VÉKÉN sem idegenkednek a verseny­től, mivel tudják, hogy a legszebb ered­ményeket mindig a szocialista munka ver ­seny segítségével érik el. A legnagyobb Alig két órával a katonai gyakor- I latra való bevonulás előtt kértük meg Csudai Józsefet, az oroszkai szövet­kezet elnökét, hogy tájékoztasson bennünket a tavaszi munkálatokról. Nem lepődött meg, jegyzetfüzetében minden benne van, a 378 hektáros szövetkezeti gazdaság minden moz­zanata. — örömmel mondhatom, hogy az idén jobbak a kilátásaink, mint ta­valy. 75 hektár őszi búzánk jól te­lelt, 10 hektár őszi árpánk szintén. A 60 hektár tavaszi árpánál sem mu­tatkozik hiba. 33 hektár kukoricánk van földben, cukorrépából pedig 43 hektár, sőt az első kapálásával tel­kezdeményezés a cukorrépa- és a kuko­ricatermesztésben bontakozik ki. A szö­vetkezet vezetősége pénzjutalmat ad a három győztesnek. * * • A PERBENYlKI szövetkezetben a mun­kacsoportok a termelési tervben meghatá­rozott hozamok túlszárnyalására tettek vállalást. Fülöp Mihály csoportja vállalta, hogy burgonyából a tervezett 135 mázsa he­lyett 200 mázsát termelnek hektáronként. Cukorrépából 80, takarmányrépából 100, kukoricából 19, búzából 3, árpából 5 és évelő takarmányból 10 mázsával termel­nek többet hektáronként a tervezettnél. A verseny győztesét a vezetőség 400 ko­rona jutalomban részesíti. Az egyéni versenyben a tehenészek járnak az élen. Tóth Mihály és Kosztyu Imre kezdeményezésére indították el a szocialista munkaversenyt. A 2346 liter­ben megállapított évi tervet Očenáš Fe­renc 2450, Orosz Mihály 2375, Kosztyu Imre, Tóth Mihály és Szabó János 2500 literre emeli. Remélik, hogy az ő munká­jukat is méltó jutalmazásban részesítik. » * # SZENTMÄRIÄN Is jól halad a' munka.. A koratavasziak vetésével egyidejűleg nagy gonddal végezték a takarmányok ve­tését is. A munkakedv igen jó. Nem fe­ledkeztek meg az ősziek gondozásáról sem. A munkából még az öregek is ki­veszik részüket. Tóth Miklós, Tökölyi Mi­hály, idősebb Szacskó László és Bók József példát mutat a szövetkezet tag­ságának. Tóth Gyula, Perbenyík 1 jesen készek vagyunk. ^14 hektár si­lókukoricát, 4 .hektár burgonyát, 6 hektár borsót már megkapáltunk. Megjegyzem, hogy a 60 hektár tava­szi árpából 42 hektáron alávetést al­kalmaztunk. A határunk sokat ígérő. A munkák valamennyi szakaszon tervszerűen, jól haladnak. A fiatal szövetkezeti elnök maga­biztosan néz a dolgok elé. Rövidesen katonaruhát ölt magára, hogy lelki­ismeretesen végezze feladatát a szo­cialista haza védelmében, akárcsak idehaza, a 378 hektáros szövetkezet­ben. PATYOLAT SÁNDOR, Oroszka Ý Nagyobb hektárhozam elérése, | + a mezőgazdasági termelés olcsób­Ý bá tétele, ez vezette a szepsi já­+ rásban a vendégi EFSZ tagságát, Ý amikor elhatározta, hogy öntözés Í segítségével pótolja a kipárolgás­sal veszített vizet a határban. A növénytermesztés az alapja a me­zőgazdaságnak, tudja ezt minden földművelő, szövetkezetes. — Ten­ni kell valamit — mondták a ta­gok és a csoportvezetők. Nem le­hetUnk addig megelégedve, amíg a réteken 22 mázsa szénát, az évelő takarmányból 30 mázsát és a kt toricából szemesen, alig 20 mázsa hektárhozamot nem érünk el. Amit nem tudtak megvalósí­^ tani mint egyéni gazdálkodók, el­• érték mint szövetkezetesek. A Bódva völgyében fekvő, alig 450 lakost számláló faluban 1956-ban ala­kult, és tegyük hozzá, mindjárt egész falusi szövetkezet. A tagok szorgal­mas munkájával a munkaegység pénzbeli értéke alig három év alatt 4 koronával emelkedett. Balázs Sándor agronómust a ha­tárban, a kertészetben találom, ke­verőszántást végeznek paprika ülte­tésére. A szántóterület 54 százalékán ka­pásnövényeket termesztünk. Ebben is előnyt adunk az iparinövényeknek, a lennek, cukorrépának, burgonyának és kukoricának. Ez év első felében 100 hektár földöm elérjük az 52 szar­vasmarhát. Takarmányra van szük­ségünk, mert ez jelenti a több húst és több tejet, azért határoztuk el, hogy nem várunk, míg az állam min­denütt elkészíti az öntözőcsatomá­kat. A magunk erejéből hozzákezd­tünk 82 hektár területen megvalósí­tani az öntözéses gazdálkodást. Eb­ben a munkában segíti szövetkeze­tünket az egész falu, beleértve a Csemadok- és CSISZ-tagokat is. A levezetőgátat és a betonzsilipe­ket májusban befejezzük, a gépállo­más az alagcsövezést és buldozérek segítségével az árkok építését végzi. A gépállomás agronőmusának szak­| irányításával dolgozunk, Ez évben 67 i hektáron az évelő takarmányt, a ré­teket és 15 hektáron a kukoricát ön­tözni fogjuk. A szövetkezetek megerősödéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jó vezetés­sel együtt olyan légkör alakuljon, amelyben a tagsáí] magáénak érzi' a szövetkezetet. Lássák, tapasztalják a tagok, ők a gazdák, véleményük minden fontos szövetkezeti ügyben számít és helyes elgondolásukat megszívlelik. , - «'MÓZES SÁNDOR. A helyi pártszervezet kezdeménye­zésére a szövetkezet tagjai újabb kötelezettségvállalást tettek. Az új táblára azt lehetne írni: — ígérjük, hogy az idén az egész évi kötelező sertéshúsbeadást már az év első felében teljesítjük és az állami felvásárlásra tervezett sertés­beadást felerészben teljesítjük. A cséfaiak ezzel a kötelezettség­vállalásukkal is sikeresen megbir­kóznak. Néhány mázsa híján vállalt kötelezettségüket már teljesítették. Nem ártana az sem, ha a következő táblára ezt írnák: „A mi szövetkezetünkben otthonra találtak a fiatalok." ÉS NEM TÚLOZNÁNAK, ha ezt ír­nák: „Nem, mert a szövetkezetben úgyszólván a fiatalok vannak túl­súlyban. Nagyrészt a fiatalok szor­galmának, munkakészséaének az ered­ménye mindaz, amit eddig elmond­tunk. A fiatalok otthonra találtak a szövetkezetben, s környezetüket még meghittebbé otthonosabbá akarják tenni. A szövetkezet támogatásával kultúrházat építenek. Nem építtetne^, hanem építenek. Az alap ásását a na­pokban már meg is kezdték. Amíg mi a pirosbetűs fehér tábla előtt be­szélgettünk, az iroda háta mögött Cséfalvai Ilona, Szabó Magda és Sóky László elsőnek vágták ásójukat a föld­be, hogy. minél előbb gyökeret verhessen náluk is a kultúra, a tu­dás, az emberibb, élet. SZARKA ISTVÁN Fiatalok a gazdagabb hektárhozamokért Napjainkban sokszor hallunk az Idő­sebb emberek szájából helytálló és helytelen megjegyzéseket a fiatal dol­gozókról. Többek között azt mondo­gatják: Ki fog dolgozni a mezőgazda­ságban, ha az idősebbek meghalnak? Áz ilyen „megállapítás" csak nagyon kevés fiatalra illik rá, nagy többsé­gükre semmi esetre sem. Hogy meny­nyire nem, azt Iga&rtja a sok szép példa közül az, mely a Komáromi Állami Gazdaságban történt az el­múlt napokban. Az egyes részlegeken dolgozó fia­talok a kommunistáktól és az újsá­gokból tudomást szereztek arról, hogy az üzemekben és a földeken ország­szerte ifjúsági munkacsoportok ala­kulnak, amelyek egymással versenyez­ve dolgoznak a pártunk XI. kongresz­szusán kitűzött feladatok teljesíté­séért. _ __ A fiataloknak nem kellett sok biz­tatás, gyorsan cselekedtek: megbeszél­ték a teendőket. A megbeszélést ha­tározat követte, önálló csoportot ala­kítottak s utána közös ülésre jöttek össze Komáromban, ahová minden cso­port elküldte képviselőjét. A gyűlésen megbeszélték a munka­verseny feltételeit. Az egyes kollek­tívák párosversenyben állnak majd egymással. A megállapodást azonnal alá is írták. Az ekeli részlegről jött fiatalok pe­dig azzal lepték meg a többieket, hogy minden részleg fiataljait szocialista versenyre hívták ki „Ki többet,"* ol­csóbban és jobban" jelszóval. Ez a válasza a mi fiataljainknak azok számára, akik helytelenül nyil­latkoznak róluk. Németh András, Komárom Helyesen választottak A partizánskéi járás­ban is túlsúlyba került a szövetkezeti gazdál­kodás. Érdekes, hogy míg pár évvel ezelőtt a parasztság körében vég­zett agitációs munka nagyon nehéznek bizo­nyult, ma már dolgo­zó parasztjaink jó ré­sze megtalálta az utat, amelyen haladnia kell. Köbéjük tartozik lorda Jozef elvtárs is, Nit­rianské Suöanyból. Jorda Jozef elvtársat nemcsak a falujában, de a környező falvak­ban is okos parasztnak ismerték mindig, aki nadrágszíj földecskéin is jobban tudott gaz­dálkodni, mint a töb­biek. Amikor az agitá­torok meglátogatták és a szövetkezetről kezd­tek vele beszélni, ő bizony nem sokáig té­továzott. A parasztok jó része is 3 reá várt. Mikor belépett a szö­vetkezetbe, másnap mindjárt 16 földműves követte a példáját. Jorda Jozef elvtárs később maga mutatott példát, hogyan kell agi­tálni a dolgozó paraszt­ság köreben. Három hé­tig járt agitálni, min­denkinek megmondta nyíltan, őszintén, hogy a szövetkezet a pa­rasztság jövője. Ez ha­tott. Sučanyban nemrég 190 új tag lépett be a szövetkezetbe. A tag­ság egyhangúlag Jorda Jozef elvtársát válasz­totta meg elnöknek. Helyesen tették. Bíznak benne, hogy a jó veze­téssel a kezdeti nehéz­ségeket minél előbb le­küzdik. BUDA FERENC Partizánske ÜJ SZŐ 4 * 1959. május 5. IHMMmHMM«M«H»H*HHIMHM*H*MHMHMHmMHHMI»MM««HMtlHf*»MHI „Mlynský náhon" a neve azon új településnek Kassa északi részén, ahol a következő néhány év során több mint 2000 lakásegység épül fel. Itt már Frič és Valček mérnökök újításai szerint dolgoznak. Felvételünk az 5a blok alapjainak építését mutatja, amelyen 180 000 korona megtakarí­tás mutatkozik az új építkezési módszer alapján. * (Foto, szöveg: L. Lipták]) OROSZKAI HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents