Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-05 / 123. szám, kedd

Ä GYÁR JŐ MUNKÁJA az egész kollektíva ügye NÖVEKSZIK A SZAKASZBIZALMIAK TEKINTÉLYE NEPI IDOJOSLAS hoqvan a podbrezovai vasúti állomásról a tizenegy hatalmas kéményből pipázó Ján Šverma Acélmű felé tartok, már kirajzolódnak bennem a riport körvonalai; kevés és rossz minőségű hulladékvasat kapnak, nem lehet versenyezni, akadozik a munka és így tovább. Amikor aztán a gyár küszöbét átlépve a Martin-kemencéknél dolgozók, olvasztárok, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok elém teszik az eredményekről szóló kimutatásokat, nem akarok hinni a szememnek. Még szerencse, gondolom magamban, hogy nincs messze az igazgatósági épület. Majd ott kiderül az igazság. Anton Bulla elvtárs, az egészüzemi pártbizottság elnök,e megnyugtat: óriási a javulás. A hulladékvashiány, ami annyj gondot, fennakadást és bosszúságot okozott még egy évvel ezelőtt, ma már a múlté. S ami mindennél fontosabb, javult a pártaiapszervezetek szervező- és nevelőmunkája is, különösen a CSKP KB-nak az ipari üzemekben működő pártszervezetek munkájáról hozott határozata óta. Aztán beláttam, hogy Vincent Patuš elvtárs, az olvasztárok pártalapszervezetének elnöke tapintott a dolgok lényegére, amikor azt mondta: „Szó sincs semmiféle titokzatos fordulatról, sok-sok apró hétköznapi erőfeszítés hozta meg a gyümölcsét". Valóban, ahogy átnézem a jegyzeteimet, egy csokor ilyen „apróság" gyűlt össze bennük. íme néhány: Az acélmű pártalapszervezete fáradhatatlanul növeli a pártmunka hatékonysáqát, a kommunisták segítő készségét a tömegszervezetekben, különösen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom műhelybizottságában, s nem utolsó sorban a szakaszbizalmiak, a legjobban dolgozók és politikailag legfejlettebbek soraiból való kiválasztásában. Pavel Král, Gustáv Floch elvtársak, az acélgyártás tapasztalt mesterei, FSZM szakaszbizalmiai és mások, kik igen sokat tettek azért, hogy fokozódjék a termelés, megszilárduljon a szakszervezeti társadalmi élet, valóban dicséretet érdemelnek.. Múlt évben is. azok a szakemberek dolgoztak a- Martin-kemencéknél, • -akik most, de akkor hiánvzott á szakaszbizalmiak buzdító, lelkesítő szava, akadozott a munka akkor is, ha elég volt a hulladék, az ócskavas. Mióta kialakították a törzsgárdát, a szakszervezeti munkában is másképpen meqv a dolog. Az év elejétől minden hónapban túlteljesítették tervüket és május végéig iparunknak 2000 tonna acélt, adnak terven felül. Ezzel kiegyenlítik a múlt évi adósságukat is. Egy csöppet sem túlzás, ha azt mondjuk, az eredmények elérésében oroszlánrészük van az FSZM műhelybizottsága tagjainak és a 32 szakaszbizalminak. A szakszervezeti csoportokban megvitatták a szovjet acélolvasztárok gazdag tapasztalatait, munkamódszereit és nemcsak vitatkoztak róla, hanem jó néhányat már be is vezettek. indez csak egy része azoknak a gazdasági kérdéseknek, amelyek megvalósítását a szakszervezeti csoportok és bizalmiak elősegítették. De ezen túlmenően felbecsülhetetlen az az eredmény, amelyet a dolgozók politikai és szakmai nevelésében elértek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szakaszbizalmiainak munkája a termelési értekezletek előkészítésében meghozta gyümölcsét. A munkások szinte valamennyien részt vesznek a fontos tanácskozásokon, különösen a taggyűléseken. Bátran feltárják a termelés problémáit és sok hasznos javaslatot tesznek. Pavel Král, a már említett bizalmi például a kemencék javításához szükséges samott, rossz minőségére hívta fel a gazdasági vezetők figyelmét, hogy jobb legyen az öntvények minősége. Vannak a selejtcsökkentésnek „lélektani" módszerei is". Ezek közül az egyik, amitől talán a legjobban tartanak az olvasztárok és a csapolók, — az, amikor „szembesítik" őket a rosszul sikerült ingotokkal, ahogyan az acélrudakat nevezik. — Amikor szólítanak, hoqy menjek le az öntvénytisztítóhoz, már hideg futkos a hátamon — mondja Matej Halka elvtárs, olvasztár. Nem is kellemes ez a „szembesítés", ilyenkor a művezetővel tart többnyire 2—3 másik olvasztár is és együttesen alaposan szemlére veszik a hibás darabot. Próbálják kideríteni, mi a selejt oka. Van úgy, hoqy az anyaq a hibás. Bár ez az utóbbi időben egyre ritkábban fordul elő. Jobb a hulladékok minősége. (Különösen amit ezekben a napokban a Galántai Gép- és Traktorállomásról kaptak.) Az olvasztók nagyobb qondot fordítanak a technolóqiai előírások betartására is. De ha kiderül, hoqy az olvasztó a bűnös, akkor a szemlét méq eqv kellemetlen dolog követi, a taggyíilés, felelősséqrovonás, az eqész kollektíva előtt. Ezért óvakodnak a darukezelők is. Az elkészített ócskavasat mindig megnézik, alkalmas-e a gyors berakásra. Ha a vastéri munkások boglyásan rakták meq a berakókanalakat, nem sajnálják a fáradságot az eligazításra, hoqy ezzel óvják az ajtó burkolatát és az oldalfalakat a kiálló vasdaraboktól, a kár okozóitól. Azok között akarnak lenni, akiknek minden törekvése többet, jobbat és olcsóbban termelni. átran mondhatjuk, hogy a gazdasági vezetők nagy igyekezete mellett a szakaszbizalmiak azok, akik segítenek a tervfeladatok teljesítésében és túlteljesítésében. A szakaszbizalmiak valóban aktív összekötőként szerepelnek az üzemrészleq dolgozói, a műhelybizottság és a gazdasági vezetők között. Nem árt erről bővebben szólani, , mert sok helyütt lebecsülték a sza- ; kaszbizalmiak segítséqét. Iqy volt ez a nehézhengerdében is. S ma, sem műszaki színvonal dolgában, sem pe- ! diq az új módszerek alkalmazásának j szempontjából nem áll utolsó helyen ! az üzemrészlegek között. A szakasz- j bizalmiak a többi feladatokon kívül ; arra is ügyelnek, hogy részleqüknek ! összes tagjait érdem szerint jutal- j mázzák. — Az emberek részvétele a hen- j gerde összes feladatainak megoldásá- í ban és megtárgyalásában, az iqazi j termelési értekezletek lábraállították j üzemrészlegünket - mondja Karol j Barto elvtárs, a pártalapszervezet- j bizottság egyik taqja. A változás kez- i dete akkor állt be, amikor a párt, j s utána a szakszervezet, az üzem- ! részleq vezetőjével együtt az eqész j munkáskollektíva élére állt. Nemcsak j meghallgatják, de minden jő taná- 1 csot, javaslatot figyelembe véve hoz- I nak határozatokat. Jozef Čelár elvtárs, szakaszbizalmi i egyik legfontosabb feladatának tartja ] például a szocialista munkaverseny l szervezését. Hiszen a termelés nőve- j lésétől füqg mindannyiuk keresete. ! Versenyszervező munkájának alapja, hoqy jő a kapcsolata mesterével és a \ műszak vezetőjével.. A pártcsoportbizalmival közösen beszélik meg a j havi tervfeladatokat és megszabják i a munkaverseny fő céljait. Ha nehéz- j séq van az anyaq vaqy szerszámellá- J tásban, szól a művezetőnek. Ha kell, i nem kíméli a fáradsáqot, elmegy az j FSZM üzemi bizottsághoz, vaqy az egészüzemi pártbizottsághoz is se- J gítséqért. így aztán csoportjának j minden tagja szívesen tesz vállalást, | mert tudja, nincs akadály, elhatáro- j zását valóra válthatja. így vaqy ha- 1 sonlóan beszélhetnénk a többi sza- ; kaszbizalmiról is. Nem véletlen tehát, I hogy a hengerde dolgozói 250 tonna ] betonacélt, 622 tonna hengerelt anya- ] got adtak terven felül és 107 ezer i koronával csökkentették az önkölt- j séget. |ľ*sak néhány emberről, odaadó w szakszervezeti munkásról, har- ! cukról írtunk. Méltattuk tevékenységüket. De sokan vannak még. akikről meg kellene emlékeznünk. Vegyék úgy, hoqy róluk is szólnak ezek a sorok. Az ő lelkiismeretes munkájuk dicsérete is az, amit az említettekről elmondtunk. Valóban megérdemlik mindannyian azt a dicséretet, amelyet aliq eqy hónapja a szlovákiai össz-szervezeti konferencián jó szervező és nevelömunkájukért kaptak. Erdősi Ede Talis István tizedesig sel, a határmenti -*- alakulatok egyikének tagjával nem véletlenül találkoztam. Csupán az történt véletlenül, hogy ő volt az első katona, akire Lencsés százados ütegének rajonjában bukkantam. Az első benyomásom a legjobb volt. Példás katonai jellépés, a jelszerelése tiszta, mintha skatulyából húzták volna ki, jelentkezése előírás szerinti. Csupán az idegen hangsúly mutatott arra, hogy a szlovák nyelv nem anyanyelve ennek a napbariútot arcú, szurokfekete hajú fiúnak. És amikor a jelentés befejező részében megmondotta rangját és nevét, tudtam, hogy ö az, akit keresek. Nemcsak a zászlóalj, hanem az egész alakulat legjobb félszakasz parancsnoka. Határmenti alakulat. A határ közelsége arra késztet bennünket, hogy e helyre a legjobbakat oszszuk be. És a legjobbak között az első helyet megszerezni bizony nem könynyü dolog. Kalis tizedesnek és félszakaszának sikerült. Bár a többinél sokkal nehezebben kellett a Megállják helyüket kezdet akadályaival megbirkózniok. Talán éppen azért, mert Kalis tizedes magyar nemzetiségű, félszakaszába magyar nemzetiségű katonákat osztottak be, kivéve a kocsivezetöt. Mikor a tényleges katonai szolgálatba léptek, a fiúk legtöbbje nem ismerte a szolgálati nyelvet. Es ezekből az újoncokból kellett jó tüzéreket nevelni. El kellett sajátítaniok (f bonyolult harci technikát. „A legfontosabb volt az, hogy felkeltsük az újoncok érdeklődését a katonai dolgok iránt, de főképpen vágyukat, hogy jó katonák akarjanak lenni - kezdte beszámolóját Kalis tizedes a kiképzés első napjairól. — Megmagyaráztam nekik, miért vagyunk itt, miért szolgálunk a katonaságnál és hogy milyen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a legnehezebb szolgálati helyek egyikére osztottak be minket. Feltettem a kérdést: Csalódást okozunk-e vagy pedig bebizonyítjuk, hogy ezt a megtiszteltetést megszolgáljuk." A fiúk akkor megígérték, hogy nem okoznak csalódást. És szavukat betartották, bár kezdetben akadályok tornyosultak elérik. Kalis' tizedes, polgári életben a Vecsei Gépes Traktorállomás dolgozója, bebizonyította, hogy az altiszti iskolában sokat tanult és hogy fiatal kora ellenére jó parancsnok és jó nevelő. Rájött arra, hogy a kevésbé ügyeseknél korholással nem érhet el célt. Az újoncokat a megrovás még jobban idegesíti, úgy hogy még rosszabbul végzik a gyakorlatot. És így lassan, türelmesen, nemegyszer, hanem tízszer-hússzor is ismételt, magyarázott, tanácsolt, javított. Ahol már nem segített a szolgálati nyelv, ott anyanyelvükön beszélt az újoncokhoz és a közös törekvés, a közös érdek megmutatta, hogy teljesíteni lehet a látszólag teljesíthetetlent is. A katonák rövidesen rájöttek arra, hogy a parancsnok nemcsak vezető, hanem jó elvtárs is. Ugyanolyan türelemmel, ahogyan katonai kiképzésüket vezette, törődött általános műveltségűk fokozásával is. Szabad idejét is a katonákkal töltötte. Ne gondolják azonban, hogy az elvtársi viszony miatt megfeledkeztek a katonai fegyelemről. Ha kellett, Kalis tizedes büntetni is tudott. Erről meggyőződött a második évfolyam tagjainak egyike, aki „megfeledkezett" arról, hopi/ eljöjjön az esti parancsra. Csupán egyszer felejtette el, és az igazságos, megérdemelt büntetés tanulság volt arra, hogy hasonló eset ne ismétlődjék meg. A félszakasz kötelezte magát, hogy kitűnő eredményt ér el. Kalis tizedes és vele együtt mások is el akarják nyerni a példás katona jelvényt. Minden fettétel megvan arra, hogy kötelezettségvállalásukat teljesítsék. Ezt már nem egy igazolás bebizonyította. A magyar nemzetiségű fiúk, akik a nyugati határon levő alakulatnál szolgálnak, becsületes és lelkiismeretes munkájukkal mindenkit meggyőztek arról, hogy kiérdemelték azt a megtiszteltetést, hogy a legfontosabb poszton álljanak. A. ŠEDA A

z ember már ősidőktől fogva szorosan összeforrott a természettel. Az időjárás, a természeti tényezők egyike az ember figyelmének központját képezte és képezi napjainkban is. Az időjárás legszorgosabb megfigyelői a falusi emberek, akik csaknem egész éven át a természetben élnek és mozognak. Az időjárás hosszú időkön át végzett megfigyeléséből sok népi időS jóslás keletkezett, amelyek közül a legtöbb az égboltozat megfigyelésé| re, az állatok viselkedésére, vagy az j egyes emberek szervezetének reagái lására irányult. Mai cikkünkben a l népi időjóslásról lesz szó, amely a ! fenti kapcsolatok következtében alakult ki. I őseink tekintete az időjárás megl figyelésénél elsősorban az égbolto[ zatra, vagyis arra a környezetre irányult, amelyen az időjárással kap| csolatos jelenségek lejátszódtak. Az ember hamar rájött arra, hogy az időjárás egyes változásait bizonyos tipikus, szabadszemmel észlelhető jelenségek kísérik. Például, ha napkelte előtt vörös fényben úszik az égbolt, és sűrű a felhőzet, ez az eső előhírnöke. Miről is van itt szó, és mi az igazság a népi jóslatban. A Föld felületére ható napsugárzást a légkör felfogja és elnyeli. A látható sugárzás rövid hullámú (kékszínű) szokatlanul erős eloszlása a napkeltekor és napnyugtakor mutatkozik, mert ebben az időben a közj vetlen napsugárzás a légkör legsűI rűbb rétegén hatol át. Ezért ebben j az időben a megfigyelő a napspektI rum hosszú hullámú sugarainak túlj súlyát észleli, vagyis a vörös és a j narancsszín dominál. Ennek következménye az égboltozat és a felhőzet színváltozata, ha ebben az időben az égboltozaton egyáltalán vannak felhők. A színváltozat intenzitására a levegőben levő pára, és por hat j legjobban. Minél több pára van a j levegőben, annál vörösebb az égi bolt. A levegő nedvességének foko1 zása az erősödő szél kezdete előtt J történik, amely magával hozza a 1 csapadékot. Ezért az élénk vörös és j narancsszínű égboltozat a csapadéj kos időjárást jelenti. A párán kívül ! a porrészecskék is okozzák az ég; boltozat vörösödését. A levegőben nagyobb mértékben a tűzhányók j működése után jelennek meg a porrészecskék. így példáui 1883. auj gusztus 27-én a Szunda-szigetek I Krakatoa tűzhányója működése köz] ben 50 km magasságra került a le! vegőbe nagymennyiségű por és ha' mu. A légáramlatok ezt azután az 1 egész földgolyó felett magukkal j vitték és ennek következtében az j egész éven át abnormálisan világo1 san vörös volt az égbolt. j A z ember az időjárás és váltoj ** zásainak megfigyelésénél i nemcsak az égboltozatot, hanem í mindent észrevett, ami az időjárás• sal kapcsolatban előfordult. Ezért j nem kerülte el figyelmét egyes álj latok különös viselkedése a rossz {időjárás kezdete előtt. Erre már a j régi görögök és rómaiak is rájöttek, j Idők folyamán az állatok különös I viselkedéséből eredő népi időjóslá] sok száma egyre fokozódott és a 3 tárgyilagos esetek közé időnként ] valótlanságok és olyan elemek is ] kerültek, amelyek a babonával hatá| rosak. Ezért szükséges kritikai ha1 tárt vonni a babona és a valóság ! között. Abban, hogy egyes állatok különöj sen viselkednek a közeledő vihar, leső vagy szélvihar előtt, nem szaj bad semmiféle csodát látni. Ma már i részletesen ismerjük az egyes ter] mészeti történések és jelenségek j eredetét és okait. Az időjárást föl: dünkön természeti törvényszerűséI gek irányítják. Az időjárás változó! sát nemcsak megtudjuk magyarázni, i hanem bizonyos időre előre meg tudjuk jósolni, természetesen tudoI mányos alapon. A földfelület egyenlőtlen felmelegedése folytán az egyes területek között a levegő hőmérsékletében különbségek keletkeznek. A levegő melegsége egyenlőtlen eloszlásának következménye a légnyomás egyenlőtlen megoszlása. A melegebb területek felett alacsony a légnyomás, a hűvösebb területek felett pedig magas légnyomás uralkodik: A meleg levegő és a hideg levegő közötti határon, vagyis a szeles frontokon, zajlanak le az időjárás jelentős történései, keletkezik a felhőzet és a csapadék, amely egyik területről a másikra halad a szelek irányában. A szél közeledése előtt a légnyomás csökken, áthatolása után ismét emelkedik. A légnyomás nagymérvű változásánál szélvihar is előfordul. A vihar előtt fokozódik a levegő villamossága. Eképpen még felsorolhatnánk az időjárás további torvényszerűségeit, amelyek minduntalan ismétlődnek, és ennek következtében az időjárás is változik. B

izonyos fajtájú állatok különös képességgel rendelkeznek, hogy megérzik az egyes légköri változásokat, a légnyomás változásait, vagy pedig egyéb más változást. Ezen állatok szervezete csaknem úgy reagál mint azok a készülékek, amelyek feljegyzik az időjárás elemeinek értékét. Általában véve az állati szervezet érzékenysége az időjárás változásaival szemben mindenképpen attól függ, mily mértékben hat a kedvező, vagy kedvezőtlen időjárás bizonyos élőlény életharcára. Hogyha az időjárás változása lényeges mértékben hat egyes fajta állatok életére, úgy az "illető állat azon képessége, hogy megérzi az időjárás különlegességeit, oly mértékben beidegződött idegrendszerébe, hogy tulajdonságává válik. És éppen az egyes állatok ezen ösztönös viselkedése, amellyel ki akarják kerülni a viharos időjárást, egyes emberek szemében „időjósokká" avatta őket. Ugyanazon fajtájú állatok sem reagálnak egyformán az egyes időjárási elemek változására. Egyesek egyáltalán, mások kevésbé és vannak olyanok, amelyek fokozott mértékben reagálnak. Semmi esetre sem szabad az állatok bármilyen reagálását is megbízható jóslatnak venni, mert a szervezet legérzékenyebb részei is bizonyos mértékben csupán egyes időjárási elemre reagálnak, és egyes elemek változásának nem kell okvetlenül az időjárás változását jelentenie. Egyes emberek, akiknek szervezetét bizonyos betegség támadta meg, az időjárás változásakor fokozott fájdalmakat éreznek. így például a reumatikusokat, a megtámadott testrészben érzett fájdalom az időjárás romlásakor fokozottabb mértékben bántja, mint rendes időjárás esetén. A bőrkeményedés a lábon, a növekvő nedvességgel, vagyis az eső előtt erősebben éget, stb. Ebből látható, hogy a nem egészséges ember szervezete az időjárás elemeinek változását megérző készülékhez hasonlítható. Azok az emberek is, akiknek magas, vagy alacsony a vérnyomásuk, a légnyomás hirtelen változásakor nem érzik jól magukat. Ebben az esetben sincs szó az időjárás megjóslásának képességéről, hanem csupán arról, hogy az ember beteg szervezete reagál egyes meteorológiai jelenségei! változásaira. A népi időjóslások értékelésénél ** szigorú bíráló álláspontra kell helyezkedni. A mai tudomány nem veti el azt, amit az ember magamagán érez, vagypedig maga körül megfigyel, azonban mindezt magyarázatával a helyes irányba tereli. Ezért a népi időjóslatoknál szintén meg kell találni a törvényszerű kapcsolatot a megfigyeltek és a tudományos megállapítások között és nem szabad felülnünk a babonának. Dr. Peter Forgáč Podhorský felvételén Beuamarehais Figaro házásságának egyik jelenetét láthatjuk a komáromi Magyar Területi Színház színészeinek előadásában. I-TT ^ŕy ^ ir máju

s -