Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-29 / 147. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek l UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május '29., péntek 50 fillér XI. évfolyam, 147. szám Csehszlovák-bolgár KÖZÖS NYILATKOZAT Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Cseh­tzlovák Köztársaság kormányának meghívására a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Todor Zsivkov elvtársnak, Bulgária Kom­munista Pártja Küzponti Bizottsága elsó titkárának vezetésével 1959. május 21-től 27-ig baráti látogatást tett a Csehszlovák Köztársaságban A küldöttség e látogatásával viszonozta a csehszlovák párt- és kormány­küldöttségnek 1958. novemberében a Bolgár Népköztársaságban tett lá­togatását. A bolgár párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai tartózkodása alatt ellátogatott Prágába, Bratislavába, Gotlwaldovba és Mostra, megismer­kedett a cseh és a szlovák dolgozó nép építőmunkájával, mely nép lelkesen váltja valóra Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszu­sának irányvonalát — a szocializmus építésének befejezését Csehszlo­vákiában. A küldöttség tagjait látogatásuk során mindenütt lelkesen fogadták, mint azon testvéri ország képviselőit, melynek sikerei a harmadik ötéves terv merész feladatainak határidő előtti teljesítésére irányuló törekvé­seiben méltán váltják ki Csehszlovákia népének csodálatát, mint Bulgária dicső Kommunista Pártjának képviselőit, mely éppen e napokban ünne­pelte meg első kongresszusának 40. évfordulóját, amely kongresszuson a forradalmi marxista, szocialista pártot kommunista párttá nyilvání­tották. A párt- és kormányküldöttség ellátogatott a Sztálin Üzembe és a Jan Šverma Bányába, ahol barátságosan elbeszélgetett az észak-csehországi ipari területek munkásaival és bányászaival. A bolgár küldöttség tagjai szlovákiai tartózkodásuk alatt megismerkedtek azokkal a sikerekkel, me­lyeket Csehszlovákia népe a lakásépítési terv valóra váltásában elért. A bolgár küldöttségnek a gottwaldovi kerületben levő nivnicei EFSZ-ben tett látogatása, mely szövetkezetet ez alkalomból „Georgi Dimitrov EFSZ-' nek neveztek el, alkalmat nyújtott a csehszlovák-bolgár testvériség ör­vendetes kinyilvánítására. A küldöttség ellátogatott a gottwaldovi Svit üzembe és a prágai Klement Gottwald Gépkocsi Üzembe. A bolgár kül­döttség prágai tartózkodása alatt konzuláris egyezményt írtak alá a Cseh­szlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság képviselői. A bolgár küldöttség ismét meggyőződött Csehszlovákia népének őszinte barátsá­gáról, mely csodálattal követi a szocialista Bulgária rohamos fejlődését és elhatározta, hogy hozzájárul további sikereihez. A Bolgár Népköztársaság küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban való tartózkodása alatt tárgyalások folytak, melyeken csehszlovák rész­ről Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, minisz­terelnök, Otakar Šimúnek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, mi­niszterelnökhelyettes, Jirí Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a CSKP KB titkára, Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, miniszterelnökhelyettes, Václav Dávid, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter vettek részt. Bolgár részről részt vettek: Todor Zsivkov, Bulgária Kommunista Pártja Központ^ Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Anton Jugov, a BKP KB politikai irodájának tagja, a minisztertanács elnöke, Rajkó Damjanov, a BKP KB politikai irodájának tagja, a minisztertanács első alelnöke, Pencso Ku­bagyinszki, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Karlo Lukanov, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Sztojan Karadzsov, Bulgária Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja, Bulgária csehszlovákiai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A beszélgetések igen szívélyes légkörben folytak, s ismét megerősí­tették a teljes nézetegységet valamennyi megvitatott kérdést illetőleg. Mindkét küldöttség leszögezte, hogy pártjaik és kormányaik értékelése, és állásfoglalása a pártproblémák, állami és nemzetközi problémák kér­désében, amint a Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1958. november 26-i nyilatkozatában jutott kifejezésre, ma is teljes mértékben helytállók. Az események fej­lődése igazolta ezen értékelések és állásfoglalások helyességét. Mindkét fél örömmel fogadja a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatokat, amelyek rend­kívül fontos elméleti és gyakorlati jelentőségűek a testvéri kommunista és munkáspártok s valamennyi szocialista ország fejlődése szempontjá­ból és amelyek erős hatást gyakorolnak a nemzetközi események fej­lődésére. A kongresszus által elfogadott terv, melynek alapján a Szov­jetunióban nagy kiterjedésű kommunista építőmunka valósul meg, nemzeteinket is a szocializmus építésének befejezésére serkenti a Cseh­szlovák Köztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban, a békének és a nemzetek barátságának megszilárdításáért folytatott nagy küzdelem­ben. Mindkét ország kommunista pártja szilárdan a marxizmus-leniniz­mus és a proletár nemzetköziség álláspontjára helyezkedve elsőrendű feladatának tekinti, hogy továbbra is megszilárdítsa és elmélyítse a nem­zetközi kommunista mozgalom eszmei egységét a jelenlegi revizionizmus ellen, a marxizmus-leninizmus tanításának tisztaságáért és továbbfejlesz­téséért vívott engesztelhetetlen harcban. A látogatás folyamán ismét megállapítást nyert, mennyire előnyös a kölcsönös gazdasági együttműködés a szocializmus építésének meg­gyorsítására mindkét országban. Csehszlovákia és a Bolgár Népköztár­saság közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését különösen a két ország gazdasági együttműködéséről szóló hosszúlejáratú egyezmény megkötése, valamint csehszlovák-bolgár gazdasági együttműködési bizottság léte­sítése segíti elő jelentós mértékben. A Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság szilárdan elhatározta, hogy a jövőben is sok­oldalúan elmélyíti és fejleszti a kölcsönös kapcsolatokat a testvéri együtt­működés és az önzetlen elvtársi segélynyújtás szellemében. A két baráti ország képviselői megelégedéssel állapítják meg, hogv a Szovjetunió vezette szocialista tábor országainak aktív békepolitikája következtében és hála a békeerök világszerte észlelhető szüntelen növe­kedésének, az a gondolat, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgya­lások útján békésen oldják meg, egyre nagyobb fölénybe került a hideg­háború politikája fölött, amelyet a háborút óhajtó nyugati körök évek hosszú során át folytattak. A világ nemzetei mindinkább tudatosítják az e politikában rejlő veszélyt és azt kívánják, hogy a Kelet és a Nyu­gat közötti .kapcsolatok a békés együttélés elvein alapuljanak. A nemzetek ezen akaratának teljes mértékben megfelelnek a Szov­jetunió kormányának a csúcsértekezlet egybehívására irányuló javaslatai, mely értekezleten megtárgyalnák a megoldásra már megérett nemzetközi problémákat, amelyek megoldása a nemzetközi helyzet egész fejlődésében a fordulat kezdetét jelentené és jelentős lépés volna abban az irányban, hogy az emberiség ne éljen továbbra is a pusztító háború állandóan fenyegető veszélyének árnyékában. Ezért mind Csehszlovákia népe, mind a bolgár nép örömmel vette tu­(Folytatás a 2. oldalon) A BOLGÁR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG \ elutazott hazánkból BULGÁRIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG KOR­MÁNYÁNAK KÜLDÖTTSÉGE SZER­DÁN, MÁJUS 27-ÉN A KÉSŐ ESTI ÓRÁKBAN BÚCSÚT VETT HAZÁNK FŐVÁROSÁTÓL ÉS VISSZAUTAZOTT HAZÁJÁBA. A küldöttségtől a prágai főpálya­udvaron Rudolf Barák, Jaromír Do­lanský, Zdenék Fierlinger. Jirí Hen­drych, Václav Kopecký, Antonín No­votný, Otakar Šimúnek, Viliam Širo­ký, Jan Hlina és Ľudmila Jankov­cová pártunk és kormányunk képvi­selői, Oldŕich Černík, Vladimír Kouc­ký. Bruno Köhler és Vratiilav Kru­tina, a CSKP KB titkárai, Antonín Krček, a CSKP prágai városi bizott­ságának vezető titkára, dr. Emanuel Šlechta, dr. Josef Plojhar és dr. Jozef Kyselý miniszterek, a Nem­zeti Front pártjainak elnökei, Václav Dávid külügyminiszter, valamint pár­tunk és közéletünk további személyi­ségei búcsúztak. (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný és Todor Zsivkov elvtársak aláírják a közös nyilatko­zatot. As elismerés köteles Ismert dolog, hogy a szövetkezetek IV. kongresszusán az ipolysági szövetkezetet is magas kitüntetésben részesítették. E kitüntetésre úgy tekintenek a szövetkezet tagjai, mint jó munkájuk legmagasabb elismerésére, olyan elismerésre, a mely egyben jobb munkára, nagyobb hektárhozamok elérésére kötelez. Jó az állatállomány Az ipolysági szövetkezet az egész járásban hírneves arról, hogy az ál­lattenyésztés vonalán egyes állati termékek termelésében már a múlt év során túlszárnyalta az 1965. év végére előirányzott szintet. Sertés­húsból például már a múlt év során 140 kg esett egy-egy hektár földre, ami öt kilóval meghaladta az 1965­re tervezett termelési szintet. Az idén pedig egy-egy hektár föld után 150 kg sertéshúst termelnek. Jól tejel a jószág Elég gyakoriak az olyan szövetke­zetek, ahol a tejtermelés terén mu­tatkoznak a legkomolyabb hibák. IpolySágon ez másképp van. Náluk jól tejelnek a tehenek. A múlt év­ben már 2850 liter volt a tehenen­kénti évi fejési átlag. Az idén már 3000 literes fejési átlagra számí­tanak. Hogy tervük megvalósul, ah­hoz nem fér kétség, ezt az első negyedévi tejtermelés is igazolja. Az év végéig 90 000 liter tej beadását tervezték a kötelező beadáson kívül és ebből már az év első negyedében 59 300 litert adtak be. Tehát a terv­nek már több mint a felét az első negyedben teljesítették. Még három­negyed év van hátra, azok az évsza­kok, amikor a legjobban tejel a jó,­szág. Ezért minden feltétel megvan ahhoz, hogy eredeti tervüket jóval túlszárnyalják. Június végéig teljesítik A tojástermelés terén is jó ered­ményeket érnek el az ipolyságiak. A szövetkezet elnöke szerint egész évi tojásbeadási kötelezettségüket már június végéig teljesítik és sza­badon több mint 22 ezer tojást ér­tékesítenek. Hasonló eredmények tapasztalha­tók az állattenyésztés többi ágaza­tában is. A növénytermelésben Az ipolyságiak jól tudják, hogy a sikeres állattenyésztés alapja a jó, szakszerű növénytermelés. Különö­sen nagy gondot fordítanak a ta­karmány termesztésére, illetve a szükséges takarmányalap megterem­tésére. Gyönyörű a cukorrépájuk Tavaly még csak 18 hektáron ter­meltek cukorrépát. Az idén már 23 hektáron. Az elnök szerint igen ki­fizetődik a cukorrépa termelése, mi­vel jó jövedelmet biztosít a szö­vetkezetnek és nagymértékben hoz­zájárul a szükséges takarmányalap megteremtéséhez. Kísérletképpen a 23 hektáron kívül 1 hektáron takar­mányozás céljára vetettek cukorré­pát. Az ipari célokra termelt répát már régen megkapálták és kiegyel­ték. Répájuk ma párját ritkítja a járásban. Kell is a szorgalom, az iparkodás, mert az idén már 400 mázsás átlagtermést akarnak beta­karítani hektáronként. A cukorrépával járó munkák mel­lett már korai krumplijukat is meg­kapálták. Kassán panelgyárat építenek (M. S.) - Kassának a Keletszlo­vákiai Kohóművek felépítésével kap­csolatos rohamos növekedése szük­ségessé teszi, hogy a kassai építő­vállalatokban mind nagyobb mérték­ben használják a legkorszerűbb mód­szereket és bevezessék a panelépít­kezést, valamint az öntött beton al­kalmazását. Ezekben a napokban a volt kassai repülőtér helyén megkezdték egy új panelgyár építését, melyhen az üzembehelyezés után évi 1200-1500 lakás számárá építenek előregyár­tott elemeket. Az új gyár műszaki terveit a trenčíni Keramoprojekt, a kivitelezési rajzokat a kassai Ma­gasépítészeti Vállalat dolgozta ki. Az új gyárat korszerűen szerelik fel. A panelek gyártását 1960 második felében kezdik meg. Bővítették a kukorica vetésterületét A takarmányalap megteremtése szempontjából igen fontos szerepe van a kukoricának. E téren a szö­vetkezeti tagok nagy lépést tettek előre. Szemestakarmány céljára a kukorica vetésterületét az idén 20 hektárról 30 hektárra növelték, a si­lózásra szánt kukoricát pedig 5 hek­tárról 15 hektárra. Kétszer terem a föld Hogy minél bőségesebb takarmány­alap álljon rendelkezésükre, a má­sodnövények vetését is szorgalmaz­zák. A lekaszált bükkönyt és a korai krumpli földjét takarmánykeverék­kel vetik be, amit majd silózás cél­jaira használnak fel. (sz. i.) 16 ezer bányász üdülésre készül A bányászok üdülőotthonai hazánk legszebb vidékein vannak elhelyezve; bennük minden évben a bányászok legjobbjai töltik szabadságukat. Ez a szabadság hosszabb, mint más iparágak dolgozóinak szabadsága. Minden bányász, aki megszakítás nél­kül több mint öt évet dolgozott a föld alatt, egy teljes hónap szabad­ságot, 15 évi munka után pedig 5 hetes szabadságot kap. (Az elsó köz­társaság idején minden évben legfel­jebb 12 nap fizetett szabadságra volt igénye egy bányásznak.) 1954 óta üdülőhelyeinkre több mint 80 ezer bányászt utaltak be. Ez idén 16 ezer bányász tölti szabadságát üdülöotthonokban. Soknak ingyenes gyógykezelést nyújt a szakszervezet világhírű fürdőinkben. Ezt a lehető­séget eddig 43 ezer bányász hasz­nálta ki. Az i'dültetés több mint 50 millió korona költséget igényelt. Ez idén 140 bányász tölti külföldön sza­badságát, akik a Szovjetunió, Bul­gária, a Német Demokratikus Köz­társaság, Magyarország, Lengyelor­szág és Románia legszebb üdülőhe­lyeit és szanatóriumait látogatják meg. A nyárasdi szövetkezetesek, mint ismeretes, ez év ele­jén kötelezettséget vállaltak, hogy az 1960. évi terme­lési színvonal előirányzatát már a folyó évben telje­sítik. Az év elejétől 40 darabbal növelték a szarvas­marhaállományt. Az állatállomány elhelyezéséhez szük­séges épületeket a szövetkezet önsegély útján építi, mely sokkal olcsóbb és gyorsan elkészülnek. Kénünk a szövetkezet ilyen sertésistállóját ábrázolja, ah'ii 36 kocát helyeztek el a nyárasdiak.

Next

/
Thumbnails
Contents