Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-28 / 146. szám, csütörtök

Milyen legyen egy korszerű családi ház A lakáskérdés gyors megoldása a cseh­szlovák építészet előtt álló legfontosabb feladatok egyike. Tizenegy év alatt, 1970­ig 1 200 000 lakást kell felépít ni. ami kb. az egész mai fond harmadát jelenti. Ez a hatalmas kulturális és öknőniai feladat megkívánja, hogy sikeres megoldásába rninden szakember belekapcsolódjék, hogy Oueteivel, gondolataival hozzájáruljon az építkezés ütemének gyorsulásához és az trredmények színvonalának emeléséhez. Az alaprajz felosztása lakóterületre és mellékhelyiségekre. Helytelen lenne, ha a figyelem csupán az állami lakásépítkezés felé fordulna, mellőzné a szövetkezeti és egyéni építke­zést, éppen azokat a formákat, melyek a jövőben számbeli fölényhez jutnak. Jelen­leg az egyéni építkezés szorul leginkább a szakemberek támogatására. Az építkezők eddig legtöbbször magukra voltak hagyat­va; a kellő szaktanácsok hiányában ez az építkezés rendkívül gazdaságtalan volt, az eredmények nem feleltek meg korunk la­káskultúrája követelményeinek. Az újonnan épített családi házak nagy száma (nálunk, az összépítkezés kb. 40%-a), valamint a számos ankét azt bizonyítják, hogy az emberek legnagyobb része ez után a lakásforma után vágyódik. Ez a törekvés eléggé érthető is. Az ilyfajta építkezés színvonalának emelése tehát rendkívül fon­tos feladat, hiszen itt az esetleges hibák­ból országos viszonylatban hatalmas nem­zetgazdasági és kulturális károk származ­hatnak. Az illetékes szervek már több ízben írtak ki építészeti pályázatokat, me­lyeknek célja az volt, hogy megfelelő tervek gyűljenek össze az egyéni építkezők részére. Jelenleg Bratislavában a Hviez­doslav téren kerültek bemutatásra a leg­utóbbi szlovákiai pályázat eredményei. A pályázat három kategóriára volt osztva. Az első kategóriában a földművesszövet­kezetek tagjai számára szánt családi háj terveinek kidolgozása volt a feladat, a háztáji gazdaságnak megfelelő melléképü­letekkel. A második csoportban 4—5 sze­el, ha az utca az épület északt vagy keleti oldalán húzódik. Ilyenkor a lakóhelyisége­ket a kert felé, — amely egyszersmind a napos oldal is — orientálhatjuk. Maga az épület, amely a kertet az utca felől határolja, fokozza a tartózkodási terület intimitását. Ha az utca az épület déli ol­dalán van, kedvezőbb a házat a telek hátsó részében elhelyezni úgy. hogy a lakőheiyí­séyek a déli, napos oldalra nézzenek és mégis védve legyenek az utca zajától és forgalmától. Forgalmas helyeken megfelelő intimitást biztosít az az úgynevezett „átriu­mos" családi ház, amelynél a lakáshoz egy magas fallal körülvett kertrész kapcsoló­dik. A következőkben a családi ház diszpozí­ciójáról szólunk. Ezen a téren is előnye van ennek az építkezési módnak a bérház­zal szemben. Amíg a bérháznál a lakás beosztását, arányait, az általánosított kö­vetelmények szerint kell megoldani, a csa­ládi ház megfelelhet a legkülönbözőbb egyéni kívánalmaknak. »iz utóbbi Időben épített családi házak legnagyobb részénél ezek a lehetőségek nincsenek kihasználva. Falvaink és vidéki városaink szinte meg vannak fertőzve az egyre szaporodó „manzárdos-kocl; :<kal", melyek helyi mesterek egyéni „tervező­Irodájából" kerülnek kí, mégis veszélvesen hasonlítanak t^ymáshoz az egész ország területén. Hogy ezeknek az épületeknek legnagyobb része semmiféle esztétikai kö­vetelményeknek nem felel meg, azt talán nem is kell bizonygatni. Sajnos azonban annak ellenére, hogy ezek az épületek aránytalanul drágák, nem biztosítanak olyan lakást, amely megfelelne a mai kö­vetelményeknek —. a jövőről nem is be­szélve. Ha valaki családi ház építéséhez akar fogni, ne azt nézze, milyen a szom­széd, háza, hanem elemezze a saját követel­t nyeit és feltételeit. Természetesen az Az alsórész kihasználásának egy példája. dot okoz a magas talajvíz, amely ellen a védekezés szintén igen drága és nem min­dig hatásos. A kérdést meg lehetne oldani egy külön gazdasági épülettel, amelyet ugyan olcsóbban lehetne megépíteni, mint a pincét, de ennél a megoldásnál veszíte­nénk a kert területéből, és a lakás, vala­mint a mellékhelyiségek közötti kapcsolat sem lenne közvetlen. A mellékelt képeken egy gazdaságosan megoldott családi ház terveit mutatjuk be, amely elsősorban a dél-szlovákiai viszonyoknak felel meg. A lakórész oszlopokra van helyezve, ez­által a ház alatt megfelelő nagyságú fedett terület marad, amelyet az anyagi viszonyok­nak megfelelő fokozatos körülépítéssel ki lehet használni a mellékhelységek számára, A szén-, az élelmiszer-raktárt itt lehet elhelyezni, a kazánt az esetleges központi fűtéshez, a garázst, műhelyt, mosókonyhát stb. Ez a megoldás lehetővé teszi a kü­lönféle beépítési megoldást és sorházak esetében Is átjárás marad a ház alatt a hátul fekvő kertbe. A világtájak szerinti "1 • •• UUfiLl MII uu lllll • ' UU ^ uum ÄJJ-L-U-U 1 1 Az alsó rész kihasználásának másik lehetősége. A lakóterület beosztásának egy pél­dája. (3 szoba.) mélyes családi házzal kellett számolni, míg a harmadik kategóriában 6—7 személyes családi ház megtervezéséről volt szó. Az első kategóriában egy pályaterv sem felelt meg a követelményeknek, ezért az első díjat nem ítéltek oda senkinek. A második kategóriában az első díjat J. Tinka kapta, a harmadik csoportban pedig T. Princová munkája volt az első. Az eddigi tapasztalatok, valamint a le­folyt pályázatok eredményei alapján tisz­tázódtak bizonyos elvek, melyek figyelembe vétele szükséges egy családi ház építésé­nél, ha azt kívánjuk, hogy az épület kor­szerű és eléggé ökonomikus legyen. Elsősorban a ház elhelyezéséről kívánunk szólni. Ezen a téren történik a legtöbb, később jóvátehetetlen tévedés. Községeink elsősorban a sík területen fekvő délvidéki községek — jelenleg általában a távolsági útvonalak mentén fejlődnek. Az új családi házak legnagyobb része az országút két oldalán épül, figyelmen kívül hagyva a világtáj vagy a telek helyzetét. Eltekintve attől, hogy az autóutak beépítése az érvé­nyes előírásokba ütközik, ez az elhelyezés rontja a lakás értékét, mivel veszélyezteti a lakók — elsősorban a gyermekek biz­tonságát és károsan hat a lakás higiéniá­jára, nyugalmára, (zaj, por.) Ezek a szem­pontok a gyorsan fejlődő motorizmus követ­keztében mind nagyobb jelentőséggel bír­nak. A hosszan elhúzódó utcák sivárak, fárasztók, nélkülöznek minden építészeti érdekességet. A falvak fejlesztésénél Is szem előtt kellene tartani azt, hogy a helyi körülményeknek megfelelő értékes utca­képek és térrészletek váltakozzanak, me­lyek nagyban növelik a falu lakaiyosságát. Miden esetben megfelelő zöld, fásított sav­val kell elválasztani a lakóházakat a forgal­mas utaktől. Ezen a téren kellő eredményt csak akkor lehetne elérni, ha minden köz­ség rendelkezne színvonalas beépítési terv­vel. Ezen a téren elsősorban a helyi ha­tóságok, főleg a nemzeti bizottság kezde­ményezésére jelenthet sokat. A családi ház legfőbb • előnye a termé­szettel való szoros kapcsolat lehetősége. Ezt az előnyt az épület elhelyezésével és a lakás belső beosztásával maximálisan ki kell használni. Fontos, hogy közvetlen ösz­szeköttetés legyen a kert és a lakóhelység között, hiszen ez a kapcsolat többek között a lakóterület kibővítését jelenti. A lakó­helyiséget tehát a kert felé kell orientálni az égtáji viszonyok figyelembevételével. A legkedvezőbb elhelyezést akkor érhetjük adott anyagi lehetőségekből kiindulva, fi­p v „lembe kell venni a család viszonyait, nagyságát, az egyes személyek egyéni igé­nyeit, szokásait, valamint a telek helyzetét, a környék beépítési viszonyait, melyek mind befolyásolják a ház kialakítását. Ajánlatos a családi házat is úgy építeni, hogy eléggé rugalmasan lehessen alkal­mazkodni a jövőben előfordulható változá­sokhoz. A legtöbb esetben olyan diszpozíció fe­lel meg, amelynél a család együttléte és a társadalmi élet számára egy meglehetősen nagy helyiség áll rendelkezésére. — mirt­den családtag részére pedig egy-egy kü­lön kis szoba, (lehet csupán néhány négy­zetméter), amely mindenkinek megfelelő magánéletet biztosít, — és alvásra, vala­mint egyéni foglalkozásra szolgál. A kony­hát úgy kell elhelyezni, hogy meg legyen a kapcsolata a lakóhelyiséggel. Ez közvet­lenül, esetleg az étkezőn át történhet. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a lakó­helyiségben tartózkodó családtagok össze­köttetésben maradhatnak a konyhában foglalatoskodó anyával anélkül, hogy az eaész családnak a konyha kifogásolható környezetében kellene tartózkodnia, (aho­gyan az ma a legtöbb esetben szokásos). Ez a megoldás természetesen befolyásolja a konyha méreteit. Az ilyen esetben csak kis „laboratórium-konyhával" kell számol­nunk, amely kizárólag a táplálék elkészí­tésére szolgál és amelyben ez a munka a legproduktívabb módon végezhető. A meg­szokott mellékhelyiségeken kívül ajánlatos ruhatárral számolni, amely lehetővé teszi azt, hogy a szekrényeket, — ezeket a legidomtalanabb bútordarabokat — eltávo­lítsuk a lakóhelyiségekből. A ruhatár egy­úttal kommunikációként is szolgálhat az egyes hálószobák és a fürdőszoba között. A mellékhelyiségek kérdése külön prob­léma a családi házak építésénél. A vidéki lakásoknál általában több mellékhelyiségre van szükség, mint egy városi bérházban. Nagyobbak az igények a raktározással kap­csolatban. (élelmiszer stb.), az egyéni kedv­telések kielégítésére, gyakran házi műhe­lyek. garázs elhelyezésére van szükség. A kerti szerszámokat és bútort szintén raktározni kell valahol, ehhez még hozzá­járul a fűtőanyag, a mosókonyha stb. Az eddig használatos módszer, a ház aláplncé­zése túlságosan költséges. Sok helyen, különösen az ország déli részén nagy gon­orientálás szintén univerzális. A szerkezet sokai olcsóbb, mint az alápincézés eseté­ben. Jelentékenyen csökkennek a földmun­kák, kevesebb anyag kell az alapokhoz, (csak az oszlopok alatt van alapozás), nincs szükség szigetelésre víz ellen, és meg vannak takarítva a pince falai is. (Az oszlopok között a mellékhelyiségeket bár­milyen könnyű anyaggal, akár deszkával is ki lehet alakítani). A felső rész gazdagab­ban dimenzált lakóterületre és optimális pontossággal méretezett mellékhelységekre oszlik. A szabad lakóterületet szerelhető közfal-panelekkel tetszésszerinti számú helységre lehet osztani. Az egész épületet — nagyobb család esetében — további modulok beiktatásával lehet bővíteni. A szerkezeti megoldás egyszerű, számol a helyi anyagok és munkalehetőségek ki­használásával. A tartóoszlopok lehetnek téglából, kőből vagy betonból. A födémet szériában készített előregyártott elemek­ből lehet összeállítani, vagy esetleg lehet öntött vasbeton-szerkezet. A lakórész 30 Ü G Egy családi ház homlokzata cm vastag falai lehetnek salakbetonblok­kokból. Számolni kell a hőszigeteléssel, amely lehet heraklitlemezekből, a fedél pedig bullámeternit. Az épület aránylag csekély mélysége lehetővé teszi a középső tartófal metgakarítását. A két síkban meg­oldott tető következtében diferenciálni le­het a lakó- és a mellékhelyiségek magassá­gát, ami által a beépített terület és a vele járó szerkezetek további csökkentését ér­hetjük el. JANKOVICH IMRE A duklaalja.i Ukraji,.' Népi Együttes e napokban sikerrel lépett fel Bra­tislavában. Iskola a természetben — Ha el akarod nyerni a király­kisasszony kezét, három feltételt kell teljesítened. — Igenis — hajolt meg a király­fi, — hallgatom parancsod. A „ki­rályfi" egy rövidre lenyírt szőke hajú kislány, övében egy fadarab, amit egy kis fantáziával kardnak is lehet nevezni, vállán átvetve egy háromnegyedes kabát, lábán fehér harisnya rövid tréningnadrággal. A király, királynő és három lánya, — akik közül a királyfi, majd ha teljesíti a három feltételt, egyiknek elnyeri a kezét, — méltóságteljesen ülnek egymás mellett, fejükön a pa­pírkorona, mögöttük lakájok sora­koznak. A „királyi család" és a „lakájok" csupa kilencéves vidám kislány, akik a Három királykisasz­szonyről szóló mesét minden hosz­szabb irodalmi előkészület nélkül átültették színdarabbá és most pró­bálják. A próbákat igen szigorúan veszik, mert „a bemutatóra" meg akarják hívni a szomszédos szobák hasonló korú lakóit is. S hol játszódik le mindez? Dél­Csehország egyik legszebb vidékén a Sobéslav melletti Dirná kastély­ban, ahova a prágai 32-es általános iskola harmadik osztályainak tanu­lói a tanítónénikkel, iskolatáskáikkal, tankönyveikkel egyetemben egy hő­napra beköltöztek. A színdarab próbája az ebéd utáni kötelező pihenés helyett folyik. Az esküvői lakoma elfogyasztása után, amelyen a serlegeket a szájmosó­poharak, a libasültet egy-egy darab keksz helyettesíti, a gyerekek mégis kénytelenek legalább rövid időre le­pihenni, mi pedig Marta Hlaváčová és Jana Pavličková tanítónőkkel lél­reülünk egy kicsit beszélgetni. — A kastélyt, amely Sternberg herceg tulajdona volt- azelőtt, a prá­gai ČKD Dukla gyár átalakítatta rekreációs központtá és ideküldi nyáron alkalmazottainak gyermekeit pionírtáborba. Az év többi hónap­jaiban kölcsönadja az iskoláknak, hogy váltakozva egy-egy hónapot tölthessenek itt. Bevett szokássá vált ugyanis a fővárosi iskolákban, hogy a negyedik, vagy ötödik osztá­lyok a tanév egy hónapján vidéken vannak. A gyerekek ezalatt az idő alatt a tanulás mellett minden sza­bad idejüket a természetben töltik, ezért kapta az oktatásnak ez a for­mája az „iskola a természetben" el­nevezést. Nagy előny és sokat jelent a városi gyerekeknek, hogy a bérhá­zak szűk udvaraiból egy időre ki­kerülnek és élvezhetik a természet örömeit — mondotta Pavliéková. — Persze ilyen hosszúlejáratú ki­rándulás megszervezése nem olyan egyszerű — veszi át a szót Hlaváčo­vá. — Különösen a mi esetünkben, mivel gyerekeink még a tizedik élet­évüket sem töltötték be és ebben a korban nem egy év, de minden hő­nap sokat számít a gyermekek önál­lóságának kifejlődésében. A harma­dik osztályokban több gyerekről megállapították, hogy diftériabacillus­gazdák, úgy hogy iskolaorvosunk az egész kollektívának a már kigyógyí­tott bacillusgezdákkal együtt, leve­gőváltozást ajánlott. így kerültünk programon kívül ide. A gyerekeket nem nagyon érďekli, hogyan kerültek ide, nekik az a fon­tos, hogy itt vannak. Bár a 80 gye­rek közül a legtöbb először van kol­lektívával a szülői házon kívül, egy­kettőre beleszoktak a „katonás" életbe, és az a kísérletem, hogy a hazatérés örömeire tereljem a szót, végképp csődöt mondott. Hát vannak otthon ilyen szép erdők, sétányok, kirándulási lehetőségek, mint itt? Hát lehet otthon így játszani, futó­versenyeket rendezni, vetélkedni? Kinek a fekvőhelye van a legrende­sebben megágyazva, melyik csoport­nak a szobája a legtakarosabb, leg­tisztább? Ezek előtt a súlyos érvek előtt fejet kellett hajtanom, bár, ahogy a tanítónénik tájékoztattak, a vasárnapi látogatás idején a kislá­nyok között, nem egy mécses törött el. De az igazság kedvéért azt is hozzá kell tenni, hogy a szülők hi­bájából. A tábor — ahogy a tanítónők ne­vezik — rendje a következő: há­romnegyed 7-kor ébresztő, reggeli torna, mosdás, ágyazás, reggeli. Nyolctól tizenkettőig tanítás, közben a szüneteket a kertben töltik a gye­rekek. Ebéd után pihenő, uzsonna, majd hosszabb séta, kirándulás. Este nyolctői alvás. A tanítónőknek, bár a főzést, bevásárlást stb. a mamák látják el, nagy felelősséget és lénye­ges munkatöbbletet jelent ez az üdü­léssel egybekötött oktatás. Ennyi gyerekre felügyelni éjjel-nappal, nem csekélység, de szívesen csinál­ják. Meg vannak elégedve a gyere­kek viselkedésével, előmenetelével, úgy vették észre, jobban fog az agyuk, mint otthon. A természet megfigyelése a természetrajz órák anyagát különösen vonzóvá teszi. S bár nem lehet minden gyakorlati oktatást politechnikai nevelésnek ne­vezni, ez mégis csak a politechnikai oktatás csírája. Vegyünk egy példát. A tananyag, a természetben való tá­jékozódás, a világtájak meghatározá­sa. Nem érti meg gyorsabban a diák és nem marad jobban az emlékeze­tében, ha mondjuk a moha ott van a lába alatt, mintha a négy fal kö­zött magyarázna erről a tanító? Néhány nap múlva ünnepeljük a nemzetközi gyermeknapot. Az, hogy „természeti iskoláink" is vannak, bi­zonyítja, anyagi áldozatot és fárad­ságot nem kímélve mindent megte­szünk annak érdekében, hogy gyer­mekeink egészségét megszilárdítsuk, hogy örömet okozzunk nekik. Rend­szerünk teszi ezt lehetővé. Kis Éva Járási dal- és táncünnepély Csicson Megkezdődtek a Csemadok által rendezett dal- és táncünnepélyek, amelyek szinte már hagyományossá váltak Dél-Szlovákia magyarlakta városaiban és falvaiban. Az ez évi dal- és táncünnepélyt a Csemadok nagymegyeri járási vezetősége ren­dezte meg május 17-én Csicsó köz­ségben. A dal- és táncünnepély je­lentőségét emelte az a tény is, hogy egybe volt kapcsolva a járási béke­nappal. Vasárnap reggel napsütésre ébred­tek a csicsóiak, a déli órákban azon­ban már nehéz fekete felhők gyü­lekeztek az égen. A népművészeti csoportokat azonban ez sem tudta megzavarni. Egymás után érkeztek be az autók a csoportokkal. Eljött a Felsőcsallóközi Népművészeti Együttes, a sárosfai tánccsoport, a nagymegyeri énekkar, összesen a já­rás 10 községének együttese mutat­ta be tudását. Beke elvtársnak, a Csemadok járá­si elnökének megnyitó beszéde után — aki méltatta a dal- és táncünne­pély jelentőségét a szocialista kul­túra kongresszusa jegyében — meg­kezdődött a népművészeti csoportok fellépése. Elsőnek a nagymegyeri énekkar mutatkozott be. Az énekkar három­éves tevékenységre tekint vissza. Műsorán mozgalmi- és népdalok sze­repeltek. Kár, hogy nem jött el az énekkar minden tagja, mert ezt ész­re lehetett venni az énekkar telje­sítményénél. Az énekkar már több alkalommal sokkal többet nyújtott. A népművészeti csoportok legki­emelkedőbb számait a felsőcsallóközi és a sárosfai tánccsoport nyújtotta. Cselekményes táncaikkal szinte ma­gukkal ragadták az 1200 főnyi néző­közönséget. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva meglepő fejlődés észlelhető a csicsói és a csilizradványi tánc­csoportoknál is. Mindent egybevetve megállapíthat­juk, hogy az idei nagymegyeri járási dal- és táncünnepély a járás nép­művészeti csoportjainak állandó fej­lődését tükrözte vissza. Hogy továb­bi fejlődésüket biztosítsuk, szüksé­ges, hogy a járás kulturális szervei nagyobb segítséget nyújtsanak nép­művészeti csoportjainak. Ez kívánatos azért is, mert a nagy­megyeri járás a gazdasági eredmé­nyek terén az élenjárók között ha­lad, tehát úgy illik, hogy a kulturális és népművészeti síkon is az élen haladjon. FÉL MIKLÖS, Csemadok h. ker. titkár, Bratislava. ÜJ SZÓ 6 * 1959. május 28.

Next

/
Thumbnails
Contents