Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-27 / 145. szám, szerda

A" Vietnami Demokratikus Köztársaságban gyorsan változik a nép élete. A Hanoiban épült új épületek külsejükkel és célszerűségükkel vetekednek a korszerű európai építményekkel. A képen a vietnami sportbizottság új uszodája Hanoiban. (Foto CTK - Tomáš Runge) f © O Polgárháború Laoszban Hanoi (ČTK) - A Nhandan c. vietnami lap május 26-án közölte, hogy véres összetűzésre került sor a laoszi királyi csapatok és Pathet Lao harci alakulatai között. Amint a királyi hadsereg képviselője beismerte ezen egységek megkísérelték körülzárni Pathet Lao egységeit s támadást indítottak Kuma térségében. A Nhandan kommentárjában hangsúlyozza, hogy a polgárháború miatti aggodalom Laoszban nem volt indokolatlan. Khamphan Panya laoszi külügyminiszternek nem régi kijelentésére válaszolva, a hírmagyarázó azt írja, hogy az, ami ma Laoszban folyik, távolról sem Laosz belpolitikai ügye csupán. Szananikon kormánya nagyon durván megsértette a genfi egyezményeket, amelyek egész Indokínára s mindazon országokra vonatkoznak, amelyek 1954-ben Genfben aláírták az egyezményt. «r Tetőfokára hágott az Adenauer utódjáért folyó kulisszák mögötti harc Bonn (ČTK)' - A nyugatnémet lapok május 25-én egybevágóan megállapítják, hogy e napokban döntő szakaszába lépett a kulisszák mögötti harc a szövetségi kancellár tisztségéért Adenauernak elnökké való megválasztása esetén. A Frankfurter Rundschau azt írja, hogy nyilvánosan ugyan tagadják Adenauer és Erhardt gazdasági miniszter közötti „komoly nézeteltérést", a valóságban azonban, nincs minden rendben. Adenauer ugyanis írásban közölte a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökségével, hogy elvben ellenzi Erhardt jelölését a szövetségi kancellár tisztségére. A vita további tárgyát képezi az i— Írja a Frankfurter Rundschau — hogy a CDU többsége azt óhajtja, hogy mielőbb, amennyiben lehet, még május 25-ig vagy 26-ig döntsék el, ki lesz Adenauer utódja. Adenauer azonban nem akar július 1. előtt dönteni, mert akkor fogják elnökké megválasztani. Arra számít, hogy addig sikerül elfogadtatnia „saját jelöltjét" Etzel jelenlegi pénzügyminisztert. A General Anzeiger c. lap, amely. közel áll a CDU vezetőségéhez, május 25-én azt írta, hogy Erhardt miniszter lemondásával fenyegetőzik, amennyiben Adenauer ellenezni fogja jelölését. A kancellár utódja körül folyó bonni vita — írja a lap — ezáltal drámai módon kiéleződött, mert Adenauer kancellár Etzel mellett van, míg Adenauer CDU-jának képviselői csoportja Erhardtot támogatja. 1 Kölcsönös Gaitiasáií Segítség Tssiácsi szakértőinek tanácskozása Varsó (ČTK) - A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mellett működő kőolaj- és gázipari, gazdasági, valamint tudományos technikai együttműködés állandó bizottságának keretében május 25-én Varsóban megkezdődött a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország szakértőinek értekezlete. Az értekezlet megtárgyalja a Szovjetunióból Lengyelországba, az NDKba, Csehszlovákiába és Magyarorországra vezető kőolajvezeték építésének fő tervét. Az építés tervét a Szovjetunió projekciős szervezetei dolgozták ki. Az egyes országok küldöttségeinek javaslatait és hozzászólásait a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának illetékes szervei hagyják majd jóvá. V. Krutinának, a CSKP KB titkárának nyilatkozata Szófia (ČTK) - A Vratislav Krutina által vezetett CSKP KB pártküldöttség, amely május 12. és 25. között tanulmányi látogatást tett Bulgáriában, május 26-án visszatért Csehszlovákiába. A Kooperativno Selo c. lap szerkesztősége távozása előtt interjút kért Vratislav Krutinátől, a CSKP titkárától. Krutina elvtárs a szerkesztőség kérdéseire adott válaszaiban rámutatott, hogy a bolgár dolgozó nép kommunista pártja vezetésével felszabadulása óta nagy sikereket ért el, ami lehetővé teszi számára, hogy most még merészebb feladatokat tűzzön maga elé és a kapitalista országokkal versenyezzék. Az előző népszámlálás óta eltelt két évtized alatt sok új település és város jelent meg a szovjetország térképén. A képen: Angarszk, a Kii'ov útvonal. A város központjában a Győzelem mozi. (Foto: TASZSZ) A bolgár nép nagy ünnepe A

testvéri népi demokratikus Bulgária népe ma ünnepli marxista munkáspártja megalakulásának 40. évfordulóját. Az ország politikai és gazdasági sikereinek, a termelőerők rendkívül nagyarányú fellendülésének, a nép tehetsége és alkotóképességei kibontakozásának jegyében emlékezik meg a párt a négy évtized folyamán megtett dicső, harcos útjáról. 1919. május 27. döntő esemény volt a bolgár nép életében, mert a Szociáldemokrata Párt forradalmi része, a Dimitri Blagoev köré tömörült, úgynevezett „szűkkörű" szocialisták csoportja az orosz bolsevikok példáját követve kivált a II. Internacionálé opportunista pártjai közé tartozó Szociáldemokrata Pártból és I. alakuló kongresszusán megalakította a Bolgár Kommunista Pártot, mely egyidejűleg csatlakozott a Kommunista Internacionáléhoz. Május 27. ezért a párt születésnapja. Ha négy évtized egymást rohamosan követő mozgalmas eseményeinek távlatából méltatjuk a párt tevékenységét, nem hallgathatjuk el, hogy a bolgár marxista párt forradalmasodása is az orosz bolsevikok hatására következett be. Különösen nagy szerepe volt annak az útmutatásnak, melyet Lenin „Mi a teendő" című művében adott. Ez vértezte fel a „szűkkörű" szocialisták csoportját arra, hogy határozottan leszámoljanak a pártban megnyilvánult opportunizmussal és revizionizmussal. Hogy a kommunizmus eszméi mennyire áthatották a forradalmosodó marxista baloldalt, a háború kitörésekor tanúsított magatartásuk is igazolja. Az orosz bolsevikok példáját követve azon kevés párt, illetve csoport közé tartozott, mely mindenkor hü maradt internacionalista kötelességeihez és elítélte az imperialista háborút. A fiatal párt erejének növekedését bizonyltja az a tény, hogy megalakulása után csakhamar 35 ezer tagja volt. Mivel a tömegek körében nőttön-nőtt egy igazságosabb társadalmi rend vágya, a párt 1922-ben tartott negyedik kongresszusán, a Kommintern irányelvei alapján kitűzte az egységfront politikáját. Természetesen az imperialista burzsoázia is szervezte erőit és 1923. július 9-én. fasiszta államcsínyt hajtott végre. A kommunista párt népfelkelés szervezésével válaszolt erre. Noha a fegyveres karhatalommal rendelkező imperialista burzsoáziának sikerült vérbe fojtania az 1923 szeptemberében kitört felkelést, s a párt számos kiváló fia életét áldozta a nép ügyéért, a pártnak az illegalitás körülményei közepette is sikerült megőriznie, sőt kiterjesztenie a nagy tömegekre gyakorolt befolyását, amit az 1931. évi nemzetgyűlési választások eredményei is igazoltak. A szeptemberi felkelés után, amikor a párt vezéreinek nagy része, többek között Georgi Dimitrov elvtárs is külföldre emigrált, a pártnak nagy küzdelmet kellett vívnia a likvidátor szellemű, kispolgári opportunizmussal, hogy megőrizze félig legális pozícióit, igazi új típusú bolsevik párttá építse ki szervezetét, s vezető szerepe érvényesítésével következetesen megvalósítsa a népfront politikáját, mely a szilárd munkásparaszt-szövetség, stb. való kiterjesztését feltételezte. A BKP-t mindenkor a proletár nemzetköziség szelleme jellemezte. Ez nyilvánult meg akkor is, amikor a cári kormány a hitleri Németország hódításai idején, a Szovjetunió megtámadásakor csatlakozott a Szovjetunióval hadiállapotba lépő csatlósállamokhoz. A párt nemcsak ellenállásra szólította fel a lakosságot — rámutatván a náci veszélyre, — hanem megszervezte a partizánmozgalmat az ország belsejében. A bolgár nép zöme nem fogott fegyvert orosz testvérei ellen. A benépesedett vadregényes hegyekben, sűrű erdőkben nem a cár, hanem a munkásosztály kommunista pártja volt az úr. A dicső szovjet hadsereg önfeláldozó segítségével felszabadult ország életében is új korszak kezdődött. A fejlődés élén a bolgár munkásosztály és dolgozók élcsapata, a harcok kipróbált vezére, a kommunista párt állott. így 14 évrel a felszabadulás után a BKP VII. kongresz'szusa tavaly grandiózus feladatok megvalósítását tűzte ki az iparban és mezőgazdaságban, a kultúra és az élet más terén. Bulgária ipara 1962-ben 1957-hez viszonyítva kétszeresére, 1965-ben pedig 3-4-szeresére növekszik. A nép ezt az ötéves terv feladatainak 3—4 év alatt való teljesítésére indított országos mozgalmával támogatja. A párt fontos intézkedéseket foganatosított az egész lakosság életszínvonalának emelésére, a közigazgatás átszervezésére, az iskolarendszer tökéletesítésére, aminek célja a szellemi és a fizikai munka közötti különbség, a város és a falu közötti különbség fokozatos elmosódásának t elősegítése. A proletár nemzetköziséghez, a nemzetközi munkásszolidaritáshoz számtalan tettben megnyilvánuló hűsége, a revizionista megnyilatkozások elleni engesztelhetetlen harca (mely különösen gyűlöltté tette a jugoszláv revizionisták szemében) a világproletariátus egyik kiváló és nagyon jelentős élcsapatává tette a Bolgár Kommunista Pártot, mely egyre bátrabban halad a szocializmus győzelmének útján. Ä MÁSODIK világháború befejezése óta eltelt 14 év folyamán, a hitleri Németország jövőbeni sorsáról döntő potsdami egyezménynek a nyugati hatalmak részéről történt be nem tartása következtében, két ellentétes irányban fejlődő német állam alakult ki Európa szívében. A szocialista építés útjára tért keleti rész — az NDK az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Egy évtized távlatából megbízhatóan le tudjuk mérni a fejlődés eredményeit, ugyanakkor öszszehasonlíthatjuk a két német állam helyzetét. Ä NÉMET DOLGOZOK IGAZI BÉKESZERETŐ ÄLLAMA _ Az NDK fennállásának 10- éve alatt beható változások történtek az ország politikai, gazdasági és társadalmi életében. A potsdami egyezmény szellemében következetesen végrehajtották a nácitalanítást. A háborús bűnösöket eltávolították a közéletből. Az országban Németország Szocialista Egységpártja, a német munkásosztály marxi-lenini pártja vette át a vezető szerepet, melynek vezetésével az NDK a szocialista építés útjára lépett. Megvalósult az ipar államosítása és a földreform. A népi kormány ezekkel a forradalmi intézkedésekkel alapot teremtett a szocialista építés megkezdésére. Itt tekintetbe veendők az NDK súlyosabb feltételei a nyugatnémet államhoz viszonyítva. A hadműveletek több kárt okoztak Kelet-Németországban, amit mint utólag kiderült, a nyugati hatalmak előre megfontolt szándéka okozott. Például hadászati szempontból jelentéktelen városok, mint Drezda tönkrebombázása. A kedvezőbb feltételekkel és nagyobb természeti adottságokkal rendelkező nyugati rész a háború után sokkal magasabb színvonalon kezdte az életet. Ehhez hozzászámítandó még az is. hogy az amerikai imperializmus a háború befejezése után Németország akkori nyugati megszálEay nép-két országa f

ei

|ődéskétú

ti

a KJ J l KJ mimiiiiiMiimmiiimiiiiiHiimmcmiiMimimiiimiiiii lási övezeteit igyekezett gyorsan bevonni további agresszív terveibe. A Marshall-terv, a Schumann-terv formájában sokmilliárd dollár ún. kölcsönt nyújtott Nyugat-Németországnak. Noha ezek az összegek az amerikai imperialista nagytőke gyarmaturalmát voltak hivatva megteremteni Nyugat-Németországban, egyes iparágak fellendülése következtében bizonyos mértékben a nép életszínvonalában is visszatükröződött hatásuk. Am ugyanakkor annak ellenére, hogy a bonni állam az Európai Szén- és Acélunióban erősen terjeszkedik partnerei rovására, az országon belül növekvő eladatlan szénkészletek pangásához és egyes bányák leállításához, következésképpen további munkanélküliséghez vezetnek. AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV ÉS A KÉT ORSZÄG TERMELÉSÉNEK VISZONYULÁSA. Äz NDK aránylag nagy ipari erővel rendelkezik. Ipari termelése 81:19 arányban viszonyul a mezőgazdasághoz. Az 1951-1955-ig tartó első ötéves terv éveiben ipari termelése 90%-kal nagyobbodott. A szocialista szektor már jelentős teret hódított a népgazdaságban. Részaránya az iparban 1957-ben 88.8 százalékot, a mezőgazdaságban 1958-ban pedig 44,8 °/o-ot tett ki. Különösen villanyenergiatermelése, vegyiipara, kohászata és bányaipara ért el nagy fellendülést. Ezeknek az ágaknak termelése együttvéve 1957-ben az 1950. évi 100-hoz viszonyítva 206.8-ra növekedett. Természetesen a könnyűipari ágak termelése is emelkedett, persze lépést tartva a nehézipar fejlődésével. Az egy főre eső termelést nézve azt látjuk, hogy míg a villanyáramfejlesztésben és műtrágyagyártásban az NDK túlszárnyalja az NSZK színvonalát, a nehéziparban az NSZK dominál. Ennek az a magyarázata, hogy az ország nyersanyagkincseinek jóval nagyobb része jutott az NSZK-nak. AZ V. PÁRTKONGRESSZUS MOZGÓSÍT Az NDK fejlődésében határkövet jelentett az NSZEP tavaly júliusban tartott V. kongresszusa, mely a fő politikai feladatokon kívül történelmi feladatként tűzte ki a második ötéves terv utolsó két éve, tehát az idei és a jövő év lendületének fokozását, ami azt jelenti, hogy az ország egyes ipari ágakban messzemenően túlszárnyalja a tervezett szinvonalat, s ezzel Igazolja a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapitalizmus fölött. A kongresszus leszögezte, hogy már 1961-ben elérhetik az NSZK életszínvonalát. Ez a Német Demokratikus Köztársaság alapvető gazdasági feladata. Ehhez természetesen fontos a nép öszszes erőinek mozgósítása, a tudomány és a technika világszinvonalának elérése és a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendülése. A TAVALYI EREDMÉNYEK BIZTATÓK. Á műit év eredményei biztos alapot teremtettek a pártkongresszuson kitűzött cél megvalósítására. Az NDK tavalyi Ipari nyerstermelési tervét 111 százalékra teljesítették — ez az előző évekhez viszonyítva rekord. A növekedés tovább tart és az idei negyedévi eredmény már 10%-os emelkedést mutat. Mindez kedvezően megmutatkozik a lakosság életszínvonalában. A személyi fogyasztás fő élelmiszerfajtákban a jegyrendszernek tavaly májusban történt megszüntetése őta jelentősen fokozódik. A kormány azóta három ízben szállította le az élelmiszerek és Ipari termékek árát, ami összesen 1 milliárd 290 millió márka megtakarítást eredményezett. Ezenkívül további intézkedések következtek: a kisebb jövedelmű dolgozók keresetének és a nyugdíjasok járadékának felemelése. így a lakosság vásárló ereje a jegyrendszer megszüntetése óta évi öt és féi milliárd márkával növekedett. AZ NDK ALAPVETŐ GAZDASÄGI FELADATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA. Az V. pártkongresszuson kitűzött gazdasági fő feladat megköveteli az egész lakosság mozgósítását, a belső erőforrások kihasználását ts természetesen számit a szocialista tábor országainak kölcsönös segítségére. 1959. és Í960 a termelőerők döntő felsorakozásának éve. A második ötéves terv termelési színvonalához viszonyítva 6 milliárd márka értékben bővül az NDK ipari termelésének terjedelme. Ugyanakkor óriási arányt ölt a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése, mely közvetlenül v«n hivatva emelni a lakosság életszínvonalát. Az NDK már 1956-ban felülmúlta az USA, Anglia és az NSZK az öntöttvas- és acélgyártása ütemének növekedését, a szénfejtésben pedig Anglia és az USA növekedési ütemét. Vegyiipara világviszonylatban a 7. helyen áll. Az élelmiszergyártásban az NDK már most túlszárnyalta az NSZK színvonalát. 1961-ig a főbb közszükségleti ipari cikkek termelésében is felül akarja múlni, s ezért 1961-ben 23 és fél millió pár börlábbeli, 48 millió 700 ezer m

a gyapjúszövet, 10 millió 100 ezer danab kötött gyapjúáru, 301 millió m

2 pamutszövet, 8 millió 400 ezer m

2 perionszövet, 6 és félmillió m' szőnyeg, 400 ezer darab televíziós készülék, 130 ezer hűtőszekrény, 68 ezer személyautó, stb. gyártásét tervezi. Még merészebbek a további feladatok. A harmadik ötéves tervben, az 1960—1965. években, az NDK ipari termelése 150 százalékra növekszik, azaz az 1957. évinek kétszerese lesz. E terv magában foglalja a vegyilpar, főként a műanyaggyártás, a nyersanyagalap, a villanyáramtermelés, a • kohászat, stb. nagyvonalú fejlesztését, E a ' mezőgazdaság további szocialista átalakli tását. Több nagy beruházási építkezés vaj lósul meg (villanyerőmű Liebenauban és ' nikkelgyár Sanckt Egydienben). Ugyanakkor rá kell mutatnunk az NDKnak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében kifejtett termelési igyekezetére is. így például 15 lóerős traktorokat fog gyártani Csehszlovákia számára, ugyanakkor 30 lóerősöket vesz át Csehszlovákiától. A Tanács keretében az NDKra és Lengyelországra bízták a tengerjáró és halászhajók építését. Ezenkívül kőolajfinomító-, vegyiipari berendezéseket, gabonakombájnokat, vasúti hűtőkocsikat, hidraulikus préseket, Dieselmotorokat, stb. fog gyártani. 1960-ig 7 cementgyár és 23 cukorgyár berendezését szállítja le Lengyelországnak. A DÖNTŐ ERŐ AZ EMBER. A szocialista építés feladatainak megvalósítása persze nem képzelhető el a fő erő, az emberek nélkül. Ezért a párt kezdeményezésére terjed a szocialista munka brigádjainak mozgalma. Mint ahogy a kongresszus tiszteletére indított versenyben a vállalatok munkásainak 65 százaléka vett részt, az új mozgalom is gyorsan követőkre talált. Százával alakultak meg a szocialista munlaa brigádjai az ország üzemeiben. A mezőgazdasági dolgozók sem maradnak el az országos versenymozgalomban. Hisz az élelmiszer és könnyűipar nagyarányú fejlesztése éppen a mezőgazdasági termelés fellendülésére épül. Példát mutatnak a Halle környéki Engels Szövetkezet dolgozói. Az Idén minden 100 hektár után 120 mázsa sertéshúst termelnek; ezt a mennyiséget 1965-ben 144 mázsára növelik. Az idén 184 mázsa, 1965-ben pedig 345 mázsa marhahús termelésére vállaltak kötelezettséget, ugyanakkor állandóan keresik a lehetőségeket és tartalékokat a tervszámok állandó túlszárnyalására. Ez csupán egy kiragadott példa a sok közül, • * * A szocialista tábor élén álló Szovjetunió, a népi demokráciák önzetlen testvéri segítsége, kölcsönös szállítmányai, a jobb nemzetközi munkamegosztás, a szocialista szakosítás és kooperálás, továbbá a német nép munkahősiessége és lelkesedése szilárd biztosíték arra, hogy az NDK népe teljesíti az ország alapvető gazdasági feladatát, utoléri és túlszárnyalja Nyugat-Németországot, melyben az ország gazdasága nem a nép, hanem több hatalmas monopolista csoport és néhány külföldi érdekeltség kezében van. Lörincz László JJJ SZÖ ^ S- 1959. május 27,