Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-27 / 145. szám, szerda

A. A. Gromiko elvtár s nyilatkoznia A genfi értekezlet keddi ülése Genf (ČTK) - A genfi értekez­let keddi ülésén, amely 80 percig tartott és Couve de Murville francia külügyminiszter elnökletével folyt le, Herter amerikai külügyminiszter és dr. Lothar Bolz, az NDK külügy­minisztere mondottak beszédet. A sajtóirodák jelentése szerint Herter benyújtotta a Nyugat új ter­vét a berlini kérdés megoldására vonatkozólag, Bolz pedig javaslatot terjesztett elő meg nem támadási egyezmény megkötésére a két né­met állam között. A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere kedden a délutáni órákban Washingtonba repült, ahol részt vesz J. F. Dulles volt államtit­kár temetésén. * * * A.-A. Gromyko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere május 26-án délelőtt találkozott S. Lloyddal, Nagy-Bri­tannia külügyminiszterével. Megbe­szélésükön részt vett J. A. Malik, Szovjetunió britanniai nagykövete és J. Laski, a brit küldöttség tagja. A szovjet küldöttség megkoszorúzta a nemzeti felszabadító harc áldozatainak emlékművét Tiranában (Folytatás az 1. oldalról) Genf (TASZSZ) - Gromiko nyilat­kozatában megállapította, hogy a külügyminiszteri értekezlet már két hete tart és ezért a szovjet küldött­ség úgy véli, idején való, hogy bi­zonyos következtetéseket vonjanak le az eddigi eszmecseréről. Ennek biztos mérőfoka csak egy lehet: az, hogyan halad tovább előre a minisz­teri értekezlet a legfontosabb kérdés megtárgyalásában — ez pedig a né­met békszerződés kérdése, melyet általános egyetértéssel tűztek az értekezlet napirendjére. A szovjet küldöttség nagy súlyt fektet a német békeszerződés kér­désére, s arra törekszik, hogy konk­rét és eredményes legyen tárgya­lása az értekezleten, mindenekelőtt azért, mert minél gyorsabban kötik meg a második világháború összes eddigi politikai, jogi és erkölcsi következményeit felszámoló német békeszerződést, annál kisebb lesz egy újabb háború veszélye, annál szilárdabbak lesznek az államok bé­kés kapcsolatainak alapjai. A békeszerződés megkötése bizto­sítaná Németország nyugodt fejlődé­sét, elvenné a szélsőséges körök ked­vét attól, hogy akár Kelet, akár Nyugat ellen újra élesítsék az ag­resszió fegyvereit. Gromiko megállapította, hogy Fran­ciaországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban sokan azonosítják ma­gukat a Szovjetunió éberségével és a német militarizmus útjának idejé­ben való eltorlaszolására irányuló erőfeszítésével. Bírálta továbbá azt az értekezleten felmerült nézetet, hogy a német békeszerződés meg­kötése ma már nem lényeges, hogy egyáltalán nem kell megtörténnie. De mit akarnak elérni azzal, hogy nem lesz békeszerződés? Az NSZK bekapcsolódását a NATO-ba, terüle­tének egyes hatalmak atombombázó gépei felszállási területévé és raké­takilövő támaszpontjává változtatá­sát. a Bundeswehr nukleáris- és ra­kétafegyverekkel való felszerelését, ezt akarják elérni? Ne várja senki, hogy a Szovjetunióban olyan társra akad, aki majd segíteni fog e hely­zetet fenntartani. Ami pedig azt a beállítást illeti, hogy a német békeszerződés által megoldandó problémák már máskép­pen, többek között a párizsi egyez­ményekben pozitív megoldást nyer­tek. a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy ezeknek az egyez­ményeknek, melyeknek célja Nyugat­Németország fegyverkezésének tör­vényesítése és a NATO érdekeinek szolgálatába állítása, semmi közük a békeszerződéshez, melynek célja Németország militarista múltjának felszámolása, a nemzetközi együtt­működés fejlesztésében és a béke szilárdításában való egyenjogú rész­vétele útjának megnyitása. Senki sem tudott bennünket meg­győzni arról, hogy a békeszerződés szovjet tervezete nem felel meg a német békeszerződéssel megoldandó feladatoknak. Gromiko ezzel kapcso­latban idézte Hruscsov szovjet mi­niszterelnök szavait, melyekkel a békeszerződés szovjet tervezetének értelmét és jelentőségét magyaráz­ta: „A békeszerződés Szovjetunió által előterjesztett tervezete az európai népek biztonságának és a békének megőrzésére teendő megfelelő in­tézkedésekhez fűzi a német nép jo­gainak biztosítását, teljes szuvere­nitását, a békés, demokratikus fej­lődés lehetőségeit. A német békeszer­ződés megkötése egyszeriben enyhí­tené a feszült európai helyzetet. Szilárd jogrendet teremtene, kihúzná a nyugat-németországi fasiszta meg­nyilatkozások alól a talajt, megszaba­dítaná a német népet az idegen meg­szállástól és lehetővé tenné, hogy maga oldja meg összes bel- és kül­politikai kérdéseit." Gromiko rámutatott arra, hogy a békeszerződés kérdésének tárgyalá­sakor az értekezleten különféle kép­pen kezelték e komoly kérdés meg­oldását. Míg a szovjet kormány meg­tárgyalás végett konkrét javaslato­kat terjesztett az értekezlet elé, s egyidejűleg arra törekedett, hogy javaslatainak, valamint a nyugati hatalmak javaslatainak tárgyalása­kor egységes nézet alakuljon ki a német békeszerződést illetően, az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányai más módszert ré­szesítettek előnybe. Egy kalap alá vettek különféle problémákat és egyszerre történő együttes megol­dásukat javasolták. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy a jelenlegi értekezleten a leghasz­nosabb éppen a Németországgal való békés megegyezés konkrét kérdései­nek megtárgyalása lenne. A tár­gyalás lehetővé tenné, hogy az ér­tekezlet résztvevői jobban megért­sék egymás álláspontját és bizonyos mértékben kiküszöböljék a német békeszerződés szovjet tervezetének egyes pontjai kérdésében részükről megnyilvánuló bizonytalanságot. Gromiko megjegyezte, hogy a szov­jet küldöttség nagy figyelmet szen­tel az értekezlet többi résztvevőinek beszédeiben megnyilvánuló pozitív részeknek, de sajnálattal állapította meg, hogy a legutóbbi üléseken szemmelláthatóan a három hatalom küldöttségeinek olyan irányú igyeke­zete mutatkozott meg, hogy meg akarják kerülni a békeszerződést érintő konkrét kérdések letárgyalá­sát, s ezt általános vitába akarják fojtani. A három nyugati hatalom „komp­lex tervének" fő jellemvonása az az igyekezet, hogy különféle nemzetközi kérdéseknek, főként a német béke­szerződés kérdésének megoldását Németország egyesítésétől tegyék függővé. Noha a nyugati hatalmak ezt az álláspontot oly színben igye­keznek feltüntetni, hogy Németor­szág államegységének helyreállítá­sáról való „gondoskodásuk" nyilvá­nul meg benne, a valóságban a bé­keszerződés kérdésének és Német­ország újraegyesítése problémájának egybekötése azt a célt szolgálja, hogy a három hatalom javaslatait olyan szilárd, megbonthatatlan és merev tömbbe tómörítsék, mely megakadályozná a német kérdés bé­kés elintézését és a berlini kérdés megoldását. Németországban ma az a helyzet, hogy ha valóban elő akarjuk segíte­ni az ország államegységének hely-, reállitását, akkor mindkét riémet ál­lamnak lehetővé kell tennünk az egy­máshoz való közeledést, hogy szót értsenek és közösen dolgozzák ki az egyesülés megfelelő módját és formáját. Az NDK konkrét javaslatokat tett e kérdésben: előterjesztette a német államszövetség megteremtésének ter­vét. Lehetséges, hogy az NSZK-nak is lesznek javaslatai, ha majd mind­két állam tárgyalásokat kezd. Segíthet-e a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Franciaország a németeknek e cél elérésében? Kétségtelenül segít­het. Ennek érdekében mindenek előtt meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. A két német állam fejlődésének békés jellegét megha­tározó szerződés közös rendelkezései meggátolnák a két államot ma el­választó szakadék elmélyülését. Sőt az NDK és az NSZK által aláírt szerződés rendelkezései jó kezdeti platformot teremtenének a két állam közeledésére, amint azt a szovjet küldöttség már nem egyszer megál­lapította. A szovjet küldöttség már kifejtette né­zetét, hogy a szerződés a német népnek az ország egysége helyreállítására való, a szovjet tervezetben foglalt jogai elis­merésére vonatkozó rendelkezéseken kí­vül konkrét cikkelyt tartalmazhatna ar­ról a támogatásról, melyet országaink Németország egyesítésében mindkét némei államnak nyújtanának. E rendelkezést vagy a békeszerződés kiegészítő, vagy rendes cikkelyeként, vagy pedig a s^er­ződéshez csatolt külön jegyzőkönyvként lehetne megfogalmazni. A szovjet kormány javasolja, hogy a Szovjetunió, az USA. Nagy-Britannia és Franciaország kormányai egyetemesen szögezzék le: a négy nagyhatalom kívá­natosnak tartja, hogy az ŇĎK és az NSZK tárgyaljon Németország egysége helyre­állításának módjairól, s megfelelőnek tart­ja a két német állam kormányának e kér­désben való megegyezését. Azt is leszögezhetnék, hogy a jiégy nagyhatalom mindenképpen támogatni fogja a németek által kidolgozott határo­zatokat. ha az NDK és az NSZK erre felkéri őket. Ha az NDK és az NSZK szükségesnek tartaná ôsäznémet bizottság létesítését, természetesen elvben egyetértenénk ez­zel. Gromiko visszautasította a genfi tár­gyalás egyes résztvevőinek azt az állí­tását, hogy a szovjet fél saját szerződés­tervezetének előterjesztésével állítólag cikkelyek előre kitűzött, de meg nem vi­tatott komplexumát akarja valakire rá­kényszeríteni. A szovjet kormány attól a törekvéstől vezérelve, hogy a lehető legvilágosab­ban és legkonkrétabban fogalmazza meg a német kérdés békés elintézésére tett szovjet javaslatokat, már előterjesztette saját békeszerzödéstervezetét. örömmel fogadnánk, ha értekezletünk többi részt­vevője is hasonlóképpen cselekedne. A szerződés tervezetének összeállítása­kor igyekeztünk tekintetbe venni a Hit­ler elleni koalíció idejéből volt szövet­ségeseink érdekeit és elfogadhatóvá ten­ni ezt az okmányt valamennyi érdekelt fél számára. A szovjet küldöttség hajlandónak mu­tatkozott tekintetbe venni a többi részt­vevőnek minden egyes konkrét cikkelyre vonatkozó nézetét. Az esetek egész sorá­ban kedvében járt az értekezlet többi résztvevőjének. Ez főként arra a lehető­ségre vonatkozik, hogy bizonyos ideig mindkét német állam maradjon tagja azoknak katonai csoportosulásoknak, melyekben ma részt vesznek, és ugyanez vonatkozik a gazdasági szövetségekben és társulásokban való részvételükre is. Gromiko tolmácsolta a szovjet küldött­ség meggyőződését, hogy az értekezlet eddigi tárgyalása folyamán még koránt­sem merültek ki a német békeszerződés tervezetében tartalmazott rendelkezések eredményes megtárgyalásának lehetősé­gei. Kijelentette, hogy ha az értekezlet egyes résztvevői valamilyen konkrét meg­jegyzéseket fűznek a tervezet egyes ren­delkezéseihez, a szovjet küldöttség haj­landó tárgyalni megjegyzéseikről. Utólagosan megtárgyalhatnánk a kato­nai jellegű korlátozásokra vonatkozó egyes cikkelyeket is. A szovjet kormány haj­landó arról is megegyezni, hogy olyan kiegészítő cikkelyt iktasson a szerződés tervezetébe, mely az atomerö békés fel­használása terén kutatásokra jogosítaná'-' fel Németországot. Ámde senki sem várhatja, hogy a német békeszerződés tárgyalása ezen aí -értekezleten olyan formában fog végben menni, hogy a tárqyalások egyik részt­vevője. a Szovjetunió egyoldalú engedmé­nyeket tesz a többi résztvevő, a nyugati hatalmak kívánságainak megfelelően. A si­ker érdekében fontos, hogy az értekezlet minden résztvevője jóakaratot tanúsítson az álláspontok összeegyeztetésében és a közös megoldások keresésében. Gromiko nyilatkozata zárórészébén em­lítést tett e berlini kérdésnek az értekez­leten történő megtárgyalásáról és bírál­ta a nyugati hatalmak álláspontját. Konstruktív hozzájárulásnak tekinthet­jük-e az értekezlet tevékenységéhez mindazt, amit eddig a berlini kérdéssel kapcsolatban a USA, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőitől hallottunk? Már csak azért sem juthatunk ilyen de­rülátó következtetésre, mivel a nyugati hatalmak elintézett ügynek akarják tekin­teni « berlini kérdést, s az utóbbi évek­ben felhalmozódott összes megoldatlan nemzetközi kérdések közé akarják sorolni. A szovjet kormánynak az a nézete, hogy a békeszerződés megkötése egyide­jűleg a berlini kérdés megoldását is je­lenti. Tegyük fel, hoqy a nyugati hatalmak javasolnák a német békeszerződés ter­vezésének kidolgozását. Megkerülhetnék-e ilyen tervezetben a berlini kérdést? Elég, hoqy feltegyük a kérdést és máris világos, hogy ha megegyezünk a békeszerződés­ről, a berlini kérdésnek a békeszerződés alapján történő megoldása teljesen tör­vényes és rámutat e kérdések eleven kapcsolatára. Gromiko kijelentette, hogy a szovjet küldöttség részletesebben szándékozik kifejteni a berlini kérdésre vonatkozó nézetét. Beszéde végén kijelentette: Meggyőző­désünk, hogy országaink népei, melyek érthetően nagy figyelemmel kísérik ér­tekezletünket, hálásak lennénflk, ha si­kerülne haladást elérnünk a békeszerző­dés közös tervezetének előkészítésében. Äm kétségtelenül vádolnának bennünket, ha nem fejtenénk ki kellő erőfeszítést és r.em értenénk szót a német békeszer­ződés kérdésében." Á Kanadai Haladó Munkáspárt, Kanada Kommunista Pártjára változtatja a nevét Ottawa (ČTK) Amint a Tribúne c. kana­dai lap közli, Kanada Haladó Munkáspárt­jának nemzeti bizottsága határozatot dol­gozott ki, amely javaslója a következő kongresszusnak, hogy a párt nevét vál­toztassa Kanada Kommunista Pártjára. Ezt a javaslatot megtárgyalták a tagság és a pártszervezetek gyűlésein, majd pe­dig Kanada Haladó Munkáspártjának ez év novemberében sorra kerülő VII. országos kongresszusa dönt róla. Tirana (ČTK) - Az N. Sz. Hrus­csov vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség kedden délelőtt megkoszorúzta az albán nép felsza­badító harcában elesett hősök emlék­művét. A kegyeletes aktuson részt vettek az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság kormányának képviselői Enver Hodzsa és Mehmet Shehu vezetésével, valamint a népi gyűlés elnökségének tagjai, az albán néphadsereg tábornokai és más hi­vatalos személyiségek, * * * A szovjet párt- é^ kormánykül­döttség Hruscsov elvtárs vezetésé­vel május 26-án megtekintette az albán fővárost. A szovjet vendégek meglátogat­ták a Sztálin Textilkombinátot, Al­bánia egyik legnagyobb iparvállala­tát. A tíz évvel ezelőtt épült tex­AMIKOR BRENTANO BONNI KÜL­ÜGYMINISZTER ADENAUER KAN­CELLÁRRAL ARRÓL TÁRGYALT, HOGYAN TEGYÉK MÉG BONYOLUL­TABBÁ A GENFI TÁRGYALÁSOKAT, WALTER ULBRICHT, AZ NSZEP KB ELSŐ TITKÁRA A KB ÜLÉSÉN SZOM­BATON ÚJABB JELENTŐS JAVASLA­TOKAT TERJESZTETT ELŐ A NÉ­MET KÉRDÉS ÉS TOVÁBBI PROBLÉ­MÁK MEGOLDÁSÁRA. E JAVASLA­TOK A KÖVETKEZŐ PONTOKBAN FOGLALHATÓK ÖSSZE: • 1. Az atomfegyverkísérletek be­szüntetése. • 2. Mindkét német állam lemond az atomfegyverről s az atom- és ra­kétafegyvereknek területén való el­helyezéséről. • 3. Megegyezés a két német ál­lam katonai erőinek korlátozásáról. • 4. Megegyezés a Németország területén állomásozó idegen csapatok fokozatos kivonásáról. • 5. Nyugat-Berlin kérdésének megoldása Nyugat-Berlin demilitari­zált város létrehozásával. • 6. Megnemtámadási egyezmény kötése a NATO és a Varsói Szerző­dés tagállamai között. Az NDK-nak az a véleménye, hogy célszerű volna, ha a két német állam is mégnemtámadási egyezményt köt­ne és ha mindkét állam lemondana az erőszak alkalmazásáról s kötelezett­séget vállalna, hogy minden vitás kérdést békés eszközökkel igyekszik megoldani. Kétségtelen, hogy ha mind a két hivatalos német küldöttség összeülne Genfben és tárgyalásokat kezdene e kérdésekről, ezzel járulnának hoz­zá a maguk részéről a legjobban a DÉI.-KÍNÄBAN. teljes ütemben folyik a búza aratása, 14 napon belül megkez­dődik az aratás a Sárga-folyam térségé­ben is. A Henan tartománybeli népi kom­munák dolgozói ez idén rekordtermést várnak. (ČTK) A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Vasmun­kások Szakszervezeti- Szövetségének ifjú­sága wormsi 6. rendes értekezletén állást foglalt a Német Demokratikus Köztársa­ság ifjúságával való kapcsolatok felvéte­le mellett. (ČTK) AZ AT TAI1RIR marokkói lap május 25-i számában közölte, hogy a marokkói álla­mi bankot, amely mindeddig a franciák ellenőrzése alatt áll, a közeljövőben álla­mosítják. V. Mohammed király ez év júliusában ünnepélyesen megnyitja a Ma­rokkói Nemzeti Bankot, amely az ország jegybankja lesz. (CTK) A FRANCIA Kommunista Párt Sonne észak-franciaország megyei szervezete a legutóbbi hat hét folyamán 125 új tagot vett fel. (ČTK) AZ USA KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA je­lentette, hogy e napokhan Washingtonban amerikai-kanadai egyezményt írtak alá az atomerö közös felhasználásáról a kölcsö­nös védelem terén. (ČTK) tilkombinát tervét a szovjet nép ajándékozta albán tesvéreinek. A kombinát berendezését is szovjet segítséggel szerelték be. A kombi­nátban dolgozó szakemberek több mint 60 százaléka a Szovjetunióban végezte iskoláit. Az üzem most évente több mint húsz millió méter anyagot gyárt. A textilipari munkások nagyon szívélyesen fogadták Hruscsov elv­társat és a küldöttség többi tag­ját. Az ünnepi alkalomból összehí­vott nagygyűlésen hálájukat fejez­ték ki Hruscsov elvtársnak mind­azért, amit a Szovjetunió az albá­nok érdekében tett és ezért a nagy megtiszteltetésért, amely üzemüket a szovjet vendégek feledhetetlen lá­togatásával érte. Enver Hodzsa és Nyikita Hrus­csov a nagygyűlésen beszédet mondott. feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához. Nyugat-német részről azonban éppúgy, mint a hasonló szovjet bé­kejavaslatok előterjesztése alkalmá­val számtalanszor, nyomban ellenve­tésekkel álltak elő és igyekeztek be­bizonyítani, hogy nem a Bundeswehr atomfelfegyverzése, hanem a két né­met állam összebékítésére tett ja­vaslatok „mélyítik el" állítólag Né­metország kettészakítottságát. Sze­rintük, amit Genfben meg kell oldani, az „Németország egyesítése", nem pedig a két német állam közötti meg­nemtámadási egyezmény megkötése. Természetesen a bonni „diplomáciai helyek" szerényen hallgatnak arról, hogyan érjék el Németország egye­sülését, amíg a két német állam kö­zött tart a feszült viszony, hisz nyil­vánvaló, hogy a megnemtámadási egyezmény megkötése feloldaná a két német állam közötti feszültséget és a lehető legjobb feltételeket terem­tené meg közeledésükre. Természe­tesen a világfeszültség feloldását is eredményezné. Nem első ízben történik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ilyen kezdeményezéssel lép fel. Mos­tan; kezdeményezése azonban még nagyobb jelentőségű, mivel a genfť külügyminiszteri értekezlet résztve­vőjeként terjesztette be javaslatait, amelyekkel elő akarja segíteni, hogy a német kérdés megoldása Genfben jó útr a kerüljön. Ez ismét igazolja, milyen fontos az NDK közvetlen részvétele a legfontosabb jelenlegi nemzetközi probléma — a német kérdés megoldásában. Bohumil Schneider KOBA JAPÁN kikötőben május 25-én vízre bocsátották az első tengeralattjárót, amely Japánban a második világháború után készült. Az 1100 tonnás Ojasio nevü tengeralattjáró hatóköre 8 ezer km., le­génysége 65 főnyi. (ČTK) RÓBERT EDWARDS és Konni Zilüacus, az angol munkáspárt tagjai, nemzetgyűlési képviselők a német kérdés békés meg­oldása nemzetközi értekezlete berlini iro­dájának meghívására Berlinbe érkezett. (ČTK) NEW-YORKBAN már hetedik hete fo­lyik a kórházak személyzetének bér­sztrájkja. (ČTK) AZ OMÁNI IMAMÁTUS kairói irodája május 25-én jelentette, hogy a Fgrak vá­ros térségében harcoló ománi hazafiak el­fogtak egy angol katonai egységet. A harcban 9 angol katona életét vesz­tette és 13 megsebesült. (ČTK) LITTLE ROCK ARKANSAS állambeli vá­ros iskolatanácsa tagjainak hétfői válasz­tása során a lakosság elégedetlenségét fe­jezte ki három „fajvédő" tanácstag rész­vétele miatt és megfosztotta őket funk­ciójuktól. (ČTK) A szövetségi kormány újból elutasítja a közös tárgyalást A szövetségi kormány szóvivője a kül­ügymiiliszterek genfi értekezletén május 25-én elutasította A. A. Gromikonak azl a javaslatát, hogy a négy nagyhatalom közös nyilatkozatban foglaljon állást a két német állam közötti tárgyalások és az össznémet bizottság megalakítása mel­lett. Amint Hase, a bonni kormány szó­vivője kijelentette, a szövetségi kormány elutasította Walter Ulbricht javaslatait is a két német állam közötti megegyezés ügyében, valamint azt, hogy a két német áilam lemondana az atomfegyverkezésről és megegyezne valamennyi külföldi csapat fokozatos távozásában Németországból. A bonni kormány elutasította továbbá a megnemtámadási egyezmény megkötését a NATO hatalmak és a Varsói Szerződés államai között. Az értekezlet hétfői ülésének ecsetelé­sénél von Hase elferdítette Gromiko be­szédét. Elhallgatta azt. hogy Gromiko ja­vaslata azt az ajánlatot tartalmazza, mi­szerint a négy nagyhatalom támogassa a két német állam közötti egyezményt a közös tárgyalások kérdésében. Von Hase az ADN hírügynökség képviselőjének ki­fogására a sajtóértekezleten kénytelen volt bevallani, hogy Gromiko beszédének ezt a részét elhallgatta. Von Hase továbbá kijelentette, közömbös számára, vajon a további tárgyalásokor négy vagy hat képviselő vesz részt. Ezál­tal a bonni küldöttség nevében már előre lemondott a két német állam részvételé­ről azokon a bizalmas tárgyalásokon, ame­lyekre a nyugati hatalmak törekednek. iiiiitiiiiiiitiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiHiiitiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHtili Az NDK javaslatai utat nyitnak a megegyezésre ÚJ SZÖ 3 * 1959. május 2' ?

Next

/
Thumbnails
Contents