Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-24 / 142. szám, vasárnap

Hogyan szabotálta a volt helyi tibeti kormány a nép érdekeit Lhassza (ČTK) - Az Oj Kína Sajtóiroda több anyagot tett közzé a volt helyi tibeti kormány magatartásáról. A bizonyító anyag igazolja, hogyan szolgálta a helyi tibeti kormány a nagy hűbérurak érdekeit, miként igyekezett megőrizni a sötét jobbágyrendszert és meghiúsítani a központi népi kormány és a népi felszabadító hadsereg népnek kedvező törekvé­seit. A központi népi kormány például évente munkacsoportokat küldött ki hogy kamatmentes gabona- és pénz­kölcsönt nyújtsanak a parasztoknak, pásztoroknak és kézműveseknek, hogy ezzel serkentsék a tibetiek ér­déket a termelés fejlesztésében. A volt helyi tibeti kormány igyeke­zett megőrizni uzsora-rendszerét, el­tanácsolta és elrettentette a népet, néhol pedig nyíltan megtiltotta a köl­csönök elfogadását. A Kinai Népköztársaság Államtaná­csa 1955 márciusában a dalai láma és a pancsen láma kérésére egymillió jüant szabadított fel korszerű mező­gazdasági szerszámok vásárlására, hogy ezeket ingyen kiosszák a tibeti parasztoknak és pásztoroknak. A he­lyi tibeti kormány azonban raktárak­ba zárta a szerszámokat és a tibeti munkások és pásztorok kénytelenek voltak faekékkel és kőszerszámaikkal dolgozni. A központi népi kormány 8 év fo­lyamán 7 ezer km utat építtetett, hogy megkönnyítse a tibeti terület fejlődését. A tibeti nagy tömegek „a paradicsomba vezető hidaknak" ne­vezték ezeket az utakat. A helyi ti­beti kormány azonban fennhatóságá­nak területein különféle ürüggyel hátráltatta a munkalatokat. Többek között, azt állította, hogy megszent­ségtelenítik a „szent hegységeket" és „felkeltik az istenek haragját". Így például a Nagcsuka-Laszta útvonal 90 km-es szakaszán a helyi tibeti Kilenc amerikai kormányzó júniusban a Szovjetunióba látogat New York (ČTK) Az Associated Press saitnüqynökség jelentése szerint június vé­gén kilenc amerikai kormányzó háromhetes látogatásra a Szovjetunióba utazik. A kül­döttség. amelyben öt köztársasági és négy d .kratapárti kormányzó van. Moszkvában. Leningrádban, Kijevben. Tbiliszlbsn és Tas­kentben az egyes szovjet szövetségi köz­társaságokban az ottani kormány munká­jának rendszerét fogják tanulmányozni. kormány ellenvetése miatt 3 évig pangott a munka. A központi szervek 1956-ban kor­szerű vízierőművet akartak építeni Lhassza mellett. A volt helyi tibeti kormány megnehezítette és gátolta a munkálatokat és visszaélt velük. Ugyanez volt a helyzet a koldusok, szegények és más hajléktalanok la­kóházainak felépítésére és iskolaépí­tésre tett kísérletkor is. Ahol nagy nehézségek árán mégis sikerült fel­építeni az iskolákat, mint például Ari területén, ott az iskolának be kellett szüntetnie az oktatást, mivel a volt helyi tibeti kormány fenyegetésekkel betiltotta az iskola látogatását. A volt helyi tibeti kormány ugyanilyen ál­láspontra helyezkedett a korszerű Ihasszai közkórház és a tibeti katonai körzet parancsnoksága alá tartozó népfelszabadító hadsereg tagjai kór­házának építésében is. A volt helyi tibeti kormány ezenkí­vül durván megszegte a Tibet békés felszabadításáról kötött szerződés 17. cikkelyét s a volt tibeti hadsereg átszervezése helyett tovább építette a régi erőket, amelyeket a tibeti felső rétegek reakciós klikkjének bűnös üzelmei érdekében használt fel. Á LEMP-be ez év első négy hónapjában 30.000 tagjelöltet vettek fel Varsó (ČTK) — Amint a Lengyel s Sajtóiroda jelenti, áprilisban a Len­gyel Egyesült Munkáspártba 7120 tag­jelöltet vettek fel. Az újonnan fel­vett tagjelöltek 49,2 százaléka mun­kás, 34,9 százaléka értelmiségi dol­gozó és hivatalnok, közöttük számos mérnök, technikus, tanító és agro­nómus, 15,2 százalék pedig paraszt. A bolgár kohászat és a gépipar hatalmas fejlődése 48 bolgár gépgyárban több mint 2000 cikket gyártanak Az USA Kommunista Pártja ügyvezető titkárát további 18 havi börtönre ítélték New York (ČTK) - Róbert Thompsont, az Egyesült Államok Kommunista Pártja ügyvezető titká­rát, aki 1953 óta börtönben ült, má­jus 22-én a New York-i szövetségi bíróság további 18 havi börtönre ítél­te. Ezen utólagos elítélés indoka az volt, hogy Thompson nem volt haj­landó vallomást tenni azon törvény­szék előtt, amely újabb bírósági el­járást akart lefolytatni Thompsonnal. A bíróság épülete előtt a fiatal haladó amerikaiak nagyszámú cso­portja szabadságot követelt Thomp­sonnak, ez arról tanúskodik, hogy az USA Kommunista Pártjának tit­kára nem áll egyedül az amerikai önkény elleni harcában. A kanadai haladó párt Eisenhower elnökhöz le­velet intézett, amelyben kéri, hogy Thompsont helyezzék szabadlábra. • ® 9 9 9 9 9 9 9 9 • 9 ¥ Bulgária 1944. szeptember 9-ig gaz­daságilag elmaradott ország volt, ahol az ipar csak másodrendű szerepet játszott. Bulgáriában a kommunista párt és a népi kormány a tervgazda­i ság bevezetésével új, egészséges ala­j pokra fektette a bolgár ipart. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország segítségével kiépítették a gyáripart, amely ma Bulgária gazdasági életében jelentős szerepet játszik. A bolgár ipar egyik támaszpontja a vas- és gépipar. Annak ellenére, hogy Bulgária legnagyobb vasüzeme, a dimit­rovi Lenin Kohóművek csak néhány év óta dolgoznak, jelentős a termelés. Évi kapacitása 178 000 tonna acél és 287 000 tonna nyers vas. Ezt az üzemet most annyira kiépítik, hogy 104 000 tonnával több acélt fog termelni. Ezenkívül egy nagykapacitású acéllemezgyárral nagyob­bítják. Jelentős a bolgár geológusok munkája is. Szófia kerületében új vasércre buk­kantak. úgyhogy a bolgár vastartalékok hatalmasan emelkedtek. Az ötéves terv keretén belül itt új vasmüveket létesí­tenek. Termelésük évente 300 000 tonna nyersvas, 450 000 tonna acél és 300 000 tonna acéllemez lesz. A bolgár gépipar előretörése Bulgária ma a gépipar terén is nagyot alkot. Míg 10 évvel ezelőtt csak kisebb gépjavítási vállalattal rendelkezett, addig ma 48 nagy gépgyára van, amely 2000 különféle cikket gyárt. A gépgyártás Bul­gáriában 10 év óta a tizennégyszeresére emelkedett. Míg a gépgyárak termelésé­nek terjedelme 1948-ban 73 millió 700 ezer léva volt, addig ma 1 097 000 000 lé­va. A bolgár gépipar gyártmányainak egy részét exportálja. Mr. Hidegháború: Mit tegyek, még a hordár szerepére is vállakozom, csakhogy megél­hessek ... (Az Előre karika­túrája) WJ> Nyugatnémet revansisták arcátlan követelése Berlin (ČTK) — A nyugat-berlini Tele­graph május 22-én hírt közölt arról, hogy a felső-sziléziai áttelepültek nyugatné­met honfitársi egyesülete Brentano bonni külügyminiszterhez Genfbe azt a kérel­met intézte, hogy ne csak Lengyelor­j szaggal, Csehszlovákiával és a Szovjet­, unióval szemben vizsgálják felül a határo­í kat, hanem a nyugati országokkal szem­' ben is. I A Bad Hersfeld-i felső-sziléziai honfi­társi egyesület már két héttel a genfi értekeziet kezdete előtt felhívta a bonni külügyminisztériumot, hogy a genfi tár­gyalásokon ne az 1937. évi német határok felújítását követelje, hanem ragaszkod­jék az 1914-es határokhoz. Szófiában egy hatalmas új fémmegdol­gozó gyárat helyeztek üzembe. Kola­roográtlban meg egy új autó- és alkat­rész gyárat létesítettek. A gyár egyelőre csak autó- és traktoraikatrészeket gyárt, de tervbe vették egy későbbi időpontban az autó- és traktorgyártást is. A gyá­rat a legújabb szovjet gépekkel szerel­ték fel. A szerelési munkákat a Német Demokratikus Köztársaság technikusai vé­gezték. Kp. Bulgária a jelszabadulás óta eltelt 15 év alatt iparilag nagyot fejlődött. Sok behozatali cikkben ma exportáló állam lett. Az Elin Pelin Tűzállóanyag-gyár 1961-ig kétszeresére növeli termelését. A képen Aszen Ivanov brigádja mun­ka közben a kemencénél. Csehszlovákia amerikai nagykövete átadta megbízólevelét Washington (ČTK) - D. D. Eisen­hower, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke fogadta Miloslav Ruže­ket, a Csehszlovák Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét az USÁ-ban, aki átadta meg­bízólevelét. A PÄRTOKTATÄS SEGÍTSÉGÉRE A CSKP IX. kongresszusának tíz pontja ­hazánk szocialista építésének programja Tíz évvel ezelőtt, 1949 májusának második felében ült össze Csehszlo­vákia Kommunista Pártja IX. rendes kongresszusa. A kongresszus, amely egy évvel Csehszlovákia dolgozó népének emlékezetes februári győzelme után kezdte meg munkáját, mindenekelőtt értékelte pártunk addigi irányvonalának teljesítését, majd megvilágította azokat a feladatokat, amelyek az új, lényegesen megváltozott helyzetben léptek előtérbe, és amelyeket mint a szocializmus hazánkban való felépítésének programját jellemezhetjük. Ezeket a történelmi feladatokat Gottwald elvtárs kong­resszusi beszámolójának nevezetes tíz pontja foglalta tömören össze. Hazánknak a szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadítása után Cseh­szlovákia Kommunista Pártja a tör­ténelemben első ízben vállal szerepet a kormányban. De nem mint koalí­ciós párt lép a kormányba, hanem mint olyan párt. amelynek a kor­mányban vezető szerepe van. Ez a tény a munkásosztálynak a hatalomért való felsorakozását mutatja és bizo­nyítja. Ez új helyzetet jelentett pártunk tevékenységében. Ez az új helyzet abból adódott, hogy pártunk volt a nemzeti felszabadító harc vezető ere­je. Pártunknak ez az új helyzete a burzsoázia politikai hatalmának lé­nyeges szűkülését jelentette. Ám a burzsoáziának nemcsak politikai, ha­nem gazdasági téren is csökkent, a hatalma. De ez még nem jelentette a burzsoáziának a politikai hatalom­ból való teljes kizárását, s még ke­vésbé a kapitalizmus gazdasági alap­jának felszámolását. A burzsoázia még benn ült a kormányban, így te­hát a politikai hatalomért folytatott harc még nem dőlt el véglegesen. Pártunk IX. kongresszusa azonban már megállapíthatta, hogy a CSKP VIII. kongresszusának utasítása: al­kotó módon továbbfejleszteni azt, amit megkezdett a nemzeti demokra­tikus forradalom — megvalósult. Megállapíthatta, hogy megtört a bur­zsoázia uralma, hogy a munkásosztály saját kezébe ragadta a politikai ha­talmat. A nemzeti és demokratikus forradalom a dolgozó nép 1948-as februári győzelmével elérte csúcs­pontját. Pártunk első feladata köz­vetlenül e győzelem után a hatalom megszilárdítása a népi demokrácia — amely a proletárdiktatúra változata, formája — gazdasági alapzatának bő­vítése volt. További üzemek államo­sításával, a nemzetbiztosítás beveze­tésével, a földreform határozott be­fejezésével s az új alkotmány elfoga­dásával a munkásosztály még szilár­dabbá kovácsolta szövetségét a többi dolgozóval. Szilárdabbá vált az egész Nemzeti Front, s benne a CSKP vezető szerepe. A kétéves terv sikeres tel­jesítése a dolgozók életszínvonalának emelését jelentette. Mindez igazolta e CSKP politikájának helyességét, reális voltát, s újból bebizonyította, hogy ez a politika a munkásosztály és a dolgozó nép legsajátabb érdekeit követi. Ez volt az, ami annyira nö­velte pártunk tekintélyét, ez volt az oka annak, hogy az egész dolgozó nép az új helyzetben is elismerte Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának vezető szerepét. Mért a párt bebizonyította: a népet nemcsak a burzsoá hatalom megdöntéséért, hanem a hatalomnak a dolgozók érdekében valő kihaszná­lásáért is képes vezetni. „Ha tehát összefoglalóan azt kér­dezzük", hangoztatta Gottw'ald elvtárs kongresszusi beszámolójában, „ho­gyan teljesítette pártunk és vezető­sége a VIII. kongresszus legfontosabb utasítását, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy teljes sikerrel váltotta azt va­lóra. Kiszélesítettük és megerősítet­tük ebben az államban a munkásosz­tály vezette dolgozó nép hatalmát. Biztosítottuk az országon belül és kifelé is a nép vívmányait, elmélyí­tettük népi demokratikus rendünket és felsorakoztunk a további cél felé vezető útra, arra a?, útra, amely a szocializmushoz vezet." Mielőtt elemeznénk a IX. kongresz­szus tíz pontját, e kongresszus je­lentőségének jobb megértése céljá­ból fel kell tennünk s meg kell vá­laszolnunk három kérdést: Mit is értünk tulajdonképpen . a szocializmus felépítése alatt, vagyis milyennek kell lennie azon ország helyzetének, amely már befejezte a szocializmus építését? Milyenek voltak nálunk e későbbi cél elérése szempontjából a feltéte­lek és történelmi adottságok a nép 1948-as februári győzelme után, ösz­szehasonlítva ezeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni orosz­országi helyzettel? Helyes feladatokat emelt-e ki pár­tunk a IX. kongresszuson, s megvilá­gította-e azokat a módszereket, ame­lyeket a szocialista építésnek legalábbis az első időszakában alkal­maznunk kell? Olyan ország egész népgazdaságá­ban, amely már felépítette a szocia­lizmust, szocialista termelési viszo­nyoknak kell uralkodniok, ami annyit jelent, hogy a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonban vannak. E tár­sadalmi viszonyoknak biztosítaniok kell az egész termelés tervszerű és állandóan fokozódó továbbfejleszté­sét, s a népgazdaságban az iparnak, különösen pedig a nehéziparnak kell betöltenie a vezető szerepet. Ilyen ál­lamban a társadalmat politikailag két szövetséges osztály — a munkásosz­tály és a szövetkezeti parasztság, valamint a dolgozó értelmiség, mint társadalmi réteg képezi. Ugyanakkor ez az állam a fejlett szocialista de­mokrácia állama kell, hogy legyen, amelyben a marxi-lenini párt által vezetett munkásosztály a vezető erő. Ebben a társadalomban lényegében már végbe ment a szocialista kultu­rális forradalom, s létre jött a nép erkölcsi-politikai egysége a marxiz­mus-leninizmus tanítása alapján. A második kérdésre bővebben kell válaszolnunk: Nálunk — amint ezt már fentebb is említettük — siker koronázta a szocialista forradalom politikai ré­szét: a burzsoáziát teljesen megfosz­tottuk hatalmától, úgyhogy 1948 feb­ruárja után már csak része sem volt benne. Ezzel teljesen lehetetlenné téttük a burzsoázia^ számára, hogy belső erők segítségével visszaállítsa a tőkés rendszert hazánkban. Az új, népi hatalom ez alatt a tizenöt hónap alatt — a IX. kongresszusig - kon­szolidálódott, megszilárdult. Köztár­saságunk a proletárdiktatúra államá­vá vált. A politikai hatalom lénye­gében most már ugyanolyan volt, mint a szovjetek országában 1917 október után. Ám hazánk nemzetközi helyzete sokkal kedvezőbben alakult, mint an­nak idején a proletárdiktatúra első államáé. Már nem egyedül állott szemben elszigetelten a tőkés orszá­gokkal, mint egykor a Szovjetunió. A mi országunk az erős és fejlett Szovjetunióra és gazdag tapasztala­taira támaszkodhatott, s vele szorosan együttműködhetett. Ehhez még szá­mítsuk hozzá azt, hogy ebben az idő­ben már kialakulóban volt a szocia ­lista világrendszer is. Ugyanakkor az imperializmus meggyengült nemcsak azáltal, hogy a fasiszta hatalmak tel­jes vereséget szenvedtek s hogy több ország a népi demokrácia útját vá­lasztotta, hanem azáltal is, hogy a második világháború után eddig soha nem látott erőre kapott a kommunis­ta mozgalom a tőkés államokban is, a gyarmatokon pedig a nemzeti felsza­badító, imperializmus-elleni harc. Nálunk a nemzeti demokratikus forradalom fokozatosan nőtt át szo­cialista forradalommá, ami aránylag sok politikai és gazdasági előnnyel járt: Már 1948 februárja előtt a prole­tárdiktatúra állandóan erősödő ele­meit észlelhettük mind a politikai hatalom, mindpedig a népgazdaság terén. Másszóval, már ez alatt a há­rom év alatt is pártunk, de nemcsak pártunk, hanem dolgozó népünk több­sége is okult, tapasztalatokat szer­zeit, megtanulta vezetni az államot, irányítani a népgazdaságot. Hogy a fontos politikai pozíciókat kommunis­ták töltötték be, hogy államosítottuk népgazdaságunk számos, döntő ága­zatát, hogy pártunk helyes politikát folytatott a falun, a dolgozó paraszt­sággal szemben — mindez lehetővé tette, hogy a CSKP elmélyítse vezető szerepét a kormányban, a Nemzeti Frontban s az egész országban, hogy befolyását megszilárdítsa s kiterjesz­sze azokra is, akik még nem álltak mögötte. Mind ennek eredményekép­pen a februári események idejében nemcsak a kisparasztok, hanem a kö­zépparasztság is a munkásosztály szövetségeseként lépett fel. E politikai és gazdasági fejlődé­alapján gyarapodott a párt befolyása, s tagjainak száma, úgy hogy még a hatalom teljes átvétele előtt nagyobb taglétszámmal rendelkezett, mint az összes többi párt együttvéve. A feb­ruári győzelem után ez a szám még tovább nőtt. Oroszországban a forra­dalom után - a lakosság számáho;' viszonyítva — korántsem volt olyan nagy a párt taglétszáma, mint ná­lunk. De pártunk tömeg jellegét nem­csak ez adta meg, hanem - s ez még fontosabb — az is, hogy kapcsolata a dolgozókkal szilárd, szoros és ben­sőséges volt, ami legjobban a döntő februári napokban mutatkozott meg: a nép túlnyomó többsége — elismerve a CSKP politikájának helyességét ­a párt vezetésével fegyelmezetten so­rakozott fel a reakció elleni döntc csapásra. További nagyon fontos tény, amely­ben szintén kedvezőbb volt a mi helyzetünk a szovjetországéhoz vi­szonyítva az, hogy nálunk a munkás­osztály teljes hatalomrajutása után nem volt fegyveres harc, nem volt polgárháború. Sem emberéletben, sem anyagi javakban nem szenvedtünk tehát károkat, mint annak idején a fiatal szovjet állam. Emellett a fa­siszta megszállás és a háború okozta károkat lényegében már a nemzeti demokratikus forradalom idején si­került kiküszöbölnünk, termelésün­ket megújítanunk. Amint tudjuk, Szovjet-Oroszországban a polgárhá­ború után bizonyos engedményeket kellette tenni a kapitalizmusnak, úgy hogy még 1922-ben is - több mint négy évvel az Októberi Szocialista Forradalom után — az ipar húsz százaléka a kapitalista szektorba tar­tozott. Ezenkívül Csehszlovákia már a ka­pitalizmus időszakában is fejlett ipari ország volt, jóllehet az ipar összeté­tele és területi elhelyezése magán viselte a kapitalizmus minden egész­ségtelen vonását (az ipar egyenlőtlen fejlődése mind ágazatilag, szakmai­lag, mind területileg, a külföldi tőké­től való függése, Szlovákia s más or­szágrészek elmaradottsága stb.). A mezőgazdaság is egészben véve a fejlettség aránylag magas fokán volt, amit a részben belterjes gazdál­kodás és a szövetkezeti szervezett­ség jellemzett, bár ezeket a szö­vetkezeteket az agrárburzsoázia uralta. (Folytatás az 5. oldalon) Ül SZÓ 4 + 1959. május 21.

Next

/
Thumbnails
Contents