Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)
1959-05-24 / 142. szám, vasárnap
Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet írók kongresszusán * * i* **A* A* AA ** **** kA* AAAAA AA *kAkAAAk*A kk AAA AA AAAAAAAAAA kAkA*kA AkA AAA A* A *A AAA Ak AAAAA AA AAAAA kAA AA AAA A A*Ak*A* A szovjet írók harmadik kongresszusának péntek délelőtti ülésén N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke beszédet mondott, amelyben az irodalom néhány kérdésével foglalkozott. A kongresszus délelőtti ülésén felszólalt az albán, az clasz, a görög, az iraki és a mongol delegáció vezetője, akik tolmácsolták hazájuk íróinak meleghangú üdvözletét. A péntek délelőtti ülés első szovjet felszólalója L. Novicsenko ukrán író volt, aki főként irodalomelméleti kérdésekkel, a realizmus és a romantika problémáival foglalkozott. Felszólalt még L. Lifsic leningrádi kritikus, továbbá Guljamov üzbég író, aki a taskenti írókongresszus tapasztalatait összegezte. Ezután szünet következett. Szünet után hatalmas tapssal köszöntötték a kongresszus részvevői az elnökség páholyában helyet foglaló.L. Brezsnyevet, N. Ignátovot, A. Kiricsenkót, F. Kozlovot, 0. Kuusinent, A. Mikojant, N. Muhitgyinovot, M. Szuszlovot, J. Furcevát, N. Hruscsovot, P. Poszpjelovot, A. Koszigint és D. Poljanszkit. Azután az ülés elnöke bejelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözletet küldött az írókongresszusnak. Aa üdvözlet szövegét N. Xyihonov olvasta fel. A kongresszus küldöttei helyükről felállva, hatalmas tapssal fogadták a párt Központi Bizottságának üdvözlő szavait. Ezután az elnök bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke kíván felszólalni. Hosszan tartó lelkes tapssal köszöntöttték a küldöttek és a vendégek a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki több mint másfélórás színes beszédében az irodalom legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, számos példával illusztrálva mondanivalóját. Az író legszentebb hivatása a nép szolgálata Hruscsov hangsúlyozta, hogy a harmadik írókongresszus olyan időszakban ült össze, amikor a szovjet haza a kommunista társadalom széleskörű építésének korszakába lépett. A Központi Bizottság üdvözlete, a párt legjobb kívánságait fejezte ki a szovjet alkotó értelmiség egyik legélenjáróbb rétegének, az íróknak, a lélek mérnökeinek. A párt megbecsüli az alkotó értelmiséget, amelynek képviselői sokat tettek és tesznek és a nép életét élik - állapította meg Hruscsov. A világ legjobb és legszenvedélyesebb olvasóközönsége az övék. A szovjet élet azonban olyan sokrétű és gazdag, hogy akkor is kevés lenne ábrázolásához a szovjet írók tette, ha akár ezerszer annyit tennének, mint eddig. A szovjetország a fellendülés széles útján jár - állapította meg a Központi Bizottság első titkára, majd így folytatta: mi nem szédülünk meg az eredményektől, ellenségeink azonban félnek ezektől. Ez így van rendjén, mert ez a mi diadalunkat tanúsítja. A győzelmeket nehéz mhpk^val,. küzdelemmel kell kiharcolni, és ebben a harcban fontos szerepük van az íróknak is. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az író legszentebb hivatása a nép szolgálata. Nincs nagyobb megtiszteltetés annál, mint beleolvadni a szovjet nép közösségébe, együtt alkotni a közösséggel, abban a tudatban, hogy a munka a társadalom javát szolgálja. A szovjet írók sok nagyszerű művet alkottak, sok olyat, amely a nép életét ábrázolja — jegyezte meg Hruscsov, majd így folytatta: Egyes művek élvezetet okoznak, valósággal fellelkesítik az olvasót, magukkal ragadnak vagy gyűlöletet ébresztenek a negatív jelenségekkel szemben, vannak azonban olyan müvek is, amelyeket szeretnék elolvasni, mert beszéltek nekem róluk, de hiába — olvasás közben lecsukódik a szemem. Az ember szinte tűvel szurkálja magát ilyen művek olvasásakor, hogy el ne aludjék. A „lakkozok" ós a „leleplezők" Hruscsov ezután a pozitív hős kérdéséről beszélt és megállapította, nincs igazuk azoknak, akik a pozitív hősök irodalmi megteremtőit azzal intézik el, hogy „lakkozók". A dolgozókat, a pártot a pozitív hősök példájával kell nevelni. „Én személy szerint nem szeretem a »lakkot« a müveken, de ha ezt a réteget lekaparjuk, az ilyen írók alkotásairól, akkor rendszerint kitűnik, hogy a szerzők jót akartak, a pártot akarták támogatni" — mondotta a többi között Hruscsov, majd így folytattam Ha vannak „lakkozók", akkor vannak „leleplezők" is, akik mindenáron „leleplezésre", a hibák feltárására törekednek, ők azonban nem oldották ezt meg helyesen. Ha fel kell tárni a hibákat, erre elsősorban a párt hivatott és a párt keze nem is reszketett az ilyen esetekben. Ugyan ki kényszerített bennünket a XX. kongresszuson és az azóta megtartott plénumok egész során elhangzott megnyilvánulásokra ? Ha mi „lakkoznánk" a valóságot, akkor nem neveztük volna a régi hibákat károsnak. Aki azonban életünkből csak a negatívumot akarja megmutatni, öreg gebén kecmereg és ezen a gebén nemcsak a mocsárból nem tud kijutni, de még az egyenes úton sem mehet messzire. Országunk ma ilyen egyenes úton halad, a lenini úton, amely a kommunizmus győzelméhez vezet. Három évvel ezelőtt látott napvilágot Dugyincev „szenzációs" műve. Vajon ki olvassa ma ezt a müvet — kinek kell ez ma? — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Ez a könyv szinte csokorba gyűjtötte a hibákat, bár meg kell mondani, hogy álláspontja nem mindenben volt helytelen. Olvastam a könyvet és nem is kellett tűvel szurkálnom magamat, hogy ébren maradjak. Voltak Dugyincev könyvében olyan dolgok, amelyeket tipikusnak lehet nevezni és amelyekre helyesen figyelt fel a szerző. Dugyincev sohasem volt a szovjet rendszer ellensége. Mégis mi ennek a könyvnek és az ehhez hasonló más müveknek a hibája? Az, hogy valahogyan mellékutakról próbálták megközelíteni a szovjet társadalom épületét. Én az olyan irányzat híve vagyok, amely társadalmunkhói a pozitív tényeket ragadja meg, előre visz, és menet közben fejti le ezekről a haladást gátló kölöncöket. Hinni kell az emberekben Néhány szót szeretnék szólni a múltról, amely még bizonyos maradványokat hagyott önök között —, folytatta Hruscsov. — Amikor harc indult a revizionizmus ellen, lényegében valamennyi szovjet író kivette részét — ha nem is egyforma mértékben —, ebből a harcból. Voltak rohamosztagok, amelyek azonnal rátörtek az ellenség erődjére. Most, amikor a csata véget ért és a revizionizmust szétvertük, ne időzzünk a múltnál. A hibázóknak meg kell könnyítenünk a visszatérést a helyes útra, s nem szabad, hogy állandóan orruk alá dörgöljük a múltat, noha nem szabad megfeledkeznünk sem róla. Akit a földre terítettek, azt nem szabad lábbal tiporni, hanem segítő kezet kell feléje nyújtani. Akik elragadtatták magukat a revizionizmus elleni harcban, azokat most egyesek esetleg túlzottan bírálják. Ezeket az elvtársakat a párt megvédelmezi és gondoskodik arról is, hogy a megtévedtek visszajussanak a helyes útra. Nincsenek javíthatatlan emberek s a megtévedteket nem megsemmisíteni kell, hanem átnevelni. Hruscsov ezzel kapcsolatban megemlített egy érdekes esetet, amely néhány héttel ezelőtt történt vele. Egy nemrég szabadult tolvaj levélben fordult hozzá és segítséget kért ahhoz, hogy újra beleilleszkedhessék a társadalomba, amit megnehezített számára az emberek bizalmatlansága. Kérte Hruscsovot, fogadja őt személyesen. Elküldtem érte és találkoztam is vele — mondotta Hruscsov elvtárs a jelenlevők nagy derültsége közepette. Általában jó benyomást tett rám. Értelmes embernek ismertem meg. Lehet, hogy ez „opportunizmus", „liberalizmus" hiszékenység, de segítettem neki. Intézkedtem, hogy adjanak megfelelő munkát és biztosítsanak számára lakást. Az a meggyőződésem, hogy ebből az emberből, ha megbecsüli magát, még a kommunizmus építője is válhat. Hinni kell az emberekben — tanuljuk meg Makarenkótől ezt. A nép kiváló, szenvedélyes műveket vár Aligha tenném helyesen - folytatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára —. ha most az önök müveit kezdeném elemezni. Nem vagyok irodalmi szakember és különben is, miért végezném én ezt a kellemetlen feladatot, amikor maguk az írók sem mindig teszik meg ? Én tartózkodtam ugyan a kritikától, önök azonban nem tehetik. Az írókat bírálni kell, ez munkájuk megjavítására irányul. Hruscsov hangsúlyozta, a nép kiváló, harcra szólító, szenvedélyes műveket vár az íróktól. Ezt követően a fiatal Írók problémáira tért át. Kifejtette, hogy megítélése szerint a fiatal írókat gyakran agyondédelgetik, melegházi viszonyok között nevelik. Engem már általában úgy ismernek, mint a kukorica hívét. Hadd vonjak most párhuzamot a fiatal Írók nevelése és a kukorica termesztése között — mondotta a kongresszus résztvevőinek nagy derültsége közepette. — Azok, akik nagyon szeretik a kukoricát, még arra is hajlandók, hogy cserépben, melegházban neveljék és azután ültessék ki a földbe. Az ilyen növény azonban nem bírja ki az időjárás viszontagságait és elpusztul. Viszont a szabadban vetett kukorica szépen fejlődik. Hasonló a helyzet egyes fiatal íróknál is, akik esetleg még maguk sem tekintik saját magukat íróknak. Műveik csupán szárnypróbálgatások, de mások, máris zseninek kiáltják ki őket, arról beszélnek, hogy új csillag tűnt fel az irodalom egén — és azonnal fővárosi lakást kérnek számukra. Hadd említsem meg ezeknek az Íróknak Solohov példáját, aki máig is kozák faluban lakik. Rajta fővárosiak. Vegyenek példát Solohovról - fordult az írókhoz Hruscsov, majd mosolyogva hozzátette: nem kell az íróknak megijedniük, nem javaslom majd a moszkvai városi tanácsnak, hogy az írókat moszkvai lakásaikból költöztessék ki a bán/avárosokba és a kolhoztelepülésekre. A fiatal írókat azonban úgy kell támogatni, ahogy Gorkij tette, nem pedig agyondédelgetni őket. A hamis írás irodalmi selejt Hruscsov ezután szólt az írók nagy felelősségéről. Az OSZSZSZK Íróinak első kongresszusán elhangzott referátumból idézte azt a megállapítást, hogy az íróknak mindent szabad; csak rosszul írni nem. „Én inkább úgy fogalmaznám ezt. meg, hogy az íróknak nem szabad hamisan írniok. A hamis írás irodalmi selejt. Ha a lakatos vagy esztergályos készít selejtet, akkor csupán a munka és a nyersanyag megy kárba. Az írói selejt azonban nagyobb kárt okozhat, mert sokakra kihat, hiszen az írókat nagyon megbecsülik társadalmunkban és véleményüket példamutatónak tartják" - hangoztatta Hruscsov. Majd kijelentette: Egyetértek Tvardovszkij megállapításaival abban, hogy az irodalom mennyiségi növelése nem jelent különleges eredményt. Nagy művészi értékű alkotásokra van szükség. Nyikolaj Osztrovszkij csak két müvet írt, de ezek a művek halála után is századokon át élnek. Arra van szükség, hogy az írók magukkal ragadó alkotásokat írjanak, amelyek az olvasó elé példákat állítanak, megmutatják a harcos embert, a kommunizmus építőjét. Hruscsov ezzel kapcsolatban idézte Nyekraszov egyik versét, amely az emberi akarat diadalát hirdeti. Ma, amikor a szovjet társadalom hatalmas léptekkel halad előre, amikor a kommunizmust építő szovjet ember óriási sikereket ért el, még nagyobb lehetőségek tárulnak az írók elé, hogy hirdessék az akarat diadalát, az építő embert. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy szerte a világon, még bizonyos tőkés körökben is, mérhetetlenül megnőtt az elmúlt években a Szovjetunió tekintélye. „Országunk politikája kommunista pártunk tanításaiból következik. s ezért ez a megnövekedett tekintély a lenini tanítások legnagyobb kitüntetése, diadala" — állapította meg Hruscsov. Majd ilézte egy múlt századbeli orosz költő, Nyikityin versét a hazáról, amelyben a szerző édesanyjának nevezte hazáját. „Ha a cári Oroszországot így lehetett nevezni, akkor ezerszeresen édes anyánknak nevezhetjük a Szovjetuniót, amely valamennyi itt élő népnek szerető édesanyja — mondotta — ezzel tartozunk Leninnek, pártunknak, szovjet rendszerünknek és i népünk hősi erőfeszítéseinek". Az írók az emberi agyak megtisztítói legyenek Beszéde befejező részében Hruscsov hangsúlyozta, hogy ma széles fronton folyik a támadás minden ellen, ami gátolja a kommunizmus építését. Közismert dolog, hogy a harcban a támadáshoz nem elegendő a gyalogság, mely csak akkor képes áttörni az ellenség vonalát, ha megfelelő volt a tüzérségi előkészítés. „Az írók a mi messzehordó tüzérségünk, ők tisztítják meg az utat a gyalogság előtt, vagy ha úgy tetszik, - tisztítják meg az emberi agyakat" — mondotta Hruscsov. De vigyázzunk, a harcban a tüzérség a saját csapatuk feje felett lő és gondosan ügyel arra, hogy ne saját haderejét érje a tűzcsapás. Az íróknak is vigyázniok kell, hogy megtisztítsák, ne pedig beszennyezzék az emberi agyakat. Napjainkban állandóan korszerűsítik a fegyvereket, hogy minél nagyobb legyen a hatásuk. íróinknak is korszerüsíteniök kell fegyvereiket, hogy képesek legyenek tükrözni nagy korunkat, azokat a nagy tetteket, amelyeket a szovjet emberek visznek véghez - jelentette ki a kongresszus részvevőinek hatalmas tapsa közepette Hruscsov. Majd beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Éljen a Szovjetunió dicső népe, a kommunizmus építője! Éljen nagy pártunk! Éljenek az írók, pártunk hű segítői a kommunizmus építésében!" A Központi Bizottság első titkárának beszédét hatalmas lelkesedéssel fogadták az írókongresszus részvevői. A beszédet sűrűn szakította félbe a tetszésnyilvánítás, a taps. Hruscsov beszédének elhangzása után az ülés elnöke bejelentette: javaslat érkezett a vita bezárására, ezt a javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak bejelentette az elnök, hogy a három beszámoló előadói elálltak a zárszó jogától. A kongresszuson pénteken délután zárt ülés kezdődött, amely szombaton délelőtt folytatódik. Az ünnepélyes záróülésre szombaton délben került sor. Befejeződött a szovjet írók III. kongresszusa MOSZKVA (ČTK) - MÁJUS 23-ÁN TARTOTTÁK MEG A NAGY KREMLPALOTÁBAN A SZOVJET IRŐK III. KONGRESSZUSÁNAK UTOLSÖ ÜLÉSÉT. A SZOVJET IRÖK SZÖVETSÉGE VEZETŐSÉGÉNEK MEGVÁLASZTÁSA UTÁN KONSZTANTYIN SZIMONOV IRŐ ÉS KÖLTŐ FELOLVASTA A KONGRESSZUSNAK AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ INTÉZETT ÜDVÖZLŐ LEVELÉT. „A kongresszus ugyan rendes kongresszus, de rendkívüli jelentőségű mivel a hétéves terv első évében ült össze, amikor valóra váltjuk Lenin lángelméjű előrelátásait", — mondja az üdvözlő levél. A nagy mű nagy erőfeszítést követel. A kommunista párt és lenini Központj Bizottsága fáradhatatlanul dolgozik e nagy mű megvalósításán, s csak egyet követel az íróktól: támogassák a népet nagy törekvésében. Ám ez az egyetlen követelmény a legszigorúbb. A párt nagy gondot fordít a 63 nyelven író szovjet írók irodalmi alkotásaira, s az írók kötelességévé teszi, hogy megalkuvást nem ismerve küzdjenek a régi és elavult ellen s segítsék elő az új győzelmét. Büszkék vagyunk arra, hogy pártunk üdvözlő levelében megbízható segítőtársainak nevezett bennünket. Fogadjuk, hogy valóban azok leszünk. A legnehezebb szakaszokon, az ellenséggel szemtől szembe akarunk munkálkodni. Munkánkban a kommunizmus győzelméért vívott küzdelmet vesszük példáképül, azt a küzdelmet, melyet Hruscsov elvtárstól, az SZKP első titkárától kezdve a pártmunkások ezrei folytatnak. Az írók megfogadják, hogy a párt példáját követve minden erejüket a2 új társadalom, az új ember kialakításának szentelik, hogy a párt példáját követve mindenütt ott lesznek, ahol művészi eszközökkel kell bírálni azt, ami gátolja a szovjet nép 'kommunizmushoz vezető útját. A revizionizmusnak a múlt elferdítésére, a jelen beszennyezésére, a jövővel kapcsolatban bizalmatlanság hintésére irányuló összes kísérletei a szovjet írók rendületlen ellenállásába fognak ütközni. Művészi szavainkkal és tetteinkkel akarjuk kifejezni szeretetünket és hálánkat a párt iránt és megszolgálni bizalmát. A kongresszust Nyikolaj Tyihonov író zárta le. Nagyra értékelte a vitát, mely igazolta a szovjet írók egységét a ma hősének ábrázolására, a jövő szovjet embere szellemi alakjának kialakítására irányuló törekvésükben. Az írók a nép javán akarnak élni és működni mivel ebben látják fenkölt küldetésüket. A kongresszus munkája véget ért, az írók munkája kezdődik. Üj alkotások születnek, melyekről a kongresszuson szó volt, korunkhoz és a kommunizmust építő egvszerű dolgozókhoz méltó alkotások. ' A kongresszus befejezése után a részvevők koszorút helyeztek el a Lenin és Sztálin Mauzóleumban. AZ AMERIKAI munkatigyi minisztérium hivatalos jelentése szerint a létfenntartási költségek indexe áprilisban rekord-magasságot ért el az USÄ-ban. A minisztérium az adók emelkedésében a közlekedési viteldijak drágulásiban, stb. látja ennek okát. (CTK) A bolgár üzemek és gyárak és a földek dolgozói bekapcsolódtak az ötéves terv idő előtti teljesítéséért indult országos mozgalomba. Bajkalszkoje község lápjaiban éveken át kihasználatlanul feküdt a tőzeg. Ma jó és olcsó trágyát ad a szövetkezeteseknek. A képen tőzegkihordás a közeli mezőkre. Foto: BTÄ AZ AFRIKAI NÉPEK értekezletének állandó titkársága május 27—29 között ülésezik Tuniszban és az afrikai országokat érintő különféle problémákról fog tárgyalni. (ČTK) PÉNTEKEN 6 ezer quatemalai egyetemi hallgató lépett sztrájkba tiltakozásul az egyik professzor elbocsátása miatt, akit a quatemalai kormány „kommunistának" minősített. (ČTK) PÉNTEKEN megnyílt a Leningrád-Vlagyivosztok közvetlen légiforgalmi vonal, melyen TU 104 típusú gépek fognak közlekedni. Az út 12 és fél óráig tart. (ČTK) AZ OKINAVAI amerikai hivatalok új büntetőtörvényt hoztak, amely szerint halálai bűnhődik minden külföldi és helyi lakos, aki „Okinava biztonságát veszélyeztető tevékenységet fejt ki." Az amerikai hivatalokat a helyi lakosságnak a legnagyobb távolkeleti amerikai katonai támaszpont ellen irányuló egyre fokozódó mozgalma késztette az büntetőtörvény kiadására. (ČTK) PÉNTEKEN megkezdődött a légiforgalom a Párizs—Varsó—Prága vonalon. (ČTK) Dr. Szukarno, Indonézia köztársasági elnöke Ho Si Mlnh elnök meghívására a Vietnami Demokratikus Köztársaságba látogat. (CTK) ÜJ SZÓ 3 fr 1959, május 24.
