Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-22 / 140. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május 22. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 140. szám Következetesen érvényesítsük a mezőgazdaság nagyüzemi termelési formáit Ha arról beszélünk — s mosta­nában mind gyakrabban esik szó róla, — hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének alapvető feltétele a szövetkezetekben a nagyüzemi termelés megszervezése és kibontakoztatása, sokszor ma­guk a földművelők, a szövetkezeti tagok is hitetlenkedve csóválják fe­jüket és azt kérdezik, hogyan és mit kell még tenni, hiszen nagy tábla földeken gazdálkodnak, gé­pekkel dolgoznak, ez pedig nagy­üzemi gazdálkodás. Valóban, az első pillantásra, különösen a fe­lületesen szemlélő ember előtt furcsának tűnhetik fel annak han­goztatása, hogy az EFSZ-ekben érvényesítenünk kell a gazdálko­dás nagyüzemi termelési formáit, Furcsának és érthetetlennek tűn­hetik ez azért, mivel sokan úgy vélik, hogy a közös gazdálkodás, a nagy tábla földek és a gépimunka egyet jelentenek a termelés nagy­üzemi formáival. Az a kérdés most már, valóban így van ez? Részben így van, éspedig abban az értelemben, hogy a nagy tábla föl­dek, a közös munka és a gépek használata megadják a feltételeit a nagyüzemi termelésnek, ámde, hogy a közös gazdálkodásban, a nagy tábla földeken valóban érvé­nyesüljön a nagyüzemi termelés, — ez már további, még hozzá igen jelentős lépést jelent előre. Sokszor hangzott már el annak megállapítása, hogy a földműves azzal, hogy aláírta belépési nyilat­kozatát a szövetkezetbe, azzal, hogy földjeit, állatait és gazdasági felszerelését a közös gazdaságba viszi azzal, hogy többedmagával együtt a közös gazdaságban dol­gozik, még nem válik egyszeriben kollektív, a közösség érdekei iránt teljes felelősséget érző és vi­selő emberré. A szövetkezetbe va­ló belépésével megtette a döntő lépést ez irányban, de további ki­tartó és türelmes nevelőmunkát kíván az, mikor és milyen mér­tékben válik szocialista emberré. Ugyanez mondható magáról a kö­zös gazdálkodásról is. Az, hogy felszántották a barázdákat, nagy tábla földeket létesítettek és gé­pekkel művelik a földet, nem min­denütt és nem minden esetben je­lenti azt, hogy most már nagy­üzemi termelést folytatnak, hogy valóban érvényesítik is a nagyüze­mi termelés formáit és lehetősé­geit. Mert mint pártunk Központi Bizottságának márciusi ülése is megállapította, az a helyzet, hogy a szövetkezetek jelentős részében — a lehetőségek ellenére — még mindig kisparaszti módon gazdál­kodnak, a gazdálkodás kisüzemi termelési formái érvényesülnek. Miben mutatkozik ez? Elsősorban is és legfőképpen abban, hogy nem használják ki és nem gyümölcsöz­tetik a nagyüzemi gazdálkodás ad­ta lehetőségeket. Hogy ennek kö­vetkezményeként tudható be a mezőgazdasági termelés nem ki­elégítő állapota, bár az ország földterületének több mint 80 szá­zaléka a szocialista szektorhoz íar­tozik, tehát a mezőgazdasági ter­melés lényeges növelésének felté­telei adva vannak. Jellemző ennek a ténynek az igazolására és il­lusztrálására felemlíteni azt a kö­rülményt, hogy ha a háború előtti szinthez viszonyítva már túl is haladtunk a mezőgazdasági terme­lést, ám ez a növekedés egyáltalán nincs arányban azzal a döntő lé­péssel, amelyet a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elér­tünk, azaz azzal, hogy a föld 80 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Am ha annak megállapítására jutottunk, hogy az EFSZ-ek jelen­tős részében még mindig kisüzemi módon gazdálkodnak, akkor ad­junk választ arra a lényeges kér­désre, miben mutatkozik meg ez a kisüzemi módon való gazdál­kodás, és milyennek kell lennie, miben kell megnyilvánulnia a va­lóban nagyüzemi termelésnek. Ér­dekes és figyelemre méltó kérdés: nagy tábla földeken kisüzemi mó­don gazdálkodni. Lehetséges ez? Igen. Hogyan? Ügy, hogy a kis­üzemi gazdálkodás jellemző voná­sa volt — gazdasága kereteinél és szükségleteinél fogva — min­dent termelni, vagyis mindazt ter­melni, amire csak egy gazdaság­ban szükség van. A kisparaszt tehát még azt a néhány hold föld­jét is kénytelen volt feldarabolni, hogy valahogy élnj és boldogulni tudjon. Sajnos ez a mentalitás és felfogás érvényesült sok szövetke­zetben a nagy tábla földeken is. A régi módon, a régihez, a meg­szokotthoz ragaszkodva igyekez­nek mindent termelni, még akkor is, ha nincs erre elegendő földjük, és akkor is, ha adottságaik ennek nem felelnek meg. Ennek pedig mi a következménye? Elsősorban az, hogy nagy tábla földjeiket szétdarabolják, még akkor is, ha ezek a táblák a kisparaszti egy­két holdakhoz viszonyítva nagy területnek is tűnnek fel. Szükség­szerű következménye ennek aztán az, hogy a szétaprózott határban nem érvényesülhetnek a nagyüze­mi termelés formái. Sem a talaj­művelésben, sem a talajjavításban és trágyázásban, de az éghajlati és termelési adottságok kihaszná­lásában sem. Nem érvényesülhet­nek ezek, a termelés növelését döntő módon befolyásoló tényezők annál az egyszerű oknál fogva, mert ahány növény, annyiféle talaj­művelést, trágyázást, földet, éghaj­lati és termelési adottságot kíván. Ezért szorgalmazta pártunk Központi Bizottságának márciusi ülése a mezőgazdasági termelés szakosítását, mint a nagyüzemi termelés formáinak és a mező­gazdasági termelés növelésének egyik alapvető és legfontosabb fel­tételét. Ennek szolgálatába állít­juk majd a mezőgazdasági terme­lés tervezésének és irányításának új rendszerét is, amely a terme­lési és begyűjtési feladatok meg­állapításánál az egyes gazdaságok termelési adottságaiból indul ki és azt tartja szem előtt; A mezőgazdaság nagyüzemi ter­melési formáinak csak egy kér­dését vetettük fel, ám ebből is látható, mily döntő jelentőségű, hogy ezt és a nagyüzemi terme­lés többi .formáit mielőbb és mi­nél szélesebb méretekben a gya­korlatban is érvényesítsük mező­gazdaságunkban. Azt kell elér­nünk, hogy minden szövetkezet­ben a közös, nagy tábla földeken vaiö gazdálkodás egyet jelentsen a nagyüzemi termelés módszerei­nek felhasználásával és gyakorlati alkalmazásával. Mert csak ez az út, a gazdálkodás valóban nagy­üzemi termelési formáinak és módszereinek a bevezetése vezet a mezőgazdasági termelés roha­mos fellendüléséhez s ennek ered­ményeképpen közellátásunk prob­lémáinak a megoldásához, a szö­vetkezeti tagok jövedelmének szüntelen gyarapításához. A bolgár párt- és kormányküldöttség Prágába érkezett Az ünnepi díszbe öltözött Prága csütörtökön, május 21-én lelkesen fogadta kedves vendégeinket, Bul­gária Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Bolgár Népköz­társaság kormányának küldöttségét, mely Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának meghí­vására érkezett hazánkba. Katonazenekar hangjai mellett 8,40 órakor a főpályaudvar első vá­gányára befutott a különvonat, mely­ből kiszállt To^or Zsivkov, a bolgár párt- és kormányküldöttség vezető­je, Bulgária Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára és a küldöttség további tagjai: Anton Jugov, a BKP KB politikai irodájá­nak tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Rajkó Damjanov, a BKP KB politikai iro­dájának tagja, a minisztertanács el­ső alelnöke, kereskedelmi miniszter, Pencso Kubagyinszki, a BKP KB tit­kára, Karlo Lukanov, a BKP KB tag­ja, a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere és Sztojan Karadzsov, a BKP KB tagja, a Bolgár Népköztár­saság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Velük együtt Prágába érkeztek hazánk azon képviselői, akik a bol­gár párt- és kormányküldöttséget a csehszlovák-magyar határon fogad­ták, ezenkívül Jindŕich Gríša Spurný, Csehszlovákia bulgáriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Bolgár Népköztársaság párt­és kormányküldöttségét pártunk és kormányunk képviselői, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Jiŕí Hendrych, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Otakar Šimúnek és Viliam Široký elvtár­sak, továbbá Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, Oldŕich Černík, Vladimír Koucký és Bruno Köhler, a CSKP KB titkárai üdvözölték. A fogadtatá­son jelen voltak dr. Emanuel ŠIech­ta, dr. Jozef Plojhar és dr. Jozef Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, Václav Dávid kül­ügyminiszter, a kormány további tagjai, Antonín Krček, a CSKP prá­gai városi bizottságának vezető tit­kára, a CSKP KB tagjai, a központi hivatalok és a Nemzeti Front szer­vezeteinek vezető dolgozói s közéle­tünk számos képviselője. A fogadtatáson megjelentek a prágai diplomáciai testület tagjai is. A bolgár párt- és kormánykül­döttség és hazánk képviselői a szí­X. Zsivkov és A. Novotný elvtársakat lelkesen ünnepli Prága népe vélyes üdvözlés után a peronról a főpályaudvar előtti térre mentek, ahol a prágai lakosok lelkesen fo­gadták a kedves vendégeket. A csehszlovák hadsereg zenekara a bolgár és a csehszlovák államhim­nuszt játszotta, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Todor Zsivkov elvtársnak, a küldöttség ve­zetőjének. Zsivkov elvtárs azután Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, köztársaságunk elnökének kíséretében szemlét tar­tott a díszőrség felett. A becses vendégeket lelkes éltetés közepette a pionírok virágcsokrok­kal köszöntötték. Hazánk fővárosá­nak a főpáylaudvar előtt összegyűlt dolgozói tapsviharral, csehszlovák és bolgár zászlócskák lengetésével, a küldöttséget és a hős bolgár népet üdvözlő transzparensekkel ünnepel­ték a testvéri ország népének kép­viselőit. A taps és az éljenzés akkor sem szűnt meg, amikor a bolgár párt­és kormányküldöttség a díszemel­vényre lépett. A díszszázad elvonulá­sa után Antonín Novotný elvtárs üdvözölte a vendégeket. Beszédének elhangzása után Todor Zsivkov, a bolgár pári- és kormányküldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. A kedves vendégek azután lelkes taps közepette gépkocsikba szálltak és a lakosság lelkes ünneplése köz­ben végighaladtak hazánk fővárosá­nak utcáin. Antonín Novotný elvtárs beszéde Drága Elvtársak, Kedves bolgár vendégeink! Meggyőződésem, hogy egész Cseh­szlovákia népének őszinte érzelmeit fejezem ki, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a Csehszlovák Köztársa­ság kormányának nevében a legszí­vélyesebben üdvözlöm hazánk föld­jén Bulgária Kommunista Pártja központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának kül­döttségét, Todor Zsivkov elvtársat, Bulgária Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának első titkárát, a kül­döttség vezetőjét, Anton Jugov elv­társat, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodá­jának tagját, a minisztertanács el­nökét, Rajkó Damjanov elvtársat, Bulgária Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága politikai irodájának tagját, a minisztertanács első alel­nökét, kereskedelmi minisztert, Pen­cso Kubagyinszki elvtársat, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagját, a BKP KB titkárát, Karlo Lukanov elvtársat, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagját, külügyminisztert, Sztojan Karadzsov elvtársat, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagját, a Bolgár Népköztár­saság csehszlovákiai nagykövetét, valamint az őket kísérő többi bolgár elvtársat. Küldöttségük azon látogatás után érkezik hazánkba, melyet párt- és kormányküldöttségünk a múlt évben tett a Bolgár Népköztársaságban. Gyönyörű országukból a testvéri ba­rátság felejthetetlen benyomását hoztuk magunkkal, mely barátság az egész bolgár nép érzelmeit áthatja nemzeteink iránt. Tanúi voltunk an­nak a megingathatatlan bizalomnak, melyet Bulgária Kommunista Pártja élvez az egész bolgár- nép körében. Szemtanúi Voltunk annak az igazi lel­kesedésnek, mellyel a bolgár nép (Folytatás a 2, oldalon) Lendületesebb ütemet sz építkezésben Évről évre több lakást, iskolát, üzemet építünk. Oj munkamódszerek látnak napvilágot, egyre jobban nö­vekszik az előregyártott épületelemekből készült lakás­tömbök száma, de mégsem elégít ki, Novotný elvtárs a IV. szakszervezeti kongresszuson beszédében ismétel­ten hangoztatta, hogy 1 millió 200 ezer lakásegység, me­lyet 1970-ig kell felépítenünk, rendkívül komoly fel­adat s megoldása szükségessé teszi, hogy lakásépítke­zésünkből nemcsak az építési dolgozók, hanem a la­kosság nagyobb tömegei i9 minden lehető módon (üze­mi, szövetkezeti, egyéni építkezés) kivegyék részüket. Ez természetesen nem mentesíti építési dolgozóin­kat nagy feladatuktól. rAz élenjárók között Már több ízben hírt adtunk arról, hogy a kassai kerület építkezési dol­gozói behozva év elejei lemaradásu­kat, egyre kiválóbb sikereket érnek el mind a lakás, mind pedig az isko­laépítés terén. Ez főleg két figye­lemre méltó dolognak köszönhető, és­pedig először, hogy a kerület épít­kezésein számos (eddig 6 — a kö­zeljövőben 7) komplex építőcsoport alakult, másodszor pedig az, hogy az építési dolgozók itt külön figye­lembe veszik a nagy lakásszük­ségleteket, amit a Keletszlovákiai Ko­hőművek építése idéz elő. A kassai Magasépítkezési Vállalat dolgozói látva tevékenységük nagyszerű ered­ményeit, kötelezettségvállalást tet­tek, hogy az évi lakásépítési tervet november 30-ig, az iskolaépítés ter­vét peaig december 15-ig teljesí­tik. Eddigi eredményeik biztatóak s azt igazolják, adott ígéretüket be­tartják .. i Segít-e a megérdemelt bírálat A Banská Bystrica-i kerület épí­tési dolgozói a Stavoindustria n. v. kivételével már az éV eleje óta nem teljesítik kötelességeiket úgy, ahogy azt elvárhatnánk. A Hron építőüze­mek dolgozói pl. az első negyedévben a tervezettnél 103 lakásegységgel ad­tak át kevesebbet. Hasonló a helyzet a Magasépítkezési Vállalat dolgozói­nál is. Jóllehet első negyedévi ter­vüket 42 lakásegységgel túlteljesí­tették, mégsem minősíthetők sokkal jobbaknak. A munkatermelékenység tervét mindössze nem egészen 94 százalékra teljesítették, ám a bérala­pot közel 2 millió 800 ezer koroná­val túllépték, tehát módfelett drágán építettek. Az SZLKP kerületi bizottsága fi­gyelmeztette az említett vállalatok vezetőit, mire észlelhető, de koránt­sem kielégítő javulás következett be. A kerületben ajánlatos lenne, ha job­ban kihasználnák a természetes for­rásokat, hogy az építési dolgozók­nak ne kelljen anyaghiányra panasz­kodniok. Dicséret illeti azonban a Stavoindustria n. v. dolgozóit, akik az év eleje óta példásan teljesítik feladataikat. Utat az új munkamódszereknek Az év elejétől mintegy 3 millió 22 ezer korona értékű lemaradást tartanak nyilván a nyitrai kerület építési dolgozói. Az ok főleg — mint állítják — az, hogy fogyatékosságok mutatkoznak az építőanyagellátásban, különösen a téglával kapcsolatban. Persze tudják, hogy saját környeze­tükben is találhatók fogyatékosságok, s ezért úgy határoztak, megjavítják a munkaszervezést, és a lehető leg­több helyen a folyamatos építkezési módszert. Annyira bizakodóak, hogy a múlt napokban kijelentették, november végéig teljesítik a lakásépítés ter­vét. A hátralévő időszakban még nyolc lakásegységet adnak át ren­deltetésének. Eredményeikről máris meglátni, hogy új lendületet adtak munkájuknak, s mindent megtesz­nek, hogy a lemaradást behozzák és a felajánlást teljesítsék. Hegkezdődött a széna betakarítása Ä skalicai járás területén át folyik a Morava folyó, melynek partjain jó minő­ségű széna nő. Amikor tavasszal a Duna áradásnak indul, e folyó rendszerint ki­önt, s a víz több tonna jó minőségű szénát pusztít el. így volt ez tavaly is, ezért idén már május 19-én hozzáláttak a szé­na betakarításához. Eddig több mint 200 hektár rétről kaszálták ie e jó minőségű takarmányt. * * * Hasonlóképpen a pardubicei kerület szá­mos szövetkezete és állami gazdasága is megkezdte már a széna kaszálását. A ke­rület földművesei úgy tervezik, ez évben jelentős mértékben alkalmazzák a széna­szárítás új módszereit,

Next

/
Thumbnails
Contents