Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-21 / 139. szám, csütörtök

Érsekújvár kulturális életéről!A Laterna Magika bemutatója Prá Az idegenre igen megnyugtatólag hat az érsekújvári járási népkönyvtárban uralkodó rend és tisztaság. Az olvasó, akt ide betér, megpihenhet, kényelmesen újságot olvashat, vagy kedve szerint lapozgathat egy-egy folyóiratban, könyvben. Igaz, a helyiség szűk, de viszont az az előnye, hogy a város szívében van, és mindenki számára könynyen megközelíthető. Délután két órától mindennap rendelkezésére áll az olvasóknak. Noha alig van három óra, egymás után nyílik az ajtó, és iö: a könyvkölcsönzők. Bizalommal fordulnak Maier Zuzana igazgatónőhöz és Ágh Margit könyvtárosnőhöz St megbeszélik velük, melyik írót olvassák. Tőlük tudjuk meg, hogy ez idén több mint 800 olvasót tartanak számon, akik az elmúlt négy hónap alatt tízezer könyvet kölcsönöztek ki. A kikölcsönzött könyvekből 4895 magyar, a többi szlovák. Az olvasók összetétele a következő: 310 fiatal, 160 munkás, 70 szövetkezeti tag, a többi értelmiségi. Az igazgatónő szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a szövetkezeti tagok száma azért oly csekély, mert a szövetkezeteknek saját könyvtáruk van. A továbbiak során megtudjuk, hogy a múlt évhez viszonyítva határozott fejlődés mutatható ki az olvasótábor növekedésében; 1958-ban ugyanebben az időszakban 682 olvasó 7400 könyvet kölcsönzött ki. — Az olvasók szerzésében — mondja az igazgatónő — döntő szerepet játszik a könyvtáros kapcsolata az olvasóhoz. Nálunk az olvasók 20 százaléka tőlünk kér tanácsot, hogy mit olvasson. Mi ezt az irányítást szívesen vállaljuk, mert eltekintve attól, hogy ez a feladatunk, örömmel vesszük, ha látjuk, hogy munkánk eredményes. Maga a könyvtár a legutóbbi esztendőkben komoly fejlődésen ment keresztül. 1953-ban mindössze 2400 kötet volt a könyvállomány, ma viszont 10 398 kötetre növekedett. Tavaly az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal, a kerületi, továbbá a járási nemzeti bizottság 36 ezer koronát adott a járási népkönyvtárnak új könyvek vásárlására. A népművelési ház A járási népkönyvtártól néhány lépésnyire áll a népművelési ház. Takács Imre elvtárs a Csemadok helyi szervezetének kulturális munkájáról a következőket mondja: — A Csemadok a város kulturális életében komoly szerepet játszik. Van egy kitűnő színiegyüttese, amely az évek során mind eszmei, mind művészi vonalon állandóan fejlődik. Ezt kulturális műsora is igazolja. Volt olyan időszak, amikor operetteket játszottak, aztán elmúlott az operettláz és komoly színműveket adtak elő. Többek közt jelentős sikert arattak Kornejcsuk a Nagy műtét című drámájával. Meg kell adni, a színiegyüttes tagjai igen tehetségesek és áldozatkészek. A nyári hónapokban például, amikor falvainkban a sürgős mezőgazdasági munkákat kell elvégezni, a Csemadok tagjai nem kímélnek fáradságot, kijárnak a falvakba és. munka után tanáccsal, dallal, kisebb színijelenetek előadásával szórakoztatják falvaink lakosságát. E munkában valamennyien fáradhatatlanok, mert hiszen mindannyian üzemekben, vállalatokban dolgoznak, tehát szabad idejüket áldozzák fel kultúránk népszerűsítésére. — Most egyébként egy egész estét betöltő esztrád-müsort mutatnak be. A bemutatót a Sokol-házban tar meg, mivel saját kultúrházuk most épül, Az építkezési munka a „Z" akció keretében folyik, a terv szerint még ez idén készül el a nagyterem, amelynek befogadóképesége 450 személy lesz. A munkálatokat 1957 augusztusában kezdték meg a régi épület lebontásával. A brigádmunkából a Csemadok méltó módon vette ki részét, de e társadalmi munkába bekapcsolódtak a tizenegyéves magyar középiskola növendékei, a járási építkezési vállalat dolgozói, a paprikamalom munkásai, továbbá a város különféle üzemeinek dolgozói is. A Csemadok helyi szervezete által kezdeményezett építkezés az első perctől kezdve mind a járási és a helyi pártszervezet, mind a járási és helyi nemzeti bizottság részéről komoly támogatásban részesül. Eddig 360 ezer koronát szavaztak meg az építkezési munkálatokra. Takács elvtárs a Csemadok munkájában csupán azt kifogásolja, hogy nem támogat ja kellőképpen a Komáromi Területi Színház, továbbá a Csemadok vidéki együtteseinek fellépéseit. Kiemelte azonban a Csemadok 50-tagú énekkarát, amelynek fellépéseit mindig komoly érdeklődés előzi meg. Az énekkar műsorában magyar és szlovák forradalmi és népdalok szerepelnek. A Csemadok igen példás munkát végez az ismeretterjesztő előadások megszervezésében. E sikeres előadásokkal kapcsolatban Takács elvtárs dicsérőleg nyilatkozott a tizenegyéves magyar iskola tanárairól, akik egy-egy témáról alapos felkészültséggel számolnak be a hallgatóságnak. ÜJ S'

7* ° * 1950 május 21. "I A tizenegyéves magyar iskolában SJ a politechnikai neveléssel kapcsolat- ^J ban a következő felvilágosítást kar. I J Dubay elvtárstól, az igazgatótól, D; jň elvtárstól, a helyetteséstöl és Száraz '' tanár elvtárstól: Három éve folyik a politechnikai tanítás. Egy géplakatos és egy asztalos íj műhelyük van, ezenkívül fél hektár földjük, ahol a tanulók mezőgazdasági munkát végeznek. Az iskolának i. védnökségi üzeme van. A helyi gép- • traktorállomás és a járási építkezési vállalat. A védnökségi kapcsolat a kölcsönösség elvén alapul. Az üzemek hozzájárulnak a műhelyek gépekkel felszereléséhez és nyersanyaggal való ellátásához. Szaksegítséget nyújtanak az iskolákban a polytechnikai köröknek és ugyancsak szaktanácsot adnak a politechnikai tanítóknak. Ezenkívül más téren is igen jelentós segítséget nyújtanak. A tanítók viszont vállalták, hogy az üzemekben ideológiai előadásokat tartanak. Most például az ateizmusról tartanak rövidesen előadást. Az ifjúság faliújságot szerkeszt az üzemek számára. Az iskola pionírszervezete a Sz és Iskolabarátok Szövetségének segítA „három" női konferanszié E' gy évvel ezelőtt, a brüsszeli világkiállítás csehszlovák pavilonjában volt a Laterna Magika első előadása. S most a Nemzeti __ Színház kísérleti színpadaként megségével vándorzászlót ajándékoz a leg- jjj nyílt a prágai Laterna Magika. Akik jobb traktorosnak. v Brüsszelben látták a legnagyobb elraAz iskolá tanítói az iskolán kívül is Ö gadtatással nyilatkoztak róla, és hogy figyelemre méltó munkát fejtenek ki. [{( nem voltak elfogultak, azt a világkiNemcsak ismeretterjesztő előadásokat ,ij állítás szigorú nemzetközi zsűrijének tartanak, de e napokban például a tan- Sj döntése is bizonyítja. Alfréd Radok testület két férfitagját küldik ki na- a rendezésért nagydíjat, az előadás ponta Kürtre propaganda munkára, (tj pedig aranyérmet kapott. A világkihogy meggyőzzék a község magángaz- "íj állítás 150 000 látogatója nézte meg dáit a szövetkezetbe való belépésre. Jjj a Laterna Magikát, közöttük Nyikolaj Ezenkívül minden évben népi orosz ÉJ Cserkaszov, a Szovjetunió nemzeti nyelvtanfolyamot rendeznek. 3M művésze, Walt Disney ismert amerikai A tanári kar egyöntetűen hangsú- X filmrendező, a rajzfilmek „atyja", lyozza, hogy a városban és az egész Cesare Zavattini olasz filmrendező, járásban eddig sosem ismert tanulási JjJ Popov, a világhírű szovjet bohóc, és művelődési vágy fűti a dolgozókat. Tisztán a magyar iskolában ez idén 68 ] rendes tanuló készül érettségire. Rajtuk kívül a dolgozók iskoláján 16-an\ tették most le az írásbeli érettségit. Az érettségire készülők több mint 90 [ százaléka munkások és szövetkezet esek \ gyermeke. A tanonciskola A két érsekújvári szlovák tizenegyéves iskolában bizonyára még többen teszik le az érettségit, dehát lehetetBetsy Blair amerikai filmszinésznő, számos miniszter, Juliana holland királynő férjével és lányaival, Baudouin belga király, Yehudi Menuhin hegedűművész és sok más híres személyiség. Az egyértelmű kritika, amelyet a Laterna Magika a világsajtóban kapott, a tény, hogy egycsapásra a világkiállítás látogatói érdeklődésének középpontjába került, hogy eddig tizenhat országba kapott meghívást, , alaposan felcsigázta a hazai közönség ' kíváncsiságát. Érthető tehát, hogy ttilen egy beszámoló keretében részletes jlj relmetlenül värtuk a prág

ai bem

uta képet adni arról a hatalmas művelődési és kulturális áramlatról, amely ma jellemzi hazánkban egy-egy város vagy falu kulturális életét. Csak utalni lehet e jelenségekre. Itt van például a taaZK iSfÄT- berende'I tót, amely a volt Moszkva mozi átI' alakítási munkálatainak elhúzódása íj miatt — ahol a Laterna Magika a [ji szokásostői teljesen eltérő, újszerű kissé meg ijzése ugyanis igen bonyolult. Három vetítőgép működik, a színpad süly" lyeszthető, a különböző nagyságú és formájú vetítővásznak szükség szerint mozognak, forognak, változtatják helyüket. Mindezen műveletek ellenőrzése és öszhangba hozása a néző téren elhelyezett diszpécseri pultról 'i történik, í A Laterna a tanoncok zene ütemére épp gyakorlataikat végzik a spartakiádra. Szép látvány, süt a nap, az udvar arany színben úszik, és egészséges ifjak a tornatanár irányításával végzik pontos mutatványaikat. A tanonciskola életéről Kovács Pál igazgató ad felvilágosítást. A tanoncok száma 600 körül mozog. A fő szakokat a fém-, építészeti és a faipar képezi. A tanonciskolába csak azokat a tanoncokat veszik fel, akik szerződési viszonyban vannak valamely üzemmel. Szerződési viszonya csak annak lehet, aki jól végezte el a nyolc osztályt. A tanonc hetenként három napot az iskolában tölt el, ahol szakmája elméleti tananyaga mellett ideolóoktatásban is részesül, három napot pedig az üzemben tölt, hogy elsajátítsa szakmája gyakorlati részét. — A tanonciskola elvégzése után — folytatja az igazgató, — ha a tanonc jól tanul, bejuthat az ötéves esti ipar- J) iskolába, amelynek elvégzése érettségit KJ T T lök a dunaparton s töprengek, hojelent. Ez az esti iskola a komáromi [a gyan is írjam... A tárgy szélté•nnriet-nin íiňt-íriŕóvcŕc 1 el sa) o n n,min. J * ben is, hosszában is terjedelmes. Ennek íj az írásnak a terjedelme ezzel szemben — sajnos — korlátozott. Aztán meg jóikert aratott Brüsszelben. Az előadásnak a címe EXPO 58. — Jó napot kívánok hölgyeim és uraim. Örülök, hogy üdvözölhetem Önöket új színházunkban és örömöm kétszeres, mert... mert — és ebben a pillanatban a bűbájosán csevegő konferansziénő megjelenik a vetívővászon is s angolul üdvözli élő kolleganőjét és a közönséget. Alighogy befejezi mondókáját, a másik oldalon harmadik kiadásban jelenik meg és németül tolmácsolja a már két nyelven hallottakat. - Amint látják kedves barátaim, örömöm tulajdonképpen háromszoros folytatja az „igazi" konferansziénő. A három nő, az élő és a vetítettek még beszélgetnek egy kicsit egymással, a közönséggel, és ezzel meg is kezdődik az előadás. Ez a nagyszerű ötlet és kiváló technikai megoldása óriási derültséget és tetszést vált ki a nézőtéren. Brüsszelben bizonyára hasonló volt a helyzet, annál is inkább, mert ott a kedves Sylva Daničková nem csehül, hanem franciául beszélt. Igy aztán a nemzetközi publikum tetszése szerint válogathatott a három nyelv között. A műsor tqvábbi számai művészi eszközökkel és sziporkázó ötletekkel mutatják be a szocializmust építő Csehszlovákiát. A vetítést mindenütt élőszó, táncszámok, zenei betétek egészítik ki. Az egyik számban Jiŕi Šlitr ragyogó tehetségű muzsikus egyszerre hat alakban szerepel. Egymaga egy egész zenekart alkot. Az „élő" Šlitr zongorán játszik, vetített képmásai trombitán, szakszofónon, csellón, furulyán, és ugyancsak zongorán. Egy balettszámban Kúra a színpadon, partnernője a filmvásznon táncol. A két ember, Kúra és a vetítőmester, hajszálpontos együttműködése, ahogy például a művész tenyerére emeli vetített partnernőjét, egészen frappánsan hat. Ennél a jelenetnél eszembe jutott, amit Alfréd Radok az előadást megelőző sajtóértekezleten mondott: — A Laterna Magikában a technikai személyzetnek is művészi tökélyre kell Magika jelentéktelen változástól eltekintve, ugyanazzal a műsorral mutatkozott be a prágai közönségnek, amelyikkel olyan nagy silltHlttttHllllltltinitlUtttlHIMHlMHtMHtttttHtttUHItHHimitWHtimmttW emelkednie, valamennyien egyforma fontosságú munkatársak vagyunk, s siker csak a tökéletes együttműködéssel érhető el. A Laterna Magika sikerének titka nemcsak vizuális hatásokon nyugszik. A négy hangforrás segítségével elért sztereofonikus hang sejtetni engedi, hogy e módszeré a jövő. Amikor felhangzott a Cseh Filharmónia előadásában, Karel Ančerl vezénylésével Janáček Szimfoniettája, a vásznon csak a partitúrát láttuk, de a tökéletesen reprodukált hangon keresztül, mintha csak hangversenyen ültünk volna, éreztük az egész zenekar jelenlétét. Beszámolóm talán nem eléggé öszszefüggő. Ennek az az oka, hogy a műsor nem egy egész estét betöltő, egyöntetű előadásnak készült, hanem mozaikokbői összeállított úgynevezett non sztop programnak. A Laterna Magika alkotói így akarták kipróbálni az új művészi formákban rejlő lehetőségeket és egyúttal ízelítőt adni Csehszlovákiából és Csehszlovákiáról olyanoknak, akik soha nem jártak nálunk és akik közül sokan talán elképzelhetetlennek tartották, hogy egy „kommunista ország is lehet kultúrált". Ezek aztán meggyőződhettek arról, hogy éppen a szocialista rendszer nyújt szilárd alapokat a művészet, a technika előrehaladásának. Az előadásról nyert benyomásaimat körülbelül így foglalhatnám össze: A Laterna Magika új, lenyűgöző művészi forma, amelyben az élőszó és a vetítővászon, a színház és a film kombinációjával teljesen új színpadi nyelv keletkezik. Ez az új forma egészen új művészi élményt nyújt a nézőnek. Ámulatba ejtő technikával, ötletekkel és fantáziával, kifinomult művészi ízléssel ismert dolgoknak új tartalmat ad, új oldalairól mutatja be őket. Bár technikája a legbámulatraméltőbb, még sem hat hidegen. Sikerül megteremtenie azt á benső, láthatatlan kapcsolatot, amely a legforróbb drámáknál a színész és nézője között szövődik. Az előadás középpontja, a „főszereplő" az ember marad, akár vetítővászonról, akár a színpadról szól hozzád. És ittr eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy a Laterna, Magika jövőjéről, következő programjairól kell szólnunk. Az EXPO 58 az első és kísérleti program. A Laterna alkotói továbbra is kísérletezni fognak zeneművekkel, klasszikus drámákkal, politikai aktualitásokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, operákkal. Oj színház született. De nemcsak kifejezőeszközeiben új, hanem eszmei profiljában is. KIS ÉVA A Csemadok VII. országos közgyűlése után a Csemadok ipolybalogi helyi szervezetében is fellendült a kulturális munka. A tagok minden téren azon vannak, hogy következetesen teljesítsék a közgyűlés határozatait. A csoport színjátszói az elmúlt napokban Gárdonyi Géza A bor című színművét mutatták be nagy sikerrel. Ami a legfontosabb, a helyi szervezet nagy gondot fordít az ismeretterjesztő előadásokra is. Legutóbb például több természettudományi előadást tartottak, (i. j.) i A szocialista kultúra kongresszusa előtt GONDOLATOK ZENEI ÉLETÜNKRŐL ipariskola fiókintézete. Jelenleg nyolcvan tanulója van. ^^f^J^L^^^rí^^g^ a vontatógőzösök kéméínyeit, a fákat, amint folytonosan izegnek' mozogna k a tavaszi nap aranyos fényé ,ben ... h Nehezen kezdek hozzá, de hát kezdjük '^az elején. Alig félórával ezelőtt CSISZtaggyüiésen ültem, majd felálltunk, hogy Demokratikus Ifjúság Világszövetsége - himnuszának eléneklésével lezárjuk a tartalmas összejövetelt Igen ám, de alig 'jutottunk el addig, hogy: „Bármely ég néz le rája ..." már csak ketten énekeiíj tünk, majd mi is abbahagytuk. Itt-ott 1 'még megjelent az arcokon egy-egy za^vart mosoly, de aztán mindenki szedte )Ja sátorfáját és hazament, mintha mi sem l» történt volna ... \l Ülök a dunaparton és töprengek, hogy 1 is írjam ... A fenti történet, sajnos, a mi ! iskoláinkon nem egyedülálló eset. Maguk dőben lehetne megállapítani. Valamenynyi tanuló rendes munkaviszonyban van valamelyik üzemmel. Hetenként háromszor járnak be az esti iskolába, c_ délután 4—7-ig hallgatják az előadásokat. Meg kell azt is jegyeznem, hogy az esti iskola hallgatóinak jó része a tanonciskolából kerül ki. Kovács elvtárs mint érdekességet megemlíti a 17 esztendős Fülöp Andor villanyszerelő tanoncot, aki rendkívü tehetséges. Fülöp Andor Sókszelőcé származik és a Vágsellyei Építkezési Vállalat tanonca. Két éve tanul, árva gyerek, nagyanyja nevelte. Nos, ez a kis Fülöp maga szerkesztett egy olyan gépet, amely automatikusan tudja kapcsolni a kívánt betűket. A gép nagy Jj(a tanítók is „természeteseként emlegefeltűnést keltett a tanoncok munkái- Hiszen „nincs zenei nevelés, csak anyagát batodik osztályig heti egy órában, no nak kiállításán. A kiállítás most Nyitrára vitték. Kovács igazgató nagy jövőt jósol er $

sodik ma

(,

ya

r _ történelete szakos, jjimeg: ki tanítsa". (Például Komáromban kötvén tanító közül majdnem minden mánek a gyereknek, aki állandóan bújja, Jjj zenéhez senki sem ért.) olvassa a szakkönyveket. Rendi: Nagyon szomorú ez. Lesújtó és kedvet szorgalmas és szereti a szakmáját. Az jj szegő, de ugyanakkor szükségszerűen az igazgató most azon töri a fejét, hogyX

oko

k kedvezőtlen feltárását követeli. lehetne a gyerek előmenetelét, fejlőd, M Bármilyen fájdalmas legyen is, meg sét még jobban elősegíteni. i(

ke

n állapítanunk, hogy Szlovákiában nem J ' ^íigen van magyar zenei élet. ZenefogyaszJó ez így. Őszintén kívánjuk, hogy flhásunk kezdetleges és szervezetlen. az igazgatónak minél több hasonló ]í Pozitívumként kell megállapítani, hogy anndia lemien Y

a zenef igény n

aflVobb, mint valaha is gonuja legyen. M volt. Azonban hol és mivel elégítik ki ezt SZABÓ BÉLA V'az igényt? A legtöbbször csupán az olcsó és rossz kávéházi muzsikával, esetleg egy igénytelen népi zenekari interpretációval, érzelgős operett előadásával, melyben a hamisan éneklő szereplőket pontatlan, küszködő zenekar kíséri. Ezen a hiányon a rádió és a televízió csak részben segít Egyrészt, mert a szlovákiai magyar adásnak zenei rovata nagyon szegényes, nagy feladatának még nem ébredt tudatára. Másrészt újabb veszedelmet rejt, ha valaki soha másként zenét nem hall, mint rádión. A zenegép — ha még oly tökéletes is — csak zenepótlékot nyújt, aki valóságnak veszi, sohasem tudja meg, mi az igazi zene. Azonban a legnagyobb veszedelme a gépi muzsikának, hogy teljes passzivitásba visz. Minek vesződjék hangszergyakorlással, énekléssel az, akinek úgyis kevés az ideje? Csavarint egyet világvevőjének gombján, a legnagyobb művészeket hallgathatja. Igaz, hogy harmadkézből. Rádión sugárzott magnetofonszalagról vagy hanglemezről. Igy a zenével való kontaktus egyre felületesebb és természetellenesebb lesz. Ülök a dunaparton s töprengek: mi a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével. Mi ennek ma nálunk a legjárhatóbb útja? A karéneklés. Hisz ez rendben van, mondaná valaki, ott a „dalárda" minden kis faluban. Csakhogy ahol énekkar van, otit még szükségszerűen nincs művészet. Énekkaraink nagy része az énekeseket még csak a művészet előcsarnokáig sem vezeti el. Csupán egy-két okot érinthetünk, mert ezek megtárgyalása, konkrét anyagon való bemutatása, egész könyvet töltene meg. Ilyen pl. a szakmai vezetés hiánya. Szlovákiában nem képeznek magyar zenei műveltségű énektanárokat, karvezetőket, s a legtöbb zenét tanult ember számára idegen az új magyar muzsika. Szlovákiában (legalábbis a zenei nevelés tanterve és a fiatal tanítók zenei műveltsége ezt bizonyítja) a növendék (tekintet nélkül arra, hogy zeneiskoláról, pedagógiai iskoláról vagy főiskoláról beszélünk) megtanulja az idegen hangsorokat, de pl. sohasem hall a magyar népzene alapját képező ötfokú sorokról. Megtanulja, vagy legalábbis megszokja füle a nyugati harmóniákat, pedig a magyar hangsorokból egészen más természetű összhangok következnek. Igy Bartók megállapította, hogy „a magyar ötfokúság" nem tűri a szokásos domináns-tonika zárlatot, aminthogy „dominánsnak" nincs is dominánsfunkciója, melyet az európai műzenéből ismerünk. Különleges benne az is, hogy nemcsak tercét és kvintjét, hanem szeptimáját is konszonanciámak kell tekintenünk; általában az öt hang mindegyike, bármely másikhoz való viszonyában: konszonáns. „Egyszerűen: a nyugati zene harmóniai törvényei a magyar népzenében épp oly kevéssé érvényesek, mint a keleti kultúrák zenéjében vagy az egyházi muzsikában. Mármost, ha valakinek (nálunk szinte kivétel nélkül mindenkinek) füle már gyermekkora óta idegen összhangosításhoz szokott, és még a magyar zenei termékek is mindenkor ilyen köntösben jelenteik meg előtte, hogyan találná szépnek azokat az összhangokat, amelyek a magyar népzene belső törvényszerűségéből fakadtak és távol állnak' a megszokott szépségideáltól." Ez a szépségideál a nagy mesterek müveiből leszűrt szabályokon alapszik. A modern mesterek (ha valóban nagyok) újszerű harmóniái valamikor ugyanúgy szabályok-