Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-21 / 139. szám, csütörtök

A szocializmus építőinek élvonalában Havanna (ČTK) — Manuel Urrutia kubai köztársasági elnök május 17én aláírta a földreformtörvényt, mely erősen beavatkozik a jelenlegi kubai földtulajdon rendszerbe. A kubai forradalom antiimperialista szellemének megfelelő törvény súlyos csapást mér a cukornád-ültetvényeket és nagy cukorgyárakat birtokló amerikai tursasáyokra. A földreformtörvény értelmében semmilyen ültetvény tulajdonosa nem lehet olyan társaság, melynek részvényesei nem kubaiak. Csak kubai állampolgároknak van joguk a föld vásárlására és öröklésére. E rendelkezések legjobban a hirhedt United Fruit Co amerikai társaságot sújtják. A törvény 90 napi határidőt ad a külföldi társaságoknak a törvény rendelkezéseinek teljesítésére. Ez idő eltelte után, amennyiben részüket nem adták át Ülésezik a VDK nemzetgyűlése Hanoi (ČTK) — Szerdán, május 20-án Hanoiban megkezdődött a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlésének 10. ülésszaka, melynek, napirendjén Vietnam északi területe mezőgazdasági kollektivizálásának kérdései, az Idei állami gazdasági terv, az állami költségvetés, a házassági és családi törvény szerepeitek. Az ülészak első napján a kormány tényezői beszámoltak a napirendre, tűzött pontokról. Truong Hinh minlszterelnökhelyettes a kollektivizálás kérdéseivel kapcsolatban megemlítette, hogy Észak-Vietnamban most héiezer földművesszövetkezet működik. Egyre több község szervezi meg a kölcsönös segítség brigádjait. A fejlődés különösen a múlt év közepe óta kedvező a szocializmus szempontjából. kubai állampolgároknak, az állam kisajátítja. A földreform törvény továbbá elrendeli, hogy senki sem birtokolhat 500 hektárnál nagyobb földtulajdont. A külföldi társaságokat 4 százalékos kamatláb mellett 30 éven belül törlesztendő államkötvényekkel kártalanítják. A kubai földreformtörvény ugyan nem számolt le a nagybirtokkal, de kategorikusan védelmezi a kubai nemzeti érdekeket és

# fontos lépés a forradalom további elmélyítésének útján. Újabb ismeretek a Holdról A Hold felszíne nem egyszínű, hanem árnyalatok egész sora váltakozik, kóztük vörös, barna, sárga, zöldes, kékes, jelentette ki Nyikolaj Barabasov ukrán akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának csillagászati tanácsa mellett a Hold és a bolygók fizikai viszonyainak tanulmányozására létesült bizottság elnöke, Barabasov professzor megállapította, hogy még a legfeljebb több kilométer átmérőjű aránylag kisebb holdkráterekben is vöröstől egészen a kékeszöldig váltakozó különböző színezetű helyeket lehet megkülönböztetni. Az új feltevés megdönti azt az elméletet. mely szerint a Hold felszínének nagy részét vulkánikus hamu, kozmikus por, a málás termékei vagy meteorikus I anyag borítja. Barbasov professzor fotometrikus, fónyelemző és polirizáló kutatásai szerint a Hold felszínét szétmállott közetek több centiméteres rétege borítja. Szemcséik 3—10 mm. átmérőjűek. MA ÉRKEZIK HAZÁNKBA A TESTVÉRI BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE, HOGY VISZONOZZA PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÜNK TAVALY NOVEMBERI LÁTOGATÁSÁT ÉS EZZEL HOZZÁJÁRULJON RÉGI, BARÁTI KAPCSOLATAINK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK ÁPOLÁSÁHOZ. A Bolgár Népköztársaság nagy utat tett meg a szocializmus építésében, merész átalakulások valósultak meg a népgazdaság valamennyi ágában. így a szocialista szektor részaránya az iparban 1957-ben 98, a mezőgazdaságban 1958-ban pedig 92,02 százalékot tett ki. Ipari termelése évente átlag 14 százalékkal növekedett (1950 és 1957. között). Tavaly e növekedés elérte a 16 százalékot. A VII. pártkongresszuson kitűzött táviatok 1957-hez viszonyítva az ország ipari termelésének 3 — népi demokratikus ország szövetkezeti mozgalmának. Ha Bulgária gazdasági fejlődéséről írunk, mindenekelőtt meg kell említenünk a párt tavalyi VII. kongreszszusát, mely kitűzte az ország gazdasági fejlődésének hatalmas programját, az 1959-65 évekre. Bulgária nemzeti jövedelme ennek eredményeképpen a kongresszusi irányszámokban feltételezett 50 százalékos növekedéshez viszonyítva 1962-ben kétszer annyi, 1965-ben pedig háromszor annyi lesz. Ugyanekkor a közszükségleti cikkek fogyasztása a feltételezett 40 százalék helyett 1961-ben 1957-hez viszonyítva megkétszereződik. A bolgár nép, a munkások és parasztok. a tudósok és műszakiak lelkesedése alapján a párt Központi Bizottsága legutóbbi teljes ülésein országos feladatként tűzhette ki a Kombinát, a bolgár kohászat elsőszülöttje. Szovjet segítséggel további kohómüvek, kokszolók, vegyiipari berendezések, kőolajfinomltók, ólomés nikkelgyárak, nitrogén műtrágyagyárak, stb. épülnek. A mezőgazdaságban is nagy mozgalom indult a terví'eladatok idő előtti teljesítéséért. A lakosság kezdeményezően elhatározta, hogy — túlszárnyalva az irányszámokat 6 millió" dekár (1 dekár = 10 ár.) területet tesz termővé óntöző-rendszerek seyítségével. Jelszavuk: egy talpalatnyi termőföld se maradjon használatlan. A kezdeményezésben az Ifjúság jár az élen. A párt fö feladatként tűzte ki a mezőgazdaságban a belterjes fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok túlszárnyalását az egy főre eső termelésben. Az országépítés feladatait elősegítik a közigazgatás terén hozott legutóbbi intézkedések. Igy például 13 kerület és 117 járás helyett 30 közigazgatási-gazdasági terület létesült, ami jóval megkönnyíti a gazdaságfejlesztés tervezését és irányításét. Bulgária szilárd biztonságérzettel halad a szocialista építés útján. Ezt a biztonságérzetet a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor fennállása adja meg, Az a tábor a legfőbb őre annak, hogy a bolgár nép felszabadult erői kibontakozódjanak és fejlődjenek a

v szocializmus további építésében, melynek feladatait a Bolgár Népköztársaság népe a szocialista tábor többi országaival szövetségben oly lelkesen és hősiesen teljesíti. L. L, ŰJ ADATOK a kozmikus sugárzásról Moszkva (ČTK) - Szergej Vernov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja kijelentette, hogy a szovjet tudósoknak először sikerült megfigyelniük az elsődleges kozmikus sugarakat, melyeket a szovjet kozmikus rakétában elhelyezett Cserenkov-féle számológép jegyzett fel. A szerzett adatok a kozmikus sugarak aránylag kisfokú intenzitásáról tanúskodnak, általában két részecske esik másodpercenként egy négyzetcentlméterre. -A részecskék átlagos energiája 10 milliárd elektronvoltot tesz ki. Megfelel annak az energiának, melyet az Egyesült i Atomkutató Intézet synehrofazotronja ad a protonoknak. A szovjet űrrakéta kutatásai igazolták a szovjet tudósok adatait, melyek szerint a kozmikus sugarakban túlsúlyban vannak a könnyű elemek, elsősorban a hidrogén magjai. értekezleten, aki indokolni igyekezett a beterjesztett lavaslatot. Ervelése azonbatj, ameiyet a nyugati álláspont védelmében felhozott, nagyon szegényes volt, és nem volt meggyőző erejű. Számos htr szerint jelenleg a Nemzetek Palotájának tárgyaló termében folyó plenáris üléseken kívül viták folynak zárt ajtók mögött „nem hivatalos" tanácskozások keretében ls. A nyugati küldöttségek most elsősorban azt vitatják meg egvmás között, kivehetik-e „csomagjukból" a berlini kérdést, amire elsősorban saját közvéleményük fokozódó nyomása készteti őket. A Le Monde, befolyásos francia burzsoá lap szorint eqves nyugati küldöttek azt a véleményüket nyilvánították, hogy meg lehetne vizsqálni Berlinnel kapcsolatban egy szűkebb körű megegyezés lehetőségét. Összefoglalva. a külügyminiszteri értekezlet eddigi eredményei alapján két domináns tényezőről számolhatunk be: A szovjet tárqyalási készségről és őszinte békülékenységről, amit Gromiko külügyminiszter nyilatkozatán kívül Hruscsov elvtárs legutóbbi kijelentései is erősen alátámasztanak. A nyugati küldöttségek eddigi magatartása arra mutat, hogy országaik közvéleményének hatása alatt ők is kénytelenek — minden amerikai cáfolat ellenére — „csomagjuk" esetleges felbontásét latolgatni. Nem dőlt még el, s valószínűleg még ezen a héten sem dől el. hogv a nyilvános és zárt viták során slkerül-e a tárgyaló feleknek legalább egyes pontokban megállapodnlok, s ezzel meqtalálniok az utat a döntő kérdések rendezésére a mostani tanácskozásoknál sokkal jelentősebb csúcsértekezlet megtartásához. Mégis azt mondhatjuk, hogy az eddigi jelek. a tárgyalások léqköre alapján bizalommal nézhetünk a további fejlemények elé. P. J. Á múlt hét végével. lezárult a genfi tanácskozások első fázisa. A Szovjetunió, az USA, NagyBritannia és Franciaország külügyminiszterei a Nemzetek Palotájában öt napon át folytattak véleménycserét a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Megvonva ennek az első hétnek a mérlegét, azt láthatjuk, hogy az értekezletnek már ebben a kezdeti szakaszában kirajzolódtak a különböző álláspontok. Természetesen így, ily rövid idő alapjárt nem lehet végső képet alkotni magunknak a konferencia tevékenységéről, csak arra szorítkozhatunk, hogy az eddigi eseményekből bizonyos következtetéseket vonjunk le. Az ellő pillanattól fogva látható volt, hogy a diplomáciai kezdeményezés a Szovjetunió kezében van. Erről tanúskodnak azok a sikerek, amelyeket a szovjet küldöttség Gromiko külügyminiszter vezetésével elért egyrészt magában a tárgyalóteremben, másrészt azzal a visszhanqqal. amely javaslatai, fellépése az értekezleten a vlláq különböző államai, nem utolsó sorban a nyugati államok közvéleményében keltett. Amikor múlt heti beszámolónkban a viláq haladó és békés erőinek sikereként könyveltük el azt a tényt, hogy ez a külügyminiszteri értekezlet eqvál talán összeült, ma az értekezlet eqv heti tartama után további sikerként mutathatunk rá arra, hoqy az értekezlet tárgyalótermében - bár nem a kerekasztal mellett - de ott ül a két német állam küldöttséqe, méqpediq teljes joqoal felruházva arra. hoqv kifejtse álláspontját, javaslatokkal és hozzászólásokkal veqyen részt a tárqvalásokon. A két német küldöttség jelenléte az értekezleten tényleqes elismerése annak, hogy két szuverén német állam létezik, az NDK és az NSZK. Bonn tehát kénytelen volt lenyelni az első keserű labdacsot, hoqy nem sajátíthatja ki maoának azt a jogot, amelyhez mindeddig csökönyösen raqaszkodott: tagadva az NDK egzisztenciáját, az egész német nép szuverén képviselőjeként lépjen fel. A két német küldöttség részvételének egy másik fontos következménye, hogy meqdőlt az a tézis, miszerint Németország kérdéseiben csak a nagyhatalmak hivatottak dönteni. A Nyugat és a Kelet egyelőre egymástól szöqesen eltérő magatartására mi sem jellemzőbb, mint a két német küldöttség különböző reagálása arra a tényre, hogy részt vehetnek az értekezleten. Von Brentano bonni külügyminiszter kezdetben duzzogva félrevonult s az adenaueri merev és csökönyös politikához híven kijelentette: nem kíván részt venni pg.venranqú félként a tanácskozásokon. De ne hogy azt hiqgyük, hogy itt valamilyen újkeletű német szerénységről van szó. Brentanót erre a lépésre kizárólag az késztette, hogy ne kelljen hivatalos minőségben találkoznia a Német Demokratikus Köztársaság küldötteivel. Ezzel szemben Bolz külügyminiszter az NDK következetes, fáradhatatlanul békés megoldást kereső politikájához híven kezdettől foqva részt vett a tárgyalásokon s mint minapi genfi nyilatkozata is tanúsítja, minden alkalmat megragad, hogy békejobbot nyújtson az NSZK képviselőinek s megtalálják a közös utat a német probléma rendezésére. Gromiko külügyminiszter mindjárt az értekezlet második napján követelte Csehszlovákia és Lenqyelország részvételét a tárgyalásokon. E követelés indokolása oly meoqvőző volt, hoqv a nyugati hatalmak nem tudtak semmilyen iényeqes érvet szembeállítani e két orszéq részvételével. Mégis, felszólalásaikban szinte érthetetlen makacssággal elvetették a szovjet javaslatot. Ez a kérdés azonban még nem került le a napirendről és a tanácskozásoknak egy későbbi szakaszában bizonyosan újra felmerül. A tárgyalások másik fázisa e hét hétfőjével kezdődött meg. Ez nemcsak időszerint! felosztása az értekezlet munkájának. A második menet kezdetét elsősorban az határozza meg, hoqy a múlt héten terjesztették az értekezlet elé a két fő javaslatot — a két német állammal kötendő békeszerződés szovjet javaslatát. valamint az úgynevezett amerikai vaqv inkább nyugati „csomagtervet", amely a kérdések halmazát tartalmazza. E második hétnek tehát az a feladata, hogy kölcsönösen tisztázza a beterjesztett javaslatokhoz elfoglalt álláspontokat. A beterjesztett javaslatok kiváltotta első reakció megmutatta az álláspontok nagy különbözőségét. A szovjet javaslatok nyugati visszhangja lényegében csupán általános kijelentésekre szorítkozott, amelyekkel a javaslat „elfogadhatatlanságát" bizonyítgatják, utalva arra, hogv a Genfben előterjesztett szovjet javaslat nem tér el a békeszerződésre tett javaslatoktól, amelyet a szovjet kormány már a genfi értekezlet előtt benyújtott, tehát, nyugati frazeológiával éive: „nem tartalmaz semmi újat". A tény az, hogy a szovjet javaslat következetesen a tényleqes európai helyzetből, de főleg Németorszáq helyzetéből indul ki. Az „elfogadhatatlanság" érve tehát elsősorban azt jelenti, hogy a Nyuqat ebbe a tényleges állapotba - amelyet pedig maga idézett elő — még mindig nem tudott belenyugodni. A nyugatlak ookáig titkolták terveiket, nem válaszoltak ellenjavaslatokkal s hallgattak elképzeléseikről. A nyugati külügyminiszterek párizsi tanácskozásán elfogadták ugyan az említett „csomagtervet", a genfi értekezleten azonban csak a negyedik napon jöttek vele elő. Mint köztudomású a Szovjetunió küldöttsége konkrét javaslatokkal érkezett Genfbe: a német békeszerződés megkötését, a nyuqatberlinj katonai megszállás megszüntetését kívánja meqvitatni a tárgyalásokon. A nyuqati „csomagterv" viszont a német kérdésekben a következőket tartalmazza: elsősorban azt. hogy tartsák fenn a jelenlegi nyuqat-berlini helyzetet, a katonai meqszállást, sőt azt az ENSZ részvételének ürügye alatt terjesszék ki Berlin eqész területére. Másodszor, a nyuqati javaslat sarkalatos tétele, hogv minden további lépésnek a német kérdés megoldásában kell hogy első feltétele az ország újraegyesítése legyen, harmadszor, hoqy a békeszerződést az eqyesltett Németországgal kössék meg. Ugyanakkor különféle feltételek megteremtését követelik az „európai biztonság" létrehozására. Amint lapunk hasábjain e napokban rendszeresen beszámoltunk róla, a nyuqati közvéleményben, a vezető nyugati sajtószervekben az a vélemény alakult ki ezzel a „csomagtervvei" kapcsolatban, hogy teljesen irreális és ilvcn összetételben valóban elfogadhatatlan. Herter amerikai külüqvminlszter volt az első nyuqati felszólaló az Lengyelországban bevezetik a csecsemők ingyenes gyógykezelését Varsó (ČTK) - A lengyel egészségügyi minisztérium elhatározta, hogy minden két éven aluli gyermekre kiterjeszti az ingyenes egészségügyi gondoskodást. Ez különösen a falusi lakosság szempontjából bit nagy jelentőséggel, mivel Lengyelországban csak az alkalmazottaknak van igényük ingyenes orvosi kezelésre. Az egyénileg gazdálkodó parasztok, a kisiparosok és kisvállalkozók kötelesek fizetni a kezelésért. A falvakon körülbelül félmillió csecsemő nem részesül egészségügyi szolgálatban, mivel a falusiak csak végső esetben fordultak orvoshoz. Ezért a csecsemőhalandóság a falvakon magas volt: 1957

:ben 60 800 haláleset "közül 36 400 esett a falvakra. A munkanélküliség az USA-ban tízmillió embert sújt New York (ČTK) - Az amerikai Egyesült Államokban a munkanélküliek és családtagjaik száma elérte a 10 milliót - írja a New York Post és hozzáfűzi, hogy a munkanélküliek javarészét férfiak képezik. Valamennyi munkanélküli 40 %-át a 25 éven felüliek, főképp a negyven éven aluliak teszik. Legtöbbjük családos és el van adósodva — hangsúlyozza a lap. Legnagyobb a munkanélküliség az ipari munkások között, továbbá a közlekedésben és a bányászatban. A színesbőrű lakosság között kétszerannyi a munkanélküli, mint a fehérbőrűek között. Aľ'írták a kubai földreformtörvényt 4-szeresére növelését tűzik ki 1965-ig. A bolgár népgazdaság sikeres fejlesztésének fö feltétele a Bolgár Kommunista Párt bölcs és megfontolt politikája volt, mellyel idejében reagált a felmerült kérdésekre, szükségletekre, és a gazdasági fejlődés törvényszerűségeinek tekintetbevételével tűzött ki fontos intézkedéseket a népgazdaság valamennyi ágában. Mint a fenti statisztikai adatokból kitűnik, Bulgáriában a szocializmus ma már teljes mértékben ura a'népgazdaságnak. A szocialista termelési viszonyok városban, — falun egyaránt győztek és teljes fölényben vannak. Ez különösen vonatkozik a mezőgazdaságra, mely hatalmas termelési anyagi alapjával, a szövetkezetek munkatermelékenységének fokozódásával és felvirágzásával gazdag tapasztalatokat nyújt a többi harmadik ötéves terv feladatainak 3-4 év alatt történő teljesítését, ami a szocialista építés rendkívüli meggyorsulását eredményezi. A nagy sikerek, a nagy számok mögött természetesen látnunk kell a szocialista tábor nagyarányú testvéri segítségét, együttműködését, melyből — nem utolsó sorban hazánk is kiveszi a részét. így például Csehszlovákia gépeket és berendezéseket, egész üzemeket szállít Bulgáriának, szakembereket küld ki, akik helyszínen segítenek a vállalatok felépítésében. Csehszlovákia legutóbb egy akkumulátorgyár felépítésében nyújtott segítséget Bulgáriának. A bolgár ipar fejlesztésében természetesen első helyen kell említenünk a Szovjetunió nagylelkű, önzetlen segítségét a kölcsönös gazdasági együttműködés keretében. Szovjet segítséggel épült fel a Lenin ÜJ S.ZÖ 4 * 1959. május 21.